Délmagyarország, 1957. május (13. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-28 / 122. szám

erősítsük tovább a partot es a nephatalmat • i Összpontosítsuk figyelmünket a gazdasági kérdések megoldására és a tömegek mindennapos politikai meggyőzésére Felelősséggel, lelkesen tárgyalt a szegedi pártaktíva a város életének további előrehaladásáról T/ asárnap reggel 8 órakor az MSZMP Sze­ged városi intéző bizottsága nagy párt­aktíva-értekezletet tartott a volt MSZT szék­ház nagytermében. Az aktívaértekezleten a pártszervezetek vezetői, a pártaktivislák vettek részt és megtárgyalták a város politikai, gazda­sági és kulturális életének kérdéseit, s a to­vábbi tennivalókat a dolgozó emberek javáért. A pártaktíva mintegy szegedi előkészítője is volt a jéiniusban sorrakerülő, nagy jelentőségű országos pártértekezletnek. A pártaktlván a többi közölt- jellemző volt, hogy a részvevők felszólalásai, az egész lelkes vita tükrözte azt a hatalmas fejlődést, amelyet nz ellenforradalom fegyveres leverése után po­litikai. gazdasági és kulturális vonatkozásban elértünk. Őszintén, kendözés nélkül, bátor han­gon lettek észrevételeket a hiányosságokról, megjelölve azok megszüntetésének módjait is. A pártaktíva eredményes munkát végzett és hozzájéirult ahhoz, hogy további eredmények szillessenek Szeged politikai, gazdasági és kul­turális életében. A pártaktíva ülésen részt vett és felszólalt Aczél György elvtárs, ni MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter­helyettes is. As elnökségben joglaltak helyet a munkásmozgalom régi harcosai; pártmunkások, továbbá a városunkban tartózkodó szovjet hadsereg parancsnokságának képviselői. A nagy pártaktíva ülést Kiss Károly elvtárs, az MSZMP városi intéző bizottságánáli elnöke nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket, majrl a napirend első pontjaként az intéző bizottság beszámolójának ismertetésére került sor. A városi intéző bizottság beszámolója A városi intéző bizottság beszámolóját Szeged politi­kai, gazdasági, kulturális kérdéseiről, a pórt helyze­téről és feladatairól ifj. Ko­mócsin Mihály elvtárs, az MSZMP Szeged városi intéző bizottságának titkára ismer­tette. A beszámoló bevezető ré­sze taglalta azt a nemzetkö­zi helyzetet, amelyben sor került a magyarországi el­lenforradalom kirobbantá­sára. — Az imperialisták azért szorgalmazták az ellenforra­dalom kirobbantását Ma­gyarországon, hogy pozíció­jukat megszilárdítsák, a nép­tömegek hangulatát befolyá­solják, a háborús feszültsé­get fokozzák, s nem utolsó sorban, hogy a szocialista tábor egységét megbontsák. Az imperialisták az ellenfor­radalmat nemcsak eszmeileg, hanem gyakorlatilag is irá­nyították rádióállomásaikon — elsősorban a Szabad Euró­pa Rádión és embereik út­ján. Ám nemcsak propagan­dával, hanem fegyverrel és ember szállítmányokkal, dip­lomáciai és gazdasági nyo­mással is közvetlenül támo­gatták az ellenforradalmá­rok harcát a népi hatalom ellen. — Az imperialisták tettei­nek végrehajtását meg­könnyebbítette a párt és az ország korábbi vezetése ál­tal elkövetett hibák kap­csán, valamint az ellenfor­radalmárok és a pártba be­épült szövetségeseik pro­pagandája következtében keletkezett tömeghangulat. A párt és az ország vezeté­sében az egység hiánya, az árulók kiterjedt ténykedése megbénította a néphatalom­hoz hű tömegeket, megzavar­ta a dolgozók tisztánlátását. A beszámoló rámutatott arra, hogy az ellenforradal­márok soha nem tudtak vol­na sikereket elérni, ha Nagy Imre és társai "kommunista­ságukkal* nem fedik el a tömegek előtt az események valódi jellegét. Az ellenfor­radalom tombolása közben kommunista kötelességüket teljesítették azok az elvtár­sak, akik szakítottak az áru­lókkal, kezdeményezték a forradalmi munkás-paraszt kormány létrehozását, a párt újraszervezését. A baráti Szovjetunió proletárinterna­cionalista kötelességét telje­sítette, amikor fiai vérét ál­dozva segítséget nyújtott az ellenforradalom leverésére. Innen, erről a helyről is kö­szönetet kell mondanunk a szovjet kommunistáknak testvéri segítségnyújtásu­kért. Az ellenforradalom szegedi lefolyásáról A beszámoló ezután rész­letesen elemezte az ellenfor­radalom lefolyását Szegeden. Az ellenforradalom aktív mozgatóerejét Szegeden a különböző kapitalista és a Horthy-rendszer haszonélve­zőiből deklasszálódott, az üzemekbe, intézményekbe bekerült elemek képez­ték. Hü támogatókra talál­tak némely értelmiségiek — egyetemi tanárok, írók, új­ságírók — és kispolgári elemek részéről. Miért nem került sor Sze­geden jelentősebb fegyveres összecsapásra, ellenforra­dalmi vérengzésre? Ennek okait a következőkben álla­pította meg a beszámoló: — Szeged speciális helyze­te következtében mind a két­szer. az ellenforradalmi moz­galom kezdetén, október 24­én és a fordulóponton, no­vember 4-én a szovjet csa­patok városunkon vonultak keresztül segítséget adva a megtámadott Magyar Nép­köztársaságnak. A szovjet erők átvonulása mind a két esetben az ellenforradalmá­rok és a befolyásuk alatt lévők körében is félelmet keltett, elriasztotta őket at­tól, hogy véres terveiket vég­rehajtsák. A másik ok, hogy a szegedi dolgozók éppúgy, mint 1919-ben. most 1956­ban sem váltak az ellenfor­radalom tartalékaivá. A féktelen nacionalista, kommunista- és szovjetcl­Icncs uszítás ellenére na­gyon kevés volt azoknak a szegedi dolgozóknak a szá­ma, akik hajlandóságot mutattak arra, hogy fegy­verrel is támogatják az el­lenforradalmárok terveit. A harmadik ok: hogy a két időpont, október 24-e és no­vember 4-e között fegyveres összetűzésre azért sem kerüli sor, mert az AVH. a Szege­den állomásozó honvédség egy része, a rendőrség és a tűzoltóság egy része, vala­mint a felfegyverzett pártak­tivista csoport keményen fel­lépett a hőzöngések ellen. Ez is elvette az ellenforradalom bátorságát. Az ellenforradal­márok nagyobb tömegben akkor jutottak fegyverhez, és a fegyverrel akkor mertek fellépni, amikor a rendszer­hez hű erök fegyvertelenné váltak, bizonyos vonatkozás­ban szétzüllőttek. Így össze­csapásra nemigen kerülhetett sor. A november 4. útónt politikai helyzetről A beszámoló további része taglalta a november 4-e utá­ni politikai helyzetet. — A forradalmi munkás­paraszt kormány megalaku­lásával — állapította meg a beszámoló —, és az ellenfor­radalom elleni fellépésével megindult politikai konszoli­dáció Szegeden gyorsabb volt, mint általában az országban és különösen mint Budapes­ten. Ebben természetesen közrejátszott, hogy az ellenforradalmároknak Szegeden sem erejük, sem bátorságuk nem volt no­vember 4-e után fegyveres ellenállást folytatni a szov­jet hadsereg és a szovjet hadsereg segítségével a rend helyreállítását bizto­sító karhatalmi erőkkel szemben. Az ellenforradalmárok no­vember 4-én és utána is még erőfeszítéseket tettek fenn­maradásukra, azonban ezek meghiúsultak. A nyílt színté­ren folyó munkáról mindin­kább áttértek a rejtett, bur­kolt tevékenységre, az illegá­lis munkára, összehangolták a különböző ellenforradalmi szervek tevékenységét. Kiter­jedt propaganda-, uszító-, sztrájk- és szabotázs-szervező tevékenységet próbáltak folytatni. A rendszerhez hű erők azonban gyorsan újjáéled­tek. s aktív tevékenység­hez kezdtek. Amíg a november 4-e utáni kezdeti időszakban csak visz­szaszorítani tudtuk a külön­böző ellenforradalmi szervek működését, december végen, majd január, február hónap­ban irányt vettünk azok fel­számolására. Áprilistól kezd­ve tervszerű munkát vég­zünk az ellenforradalom tel­jes felgöngyölítésére, meg­semmisítésére. Vázolta a továbbiakban a beszámoló a november 4-e utáni politikai munkát. — November végétől poli­tikai intézkedéseinket mar tömegagitációval alá' tud­tuk támasztani — állapította meg a beszá­moló. — Az ellenforradalom leleplezéséről tartott előadá­sok, gyűlések hallgatóinak száma hétről hétre növeke­dett. — Közoktatási intézmé­nyeinkben, az egyetemeken is mind gyorsabban tisztul a légkör az ellenforradalmá­roktól, s az emberek feje az ellenforradalom által ter­jesztett zavaros nézetektől. Sajnos ezt kevéssé mondhat­juk el kulturális intézménye­inkről, elsősorban színhá­zunkról. A beszámoló megállapítot­ta, hogy az ellenforradalom által ke­letkezett zűrzavar után a politikai helyzet megszilár­dulása Szegeden is gyors ütemben hatad előre. Az államhatalom helyreállí­tása rövid idő alatt megtör­tént. A párt újjászervezése általában eredményesen be­fejeződött. A tömegek jelen­tős részét sikerült kivonni az ellenforradalom befolyása alól, megkezdtük az ellenfor­radalom tervszerű felgön­gyölítését, megsemmisítését. Tennivalók a politikai helyzet és a hatalom meg'zilárdí Sására A beszámoló a politikai helyzet és hatalom további megszilárdításainak tenniva­lóit a következőkben jelölte meg: 1. Végre kell hajtanunk az ellenforradalmárok teljes fel­göngyölítését, akcióképtelen­né tételét. 2. Határozott, gyors intéz­kedésekkel fel kell számol­nunk az ellenforradalom még látható következményeit, kártevéseit. 3. Az ellenforradalom ta­pasztalatait és az ebből fo­lyó tennivalóinkat teljes részletességgel fel kell dol­gozni. Vizsgálat alá kell venni: a) a megelőző időszakban végzett munkánkat, b) az elkövetett hibáinkat és ezek tanulságait, c) az ellenforradalom le­folyását, tapasztalatait, d) a november 4-e utáni időszak tapasztalatait. 4. A tanács, a karhatalmi és igazságügyi szerveket ká­der szempontból meg kell erősíteni és rendszeres, ha­tékony politikai munkával biztosítanunk' kell, hogy ezek a szervek a jövőben egy pillanatra se ingadozzanak a néphatalom védelméért, az ellenforradalom ellen folyó harcban. 5. Biztosítanunk kell, hogy a széles dolgozó tömegekkel állandó, szoros kapcsolatban legyünk. a) A dolgozókkal együtt élve és munkálkodva kell folyamatosan a dolgozók hangulatáról, véleményéről politikailag informálódnunk. b) A párt és kormány po­litikájáról, az ország helyze­téről, problémáinkról és ne­hézségeinkről őszintén tájé­koztatni kell a dolgozókat a sajtó, kiadványaink, seink, csoportos és beszélgetéseink útján. elégítésére, gondjainak csök­kentésére: a) A tanácsi vállalatok, a k-tsz-ek és a kisiparosok fi­gyelmét rá kell irányítani a hiánycikkek termelésére. Eh­hez a nyersanyag biztosítá­sával is közvetlen segítséget kell nyújtani. b) A szegedi kereskedelmi hálózat továbbfejlesztésének, nagyobb kereskedelmi egysé­gek és állami áruház létre* gyűlé- hozásának, a külvárosi üz­egyéni lethálózat bővítésének ter­vét ki kell dolgozni. c) Gyors intézkedéseket c) A családi ház építését, kell foganatosítanunk a ko- házhely, anyag, szállítás, ter­rábban elkövetett hibák, az vezés, szakmunkaerő és más ellenforradalom kártevései­nek megszüntetésére, a he­lyileg megoldható ügyekben. d) Határozottan ki kell áll­nunk a központi párt- és kormány szervek felé Sze­ged, a szegedi dolgozók jo­gos és reális igényeinek ki­elégítéséért. e) Messzemenően biztosí­tanunk kell a régi harcosok, az októberi, novemberi és az utána következő időszakban a néphatalom védelmében, az ellenforradalom elleni harcban kitűnt dolgozók nagyarányú megbecsülését. A gazdasági helyzet alakulásáról Ezután a beszámoló rész­letesen foglalkozott a gazda­sági helyzet alakulásával no­vember 4-e után. Az ellen­forradalmárok november 4-e után látva, hogy a hatalmat elvesztették, maximális kór­tevésre törekedtek a gazda­sági életben. Akik korábban annyit szónokoltak a hazá­ról és a népről, most nem igen mérlegelték, hogy mibe kerül a gazdasági kártevés a hazának és a népnek. Szegeden a Statisztikai Hi­vatal kimutatása szerint 1956-ban csak az állami ipart 41,5 millió forint kár érte az ellenforradalmi ese­mények következtében. A sztrájkok miatt 150 miliió forint termeléskiesés volt, s tízmilliókra rúg a terme­lési fedezet nélkül kifize­tett bérek összege. Sok százmillió forint értéket jelent az ellenforradalom miatt a termeléscsökkenés következtében elvesztett ér­ték. — Az ellenforradalmi kár­tevés elhárítása már novem­berben, decemberben meg­kezdődött. 1956 negyedik negyedévében azonban az ipari termelés az előző év azonos időszakában 56 szá­zalékát érte el a miniszté­riumi iparban és 78 százalé­kát a helyi iparban. 1F57. el­ső negyedében az előző év azonos időszakához képest az állami ipar termelése már vonatkozásokban a tanács és a vállalati vezető szervekben dolgozó kommunistáknak közvetlenül segíteniük kell. Fel kell tárni a központi szervek felé és a szegedi kép­viselők útján is szorgalmazni a város súlyos lakásproblé­máinak megoldását, az eb­ben a vonatkozásban mutat­kozó elmaradás lehetőségek szerinti fokozatos megszün­tetését. A lakásínséget enyhíteni kell a hivatali helyiségek és a jogtalanul nagy lakást használók rovására is. d) A még meglevő átme­neti munkanélküliség leküz­désére sokoldalú lehetőséget kell feltárni a mezőgazdaság, a helyi ipar, az élelmiszer­ipar és a városfejlesztés vo­nalán. — Az ellenforradalom sú­lyos gazdasági kártevései ellenére ipari és mezőgaz­dasági termelésünk, közle­kedési, kereskedelmi és pénzügyi szerveink mun- ^^^ kája normalizálódott, mind- ni jÓSZOr veresének inkább megközelíti az ok- " tóber 23-a előtti színvona­A párt kérdései lat. Az ellenforradalmat a gazdasági területen is visz­szaszorítottuk. Tennivalók a gazdasási helyzet további megszilárdítására A beszámoló meghatározta a legfőbb tennivalókat a gaz­dasági helyzet további szilár­dításáért. 1. Pártszervezeteink, az üzemekben dolgozó elvtársa­ink kezdeményezzék és segít­sék, hogy minden szegedi üzem érje el: a) 1957 június végéig az előző év azonos időszakának termelési színvonalát. b) 1957. szeptember végéig az előző év azonos időszaká­nak termelékenységi és ön­költségi színvonalát. Ennek érdekében küzdjenek a mun­ka. a bér és természetbeni juttatásoknál mutatkozó la­zaságok megszüntetéséért. Kezdeményezzék a teljesít­ménybérezés visszaállítását mindazokon a területeken, 83 százalékot ért el, április- ahol az elősegíti az igazságos ban pedig 96 százalékot. A bérezést és ezzel a jobb, helyi ipar 'termelése már eredményesebb munkára ser­meghaladja az előző év azo- kent. nos időszakának termelését. Kezdeményezzék és segit­A bérfegyelem némiképpen sjk a dolgozók öntevékeny­javult. ségére támaszkodva a szo­A beszámoló a továbbiad- cialista munkaverseny újbóli ban az ipari termelesben meghonositását, mellőzve mutatkozó problémákat vá­zolta. — Ipari termelésünkben még mindig jelentős elmara­dás mutatkozik. A termelési érték még alatta van az elő­ző év azonos időszakának, de különösen el vagyunk maradva a termelékenység­gel. — Bár vannak biztató és kezdeti eredmények párt­szervezeteink termelést irá­minden bürokratikusságot cs formalizmust, amely koráb­ban élettelenné tette a mun­kaversenyt. 2. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének (termé­szetesen a legszigorúbb ön­kéntesség alapján) és a me­zőgazdasági termelés színvo­nalának emelésére: a) A működő termelőszö­vetkezetekben a tagság meg­nyitó és ellenőrző munkájá- győzésével őszig biztosítsuk a | ' ' ' tsz fejlődését gátló helytelen irányzatok megszüntetését. b) A városi pártbizottság­nak és a városi tanács vég­rehajtó bizottságának meg kell vizsgálnia és kimunkál­nia Szeged belterjes mező­gazdasági kultúrái — első­sorban a fűszerpaprikaterme­lés —valamint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek és a termelési társulások to­vábbi fejlesztésének lehető­ségeit. 3. A lakosság jobb ellátásá­ra, igényeinek megfelelő ki­bán, mégis pártszervezeteink túlnyomó többsége a terme­lés kérdésével egyáltalán nem, vagy csak felületesen foglalkozik. Ezután a mezőgazdaság kérdésével foglalkozott a be­számoló. Felhívta a figyel­met arra, hogy az ellenség a szövetkezeti mozgalom el­len izgat. Szeged mezőgazda­ságában jó termésre számít­hatunk megfejelő időjárás esetén. A beszámoló összegezte a gazdasági helyzetet: A beszámoló nagy gonddal foglalkozott a párt újjászer­vezésének, a pártszervezetek előtt álló feladatok kérdé­seinek megjelölésével. Az ellenforradalmárok a fő figyelmet a párt szétveré­sére, a párt vezetésének és a párt sorainak dezorganizálá­sára, a kommunisták akció­képességének megbénítására fordították. — A párt újjászervezése május elsejével lényegében eredményesen befejeződött. Ma pártunk országosan cs ezen belül Szegeden is sok­kal egységesebb, szilár­dabb. ütőképesebb és sok­kal inkább kommunista párt, mint volt október 23-a előtt. A párt újjászervezése az ellenforradalmárokkal vívott' harcban kezdődölt, közvetle­nül november 4-e után. Je­lenleg a pártnak Szegeden 191 alapszervezete van, s ez 14-gyel kevesebb, mint az MDP alapszervezeteinek a száma. A szegedi pártszerve­zeteknek jelenleg 5280 tag­könyvvel ellátott tagja van. A párttagságnak 70.4 száza­zaléka munkásszármazású, 12 százaléka dolgozó paraszt. Magasabb ez az arány, mint az MDP-ben volt. A beszárpoló hiányosság­ként említette, hogy némeiy nagyüzemben a párt intéző bizottságokban kevés a köz­vetlenül termelő munkában részvevők aránya. Ezután a párt szervezeti életére tért ki a beszámoló. — Számos új vonás ta­pasztalható pártszervezeteink eletében. A pártszervezetek taggyű­lésének többségét a harcos, bátor, ugyanakkor színvo­nalas vita, nagyarányú ak­tivitás jellemzi. A pártaktívisták és a párt­tagság rendszeres politikai tamogatása hozzásegíieti az eszmei, politikai zűrzavar vi­szonylag gyors eloszlatií "tó­hoz. Az a körülmény, h~"*v a párttagság szava a p' t ügyeiben sokkal inkáh'* •' vőnyesűl és mind'n'-"'- '•­rasztaiják. hogv fr ' "- ' javaslataik, bírálataik «* n maradnak ereimén" r azokra intézkedés és vátitez­(Folytatás a 4-ik oldalon) 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom