Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-16 / 88. szám

FIDELIO 1 Beethoven operájának bemutatója a Nemzeti Színházban r Komoly művészi tettként ma sincs valamilyen művészi A megértő és segítő szándékú regiszt- felfogásnak; a partitúrába fog- embert ragadta meg Sinkó rálliutjuk a Nemzeti Színház lalt beethoveni megnyilatkozás- György, Rocco fogházgondnok operai együttesének vállalkozá- nak voltunk szívvel-lélekkel fi- megszemélyesítője, színészi alasat, amellyel o beethoveni re- gyelő tanúi. Rubányi nagyszerű kilósában. Az arany jelentősémekművek egyikét, a Fidelio lendülettel és teljes átéléssel című operát, a klasszikus nagy- kormányozta a zenekart, amelymester halálának 130-ik évfor- nek legragyogóbb teljesítménye dulójára, a szegcdi színpadon a II. felvonás képváltozása alatt másodízben hangzó valósággá játszott III. Leonóra-nyitány, s varázsolta. Csak a kollektív irányította-vitte a színpad minden jelenetét, minden szereplőUj eljárással gyorsabban érlelik a

CT££ÍBí?ltfIÍ C 7 <üi kiflit f Márciusban „csúcsszállifással** M^tpiii 5£alalllll V rartoit >í a Szalámigyár ) munka, a teljes színpad, énekesek és a zenekar összefogása, a zenei irányítás és rendezés harmóniája adta Szeged zeneszerető közönségének a lélekbemarkoló élményt, amely túl az opera műfajába szorított cselekmény sablonján, az eszmei mondanivaló gazdagságát sugározza ki. A zeneköltő Beethoventől mi géről oly jóízűen daloló kupiéját azonban kissé tartózkodóan építette fel, holott itt a daljátékstílus több lehetőséget kínál az előadónak. Berdál Valériára szabták Marcellina kedves figuráját, amelyjét. Az énekeseket a művészi ben annyi az üde, fiatalos liunfcladat magasrendűsége hevítet- cutság és szívjóság. Éneke te a forrpontig. A zenei cnsem- magával ragadó, kifejezésben elble ilyen összehangoltsága és mélyült, muzikális rajzában pesttlusbeli egysége azonban két- dig hibátlan, öt is a beethoveni séglelcn a gyújtó karmesteri produkció érdeme. A rendező Kertész Gyula helyesen érezte meg, hogy a sem áll távolabb, mint az olasz beethoveni muzsika kibontakovagy francia értelemben vett opera, a kulisszák világa, • bár korának egy elismert zenészénél, Salierinél tanult drámai kompozíciót, semmi belső kapcsolata 6tncs az áriázó olasz vagy akár muzsika áhítata tartotta vissza a játékbeli túlzástól. Rajongója, Jaquino kapus szerepében Mucsi Sándor újólag beigazolta tehetségét. Finoman, mértéktartón énekelt, s jól illeszkedett bele az együttesbe. Bende Zsolt Fcrnando miniszteréhez majd az évek hozzák meg a szerepzásáért a színpadon egyszerűségre, nyugodt méltóságra, túlzásmentes játékra kell törekednie. Külön dicséret illeti a rabok kórusának és a darabzáró kívánta komoly fellépést, méltófinálénak a zenéből kinövő, ki- ságteljes magatartást. Zeneileg « balettekkel, s egyéb látványos- fejező beállítását. A korhűség most is lelkiismeretes, pontos, és súgókkal teletűzdelt francia minden vonalon való érvényes!- ehhez járul hangjának tartalmasszínpadi muzsikával, Érdeklődé- tését néhai mesterétől. Oláh sAfgn. és stílusismerete. Mint epise mégis fennáll az operai műfaj Gusztávtól tanulta. A főszerep- zódszereplő Jánosi Rudolf nyújiránt, mert azt is próbálja meg- lők mozgása, arcjátéka, a rende- tott figyelemreméltót, tisztítani a reátapadt modoros zés irányításával, mindig megtúlzásoklól, zenei cicomáktól, találta a színpadi mozzanatok-* hatásvadászó külsőségektől, hogy kai való harmóniát, mind a a színpadról szélesebb tömegek- francia vígoperára emlékeztető, hez szólhasson, szinte oratóri- játékos I. felvonás első részében, mind a lelki válságokban bővelkedő drámai szakaszokban, az I. felvonás képváltozásán túl. KUlfin elismerés illeti az énekférfikart, Kamillo), umszerű modorban. Hogy eközben a dramaturgiai követelményekről, az operaszerű építkezésről és jellemzésről megfeledkezik, nem meglepő, miután Beethoven mindig a magasabb célt: a költőiséget és az eszmei kifejezést tartotta szem előtt. első felvo| a szereplőit élén MoldoIfl beethoveni opera niáról szólunk. Leonórája az igazi hűséges, semmi nehézségtől, áldozattól vissza nem riadó élettárs emberi megformálása, póznélküli, természetes színpadi eszközökkel. Figuráját első megnása Pizarro fogházparancsnok fellépéséig laza összefüggés- jelenésekor vonzóvá teszi, hogy ben áll a tulajdonképpeni drii- tudatában van missziójának, mával. Beethoven zenéje mégis Énekében sok fejlődést tapasztanom egy gyöngyszemét nyújtja lünk, a liang volumenjében a klasszikus énekstílusnak, ami- megnőtt, minden fekvésében ki lyen a fogházgondnok leányá- egyenlített és vivőképes, csunak; Marcelliánttk áriája, a pán a magasságban érzünk még híres, kánon-formájú négyes valamelyes elfogódottságot, ami (Jaquino—Marccllina—Fidelio— a hosszabb hangértékek kicsenRocco), Rocco fogházgondnok gésének megrövidítésében nyilt,kupiója" az arany hatalmáról, vánul meg. Muzikális kultúrája amelyek ehelyütt a dramatur- alapján az operai együttes márgiai hibákat feledtetik. Pizarro is számottevő heroinaja. hosszút lihegő áriájának inkább Mcgyesi Pál Floresztánja az a zenekari szöveg és a liangsze- emberábrázolás újabb kimagasló rclés drámai mozgalmassága ad- teljesítménye. Ahogy hangjával illeti teljes elismerésünk, ja igazi jellegét. A darab ogvik és mimikájával, szólamának ér- A klasszikus muzsika diadala zenei csúcspontjn Fidelio—Leo- zelmi hullámzását nyomon kö- Volt a Fidelio bemutatója, nórának nagy jelenete, amely- veti, maga a dráma. Nagy jele- amellyel a szegedi operaegyüttcs nek áriájából a mély humaniz- nctében énekelőadásának klasz- hírnevét csak öregbítette. kart, elsősorban a (karvezető: Lendvay amely hangzásban valóban meglepő tömörséget, hajlékony előadást és dinamikai árnyaltságot mutatott viszonylag kis létszámhoz képest. Együttes játékuk a ván Stefá- rabok kórusában az előadás egyik megindító mozzanata. A zárókar a teljes együttes szép teljesítménye. A zenekar az előadás lelke; csiszolt hangzása, technikai tudása és odaadó lelkessége rászolgált a közönség többszöri tapsvihnrára. A miliő hiteles színpadképeit Sándor Sándor tervezte, a rendelkezésre álló eszközökhöz képest meglepő hatással. Kiilönöcsu" sen a II. felvonás földalatti börtöncellái éreztetik jól a méh,céget és a reménytelenségben sínylődök napfcnynélküliségéL Bene Jánosné és Horváth Ferenc jelmezei (különösen Fidelio és Pizarro öltözéke) a XVIII. századi spanyol életből kerültek a színpadra. Kitűnő maszkjaiért (rabok, Pizarro) Mánik Lászlót Beavattak a szegedi szalá- síthaitatianok, s az az elv sem után sikerült a kereskedemi titkaiba —* olyannyira, változhat, hogy minél előbb, lem embereinek "incselkedő mus tiszta levegője árad szerte, szikus tisztaságát kell kiemelA rabok megrázó kórusa, a be- nünk, ami a Don Ottavis-áriák lekapcsolódó énekötössel zárja után még jelentős emelkedésről az 1. felvonást. Minden jelenet- tanúskodik. Hangjának meleg nél a beethoveni muzsika érzel- fénye és árnyaltsága, amelyhez mi gazdagsága, belső feszültsége az előadás őszintesége és heve és költői szépsége ragadja meg járul, ezúttal is példamutató a hallgatót, s így ki kell hang- volt. súlyoznunk, liogy nem az ope- Horváth József színészi kérai cselekmény a fontosabb tó- pességeinek megfelelő szerephez nyező, mint azt zenés színpadi jutott Pizarroban. Maszkja és műfajokban általában megszok- öltözéke pompásan illik a sötéttűk. Mar a Fidelio I. felvonása Idkű gonosztevőhöz, örvendeis bizonyítja, hogy nem operá- tes> hogy énekében visszanyert? val van dolgunk, hanem az ora- biztonságát, és még a zúgó zetóriumhoz közelálló drámai for- „„kari liangtömegek felett is jól mával, amelyben Szatmári Géza megható lélekfestményekbrn vetíti ki eszmei mondanivalóját: a rabok szabadság utáni olthatatlan vágyát és az önfeláldozó hitvesi húséget. A II. felvonás a börtön sötétségét és a leláncolt rabok közeli pusztulását éreztető bevezető zenével indul. Ebből nő ki Florosztán megdöbbentő jelenetének első része. A következő ária a beethoveni szimfóniák Adagiéinak párja. A sírásás duettjének megrendítő hangjai után a szabadulást hozó rendőrminiszlcr érkezése lesz pontot a drámához. Ami még következik, már csak a zeneköltő vnllomása: n visszanyert szabadság bálahimnusza, az a túláradó boldogság, amely édes testvére a IX. szimfónia örömáriájának. A II. felvonás muzsikája n fenkölt humnnizinus legköllőibb megnyilatkozáORSZAGOS ÁLLAT- ES KIRAKODÓ VASAKOK Megyénkben országos állat- és kirakodó vásárt április 21-én, vasárnap tartanak Szőreg községben. A szomszédos Békés megyében 18-án, csütörtökön Sarkadon, 22-én, hétfőn Tótkomlóson tartanak országos a zeneköltő fnekelt és tisztán deklamált. állat- és kirakodó vásárt. hogy még a "titokzatos* receptet is elárulták. S míg gyarapodtak ismereteim, fejemből elszállt minden legenda, amit a szegedi szalámival párosított a közvélemény. Már nem hiszek az öreg Pick "speciális fűszerezésében*, nem keresem a szamárhús ízét a gusztusos szeletekben, s arra sem gyanakszom, hogy hamuba hempergetik a világhódító szegedi szalámit. Mindez csak mese, ami hozzátapadt a mesejó szegedi különlegességhez. Azért mondhatom el mindezt olyan magabiztosan, mert a szerencse összehozott a szegedi gyár szalámimesterével, Dozzi Józseffel, s alkalmam adódott arra is, hogy a "titkot* saját szememmel lássam. A legendákkal tehát nekem is le kellett számolnom —, de egyben újdonságot sikerült megtudnom a szegedi szalámiról, ami — mint a szakemberek mondják —páratlan jelentőségű. De azért, hogy ezt az olvasó is jól megértse, fel kell idézni a szalámigyártás néhány végtelenül egyszerű mozzanatát. Miről is van szó? A dolog azzal kezdődött, hogy a külkereskedelem emberei állandóan incselkedtek a szegediekkel is, ilyenformán: "Külföldön már harminc nap alatt tudnak szalámit csinálni, ti meg toporogtok, hónapokig szikkasztjátok, rakosgatjátok, Lemaradunk!* Az ilyen megjegyzések. bosszantják a szalámimestereket, de egyben sarkallják is őket. Dozzi József, a szakma türelmes fanatikusa is gondolkodni és kísérletezni kezdett. Abból indult ki, hogy a fizikai törvények megrnáminél több nedvességet ki kell "hajtani* a szalámiból —, viszont a szikkadás körülményeit úgy kell meghatározni, hogy ez a legfőbb elv a legjobban érvényesüljön. Nagyobb száradáshoz nagyobb hő kell, de hopp! — ennek határa és hátránya is van. Eddig is baj volt, — s éppen ez hosszabbította meg a szalámi érési idejét —, hogy a füstölés ötödik-hatodik napján a szalámi külseje megkérgesedett, s ez a kéreg akadályozta a belső mag tökéletes kiszáradását. A kétszerkettő egyszerűsége és logikája szerint következett, hogy ezt a kérgesedést kell meggátolni — azaz utat kell adni a szalámi belsejében lévő nedvesség gyorsabb elpárolgásához. Ez pedig úgy sikerülhet, ha a kérget kívülről is megtámadják, mégpedig a levegő páratartalmának növelésével. Igen ám, de ez meg azzal jár, hogy a külső levegő párafelvevő képessége csökken. Hát akkor hiába az egész okoskodás? Nem. Ebből már lehet kombinálni — s meg is született a kísérletezés során a legmegfelelőbb kombináció. A páratartalom emelésére csak addig van szükség, amíg a kéreg fellazul, — tehát utána egy hűtési és páraelvonási folyamat következik. S az eredmény? Már a füstölésnél is megmutatkozik: az eddigi tíz százalék helyett 15—16 százalékos súlyapadás érhető el az új módszerrel a füstölőben. Ez a szakaszos eljárás pedig újra és újra ismételhető a további kezelés során. Ugye milyen egyszerű? De csak most tűnik annak, miH

osszabbak lettek az esték a kijárási lilalem megszűnte után A kijárási tilalmi rendel- lekedési Vállalatot, hogy mikezés megszűntét örömmel üdvözölték az egész ország területén, hiszen ez a jelenség is egyik bizonyítéka annak, hogy a munkás-paraszt kormány egyszer és lyen új menetrend szerint közlekednek ezután a villamosok és az autóbuszok. A kapott értesülés szerint a közforgalmú járművek menetrendje nem változik mindenkorra megszilárdítot- egyelőre. Az utolsó autóbusz este 10 óra 35 perckor viszi utasait a város különböző útvonalain, az utolsó villamos pedig 10 óra 45 percig közlekedik, a főútvonalat kivéve. A következő "ügyfél*, akit interjuvoltunk, a Hungária volt. A szórakozásra is megnövekedett estékre felkéEGY „CSEPP" A FEHERTOBOL flz előadás a szombati premicr ünnepi hangulata már az előadás kezdete elölt erezhető volt a nézőtéren. A felcsendülő zene hangjai pedig, mintegy varázsütésre, egyetlen áramkörbe kapcsolták az előadó művészgárdát és a hallgatóságot. A muzsika jclcnetről-jclcnetre forrósodó hatással emelte fel n zenekedvelők táborát Beethovenhez. Minden számot kirobbanó tapsvihnr kísért. Az előadás valóban ihletett irányítója Bubánvi Vilmos zeneigazgató, aki egyéniségét alárendelve a tiszta klasszikus stílus követelményeinek, Beethovent szólaltatta meg. Itt nyola hatalmát, és végérvényesen csapást mért az elleníoiTadalmárokra. A munkából jövö-menő embereknek, vagy éppen a szórakozni vágyóknak nem kell ezután sűrűn-sűrűn rtézni az órát percnyi pontossággal, hogy túl ne lépjék a rendelkezést. Éppen ezért kerestük te* » .^fg^1,, szült a Hungária: étellel, itallal s minden este kitűnő tánczenekarral várja vendégeit hétköznap este 12 óráig, ünnep előtti napon vagy napokon pedig hajnali 2 óráig. Hasonló a helyzet a Vendéglátóipari Vállalat összes zenés helyein is. Valamenynyi zenés étterem szívesen látja színház utáni vacsorákra is a szórakozni vágyókat. A cukrászdák és eszpresszók nyitvatartási ideje változatlan. ^ sére* megoldást találni. És mivel egyszerűből lesznek a szép, nagy dolgok, lássuk, mit eredményez, mit eredményezhet az új eljárás. Még most leginkább a kísérletezésből lehet következtetni — jóllehet túl van már az elgondolás a kísérletezés állapotán. Van azért támpont is az új eljárás eredményeinek mérésére. Márciusban például „csúcsszállítással" rukkolt ki a Szalámigyár. Eddig még nem volt példa arra, hogy ilyen korán 23 vagon árut útnak tudtak volna indítani. 8—12 vagon volt a termelés a szezoneleji hónapokban. S ha megkérdezzük, hogyan sikerült most így „kiugrani" — az új eljárást emlegetik- S ma már nyílt titok, hogy nagyarányú alkalmazás esetén Dozzi József szalámimester elgondolásával majdnem felére csökkenthető a szalámi érési ideje. De senki se gondolja, hogy ez a minőség leromlását vonja maga után — ellenkezőleg, bár gyorsabban érik a szalámi, tökéletesebb lesz a belső száradás; A számok emberei természetesen többet is látnak ebben : önköltségcsökkentést, a pénz forgási sebességének növekedését, az üzem kapacitásának lényeges emelkedését, s egy sereg más, éppen kapóra jövő következményt. S hogy még valamit el ne felejtsünk: ezzel az eljárással a szalámigyártás függetleníteni tudja magát az időjárástól. A szalámimesternek nagy szárazság idején nem kell a természethez sóhajtoznia egv kis nyirkos, nedves levegőért. Ennyiből áll az új „titok" *—, ami valóban nem legenda, s ami az egyszerű, szerény, szakmájáért lelkesedő szalámimestert dicséri, s még kapósabbá, még elérhetőbbé teszi az elbűvölt külföldnek is a szegedi szalámit. (ma) —Láttunk — egy levelet, illetve levélborítékot, melyet a postabélyegző tanúsága szerint Szegeden március 30-án adtak fel dr. Marton György, Szeged, Orvostudományi Egyetem címre. A levelet viszont április 6-án kézbesítették a címzettnek. Becslésünk szerint a szegedi főposta és az Orvostudományi Egyetem között másfél kilométer a távolság. Ezt az utat a szóban forgó levél hét nap alatt „járta" meg, naponként átlag kétszáz-kétszáztíz métert megtéve. Az a sanda gyanún hogy a szegedi posta ezt a levelet csigafogaton kézbesítette. Nem adnák el exportra azt a csigát? Négy ff ú sági szerván! Salai] kl a Vlf-re utazó magyar ftsta o at (Tóth Béla íelvc.'-x-) Madarak megszámlálhatatlan sokasága csivitel a fehértói rezervációban. Sirályok és récék, seregélyek és szürkegémek, veszekedő cankók és nemes kócsagok, pacsirták és gólyák, fecskék és gulipánok élik világukat a nádasok rengetegében, a természet adta vadvízországban. Mindebből egy „csepp" látszik itt a képen: dr. Beretzk Péter dolgozószóbája. A közismert kiváló ornitológus tudományos méréseket végez egy ölyvön. Mellette két érdekes, hosszúcsőrű madár; — nevük is érdekes: szélkiáltók. Azért hívják így őket, mert érkezésükkor (tavasszal) rendszerint változékony, szeles az idő. Most majd elválik, milyen tavaszt hoztak j*.... A VIT magyarországi előkészítő bizottságának irányításával hazánkban is megkezdődött az ifjúság előkészítése a moszkvai fesztiválra. A bizottság elképzelései szerint mintegy ezer magyar fiatal vesz majd részt az ifjúság nagy, nemzetközi találkozóján. A küldöttek nagy részét az ifjúsági szervezetek, a KISZ, az EPOSZ, a MEFESZ, a Diákszövetség jelölik majd ki, a legkiválóbb munkás, paraszt és diák fiatalok közül. Az ifjúsáPi szervezetek gondoskodnak a VIT-et meg-előző sport- és kulturális versenyek megrendezeséről is'- A vetélkedés győztesei a VIT versenyein is szerepelhetnek majd. Az üzemi fiatalok részére a KISZ országos ifjúmunkás labdarúgó-bajnokságot és asztalitenisz-versenyt rendez, az EPOSZ röplabda-bajnokságot indít, az egyetemisták és a középiskolások — a tervek szerint — kosárlabdázásban és atlétikában elért győzelmükkel juthatnak ki a VIT-re. A VIT 'őkészítő bizottsága a magyar küldöttség ís a hazánkon átutazó külföldi delegátusok költségeinek fedezésére nagy tárgysorsjátékot rendez. A bizottság felhívja az ifjúsági szervezeteket. hogy myvészeti műsorokkal, takarékossági mozgalmakkal segítsék elő a küldöttek kiutazását a moszkvai fesztiválra; ^ .