Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-16 / 88. szám

/ Harcos kiállás a néphatalom, a szocializmus ügye mellett Révész Géza honvédelmi miniszter beszéde Máiw* 1 elolt: (Folytatás az 1. oldalról.) vonalának, - életkörülményeinek megjavítását célozzák. Ezt követően rámutatott, hogy a termelési költségeket csökkenteni kell és a kifizetett bérek mögött megfelelő terme­lési értékeknek kell lennie. Iparunk első nifytdévi munká­ja alapján megállapítható, hogy a januári mélypontról sikerült elindulni és a termelési költsé­gek javuló tendenciát mutatnak. Az első negyedévben azonban nagyüzemeink zömének — mivel veszteségesén dolgoztak — sok­millió forint támogatást kellett adni. A másunk jó munkája elengedhetetlen A kormány amikor elismeri és méltányolja a munkások, a mánynak elhatározott szándéka, hogy gazdasági téren rendet te­rcmlilnh. Növelnünk és gazda­ságossá kell tennünk a termelést, megszüntetni a visszaéléseket, megszilárdítani * pénzügyi fe­gyelmet. — A Szovjetuniótól és a többi baráti országtól eddig kapott és a moszkvai tárgyalásokon elha­tározott további segítség, hitel, engedmény, bár igen jelentős, igen nagy arán vő, biztosíthatja azt, lvogy rendbe hozzuk gazda­sági életünket —, de csak ak­kor, ha magunk is mindent meg­teszünk, hogy az ellenforradalom gazdasági következményeit mi­előbb felszámoljuk. F.zzcl meg­teremtjük a feltételeit a dolgo­zók életszirtvonala rendszeres, évről évre történő emelésének. A mezőgazdaságról szólva fel­mondotta, hogy a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaságban tett intézkedései azt szolgálják, cialista tábor erősítésével bizo­nyltjuk he, hog^ nem hiába hoz­tak értünk áldozatot a szocia­lista országok. Beszédét így fejezte be: — Éljen a magyar és a szov­jet nép örök barátsága! Éljen szeretett hazánk, a szocializmust építő Magyarország! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen Szeged dolgozó népe! * A miniszter szavait többször szakította félbe a lelkes, hosí­szantartó taps. Messtehangzóan éltetták a pártot, a magyar­szovjet barátságot. Az impozáns nagygyűlés vé­gén a zenekar az Internacioná­lé t játszotta. A hatalmas tömeg, a Város népe, harcos hitet tett a szocializmus ügye mellett A Kender fonógyár fiataljai versenyre hívták a Ruhagyár ifjúsági szalagját Az ellenforradalmi esemé­nyek előtt nemes vetélkedés­ben voltak egymással a Sze­gedi Kenderfohógvár és a Sze­gedi Ruhagyár fiataljai. Az őszi események következté­ben, az ellenforradalom mes­terkedésére abbamaradt a szocialista munkaverseny a két üzem fiataljai között. Az ellenforradalom mindkét gyár ifjúságát mételyezte, sokukat mégrázta. Az ellen­forradalmárok, szekértolóik a magukra maradt fiatalokat a iegkörmönfontabb módon saját céljaikra igyekeztek fel. használni. A Kenderfonógyár legöntU­datosabb fiataljai is — amint azt lapunkban annak idején jelentettük — megalakították a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség helyi szervezetét, hogy segítsék a fiatalok nevelését, s szórakozását is. Gondot for­dítottak arra is, hogy az el­lenforradalom hatására abba. maradt szocialista munkaver­senyt újból megindítsák, mind az egyén, mind a társadalom hasznára. A Kenderfonóban megala­kult. az ifjúsági osztály és most, május 1 előtt a Ruha­gyár ifjúsági szalagjához munkaverseny felhívással fordultak. A versenyhez a következő pontokat vállal­ták, illetve javasolták: 1. Az üzemrész tervének 100 százalékos teljesítése. 2. Az üíemrész géphatásfo­kának növelése az 1936 .111. negyedévi hatásfokhoz viszo­nyítva. 3. Az áruinkat vásárló üze­mek részére 100 százalékos kötberes reklamáció nélküli minőségi árut gyártunk. A 4. pontban az igazolatlan hiányzók és elkésők számá­nak csökkentése, tehát a munkafegyelem megszilárdí­tása szerepel. A Kenderfonógyár fiataljai lapunkon keresztül is kérik a Ruhagyár ifjúsági szalagját, hogy amennyiben a felhívásu­kat elfogadják és vele egyet­értenek, akkor feltételeiket közöljék velük. vezetők erőfeszítéseit, nem hall- hogy erősödjék, növekedjék gathatja fel, hogy a javuló ten- dolgozó parasztok termelési biz­dencia mögött még súlyos hi- tonsága, mind a termelőszövet­bák vannak, amelyeket ki kell kezetekben, mind az egyéni gaz­javítani. A pártnak és a kor- daságokban. A magyar—szovjet tárgyalásokrój Felavatták Jóssef Attila szobrát Makón Illés Béla elvtárs beszélt a stoboravatún A továbbiakban részletesen szólott a magyar-szovjet tár­gyalásokról. — Amerre jártunk a Szovjet­unióban — mondotta —, üdvözlő jelszavak és magyar nemzeti színű zászlók is hirdették, hogy a szovjet nép nagy jelentőséget tulajdonít a magyar—szovlet tárgyalásoknak, a magyar—szov­jet barátságnak. Mi éreztük és tudtuk, hogy ez a fogadtatás, ez a megbecsülés, a testvéri szere­tet a magyar népnek szól: a ma­gyar munkásoknak, parasztok­nak, értelmiségieknek, azoknak, akik részt vetlek, harcoltak a szocializmus ügyének megvédé­séért hazánkban. Részletesen ismertette azután a magyar—szovjet tárgyalások és megállapodások jelentőségét, majd megállapította: A szovjet csapatok segítsége nemcsak Magyarország függet­lenségét, de az európai békét is biztosította. Megemlítette, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartóz­kodását, jogi helyzetét a közel­jövőben megkötendő külön egyezmény szabályozza majd. Beszélt arról a miniszter, hogy Nagy Imre és csoportja részéről a semlegesség jelszavának han­goztatása nem volt más, mint behódolás az ellenforradalom­nak, következményeit tekintve, Magyarországot elszakította vol­na a szocialista országok nagy családjától. — Ezért szembe kell szállnunk az úgynevezett „semlegesség" követelésével, A semlegesség nem csupán a varsói egyezmény feladása lenne, hanem eddig el­ért szocialista vívmányaink fel­adása is, árulás sajá.t népünkkel szembén. Ezért támogatjuk a varsói szerződést, és erősítjük gazdasági és politikai kapcsola­tainkat a szocialista országokkal, ezt célozták • moszkvai tár­gyalások is. Megállapította azt is, hogy a magyar-szovjet gazdasági meg­állapodások keretében hatalmüs segítséget kapunk a Szovjetunió­tól Ebben az évben több mint egymilliárd rubel értékű árut hozunk be a Szovjetunióból, amelynek 60 száraiékát hitelbe kapjuk. •— Minden erőnkkel, az ellen­forradalom végleges felszámolá­sával, gazdasági helyzetünk megszilárdításéval, a magyar népnek a szocialista haza és a proletár nemzetköziség iránti hűségre való nevelésével, a szo­Húsz éve annak, hogy a gató, hogy a szobor alkotóját, köztársasági mozgalom je­költő halott. S most, annyi vita, tervezgetés és várakozás után szobrot kapott ifjúkora városában. A szobor most Ott áll a szépen parkírozott Lenin téren, ahol két út találkozik és ágazik szét, — mögötte az ég, s alacsony házak. Ez az ég, ezek az utcák és ezek a házak látták a Költőt életé- jelenléte nélkül tartották meg. ben, amint sétálgatott, szö­Tar Istvánt, Kecskemét és lentőségét. Konkrét példák­Lájosmizse között aütósze- kai mutatta be, hogy a fiatal, rencsétíenség érte és feleségé- induló József Attilának mi­vel együtt súlyos sérülésekkel lyen sokat jelentettek ezek a kecskeméti kórházba szállí- a hagyományok s mennyire tották. Így az ünnepséget, elősegítették fejlődését. Illés mely 11 órakor kezdődött meg elvtárs beszélt arról, hogy a József Attila Művelődési József Attilát Makó joggal Házban, a szobrászművész nevezheti nevelt fiának, mert a költő nagyon sokat tanult morkodott, s csalódott vagy szerelmes volt; ezek az utcák, s ezek a házak élő tanúk. De náluk 5s sokkal elevenebb és beszédesebb az előttük ma­gasodó szobor. Az álló, s messze tekintő Költő .• s. • Sajnálatos az esemény szempontjából, hogy Makón már a kora délelőtti órákban esni kezdett az eső, mely később — az ünnepség kez­detére — záporrá erősödött. Természetesen a főtérre hir­detett ünnepséget a költőről elnevezett művelődési házban kellett megtartani. Bár csak tíz órakor kezdte harsogni a hangoshíradó, hogy az ünnepséget a műve­lődési házban tartják, az oda érkező vendégeket mégis zsúfolt nézőtér fogadta a szín­házteremben. Az ünnepséget, , ..... , . .... amely a Himnusz eléneklfeé- «e/ ÁtHia-_rnondotta més vei kezdődött, Marczis Vil­iit, s mindazt, amit a becsü­letes, haladó helyi polgári politikusoktól hagyomány ként kapott, megtanulta, to­vábbfejlesztette, átformálta és gyümölcsöztette. — Mostanában sokat be­szélnek arról, hogy kié Jó­Béla. — Mi a proletariátus legnagyobb költőjének tart­nyitotta meg. Az elnökségben Szánthó Jüdit és Illés Béla kinek, hogy a maga céljaira kisajátítsa költészetét. József «L._I„H f-„.,,„s Attila harca még nincs be mellett helyet foglalt Gervax <„.„„„ „ „ ^ Miklós, az MSZMP járási, Glemba Pál, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára, Kovács Imre, a megyei tanács fejezve. Ez a befejezés a mi feladatunk s ezzel adózunk a legjobban a költő emlékeze­tének. Illés Béla elvtárs szaba­A szoboravató előtt dél- tmrf^TtT^b1 Sí don mondott beszédét nagy lőtt 10 órakor a városi ta- 'öke' B Paoo Mihtlv'v b - tetszéssel fogadta a hallga­Zro v. h oirröiro vxlJhóyi noKe, rapp iviinaiy v. d. - „„ L,- t BEFEJEZŐDÖTT A FŰTÉSI IDÉNY előtt nács v. b. elnöke, Földházi Imre elvtárs fogadást adott a megjelent vendégek tiszte­letére. melyen részt vett a költő legközvetlenebb hozzá­tartozói közül Szánthó Ju­elnökhelyettes, országgyűlési képviselő és Igor Lajos V. b.­tag. A megnyitó után Illés Béla kétszeres Kossuth-díjas író dit, valamint Illés Béla két- emelkedett szólásra. Illés elv­szeres Kossuth-díjas író is. A társ beszédében részletesen fogadásra hozta a hírt Mar- elemezte Makó múltjának czis Vilmos gimnázium igaz- haladó vonásait, a Justh-féle Az 1956/57. évi fűtési idény 1957. április 15-én befejező­dött. Kórházak, rendelőintéze­teik, óvodák, csecsemőottho­nok, vagy ezekkel egyenlő el­bánás alá eső intézmények, iskolák, egyetemek, napköz! otthonok, hivatalokban és üzemekben, a központi fűté­ses lakóházakban május else­jéig lehet fűteni, ha a helyi­ségek belső hőmérséklete 18 Celsius fok alatt van. il rSldművelésűcnri Minisztérium felhívása A Földművelésügyi Minisz­térium tájékoztatási osztálya a Meteorológiai Intézet jelen­tése alapján közli, hogy ápri­lis 15-én, 16-án, 17-én és 18-án erős éjszakai lehűlés és talajszínt feletti mintegy két méter magasságban fagy vár­ható. A minisztérium ezért felhívja a tanácsi szerveket és a falusi termelőket, hogy a fagyveszély elhárítása érde­kében elsősorban a gyümöl­csösökben a szükséges óvin­tézkedéseket tegyék meg. Május 3-án kezdődik Szegeden a személyi igazolványok érvényesítése KÖNYVESPOLC Eőrsi Júlia: Tiéd a sírig Juhász Gyula halálának 20. évfordulójóra jelent meg az Ismeretterjesztő Társulat ki­adásában Eőrsi Júlia vissza­emlékezése a költőről, "Tiéd a sírig* címmel. A könyv Ju­hász Gyula életének érdekes szakaszát mutatja be. az 1914. március 64 öngyilkos­sági kísérlete, s az 1920-as évek közötti Időt. A költő életének utolsó évtizedéről már csak nagy vonalaikban, messziről szólhat a könyv, hiszen Eőrsi Júlia és Juhász Gyula között a kapcsolatok ekkor már megszakadtak, nem utolsósorban az írónő misztikus nézetei, világnézeti korlátai miatt. osztályt megtaláló költő mö­gött. Igen drámai erejű, s a tipikusság erejével hat az a jelenet, amikor Júlia még­tudja, hogy Juhász Gyula "vörös lett*, hogy csatlako­zott a proletórforradalooihöz. Ez az a pont, ahonnan nem tud tovább menni az írónő, csak a költő tragédiáját lát­ja, hogy a Tanácsköztársa­ság bukása Után nem adnak neki Horthyé* tanári állást. Eőrsi Júlia könyve nagyér­tékű dokumentólis anyagot tartalmaz, Juhász Gyula ed­dig ismeretlen verselt és le­veleit, s több vers, verskö­tet megírásának, megjelené­sének körülményeit is felfedi, tóság és az idős, kiváló írót vastapssal köszöntötte. 'Az ünnepi beszéd után rövid műsor következett. Arkosy Katalin és Marosi Bálint sza­valt József Attila-verseket, majd a Szegedi utcai Általá­nos Iskola énekkara adott elő népdalokat. Az ünnepség befejeztével a hallgatóság kivonult a Le­min térre, ahol zuhogó eső­iben került sor a szobor le­leplezésére. Marosi Bálint "szavalata után Földházi Im­re elvtárs, v b.-elnök a vá­ros nevében átvette a szob­rot s beszédében néhány szó­val megemlékezett a város és a költő kapcsolatáról. Aztán lehullt a lepel s a talapzat megtelt vörösszalagos koszo­rúkkal, majd a gimnázium énekkara előadásában fel­hangzott az Internacionálé... Végezetül a szoborávató Ünnepség vendégei a város és a járás vezetőségével együtt közös ebéden vettek részt. Épül Csehszlovákia egyik legnagyobb " hőerőműve Korábban már hírt adtunk arról, hogy a belügyminisz­ter rendelkezése értelmé­ben valamennyi személyi igazolványt érvényesítenek. Szegeden május 3-án kez­dik meg az igazolványok érvényesítését. A rendőrség — amely ezt a munkát vég­rehajtja — már megkezdte a gondos előkészületeket, hogy az érvényesítést zavar­talanul lefolytassák. A ren­delet szerint a személyi iga­zolvánnyal rendelkezők csak az állandó lakhelyükön személyesen érvényesíthetik igazolványaikat. amelynek: hátsó belső fedelére, — be-í mutatás után — pecséttel í ellátott érvényesítési bélye-J get ragasztanak. A rendőrség az érvényesí-j tés előkészítésének munká-* lataiba bevonja — a megfe­lelő tájékoztatás érdekében í -- a ház- és utcabizalmlakatg is: pár nap múlva lapunk­hasábjain részletesen kö- £ zöljük, hogy a város külön-" böző körzeteiben lakók me-j lyik napon kötelesek szemé-• lyi igazolványaikkal a rend-£ őrségen megjelenni, Tisovo városka mellett -'leépítik Csehszlovákia egyik A "Tiéd a sírig* nem iro- s ezzel nagy segitseget nyújt íiegnagvobb hőerőművét. Az dalomtörténeti munka; egy az irodalomtörténeti kutatás építkezés terjedelmére jel­rajongó visszaemlékezése, szániára is. Szép Eőrsi Júi'a 3iemző, hogv a hőerőmű aki a maga szerepét fölbe- stílusa is, hitelesen érzékel-: kompiett fe'építése, illetve csüli és másokét igyekszik teti a légkört, amely Juhász 5üzembehelyezése 40 hektár halványítani. Az előadó mo- Gyulát körülvette, s fényt vet -terület beépítését teszi szük­dora meglehetősen szubjeik- arra a rejtélyes kapcsolatra 3 ségessé. Az építkezések *o­tív, így egy kicsit természe- is, amely Juhász Gyula és ?rán 10 ezer tonna Vasat, 220 tesen torzít. A kép, amely a Eőrsi Júlia között kialakult,-ezer köbméter homok: t, 8 s a költőt egy időben versek -millió 200 ezer téglát és 32 és levelek írására ihlette. áezer köbméter fát használ­Helyes, hogy a kiadó a kö- ínak fel, ami többek között tet végére utószót írt, amely-^azt jelenti, hogy a hőerőmű ben jelzi Eőrsi írásainak kor­látait, s vitatkozik is vele. A könyv formás külsővel, szép kiállításban jelent meg, a Szegedi Nyomda Vállalat jó munkáját, ízlését dicsérve. könyvből Juhász Gyuláról kidomborodik, Eőrsd Júlia képe a költőről és nem az irodalomtörtéheté. De na­gyon érdekes és nagyon jel­lemző ez a kép, ahogy Ju­hász Gyula környezete látta a költőt, a környezete, amely elmaradt a munkásosztály­hoz közeledő és a munkás­építkezése tulajdonképpen egy egész erdőt "emészt tel*. Á hatalmas hőerőmű első egységét 1939-ben adják át rendeltetésének, üzemelteté­se napi 5700 tonna szenet I íés több mint 45 ezer liter J vizet fog igényelni. A Nemzetközi Vöföj kereszt befejezi magyarországi segélyakcióját Bécs (MTI). A Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet bécsi kirendeltsége közölte, hogy a Magyarország megsegítésére indított akció június 30-án befejeződik. A Nemzetközi Vöröskereszt a segélyakció során a közlés szerint har­mincezer tonna élelmiszert, ruhaneműt, gyógyszert és szenet szállított Magyaror­szágra. Oiszagos vasutas újítókiállüás nyílt Szegeden Hétfőn délelőtt fél 12 órakor nyílt meg a ME­TESZ Széchenyi téri helyi­ségében a vasutas újítóki­állitás. A vándorkiállítás anyagát Budapesten, Mis­kolcon és Debrecenben mu­tatták már be. Szeged után Pécs és Szombathely a kö­vetkező állomás. A kállí­táson bemulatott újítások 1956-ban születtek, s leg­többjét már bevezették. Az ünnepélyes megnyitáson a Szegedi MAV Igazgatóság­hoz tartozó szolgálati he­lyek újítói, újítási előadói és vezetői jelentek meg. Kiss Zoltán elvtárs, a vasutas szakszervezet terü­leti bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. Elmondta, hogy a kiállí­tást a múlt év októberében akarták Szegeden bemutat­ni, de sajnos — mint sok minden mást — az ellenfor­radalmi események meghiú­sítottak. Beszélt az újító­mozgalom fejlődéséről és arról, hogy az ellenforrada­lom az újítómozgalmat is dezorganizálta. Az ellenfor­radalmárok tervei nem si­kerültek, él az újítómozga­lom — ezt tanúsítja a kiál­lítás is. Ezután a terület legjobb újítóit — Vad Gá­bort, Portörő Istvánt, Jó­zsa Zoltánt, Balogh Jánost, Lauli Józsefet, Szabó Pált, Nagyiván Ferencet — jutal­mazta meg. A megnyitó utón a részvevők megtekin­tett'k a kiállítást. Az újí­tásokat szemléltető model­leken mutatják be. A táv­közlő és biztosítóberende­zési. a génészeti. az építé­si és pályafenntartási, a vasúti, hídépítési, hídfenn­tartási és eevéb szakszol­gálatokhoz tartozó újításo­kat láthatunk itt. Az ország számos újító vasutasai közölt a szegedi vasutasok újításait is lát­hatjuk, így: Szőnyi Gyula, Füle Antal, Igaz Sándor, Csonka János, Kovács An­tal, Szögi János újításait. Az igen érdekes kiállítás megtekintése és tanulmá­nvozása nemcsak a vasuta­sok. hanem valamennvl sze­gedi munkás számára hasz­nos és tanulságos. A kiál­lítás május 3-ig lesz Sze­geden. Megtekinthető: hét­köznap reggel 9 órától es­te 7 óráig, vasárnap este S óráig. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom