Szegedi Néplap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-16 / 88. szám

Magvar államférfiak üdvözlő távirata a csehszlovák államférfiakhoz A magyar államférfiak Anto­nin Zapotoczky elvtárshoz, a Csehszlovák Köztársaság elnöké­hez, Viliam Siroky elvtárshoz, a Csehszlovák Köztársaság minisz­terelnökéhez, Antonin Novotny elvtárshoz, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkárához és Vác­lav Dávid elvtárshoz, a Cseh­szlovák Köztársaság külügymi­niszteréhez táviratot intéztek. melyben a magyar—csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés aláírásának nyolcadik évfor­dulója alkalmából forró üdvözle­tüket és jókívánságaikat kül­dik a csehszlovák államférfiak­nak és rajtuk keresetül Cseh­szlovákia egész népének. A ma­gyar államférfiak táviratukat a következő sorokkal fejezik be: őszintén kívánjuk Csehszlovákia egész népének, hogy szocia­lista hazájának építésében eddig elért eredményeit a jövőben újabb sikerekkel gazdagítsa, ezzel is hozzájárulva közös célunk megvaló­sításához, a szocializmus felépítéséhez és a béke megvédéséhez. DOBI ISTVÁN, u Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke, HORVÁTH IMRE. a Magyar Népköztársaság külügyminisztere K. J. Vorosilov baráti látogatásra a Kínai Népköztársaságba érkezett Peking (MTI). A TASZSZ jelenti: Április 15-én pekingi idő Kerint délután három óra­kor TU—104. mintájú repü­lőgépen a kínai fővárosiba ér­kezett K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke. A re­pülőténen K. J. Vorosilovot Mao Ce-tung, a Kínai Nép­köztársaság elnöke fogadta. A repülőtéren összegyűlt sók ezer pekingi dolgozó lel­kesen üdvözölte K. J, Voro­silovot. K. J. Vorosilov hétfőn lá­togatást tett Mao Ce-tung­nál, a Kinai Népköztársa­ság elnökénél. Mi történik Jordániában ? « tso A v \b. \ N ,\ v \ . NXXY/ *A'K ARABIA* Qf y .w: 1 ÜZ*? . . . . H • - - • a • • • Azóta, hogy Nabulszi jordániai miniszterelnök ápriUs 10-én benyújtotta lemondását Husszein jordániai királynak, a jordán belpolitikai helyzet válságos. Nabulszi volt miniszterelnök igen népszerű ember Jordániá­ban. ö vezette azokat a tárgyalásokat, amelynek eredményeként megszűnt ez angol—jordán szövetség és sikerült elérnie, hogy a brit csapatok rövidesen kivonuljanak az országbál. Ugyanakkor Nabulszi volt az, aki síkra szállt a Szíriával és Egyiptommal való legszorosabb együttműködés mellett. Ennek a programnak köszön­hette, hogy a múlt év októberében tartott választáson pártja, a Nemzeti Szocialista Párt, amely nagy mértékben támaszkodik a baloldali erőkre, jelentősen előretört. Elcsen tiltakozott az ellen, hogy Jordánia szerepet vállaljon az Eisenhower-doktrirus megvaló­sításában. Híve volt viszont annak, hogy országa mielőbb diplo­máciai kapcsolatokat létesítsen a Szovjetunióval. Amikor közölte erre vonatkozó elhatározását Husszeinnel, a király lemondásra szolította fel. Hogy Husszein király — akinek amerikabarát-beállítoiUága Isözismcrt — megmarad-e a trónon, vagy sem. az attól függ. meny­nyire tudja maga mögé állítani a jordániai hadsereget, az úgyne­vezett Arab légiót, amely mintegy 24 ezer főt számlál. Az » tény azonban, hogy e hadsereg vezérkari főnöke a király letar­tóztató parancsa elöl Szíriába menekült, mutatja, hogy ac .4r«b Légióban szépszámmal vannak királyellenes tisztek. Nabulszi után sem dr. Khalidi, volt külügyminiszter, sem pedig Abdul Hamim Nimmer volt belügy- és hadügyminiszter nem tudott kormányt alakítani, s meg nem erősített hírek szerint Szaid el Mufti, az előző kormány tagja vasárnap ..független sze­mélyiségekből" összeállította kormánya listáját, amelyet azonban még nem iktattak be. Megfigyelők szerint a jelenlegi helyzetnek továbbra is a Jor­dánia területén állomásozó szíriai csapatok magatartása a legfonto­sabb tényezője. E csapatok zöme Zárkában, a katonai összeeskü­vés kiindulópontján, valamint Mafrakban, az Ammantól száz ki­lométernyire északra eső volt brit támaszponton állomásozik. A szíriai csapatok eddig nem avatkoztak be. Azok a kisebb szaudarábiai egységek, amelyek a Vörös-tenger partián tartózkod­nak Ahaba vidékén, ugyancsak mozdulatlanul figyelik az esemé­nyeket. A megfigyelők szerint jelenleg a következő kérdések vetőd­nek fel: 1. Vajon a szíriai csapatok megőrztk-e semlegességüket, amikor Jordánia belügyeiről van szó, vagy beavatkoznak a hely -ct megváltoztatása erdekében Nabulszi és Nuvar tábornok bu/to­„atására. 3. Vajon a közvélemény, amely helyeselte NabuIMI po­lUikáját, nyugodt morad - és támogatni fogja-e Husszein királyt és Szaid el Muftit, az új miniszterelnököt. Másrészről a megfigyelők úgy vélekednek, hogy a jelenlegi jordániai képviselőház összetételé mellett a Szánd el Mufti-kor­mánynak nincs sok esélye a baiktataem. I Bukarestbe érkezett Gromiko és Zsukov Bukarest (MTI). A. A. Gro­miko szovjet külügyminiszter, valamint G. K. Zsukov marsall, szovjet honvédelmi miniszter hétfőn Bukarestbe érkezett, hogy a román kormánnyal tárgyalá­sokat folytasson a szovjet csa­patoknak a Román Népköztár­saság területén való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatos kér­désekre vonatkozó egyezmény megkötéséről. A magyar Szocialista Munkáspárt budapesti intézőbizottságának gyászjelentése Az MSZMP budapesti inté­ző bizottsága mély fájdalom­mal értesíti az elvtársaikat, hogy Szántó Miklósné, szüle­tett Kállai Éva elvtársnő, a munkásmozgalom régi har­cosa, a budapesti pártház egyik hős védője, a párlbóz ostrománál szenvedett súlyos sérüléseibe hosszas szenvedés után negyven éves korában elhányt. Kállai Éva elvtársnőt az MSZMP budapesti intéző bi­zottsága saját halottjának te­kinti és gondoskodik méltó temetésér®. A MEFESZ elsőrendű feladata a KlbZ támogatása, Hétfőn ülést tartott a MEFESZ országos intéző bi­zottsága. A tanácskozáson dr. Pramdler Árpád, az intéző bi­zottság főtitkára mondott be­számolót. Főf el adatunk — je­lentette ki többek között — az erők minél szorosabb tö­mörítése a pórt köré. Az in­téző bizottság elsőrendű fel­adatának tekinti a KISZ tá­mogatását. Az előadó ezután részlete­sen megjelölte a soron követ­kező legfontosabb tennivaló­kat. A beszámolót élénk vita követte, majd az ülés részve­vői határozatot fogadtak el a MEFESZ-szervezetek műkö­désének irányelveiről és gya­korlati problémáiról. Leninről beszélgetnek... Tpgyszerű családi körben gyűltek össze egy es­te az öreg lakatos, Iván Va­sziljevics Rizenlcov lakásán fegyvergyári barátai Hárman közülük csak fiatal koruk­ban szagoltak puskaport a polgárháborúban. Egyikük, egy zömök, erős, élesszemű legény, a szovjethatalomért folyó harc tüzében kezdte meg harcos életét, ketten.pe­dig, a házigazda és egy má­sik vendég, már az 1905-ös forradalomban is részt vettek. Kinn lassan ereszkedett le az áprilisi alkony. A tágra nyitott szellőztető ablakon keresztül a gyári kürt hang­jával együtt betódult a rü­gyező alma- és tapolyafák bódító tavaszi illata. Az asz­tal körül Leninről beszél­gettek. Mindegyikük egyszerű, ke­resetlen szavakkal mondta el gondolatait. Egyremásra olyan dolgokra terelődött a szó, amelyeknek — első pil­lantásra — semmi közük nem volt a nagy vezérhez. A munkások a rég elmúlt idők­ről beszélgettek, a edri fegyvergyár kényszermunka­rendjéről, a műhelyek be­rendezéséről a forradalom előtt, és ma, a napfényes ker­tekre emlékeztető bölcsődék­ről, a Vörös Hadsereg ere­jéről. a munkástelepek vil­lamosításáról. Mindebben Via. dimír Iljics bölcs irányító ke­zét látták. Egyszer csak elhallgattak a vendégek. A teáscsészéket mosogató háziasszony ott­hagyta az edényt és közelebb húzódott az asztalhoz; Alax­ej Vasziljevics Golubov, fegy­vergyári mester vette át a szó* f^olubovot 1919-ben az a szerencse érte, hogy be­lekerült a Közvonti Végrehaj­tó Bizottság katonai iskolá­jába, melynek hallgatói őr­szolgálatot teljesítettek a Kremlben. Mintegy négy évet töltött Elexéj Golubov ebben az iskolában és ez idő alatt sokszor látta Lenint. Ezek az emberek sokat ol­vastak Leninről, látták szín­darabokban, és filmeken, de most különösen mély áhí­tat fogta el őket: a lángeszű gondolkodó, a legelragadóbb ember, a vezér életének egy élő tanúja állt előttük és szabadon kérdezhették őt mindenről. Golubov elgon­dolkozva fújta a füstöt és beszélt Leninről, Lenin alak­járól, szerény öltözetéről, ar­ról, hogy hogyan dolgozott és pihent... ... A Kreml kertjét egé­szen belepte a zúzmara. Al­konyodik. Az egyik ösvé­nyen lassan lépked Lenin, ezidőtájt, mindig sétálni szo­kott. Az út mentén, a hóban, gondtalan gyereknépség ját­szadozik. Vladimír Iljics mo­solyog és arrafelé veszi útját. Egy perccel később már vi­dám zenebona hangzik fel — a kisfiúk megtámadják a nagy bácsit. Kerek kis szőr­mesapkája a tarkójára csú­szott, a porzó hógolyók egé­szen belepik. Három kislányt ráültet egy szánkóra, futva megindul velük és az egész gyerekhad csengő kacagással utána ered ... p rissen, ragyogóan tér vissza sétájáról, a be­járatnál felmutatja az őrnek igazolványát (minden alka­lommal ezt cselekedte, nem akart semmiféle előnyt él­vezni a többi ott dolgozó al­kalmazottal szemben) és könnyedén megy fel irodájá­ba, a negyedik emeletre. Az őrök. magukat feszesen kihúzva, néznek Lenin után. Lenyűgözi őket az a rendkí­vüli energia, amely ebből az emberből árad, akinek neve harsogva visszhangzik az egész világon, széltében, hosz­szában. Az őrök jól tudják, hogy nap mint nap reggel nyolc órakor már munkája mellett ül és dolgozó szobájá­nak ablakai csak akkor söté­tednek el, amikor a Kreml toronyórájának haragjátéka elüti az éjfél utáni kettőt... ... 1920 tavasza. A Kreml óriási területén, ahol sok ház és hivatali helyiség van, sürgős munkát kell elvégezni: lebontani az öreg, korhadt épületeket, néhányat kitata­rozni és előkészíteni télre tű­zifát. Nos, amint már akkoriban szokás volt, vidám zeneszóra felsorakoztak a Kreml festet munkaképes alkalmazottait elől a katona iskola növendé­kei és mentek a szubbot­nyikra. (Szombat délután, munka után pihenőnapon végzett önkéntes, ingyenes munka.) Dolgoztak rendesen, azt meg kell hagyni, de azért minden félórában abbahagy­ták néhány percre a munkát, hogy egy-egy cigarettát el­szívjanak. Egyszer csak megjelent Vladimír Iljics, vele Kalinin és Dzserzsinszkij és hozzálát­tak gerendáitat cipelni. Es milyen lelkesedéssel. Erre aztán mindenki eb* bahagyta a dohányzást. Meg­nyomták az emberek a gom­bot, csak úgy porzottak a ge­rendák. Még a zenészek se állták meg, hogy tétlenül nézzék, hogy dolgoznak a többiek, lerakták hangszerei­ket a földre és ők is nekiláttak tég,At hordani. T\ olgozott Lenin vagy három órát és még to­vább is dolgozott volna, egé­szen késő estig, de futva jött a Népbiztosi Tanács titkára és elhívta valami fontos ügy­ben ... — Lenin maga cipelte a ge­rendákat — kiáltott fel lel­kesen egy fiatal legény. —> En bizony nem engedtem vol­na meg neki, hogy hozzányúl­jon. — Ej fiam — szólt közbe meghatottan az öreg Sumov — gerenda, gerenda. Olyan idők voltak azok. Szovjet­Oroszország akkor még csak én ült. És ez a személyes példaadás nagy szerepet ját­szott. Az asztal körül egy percig mély, áhítatos csönd uralko­dott. — Bizony nagy dolgok tör­téntek — folytatta Golubov. Az emberek harcoltak, éhez­tek, meghaltak tífuszban meg a számtalan sok fronton, egy nagy eszme nevében. S mind­azt, amit Lenin ígért a nép­nek, most a szemünk láttára valósul meg. Nézzétek csak meg iskoláinkat, kolhozain­kat, ivarunkat, hadseregün- , ket, életünket... V. Ohromenko Megalakult a KISZ újságíró szervezete A Kommunista Ifjúsági Szövetség székházában va­sárnap megalakult a KISZ újságíró szervezete. Az ala­kuló ülésen számos fiatal kommunista újságíró vett részt. Az előkészítő bizottság ne­vében Szabó László mondott megnyitó beszédet. Leszögez­te, hogy a fiatal kommunista újság­írók szervezete tökéletesen egyetért az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a KISZ megalakításáról szóló ha­tározatával, valamint az if­júság múltbeli szerepéről, tetteiről és jövőbeni felada­tairól kifejtett értékelésé­vel. Valamennyiük nevében kije­lentette, hogy munkájukat a marxizmus—leninizmus el­vei alapján fogják végzni, s magukra nézve mindenkor *v kötelezőnek ismerik el a párt céljait és határozatait. Az alakuló gyűlésen részt vett fiatal újságírók megvi­tatták szervezetük program­ját, majd egyhangú határoza­tot hoztak, amelyben többek között leszögezik: "A KISZ újságíró szerve­zete elfogadja és minden tag­ja számára kötelezően vál­lalja az MSZMP határozatait és a KISZ intéző bizottságá­nak programnyilatkozatát. Legfontosabb feladatának te­kinti, hogy a magyar if júság étető prob­lémáinak megoldásához, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség egészséges fejlődé­séhez és tekintélyének ki­vívásához minden újságírói segítséget megadjon. Az MSZMP célkitűzéseinek valóraváltásában < mindenkor számithat a fiatal kommu­nista újságírókra". Növényvédelmi értékértét és kiállítás a Földművelésügyi Minisztériumban A r. 1954 óta negyttzemileg i» alkalmazott vegyszeres gyomir­tással elsősorban a kalászos ve­tésekben évről évre nagyobb eredményeket sikerült elérni. A tapasztalat azt mutatta, hogy mindenütt, ahol helyesen alkal­mazták a magvar gyártmányú ..Diconirt" nevű vegyszert, a gabona-, elsősorban a búzatáb­lákban a gyomokat 80—85 szá­zalékban teljesen kiirtották. A* elmúlt évben már több mint négyszázezerholdra elegendő vegyszer állott rendelkezésre, mégis vegyszeres gyomirtást alig több mint kétsztízharminc­ezer holdon végeztek. Ebben az és'ben újból mintegy négy­százötvenezer holdra elegendő tgyomirtónert késvitett « vegy­ipar. s gondoskodni kell arról, hogy ezt a mennyiséget fel is használják, F.rről tárgyalt a Magyar Agrártudományi Egye­sület által hétfőn délelőtt a Földművelésügyi Minisztérium­ba összehívott értekezlet, ame­lyen o növényvédelemmel fog­lalkozó kutatók, tanácsi szervek szakemberei, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek dolgozói veitek részt. Soós Gábor főigazgató meg­nyitója után Ubrizsy Gábor, a Növé.nyvédelmi Kutató Intézet Kossuth-díjas igazgatója vita­bet ezetű előadásában részlete­sen ismertette a vegyszeres gyomirtás legeredményesebb módszereit. LELKES tömeg gyűlések országszerte Kállai Gyula beszéde És zombm kegyen Több mint 10 000 főnyi tö­meg gyülekezett vasárnap délelőtt a zászlódíszbe öltö­zött szombathelyi Majakov­szkij téren, hogy meghallgas­sa Kállai Gyula művelődés­ügyi miniszter, az MSZMP intéző bizottságának tagja, beszédét. Kállai Gyula hangsúlyoz­ta: a párt határozott elvi po­litikája következtében or­szágszerte megnövekedett a párt tekintélye. Március 15-én, április 4-én a tömegek a párt, a forradalmi munkás­paraszt kormány mellett tet­tek hitet. Dobi István beszélt a kaposvári xkagy^yűlésen A szokatlanul hideg idő el­lenére több mint 10 000 em­ber gyűlt össze Kaposvárott a Kossuth téren, és hallgatta meg Dobi Istvánnak, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének beszámolóját. A magyar párt- és kor­mányküldöttség tárgyalásai­ról szólva Dobi István hang­súlyozta, hogy a szovjet po­litikai és gazdasági vezetők részéről a legmélyebb érdek­lődést tapasztalták népünk sorsa és élete iránt. Akármilyen területen vé­gezzük munkánkat, az ipar, a mezőgazdaság területén, vagy a hivatalban — hangoztatta, — a leg le lki i sm ere tesebben, a legodaadóbban kell dolgoz­nunk, hogy most már meg­álljunk a magunk lábán. Ez­zel a Szovjetunió nyújtotta önzetlen segítséggel most már megvan a gazdasági ala­punk ahhoz, hogy a népgaz­daság bármilyen ágában mego'djuk problémáinkat. Kiss Károly beszéd® D.ósgycrött A Diósgyőri Vasgyárban, a munkásosztály fellegvárában Borsod megye dolgozói előtt Kiss Károly, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja mondott beszédet. Elöljárójában a miskolci és a diósgyőri dolgozóknak to ­mácso-lta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának harcos kommunista üdvözletét, majd a Szovjetunióban járt kor­mány- és pártdelegáció útjá­ról számolt be. Részletesen ismertette azt a nagymértékű segítséget, amit a Szovjetunió ad a'magyar népgazdaságnak. Fehér LeTes bsszéde Tamásiban A Tolna megyei Tamási sporttelepén Fehér Lajos, az MSZMP intéző bizottságának tagja szólt a járás 17 közsé­gének dolgozó parasztjaihoz. Az elmúlt időszak politikai eseményeit ismertetve han­goztatta, hogy a tamási já­rás parasztságát nem kell kü­lönösebben meggyőzni arról, nemzeti forradalom, vagy el­lenforradalom volt-e október­ben Magyarországon. A járás lakossága kőt ellenforrada­lomnak lehetett szemtanúja. A környék dolgozó parasztjai emlékeznek még az 1919-es ellenforradalom garázdálko­dásaira. Nemrégen ismét ízelítőt kaplak a környékbe­liek az ellenforradalom ter­rorcselekményeiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom