Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-19 / 65. szám

Jó tanulóból lesz a jó szakember — a kereskedelemben is Egyre kevesebben, de azért még elég sokan van­nak, akik úgy véleked­nek, hogy a kereskedői fog­lalkozás nem igényel külö­nösebb szaktudást, képessé­get Pedig a kereskedői szak­ma a lehető legtöbbet köve­teli művelőjétől: általános intelligenciát, kitűnő áruis­meretet, közvetlenséget, s a jó kereskedőnek akkor is mosolyogva kell kiszolgálnia, amikor a fáradságtól már alig áll a lábán. Egyszóval: kereskedőnek lenni sohasem volt könnyű, nem könnyű napjainkban, s még kevésbé lesz könnyű már a legköze­lebbi jövőben sem, mivel egyre nagyobb tömegű árut kell eljuttatnia az ipartól a fogyasztóhoz, idejében, úgy, ahogyan azt a kulturált ke­reskedelem írott és íratlan törvényei meghatározzák. Felmerül a kérdés: keres­kedelmünk — megyénkről és Szegedről van szó — meg tud-e felelni az egyre nö­vekvő követelményeknek? Mielőtt erre a kérdésre vá­laszolnánk, el kell monda­ni, hogy például az élelmi­szerkereskedelemben, de ál­talában más kereskedelmi szakmákban is — a foglal­koztatottaknak körülbelül 65 százaléka szakember. Ez lát­szólag kedvező szám és tény­legesen azt jelenti, hogy más megyékhez és városokhoz viszonyítva jók a személyi feltételek a korszerű kereskedelem kialakításához. Ha azonban az utánpótlás kérdését nézzük, semmi esetre sem lehetünk elégedettek. 1949-től 1954-ig ugyanis semmiféle kereske delmi tanulóképzés folyt, s ez bizony nyomta a bélyegét a keres kedelem színvonalára. Ta­nulók helyett nagyszámú női munkaerőt irányítottak a ke­reskedelembe, akik közül so­kan jól megálltak a helyü­ket, nagyrészük azonban nem tudott megfelelni a szakma gyakorlati és szellemi köve­telményeinek, s előbb, vagy utóbb felhagyott ezzel a fog­lalkozással. A rendszeres ta­nulóképzés csak az 1954—55­ös tanévben kezdődött meg, s folyik azóta is egyre na­gyobb lendülettel és ered­ménnyel, s ez jelenti azt a biztosítékot, hogy — vála­szolva a fentebb feltett kér­désünkre — a kereskedelem képes és a jövőben is képes lesz növekvő feladatait el­látni. Jelenleg kereskedő szak­mát mintegy síéz fiatal fiú és leány tanul. Legtöbbjük az élelmi­szerkereskedelme t válasz­totta, de vaininaJk közöt­tük ruha-, felszolgáló- és más kereskedelmi ág beliek is. Tanulóidejük általában két év, az érettségizetteké ennek fele. Heti két napon át a kereskedelmi tanuló­iskolában sajátítják el szak­májuk elméleti tudnivalóit. Magunk is részt vettünk né­hány iskolaórájukon, s bi­zony, meg kellett állapíta­nunk. hogy a követelmények nagyok, de reálisak. Már a felvételnél is csak az jöhet számításba, aki az általános iskola nyolc osztályát leg­alább közepes eredménnyel elvégezte. Ez indokolt mini­mum-követelmény, mert — mint Vermuth Antal tanár áruismereti óráján kitűnt —, a tanulóknak már a kezdet kezdetén is sok ismereti anyagot kell elsajátítaniok. Egy fűszerszakmában dol­gozó kereskedőnek legalább 150 áruféleséggel kell bán­nia, ismernie kell az áru minden tulajdonságát és tá­rolásának módját. Érdekes, hogy ezen az órán a leányok sokkal jobban válaszoltak a feltett kérdésekre, de azért a fiúk sem maradtak szé­gyenben, és végül is az volt az érzésünk, hogy jó keres­kedőkké lesznek. Ez a feltevésünk nemcsak az iskolában látottakra — és a boltokban tapasztaltak­ra — épült, de arra is, hogy ez§k a tanulók a saját jószántukból választották a kereskedői pá­lyát- Mint Frányó Ferenc, az iskola igazgatója mondot­ta, az 1954—55-ös iskolai év­ben csupán irányították e pályára a fiatalokat, függet­lenül attól, hogy a kereske­dői pálya melyik ágához volt kedvük és hajlamuk. Ma sincs még minden rendben ezen a téren, mert tapasztal­ható a jelentkezés során bi­zonyos kampányszerűség. Az egyik évben például a leg­több tanulójelölt a ruházati kereskedelembe kérte felvé­telét, a következő esztendő­ben pedig csaknem minden­ki az élelmiszerkereskede­lembe jelentkezett. Az egész­séges arányok azonban ki­alakulóban vannak és a to­vábbiak -során még inkább ez lesz a jellemző. Arról, hogy a tanulók ele­gen vannak-e és biztosítják-e a szükséges szakember utánpótlás a vállalatok úgy véleked­nek, hogy igen, de sok szak­ember szerint azonban ez a szám kevés. Az utóbbiak sze­rint a jelenlegi kereskedel­mi szakgárda egy részének a közeljövőben várható nyug­díjbavonulása, továbbá új üzletek nyitása a jelenlegi ta­nulólétszámnak legalább a háromszorosát teszi szüksé­gessé, négy-öt éven át. Vé­leményünk szerint az uóbbi álláspont a helyes, mivel a jelenlegi színvonal fenntar­tása is legalább ennyi em­bert követel, s ahhoz, hogy az elkövetkező négy-öt éven belül tovább javuljon a ke­reskedelem-szakember állo­mánya, legalább a mai ta­nulólétszám háromszorosára van szükség. örvendetes tény, hogy a szegedi kereskedelmi tanuló­iskola növendékei közül 15 a Szeged környéki és a me­gyei földmüvesszövetkezetek­nél áll alkalmazásban, ami bizonyítéka annak, hogy a megye földművesszövetkeze­tei is tudatában vannak a kereskedelmi szakember-ne­velés fontosságának. Hisz­szük, hogy az elkövetkező tanévben tovább növekszik majd a földművesszövetkeze­ti kereskedelmi tanulók szá­ma is. A kereskedelmi iskola ta­nulói nemcsak az iskolában, de munkahelyükön is derekasan helytállnak — er­ről sok esetben magunk is meggyőződtünk. Ahhoz azon­ban, hogy ezek a fiatalok jó kereskedők legyenek, a vá­sárlók segítsége is szüksé­ges. Ennek a segítségnek tü­relem és megértés formájá­ban kell kifejezésre jutnia, s abból kell kiindulnia, hogy a kereskedő — jó munkája után — éppen olyan jogosan tart igényt a megbecsülésre, mint a vevo. EGY ÜZEM, aM de a hagy sok a nyei$anyag Kevés szegedi üzem dicse- ter rádióbeszédében helyte- szükséges dongaanyagot, par­kedhetik azzal, amivel aSze- lenítette, hogy egyes üzemek kettfát és fűrészárut (desz­30, vagy ennél is nagyobb kát) gyártanak. Készífcmé­százalékos bérhányaddal dol- nyeik zömét eddig Buda­góznak. A Falemezgyár .gőz- pestre szállítottuk, a közei­fűrész telepe januárban gedi Falemezgyár Gőzfűrész üzeme: 1956. decemberében már három műszakban teljes kapacitással dolgoztak. Az energiakorlátozás nem kötöt­te őket, saját energiájukkal dolgoznak a gyár fennállása, 1924 óta. Anyagjuk is volt bőven. Már decemberben igen szép eredményt értek el, de ez még fokozódott januárban és februárban, Tervüket — mely megegyezik az elmúlt év tervszámaival — január­ban 100,1, februárban pedig 105,9 százalékra teljesítették. A múlt év hasonló időszaká­val összehasonlítva, január­ban 10 százalékkal, január végétől február végéig pedig 5 százalékkal emelkedett a termelékenység. SttiMedő teimeíéd, emelkedő- létek S még néhány szám, amely­re nagyon büszkék az üzem vezetői. Az elmúlt héten Kossá István pénzügyminisz­Március 2l-re lobogózzuk fel a házakat! 14,2, februárban 13,9 százalékos bérhányaddal dolgozott. A dolgozók elégedettek fizeté­sükkel, mert a termelékeny­séggel együtt szépen emel­kedtek a bérek is. Januárban 1202, februárban 1225 volt az átlagfizetés. (Az elmúlt év­ben 900—1000 forint között mozgott.) Az elmúlt év végi forradalmi események nagy kárt okoztak a vállalat fa­készletében. Nem úgy, hogy elpusztult, hanem az októ­berben és novemberben fel­használásra váró fa felhal­mozódott. Így három hónap­ra elegendő fakészlettel ren­delkeznek. Ez még ugyan nem nagy baj, de a hiba ott kez­dődik, hogy ebből a íakész­letből körülbelül kéthónapi munkához elegendő fát 1955 —56-ban termeltek ki. Az pedig tudott dolog, hogy a fa állásában sokat romlik, veszít értékéből. Különösen nyáron romlik gyorsan a fa. Ezért még a meleg idő beáll­ta előtt kellene felhasznál­niok. Ez lehetetlen, mert az üzem három műszakban tel­jes kapacitással dolgozik, az intenzitást pedig nem tudják tovább növelni. 40 miiilő (vüntlát van dtó­A városi tanács v. b.-elnöke felhívja a város lakossá­gát, a házak tulajdonosait, az ingatlanok kezelőit, üzemek, vállalatok, intézetek és intézmények vezetőit, hogy a Ta­nácsköztársaság kikiáltása évfordulója alkalmára, március 21-re az épületeket lobogózzák feL _ Ez sajnos nem egyedül­álló jelenség. Az elmúlt hét elején az üzemek gazdasági és politikai vezetőinek sze­gedi értekezletén Stróbl Kál­mán elvtárs, az Országos Er­dészeti Főigazgatóság osztály­vezetője elmondta, hogy az országban 40 ezer köbméter elfekvő fa vár feldolgozásra. Ez durva számítással is kö­Nagy közönségsikert hozott a riil még több gyerekszereplőt leleményességet és bátorságot zel 40 millió forint érték. Juhász Gyula Művelődési Ott- toborozniok, akkor a gyermek- próbára tevő ifjúsági élet lehe- A gőzfűrész üzem kérte ta­hón vasárnapi bábszínház bemu- színházzal nyári túrára indulnak, tőségét is megteremtik. lettes szervét az Országos totója. _ A gyereksereg éppen örülnének ha valamelyik népi A raűvelődési otthon terve; Erdészeti Főigazgatóságot, ne olyan izgatottan várta a bemu, demokratikus orszagba is kime- az otthon eddi^ sokrélű mun_ szánítsQn add*g anya,got míg tatót, mint a gyerekszereplők A hetnének. kajának további gazdagodását Tr^gCvő tósztetet fel n^m forró hangulatban felhangzó ka- A művelődési otthon .fjúságr jeIentik, , aztmutafJa, ^ az ^gX A főigazgatóság cagas es taps feloldotta a nezok nevelő munkáját nemcsak a igazgatóság, leszűrve a művelő- s s szereplők feszélyezettségét gyerniekszínház létrehozásával dési otthon munkájának eddigi akarja elmélyíteni. A^ közeljö- tapasztalatait, fel akarja szá­hiányt, amelyet a otthonoktól város­zés sem /7 / r • e. r / ELÉGGÉ RÁ- ÁdjLeyntckszLíi^atiz&k, t. a keres- <r * ' kii f a f aragók íi eiipkeoerók a Juhász Gyula Művelődési Otthonban és a is, és szinte együtt játszották vé­gig a bemutatót. vőben népi hímzéseket, kötés- mo]ni 0-( A bábszínház gyerekszereplői horgolást, vertcsipke • készítést, művelődési első előadásukra nagy lelkese- lüillbefűzést is megtanulhatnak a déssel készültek. További terve- lányok a művelődési otthon ke­ik is vannak. A bábszínházat zimunka szakkörein. Serdültebb gyermekszínilázzá akarják fej- íiúk számára fafaragó, termé­leszteni, ahol nemcsak bábelő- szétjáró szakköröket tervez a adások, hanem mesejátékok, if- művelődési otthon. Ezek a jósági színdarabok, népi játékok szakkörök nemcsak a fiúk hely­bemutatásával is meg tudják ismeretét növelik, hanem a járőr­mutatni képességeiket. A „Pál versenyek rendezésével az ifjú­utcai fiúk" előadását tervezik, ság életében eddig nélkülözött s úgy gondolják, hogy ha sike- egészséges romantika, az egyéni >» szerte joggal kér számon a fia­talság. Reméljük, hogy az egészséges kezdeményezést to­vábbi újabb lépések követik a többi művelődési otthonban is. Munkában a dorozsmai vontatások Garai György sikere a vasárnapi hangversenyen Vasárnap délelőtt a szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar Fejér György kar­mester és Garai György érde­mes művész vendégszereplé­sével tartotta meg bérleti hangversenyét. Az előre beje­lentett műsoron a Paganini hegedűverseny kottaanyagá­nak hozzáférhetetlensége mi­att változtatni kellett. Az el­maradt szám helyett Mendel­sohn E-moll hegedűversenye került előadásra. Garai György hegedűművész kitűnő, virtuózi technikával és me­leg líraisággal játszott. A má­sodik tétel középrészében sajnos a hegedű drámai ere­jétől a zenekar elmaradt nem­csak színességben. dinamiká­ban, hanem tempóban is. A kiváló hegedűművészt a kö­zönség melegen ünnepelte, s ráadást követelt. Garai György Paganini Etűd két he­gedűre című kis művét ját­szotta el brilliáns tisztasággal. Garai György kiváló sze­replése sem tudja azon­ban feledtetni, hogy ezút­tal a zenekar a szo­kottnál sokkal szürkébb volt­ben a zenekart és nincs egy­séges elképzelése a műről. A dorozsmai gépállomás vezetői, s dolgozói azzal di­csekednek — és nem ok nél­kül —, hogy tavaszi idény­munka-tervüket máris 48 százalékra teljesítették. Pe­dig voltakép a tavasz még méltányolta a kérést, s lénye­gesen kevesebb fát küld most Szegedre, de a szállítás meg­szüntetése lehetetten; mert az erdőgazdaságokban a ki­termelés rendszeresen folyik Ez nem megoldás, mert a fa értékének veszteségénél tö­kéletesen mindegy, hogy az erdőben, vagy a gyár udvara­ban áll. Egyedüli megoldás az Jenme, ha egy időre leállí­tanák a faikitermelést. t'm {aam íjtepedneli Az üzemben bányadeszkát, talpfát, hordó készítéséhez múltban a főigazgatóság na­gyobb gondot fordít arra, hogy a Szegedi Gőzfűrész el­sősorban Szegedet, a megyét, a környező városokat lássa el faáruval. Mint minden vállalatnál, itt is nagy problémát okoz az üzem vezetőinek a helyes bérrendszer kialakítása. A . munkások az év első negye­dében szakmánybérben dol­goznak. Mit jelent ez? Üzem­részenkint felbontották a ter­vet és a tervteljesítés ará­nyában kapják a fizetést. A dolgozók ugyan elégedették ezze] a módszerrel, de ez nem elég ösztönző a többter­melésre. A lógósok pedig munka nélkül fizetésihez jutnak. akiket (időn keit Cdifini Lendvai Márton keret fű­részes mester mondta el ez­zel kapcsolatosan a követke­zőket: — A múlt napokban fi­gyeltem a hozzám beosztott két fiatal munkáját. Tizen­egy órától tót óráig nem csi­náltak semmit. Ültek, be­szélgettek. Figyelmeztettem őket, nem használt a szép szó. Fülönfogtam őket és vittem az igazgató elé. Ott elmondtam, hogy én nem ke­resek egyetlen egy naplopó­nak sem kenyeret. A rönktéren darabbérben fizetik a dolgozók teljesítmé­nyeit. Hogy ez milyen gazda­ságos, azt bizonyítja a követ­Kezű tény: míg itt is szak­mánybérben dolgoztak, az üzem napi termeléséhez szükséges 10—12 vagon fát három traktor és több foga­tolt jármű szállította a rönk­térről az üzembe. Mióta da­rabbérben dolgoznak, a há­rom traktor is ellátja ezt a feladatot. A helyes bérrendszer ki­dolgozásához nagy, körülte­kintő munkára van szükség; S ez nemcsak a Gőzfűrész problémája. Éppen ezért a gyár vezetője, Lakó Ferenc elvtárs, és a munkaügyi osz­tály vezetője, Dani Antal elvtárs megígérték, hogy a bérezés helyes formájának kialakítása érdekében la­puinkban is elmondják nehéz­ségeiket. Szeretnénk, ha a szegedi üzemek műszaki ve­zetői is lelkesednének ezen a példán. (Zs) A csehsz'ovák divat tavaszi újdonságaiból A Schubert Szimfónia csak ezután köszönt ránk. ugyan nem tartozik a szerző legnépszerűbb művei közé, mégis Mozart és Haydn ko­rábbi hatásainak leküzdése után már az érett Schuberti muzsika érzelmi gazdagságát és melegségét mutatja. A ze­nekar csak néhol tudta a schuberti levegőt megterem­teni. Ugyancsak némelykor sikerült a Bach átdolgozás előadásánál is a zenekarnak azt az orgonahatást kelteni, amit a mű eredetileg is su­gall, s amitől az átdolgozó Weiner Leó sem akarta meg- szám annál is inkább, mert Az eddigi jó tervteljesítés­ben az oroszlánrész a gép­állomás szállító brigádjáé. A vontatók hosszú idő óta szü­net nélkül dolgoznak. Töb­bek között eddig már közel 60 ezer mázsa trágyát szál­lítottak ki a földekre. A vontatósok munkáját nem­csak termelőszövetkezetek, de az egyéni gazdák is szí­vesen veszik igénybe. Olcsó, s amellett igen gyors mun­kát végeznek. Figyelemre méltó ez a fosztani. A zenekar fúvósai ezúttal további fejlődést mutattak. Különösen szép volt Nagy Imre két oboa-szólója. A fia­tal zenész fejlődése sokat ígér. Kár, hogy a Filharmónia nem ad a hangversenyekhez kalauzszerű műsort. A Szege­di Tükör, amely ismét meg­jelenik, hasznos feladatot tel­jesíthetne, és sokkal közked- TAKÁCS PAULA, a budapes veltebbé válna, ha visszatérne Operaház szólóénekesnője ezelőtt egyetlen esztendőben sem fordult elő, hogy a gép­állomásnak ilyen nagymér­tékű trágyaszállítást kellet' volna lebonyolítania. Mutat­ja ez a szám növekvő terme­lési kedvét is. kétéves tradícióihoz, és a Fejér György karmestertől csuván színházi tudósítások, ezelőtt sokkal tisztább és ösz­szefogottabb zenekar vezetést hallottunk. Ezúttal a Schubert Szimfónia előadásánál is, a Bach átdolgozás előadásánál is úgy éreztük, hogy a kar­mester nem tartja eléggé kéz­egész oldalas „kisplakátok' közlése helyett a város kultu­rális életének összefogását tekintené céljának, s ebben ban Fiuméb helyt adna a Filharmónia hangversenyei előzetes ismer­tetésének is. cius 20-tól április 6-ig Jugos/I­viában vendégszerepel. A mr gyar operaénekcsnő az Aida í Tosca címszerepében Zágrá! Szarajevóban Ljubljanában és Üjvidéken lép fel. Ezután kerül sor belgrádi vendégszerepléséret .1 csehszlovák nők előszeretettel hordják a háromnegyedes ka­bátokat. A képünkön bemutatott modell gyapjú tweedböl kcszük, fazon nélkül, sálniegoldássaL

Next

/
Oldalképek
Tartalom