Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-17 / 64. szám

Magyarország a jövőben ls hozzá kíván járulni a vitás nemzetközi kérdések megoldásához Sík Endrének, a külügyminiszter első helyettesének nyilatkozata a magyar ENSZ-delegáció munkájáról KÉRDÉS: Mely időpont­tói fogva vett részt a ma­gyar delegáció a XI. köz­gyűlés munkájában, s mi­lyen okok késztették a de­legációt a közgyűlés elha­gyására? FELELET: A magyar de­legácló az ENSZ XI. közgyű­lésének munkájában kezdet tói fogva tevékenyen részt vett. Delegációnk vezetője, Horváth Imre külügyminisz­ter, felszólalt az éltalános politikai vitában és a dele­gáció több mél kérdésben is állást foglalt. Szándékunk­ban állt az összes fontosabb kérdések vitájában lélszólal­ni. Ezt a szándékunkat azon­ban nem valósíthattuk meg. Ismeretes, hogy Nagy-Britan­nia, Franciaország és Izrael durva, támadó katonai akci­ót hajtottak végre Egyip­tomban, ami az egész béke­szerető világ felháborodását váltotta ki, és az imperia­lista nagyhatalmak közötti ellentétek kiéleződését idézte elő. Ebben a helyzetben az imperialista agresszorok ré­gen bevált módszerhez folya­modtak. A tolvaj, hogy a gyanút magéról elterelje -fogd meg—et kiált. A nyu­gati Imperialista hatalmak, elükön az Egyesült Álla­mokkal — abból a célból, hogy a figyelmet a világ bé­kéjét fenyegető Imperialista, közel-keleti agresszióról elte­reljék, és az imperialisták megingott egységfrontját helyreállítsák, napirendre tű­zették és igyekeztek állandó­an felszínen- tartani az úgy­nevezett -magyar kérdést*. A magyar kormány abból a vitathatatlan elvből indult és indul ki, hogy az, ami Magyarországon történik, be­leértve az ellenforradalmi felkelésnek szovjet csapatok segítségével történt leveré­sét, Magyarország belső ügye, amelybe sem más 51­laninak, sem semmiféle nem­zetközi szervezetnek beleszó­lása nincs. Ezért a magyar kormány, illetve a magyar delegáció több ízben erélye­sen tiltakozott az úgyneve­zett ómagyar kérdés—nek napirendre tűzése, és a köz­gyűlésen való tárgyalása el­len, ós azt mint a Magyar Népköztársaság szuverenitá­sának megsértését a leghatá­rozottabban visszautasította. Ennek ellenére az ENSZ közgyűlése — elsősorban az Amerikai Egyesült Államok delegációjának ösztönzésére — sorozatosan olyan határo­zatokat hozott, amelyek nyílt beavatkozást jelentenek a magyar belügyekbe. Ugyan­akkor egyes nyugati küldött­ségek a közgyűlésen a diplo­máciában teljesen szokatlan hangon — sértegették a ma­gyar kormányt, és annak küldöttségét. Ilyen körülmé­nyek között a magyar kül­döttség tiltakozásának kife­jezéseképpen. 1950. decem­ber 11-én kénytelen volt a közgyűlésről kivonulni. KÉRDÉS: Nem volt-e lehetőség arra hogy a ké­sőbbiek íolyainán. az ülés­szaknak újév után meg­kezdett második szakaszá­ban a delegáció a közgyű­lés munkájában újra részt vegyen? FELELET: A delegáció a karácsonyi szünet után azzul a szándékkal lórt vissza New Yorkba, hogy amennyi­ben a -magyur kérdés—nek az alapokmány szellemével és betűjével ellentétes, a ma­gyar kormányt és delegációt sértő tárgyalást fel nem újít­ják, az üléseken részt fog venni. Köztudomású azon­ban, hogy a közgyűlés mind­járt az első nupokbnn — is­mét a közel-keleti agresszió kérdéseinek kiéleződésével kapggolatban — napirendre tűzte a -magyar kérdést*, s azt megint ugyanubban az alapokmány-ellenes, a Ma­gyar Népköztársaság szuve­renitását sértő szellemben és hangon tárgyalta, és öt­tagú bizottságot küldött ki azzal a feladattal, hogy az a -magyar kérdés—ben vizs-1 üálatot folytasson Magyar­országon és a szomszéd or­szágokban, valamint a me- . nekültek között tanúvallo­másokat és bizonyítékokat gyűjtsön, és mindezek alap­ján időről időre jelentéseket tegyen a közgyűlésnek. Minthogy a bizottság életre­hívásu és ténykedése újabb, példátlanul durva beavatko­zást jelentett a magyar bel­1 ügyekbe, s ugyanakkor lehe­tőséget nyitott az imperialis­ta hatalmaknak arra, hogy amikor a továbbiakban va­lamely kényes kérdés — mint például a szuezi, cip­rusi. algíri kérdés — megvi­tatására kerül sor, az úgyne­vezett -magyar kérdést* az öttagú bizottság jelentései megtárgyalásának ürügye alatt újra előrángassák és a közvélemény figyelmét a Szovjetunió, Magyarország és a többi szocialista orszá­gok elleni rágalmazó kiro­hanásokkal a fontos és meg­oldásra váró nemzetközi problémákról eltereljék. Ilyen körülmények között a közgyűlés ülésein való részvételtől egyelőre tovább­ra is tartózkodni voltunk kénytelenek. Ugyanakkor a magyar kormány január 10­én közzétett nyilakozatával legerélyesebb tiltakozását fe­jezte ki. Ezt a nyilatkozatot uz ENSZ főtitkára kérésünk­re valamennyi tagállamnak megküldte. KÉRDÉS: Mi a delegá­ció véleménye: Beváltot­ta-e, illetve beváltja-e az úgynevezett öttagú bizott­ság a nyugati agresszív kö­rök hozzáfűzött várakozá­sát? FELELET: A reakciós impe­rialista köröknek a/, öttagú bi­zottság létrehozásával nyilván­valóan kettős céljuk volt: Egy­részt, hogy az úgynevezett „ma­gyar kérdést" a XI. közgyűlés to­vábbi folyamán és annaki befe­jezése után állandóan napiren­den tarthassák, másrészt, hogy a magyur népi demokrácia és a szocializmus ellenségeitől a ma­gyarországi ellen forradalomról, és annak egyes epizódjairól ösz­szegyüjtölt hazug és rágalmazó tanúvallomásokat, a maguk szovjelunióellppes és általában szociulizmuscllenes propagandá­ja számára felhasználják. Cél­jokat, mint láttuk, részben si­került elérniük. A „magyar kér­dés" egyelőre napirrnden ma­radt. A botnak azonban két vé­ge vau. Az öttagú bizottság bu­merángunk bi/onyult. nmely visszafelé is iit. Már u bizottság létrehozása körül nehézségek voltak. Sem India, sem Indoné­zia képviselője, akiket a bizott­ságba be akartak választani, ezt nem vállalta. A bizottság létre­hozása után több ázsiai és afri­kai ország képviselője, akik az ülésszak elején még az ameri­kaiakkal együtt ellenünk szavaz­tak, kijelentették előttülik, hogy az amerikaiak velünk szemben folytatott politikája számukra visszataszító, és a továbbiakban, nz ellenünk irányuló javaslatok feletti szavazásuk alkalmával, a szavazástól tartózkodtak, sőt egyes esetekben azok elfogadása ellen s/uvaztak. Mindjárt az el­ső nyilvános kihallgatások lé­nyegében kudarcba fulladlak. A kihallgatollak szemen szedett hazugságai annyira nyilvánvaló­ak voltak, hogv magukat a bi­zottság imperialista gazdáit is felháborították, mert azzal, hogy a bu/üdozást túliágba vitték, nem hogv elősegítették volna, (le megnehezítették az ellenünk folytatott propagandát. Ezenfe­lül bármennyit hazudtak és rá­galmazlak is, a részükről elmon­dottak messze elmaradtak a köz­gyűlés november-decemberi ülésszakán rUuuigzott egyes képtelenségek mögött, amely ék­ben nein átallották pl- azt álli­laui, hogy a Szovjetunió a ma­gyar nép kiirtására törekszik. Ezeket a gyalázatos eszlclensé­geket, az imperialista körük nagy csalódására 'már vallomásaik is megcáfolták, lübb nyugati dele­gátus bizalmas beszélgetősben még elöltünk is kifejezte azt a véleményét, hogv Kéthly és tár­sai kompromittálták magukat, hogy ínég n velünk szemben el­lenséges imperialista delegációk körében is nevetve beszélnek Kéthly Annáról, aki egyre azt hangoztatja, hogy ő az egyetlen törvényes képviselője annak a kormánynak, amely hónapok óta nem lcte/.ik, s amelynek " úgy volt tagja, hogy ott sem volt; Kővágóról, aki magát Bu­dapest törvényes polgármesteré­nek adja ki, holott senki őt meg nem választotta, és a vá­rosházára he sem tette a lábát, llogy a bizottság imperialista gazdái maguk is megriadtak, azt legjobban bizonyítja az n tény, bogy a nyilvános kiballgulásokat siettek leállítani, és u többi la­ntit már zái-l ajtók mögött hall­gatták és ballgulják ki. A má­sik kudarc akkor érte őket, ami­kor, miután -Magyarországra is természetesen nem engedtük be éket, megpróbálkoztak a velünk szomszédos országokban folytat­ni aknamunkájukat. Nemcsak a csehszlovákok és románok; de a Jugoszlávok is kereken meglu­gudtúk a bizottság beengedését, az, osztrákok pedig esak azzul a feltétellel engedélyezték u bi­zottság beutazását, hogy magyar állampolgárokat nem hallgat­hatnak ki. KÉRDÉS: Hogyan kell értelmezni azt a határoza­tot, amelyet a közgyűiée a magyar delegáció man­dátumának kérdőiében ho­zott? FELELET; A mandúlumvizs­góló bizottság az amerikai kül­dött kezdeményezésére azt aján­lotta a közgyűlésnek, hogy a magyar küldöttség mandátumára vonatkozóan halassza el a dön­tést. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését a közgyűlés elfogadlu. Emuk a döntésnek — amint arra a Szovjetunió és a többi baráti ország képviselői a köz­gyűlésen felszóbihisoikbuu rámu­tatlak — semmi jiigi alapja njiirs. A uutgyar delegáció meg­bízásának törvényességéhez két­' ség nem férhet. A magyar kül­döttség megbízólevelét u Nép­| köztársaság Elnöki Tanácsú ál­, lítotln Ki, amely u mugyur al kotmány értelmében Magyaror­szág nemzetközi kapcsolatai te­kintetében az államfői jogukat gyakorolja, A közgyűlés e jogta­lan és alaptalan döntése a ma­gyar delegációval szemben az ENSZ történetében példátlan megkülönböztetést jelent. KÉRDÉS: A közgyűlés befejezése után milyen további tevékenységre nyí­lik lehetőség Magyaror­szág számára az ENSZ ben, az ENSZ szakosított Intézményeiben és egyébb nemzetközi szervezetek­ben? j FELELET; A közgyűlést nem rekesztették be, csupán elnapol ták, s még a XII. közgyűlés előtt valószínűleg ismét össze fogják hívni. Mugyarország jövőben is hozzá kíván járulni althoz, hogy a vitás nemzetközi kérdésok az ENSZ alapokmányá­nak szellemében nyerjenek meg­oldást. Ehhez képest aktívan ki akarju venni részét az ENSZ éi szakosított intézményei munká­júban. A közeljövőben részt fogunk venni az európai gazda­sági bizottság, az ENSZ kábító­szer bizottsága és a nemzetközi munkaügyi szervezel ülésein. Megfigyelővel képviseltetjük mnguuknt az, ázsiai és u távol­keleti bizottság bangkoki ülésén és így tovább. A KÜLTI&LUIKA NAFU EÍEMÉNT+EIÁEI Hleglialt Mosa Pijade, a jugoszláv munkás­mozgalom nagy harcosa Belgrád (MTI) A ju­goszláv szövetségi nemzet­gyűlés elnöksége cs a szö­vetségi végrehajtó tanács a következő hivatalos közle­ményt adta ki: A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöksége és a szövetségi tanács mély fáj­dalommal értesíti Jugoszlá­via népeit, hogy Mosa Pija­de elvtárs, a szövetségi nem­zetgyűlés elnöke pénteken délután 18 órakor, London­ból hazatérőben, ahol a ju­goszláv parlamenti küldött­ség élén látogatást tett, Pá­rizsban váratlanul elhunyt. A szocialista Jugoszlávia népei Mosa Pijade elvtárs­ban, az egyik legkiemelke­dőbb vezetőt, edzett forra­dalmárt, a jugoszláv dolgo­zók jobb életének megterem­téséért küzdő fáradhatatlan harcost, aki a szocialista Ju­goszlávia társadalmi, politi­kai és jog alapjainak megte­remtőjét vesztették el. Mosa Pijade elvtárs földi maradványait repülőgépen hazahozzák és Belgrádban temetik cl. űrök dicsőség Mosa Pijade 1 elvtársnak! A Tanjug jelenti: A jugoszláv szövétségi vég­; rehajtó tanács Mosa Pijade­! nak, a szövetségi nemzetgyű­lés elnökének halálu alkal­' mából 1957, március 15—19­ig általános nemzeti gyászt ; rendelt el. Az erről kiadott határoza­tot a szövetségi végrehajtó tanács nevében Joszip Broz­j Tito köztársasági elnök irta 1 alá. Az MSZMP Központi Bizottságának részvéttávirata a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­gához A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságé nak Belgrád A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága mély megrendüléssel értesül a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tagja, Mosa Pijade elvtárs váratlanul bekövetkezett haláláról. Pártunk Központi Bizottsága és tagsága mély együtt­érzését fejezi ki a Jugoszláv Kommunisták Központi Bi­zottságának abból az alkalomból, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége e kiváló harcosát elvesztette Elvtársi üdvözlettel: a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Mosa Pijade elhunyta al- velet, Rónai Sándor, az Or­kalmából Horváth Imre zággyülés elnöke u jugosz­külügyminiszter Jovo Kapi- láv szövelségi nemzetgyűlés cichez, a budapesti jugosz- elnökségéhez részvéttávira­láv nagykövethez részvétté- 1 tot intézett. 8 négyes találat a lottón, a nyeremény egyenkint 146 800 forint A sportfogadási és lottó igazgatóság jelentése a lottó második heti végleges nye­reményösszegeiről : A második fogadási hétre 565 872 lottószelvény érke­zett. A nyereményalap 2 mil­lió 348 808 forint. Ebből — mivel telitalálat nincs — a 4 találatotokra 1 174 404 forint, a 3 és 2 találatosokra pedig külön-külön 587 202 forint ju­í tolt. Négy találatot B-an értek ; el, nyereményük egyenkint 146 800 Ft. A háromtalálutu sok száma 990, a nyeremény egyenkint 593,75 forint. Két­találatot 35 655 szelvényen értek el, amelyekre egyen­kint 10 forintot fizetnek. A négytalálatos szelvények nye­reményösszegét március 2i­tél, a három- ós kéttalálates szelvények nyereményössze­gét pedig március 18-tól fi­zetik- Nyeremények az eisu kifizetési naptól számított 30 , napon beiül vehetek fel. fl SEflTO tanácsának camberrai ülésszaka Camberrában. Ausztrália fővárosában tartotta ez évi üléssza­kát a SEATO miniszteri — a tagállamok külügyminisztereiből álló — tanácsa március ll-lől 13-ig. Előzőleg, március 8-án és U-ón a SEATO tagállamainak katonai tanácsadói ültek össze, ké­szítették el jelentésüket a SEATO tanácsának ülésszakára. Mi is a SEATO? Fz az angol elnevezés kezdőbetűiből álló rövidítés, magyarul: Délkeletázsiai Védelmi Szerződést jelent. Nevével ellenlétben lámadójeliegű katonai szövetség, és feladnia, /ing// Dél-Ázsiában biztosítsa Anglia és Franciaország, íeg/őítrp­pen pedig az Egyesült Államok érdekeinek védelmét a délkelet ­ázsiai országok egyre erősebben jelentkező függetlenségi törek­véseivel szemben. Az 1054. szeptemberében alakult szövetségnek nyolc tagja van: Angliu. Franciaország, az. Egyesült Államok,. Ausztrália, Üj-Zeeland, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Thaiföld (Sziám). .4 /elsorolt országok közül valójában fiak bárom ország: Pakisztán, Thaiföld és a Fülöp-szigeteii fekszik Ázsiában. Ebből is kitűnik, hogy a szövetség elnevezésében a „védelmi" kifejezés mellett u „délkeletázsiai" megjelölés Sem jelel meg a való lé­nyeknek. A SEATO alapokmánya nagyképűen inegfogabnazott kife­jezésekkel arról igyekszik meggyőzni a világot, hogy c szervezőt „legfőbb feladata gondoskodni Délkelet-Azsiu bókéjéről, bizton­ságáról és népei függetlenségéről". Erről beszéltek a SEA'IO­lunáes pár nuppal ezelőtt végelért harmadik ülésszakának Szé­nokai is, Dulles amerikai külügyminiszterrel az élükön. Dulles most seni mulasztotta el az alkalmat, bogy a „nemzetközi kom­munizmus veszélyéről" szónokoljon. Durván rágalmazta a Szov­jetunió külpolitikáját, és igyekezett eltorzítva beállítani a Szov­jetuniónak a Közép-Kelettel kapcsolatos állásfoglalását, továbbá helytelennek feltüntetni a szocialista tábor országainak azon ja­vaslatait, amelyeknek célja a kereskedelem kiszélesítése és az elmaradt ázsiai országok megsegítése. Az értekezlet záróközleménye elítélte az ázsiai semleges or­szágok — India, Indonézia, Hunnu — magatartását is, mivel ezek az országok nem hajlandók belépni a SEÁTO-ba, majd „ter­veket. hagyott jóvá, amelyeknek célja, hogy fenntartsák a szei­z.ődés tagjainak védelmi (értsd: támadó) kupacitását, s fgy szem­be tudjanak szállni a fegyveres agresszióval"; A záróközlemény szerint a SEATO-tanács megszavazta a szervezet egyévi fenntar­tására szolgáló 787 ezer dolláros költségvetési keretet is, és Hangokban, Thaiföld fővároséban működő SEA'TO-titkáiíág élére főtitkárt nevez ki. A SEATO tanácsának harmadik ülésszaka — állapítja meg az indiai sajtó — bebizonyította, lwgy válság uralkodik a SEATO tagállamok között. Ez természetes is: a három nyugati imperia­lista hatalom ázsiai stalusquó-jának védelmét kell ellátniok — • saját rovásukra. Kormányválság Indonéziában Március 14-én Szasztroamidzsodzso indonéz miniszterelnök benyújtotta lemondását Sultarno köztársasági elnöknek, aki ugyun elfogadta o lemondást, de megkérte a távozni készülő miniszterelnököt, hogy az áj kormány megulukulásúig továbbru is lúaaa el feludatát. Szasztroamidzsodzso kormányának lemondása esuk betetőzése. aunuk a válságnak, umelv uz elmúlt év decemberének végén kezdődött meg Indonéziában. Ekkor kinllollo ki Simbolon ez­redes, Szumalra-sziget katonui parancsnoka a dzsukartai központi kormánytól való függetlenségét. Március 3-án Kelet-Indonézia Sulawcsi tartományában, amely Celebesz, Molukka és a Kis­Szundu-szigolekcl egyenfli, SutnuiU alezredes vezetésével katonai junta alakult. Március ö-én Szumulra-sziget déli részén Harlion alezredes vezetésével, a sziget Falembang nevű fövárusábun ala­kult kiilöu kormányzóság, amely ugyancsak megtagadta a köz­ponti kormányzat elismerését. Március 12-én pedig Bornco-szi­geléu is kitört a lázadás: Hasszán üasszri ezredes vezetésével, akik önkormányzatot követelt Sukarno elnöktől. Indonézia mintegy 3000 szigetből álló. egyinilliókilenrs/áz­ezer négyzetkilométer kiterjedésű ország. Ilutazn évszázadokig Hollandia gyavnialu volt, s r.lck lílói-ben jutott teljes független­séghez. Ekkor alakult meg az egész, indonéz szigetvilágot átfogó Indonéz Unió. J.akóinuk száma jelenleg 80 millió. Indonézia rendkívül gazdag — különösen Horneo-szigele — köolajbon. továbbá ónban, szónben, bauxitban. Hatalmas kakaó-, ás kouesukültelvénye} jelenleg is tőkés tulajdonban v annak 'ter­mészete* teliül, hogy Hollandia — és néhány év óla az Egye­sült Államok inimleiiL elkövel, hogy Indonéziát gazdaságilag ha­talmiba kerítse. A= a tény, lwgy Indonézia semleges állam, és mert nem Ingja a SEATO-nah, még inkább arra ösztönzi Hollan­diát és as Egyesült Államokat, hogy „jobb belátásra" bírja az indonéz kornuinut. Nagy volt az amerikaiak felhördülése, amikor Sukarno indonéz, elnök nyilvánosságra liozlu programját, mely­szerint az Indonéziai Kommunista l'árt képviselőit is meghívja egy újra alakítandó kormányba, miután a pórt a legutóbbi vá­lasztásuk során 0 millió szavazatot liapot, és az ország harma­dik legnagyobb politikai pártja lelt. Az amerikai és a holland kormány most mindent elkövet, bogy az új indonéz kormányban rio legyenek kommunista miniszlerek. Ezért nyújt segítséget gyes lázadóknak arra, hogy megtagadják a központi kormány iránti engedelmességet, és bogy az országot általános zűrzavarba taszítsák. Sukarno elnök és n kormáuyhü pártok tekintélye és ereje azonban igen számottevő és fgy valószínű, bogy az új kormány­nak sikerült olyan helyzetet teremteni, amely megerősíti Indo­nézia függetlenségéi és áll'Úzzu az amerikai—holland Iervek reali­zálásának minden lehelőségéi,

Next

/
Oldalképek
Tartalom