Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-12 / 59. szám

Miről tárgyalt Macmillan Csehszlovák kormányküldöttség Párizsban? tárgyal Pekingien Macmillan angol miniszterel­nök és Selwyn Lloyd külügy­miniszter szombaton és vasár­nap Párizsban tárgyalt Guy M ollet francia miniszterelnök­kel és Pineau külügyminiszterrel. A Daily Express párizsi tu­dósítója a Macmillan párizsi ta­nácskozásairól kiadott közle­ményből arra következtet, hogy 1. Á franciák kétségbeesetten aggódnak Anglia azon terve miatt, hogy 30 000 fővel csök­kenti németországi haderőit olyan időben, midőn a némrt hadsereg új egységeket állít fel. Ezért hangsúlyozta Macmillan, hogy „nem szándékozunk láb­ujjhegyen kiosonni Európából 2. Az angol kormányt súlyosan aggasztja az a francia terv, hogy a gynrmati területeket összekö­ti a javasolt európai szabadke­reskedelmi területtel. Bizottsá­gokat küldtek ki az angol—francia ellentétek elsbnitásának megkí­sérlésére, 3. Szuez ügyében sem az angol, sem a francia kormány nem örül annak a kilátásnak, hogy fel kell majd adnia utolsó elvi álláspontját, ami azt jelen­ti, hogy Nasszemek kell majd fizetni az összes csatornahaszná­lati dijat. A Daily Mail külügyi szer­kesztője, aki elkísérte Macmil­lant Párizsba, úgy értesült, hogy Macmillan nyomatékosan sür­getni fogja Eisenhowert Ber­mudán, áljjon szilárdan Anglia és a többi csatornahasználó mel­lé a Nasszerrel indítandó új tár­gyalásokon. Úgy érzik, nagy szükség lenne közös angol—ame­rikai—francia arcvonalra. Ez lenne az egyetlen útja az újabb veszedelmes összetűzés elhárítá­sának Egyiptommal a csatorna, valamint Izrael ügyében. Egy francia szakértő ezt mondta a szerkesztőnek: „Megegyeztünk abban, hogy egységes erőfeszí­tésre van szükség a 24. órában. Eisenhower tekintélye és befo­lyása talán még elháríthatná a felfordulást a csatorna-illetékek dolgában"t Peking (MTI). Az Üj Kína jelenti: Pekingben kiadott közlemény szerint Csou En­laj miniszterelnök és a kí­nai fővárosban vendégeske­dő Siroky csehszlovák mi­niszterelnök között vasár­nap megkezdődtek a tárgya­lások. A közlemény megállapít­ja, hogy a két fél eszmecse­rét folytatott a jelenlegi nemzetközi helyzetről, a szo­cialista országok egységének fokozottabb megszilárdításá­ról és Kína, valamint Cseh­szlovákia között kialakult kapcsolatok továbbfejleszté­séről; •wo­Sem szesztilalom, sem kijárási sdökor-á ozás nem lesz március 15-el kapcsolatban Zömmel munkások és termelőszövetkezeti oarasztok kérik felvételüket a munkásörségbe A Belügyminisztérium tájé­koztatási osztályának közle­ménye: Az ellenség a dolgozók nyu­galmát különböző rémhírek­kel igyekszik megzavarni. Többek között elterjesztette, hogy március 15-e előtt a Belügytninisztérium korlátoz­za a kijárási időt és szeszti­lalmat fog elrendelni. A törvényes rend fenntar­tása és az állampolgárok személyi és vagyoni biztonsá­gának megóvása érdekében továbbra is érvényben van­nak: a rögtönbíráskodásról, a gyorsított büntető eljárásróU a gyülekezések és a felvonu­lások ideiglenes engedélyhez kötéséről szőlő rendelkezések. A közrend és a közbizton­ság állapota azonban nem te­szi szükségessé újabb korlá­tozó intézkedések bevezeté­sét. így a Belügyminisztérium sem szesztilalmat nem rendel el', sem a jelenleg érvényben levő kijárási rendelkezést nem módosítja. Az ezzel ellentétes híresz­telések minden alapot nélkü­löznek. A külpolitika hírei - röviden Belgrád (MTI). Cséby Lajos, a Magyar Népköztársaság újonnan kinevezett belgrádi nagykövete látogatást tett Dobrivoje Vidics külügyi ál­lamtitkárhelyettesnél. A nagy­követ átnyújtotta az államtit­kárhelyettesnek megbízóleve­lének másolatát, • Lawson Benett tengernagy, akit megbíztak az amerikai mesterséges bolygók kilövési programjának tanulmányozá­sával, vasárnap televíziós nyi­latkozatában a többi között kijelentette: nem lehetetlen, hogy a Szovjetunió már előbb kilő egy mesterséges bolygót, mint az Egyesült Államok. Fogalmunk sincs azokról az eredményekről, amelyeket a Szovjetunió a Föld körül ke­ringő „kis hold" kilövésének előkészítésében már elért. • Ne to York (MTI). A Reuter Iroda jelenti, hogy a New Yorkban hétfőn kiadott ame­rikai zsidó évkönyv szerint a világ zsidóságának létszáma 11 millió 900 ezer fő, valami­vel nagyobb, mint tavaly. Az évkönyv adatai szerint 6 millió zsidó él Észak- és Dél­amerikában, ebből több mint ötmillió az Egyesült Álla­mokban. Európában három­m 'lló zsidó él. * Menzies, ausztráliai minisz­terelnök a Reuter iroda jelen­tése szerint hétfőn Camberrá­ban megnyitotta a kelet-ázsiai szerződés szervezetének (SE­ATO) értekezletét, • Burns tábornok, a közép­keleti ENSZ rendfenntartó csapatok parancsnoka hétfőn a gazai övezetbe repült, ahol vasárnap tüntetések voltak Egyiptom mellett. Burns tábornok elmondotta, hogy a tüntetők át akarták törni a rendőrök sorfalát. Az ENSíi csapatai szétoszlatták őket, mégpedig úgy, hogy a tüntetők feje fölött a levegő­be lőttek és könnyfakasztó bombákat használtak. Az inci­dens után kijárási tilalmat léptettek életbe; • London (MTI). A Daily Mail New York-i levelezője élénk színekkel ecseteli Eisenhower népszerűségének alkonyát. Ki­fejti, hogy Eisenhower be­teg és egyik fő hibája, hogy túlságosan elzárkózik. Nem­rég nem vett részt a Fehér Házban akkreditált laptudósí­tók szokásos évi ebédjén, amelyről soha egyetlen ame­rikai elnök nem hiányzott. Eisenhower kevesebb 'időt tölt a Fehér Házban, mint bármelyik elődje. Az egykor híres hadvezér még a zár­kózottságáról hírhedt Wilson elnöknél is nehezebben hoz­záférhető. Valószínű, hogy Eisenhower is. mint sokan mások — kétségbeesetten ra­gaszkodik az élethez és leg­utóbbi szívrohamára való te­kintettel takarékoskodik ere­jével. Nem egészen három hete adott hírt a sajtó arról, hogy a dol­gozók kívánságára a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa mun­kásőrség szervezését rendelte el, a Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme érdekében. A munkásőrség felállításával kapcsolatban a Magyar "távirati Iroda munkatársa az alábbi tá­jékoztatót kapta a munkásőrség országos parancsnokságától. — A munkásőrség szervezése várakozáson felül, jó ütemben halad. Az országos viszonylat­ban tervezett létszámot eddig körülbelül 80 százalékban értük el. Ezen belül egyes megyék már a tervezett létszámnak két­szeresénél tartanak. Ilyen példá­ul Komárom, Heves, Nógrád, Borsod megye. A jelentkezők túlnyomó többsége a munkásság Soraiból kerül ki, és sokan kérik felvételüket a szövetkezeti pa­rasztok közül is. A parancsnok­ságok már minden tervezett he­lyen működnek. Budapesten valamennyi kerületben megala­kultak a munkásőrségek. — A munkásőrségek magvát a munkásmozgalomban gazdag tapasztalatokkal rendelkező dol­gozók adják, de a régi moz­galmi harcosok mellett szép Számmal vannak fiatalok, sőt nők is. Az utóbbiak elsősegély­nyújtásra, valamint irodai te­endők ellátására kapnak beosz­tást, de fegyveres kiképzésben épp úgy részesülnek, mint a munkásőrségek más tagjai. A munkásőrségek katonai jellegű­ek, így azokat a legkorszerűbb fegyverehleel látjuk el. Kelvé­telüket kérhl-tik olyanok is, akik nem voltak katonák. A kiképzés munkaidő után törté­nik, s kiterjed az összes, rendsze­resített fegyverek kezelésére. — A munkásőrséghez tarto­zók egyenruhát kapnak. Az egyenruha hagyományos mun­kásmha és sötétkék ellenzős sapka. A zubbonyon vörös kar­szalag „munkásőrség" felirattal. Télen vattaruhával látják el a munkásőrséget. Elkészült már az egységes jelvény is: búza­kalász és fogaskerék koszorú alakban. Középen nemzetiszínű mezőben keresztben géppisztoly kicsinyített mása. A jelvény fel­ső részén, középen 5 ágú vörös csillag, a nemzetiszínű mező­ben a munkásőrség kezdőbetűi, Mö láthatók egymás alatt. — A jelentkezők részéről olyan lelkesedés tapasztalható, hogy a dolgozók határozott kí­vánságára újonnan szervezett fegyveres testület kétségtelenül a legnehezebb helyzetben is meg fogja állni a helyét — mondották befejezésül a mun­kásőrség országos parannesnok­ságán. YVES MONTAND megtértotta első budapesti hangversenyét Yves Montand, a világhí­rű francia énekes vasárnap délután az Erkel színház­ban tartotta első budapesti hangversenyét. Az előadáson megjelent Apró Antal ipar­ügyi miniszter, Biszku Béla belügyminiszter, Kállai Gyu­la művelődésügyi miniszter és Kiss Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, valamiht kulturális életünk számos vezető személyisége, A színház nézőterét zsú­folásig megtöltő közönség mindvégig óriási tetszéssel fogadta a nagy francia mű­vész énekszámait. Nem várható lényegesebb változás a mezőgazdasági szakoktatásban VcrS-tosTtis szá^ífailirO'^t kosüosa ó 25 ? p britáát rrpiezett le a vauin rercduség A vasúti rendőrség most fejezte be a nyomozást an­nak a 25 tagú — vasutasok­ból álló — fosztogató bandá­nak ügyében, amelynek tag­jai hosszabb idő óta rendsze­resen dézsmálták a Vöröske­reszt részére érkező vago­nokat. A vizsgálat során a vasúti rendőrség 25 olyan személyt leplezett le, akik rendszere­sen részt vettek a vagonok fosztogatásában, azokból kü­lönböző ruhaneműeket, fő­ként gyermekruhákat, bakan­csokat, férfi- és női.cipőket, ezenkívül szövetet, bőrtalpat és egyéb holmikat vittek el. Az okozott kár 60,000—70,000 forint között van. Az ügyet további eljárásra átadták az ügyészségnek. A terheltek közül többet előze­tes letartóztatásba helyeztek. A mezőgazdasági szakokta­tás helyzetéről Tamássy Ist­ván, a Földmüvelésügyi Mi­nisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatóságá­nak új vezetője a következő nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak: — A mezőgazdasági szak­oktatásban való változás nem várható. Végre kell hajtanunk azon­ban azt a változtatást, hogy az agrártudományi egyetem eddigi három karát egy karrá összevonjuk. A hall­gatók a jövőben az első ncgy éven át általános me­zőgazdasági oktatásban ré­szesülnek és csak az utolsó évben vezetik be a szakosí­tást. A változtatás szükségessé te­szi a tanterv megfelelő re­formját is. — Javaslatot terjesztettünk elő, hogy úgy, mint az állat­orvostudományi főiskolán, az agrártudományi egyetemen és a többi főiskolán szintén 5 év, a mezőgazdasági akadé­miákon pedig 4 év legyen a tanulmányi idő. — A jövőben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben igyekszünk majd gondoskod­ni főiskoláinkon a kutató­munka tárgyi és anyagi fel­tételeinek megteremtéséről. — A középfokú mezőgazda­sági oktatásban változás leg­feljebb abban lesz, hogy csökken a technikumok számg. A megszűnő techni­kumok automatikusan két­éves mezőgazdasági szakis­kolákká alakulnak át. Az utóbbiakat jelentősen fej­leszteni kívánjuk, hasonló­képpen a téli mezőgazdasági iskolákat is. — A tömegoktatás terén az eddiginél erőteljesebben folytatjuk az ezüstkalászos tanfolyamok megszervezését. Ezenkívül szélesítjük a méhészeti, a halászati, a műtrágyázás! és más hasonló, rövid idejű, úgynevezett eéltanfolyamos kat. — Az a célunk, hogy a jö­vőben mind a kutatási, mind az oktatási intézmények a termelőszövetkezetek részére az eddiginél sokkal nagyobb segítséget adjanak. (30) „ . A nadrágba, amit viselt, még három Sve/k is belefért volna: lábától egészen a melléig, mert odáig ért a nadrág végtelenül sok ránc húzó­don, felkeltve a szemlélők önkéntelen bámula­tát. A hatalmas, könyöknél foltos, zsíros és piszkos zubbony úgy lötyögött Svejken, mint a madárijesztő gúnyája. A nadrág úgy Ingott rajta, mint a cirkuszi bohócokon a bugyogó. Katonasapkája, amit a helyőrségi fogházban szintén kicseréltek, elnyelte a fülét is. A szemlélők mosolyára Svefk is lágy mosoly­lyal válaszolt, valamint jámbor szemének mele­gével és gyöngédségével. Igy mentek Karlin felé, a tábori lelkész la­kására. Előszűr a kis kövér szólította meg Svejket. Már lent voltak a Malá Slranán, az árkádok alatt. — Hová valósi vagy? — kérdezte a kis kö­vér. — Prágai. — Aztán, nem szöksz meg nekünk? A hórihorgas is beleavatkozott a beszélge­tésbe. ígért érdekes tünemény, hogy míg az ala­csony kövérek többnyire, jóindulatéi optimisták, a hórihorgas égimeszelők viszont szkeptikusak szoktak lenni. S ezért a hórihorgas Igy szólt a kövérhez: — Megszökne, ha tudna. — l'gyan, mér szökne meg — mondta a kis kövér — így is, úgy is kiszabadult, eleresztet­lek a fogházból. Itt az írás róla, ebben a cso­magban. — Es mit írnak abban a csomagban a tábori lelkésznek? — kérdezte a hórihorgas. — Azt én nem tudom. — Na, látod, nem tudsz semmit, csak jár a szád. Néma csendben haladtak át a Károly-hídon. A Károly utcán megint Svejkhez fordult a kis kövér: Nem tudod, mién viszünk a tábori lel­készhez? Gyónni — mondta Svejk könnyedén —, mert engemet holnap felakasztanak. Mindig igy szokták csinálni, és ezt úgy hívják, hogy lelkivigasz. J. HAS EK' — Aztán mért fognak tégedet.: -. izé? . -. • — kérdezte óvatosan a hórihorgas, miközben a kövér részvéttel pislogott Svejkrc. Mindketten vidékiek voltak, iparosok, csa­ládapák. — En nem tudom — felelte Svek jámbor mo­sollyal —, én semmiről se tudok. Biztos igy rendelte a sors. — Ügy látszik, szerencsétlen csillagzat alatt születtél — jegyezte meg szakértően és együtt­érzéssel a kis tömzsi — minálunk Jasennában, JoSefov mellett, még a porosz háború'idején szintén felakasztottak egy illetőt. Eljöttek érte, azt se mond ák neki, hogy mukk, és Josefov­ban felakasztották. -r- En azt hiszem, — mondta szkeptikusan a hórihorgas —, hogy csak úgy, semmiért nem akasztják fel az embert, és mindig kell, hogy legyen a dologban valami, hogy meg lehessen okolni. — Amikor nincs háború — jegyezte meg Svejk — altkor megokolják, de háborúban nin­csenek tekintettel egy szál emberre. Vagy el­esik a fronton, vagy felakasztják odahaza, egy­kutya. — Ide hallgass, nem vagy te valami politikás? — kérdezte a hórihorgas. A kérdés hangsúlyá­ból kiérződött, hogy kezd rokonszenvezni Svejk­kel. < — De nagyon is politikás vagyok — mosolyo­dott el Svejlb — Tán nemzeti szocialista (Cseh nacionalista kispolgári párt volt) vagy? — Most a kit töm­zsire jött rá as cn>atosság. — Mi közünk hozzá — mondta — sok itt az ember, és még megfi­gyelnek. Legalább a Szuronyokat levehetnénk egy kapu alatt, hogy ne legyen olyan feltűnő. Nem szöksz meg? Abból nekünk nagy kelle­metlenségünk lenne. Igaz, Tonik? — fordult a hórihorgashoz. Ez halkan felelte: — A szuronyokat levehetnénk. Utóvégre a mi emberünk ez. Szögre a-'utsz.utta a szkepticizmusát és a szíve megtel rcszvcttcl Svejk iránt. Kerestek hát egy megfelelő kapualjat, ott levették a szuronyai­kat. és a kövér megengedte Svejknek, hogy mellette haladjon. — Rágyújtanál, mi? — kérdezte. — Nem tu­dom, vajon... — Azt akarta mondani: ..Vajon kapsz-e még egy • cigarettát, mielőtt felakaszta­nak", de nem fejezte be a mondatot, megérez­vén, hogy az tapintatlanság lenne. Mindnyájan rágyújtottak, és Svejk kísérői mesélni kezdtek a családjukról, amely Hradec környékén lakik, az asszonyról, a földecskéről, a tehénről. — En szomjas vagyok —» mondta Svejk. A hórihorgas meg a tömzsi összenézett. — Bemehetnénk valahová egy korsóra — mondta a tömzsi, megérezve a hórihorgas he­lyeslését —, de olyan helyre ahol nem lenne feltűnő. — Menjünk a „Kuklik"-ba — ajánlotta Svejlt — a puskát, beadjátok a konyhába: a kocsmáros, Serabona, úgyis szokni, (A „Sokol" nevű cseh nemzeti egyesület tagja.) tőle nem kell félni. — A „Küldik"-ban hegedű- meg harmonika' zene van — folytatta Svejk — utcalányok is járnalc oda. meg más finom társaság, akiket a rcpretentyákba (Az úgynevezett Prágai Repre­zentációs Ház népiesen rövidített neve. Ennek épületében egy híres vendéglő is volt.) nem eresztenek be. A hórihorgas meg a tömzsi még egyszer ős> szrnézett, majd a hórihorgas azt mond a: — Hát menjünk oda, messze van még Karlin. Útközben Svejk különböző anekdotákat me­sélt nekik, aztán igen jó hangulatban léptek be a „Kuklik"-ba, és úgy cselekedtek, ahogy Svejk tanácsolta. A puskáikat lerakták a konyhában, s bementek a mulatóba, ahol a hegedű és a harmonika egy közkedvelt nóta dallamával töl­tötte be a levegőt: ,A Pankrároil, fent a domb­tetőn, van egy árnyas kis lugas ..." Valami kisasszony, aki egy kiélt külsejű, két. felé választolt, s lenyalt frizurája fiatalember ölében ült, rekeilt hangon ezt dalolta: „Felszed­tem egy jó kis tyúkot, és most mással jár a nő". Egy asztalnál egy részeg ringlí-árus aludt, időnként felébredt, öklével az asztalra csapott és elbődült: — Hiába minden — aztán tovább aludt. A biliárdasztal mögött, a tükör alatt, há­rom hölgy ült. és néha átkiáltott egy vasúti kalauznak: — Szép fiú, fizessen egy vermutot! — A zene mellett ketten azon veszekedtek, hogy tegnap valami Markát elkapott-e a razzia. Az egyik, a Saját szemével lá'la, a másik vi­szont azt erösgette, hogy a nő elment egy ka­tonával aludni, a „Vales"-féle óradíjas szállo­dába. Közvetlenül az ajtó mellett egy katona ült néhány rivillel, és a szerbiai sebesüléséről me­sélt nekik. A karja fel volt kötve, a zsebe töm­ve cigarettával, amit a civilektől kapott. Azt mondta, hogy már nem bír többet inni, és a társaság egyik tagja, egy kopasz bácsika, szün­telenül unszolta: — Igyon csak, kedvesem, ki tudja, hogy találkozunk-e még egyszer, fícnde.l­jek magának valami muzsikát? Szereti az „ár­vagyerek"-el? (Folytatják.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom