Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-12 / 59. szám

VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI II. évfolyam, 59. szám A MAGYAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Ara: 50 fillér Kedd, 1957. március 12. Eddig csaknem ezer felbomlott termelőszövetkezet alakult újjá — mondotta Dögei Imre földművelésügyi miniszter a szovjet rádióban tett nyilatkozatában Es valóban szegedi halászlé lesz! Dögei Imre földművelésügyi miniszter nyilatkozott a szovjet rádióban. Nyilatkozatának egyes részleteit az alábbiakban adjuk: KÉRDÉS: Milyen a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzete? — Mezőgazdaságunk fejlesztésében a felszabadulás •óta jelentós eredményeket értünk el. Növekedett mezőgazdaságunk technikai felszereltsége és országunk szántóterületének több mint egyharmadán létrejöttek a mezőgazdasági termelés fejlesztésében nélkülözhetetlen szocialista nagyüzemek. En. nek ellenére mezőgazdaságunk nem elég korszerű és külterjesség jellemzi. — Mezőgazdaságunk fejlődését az október 23-i ellenforíorradalmi események megzavarták, mivel az elleníorradalotn fő célja a szocialista társadalom megdöntése volt, így falun elsősorban az elért szocialista vívmányokat, a termelőszövetkezeti mozgalmat támadta meg. Az ellenforradalom jelentős kárt okozott a termelőszövetkezeti mozgalmunknak. Erőszakosan feloszlatott országos hírű, a tagságnak nagy jövedelmet biztosító szövetkezeteket. — Nem egy esetben állati kegyetlenséggel gyilkolták meg a termelőszövetkezeti vezetőket és egyszerű tagokat. Ezek a tények rávilágítanak arra, hogy az októberi események nem az előző időszakban elkövetett politikai és gazdasági hibák kijavítására törekedtek, hanem a szocialista társadalmi rend alapjait akarták megsemmisíteni. A mezőgazdasági termelésben az ellenforradalom által fc^T Ujszentivánon megalakult Csongrád megye 50, EPOSZ szervezete ÁT elmúlt napokban Űjszentivánon megalakult Csongrád megye 50. EPOSZszervezete. A hivatalos alakuló ülésre több mint 40 ifjú jött el azok közül, akik már hetek óta szinte minden este együtt szórakoztak az iskolában a helyi pedagógusok felügyelete és irányítása mellett. Az egyénileg dolgozó és tsz-tag fiatalok a szervezet titkárául titkos szavazással Kasza Pált választották, aki nemrég szerelt le, s évekkel ezelőtt egyik szervezője volt a faluban az EPOSZ-nak. Az alakuló ülésen Vári Pál pedagógus javaslatára létrehozták a helyi EPOSZ 25 tagú művészeti csoportját. A gyűlésen részvevő 25 leány megalakította a szervezet leánykoszorűját, 10-en horgoló szakkört alakítottak. Kézimunkáikat az ifjúsági bálakon tombola-jutalomként sorsolják majd ki. A rendezvények bevételéből és a tagdíjakból akarják fedezni a nyári országjárótúrák költségeit. Elsősorban a Balaton partjára szeretnének ellátogatni. HOGYAN LEHETNE OLCSÓBB A TÉGLA A jelenlegi gyakorlat szerint a tcgla termelése és eladása két, vagy több külön szerv feladata. A termelést a különböző gyárak végzik, az eladást pedig főként a Budapesten székelő Építőanyagforgalmi Vállalat. Ebből a viszszás helyzetből adódik, hogy napról napra keresztezik egymást a tégla-szállítmányok, az ország egyik részéből a másikba vonatoztatják ezt a fontos építőanyagot. és így hatalmas szállítási költségek terhelik meg az építkezéseket. Ha az Épitöanyagforgalml Vállalat vidékre szállíttatja a téglát, akkor ezrenként 76 forintot számol fel, helyi eladás esetén pedig 36 forintot. Természetes, hogy az említett vállalat is igyekszik teljesíteni tervét. és Inkább a 70 forintos szállítási költség felszámításának lehetőségére törekszik. Egy másik ilyen közbeiktatott szerv a TÜZÉP. amely 55 forintot kap minden ezer darab tégla után, esak azért, mert számláz, illetve diszponál. Téglaipari szakemberek szerint ezeknek a közbeiktatott fölösleges szerveknek a kikapcsolása legalább 100 forinttal olcsóbbá tenne a tégla ezrenkénti árát és megszabadítaná a gazdasági életet a bürokrácia egyik nagy bokrától. Ezek a szervek ugyanis a kimutatások zömét kérik, követelik a téglagyáraktól, hogy tudják, mit lehet eladni és miből lehet pénzt keresni. Az eladáshoz egyébként nem sok közük van, mert a téglagyárakban levő adminisztrátoroknak fizetnek havonta bizonyos összeget cs lényegében azok végzik a tégla eladását. Ezeknek a közbeiktatott szerveknek a megszüntetése népgazdasági szinten ls lényeges megtakarítást eredményezne. Szegedről például az Építőanyagforgalmi Vállalat 1950-ban közel 6 millió darab téglát szállíttatott el, ugyanakkor viszont Hódmezővásárhelyről közel kétmilliót szállíttatott Szegedre. A tégla árának ilyen mesterséges megdrágítása és a megdrágításra "kárhoztatott* szervek létjogosultsága nagyon vitatható, és időszerű lenne, hogy az illetékesek ezt a vitát egyszer már napirendre is tűzzék. okozott károkat mezőgazdaságunk fokozatosan kiheveri. Ehhez nagyon nagy segítséget nyújtanak mind politikai, mind pedig gazdasági szempontból a baráti szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió. A Szovjetuniótól eddig 50,000 tonna búzát és lisztet. 5000 tonna cukrot, 3000 tonna húst, 2000 tonna zsiradékfélét és több mint 3 millió doboz tejkanzervet kaptunk. Az ellenforradalom szétzúzása és a munkásosztály hatalmának megszilárdulása után a termelőszövetkezetek felbomlási folyamata megállt és megkezdődött a felbomlott termelőszövetkezetek újjáalakulása. Eddig már csaknem 1000 felbomlott termelőszövetkezetünk alakult újjá. Ez azt bizonyítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás gondolata a magyar parasztságban már mélyen gyökerezik. Termelőszövetkezeti mozgalmunkat az elmúlt 5 év során két hatalmas megrázkódtatás érte. Az egyik 1953-ban, a Nagy Imre-kormányprogram meghirdetésekor, a másik pedig az 1956. évi októberi ellenforradalom során. Termelőszövetkezeti mozgalmunk — a szövetkezetek szervezésében elkövetett hibák ellenére — ezeket a megrázkódtatásokat kiállotta. A forradalmi munkás-paraszt kormány intézkedései jelentősen fokozzák a termelőszövetkezeti és az egyéni parasztság termelési kedvét. KÉRDÉS: Milyen feladatok megoldását tartja most legfontosabbnak a mezőgazdaságban a forradalmi munkás-paraszt kormány? , A mezőgazdaságunk előtt álló legfőbb feladat a mezőgazdaság korszerűsítésével a termelés fokozása és a termelési költségek csökkentése. Ennek döntő előfeltétele a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a korszerű technikával felszerelt szövetkezeti nagyüzemi gazdaságok létesítése. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének fő irányelve, hogy egységnyi művelt területről minél több, minél értékesebb terméket állítsunk elő. azaz mezőgazdasági termelésünket gyors ütemben belterjessé tegyük. Éghajlati és domborzati viszonyaink mellett eredményesen tudunk termelni jó minőségű vétómagot, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, amely mind belföldi ellátás, mind pedig az export szempontjából nagyjelentőségű. Ennek megfelelően fokozzuk a takarmánynövények termelését a vetőmag, a zöldség-, a gyümölcs- és szőlőtermesztést. Állattenyésztésnél a fő súlyt a minőségre helyezzük, de ugyanakkor fokozzuk a termékek mennyiségét ís. A forradalmi munkás-paraszt kormány egyébként most dolgozza ki a szakemberek széleskörű bevonásával mezőgazdaságunk fejlesztési programját. A kormány szilárd elhatározása, hogy mezőgazdaságunk fejlesztéséhez, parasztságunk termelési biztonságához megteremti a szükséges politikai és anyagi feltételeket. (SifJÍB József felvétele) A tavaszí halászai kezdete óta járják a szegedi Kossuth Halászszövetkezet tagjai a „nagy vizeit". A szorgalomnak van is látszatja. Bőven akad hal a hálóba, hogy onnan hamarosan a bárkába kerüljön. A jól végzett munka után izlik a rakparton hevenyészett tűzhelyen készült halászlé, amire természetesen a szövetkezel saját Roosetvelt téri csárdájában illik a pohár borokat meginni. Az Alekszandrov együttes j szegedi fellépése £ m f A népgazdaság : haszna vagy az üzem jövedelmezősége? m Az ellenséggel nem lehet megbékélni Engedély nélkül lovébbra is tilosak a gyűlések és (elvonulások Ismét napirenden a Szegedi Kenderfo 'ógyár rekonstrukciója A Kenderfonógyár távlati fejlesztési tervének gondolata az elmúlt év végén az események miatt sok más tennivalóval együtt megrekedt. Most azonban ismét napirendre tűzték a korábbi terv megvalósításának gondolatát, természetesen a jelenlegi helyzetnek megfelelően módosítva. Pillanatnyilag nincs kilátás arra, hogy az üzem rövidebb határidőn belül új, gépeket kapjon, ezért az átszervezést a jelenlegi gépparkkal és a demokratikus Németországból kísérleti célokra hozott modern gépekkel kell megoldani. A német gépeket ugyanis az üzem megvásárolta, jóllehet ezek csak minimális részét képezik annak az új gépparknak, amit vásárolni szándékoztak. Modern gilfonók és vizesfonók beszerzése és beszerelése lett volna az egyik legfontosabb és legidőszerűbb feladat, azonban erről egyelőre nem lehet szó. A közeljövőben az üzem vezetőtestülete megtárgyalja azokat a terveket, amelyeket a technológiai osztály dolgozott kl a jelenlegi helyzetnek megfelelő rekonstrukcióra. Több terv közül választják ki az egészségügyi és munkaszervezési szempontból legcélszerűbbet és a mostani szükség átszervezést úgy oldják meg, hogy biztosítsák a szigorú technológiai rendet és még csak véletlenül se nehezítsék meg a később sorra kerülő nagy rekonstrukciót. Az új üzemrészek fölépítése körülbelül augusztusra fejeződik be. Március 31-én szűnik meg a kötelező biztosítás! Az elmúlt három évben harmincezer személynek fizettek ki kártérítési Hírt adtunk, hogy megszűnt a kötelező tűz- és jégbiztosítás. Minthogy a rendelet"" következtében a szövetkezetek és a lakosság ingó és ingatlan vagyontárgyai március 31-gyel kezdődően nem állanak biztosítási védelem alatt, szükséges, hogy saját érdekében mindenki most már önkéntesen gondoskodjék tűzbiztosításának megújításáról. Az Állami Biztosító, a kötelező biztosítás alatt álló ügyfeleit a kockázat viselésének megszűnéséről levélben értesítette. Egyben közölte azt az összeget, amelynek klegyenlítése után a biztosítás újonnan hatályba lép. Aki tehát a felszólító alapján a díjat átutalja, annak önkéntes biztosítását a biztosító érvényesíti. Aki az önkéntes biztosítást március 31-ig feladja, mentesül a kötelező biztosítás 1957. évi díjának megfizetésétől. Az Állatni Biztosító az utolsó három év folyamán több mint harmincezer személyt részesített Szegeden s n megye területén kártérítésben, s a kártérítési összeg meghaladta a 23 milliót. Vezessék be a motorkerékpár számát a személyazonossági igazolványokba A tanécs kereskedelmi osztályának javaslata sz üzérkedés megakadályozására Az utóbbi időben elhara- Szegeden most eladásra kepódzott motorkerékpár-üzéi-- rülő motorkerékpárokat kedés megakadalyozasara a . . ,, . , városi tanács kereskedelmi mint arro1 hírt adtunk osztálya javaslattal élt a Bel- üzemek, vállalatok, intézmékereskedelmi Minisztérium nyek közi osztja szét azzal Vas-Műszaki Főigazgatóságé- hogy azok á,iapitsák mcg igényjogosultságot dolgozóik A kereskedelmi osztály ja- között. A kereskedtem, oszvuslata 37,erint a motorkerék- fi1„_ . pártuiajdonosok személy azu- tal>nak — értesültünk nossági igazolványába bc kel- — egyedüli kikötése az, hogy lene vezetni a motorszámot-, elsődlegesen az kapja a moa meglevő motorkerékpárok- torkerékpárt, akinek motornál és az uj vásárlásoknál ., . egyaránt. A rendőrség ígv korGkpar éven át birtomindjárt az átírásnál eleve kában nem volt, vagy ha megakadályozhatná a soroza- volt, használhatatlanság miatt tos visszaéléseket. kelIett eladnia és az eladást A városi tanács kereske- a Bizományi Áruház útján delmi osztálya egyébként a végezte,