Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-17 / 40. szám

Az SZKP Központi Bizottságának határozata A Szaktanács X. teljes ülése után Moszkva (MTI) A TASZSZ jelenti: Nyilvánosságra hozlak az SZKP Központi Bizottságának N. Sz. Hruscsov beszámolója alapján hozott határozatát. Az ülés szükségesnek mondotta ki, hogy intézkedéseket tegyenek az ipar és az építkezes irányának további tökéletesítésére, hegy összhangba hozzák azokat a népgazdaságnak a kommunista építés jelenlegi szakaszában meglevő feladataival és követelményeivel. Arról van szó, hogy a vezetést közelebb vigyék a gazdasági körzetekhez, kiterjesszék a szövetséges és autonóm köztársaságok Jogait, növeljék a helyi pártós szovjet szervezetek, valamint a szakszervezetek és egyéb társadalmi szervezetek szerepét a gazdasági építésben, nagyobb mértékben vonják be a tömegeket a termelés irányításába. Az ülés rámutatott, hogy az ipar és az építés jelenlegi, a szakminisztériumokon keresztül történő irányítása olyan hivatali akadályokat okoz, amelyek gátolják a gazdaság hatalmas tartalékainak és lehetőségeinek teljes kihasználását, nem biztosítják a konkrét és operatív vezetést. Az ülés szükségesnek mondotta ki, hogy e formák helyett a gazdasági építés irányításának olyan formáit dolgozzák ki, amelyekben teljesebben összefonódik a gazdasági körzetek konkrét és operatív Irányítása, az országos méretű központosított tervezés szigorú szem előtt tartásával. Az ülés megbízta az SZKP Központi Bizottságának elnökségét és a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy az említett irányban konkrét javaslatokat dolgozzon ki és e javaslatokat terjessze a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé. Az SZKP Központi Bizottsága ülésének határozata rámutat, hogy a Szovjetunió állami tervbizottsága munkájának gyökeres átállítására van szükség oly módon, hogy az tevékenységében a gazdasági körzetekben létesített szervekre támaszkodjék. A határozat kimondja: „Az állami tervbizottságnak a párt azon fő irányvonalát követve, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése a népgazdaság további fellendítésének, az ország ereje szilárdításának, védelmi képessége fokozásának és a nép anyagi jóléte rendületlen növeiésének alapja, arra kell irányítania erőfeszítéseit, hogy helyesen és ésszerűen telepítse iparunkat, az ipar minden ágazata arányosan fejlődjék, folyjék a specializálás és kooperáció az egyes körzetek ipara fejlődésének konkrét körülményeiből a történelmi és kulturális tapasztalatokból, a körzetek kialakult specializálódásából és fejlődési kilátásaiból kiindulva.-' A határozatban a továbbiakban az állami gazdasági bizottság tevékenysége átállításáról van szó. E bizottság feladata a folyó tervezésen kívül a gazdasági körzetek irányítását végző szervek munkájának összehangolása az évi tervek teljesítésében. Szó van a határozatban arról, hogy a Szovjetunió kormánya mellett különleges szervet kell létesíteni az állandó műszaki haladás biztosítására a népgazdaság fejlesztésében. E szervnek az a feladata, hogy figyelemmel kísérje a műszaki fejlődés irányát és színvonalát, mind belföldön, mind pedig külföldön, mélyrehatóan tanulmányozzon mindent, ami új, ami haladó a technikában, javaslatokat dolgozzon ki és terjesszen elő a technika további tökéletesítését illetően. A népgazdaság irányításának újjászervezése — mondja az ülés határozata — megköveteli az állami ellenőrzés munkájának gyökeres átállítását. Arra van szükség, hogy az ellenőrzési munka zöme a gazdasági körzetekben összpontosuljon, hogy a helyszínen tárják fel és hárítsák el az állami és gazdasági apparálus tevékenységében észlelhető fogyatékosságokat. Az állami ellenőrzési szerveknek a központban és a helyszínen a dolgozók nagy tömegeire kell munkájukban támaszkodniok. Az SZKP Központi Bizottságának ülése határozatában hangsúlyozza, hogy „az ipar és az építkezés irányításának átállítása a demokratikus centralizmus lenini elvének további szilárdítására vezet a gazdasági építésben, még nagyobb teret nyújt az ország termelő erői fejlődésének. Lehetővé teszi a hatalmas tartalékok kiaknázását hazánk szocialista gazdasálának új nagyarányú fellendítésére, lehetővé teszi, hogy minden módon fejlődjék a dolgozók széles tömegeinek alkotó kezdeményezése és aktivitása, biztosítva legyen a szovjet nép jólétének rendületlen fokozódása. A Szabad Szakszervezetek Csongrád megyei Szövetsé| gének Elnöksége a közelmúltban tárgyalta meg az üzemek, hivatalok és intézmények szakszervezeti veze| tőivel és aktíváival a Szaktanács X. teljes ülésének anyagát, az ország gazdasági és politikai helyzetét, a szakszervezeti mozgalom jövőjét. Megbecsülést, bizalmat Tárgyalás lesz a francia és a jugoszláv valamint a bolgár kommunista pártok között Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt központi vezetősége pénteki ülésén meghallgatta Raymond Guyotnak, a politikai bizottság nevében előterjesztett referátumát, a Francia Kommunista Párt több kommunista és munkáspárttal való kapcsolatairól. A központi vezetőség a referátumot követő vita végén határozatot fogadott el. A határozatban jóváhagyta a Francia Kommunista Párt központi vezetősége küldötteinek a csehszlovák és lengyel testvérpártok képviselőível folytatott tárgyalásait. A szívélyes és lestvéri megbeszélések eredményeképpen közzétett közös nyilatkozatok — hangzik a határozat — hozzájárultak a kommunista és munkáspártok egységéhez, az őket összekapcsoló kötelékek szorosabbra fűzéséhez és erőfeszítéseik összehangolásához. A határozat örömének ad kifejezést, hogy tárgyalások vannak kilátásba a Francia Kommunista Párt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, illetve a Bolgár Kommunista Párt között. A határozat emlékeztet a Szovjetuniónak és a dicsőséges kommunista pártjának a világban végbement nagy változások kivívásában játszott szerepére és felhívja a párt minden szervezetének figyelmét az Októberi Forradalom 40. évfordulójának idei megünneplésére. Ez az évforduló nagyjelentőségű minden ország békére és szocializmusra törekvő dolgozói számára. (MTI). A tanácskozásokon többen elmondották, hogy a múlt hibái bizalmatlanná tették a dolgozókat a szakszervezetek iránt is, és a megbántott bizalmatlan dolgozókat az ellenforradalom vezérkara meg tudta téveszteni. Arról is beszéltek, hogy a megtévesztés csak ideiglenes volt. Kijelentettők, hogy a dolgozók a munkáshatalmat, a proletárdiktatúrát, a szocializmus építését akarták és akarják továbbra is, a szakszervezeteket pedig saját szervezeteiknek ismerik el, s méltónak tartják gondjaik és bajaik orvoslására. Azt '.s meg kell mondani, hogy egyesek szándékosan nehezítik a bizalmatlanság ködének szétcszlatását. Úgy állítják fel tételeiket, hogy a dolgozók a rendszerrel szemben bizalmatlanok. Ez nem igaz! Az emberek felülről több meggyőző szót és határozott intézkedéseket várnak. Igénylik, hogy a szakszervezetek vezetői köztük éljenek és rendszeresen tájékoztatást adjanak a végzett munkáról A szakszervezeti vezetőket és aktívákat a Szaktanács X. i leljes ülése határozatainak ! megvalósítása is erre kötelezik De nemcsak a dolgozók, a szakszervezeti aktívák is igénylik a megbecsülést, a bizalmat. Félre az iile é'xielenekkel! A munkásgondek enyhítéséért fáradozó, áldozatos társadalmi munkások becsületét több üzemben mesterséA pénzügyminisztérium Közli: az 1956. október 23 után elhagyottá vált vagyontárgyakkal kapcsolatos ügyekben a helyi tanácsok végrehajló bizottságai (pénzügyi osztályok) járnak el. Az ilyen ügyekben tehát a kérelmeket, beadványokat, a fellebbezéseket ezekhez a szervekhez kell benyújtani. (MTI). Nem emelik a parasztság adóját! Módosítják a mezőgazdasági lakosság jövedelmi adóját szabályozó törvényerejű rendeletet A forradalmi munkás-paraszt kormány legutóbbi ülésén fontos határozatokat hozott a parasztság adózásával kapcsolatban. Az eddigi intézkedések •— a beszolgáltatás, a gyermektelenek adója, a mezőgazdaságfejlesztési járulék, a kötelező tűz- és jégbiztosítás megszüntetése mintegy 5 milliárd forint többletjövedelmet eredményeznek a parasztságnak. A kormány ennek ellenére ügy döntött, hogy az ez évi adót nem emeli, s az adótételeket országos szinten a múlt évivel azonosan állapította meg. Ezzel lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy a parasztság fokozottan fejleszthesse gazdaságát, beruházásokat eszközöljön, kisgépeket vásároljon stb. Nagy súlyt fektetnek azonban arra, hogy az idei adókötelezettségek teljesí' tésén kívül a hátralékosok befizessék a múlt évről elmaradt adójukat. Ha azonban a »jó szó nem vezet eredményre, a lörvényadia lehetőségekkel élnek, terménveiket zálogolják és értékesttik. Milyen módosításokat javasol a kormány az Elnöki Tanácsnak a mezőgazdasági lakosság általános jövedelmi adóját szabályozó törvényerejű rendelettel kapcsolatban? A javaslat szerint újból szabályozzák az összevont adóztatást, mert ezen a téren a múltban sok visszásságot követtek el. Eddig a dolgozó parasztok csak a szőlő- és a gyümölcstelepítés után kaptak 4—6 esztendei adómentességet. A jövőben a mentességet kiterjesztik az erdőtelepítésre is. A mentesség ideje előreláthatólag 10 év körül lesz. Megszüntetik a megkülönböztető adótételeket. Az úgynevezett kulákadó számos méltánytalanságra adott lehetőséget. Ugyancsak az Elnöki Tanács elé kei-ülő javaslatban szerepel az is, hogy a jövőben az egyes járásokra megállapított adótételekből indokolt esetekben a községeknél 10 százaléknál nagyobb eltérés is lehet. A községi adótételeket továbbra is a járási tanács dolgozza ki, s ha egy-egy községben 10 százaléknál nagyobb eltérést tart indokoltnak, akkor a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával az adókat a kért százalékkal növelhetik, vagy csökkenthetik. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az a javaslat, amelyik lehetővé kívánja tenni az j adók indokolt megváltoztatását művelési ágcsoportonkint. Előfordul ugyanis, hogy egy-egy község földterülete kitűnően alkalmas szőlőtermelésre, szántóföldje azonban rossz, az adóki- j vetésnél ezeket a sajátosságokat eddig nem vették figyelembe. A kormány arra törekszik: minél gazdaságosabb legyen az adórendszer s minél gyorsabban orvosolják a dolgozó parasztok jogos sérelmeit. panaszait. A kormány javasltai könnyítést jelentenek egyébként az idős mezőgazdasági dolgozóknak is. A 65 éven felülieknek járó 50 százalékos adók°dvezménvt ugyanis kiterjesztik a 60 éven felüli nődolgozókra. A tanyai orvosok munkáiénak megkönnyítése érdekében megszüntetik az orvosoknak a ló után járó adózását. (MTI) Meg<eztiöd(ek a szovjet-bolgár tárgyalások Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: szombaton reggel a Kremlben megkezdődtek a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság kormányküldöttségeinek tárgyalásai. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára szombaton fagadta a Bolgár Népköztársaság Moszk vában tartózkodó kormányküldöttségét. Szovjet részről a fogadáson jelen volt A. A. Gromikó külügyminiszter, N. Sz. Patolicsev, a külügyminiszter első helyettese, J. K. Prihodov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott szófiai nagykövetté. II munkások mállónak tartják a szakszervezeteket gondjaik, bajaik orvoslására gesen csökkentették az ellenforradalom felkapott jelszavával. "Kiszolgálta a Rákosi —Gerő-rendszert, nem méltó a bizalomra!« Ilyen jelszavakkal sok becsületes társadalmi munkást sértettek meg, állítottak félre. így történt a szegedi textiles üzemek többségében, a Hódmezővásárhelyi Harisnyagyárban a Makói Mezőgazdasági Gépgyárban és máshol, ahol egyes munkástanácstagok hozzáértés nélkül, illetéktelenül és ellenséges szándékkal avatkoztak bele a szakszervezetek ügyeibe. Az ilyen munkástanácstagokról mondotta Veres szaktárs, a Szegedi Cipőgyár szakszervezeti bizottságának tagja egyik munkás társánál:, amikor az elégedetlenkedett: "Szaktárs, Te suszterlegény leszel mindig, de Kecskés Zsuzsa, aki most munkástanácstag és titeket lázít, csak akkor lesz újra tanár-, ha megbukik a munkáshatalom !« (Azóta Kecslkés Zsuzsa már kikerült a munkásfanácsbői. — A szerk.) Az aktívaülések tapasztalatai alapján a Szabad Szakszervezetek Megyei Szövetsége Elnökségének az a határozott véleménye, hogy "Az illetéktelenek tartsák távol magukat a szakszervezeti mozgalomtól*. Kapcsolat a munkástanácsokkal A szakszervezetekről és a munkásönkormányzat szerveiről, a munkástanácsckról más vonatkozásban is szó esett. A szakszervezeti aktivisták feladatuknak tartják a munkástanácsok támogatását az eredményes gazdasági vezetésben. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Területi Bizottsága például munkástanácstagok és szakszervezeti aktívák részére közös tanácskozásokat szervez az ipai-vállalatok tervezéséről, tervfelbontósról, pénzgazdálkodásról és az önl'.oöltség csökkentéséről. Ezek megtartására gyakorlati szakembereket kémek fel. Hasonló tervei vannak több területi bizottságnak is. Segítik munkástanácsokat az igazságos bérezés kialakításában is, tehát megvan a törekvés arra, hogy kialakuljon a szakszervezetek és a munkástanácsok között a helyes viszony, ami eredményre feg vezetni. A függetlenség kérdése Igen alaposan és felelősen tanácskoztak a szakszervezeAz Angliában tartózkodó magyarok között nagy a nyugtalanság A londoni magyar követség nyilatkozata A Magyar Népköztársaság lendoni követsége az angol sajtónak a magyar menekültek helyzetével foglalkozó nyilatkozatot tett, amelyben megállapítja, hegy az Angliában tartóz,kedó magyarotí között nagy nyugtalanság tapasztalható. Ennek oka, hogy rádöbbentek helyzetük reménytelenségére. Mind többen látják be, hrgv boldogulásukat csak hazájukban találhatják meg Ezért egyre nagyobb számban keresik fel a londoni magyar követség konzuli osztályát, és kérik, segítsék elő hazatérésüket. A követség nyilatkozatában megállapítja: egyes angol lapok — például a Da'l.v Express, vagy a Daily Herald azt állítják, hegy a hazatérni szándékozók »a magyar titkos rendőrség* tagjai. Ilyen rágalmazással próbálnak hazatérés elleni hangulatot kelteni. Nyilvánvaló rosszindulatot mutat ezeknek a lapoknak olyan törekvése is, hegy a magyar követséget tegyék felelőssé a menekültek közölt tapasztalható nyugtalanságért. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a londoni magyar követság mindant m gtosz, hogy előserítse az knak a magyar éllamprlgároknak a hazatérését, akik ezt kívánják. A követség ilyen irányú munkája megfelel a törvényes előírásoknak. A "titkosrendőrség- tagjairól és a követségről terjesztett rosszindulatú rágalmak nevetségesek — állapítja meg a nyilatkozat. (MTI) tek aktívái az MSZMP és a szakszervezeti mozgalom viszonyáról is. A szakszervezetek egyik követelése az volt, hogy a szakszervezetek éljenek önálló szervezeti életet. Így született meg a szakszervezeteik függetlenségének, önállóságának jelszava. De ezt a jelszót az ellenforradalom ügynökei, és sok esetben a megtévesztett dolgozók is politikai függetlenségként értelmezték, s egyes helyeken még ma is így értelmezik. Az aktíva-tanácskozásokon tisztázódott, hogy a szakszervezetek nem lehetnek politikailag sem semlegesek, sem függetlenek a munkásosztály pártjától, és az államtól, hiszen az elvi alapok közösek. \ függetlenségnek nem tulajdoníthatunk semmi más értelmet, inlnt önállóságot, saját alapszabályon nyu^> vó szervezeti életet, a szakszervezeti demokratizmus biztosítását. Az aktívák többsége ezt megértette, és kérte a szakszervezeteket, hogy rendszeresen gyűjtsék össze a dolgozók véleményét és vigyék a párt elé. Határozottan mondjanak véleményt a dolgozókat érintő gazdasági-politikai kérdésekiben, nehogy a hibák megismétlődjenek. Találkoztunk a függetlenség más. helytelen értelmezésével is. Németh szaktársnak, a Hódmezővásárhelyi Gépjavító Vállalat szakszervezeti bizottsága képviselőjének az volt a véleménye, hogy »ne legyen az üzemi bizottságban párttag, mert akkor a párttagok előnyökben részesülnek, a pártoin,kívüliek rovására-. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták nevében tiltakozunk az ilyen felfogás ellen, mert a magyar szakszervezeti mozgalom története azt bizonyítja, hogy a legáldozatosabb munkát mindig a kommunisták fejtették ki. A kommunistáik a szervezett munkások bizalmát szerény, segíteni kész, osztályharcos magatartásukkal kiérdemelték eddig is, s így lesz ezután is. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták a párt politikai célkitűzései érdekéiben meggyőző, felvilágosító tevékenységet fejtenek ki. Ez a tevékenység természetesen nem tetszik az utóbbi 12 év alatt »munkássá- vedlett uraknak, mert keresztezi számításukat. Ez a körülmény viszont az osztályharcos szakszervezeti mozgalmat nem gyengíti, hanem erősíti. Minden dolgozó réteggel összefogva Vannak még dolgozók, akik nem értik a szervezettség jelentőségét, s a szabad szakszervezetek fogalmán azt ért:k, hegy ki-ki szabadon dönthet például abban, menynyi tagdíjat fizet, szabadon} sétálhat egyik szakszervezetből a másikba. Az ilyen értelmezés a szakszervezetek gazdasági, politikai és szervezeti életében zűrzavart okoz. Éppen ezért az öntudatos munkások segítségét kérjük: meggyőző szóval segítsenek megértetni minden egyes munkással e kérdések igazj jelentőségét. Az aktíva-tanácskozások felhívták a szakszervezetek vezetőinek figyelmét, hogy a szakszervezetben dolgozó aktivisták cs minden dolgozó a szakszervezetektől elsősorban munkájuk anyagi elismerését várja. De várják az értelmiségi gondok tanulmányozását, orvoslását is. Azt kérik, hogy a szakszervezeti mozgalomban minden dr.'gcrzé réteggel egyforma -".-Sággal, fe r'fsséggc _ ::zzar.ck, ne legyen egyetlen szakma sem a mozgalom m otcha gyermeke. A szervezett dolgozók készek támogatni, bizalmukkal erősíteni azefaat a szakszervezeti aktívákat, akik önzetlen munkával, felvilágosító gondolatok terjesztésével nap mint nap kiérdemlik a megbecsülést.