Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-13 / 36. szám

Iz EílSZ-közsvOiés egv <zra8l elleni szanltctó lehelfiségérftl tárgyai Bonnban is kiizzételtéx Bulqanyln levelének szövegét - Bz ENSZ főtitkár jelentése az ENSZ-kfizgvűiés elölt A Szovjetunió Legfelső Tanácsának VI. ülésszaka feb­ruár 12-én folytatta munkáját. Délelőtt 10 órakor együttes ülést tartott a Szövetségi és Nemzetiségi Tanács. A nemzetközi helyzetről szóló beszámolót Sepilov mon­dotta el. A Legfelső Tanács egyhangúlag jóváhagyta a legfelső bíróság működési szabályzatát. Megválasztották a legfelső bíróság tagjait is. A legfelső bíróság elnöke Alekszandr Gorkin lett, aki eddig a Legfelső Tanács elnökségének tit­kára volt. A Legfelső Tanács elnökségének titkárává Mihail Georgadzét választották meg, aki eddig a Grúz SZSZK Mi­nisztertanácsa első elnökhelyettesének tisztségét töltötte be, Ezzel a Legfelső Tanács VI. ülésszaka véget ért. BULGANYIN ADENAUERHEZ INTÉZETT LEVELE Azzal, hogy N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke Konrád Adenauerhez intézett levelében kifejtette a német kérdés megoldására vonatkozó szovjet álláspontot, ismét a német kérdés lett a nemzetközi érdek­lődés középpontjában álló központi probléma. A Szovjetunió kormányának álláspontja reális alapot nyújt a német kér­dés megoldásához s feltehető, hogy a nyugatnémet kormány is tisztában van azzal, hogy mennyire méltányosak a Szov jetumo erre vonatkozó szempontjai, amelyek rendkívül kedvező tárgyalási alapot nyújtanak a Német Szövetség' Köztársaság kormánya számára. 1 AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS AZ IZRAELI KORMÁNY MAGATARTÁSÁRÓL Az ENSZ-közgyűlés kedden immár második napja fog­lalkozott az izraeli kormány magatartásával azzal kapcso­latban, hogy az izraeli kormány nem hajlandó kivonni csapatait az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigetről, vala­mint a gazai övezetből azon a címen, hogy nincs semmi ga­ranciája az egyiptomi csapatok esetleges támadása ellen. Ben Gurion izraeli miniszterelnök tagadó választ adott Eeisenhower amerikai elnök és Hammarskjöld ENSZ-főtit­kár kérésére is, akik szintén sürgették az izraeli csapatok kivonását, jóllehet az ENSZ ebben a kérdésben nem keve­sebb, mint hat határozatot hozott, valamennyiben kötelezve Izraelt az említett területekről való kivonulásra. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár az ENSZ-közgyűlés hét­föl ülésén utasítást kért arra vonatkozólag, mi legyen a következő lépés ebben a kérdésben. Kifejtette, hogy a köz­gyűlésnek Izrael elleni szankcióra vonatkozó javaslata eset­leg még jobban elmélyítené az egyiptomi—izraeli ellentétet és bonyolultabbá tenné a közép-keleti helyzetet. A legtöbb ország — köztük az ázsiai és afrikai országok — ENSZ-küldötteinek azonban az az álláspontja, hogy Izrael ellen haladék nélkül gazdasági szankciókat kell életbelép­tetni s valószínű is, hogy a közgyűlés ilyen értelemben sza­vaz majd. Ez természetes is, hiszen az a magatartás, ame­lyet Izrael ebben a kérdésben tanúsít, példátlan és bizo­nyítéka annak, hogy az izraeli kormány semmibe veszi a világszervezet döntő többséggel liozott határozatait. A külpolitika hírei — röviden Moszkva (MTI) Sepilov szovjet külügyminiszter hét­főn megbeszélést folytatott az amerikai és a francia nagykövettel és az angol ügy­vivővel. A londoni rádió sze­rint moszkvai Laptudósítók úgy tudjál?, hogy Sepilov jegyzéket nyújtott át a nyu­gati követeknek a közel-ke­leti helyzetről. • Moszkva (MTI) A TASZSZ közli: A Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának Elnöksége 1957. február 9-i törvény­erejű rendeletével ratifikálta a nemzetközi atomerő ügy­nökség működési szabályza­tát, amelyet a Szovjetunió 1956. október 26-án írt alá, és amelyet a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa már jóváha­gyott. « Kairó (MTI) A Tanjug je­lenti: Kairóban élénk érdek­lődéssel tekintenek a négy arab ország — Egyiptom, Szaúd-Arábia, Szíria és Jor­dánia — kormányfői értekez­lete elé. A találkozón Szaud király tájékoztatja majd az aralb vezetőket az Egyesült Államok közép-keleti politi­kájára vonatkozóan az ame­rikai államférfiaktól kapott felvilágosításokról. • Prága (MTI) A CTK jelen­ti: A csehszlovák állami sta­tisztikai hivatal most adta ki jelentését Csehszlovákia nép­gazdaságának 1956. évi fejlő­déséről. A jelentés szerint 1956-ban az ipar termelésének emelke­dését a nehézipar ágazatai­nak fokozottabb ütemű bővü­lése jellemezte. Az 1955. évi eredményekkel szemben az ipar össztermelése 9.5 száza­lékkal, ezen belül a termelő­eszközök gyártása 11.5 száza­lékkal, a fogyasztási cikkek előállítása pedig 7 százalék­kal növekedett. • Peking (MTI) Mint a Reu­ter jelenti, Csou En-laj kínai miniszterelnök kedden visz­szaérkezett Pekingbe. Csou En-laj 12 hétig volt hazájá­tól távol és ee idő alatt 8 ázsiai és 3 kelet-európai or­szágban tett látogatást. | Az MSZMP üdvözlő távirata az Amerikai Kommunista Párt XVI. kongresszusának Az Amerikai Kommunista Párt XVI. kongresszusának. Drága Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkás­párt központi bizottsága és párt tagsága nevében harcos testvéri üdvözletünket küldjük a kong­resszus minden részvevőjének. Önök olyan időben ültek ősz­sze, amikor a nemzetközi impe­rialista körök általános táma­dást indítottak a munkásosztály és a kommunista pártok egysége ellen. Amerikai testvérpártunk múltja biztosíték arra, hogy cél­kitűzései elválaszthatatlanul ösz­szefonódnak az amerikai dolgozó nép érdekeivel és minden esz­közzel leleplezi, visszaveri az osztályellenség agresszív táma­dását. Kívánjuk kedves elvtársak, hogy a marxizmus-leninizmus elvei alapján pártjuk győzelme­sen kerüljön ki abból a küzde­lemből, amelyei az amerikai nép létérdekeiért, a párt eszmei és szervezeti egységének további megerősödéséért folytat. Fórrá kommunista üdvözlettel: a Magyar Szocialista Munkáspárt központi bizottsága As ipari árszabályozás, a iakosság' áruellátása9 as állami gazdaságok dolgozóinak bérrendesése a gazdasági bizottság ülésének napirendjén Nasszer egyiptomi elnök rendelete Kairó (MTI). A TASZSZ je­lenti: Az Al Ahram közli, hogy Gamal Abdel Nasszer, Egyiptom köztársasági elnöke rendeletet adott ki, amely szerint az Egyip­tomban működő társas- és ma­gánvállalatok csakis arab nyel­ven levelezhetnek az állami intézményekkel. Idegen nyelv csak kiegészítésképpen használ­ható. A rendelet magyarázata az Egyiptomi Köztársaságnak arra a cikkelyére vonatkozik, amely kimondja, liogy az arab nyelv Egyiptom hivatalos nyelve. A hirtelen támadt déli enyhe lég­áramlás egy-kettőre elűzte a januárról maradt havat a vá­rosból. A csatornák­ból a hólé zúdul a gyalogjárókra, a föl­deken is szemmel láthatóan zsugorod­nak a hófoltok. A jéggel hosszasabban birkózik a napról napra fényesedő és melegedő napsugár. A tavak vastag jég­páncélja felett már vékony vizet borzol az erőre kapó szél. Néhol már át is ko­pott a vékonyodó jég és a lyukon keresz­tül találkozik a jég alatti és a jég feletti víz. Néhány nap és a jégnek se híre, se hamva. V ajon aa időknek ilyetén válto­zását örezhelték-e meg ott lenn a Föld­közi tenger partjain lelelő dankasirályok7 Mert elindultak fel­teié, északi hazájuk irányába. Február első vasárnapján még a jégen róttam megszokott vasárna­pi utamat. A téli jár­ványos récehullásból befagyott dögökön lakmároztak varjai? és szarkák. Átsuhanó sólymok és karva­lyok láttára nádsű­rűbe menekültek az apró madarak: ken­derikék, sármányok, cinegék. Megszokott téli kép. Napáldozat táján messze távol­ban a hosszú légi út­ra jellemző magas • ságban északnak tar­tó többszázas ma­dársereg tűnik fel. Egész nap varjúsere­gek is utaztak észak­AtwHtulá sicátyalc a fe&maű fcUécíá felett vissza rendetlenség­ben. Ez a késői ván­dorsereg rendben, ékben-vonalban ' ér­kezett. Nem lehetnek varjak. T ávcső nélkül csak találgatni lehetne a több kilo­méter távolságban haladók kilétét. Le­hetnek korán érkező ludak, éppúgy gojze­rek is. De mit is ke­resnének ezek ily ko­rán itt a jégbiroda­lomban? A távcső egy-kettőre megoldja a rejtélyt. Tízszeres közelségbe jönnek a madarak. Elcsodál­kozva figyelem a dankasirályok csapa­tát. Vajon mi indít­hatta el őket ily ko­rán. És hozzá nem is fehértaviak. Nem érdekli őket a jéggé dermedt Fehértó. Mennek felette to­vább északnak. Ha­zájuk messzebb le­het, északibb nagy tavak vidékén, vagy valahol a tengerek partján. Alighogy el­nyeli őket a messze­ség, újabb csapat ér­kezése csodálkoztat és gyönyörködtet. Ugyanazon útvona­lon jönnek. Tollaik ezüstjén néha-néha felcsillog a búcsúzó téli nap sugara. Ezek is mennek tovább az első csapat nyomá­ban. Távcsövemmel szegődtem melléjük, 9—10 kilométeren át nak, zilált össze- kísértem őket, amíg el nem vesztek a szürkülő ég homályá­ban. Vajon hova me­hetnek? Mikor és hol akarnak éjszakázni > A sirályok nappali vándorok, az éjsza­kát vizeken töltik biztonságban. De hol ilyenkor? Talán a Tisza jegén valahol, de ki tudhatja ezt? A sárga izzásban süllyedő nap­korongot derékban szeli át a horizont. Fél szemének pillan­tása még egy utolsó fénycsóvát vet az opálosan szürke jég­re, amidőn a sirályok légi országútján fel­tűnik egy újabb — harmadik — csapat. Ez a legnépesebb. Vannak vagy kétszá­zan. Elnyúlt, hosszú vonalas rajzuk fel­fedi őket. El-elmara­dozó szakadozott lán­cuk elárulja, hogv hosszú útról érkező fáradt vándorok. Az elbukott nap nyomában tompa szürke fátyol terül e jégmezőre. Jég és ég egybeolvad, csak a nádszegély homályos csíkja rajzol sejtel­mes vonalat ég és jég közé. A nagy ma­gasságban úszó si­rálytömeget még itt­ott súrol ja a horizont alá bújt napnak egy­egy sugárkévéje, de csakhamar sejtelmes­sé lesz minden. A fényerős távcsőben a madársereg r»ég jól kivehető. Szabad szem már csődöt mond. Mi lesz most? Nincs sok gondolko­dási idő, éjszakázni kell. És valóban: a jégország északi szé­lén megfordul a csa­pat, a magasság csökken, az irány változik, felbomlik az utazás rendje. Go­molygó tömeg kava­rog, egyszer közvet­lenül a jég felett, majd megriadva va­lamitől, megint a magasban vannak. Talán mégis megke­resik előnyt vett tár­saikat, tovább men­nek? Nem, erre már nincs idő. Hosszas kerengélés után is bizalmatlanok. Ezek nem fehértavi sirá­lyok, a magasabb idegen tájaknak ma­darai, nehezen barát­koznak meg a fehér­tavi szállással. A bi­zalmatlanságot a szükség mégis csak legyőzi. A jég feletti suhanások után éles kanyarral leállanak a jégsivatag közepé­be. Innen még egy­szer-egyszer felriad­nak, de ismét meg­ülnek, majd átöleli őket a hidegedő feb­ruári éjszaka csend­je. Messziről szere­lem után járó róká­nak rekedt ugatása hallatszik. Talán bi­zony ez volt az oka a bizalmatlanságnak. A róka éjszaka a nádszéleket járja, ta­lán nyugtuk lesz a fáradt madaraknak és jó emlékkel tá­voznak hajnalban hazájuk felé. A dankasirály a te­let a víz mellékén tölti. Az északi or­szágok sirályai enyhe teleken a Duna, Ti­sza felett gyakran láthatók, ahol a víz szerves hordalékát szedegetik. Általában állati táplálékkal él­nek, de megeszik a hajóról, hidakról do­bott kenyeret is. Ha azután minden jéggé dermed, csak a ten­ger mellékén talál­hatja meg táplálékát és bekóborolja a Földközi tenger part­jait Dalmáciától, az olasz partoktól Tu­niszig, Algériáig, a francia partok men­tén az Atlanti-óceá­nig. Költőhelyén igen hasznos madár. Ami­dőn előbújnak a föld­ből a kártékony ro­varok, a földeken, szántásokon segítő­társa a gazdának. Té­len a víz tetejére ke­rült beteg halakat is fogyasztja. L assan-lassan a javuló idővel benépesülnek az ég madárországútjai. Most már várhatjuk rövidesen a Fehértó sirályait is, nyomuk­ban a bíbiceket, can­kókat. A természet­járó ember nem a kalendáriumból né­zi és várja a tavaszt, hanem a természet ébredése kelt szivé­ben reményt, hogy nemsokára megszűn­nek a tüzelőgondok. Reméljük, hogy a korai jó idők hírét hozó madarak igazat mondanak. Dr. Seretek Péter A gazdasági bizottság e heti ülésén többek között az ipari ár­szabályozás soronlevő feladatai­ról, a lakosság első negyedévi áruellátásáról és az állami gaz­daságok dolgozóinak bérrendezé­séről tárgyalt. Az ipari árszabályozást idősze­rűvé teszi, hogy nz október 23-át követő események miatt a ter­melés feltételeiben bekövetke­zett változások nz iparcikkek ter­melési költségeinek jelentős emel­kedésére vezettek. Ilyen körül­mények között — mivel a vállr latok bevételei nem fedezik a termeléssel kapcsolatos ráfordítá­sokat — fennáll az a veszély, hogy a vállalatok érdekeltsége és felelősségérzete csökken, elhara­pod;' k a pazarlás és a lazaság. Emellett az anyagi érdekeltség éppen olyan időpontban sorvad­na el, amikor a kormánynak el­tökélt szándéka, hogy bevonja az üzemek munkáskolleklíváját a vállalatok vezetésébe. Szükségszerű tehát a jelenlegi állapot megszüntetése, illetve a vállalati önálló elszámolás rend­szerének megszilárdítása. A gaz­dasági bizottság véleménye sze­rint a kérdés megoldása új ter­melői árrendszert követel. Üj árrendszer kidolgozása azonban hosszú hónapok munkája, ezért bevezetésére ebben az évben nem kerülhet sor. Szükséges ezért olyan — ideiglenes jellegű rend­szabályok életbeléptetése, ame­lyek egyrészt elősegítik a vállala­tok önállóságát, a munkástaná­csok törvényadta jogainak ér­vényesítését; másrészt gátat szabnak annak a jelenlegi gya­korlatnak, hogy a vállain ok veszteségük megtérítésére utólag, felelősség nélkül tartsanak igényt. A gazdasági bizottság állal el­fogadott árszabályozó intézkedés sek biztosítani fogják, bogy a jól dolgozó vállalatok termelése általában nyereséges legyen, s az új árak mellett mutatkozó nyereség, vagy annak meghatá­rozott része — a munkástanácsok által megszabott módon — a vál­lalati kollektíva tagjait illesse, Emellett — mivel a vállalatok előre megtudják, milyen anyagi eszközöket kapnak az államtól — az intézkedés lehetőséget nyújt a tervszerű gazdálkodásra; Abban az esetben azonban, ha valamely vállalatnál az új árak ntellett is veszteség mutatkozik, azt a vállalati kollektívának kell viselnie. A fenti kérdésekre vonatkozó határozat szorosan kapcsolódik a kormánynak legutóbb, a vállalati gazdálkodás megszilárdításáról hozott határozatához. Behatóan foglalkozott a gaz­dasági bizottság azzal, hogyan biztosítható az elmúlt hónapok nagy termeléskiesése ellenére a lakosság első negyedévi ellátása; Határozatot hozott megfeleld mennyiségű fogyasztási cikk be­hozatalára — elsősorban a baráti országokból, a segélyképpen nyújtott hitelek keretében. Ha­tározott a bizottság a közszük­ségleti cikkeket gyártó iparágak nyersanyagellátására vonatkozó­an is. Ezek az intézkedések a lakosság első negyedévi ellátása; nak fokozatos javítását célozzák; A gazdasági bizottság rnegvizs; gálta az állami-, kísérleti-, tan-,­cél- és erdőgazdaságok dolgozói bérrendezésének lehetőségét és utasította a Munkaügyi Minisz­tóriumot, valamint a Földműve­lésügyi Minisztériumot, hogy a MEDOSZ bet •onásával mielőbb készítsenek megfelelő javaslatot az ériiUett dolgozók béremelésére­A párt és a kormány ezentúl is minden támogatást megad a mezőgazdasági kutatásnak A mezőgazdasági kísérleti és kutatóintézeteknek kedden a Földművelésügyi Miniszté­riumban tartott értekezletén Tamóssy István főigazgató közölte, minisztériumi mun­ka egyszerűsítése során ösz­szevomták a kísérletügyi és propaganda főigazgatóságot, valamint a szakoktatási fő­igazgatóságot szakoktatási és kísérleti főigazgatósággá. En­nek az volt a célja, hogy megjavítsák az ott folyó mun­kát, közelebb hozva egymás­hoz a két területet, egyrészt a legjobb kutatókat is bevon­ják az egyetemi és főiskolai oktatásba, másrészt az egye­temi és főiskolai oktatóknak, alkik között világszerte ismert professzorok is vannak, az eddigieknél nagyobb lehető­séget biztosítsanak a kutatá­sokhoz. — A párt és a kor­mány a mezőgazdasági kuta­tóknak a jövőben is megad minden támogatást, hogy munkájukat zavartalanul folytathassák — mondotta. A minisztérium is mindent elkövet, Jic.gy a kutatómunka minél nagyobb megbecsülés­ben részesüljön, s gondosko­dik arról, hogy egyetlen ku­tatót se érhessen hátrány anyagi, vagy a kutatási lehe­tőségek terén. Az anyagi jut­tatásoknál elsősorban azt fog­ják, figyelembe venni, hogy a kutatóintézet munkája meny­nyiben szolgálja a népgazda­ság érdekeit. A továbbiakban hangsú­lyozta: annak érdekében, hogy a kísérleti gazdaságok­ban a kutatás elsőbbrend ű­ségét biztosítsák, a jövőben a minisztérium csak akikor já­rul hozzá prémium kifizeté­séhoz, ha a gazdaságok az összes kísérleti feltételeknek eleget tettek. Ugyanakkor a kísérleti gazdaságoknak jól, jövedelmezően kell gazdál­kodniok, és a legrövidebb időn belül példaszerű nagy­üzemekké kell válniok. Hatvanezer disszidált magyar van még Ausztriáüan Bécs (MTI). Az ICEM, az eu- 170217 magyar menekült érke­rópai kivándorlási szervezet hé- zrll. Ezek közül 109 514 más esi kirendeltsége szerint a ina- államokba költözött, vagy vissza­október 23- . ,, . " gyúr állampolgárok án kezdődölt nagyszabású disz­szidálási akciója befejezettnek tekinthető. Ausztriába összesen tért Magyarországra. Ausztria' ban jelenleg körülbelül hatvan­ezer disszidált tartózkodik. Afá'rták a francia -szov»et Hároméves kereskedelmi egyezményt Párizs (MTI). Párizsban hét­főn délután aláírták a francia— szovjet hároméves kereskedelmi egyezményt. Az egyezmény, amely az 1957. január 1-től 1959. december 31-ig terjedő időre szól, 96 milliárd frank értékben irányoz elő árucserét a két or­szág között. A Szovjetunió an­tracitot. petróleumot, mangánér­cet. azbesztet, fát, rotációs-papírt, kaviárt, szőrmeárut stb. szállít Franciaországnak, ahonnan vi­szont mozdonyokat, villamossá­gi anyagot, szerszámgépeket, bá­nyaipari anyagot, kábeleket, bőr­árut és kakaót kap cseri-be. 1957-ben Franciaország húsárut is szállít a Szovjetuniónak, ki­vált sertéshúst. Felhívás A Belügyminisztérium felliívjs mindazokat, akiknek hozzátarto­zói a BM valamely szervénél teljesítetitek szolgálatot és az októberi események során meg­hallak, illetve megsebesültek, vagy eltűntek — és ezt eddig még nem jelentették be — jelent­kezzenek Budapest, V. ker. Zrí; nyi utca 4 szám alatt;

Next

/
Oldalképek
Tartalom