Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-13 / 36. szám

Közös munkával nép iileiis a i néllii Az október 23-át követő ellenforradalmi események idején több esetben sztrájkok bénították meg Szegeden is a gazdasági és társadalmi éle­tet. Az üzemekben és egyéb munkahelyeken meghúzódó ellenséges elemek magiakhoz ragadták a kezdeményezést. Néhány ingadozó, gyenge jel­lemű embert befolyásuk alá kerítettek, hogy azután a dol­gozók bizalmával visszaélve anarchiát teremtsenek, a ter­ror legkülönbözőbb módsze­reit alkalmazzák, és tönkre tegyék az országot, Ezek a kéteshírű haszonle­sők a fegyveres fenyegetés­sel, megfélemlítéssel elejét vették minden igazságos ér­velésnek, amely a dolgozók józan akaratát, helyes kezde­ményezését szándékozott megvalósítani. Azok a mun­kásruhába öltözött, fontos he­lyekre befurakodott fasisz­ták és maguk mellé állított bérenceik, akik tervszerűen, a nép ne­vében vezették a legnagyobb felfordnlást. a sztrájkokat, most a nyilvánosság elől el­vonulva, a háttérből uszí­tanak. Nem segítenek a kárdk hely­reállításában, az általuk oko­zott anyagi, termelési veszte­ségek megtérítésében. Most nem állnak ki a nép érdekei­nek védelmében, pedig van mit helyrehozni. Ennek a "hazafias- csele­kedetnek, ennelk a "hőstett­nek- drága ám lett: október 23-a után a terme­lés egynegyedére esett visz­Az 1956. év negyedik negyed­évében a minisztérium okhoz tartozó szegedi iparvállalatok pedig az 1955. év hasonló időszakhoz viszonyított ter­melésü^rtékefcnek mindösz­sze csak 56.4 százalékát állí­tót táikielp. Nem sokkal jobb a helyzet a szegedi helyiipanban sem. Csupán a tanácshoz tartozó élelmí­szeripari, valamint a szol­eredmé­el 78.3 lábalni. Ezért fordult kormá­nyunk felhívással a dolgo­zókhoz, hogy a számukra éle­tet jelentő munka, a terme­lés meginduljon. Ezt maguk a dolgozók is egyre inkább be­látták. Megértették a becsületes dolgozók, hogy a kormány mellé kell állniok. ameiy erciyes kézzel megállítja a terrort, a rombolást, s kive­zeti az országot nehéz hely­zetéből. A szegedi munkásság is megértette: fegyelemre és ön­fegyelemre van szükség. Meg­értette, hogy a kormány cél­jai azonosak a munkásosztály céljaival. A termelés januári eredmé­nyei biztatók. A Szegedi Jutaárugyár dol­gozói például az üzem tavaly szeptemberi átlagos napi ter­vét januárban átlagosan 10 százalékkal túlteljesítették. A Szegedi Konzervgyár első ne­gyedévi terve — a múlt év utolsó három hónapjához képest — több mint kétmillió forinttal magasabb, mégis az év első hónapjaiban a ter­melési eredmény 114 száza­lék volt. Még több szegedi üzem példáját sorolhatnánk, ahol már nemcsak elérték, de túl­haladták a szeptemberi szín­vonalat. Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a dolgozó nép, a munkás­osztály fegyelmezett, cse­lekvő. aktív munkájával tá­mogatja hazáját, kormá­nyát, mert megérti, hogy csak ez szolgálja az érdekéit, és nem a rendbontás, nem az anarchia, A termelés növelése nem öncél, hanem eszköz a nép életkörülményeinek szaka­datlan javítására. Nem egyes emberek, vagy szűk csopor­tok érdcikieiért termelünk, hanem a munkásokért, a dolgozó emberekért. Sok szó esik az infláció ve­szélyéről is. Ezt egyetlen be­csületes ember sem óhajtja. Megelőzni, megakadályozni most kell, amíg lehet. Az infláció megakadályo­zásának módszerei között első helyen szerepel az iizem termelési kapacitásá­nak legteljesebb kihaszná­lása. az anyagi javak minél jobb. több és minél olcsóbb előállítása. Attól a termelési szinttől, amelyet október előtt már el­értünk, ne maradjunk le. Üzemeink vezetői előtt most az a legfontosabb feladat áll­jon, hogy gondos, tervszerű munkával a szeptemberi ter­melési eredményeket ismét elérjük. Ennek — mint aho­gyan a múlt év harmadik negyedében, úgy most is — megvan minden feltétele, csak jól fel kell használni. Most az elmaradások, ká­rek. termelési kiesések helyrehozására kell fordí­tani minden erőt. Az üzemi munkástanácsok most ezen munkálkodjanak. Ne engedjék, hogy soraikba befurakodott ellenforradalmá­rok befolyása érvényesüljön, a volt részvénytulajdonoso­ké, a lázi töké. Ne tűrjék, hogy soraikban szóhoz jussa­nak a nép ellenségei, mert azoknak hazugság a szavuk, és a nép érdekei ellen cse­lekszenek, BALOGH ISTVÁN Csomagok Magyarországra Jugoszlávia Rijeka kikötőjébe zetni. A vámkezelést végző sze­befutolt az a hajó, amely az mélyzetet 30 fővel megerősílet­Amerikából és Kanadából Ma- ték, hogy a tengerentúlról és az gyarországra feladott csomagokat európai országokból most érkező százalékos termelési értéket, hozza. Ezekért — amennyiben a csomagok — amelyek száma gáltató vállalatok nyeivel együtt ért A MAFiSZ alakuló gyűlésén Október után a teadélutá­nok és táncestek elmaradtak. Természetes, hogy a rend megszilárdítása után, a nyugalom helyreálltával a fiatalok is szórakozni vágy­nak, s keresik a módját a kö­zös szórakozásnak, a közős foglalkozásnak. így történt, hogy mikor a Ruhagyárban felmerült a kér­dés: milyen legyen az ifjúság új szervezete, mi legyen a célja és feladata, — nyomban elhatározták; összeülnek, s meghányják, vetik a dolgot, s rögtön összekötik ezt a ta­nácskozást teadélutánnal, szó­rakoztató műsorral és tánc­mulatsággal is. Az elhatározást tett kö­vette, s íme vasárnap dél­után 3 órakor már hangos volt a nagyterem az egybe­Ezekhez a károkhoz hozzá kell még számítani, hogy az ellenforradalmi események ideje alatt — amikor nem dolgoztak a munkások — ré­szükre 15—20 százalékkal fel­emelt béreket fizettek ki. Sok üzemi példát említhet­nénk még, ami az energia­hiányból, a szállítási zavarok­ból és még sok másból adó" dóan olyan helyzetet terem­tett, mint például a többi között a Szőrme- és Bőrruha­készítő Vállalatnál, ahol a munkások egy ideig heti 9 órát dolgoztak csak. Hogy ez a helyzet hova vezetett vol­na, mindenki tudja. Mégis, akik ezt előidézték, ma a hát­térből uszítanák-, bőrüket mentik és nem vesznek részt a károk helyreállításában. Kik a felelősek ezért a helyzetéri? megengedett mennyiségű ruhane­műket, vagy élelmiszereket tar­talmazzák — nem kell vámot fi­naponta mintegy GOOO-t lesz ki — minél rövidebb idő alatt el­jussanak a címzettekhez. Ha már lúd, Iegy5n kövér! Szerény lanács az Országos Filharmóniának „Fő az optimizmus" címmel rendezett a Vi­dám Színpad művészei­nek felléptével zenés kabarét a Szegedi Nem­zeti Színházban az Or­szágos Filharmónia. Ép­pen Szegeden különös őrömet jelentett, hogy Tömörkény-novellából irt egyfelvonásost látha­tunk, „A tanu'-t, s csá­bítóan hatott Móricz Zsigmond: Dinnyék, Zi­lahy Lajos: A házasság­szédelgő és Darvas Szi­lárd: Évforduló című tréfás jelenete is. A pla­kátokon hirdetett mű­sorban ugyanis mindezt ígérték a többi között. Ám, ha sokszor lát­tunk már olyan táblát a boltoknál, hogy „amit nem lát a kirakatban, megtalálja az üzletben", — itt éppen fordítva történt. Amit láttunk a kirakatban, vagyis a plakáton, azt nem talál­tuk meg az „üzletben", vagyis a színházban. A Tömörkény-darabot ugyanis egyáltalán nem adták elő, a Móricz-da­rabot is csak délután, viszont a Zilahyt csak este, s a Darvas-darab­bal is csak a délutániak­nak kedveskedtek. A falusi előadásoknál di­vatban volt „ketten egy jeggyel" helyett itt úgy látszik, az „egyedül két jeggyel" elv érvényesült, mert mindkét előadást meg kellett volna tekin­tenie annak, aki az egész meghirdetett mű­sort látni akarta. (Bár épp a Tömörkényhez akkor sem lett volna szerencseje.) Ezért adnánk egy jó tanácsot a Filharmóniá­nak. Legközelebb hir­dessen jégrevűt, sztár­parádét, mondjuk Gina Lollobrigidával, Chap­linnel a főszerepben, hirdessen részleteket a legújabb házai és kül­földi operettekből, Ma­gyarországon még sosem hallott, sosem látott szá­mokkal. Elvégre olyan mindegy, hogy mit nem adnak elő, s ha lúd, le­gyen kövér!... * Illenék ezek után ar­ról is írni, amit csak­ugyan láttunk a délutá­ni kicsit hosszabb, s az esti kurtábbra szabott műsorban. Maradjunk a címnél: „Fő az optimiz­mus" — s így azután op­timistán beszéljünk az előadásról is. Nevettünk sokat, derültünk, szóra­koztunk, láttunk egy-két dicséretes kezdeménye­zést, bár fel is szisszen­tünk egy-egy apró ízlés­telenségen. Jó lett vol­na, ha egy kis maradan­dó élménnyel is távoz­hattunk volna, ne csak annyival, mint amikor pattogatott kukoricával akar jóllakni az ember. A kétségtelenül Legtöb­bet Kazal László nyúj­totta. A legharsányabb nevetéssel (de csak az­zal) Kabos Lászlót fo­gadták, s a többi közölt említésre méltó Csengeri Judit kellemes konfe­ransziéja. (—ós) Sorozatos vendégjátékodban mutatják be A CIGA Az olyan emberek, akik most sem engedik be a párt képviselőjét a munkástanács üléseire. Az olyanok, akik a pártba belépőket felkeresik az üzemrészekben, és dolgozó társaik előtt hangosan bees­mérlik őket, mint az a Sze­gedi Kenderíonógyárban tör­tént. Az olyanok a felelősök, mint a Szegedi Textilművek munkástanácsában, akik szél­tében-hosszában uszítanak a szocialista országok testvéri szövetsége ellen. Azok a felelősek, akik mint elienforradalmárck beépül­tek a legkülönbözőbb ál­lamhatalmi és gazdasági funkciókba. Ezek az elemek olyan állapo­tokat akarnak teremteni Sze­geden is, amely a Horthy­rendszer lakájainak lenne kedvező. Ebből, a magyar nép szá­mára most már tarthatatlan, tragikus helyzetből ki Iklellett A kisipari termelőszövet­kezetek Móra Ferenc Műve­lődési Otthona a múlt év fo­lyamán nagy sikerrel mutatta be Szigligeti Ede: A cigány című népszínművét. A szín­játszócsoport ismét megkezd­te munkáját és a színdarabot elsőnek az Építők Művelődé­si Otthonában mutatta be. A vendégjáték nagy közönség­sikert hozott. Az előadáson különöseit tetszett az öreg ci­gány szerepében Bárány Pál, Gyuri szerepében Véber Já­nos, Peti szerepében Fodor Sándor és Rózsi szerepében Törköly Rózsa. A többi sze­replők is hozzájárultak lelkes alakításaikkal az előadás sikeréhez. Az első bemutatót a közel­jövőben újabb vendégfellépé­sek fogják követni. A Szegedi Kenderfonógyárban, Móra­halmon. Dorozsmán, Balás­tyán, s a járás egyéb közsé­geiben tervez a csoport ven­dégszerepléseket. A Városi Szövetkezeti Intézőbizottság is megtesz mindent, hogy a régi és nagyhírű kultúrgárdá­nak az OKISZ-tól és a kis­ipari szövetkezetektől anyagi segítséget biztosítson, és ez­zel a múltban gazdag és sok­színű szövetkezeti kulturális élet további fejlődését bizto­síthassa. SMeik CL moziban Az utóbbi időben félek mo­ziba menni. Nem szeretem, ha szórakozás ürügyén trá­gárságot, ízléstelenséget, mocskot kell hallgatnom. A mozi pedig — sajnos — min­dig meglep ilyesmivel. Nem a filmekben van a hi­ba. A közönség egy kicsi, de láthatóan szervezett csoportja okozza a bosszúságot. Beül a moziba és kiabál. Pocsék megjegyzéseket tesz, ha sze­relemről; röhög, ha tragédiá­ról; pimaszul denunciál, ha politikai kérdésekről szól a film. Itt az ideje, hogy a rendőr­ség beavatkozzon, és kive­zesse az előadásról az iiven csoportokat. A mozi a becsü­letes, kultúrált, kikapcsoló­dást kereső emberek szóra­kozó helye. Tűrhetetlen, hogy előadásról előadásra fékez­hetetlen stricik pimaszságai miatt bosszankodjunk. gyűlt fiatalok, lányok és fiúk tervezgetéseitől. Csak így, ilyen könnyen? No, hát nem egészen. Volt és van is probléma elég. Bi­zalmatlanság itt is, ott is. A DISZ élettől elszakadt veze­tési módszerei, kisebb, na­gyobb hibái bizony éreztetik még hatásukat a fiatalok kö­zött. Éreztetik a volt veze­tőkben is. Külüs Sándorné, az üzem volt DISZ-titkára — aki különben látható szere­tetnek örvend a fiatalok kö­rében — maga is vonakodva kezdett a szervező munkához. Félt, hogy félreértik, talán nem is bíznak benne, hisz va­lóban annyit hibázott a DISZ... És így volt ezzel Mészáros István is. De nem tudták sokáig tétlenül nézni e tespedést, belekezdtek mégis íme az eredmény: Valamivel 3 óra után Külüsné megnyi­totta a tanácskozást, s a MAFISZ ideiglenes városi in­tézőbizottságának kiküldötte röviden ismertette a szövet­ség célkitűzéseit, majd a hozzászólások után titkos szavazással megválasztották az öttagú ideiglenes intézőbi­zottságot. Jól választottak! Ez volt az egységes véleménye fiatalnak, öregnek egyaránt. Mert az „öregek" is megje­lentek e fontos tanácskozá­son, ott volt Kolompár Géza, az üzemi munkástanács tag­ja, Szabó Sándor főmérnök, Orosz Sándor műhelyfőnök és még sokan azok közül, akik tanulva az októberi esemé­nyekből, megfogadták, ezen­túl sokkal többet törődnek az ifjúmunkásokkal, tanulási és .szórakozási lehetőségeikkel egyaránt. Kolompár Géza a munkás­tanács nevében fejezte ki örö­mét az új szervezet létrejöt­tén, s tett ígéretet, hogy: „mindent megkapnak a fiata­lok, amit csak akarnak, hogy jókedv, vidámság jellemezze munkájukat, csak jöjjenek, jöjjenek, és követeljék jogai­kat". Ivanovics ödön ifjúmunkás is beszélt: az érvenyesül igazán, aki szakmáját jól elsajátítja! A MAFISZ-nek ezt, s a fiata­lok hathatósabb érdekvédel­mét kell biztosítania a szó­rakozási lehetőségek mellett. Az ideiglenes intézőbizott­ság tagjai: Szőlősi Erzsi, Iva­novics Ödön, a munkástanács tagja, Külüs Sándorné. Mé­száros István és Szabó Erzsé­bet lettek. A választás való­ban jó eredményét a fel­csattanó lelkes taps bizonyí­totta. „Önállóan akarunk dön­teni afelől, hogy mit csiná­lunk a szervezeten belül!" — ez volt az általános véle­mény, s a rövid tanácskozás is bebizonyíttatta: a fiatalság megérett arra, hogy ezt meg is tegye. Hogy ezt nem te­hetik az „öregek" tanácsai és támogatása nélkül, ezt ma­guk is jól látják és kérik, kö­vetelik is e segítséget. A bü­rokratikus vezetési módszere­ket azonban rem hiányolják és nem is kívániák vissza. Ebben pedig tökéletesen iga­zuk van. — sy — Kinevezték a néphadsereg úi vezérkari főnőkét A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Hegyi T.ászló vezérőrna­gyot, a néphadsereg vezérkari főnökét felmentette és egyidejű­leg Ugrai Ferenc ezredest a nép­hadsereg vezérkari főnökévé ki­nevezte. — Burgonya vetőmagot több év tapasztalatai alapián mindig más községekből, főleg kötőit talajon termett burgonyából vá­sárolják a kistelekiek. Tavaly a termelési bizottság gyűjtötte ösz­sze a gazdáktól a vételárat, s vásárolt a Nyírségben vetőma­got. Most a földművesszövetke­zet saját pénze befektetéséve! szerzi be és szállítja Kistelekre a burgonya vetőmagot. — SZAMOS CSALADI UAZ épült az elmúlt évben állami kölcsön segítségével. Az Orszá­gos Takarékpénztár mintegy 12 ezer 501 családi ház, illetve ott­hon alapításához folyósított hi­telt. Csupán Szegeden 113 csa­lád költözhetett be saját ottho­nába, amelyet OTP-kölcsön se­gítségével épített. Méhésze'i JsrWépzü üiüfoíysis! isdui MÁRCIUS 10-én a lengyeli me­zőgazdasági szakiskolán méhé­szeti továbbképző tanfolyam in­dul: A tanfolyam 5 hónapig tart. A hallgatók a szakiskolán díj­mentesen teljes ellátást és szál­lást kapnak. Jelentkezni 17 év­től 45 éves korig lehet. Az iskola címe: mezőgazda­sági szakiskola, Lengyeli, Tolna megye. Vasútállomás: Kurdcsib­rák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom