Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-12 / 35. szám

F Újdonságok a Vasöntödében Exportképes lesz-e az SniOtt-vaskélYha ? Beválik-e az úi gyártmány? Nyereséges vállalkozások Az utóbbi időben az ipari üzemek között valami rej­tett versengés indult meg. Ha nem lenne rossz emfékű ez a szó: konkurrencia, akár úgy is nevezhetnénk, de mi­vei ezen azt értettük régen, hogy az egvik hal felfalja a másikat, hát még sem illen­dő ez az elnevezés. Ez a ver­sengés nem arra megy, hogy a "rivális* megbukjon, ha­nem arra, hogy szebbet, jobbat adjon a magyar ipar, egyre tökéletesedjenek az iparcikkek. S hogy ez a tö­rekvés mennyire idegen a szó régi értelmében vett —unciától, arra az is bizonyíték, hogy a verseny­társak ném - Csinálnak titkot sem sikereikből, sem a sike­rekhez vezető út kis állomá­saiból. A kisvár dai verseny társ A Szegedi Vasöntöde hosszú ideig abban a hely­zetben volt, hogy az ország­ban egyedül gyártott öntött kályhákat. Addig jók voltak ezek a kályhák úgy, ahogy voltak, hanem egyszer Kis­várdán is gyártani kezdték, — a Szegedről szerzett köl­csönminták alapján. Csak­hogv érdekes dolog történt. A kisvárdaiak kályhái szeb­beknek, jobbaknak bizo­nyultak. Érthető, hogy mi­kor erről a szegediek meg­győződtek, nem hagyták ennyiben a dolgot. Előbb­utóbb ez oda vezetne, hogy az ő kályháikat csak fity­málná a kereskedelem, a kisvárdaiakén meg kapva­kapna. Szebb lesz a szegedi Nos, gyorsan megszületett az elhatározás: túl kell ten­ni a kisvárdaiakon. De olyan­formán, hogy a szerszámo­zást ne kelljen alapvetően megváltoztatni! Mivel az ön­tött vaskályha nem új cikk, sok minta rendelkezésükre áll, lehet kombinálni. A mi­nőség mellett egyre nagyobb szerepet nyer a tetszetősség. Ajánlat érkezett a keres­kedelmi szervektől export­szállításra is. Vajon sor ke­rül-e erre? Ha az üzem mintadarabjai és árajánlata kedvezőek lesznek, bizonyo­san. Igy egyszerre két fron­ton is siker születhet. Az a terv a vasöntödében, hogy a kályhákat külsőre is szebbé varázsolják és tűzálló fes­tékkel fújják be. Kis. apró dolgok ezek, de a belföldi vevők is jobban örülnek majd az ilyenfor­mán kicsinosított népszerű kis kályháknak. Egy hiánycikk gyártása Teljesen új gyártmánnyal is gyarapszik az idén, illet­ve még ebben a negyedév­ben a vasöntöde cikkeinek skálája. Az üzletekből már hosszú idő óta hiányoznak az úgynevezett "háztartási* vagy "műszerész* satuk. Minden üzem úgy szökött meg ennek a cikknek a gyártásától, mert az illeté­kesek 42 százalékos forgal­miadóval terhelték és így szinte lehetetlen volt vesz­teség nélkül gyártani. A Szegedi Vasöntöde vezetősé­ge felkarolta ennek a hiány­cikknek a gyártását, mivel a pénzügyminisztérium haj­landó volt hozzájárulni a forgalmi adó lényeges csök­kentéséhez, és a belkereske­delmi minisztérium mind­járt szerződést kötött az üzemmel 20 ezer darab satú átvételére. Az új cikk gyár­tására külön szerelőműhelyt rendeztek be és már kezdő­dik a szerszámok elkészíté­se is. Közismert dolog az öntö­dék termelési statisztikájá­ból, hogy ez az iparág — s különösen a kisebb, korsze­rűtlenebb öntödék — vesz­teséggel dolgoztak. A jövő­ben viszont mindenütt ren­tabilitásra kell törekedni. Olyan gyártmányokat is fel kell venniök az ilyen üze­meknek termelési tervükbe, amelyek amellett, hogy a közszükségletet elégítik ki, bizonyos termelői hasznot is hoznak. Ennek a haszonnak az egyik fecskéje lesz majd ez a satú — amit üzemsze­rűen előreláthatólag márci­us l-től tudnak gyártani. Korszerűsítések Nagyon sok lenne időszerű és Of vasszaké rftők vitája a Hontest-perben Velencében tovább folyik a Montesi-per tárgyalása. Szomba­ton két orvosszakértő, Giorgio Canuto és Domenico Macaggi az, állította, hogy Vilma Montesi öngyilkos lett. Ezzel szemben Antonio Carella törvényszéki or­vosszakértő, aki először vizsgába meg Vilma Montesi holttestét, hevesen ellentmondott a másik két szakértő véleményének. 6zökött. A beosztott gépkocsivezetői most azt vallják, bogy őket Mickna „terrorizálta": vagyis arra bírta rá. hogy a Szalámi­gyárból szalámit lopjanak. A vágóimból fél sertéseket loplak el, s Mickuával egymás között elosztották. A volf igazgató, a vállalat 11 külső és belső teher­gépkocsi gumiját lopta el. Ezen­kívül több ezer kilométer feke­tefuvart végeztetett — minden ellenszolgáltatás nélkül. Ezért indult meg ellene a bün­tető eljárás és ez elől menekült el Mickna János. Január elején Szentgotthárdnál kísérelte meg a tiltott határátlépést — persze vállalati tehergépkocsin — de nem sikerült. Január 21-én a gépkocsivezetőket vidékre küld­te, egyedül Ötvös Istvánt tartot­ta itthon. A főnök arra bírta a gépkocsivezetőt, liogv mivel an­nak Kissoron ismerőse van, vi­gye el oda cs szöktesse ál a ha­táron. Időközien megérkezett Berta József gépkocsivezető, akinek Vasöntödében — de ezzel most kicsit várni kell. S hogy mégse kelljen minden­nel sokáig várni, a vasöntö­deiek saját nyereségükből, saját erőből szeretnének korszerűsíteni. Még most van legalább 20 olyan gyárt­mányuk, ami kész ráfizetés, bár szaporodik a nyereséges vállalkozások száma is. A satuk gyártása mellett itt van például a közelmúltban berendezett minta-asztalos műhely. A régi termelési gyakorlat szerint az önt­vénymintákat a megrendelő adja. De ki vitatkozna azon, hogy az öntödeiek jobban ismerik a mintakészítés technikáját is? A nemes fákból készülő minták kikép­zéséhez komoly szakértelem kell. Ez a vállalkozás egyéb­ként kedvező a megrendelő­nek is — azaz, hogy olcsóbb. Néhány vállalat már kötött is szerződést a Vasöntödével a minták elkészítésére és ja­vítására. Hogy ez is ered­ményez valami hasznot, ez csak természetes. Az anyaghiány ellen Most olyan helyzetbe ke­rült a Vasöntöde, hogy ob­jektív okok, — főleg az egyelőre elháríthatatlan anyaghiány miatt — a régi termelési mennyiséget nem képes elérni, — viszont az az általános vélemény, hogy kevésbé anyagigényes, ka­pós cikkekkel ezt a vesztesé­get termelési értékben pótol­ni lehet. A kezdet, az első lépések biztatók. S hogy a második, harmadik lépés is az egye­nes úton visz tovább, arra biztosíték lehet a jó munka­kedv, a "konkurrens* szem­meltartása és a népgazda­sági érdek figyelembevétele. S. I. A kisteleki szőlős gazdák Két hét alatt 200 metszőollót r , 43 permetezőgépet váeárfiifalf több vagon trágyát WMűUBUIlSW Vetkőzik a tél, öltözik a ta­vasz. Ledobta szép fehér pa­lástját a kisteleki határ ia. Segített neki a februári nap, amely most fürdeti, nézegeti arcát a tócsákban, a hólében. Ballagok a dűlőúton, szőlők és gyümölcsösök között, s közben arra gondolok, mi lesz, ha a februári nap tava­szias ereje a gyökerekből a rügyekbe kergeti az életadó nedvet. Mi lesz, ha jön egy későbbi éjszakai fagy, s még mielőtt levél pattant volna az ágon, máris leszüreteli a termést? Jóleső érzés sütkérezni a dűlőutakon, — igaz télikabát­ban. Azt várja az ember az éledő hatóiban, hogy egyik percről a másikra felcsendül a pacsirták régi dala. Eled a határ, ha még nem is a pacsirtadaltól, de a munka zajától. "Dolgoztak* itt a télen is, erről árulkod­nak a földből kiálló facson­kok és szinte kiáltják: nem a gazda, idegenek csinálták a pusztítást. Most viszont a gyümölcsösök, szőlők gazdái tevékenykednek. Trágyahor­dó kocsik kerülgetik egy­mást a dűlőutakon, csodálom is, honnan ez a sok trágya, hisz a homokos tájakon igen kevés az állatsűrűség. (Ekkor még kinn a szőlők között nem tudtam, hogy Kistele­ken trágyapiac szdkiott lenni, aho-vá 20—25 kocsival hoznak eladásra a kötöttebb talajú községekből.) — Annyi trágyát vásárol­tak már a gazdák az idén — mondja Fekete Lajosné, a községi agronómus —, hogy talán máskor két esztendő­ben sem ennyit. — Ha van rá pénz — tol­dom meg szavait. beruházás indokolt a Hogyan furakodott a pártba az ellenforradalom szekértolója A történet, amelyről az alábbiakban szó lesz, nagyon ta­nulságos. l-igyelmeztet arra is, hogy résen kell lenni, és na­gyon kell vigyázni a párt tisztaságára. Mert vannak emberek, akik az MSZMP-be belopva magukat, tagsági könyvüket fe­dezékül akarják használni önző, egyéni érdekükben. I ,.Hogyan mondhatnál; ilyet. — kiáltott feléjük — amikor csak egy évvé/ később láttál; a holt­testet, mint mi?" (A két orvos­professzor ugyanis csak Vilma Montesi tetemének exhumálása­kor kapcsolódott a vizsgálatba.) — Nem mondtam, hogy bizto­sak vagyunk ebben a feltevé­sünkben — válaszolt Canuto. A tárgyalást tovább folytalják. Egy volt vezető és a sofőrök esete A büntetés elől disszidált — szöktető! pedig kirabolták Sok bűn terheli Mickna Já- utasítást adott: Budapesten szól­nost. a KOI1USZ szegedi kiren- jon sógornőjének, bogy az jöj­deltségének egy kori vezetőjét, jön le Szegedre és vigye el búto­Tetteiér, február 4-én kellett rát... A vállalat budapesti köz­vohia felelnie a bíróság előtt, de pont igazgatójának pedig mond­a büntetés elől Jugoszláviába ja meg, bogy másnap délután hívja őt fel telefonon, s ha nem jelentkezik, vegye úgy, hogy disszidált. Az intézkedés köz­ben megérkezett Szegvári János gépkocsivezető is, és a két sofőr: Ötvös és Szegvári Csepel teher­gépkocsin, gyümölcsös-ládák kö­zött csempészték el főnöküket Kissorra. Ott egy tanyában le­szálllak, italoztak, majd Mickna a lakáskulcsát átadta Ötvösnek és utána családjával átszökött a batáron. A sofőrök ittasan visszajöttek Szegedre, elmentek volt igazga­tójuk lakására és ott megjutal­mazták magukat. Szegvári el­vitt egy villanyvasalót és egy háztartási mérleget, Ötvös pedig egy öltöny ruhát, új férfi és női cipőt, gyermekfilmvetítőt, fény­képezőgépet és egyéb holmit . . A rendőrség Ötvös lakásán a házkutatás alkalmával nagyobb mennyiségű lopott konzervet is talált. Aindkét sofőr ellen em­bercsempészés. lopás, társadalmi tulajdon elleni vétség miatt in­dult meg az eljárás, Az október 23-át követő események hullámain harsogott Priskin Pál, vasúti raktárnok is, aki Szegeden lakik és a X Hódmezővásárhelyi Nagyállomáson teljesített szolgálatot. Az X első napokban az éh-e sodródott, és „megadta a hangot" a J nagyállomásiaknak. — Sztrájkolni kell és tisztogatni! — tömören így lehetne • megfogalmazni az első napokban kifejtett tevékenységét. Ak­X kor azonban nem volt még világos, bogy milyen tisztogatást j akart, hiszen az emberek valóban szabadulni akartak a hi­• baktól. Amikor megbénult a vasúti forgalom, Priskin Pál sem t juthatott át Hódmezővásárhelyre. A zsák azonban megtalálja • a foltját — tartja a közmondás. Valóban. Priskin a szegedi | eseményekbe kapcsolódott. Biztos nyeregben érezte magát, , és ezért telefonon gyakran eljuttatta kívánságait Vásárhelyre, a nagyállomásiaknnk. Kezdett kibújni a szög a zsákból. — Tovább kell sztrájkolni! Le kell váltani az állomás kommunista vezetőjét! Majd mi megmutatjuk! — recsegte a telefonba. I Az ellenforradalom fegyveres leverése után Priskin el­utazott Vásárhelyre, szolgálati helyére, mintha mi sem tör­tént volna. Olyan ártatlan képet vágott, mint aki igazán nem tehet egy fikarcnyit sem azért, hogy bonyodalmak, zűrzavar keletkezett. Nos, az egyik napon aztán rendkívül furcsa dolog tör­tént. A Hódmezővásárhelyi Nagyállomáson megalakult MSZMP-szervezet taggyűlésén megjelent Priskin Pál is. Ha­nyag mozdulattal a zsebébe nyúlt és megmutatta az. MSZMP ideiglenes tagsági igazolványát. Nem Hódmezővásárhelyen, hanem Szegeden állították ki. m Hogyan történt? Priskin Pál — a jó ég tudja miképpen — tagja volt az MDP-nek. Látva azonban a helyzet változá­sát, jobbnak látta, ha újra párttag lesz. Az átigazolást Szegeden, a belvárosi pártszervezetben intézte, el, félrevezetve az ottani elvtársakat, alük nem tudhattak vásárhelyi mester­kedéseiről. Ettől vérszemet kapva ment el a taggyűlésre is; magabiztosan. Hátha pozíciót kap. A Hódmezővásárhelyi Állomás kommunista vezetőjét, — aki tisztességes, rendes ember — bosszúból akarta eltávolít­tatni. Durva szolgálati hibákért ugyanis az állomásvezető többször felelősségre vonta. Priskin Pált Szegedről utolsó figyelmeztetésként helyezték Vásárhelyre, mert dézsmálta az árukat. Vásárhelyen is jó - üzletet csinált, mert mint vasutas, vagonokai biz. osítolt azolt­I nak, akik „fáradozásait" hajlandók voltak jól megfizetni. | Több ezer forintot vágott zsebre így. A körmönfont érdek-embert, az ellenforradalom szekér­• tolóját kizárták a pártból. — Van. Volt de most más is ehhez: a megnövekedőit termelési kedv. Feketémé szavai motoszkál­nak a fejemben, miközben a dűlők után a kisteleki utcá­kat rovom. Vajon nem frá­zis ez? Nemcsak olyan meg­szokott "brosúra-szöveg* az agronómus szájából? A hal­lottakat összevetem a látot­takkal és magam is arra a meggyőződésre jutok: igen megnőtt a termelési kedv Kisteleiken. Ezt a megállapítást látom igazoltnak, amikor a község főterére, az áruház elé érek. Egy embergyűrűben valaki permetezővel a hátán a sarki eperfa törzsét, ágait perme­tezi. Mi ez itt, bemutató vagy téli permetezés? Semmi eset­re sem az utóbbi, mert tiszta vízzel locsolja a fát, később a kút melletti hatalmas kö­vet, Szaktanácsok is hangza­nak el. — Nyomjál több levegőt! Igazíts a szóróján! — Bőralátét kell a csatla­kozásokhoz, mert csöpög. — Elég ködösen szór. Perme ezőt próba nalr. Kálmán Pál, pusztaszeri gazda és cimborái mustrál­gatják a Bajai Fémipari Vállalat gyártmányát, egy szép vörösréz permetezőgé­pet. Szépnek szép, de jó-e? Mert nem egy-két évre szóló masina ez, és az árát is meg­kérik, 670 forint 80 fillért. Ba racsok József, az áruház dolgozója már a másodikat tölti meg félig vízzel. Bent a boltban már türelmetlenül topognak a vevők fétkiló szögért, kapáért, vagy ásó­ért, de ő nem hagyhatja itt a vevőt, a kút mellett magya­ráz, mutogat, mit, hogyan kell rajta szerelni. Ahogy né­zem ezt a vásárt, Mikszáth kaszát vásárló parasztja jut eszembe. Kopogtatják, tapo­gatják, ötször is végighúzzák kezükkel, ha horpadást lát­nak rajta. Bizony 30—40 perc is eltelik, mire kiszámolják az árát a nagy bukszából. Kálmán Pálék vették meg az utóbbi két hétben a 43. per­metezőgépet a kisteleki áru­házban. A két hete érkezett kétszáz metszőoilóból is alig van már néhány darab. Mit jelent ez? Az áruház nagy forgalmát? Azt is. Ez azon­ban nem más. mint a kiste­leki és környékbeli parasz­tok megnövekedett termelési kedve. máskor is, Permetezőgépek, s perme­hozzájárul tezni való is lesz, de a per­metezéshez kopnak-e mesze', rézgálicoi ? Ez már fogósabb kérdés. Ahogy végignézem a 120— 130 emberbői álló sort a föld­művesszövetkezet mészáru­sító telepe előtt, rossz sejtel­meim vannak. Hessegetem vz aggodalmat magamtól Ribi­ánszki Miklós nyilatkozatá­val, amit a Népszabadság e napokban megjelent száma közöl: "Gyümölcstermelésünk je­lentősége évről évre nő ... A meglevő nagyüzemi gyümöl­csösök felszerelése után több ezer katasztrális hold új te­lepítéssel is számolunk ,. .* Jó, jó, de számolnaík-e elég­gé a Földművelésügyi Mi­nisztériumban a meglevő egy-két holdas gyümölcsö­sökkel. Itt a téli permetezés ideje. Friss oltottmészre len­ne szükségük a termelők­nek. Egy vagonnal kapott a földművesszöveDkezet 900 hold kisteleki szőlőre és gyü­mölcsösre. Ide járnak azon­ban még a környékbeli köz­ségekből, sőt Bács-Kiskun megyéből a pálmonostoriak is itt vásárolnak. Nem mond­hatják. hogy nem adunk, így aztán jut 10—15 ki'ó mész a gyümölcstermelőknek. Ez vagy elég, vagy nem elég. Inkább az utóbbi. A permetezés az egészséges és jó gyümölcstermés nélkü­lözhetetlen feltétele, Mész kell tehát sürgősen és nem is kevés. Ha elhanyagolják a gyümölcsösöket, erőre kap a pajzstelű, ellepi a fák törzsét és ágait, aztán hozza a szep­lős almát, ami már nem al­kalmas exportszállításra. Ugyanakkor a pajzs pusztítja, szívja a fák vérét, míg fej­sze nem csattan a törzsükön, hogy tűzrevalót aprítson be­lőlük. Pénzt, sok pénzt jeleni az időben végzett permete­zés a gazdáknak, és jó valu­tát az államnak. A kisteleki alma nemcsak itt a faluban és Szegeden, hanem messze földön híres. Valutát adnak érte. Ezért becsüljük meg jobban az erősödő termelési kedvet, juttassunk e'ég per­metezőanyagot a szőlő- és gyümölcstermelőknek, mert a mészhiány most kedvszegő. Segítsenek az illetékesek. )ö ügyet, nemes ügyet segíte­nek. (n — p) Kalauzokat, asztalosokat vesznek fel A városi tanács mun^aerőga/dálkodási csoportjának közleménye A városi tanács munkaerőgaz­dálkodási csoportja közli, hogy az alábbi helyeken van munka­lehetőség: A Szegedi Közlekedési Válla­lat kalauz-tanulókat — férfiakat, nőket — vesz fel 18—32 eves korig. Jelentkezni lehet: Szeged, Külső Pule utca 2. sz. alatt feb­ruár 12-én reggel hét órakor. Épületasztalosokat és finom erto munkához, politúrozáshoz bútorasztalosokat szegcdi mun­kahelyekre keresnek. Szakképzelt ápolónő is alkal­mazást nyerhet. Az utóbbi munkahelyekre a munkaerőgazdálkodasi csoport közvetít ki. Jelentkezni a városi tanács munkaerőgazdálkodási cso­portjánál, Mikszáth Kálmán utca 12. szám alatt. Elfogták a pusztomérgesi betörőket Bravúros nyomozással fog­ta el a rendőrség a puszta­mérges! betörő cigányokat. Még október 20-ra virradó éjjel Tandart János puszta­mérgesi tanyájába ismeret­len tettesek betörtek: felfe­szítették a raktárhelyiséget, és elvittek egy használt, tel­jes felszerelésű lószerszámot, egy 8 literes borral teli kan­nát, kötőfőket és más apró­ságot. Ugyanekkor ördögh Imre öttömösi tanyájából két új lószerszámot loptak el a betörők. A rendőri vizsgálat során a nyomok idősebb Sztojka — Pusztamérgestől 40 kilomé­terre, az erdő szélén lakó — cigányputrijába vezettek. Ki­derült, hogy az öreg Sztojka — mivel az öregnél megta­lálták Tandari lószerszám­ját — fia: Péter az ezyik -tettes*. Ifjabb Sztojkat őri­zetbe vették. Kihallgatása során bevallotta társát is: Rostás Balázs Fülöpöt. A bűntársat csak hosszabb kör­utazás után találta meg a rendőrség a balotaszállási termelőszövetkezet egyik ta­nyájában. A betörőkkel együtt összeszedték a lopott iószerszámdkiat, és a tolvajok felett majd a bíróság ítél­kezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom