Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-12 / 35. szám

V1LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MON KASPART SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 35. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. február 12. Növekedik az export—szolgálati lakásokat építenek a terven feliili nyereségből Qtt még nem katariunk, óriási gazdasági nehézsé­geket zúdított ránk az ellen­forradalom. A pusztításból, a tudatos kártevésből és a sztrájkokból eredő anyagi károkat azonban mégis ki­bírta szocialista gazdasa­gunk. A nehezén már túl vagyunk, és mindenütt azt várjuk, hogy újra megerő­södjünk, ismét rentábilisak lehessenek az üzemek, ismét rendesen keressenek a mun­kások, — illetve a korábbi­nál a lehetőségekhez képest jobban! —, s a terveket ne­csak teljesítsük, hanem ahol csak lehet, többet produkál­junk az alapvető követel­ménynél. Másfél hónappal korábban még borús volt a szemhatá­runk, mikor gazdasági kilá­tásainkat szemléltük, de ma már egyre messzebb néz­hetünk előre, s ott, ahol a munka objektív akadályai elhárultak, számolgatni, ter­vezgetni is lehet: mit hoz az első negyedév, az első há­rom hónap normális mun­kája Az első negyed­év kilátása kéh szegedi üzem­ben Es legtöbb üzemben szá­molgatnak, tervezgetnek is — sokkal inkább kutatják a jövő lehetőségeit, kilátá­sait, mint korábban, mert nemcsak az országot kell kiemelni a gazdasági ká­tyúból, hanem nagyobb gon­dot kell fordítani a dolgo­zó emberre is. Hogy honnan, s miből? Hát éppen ezt la­tolgatják az igazgatók, a jól működő munkástanácsok és az üzemi MSZMP alapszer­vezetek is. — Mit hoz, mit hozhat az első negyedév? — ezzel a kérdéssel nyitott be munkatársunk két szegő­di üzembe. A Szegedi Szalámigyárban éppen együtt találtuk Futó látván elvtársat, a munkás­tanács elnökét és Pesti Géza elvtársat, az üzemi MSZMP­alapszervezet elnökét —, s a kérdéssel hozzájuk fordul­tunk. — Az első hónap tervét töhb, mint 103 százalékra teljesítettük — kezdődött a közös válasz —, de ha termelési érték­ben számoljuk, majdnem 110-ig feljutottunk. Ez a termelési értéknövekedés ab­ból ered, hogy több télisza­lámit gyártottunk. Ebből vi­szont egy másik kedvező körülmény fakad: növekedett az exportunk. A tökéletes munkának ma sincs semmi elháríthatatlan akadálya. Az anyagellátás az egész negyedévre biztosított — még a terv lényeges túl­teljesítésének esetére is. A munkások munkakedve jó, már kialakult a normális menetrend —, s minden fel­tétele megvan annak, hogy a negyedévet szép túlteljesí­téssel zárjuk. Gzámvetés után a tervekre került a sor: — Tervezett nyereségünk még nincsen, mert nem tud­juk, milyen álláspontra he­lyezkedik a kormány a ter­ven felüli nyereséget illetően. Mindenesetre a nyereségré­szesedés felhasználására — ha később ismerjük is meg az összeget —, nagyon szép ter­melési és szociális elgondo­lásaink vannak. Szeretnénk modernizálni az üzemet — s mindenek­előtt korszerű töltő- és hű­tőgépeket kellene beszerez­ni külföldről. A külkeres­kedelmi önállóság elnyeré­se lenne a másik törekvé­sünk s ezen belül az, hogy bizo­nyos szabad valuta álljon rendelkezésünkre, üzemfej­lesztési és esetleg szociális célokra. A lakásépítkezésre nagy gondot akarunk fordítani — úgy is, hogy az üzem költ­ségén szolgálati lakásokat nyerjünk — esetleg később majd egy bérházat is — és úg - is, hogy kölcsönökkel segítsük dolgozóink családi ház építési szándékát. Ebben a negyedévben per­sze ezek még nem lesznek időszerűek, de 5—6 lakást már most is tudunk bztosítani rászoruló dolgozóinknak. Mindenesetre bízunk a jö­vőben! Múlt évben 11 mil­lió terven felüli nyereségünk volt — most is várunk leg­alább annyit. De hogy mi­lyen összeget bocsát rendel­kezésünkre ebből az állam, arról még csend van. De hát aszerint tudunk majd nyúj­tózkodni .. Az Igazgatói alap szociális célokra fordítható összegé­ből családi házakat aka­runk építeni szolgálati la­kásokkal. A tanács biztosít házhelyet, s mivel, mi aránylag olcsób­ban tudunk építkezni, ez menni fog. Egyelőre nem nagy ütemben, mert negyed­évenkint csak 25 ezer forin­tot szánhatunk erre, de az is sokat jelent A munka meggyorsításához Ígértek egy új keretfűrészt — azt nagyon várjuk Arra is bíztatást kaptunk, hogy hamarosan megoldódik a műszakiak esetében mutat­kozó bérfeszültség. Anyagunk négy hónapra elő­re van.;. s majd csak meg­oldunk minden nehézséget. • Amint a nyilatkozatokból kitűnik, a negyedévi normá­lis termelés mindkét üzem­ben biztosított. Egyes belső üzemi kérdésekben még vár­ni kell a megoldásokra —, de azért a munka megy és ele­venen él az a törekvés, hogy a dolgozó embereknek az üzem is többet nyújtson. En­nek természetesen fegyelme­zett, jó munka az alapja —, s erről sem feledkeznek meg a két üzem dolgozói és veze­tői. N. 9. Bulganyin üzenete Konrád \ fldenauerhez Újszülöttek élei-mentése vércserével © Újdonságok a Vasöntö­dében Siflis József felvétele állapítja meg a kéményseprő mindent tudó kis könyvéből. Becsönget és máris kéri a padldskulcsot, hogy mihamarabb munkához lásson, s megelőzze a fokozott tüzelés miatt gya­kori kéménylüzeket. A büntetés elöl disszidált sikkasztó Kisteleki szőlősgazdák között Piaci jelentés az elmúlt öt hétről Csökkent a szalonna, a. zsír, a rizs ára az elmúlt év januárjához képest IA termelési költségek csökkentésével A városi tanács kereske­delmi osztálya a napokban összefoglaló jelentést készí­tett a szegedi élelmiszeripar januári és február eleji hely­zetéről. A rendelkezésre álló ada­tok szerint a piaci forgalom január második felében -­főleg a hideg miatt — csök­kent, fébruár elején azonban már megélénkült. Az árak általánosságban nem emel­kednek, sőt egyes cikkekben csökkentek is. A tojás ára a decemberihez viszonyítva 2.50—2.20 forintról 1.70—1.60 forintra csikként. A rizs ára, mivel a bolti készletek jelen­tősen megnövekedtek, a sza­badpiacon a decemberi 35 fo­rintról 22—23 forintra csök­kent, Jelentősén csökkent a piaci szalonna és zsír ára is. A zöldség, alma felhozatala jelentős, az ár alakulása ts' megfelelő. Néhány jellemző számadat az árak alakulására. Zárójel­ben a cikkek 1956 januári át­lag, ára. Élő csirke 20.— (22); élő pulyka 16— (20); tej 3 50 (3.40), burgonya 3.— (3), al­ma 5.— (4) forint. További árak: Étkezési sza­lonna 32.— (47), sertészsír 30 — (45). Vaj 50.— (54). Máit 42.— (38). Vöröshagyma 9 — (2.60). Fokhagyma 20.—(3.60). Az utóbbi cikknél a speku­láció világosan kimutatható! A tűzifánál főleg a speku­láció folytán jelentős áremel­kedés mutatkozik. Egy má- • zsa tűzifa most 140 forint, a • tavalyi hasonló időszakban • mutatkozó 80 forint helyett. • infláció ellen A Falemezgyár gőzfürész telepén Szaud király Madridban tárgyal Lakó Ferenc üzemvezetőt és Daróczi Jánost, a munkásta­nács elnökét kértük meg, hogy vázolják az első ne­gyedév termelési, szociális és egyéb kilátásait. Ígéreteit. Itt is a jelenlegi helyzetből kiindulva következetettek r jövőre. — Januári tervünk telje­sítésével meg vagyunk elé­gedve — bár éppen csak egy tize .dcl haladta meg a 100 szazaiékot. Februárban en­nél már legalább tizedrészé­vel többet akarunk, hogy a negyedév végén körülbelül 6 százalékos túlteljesítésről számolhassunk be. Ez azért is lehetséges, — mert bár nagyrészt időbérben dolgoznak a munkások , anyagilag érdekeltek a jobb termelő munkában. Amint dolgozunk, úgy ke­resünk — folytatódik a vá­lasz. A tervet részleteire bon­tottuk, és minden munkacsa­pat tudja, hogy milyen fel­adatok hárulnak rá, s azt is tudják, hogy jobb munká­val tovább növekszik a kere­set. Igen jelentős bérrendezés történt nálunk, s a dolgozók döntő többsége, az ország je­lenlegi helyzetét tekintve, elégedett is. De azért tudjuk, hogy a szakma bérhányada nálunk még kisebb, mint a Szovjetunióban, \ agy a né­pi demokratikus országok­ban —, jóllehet, r. mai hely­zetből kiindulva, reális, Madrid (MTI) Rculcr-jclcntés szerint Szniul király vasárnap az Egyesült Államokból repülőgé­pen Madridba érkezett, ahol 5 napos tartózkodása alatt tanács­kozásokat folytat Franco tá­bornokkal és a marokkói szultán­nal. TASZSZ-jelentés számol be arról, liogy az angol burzsoá sajtó nyugtalansággal kommen­tálja Sznud-Arúbia királya és az amerikai kormány képviselői kö­zött lezajlóit tárgyalások eredmé­nyeit. Mint a lapkoinmcnlárok­ból kitűnik, Angliában ezzel kap­csolatban újabb aggodalmat kelt az Egyesült Államok közel-keleti politikája. A londoni sajtó inge­rült bangón utal az amerikai szaudnrábiai közös közlemény „homályos" cs „sejtelmes" meg­fogalmazására. A közlemény a ] lapok véleménye szerint azt lük- J rözi, hogy az Egyesült Államok i ki akarja használni Anglia bejo-! lyásának gyengülését az arab < országokban és át akarja venni helyét. Micsunovics Belgrádban Belgrád (MTI). Az AFP jelen­tése szerint Tito marsall hétfőn reggel fogadta Vclyko Micsuno­vics moszkvai jugoszláv nagykö­vetet és hosszú tanácskozást! folytatott vele, Az ellenforradalom által sokat kárhoztatott gazdasági rendszerünk a mostani nagy megpróbáltatások során is eresebbnek, szívósabbnak bizonyult, mint bármelyik kapita­lista állam gazdasága. Olyan súlyos gazdasági kártevés, veszteség és szrájk után, mint amilyet az ellenforradalom okozott országunkban, egyetlen kapitalista nemzetgazdaság sem birt volna aránylag rövid idő alatt talpraállnl. Nálunk viszont a népgazdaság egyre szilárdul, az üzemek jórésze elérte vagy megközelítette a korábbi termelési szintet, a munkanélküliség a vártnál jóval kisebb, rövidebb életű lesz és sikerült mindeddig megőrizni pénzgazdálkodásunk egyen­súlyát is. A veszély a termelés általános normalizálódásával egyre csökken s egyre biztatóbbak a rendeződés kilátásai, de korai lenne azt mondani, hogy már minden veszély ellen biztosítottuk gazdaságunkat. Dolgozó osztályaink azzal, hogy lendületesen munkához láttak, gazdaságilag is megerősítették a munkáshatalmat. Egyben természetesen szavatolták önmaguknak a bérekre vonatkozó kormányrendelet és egyéb kedvezmények állan­dóságát, szilárdságát is. Az azonban korántsem elégséges a végleges gazdasági stabilizációhoz, hogy a lehetőségekhez képest dolgozunk. Nem elégséges, mert magasabb önkölt­séggel termelünk, mint október 23. előtt. Köztudomású, hogy az ipari termékek előállítási költségei több üzemben lényegesen megnövekedtek, s ugyanakkor az állam a fo­gyasztói árakat érintetlenül hagyta és a jövőben sem kívánja megemelni. Ez a visszás helyzet viszont — ha idejében nem vágunk elébe, továbbra is veszélyezteti pénzünk értékálló­ságát. Az önköltséget növeli a béremelés is — jóllehet ezzel számolt a kormány —, de növeli egy sereg olyan gátló tényező is, ami most tapadt az ipari termelésre. Kezdhet­nénk a teljesítmények visszaesésével 3 folytathatnánk a nor­mák általános csökkentésével, a termelő kapacitás nem tel­jes kihasználásával és azt is megemlíthetnénk ebben a fel­sorolásban, hogy az utolsó három-négy hónapban a technika fejlesztése szinte kiiktatódott a gyakorlatból, s ezzel együtt más önköltségcsökkentési lehetőségek sem érvényesülhettek. Szóval nemcsak azt vesztettük el, amit ténylegesen elvesz­tettünk — azt is, amit nyerhettünk volna. A fenti körülményekből adódva a kormánynak az ön­; költségcsökkentésről és a vállalati gazdálkodás megszllárdí­; tásárol szóló határozata nagyon időszerű és szükséges volt. ; Követelte ezt a dolgozók mindennapi érdeke is. Csak így ; akadályozhatjuk meg, hogy a béremeléseket, azok- értékét ; semmi sem veszélyeztethesse, ellenkezőleg, más dolgozó réte­• geknél is korrigálhassa a béreket gazdasági eredményeink > révén a kormány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom