Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-10 / 34. szám

Hajdúi cíohUáUs lokiá&a* JJ*** jf*ác<Mn uálot* Majd kilencezer őrizeibevéiel uián fogták el a szenzációs bankrablás íeiieséi Egy régebbi, de fölöttébb érdekes bűntény tartja még most is izgalomban Japánban^ a közvéleményt. A tokiói Tcikoku bank fényűzően berendezett pénz-artermebfc. vagy másfél éve, közvetlenül a délután négyórai zárás előtt egy középkorú férfi jött be. A tilztviu'lők arra figyellek fel, bogv karfán vöröskeresztes szalag van. Az igazgatónak, mint a népegészségügyi minisztérium megbízottja mutatkozott be. Ka To a neve és egy fertőtlenítő csoport vezetője, amely a hastífusz megelőzésén fáradozik. A rsoportja hamarosan megérkezik, hogy a bank épületét cs belső helyiségeit is fertőtlenítse. Addig is, kéri a bankalkalmazottakat, hogy saját érdekükben vegyenek be egy hastífusz elleni gyógyszer*. A (udeukok titka Ka To úr, ki különben névjegyét is felmutatta, orvosi táskájából gyógyszert vett elő és nz összegyűlt tisztviselők előtt elmagyarázta, mit kell tenni. Az orvosság káros a fogakra, ezért nz egyes számú üvegből öt cseppet kell bevenni, viszont a kettes számú palack tartalmával mindenki öblítse ki száját. Kn To jó példát mulatott és az első üvegből be is vette az előirt adagot. A bank lisztviselői ugyanazt tettek, majd szájat is öbíitcttek. Az egyes számú üveg tartalma azonban néhány tisztviselőnek marta n torkát, és Ka To engedelmével a vízcsaphoz mentek, liogy a vízzel enyhítsék a fájdalmakat. Még oda sem értek, mikor az első tisztviselő összeesett. Egy másik tisztviselő ekkor az utcára rohant és elkiáltotta magát „Mérget..." — de mielőtt befejezte volna, összecsuklott. A teüed U a niv-fe^tic A néhány perc múlva helyszínre érkező rendőrség a bank alkalmnzoltnit kínokban fetrengve találta. Először tömeges ételmérgezésre gyanakodtak, de az orvos azt állapította meg, hogy — ciánkáli mérgpzés történt. Este 10 órára tíz tisztviselő halt meg, nz éjszaka folyamán még további kettő szenvedett ki, majd a bank igazgatója is. A bank pénztárából 163 ezer yen értékű készpénz és 17 ezer yen értékű csekk tűnt el. Ahogy az újságok a szokatlan bankrahlás hírét közölték, még két másik bank jelentkezett, ahol ugyanezt a mesét adta elő az ..orvos", de mivel a tisztviselők nehezen jöttek össze, nem várta be és elment. Az egvik bankban dr. Matsui ismert tokiói orvos névjegyét mutatta fel. A kihallgatott dr. Matsui kijelentette; hogy fél évvel azelőtt 100 névjegyet csináltatott magának, ebből 31 még megvan. A személyleírás nem illett dr. Matsuira. AkiUuUá deteJrtúx}etúwefá A rendőrségi nyomozás sokáig eredménytelen maradt. Ebben az ügyben összesen 8796 személyt veitek őrizetbe, de bizonyítók hiányában mindegyiket szabadlábra helyezték. A nyomozás során dr. Matsui „elhasznált" névjegyeinek hollétét is firtatták, mivel Japánban a bemutatkozás úgy történik, hogy névjegyet cserélnek. A doktor névjegyet váltott Szadamitsi lliraszava festőművésszel is. Ez a művész Otari városban lakott. Egy detektív felkereste és azonnal gyanúba fogta, mert kérdezés nélkül is alibit igazolt. A helyi hatóságok szerint a köztiszteletben álló festőművészre még a gyanú árnyéka sem eshet. A nvomo/ó dctcktlvfclügyclő egy második látogatásnál fényképet kért a festőművésztől, de az kitért a kérés elől, sőt egy közös vacsorán, ahol a detektív kérésére felvételt készítettek, lehajtotta a fejét, a felvétel megismétlésénél pedig torz fintort vágott. {&U5- M.lltouUa A tokiói hatóságok is lehetetlennek tartották, hogy a festő legyen a tettes, de a detektívfelügyelő szabadságot kért, hogy a nyomozást folytassa. Amikor egy év múlva a festőt letartóztatták. az eset érthetően ismét nagy feltűnést keltett. A letartóztatott; először beismerte tettét, de a tárgyaláson visszavonta a vallomását azzal, hogy kényszerítőitek a beismerésre. A tizenhatból hárőm életben maradott bankalkalmazott közül csak az egyik ismerte fel a festőt határozottan, a másik kettő tétovázott. A festőt halálra ítélték, az ítéletet a napokban valószínűleg végrehajtják. Egyes japán jogászok nem tartják eléggé megalapozottnak a vádat és az ítéletet. *re» az üzemi kultúrmunkáról Gyóntatás Ahogyan egyre inkább a rendes kerékvágásba zökken vissza az élet. úgy növekszenek ismét az emberek igényei. Néhány héttel ezelőtt megelégedtünk szórakozásképpen a szomszédokból összeverődött esti sakk. vagy kártyapartikkal. Emlékszünk még. milyen örömöt okozott az első színházi előadás*, s az első fekete, amit nem otthon, kislábasban kotyvasztottunk össze, hanem amit az eszpresszó kávéfőzőjéből „csapoltak", — Ma már nem elégszünk meg ennyivel, Mi magunk is tenni akarunk már valamit, nemcsak nézőként szerepelni. Játszani akarunk már végre! Ezt mondták a Szegedi Kenderfonógyár színjátszói az ehuúlt héten. Ott is. sok más üzemben is megkezdődött azóta a kulturális munka szervezése, a próbák, Vasárnap már a KTSZ-ek Móra Ferenc Művelődési Otthonának színjátszói a „Cigányt"-t játszák vendégjátékként az Építők Művelődési Otthonában Mindenütt megindult már n munka? Három telefonhívásra háromféle választ kapunk. | A CIPŐGYÁRBAN | Barna elvtárs, a régi kultúros beszél: — Dolgoznánk már nagyon, de sok az akadály, Nincs hol próbálni, összejönni, pedig a fiatalok nagyon ..rágják a fülemet". Most építik át a kultúrtermet. Kövezik, festik és a színpadon átszerelik a világító berendezést, Amíg ez el nem készül, nem tudunk próbálni. A pénzügyekkel sem vagyunk tisztában. Nem tudjuk még. hogy mennyi a kultúralap. Talán a hónap végére az ls elintéződik, és megtudjuk, meddig nyújtózkodhatunk, Akkor aztán megindul a munka, a fiatalokkal nálunk nem lesz baj. | A TEXTILMÜVEKBEN [ a szaikszervezetet kapcsolják. — Előkészületek már nálunk is vannak. Még nem látunk tisztán. Nem tudjuk még mennyi a pénzügyi hozzájárulás. — közlik, — De megindul a kultúrmunka? — Megindul, hogyne! Ha összehívjuk az első megbeszélést, majd elvtársakat értesítjük az AZ ÜJSZEGEDI KENDERBEN már meg volt a megalakuló közgyűlés — közlik a szakszervezetben. — A pénzügyekben még nem tudjuk. hogyan alakul ki a végső helyzet. Az énekkar és a szalonzenekar működését addig is elindítottuk, később gondolunk tánccsoport, színjátszócsoport megindítására is — A könyvtár hogy dolgozik? — Majd átkapcsolom a könyvtárhoz. A könyvtár vezetője érdekes és tanulságos adatokat mond el, A könyvtár olvasóinak száma növekszik. Hétszázkilencvennégy olvasója van a könyvtárnak. Januárban huszonkileccel gyyarapodott az olvasók létszáma, A kötetszám 3784. Az elmúlt évben 1377 esetben kölcsönöztek ismeretterjesztő művet, 14 495 esetben szépirodalmi művet, 6541 esetben ifjúsági művet. A könwtár egész évi forgalma 22 595 kötet, ami azt jelenti, hogy a közel négvezer köfetnvi könyv öt és félszer fordult meg az olvasók kezében. A legjobban keresett könyvek a magyar klasszikusok — közlik a továbbiakban —. A maiak közül Veres Péter, Szabó Pál művei vannak legtöbbet forgalomba. Érdekes, hogy Bárány Tamás Csigalépcsőjét is nagyon keresik. A külföldiek közül kedvelik az orosz klasszikusokat, továbbá Thomas Mannt, Standhal és Dumas műveit. Versesköteteket is sokszor kérnek. Csokonai, Vcrösmartv, Petőfi, Arany, Ady és József Attila verseit viszik legtöbbször, de nagyon keresik a hét óvszázad magyar versei című verskötetet is. — Olvasóink nagyon nehezményezik a bizományi könyvvásár megszüntetését. Havi háromezer forintos átlagforgalmat is lebonyolítottunk havonta. Ezt a bizományi lerakatot ismét meg kellen* szervezni. — További tervek? — Szeretnénk egy olvasóankétot összehozni. Ha sikerül, majd szólunk, — mondja a könyvtáros. * Három üzem, három válasz. A válaszok közös vonása, hogy a kultúrmunka megszervezése anyagi akadályokba ütközik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üzemi színjátszók mindig akkor értek el különb eredményt, ha nem tömték őket agyon pénzzel. Díszletet, világításberendezést építettek, egész színpadokat hoztak létre valamikor az üzemi színjátszók. Talán jobban menne a munka most is, ha erre a lelkesedésből fakadó áldozatkészségre is építenénk a jövőben. -tereA HÉT KÖNYVEI (IHt (MH-H* Alföldi Magvető Könyvkiadó. Debrecen. Gunda Béla: Néprajzi gyűjtőúton. 171 oldal —.— Kiss Tamás: Férfitónc. Verseik. 99 oldal — .— Európa Könyvkiadó. Maugham: Sör és perec. Regény. 213 oldal 15.50 Kossuth Kiadó. Hermann István: Arany János esztétikája. (Az elveszett alkotmánytól a Buda haláláig) 285 oldal Milne: Micimackó kuckója. Mese. 127 oldal —.— Salamon Béla: Hej, színművész... 163 oldal 12.— Mezőgazdasági Könyvkiadó. Teremi Gábor: A galamb, 266 oldal — — 48Népszava Könyvkiadó A kezdő rádióamatőr 1—2. kötet. 148, 180 oldal (Népszava műszaki könyvtára) 6.— .Statisztikai Könyvkiadó. Budapest statisztikai zsebkönyve. Kiad. a Központi Statisztikai Hivatal, Budapest Városi Igazgatósága. 135 oldal io. Fontosabb adatok az 1956. október-decemberi időszakról. Kiad. a Központi Statisztikai Hivatal. 81 oldal g 20.— 9.— 19 59 26.— 18.50 18.— Egy ilyen úrhoz vezették Svejket kihallgatásra. Jóságos arcú öregúr volt; annalt idején, amikor Yalcst, a hírhedt gyilkost hallgatta ki, sohasem mulasztotta cl, hogy így szóljon hozzá: „Parancsoljon helyet foglalni, Vales úr, ez a széle itt éppen üres". Amikor elébe vezették Svejket, vele szülelett kedvességével rászólt, hogy üljön le, nuijd azt kérdezte: — Szóval maga az a Svejk úr? — A;t hiszem — felelte Svejk — én kell, hogy legyek, mert apuskám Svejk volt, anyuskám pedig Svejhné. Soha én olyan szégyent nem hozok rájuk, hogy megtagadjam a nevüket. Nyájas mosoly futotta be erre a tanácsos úr arcát. — Hanem azért maga szép kis dolgokat művelt. Sok nunden nyomhatja a lelkiismeretét. — Nekem mindig sok minden nyomja a lelkiismeretemet — felelte Svejk, még a tanácsosnál is nyájasabban mosolyogva. — Lehet, hogy az cn lelkiismeretemet még több minden nyomja, mint a tárnicsot lírét. — Látszik a jegyzőkönyvből is, amit aláírt — mondta nem kevésbé szívélyes hangon a tanácsos. — Nem alkalmaztak kényszert maga ellen a rendörségen? — Hová tetszik gondolni, nagyságos uram! En magam kérdeztem tőlük, hogy írjam-e alá, és amikor azt mondtál:, hogy írjam, cn rögtón engedelmeskedtem. Csal: nem fogok veszekedni velük a saját aláírásom miatt! Azzal egészen biz>os, hogy semmit se használtam volna magamnak. Hetidnek kell lenni. — Teljesen egészségesnek érzi magát, Svejl: úr? — Hál azt már nem mondhatnám, tanácsos úr ké-erti. Rcumás vagyok, kómjorspirilusttal dörzsölgetem magam. Az öreg megint rámosolygott, éppoly nyájasan• — Mit szólna hozzá, ha a törvényszéki orvosok megvizsgálnál:? — Azt hiszem, nem vagyok cn olyan beteg, hogy azok az urak fölöslegesen vesztegessék velem a drága idejüket. A rendőrkapitányságon már megvizsgált egy doktor úr, hogy nincs-e trippeleni. Tudja mit. Svejk úr. hadd próbáljuk meg mégis azokat a törvényszéki doktor urakat. Szépen összeállítunk egy bizottságot, magát a No, leányom, csak őszintén. Most mondj el mindent úgy, ahogy valóban történ t.., legkisebbik gyereket, amelyik még bölcsőben vizsgálati fogdába küldjük, úgyhogy közben jól kipihenheti magát. Még csak egy kérdést. A jegyzőkönyv szerint maga azt hangoztatta és terjesztette, hogy hamarosan kitör a háború? — Azt, kérem, tanácsos úr, most már a legrövidebb időn belül kitör. — És magán, Svekj úr, nem törnek ki néha olyan . .. rohamok? — Nem, kérem, csak egyszer volt, hogy majdnem kitörtem a nyakamat, amikor egy automobil jött a Károly téren, de annak már nem is yidom hány éve. Ezzel véget ért a kihallgatás, Svejk kezel nyújtott a tanácsos úrnak, majd visszatérve a cellájába, igy szólt a szomszédaihoz: — Na. most meg a Ferdinánd őfenségének a gyilkossága miatt engemet ki fognak vizsgálni a törvényszéki doktorok. — Engem is megvizsgáltak egyszer —mondta egy fiatal férfi — még régen, amikor egy szönyeg-ügyből kifolyólag az esküdtszék elé kerültem. Megállapították, hogy gyengeelmcjű vagyok. Most elsikkasztottam egy gőz-csépiögépet, és nem csinálhatnak velem semmit. Tegnap mondta az ügyvéd, hogy ha egyszer már gyengeelméjünek nyilvánítottal:, azzal egy eleire meg vari csinálva a szerencsém. — Én már egy szót se hiszek a törvényszéki orvosoknak — jegyezte meg egy intelligens külsejű férfiú. — Mikor egyszer váltót hamisítottam, mindenesetre eljártam a lleveroch doktor előadásaira, és amikor lefogtak, paralitikusnal: tetettem magamat, pontosan úgy. ahogy a lleveroch doktor magyarázta. Az egyik bizottsági orvosnak beleharaptam a lábába, kiittam a tintát a kalamárisból, és — tisztesség ne essék szólván uraim — az egész bizottság elölt odacsináltam a sarokba. De azért, mert az egyiknek megharaptam a lábikráját, tökéletesen egészségesnek nyilváníltoltak és elítéltek. — Én egyáltalán nem félek az ilyen törvényszéki vizsgálatoktól — közölte Svejk. — Amiknr katona voltam, egy állatorvos vizsgált meg, és az is nagyszerűen sikerült. — A bírósági orvosok mind rohadt dögök — jelentette ki egy törpeforma kis ember. — Nem* régiben véletlenül kiástak a földemen egy csontvázat, és a törvényszéki orvosok azt mondták, hogy az a csontváz gyilkosság áldozata lett. mert fejbe, verték valami tompa tárggyal most negyven éve. Én harmincnyolc éves vagyok, mégis lecsuktak, pedig megvan a keresztlevelem, s születési anyakönyvi kivonatom és az illetőségi bizonyítványom is. — As én véleményem szerint — mondta Svejk — mindent tárgyilagosabb szempontból kell nézni. Minden ember tévedhet, és muszáj is, hogy tévedjen, minél tovább töri a fejét valamin. A törvényszéki orvosok is emberek, és minden embernek megvannak a maga hibái. Egyszer például Nuslcban, éppen a Botic-híd mellett, ahogy a Banzet-vcndcglöböl megyek hazafelé éjszaka, odajön hozzám egy úr, a fejemre húz egy bikacsökkel, és amikor már a földön feküdtem, alaposabban szemügyre vesz engem, és azt mondja: „Ejnye, tévedtem, ez nem az". És úgy felmérgesedett a tévedése miatt, hogy még egyet rásózott a hátamra. Hiába, i'tjcn az emberi természet: mindig csak téved, amíg meg nem hal. Mint például az az úr, aki éjszaka talált egy veszett kutyát jélig megfagyva. hazavitte és odadugta a felesége mefíé nz ágyba. Aztán e kutya mihelyst felmelegedett. és crörckapott, megharapta az egész családot, és volt, széttépte és felfalta. Vagy mondok az uraknak egy másik esetet: hogy mitőlünk a házból hogyan tévedett egy esztergályos. Kulccsal kinyitotta a podoli kistemplomot, mert azt hitte, hogy otthon van, levette cipőjét a sekrestyében, mert azt hitte, hogy az az ö konyhájuk, aztán lefeküdt az oltárra, mert azt hitte, hogy otthon van az ágyában, magára húzott egy egy párat azokból a térítőkből, amiken szert feliratok vannak, s a feje alá rakta az evangéliumot meg más szentelt könyveket, mert szeretett magasan aludni. Heggel aztán, amikor a sekrestyés rátalált, az az úr magához tért és nagyon bará'ságosan azt mondta, hogy tévedés volt. „Szép kis tévedés", mondja a sekrestyés, „most egy ilyen tévedés miatt újra kell szentelni a templomot". Aztán a törvényszéki orvosokhoz vitték az esztergályost, és azok rábizonyitották, hogy teljesen beszámítható és józan volt, mert ha részeg lett volna, sose talál bele o kulcsával a templom zárjába. Aztán ez az eszlergályos ott halt meg a PanUrácban. Mondhatok még egy másik példát is, Kladnéiból, ott egyszer egy rendőrkutya esett tévedésbe, egy farkaskutya, a híres Rotter kapitányé volt. Ez a Rotter kapitány ilyen kutyákat tenyésztett és a csavargókon próbálta ki őket, úgyhogy aztán a csavargók mind kezdték elkerülni Kladno vidékét. Akkor a. kapitány megparancsolta a csendőröknek, liogy ha a föld alól is, dc teremtsenek elő neki valami gyaníts egyént. Oda is vittek egyet, egy elég tisztességesen öltözött embert, akit a kinyi erdőben találtak valami fatörzsön üldögélve. A kapitány mindjárt levágott neki egy darabot a kabátja széléből, megszagnltatta a csendőr-rendőr kutyáival, aztán kivitték ezt az embert s'alami téglaégetőbe a városon kívül, és a nyomára ráeresztették azokat a kutyákat, akik meg is találták és megint viszszahozták. Aztán annak az embernek fel kellett menni %'alarrd létrán a padlásra, át kellett mászkáljon mindenféle falon és bele kellett ugorjon egy halastóba, a kutyák meg utána. A végén kiderült, hogy ez az ember egy cseh radikális képviselő volt és kirándulni jött a lányi erdőbe, amikor már unta a parlamentet. Azért mondom, hogy az ember hibázik és téved, akár tanult ember, akár ostoba, tudatlan hülye. Még miii sztereh is tévednek. (Folytatjuk)