Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-20 / 16. szám

Órabér-darabbér? Sokféle változatban, MÓ­lasmondásban foglalkozunk a nénzzel: A Dénz beszél és a kutva ugat —' a Dénznek nincs szaea stb. De leein­kább azt volliuk: az a ió ha van belőle elée. Ieaz egv szólásmondás azt is mondia: a oénz sohasem elée. (Külö­nösen az asszonvok kezében — mond iák a fiérfiak.) Vár­iuk is a fizetés naDiát. mert sokszor előre vasvunk a pénz­költéssel. — ..sokadika" van a háznál. Munka közben is eszünkbe iut: vaion mennyit kapunk azért amit csinálunk, mennyi üti érte a markunkat. Ezért szereti a munkás, ha tudia mennvit keres. A nor­mából csak seitette kerese­tét. csak azt tudta biztosan hoevha messze túlteliesi'i. rövidesen szűkíteni fogiák. A darabbérből már eevszerű számtani tudással is kiboeoz­hatta: mennvi iár ezért, vaev azért. Ez iól jött... Október 23-a után méeis leetöbb helven első pillana­tokban az órabér mellett, dön­töttek. Sokaknak tetszett ez bérezési forma, lev volt ez a Finommechanikai Vállalat közeii ősénél, a Fémipari V.­nál is. Azért, közeli ősénél, mert azóta már szétváltak, s .megalakult a Fémfeldolgozó és külön a Finommechanikai Vállalat. Szóval a finom­mechanikai részleenél is azt mondták; órabért fizessenek a szeptemberi átlagkereset alEDián. Ez iól iött. mert nem volt rossz hónap a szeptem­beri. iól kerestek ekkor. Úgv gondolták többen, ha neta­lán nem is lesz annvi munka a iövőben. vagv nem esik annvi egv Fónaora. akkor ís iól keresnek. Ha pedig keve­sebbet termelnek a kereset nem csökken. A munkalapot elihagvták. mint feleslegeset, szükségtelen hisz a kereset biztos ... Helyesebben biz­tosnak látszott! Jöttek azon­ban a bérkifizetésre vonat­kozó rendelkezések. A mun­kástanács étről tárgvalt eevik • ülésén, de a finommechani­kai részlegtől a tanácsban ^lévők erről nem beszéltek a munkásoknak. Újságból ugynn olvasták, de azokból a köz­leményekből nem látták vilá­gosan. hogv ís lesz a bérkifi­zetés. A válialat vezetői sem magvarázták a bérkifizetés módiát. lehetőségét ráhagy­ták a munkástanács tagjaira, hisz ott voltak, ők biztosan elmondják maid. Eevik sem másik sem tett állítólae sem­mit. s ezt most. a munkások sírót zsebükön érzik. A a: órabérre kapott kereset kevesebb ... A vállalat túlfizette bór­ái ant ervét az utolsó negyed­évben. Közben pedig szétvál­tak. A béreket most ianuár 10-e után fffiették. s íev ér­vényes a leeúiabb fizetési rendelkezés. A Fémfeldolgo­zó Vállalat vezetői sem akar­iák ianuári béralapjukat megterhelni mert. terhet je­lentene. ha visszamenőleg elkészítenék a munkalapokat amelvek ellenőrzése már na­evon nehéz lenne, lev pedig az órabérre kapott oénz ke­vesebb ezt tud iák a munká­sok is. hisz azóta maguk el­készítették a munkalapokat és most méltatlankodnak: elvitték a keresetünket és nem fizetnek. Pedig mi hoz­tuk a legtöbbet a vállalat konvháiára decemberben. Igen. hoztak még olvan bevé­telt is amiért meg sem dol­goznak. amihez, elég volt az elmúlt negvedév eleién szer­ződést kötni a szokáshoz hí­ven. Több vállalat ugvanis velük tisziíttatia ánoltatia az írógéneket. Ehhez, uevan nem kellet? áram mint az üzembeli gépek meehaitásá­hoz mégsem mentek ki a géptisztítók. Ha a többiek néev órát dolgoznak, ők is — úevis a szeptemberi bé­rek alaoián fizetnek. Most Miér mélnthnkodnat a Ffromms­cüani a. Vadalat doiaozói ? • „Bdiák meg, ami ítélünk iár!" aztán eevmást. követik a rek­lamációk. s kérik visszatérí­teni a befizetett összegeket Többe? kerestek mint. más üzemrész munkásai a finom­mechanikai részlegnél, dc keresetük feloldódott az egész vállalat bevételében. „Egymás Laián búcsúznak" Most oedie bosszankodnak: miért nem mondták meg ne­kik a vezetők, hogv ne óra­bérre dolgozzanak mert rosszabbul iárnalr. A két vál­lalat vezetői .civakodnak" valahogy a régi mondás sze­rint .egvm.ás haián búcsúz­nak". A finommechanikaiak követelik, hogv fizessék meg a munkásoknak utói---s szám­feités. a munkalapok kiállí­tása alapién a kereseti kü­lönbséget. A fémfeldolgozó vezetői hivatkoznak = rende­letre. s nyomatékkal közlik hogv a ianuári béralap terhé­re nem fizethetik ki a bért S míg 6k civakodnak, a mun­kások — kövesebb pénzzel a zsebükben — mérgelődnek becsapva érzik magukat —. s ioggal ..: Az egyéni gazdák és a tavasz AMERRE CSAK JÁRUNK, beszélgelünk dolgozó parasztok­kal, szinte mindenüt) ezt az egy tapasztalalol szűrhetjük le: Nagy a bizakodás a jövő iránt, meg­növekedett a termelési kedv. Egyszóval szerelnének az embe­rek úgy dolgozni, termelni, ahogy az elmúlt évek során még soha nem telték, de valahogy még I sokan nem mernek hozzáfogni a | munkához, pedig már lenne mit I csinálni. Nem merik még hinni ! teljesen, hogy ami elmúlt, az ! löbbé vissza nem jölict. Hogy | nem lehet többé erőszakos tsz­szervezés, hogy például az utób­bi tagosítás alkalmával elvett földjeiket végérvényesen vissza­kapták, hogy nem lesz újabb ta­gosítás sem, hogv valóban nem lér vissza a begyűjtési rendszer. Ezután igazán az ész és nz érte­lem dönti cl, hogy ki a legjobb gazda. Nehéz is hinni a történtek után, hogy az a sok kötöttség, amely eddig szorította a paraszt­gazda kezét, lábát, most — mi­után távoztak a hatalomból azok, akiknek mindezt a sok haif köszönhetjük — megszűnt, i Pedig igaz, valóság ez. Igaznak kell lenni annál is inkább, mert i "7. a kibontakozásunk, szocialista I fejlődésünk egyetlen létalapja. Újból népes a szegedi egyetem Mi az igazság az ösztöndíjak kö ül ? A Szegedi Tudományegye­temen hétfő óta ismét meg­indult. az élet. A városban elteriedt kósza rémhírek szin­te egész héten arról suttog­tak. hoev a szegedi egyete­misták Ls szétszéledtek a szél­rózsa minden iránvába. Mi hát. a? igazság? A kari titkárságokon ka­pott értesülés szerint, hétfőn a tanévnvitás napién a Sze­gedi Tudományegyetem hall­gatóinak minteev 60 százalé­ka jelent meg. A hiánvzások jórészt azzal magyarázhatók, hogv a tanévnvitásrói szóló híradást sok esetben (késve kapták mee a hallgatók de közreiátszott a még nem ki­elégítő utazási lehetőség is. A Bölcsésztudományi Ka­ron kaoott értesülésünk sze­rint 4—5 hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folvtatia tovább tanulmá­nyait. 6 hallgató az érkezett hírek szerint disszidált. 14— 15 hallgatóról pedig nem tud­nak seimm.it: Hasonló a helvzet az Ál­lam- és Jogtudomány Karon is. ahol csupán 10 ember nem jelent mee a mai nanie. Ezek közül 5 disszidált. 5 hallgató­ról pedig nem tudnak köze­lebbit. A Természettudomá­nyi Kar hallgatói közül 15­en hiánvoznak. A kari titkárságok az. eddig vvrt ielentkezett. hallgatóikat és szüleiket, ismét értesítik levélben a tanév megkezdé­séről. Akik a levélkézbesí­téstől számított három naoon belül nem ielennek meg. el­vesztik tanévüket. A Szegedi Tudományegye­temen tehát pénteken már a hallgatók 92.5 százaléka meg­jelent az órákon. Ezt. egyéb­ként az ösztöndíjak kiosztása is bizonvítia. Egyébként az ösztöndíjról is szép mesét ke­rekített a suttogó propagan­da. Azt. híresztelték a város­ban, hogy egyszer s minden­korra meevoniák a hallga­tóktól az ösatöndíiat. vagv erősen csökkentik. Értesülé­sünk szerint az ösztön­ei! iakat ebben a tanév­"ben eeváltalőn nem csökkenti a kormányzat. Az azonban elképzelhető, hogv iövőre a hallgatóság nagvobb létszáma mellett kevesebben kannak ösztöndíiat mint eddig de az ösztöndíi jelenlegi összese megmarad, ösztöndíjat azon­ban csak az ara rászorultali élvezhetnek a iövőben azok akiknek szociális helvzete va­lóban indokolté teszi a pénz­beli tanulmányi segítséget. Sok múlik azon: milyen gyorsan számoljuk fel a múlt hibáit, és miként tudjuk tovább fejleszte­ni mindazt, ami jó volt. A kormány és a párt állás­pontja továbbra is az. hogy a fejlett mai viszonyok között is versenyképes mezőgazdasági ter­melés alapja a nagyüzem, mint ahogy ez, más értelemben ugyan, de megvan a nyugati kapitalis­ta országokban is. Azonban a mezőgazdaság termelési folyama­tainak átalakításában legérdckel­tebb maga a parasztság. A szö­vetkezést nem lehet megoldani olyan intézkedésekkel, melyek sorra korlátozzák a kisparaszti termelőket. Hanem éppen ellen­kezőleg, minden inúdot, — ami szocialista viszonyaink között lehetséges, — meg kell adni az egyéni gazdáknak is termelésük fellendítéséhez. A fejlett termelési módszerek megismerése előtt-utúbb szegedi és a járásbeli dolgozó paraszto­kat is eljuttalja arra a meggyőző­désre: nagyobb jólétet, emberibb életet csak a jól létesített nagy­üzemi termelés biztosíthat. CSAK EGYSZERŰ példákkal 'iink: október 23-a előtt a sze­gedi járás parasztságából, de a szegediekből is nagyon nehéz lett volna akárcsak egy új szövetke­zetet is „kipréselni". Még ha si­került volna is, nem sok köszö­net lett volna benne. Most pe­dig, amikor az állami szervek közül senki sem gondol új szö­vetkezetek alapítására, mégis egy­más után alakulnak új munka­közösségek. Kübekházán és Sző­regen új termelőszövetkezeti cso­portok alakultak nemrégen az igazi önkéntesség elve alapján. Parasztságunk mentalitásából ered az. hogv ami nagyon el­adó, arra azt mondja: biztosan nem jú, azért lőcsölik annyira. De, lia érzik annak szükségessé­gét, látják jóságát, lőcsölés nél­kül is elfogadják azt. lg}- va­gyunk most a szövetkezeti moz­galommal is. Kormányunknak az a célja, hogy mind az egyénileg dolgozó parasztok, mind a szöveti* zetek számára a legnagyobb vagyon­biztonságot nyújtsa. Például mos, a szegedi és a járásbeli gazdáknak nagyon fontos tudni, Iiogy az a föld, melyen jelenleg gazdálkodnak, jövőre és később is az övék lesz, senki nem vehe­ti el tőlük, nem csereberélgethe­tik, hogy azzal csak kizárólag személyi tulajdonosa rendelkez­het. Ez az a meggy-őzödéi, amely még hiányzik sok egyéni gazdá­ból. Itt van az ideje például a tavaszi szántás alá való trágya­hordásnak. Jólesik látni, hogy az állami gazdaságok, szövetke­zetek vontatóin kívül most mar egyéni gazdák kocsijai is, — bár még nem sokan — hordják • trágyát. Ezt még egy héttel ez­előtt se igen lehetett látni. A PARASZT EMBEREK sza­vából kicseng az a türelmetlen­ség, melyet a munka kezdése iránt éreznek. És ez így van jól. 1 anácsaink egyik legközvetle­nebb feladata most, hogy mi­előbb birtokba adják azokat a földeket, melyeknek visszaadása volt tulajdonosaiknak jogos, és az ügy most van elintézés alatt. Ezzel is hozzájárulnak ahhoz, hogy a várakozást mindenütt mi­előbb a serény munka, a jól át­gondolt tavaszi készülődések váltsák fel. MSZMP szegedi intézőb izotf ságinak ülése Tegnapi ülésén a pártszervezés helyzetével és az agitációs és propagandamunka megjavításával foglalkozott az MSZMP szegedi ideiglenes intéző bizottsága. A pártnak Sze­geden jelenleg 2080 tagja van, de a szervezés tovább folyik. Az intézőbizottság tagjai ezenkívül megtárgyaltak több politi­kai és társadalmi kérdést, majd megfelelő határozatokat hoztak. Kormánybiztos az Ujságfrószövetség élén A Belügyminisztérium megállam'totta. hoev a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége a ióváhaevot.t alao­szabálvával össze nem egyez­tethető tevékenységet feitett ki. Ezért a belügyminiszter a Népköztársaság Elnöki Taná­csának az eevesületek feletti ioskör gyakorlásáról szóló törvénvereiű rendelete alaD­ián a Magvar Újságírók Or­szágos Szövetségének önkor­mányzatát ideiglenesen fel­függesztette. A kormány az Újságírószö­vetség üeveinek intézésére kormánybiztost nevezett ki. Az MSZMP idlglenes központi bizottságának üdvözlő távirata a Dán Kommunista Párt kongresszusának A Dán Kommunista Párt XIX. rendkívüli kongresszusánál.. KOPPÉN HÁGA Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bi­zottsága és párttagsága nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük a rendkívüli kongresszusuk minden részvevőjének. Kedves Elvtársak! Megújult, egyre erősödő pártunk sikeres tevékenységet fejt ki a párt sorainak rendezése, a munkás-paraszt halálom erősítése és a nemzetközi imperializmus által aktívan tá­mogatott ellenforradalom teljes szétverése érdekében. Eddigi si­kereinltet hatékonyan elősegítette a szovjet, a kínai és a többi lestvéri kommunista és munkáspárt. áldozatkész támogatása, amely egybeesik a béke védelmével és a nemzetközi munkásmoz­galom egységének erősítésével. Sikereket kívánunk a kongresszusnak, a dán nép, a mun­kásosztály egységének erősítése érdekében. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes központi bizottsága HOLNAP, január 21-én lesz 32 éve, hogy örökre le­hunyta szemét Vladimír Il­jics Lenin, a világ prole?áriá­tusának nagyszerű vezére. Lenin új korszakot nyit a forradalmi világmozgalom­ban. Mindaz, amit Lenin adott a marxista tudomány­nak, hatalmas lépés az em­beri ismereteik történelmi fejlődésében. Lenin géniusza a világ tu­dományos megismerésének minden területére kiterjedt, annyi fontos problémát ter­mékenyített meg, hogy ma a világ minden tudományos is­merete csak a Lenin által megjelölt úton haladhat si­keresen előre. A történelem nem ismert Marx óta ilyen zseniális, ilyen szervező gé­niusszal megáldott proletár­forradalmárt, akit ilyen hajt­hatatlan, mindent legyőző vasakarat, a szolgaság és az elnyomás gyűlölete a néptö­megek alkotó erejébe vetett határtalan hit hatott át. Le­nin a marxizmus továbbfej­lesztője, s a leninizmus a mo­dern tudomány és kultúra legnagyobb vívmánya. Min­den, ami a modern társada­lom' életében haladó, elkerül­hetetlenül a leninizmus felé tart. A szocializmust építő országok az imperializmus magyarországi kalandiából okulva, még elszántabban védelmezik kivívott szabad. LENIN, a proletárdiktatúra elméletének megteremtője ságufeat és szilárdítják meg egységüket a leninizmus zász­laja alatt. A MARXISTA-LENI­NISTA elméletben a prole­tárdiktatúra kérdése foglal el központi helyet. Leninnek ezzel kapcsolatos tanításai rendkívül fontosak a rnai magyar helyzet szempontjá­ból. Meg kell szívlelnünk Le­ninnek ezeket a szavait: "Az átmenet a kapita1 izmusból a kommunizmusba egész törté­nelmi korszak. Amíg ez a korszak be nem fejeződik, a kizsákmányolók okvetlenül megőrzik reményüket a restaurációra, s ebből a re­ményből restaurációs k í ­s é r 1 e t e k lesznek-. Ezeket a szavakat láttuk beigazolva az október-novemberi el­lenforradalomban, amikor a párt régi vezetői által elkö­vetett hibákat kihasználva, a nyugati imperializmus által 12 év óta bujtogatva és pén­zelve támadó belső ellenfor­radalom restaurálni akarata a megdöntött földesúri-kapi­talista rendszert, meg akarta semmisíteni az elért szocia­lista vívmányokat. A levert ellenforradalomból levontuk azt a tanulságot, hogy az egész dolgozó nép érdekében elsőrendű kötelességünk: erő­síteni és szilárdítani a népi demokratikus államot, a pro­letariátus diktatúráját. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata ebben a kérdésben is világos és egyértelmű választ adott: "... minden erővel védel­mezzük, és erősítsük szocia­lista típusú, népi demokra­tikus munkás-paraszt álla­munk intézményeit ós szer­veit, mert csak ez az állam testesíti meg a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges munT kásosztály hatalmát, a pro­letárdiktatúrát, s biztosítja hazánkban a szocializmus építését és végleges győzel­mét-. TUDOMÁNYOSÁN kimu­tatta Lenin, hogy amíg osz­tálytársadalom van, addig diktatúra is van. Október fo­lyamán nálunk nagyon sokat beszéltek "demokráciáról-. De egyesek — még kommu­nisták is — megfeledkeztek arról, hogy demokrácia nem .ehet osztálytartalom nélkül. Az ellenforradalom, amikor -demokráciáról- beszólt, ak­kor természetesen csak saját maga számára értett ezalatt demokráciát: a tőkések, a földbirtokosok, a bankárok, a horthysta katonat'sztek és más népellenes söpredék -de­mokráciáját-. Mert bármi­lyen "demokráciának- ne­vezzük ís a nyugati állam­rendszereket, valójában ott ts diktatúráról van szó: tőkés diktatúráról, a lakosság ki­sebbségét kitevő tőkések dí'.:­ta?úrájáról a lakosság óriás többségét kitevő dolgozó osz­tályokkal szembon. Merőben ellentétes ezzel a népi de­mokrácia államhatalma, a proletárdiktatúra. Mint Le­nin mondotta: "A proletariá­tus diktatúrája a proletariá­tus, a dolgozók élcsapata és a dolgozók nagy létszámú nem proletár réteged (a kispolgár­ság, kistulajdonosok, a pa­rasztság, az értelmiség stb.), vagy azok többsége között létrejött osztályszövetség, a tőke ellen létrejött szövetség, a tőke teljes megdöntése, a burzsoázia ellenállásának és restaurációs kísérleteinek tel­jes elnyomása céljából léte­sített szövetség, a szocializ­mus végleges megteremtése és megszilárdítása céljából létesített szövetség sajátos formája-. A proletariátus diktatúrája tehát diktatúra a lakosság kisebbségét kitevő ellenforradalom ellen, de­mokrácia a lakosság óriási többségét képező dolgozók számára. De — mint Lenin mondotta — proletárdikta­túra nincs párt nélkül, amely vezető és irányító ereje a pro­letárdiktatúrának. Ahhoz azonban, hogy a párt ezt a szerepet betölthesse, elenged, hetetlen, hogy a párt a mun­kásosztály bizalmát élvezze és támogatására támaszkod­jék. AMIKOR SZERVEZZÜK a Magyar Szocialista Mun­téspártot, a 32 éve elhunyt Lenin útmutatása szerint, a szocializmus építése szelle­mében cselekszünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom