Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-20 / 16. szám

A cukros Bíró bácsi Egy öreg szegedi kisiparos, qfci „ti* ok ara'oson" űzi mesterségét Ke\ fa cukorka a szegcdi boltokban. Nincs megfelelő utánpótlás, pedig a sok-sok gyermekszáj kívánja az édességet. Kellene valamit tenni annak érdekében, hogy HÚSZ forintért kellene ne- szitett ..Bíró-csemege", és sok ismét bővebben válogathas- kem adnom, de ugyanakkor ügynevezett .rákszem." cusariak a szülők, a gyerekek a hat forint terheli a kész cu- korká.t csináltam De az utóbeukorkuféleségekben. Hallót- korka kilóját, tam, hogy vannak Szegeden cukorknkészítö kismarosok >gy CMlk ráfizetek. akik tudnának ezen a helyzeten segíteni. Felkerestem Három évvel ezelőtt. ÍR kéa legrégibb élő, szegedi cuk- szítettem édességet a vállarászt. hogy tőle személyesen latoknak, de utólag úgy le- „ „ tudjam meg, tud-e készíteni adóztattak, hogy a végén na- » J-®****®"1- Azóta cukorkákat a város számá- SFOn ráfizettem. Meg aztán ™öált bútoraimat, az eev,k .. nincs is jogom cukorkát esi- munkaasztalomat. cukorkautcá- nálni. tormazó céoemet.,, bi években ióformán mée élni sem volt lehetőségem. Szinte a kenvérre valót scsn kerestem meg. — ezt érteni meg 82 esztendős koromra. Négv évvel ezelőtt halt meg a feleségem. Azóta eladtam a A Horváth Mihály ban, a Fáklya Mozival szemben Iévó ház kapuján egy kicsi táblán a következő felírás olvasható: Bíró ferenc cukrász Csodálkozva kérdem Bíró _ De most Bíró bácsi lesz bácsitól, hogy miért ez a fu- lehetősége A kormány ieihera helyzet, lusz beszélgetes tőséget nvúit a kisinarosokközben a tűzhelyen az úgy- nak. hisz' isimét szükség van nevezett promincli cukorka a ma2uk tisztes és masszáját főzi, és egy asz- munkájukra, szony segítője pedig a rizs neves porba nyomkodja a formákat. Igen. úgv néz ki. iobb lesz. Az udvarban balra, egy — Hát igen, jelenleg „tit- Dolgozom is vasajtón zörgetek be. Belé- kosán" készítem, mert az pek, s egy magas, öreg em- iparengedélyem csak cukráber fogad. Fehér cukrászsap- szatra szól. Pedig 42 éve, ka a fején, dús szemöldöke amióta önálló kisiparos vaősz. A „boszorkány-konyha- gyok, mindig csináltam cu- senum , . hói" áradó mentholoR Illat el- korkákat, de hát vagy 4—5 kellene csinálni ezzel ni forMl.iraaomnmooRiua.ei. hónappal ezelőtt azt mond- calmi adóval Körülbelül ket arulia hpgv munkálkodik a hónappal ezelőtt azt mond hó m 135 forint. cukros Bíró bécsi. Mert ígv laK-. hogy nem keszltheteK , , —,„,„, Nem kell a bürokratikus, postázó szerv! Ismét az AKlG-rél, az ügybeu legjabban illetékesek Talán még soha olyan ér- tő szavakat az emberekkel tettek fel a vallalatok terhédeklödéssel és figyelemmel szemben, melyeket senki nem re. Így például csak a szegenem olvasták az újságot » tűr el, ha nem kellett volna di 42. sz. AKÖV-nek Szegedi 42. sz. Autóközlek/- kenyerét féltenie a „mindési Vállalat dolgozói, mint (lenható" AKIG-tól. Erre evfme • *®ü ««r a január 6-i, vasárnapi Sze- Sárvári Antal, a karbantartó fortmítts kerül az IKIG, gedi Néplapot. Ebben a telep esztergályosa is elmon- . számban jelent meg az a dott egv kirívó, de jellemző anFlt Jeíea5> hogy fenncikk, amely újból lerántotta esetet. állasa °ta körülbelül masfeő a leplet az Autóközlekedési Godó niés a vállalat milho forinttal járulták hozIgazgatóságról, arról a telje- legKb és legjobb f? ol>'an ,szerv íanntar™ fpipelif-es közénszervről • • g ,, V tosahoz, amely nem mafmelftüfnöserrz aX-' XÍSnfcfeW i áron ? T^t közlekedés dolgozóinak éve- X ánásXnX van hoXa » t az állásponton van, hogy kig szálka volt a szentében, vállalatnak semmi szüksége s gyakran alaposan elkeseri- nincs egy közbeiktatott poslette őket. tázó szervre, amely Általános véleménye ma a ( vállalat minden dolgozójá- CSik fcItSÍÜftS kiadási, nak, hogy a cikk helyes, «nkaibrf-nftwix,t igaz volt. Általában tiszta szívből kiviniák sz MIG megszüntetését Űgv érzem, birom mée. njn.es baiom. de valamit cukros oiro oucs, mm »v ----- - ó levették a iövedelmi adórón^o^^ferUtTu sikat meg még nSnd a' mai "tat 80 forintra. A n**ik eveK óta láí napig nem adtak. Három év- adót ta meg kell oldani, hoev ioarcnctedélve és adóin miatt, vei ezrelőtt mézeskalácsra tettebb meg a Marx téri piacon, meg eukorkara szolt az iparaitól szerdán és szombaton engedélyem, de akkor azt délelőtt a kis cukros asztala mondták, hogy nyugodtan mögött mindig megtalálható. írassam csak át cukrászatra, - Keresték-e már magat vei ezelőtt mézeskalácsra tegieuepp 5—6 százalékot kellien fizetni. Lesz maláta, savanva mentholos cukor is. Szóval ueve amit tudunk csinálni. Kérnek tőlem keleti édességet, mee szi- Kcrestea-e mar cukrásziparosok cukorkát' is várvánv táblát adnám én az Utóbbi Időben CUKOnta készitettek Jgv „f rsnlr vnlnHon OittanaL- rá 1pügyben? — kérdem az is- - — kérdem merkedés után. tudtam ezt csak valóban adianak rá leén is, át is írattam, de aztán jött egy újabb rendelkezés. — Hogyne. — válaszolja Most meglnt — Voltak már itt a Stühmertől. a „Cadeau"-tól a cse- vssza kellene meeeüzletektől. » Kiskeres- csnatni, kedclml Vállalattól hoev készítsek nekik cukorkát. De vagy én nem is tudom, hogy nem tudunk zöldágra ver- mi legyen, de azért csinálom, gödni. Hat forint forgalmi mert valamiből élni kell. adót kell fizetnem minden E szavaknál elhallgat Bíkjló cukor után. Most tessék ró bácsi, látszik, rajta hogy kiszámolni: 10,60 forintért bántja valami. Kíváncsiságveszem a cukrot. Adok hoz- ból óvatosan meg is kérdem, rá ízesítőt, „fekete" fát, — hogy mi a sérelme? mert ugye háromhavonként _ Nézze, nem szeretek Dakapunk csak egy kis faki- naszkodni — válaszol ia —. utalást, — ott van már ti- Valamikor az egész ország- ra 1szenöt forint a kiadásom. ban híres volt az általam kéhetöséget hogv tisztességesen meg is éliek a munkámból. Nem akarom, nem is tudnám felvenni a versenvt a eváriDarral. de úev gondolom hogv a szegedi everekeknek még az én öreg két kezemmel tudnék készíteni valamit;;. E beszédhez nem kell különösebb kommentárt, fűzni. Talán csak annvit: löíkiük félre naevon gvorsan az akadályt. hoev a Bíró bácsinak ne kellien „titkosan" készíteni az édességeket Mert szüksée van az ő munkéiá(-U) ros és élősdi kreatúrája. Balogh Mihály beszélt arról is. hogy az AKIG nem tűrte meg a vállalatoknál az önállóság legcsekélyebb megnyilvánulását sem. bevétel- Ma általános az a vclccsökkenést, rengeteg mérget mény a 42-es Autóközlekedés bosszúságot jelent Ami- dési Vállalat dolgozói között, óta közvetlen kapcsolata van hogy az a többszáz millió íoa vállalatnak a Főigazgató- rint, amelyet az AKIG-okbi sággal, amióta nem vesződ- beleöltek — a szó legigazibb Ha valaki, hát az autóköz- nek azzal, hogy még a ki- értelmében — a jövőhen lekedési vallalatok dolgozói mutatásokról és jelentések- hasznosan és gyümölcsözően tudják a legjobban, milyen ről is kimutatásokat készít- legyen felhasználva! Hány károkat és nehézségeket senek, — azóta a vállalat munkáscsaládnak lehetne ebokorott az AKIG, mint legalább olyan jól működik, bol a rengeteg pénzből munszerv. S gyakran komoly le- mint azelőtt. Sőt. sokkal job- kaalkalmat, vagy lakást biz becsülését valósították rnes (iban! Hadd idézzük Godó tosítani? Mennyi ember cla dolgozóknak az AKIG jjelvtúrs szavait: hetett volna sokkal jobban egyes vezetői. Csak egy pél- ( — Nincs szükségünk ne- eddig is, ha a Rákosi-féle dát hadd említsünk meg künk ilyenfajta gyámkodás- r"ssz vezetési rendszer nem erre. ra, felnőttünk mi és képesek teremt ilyen és ehhez ha^fiAz anyagkönyvelési osz- vagyunk a saját lábunkon is lő bürokratikus fészkeket és tály dolgozói elmesélték az megállni, s ebből az ország- az '8/ kidobott penzeu fej alábbi történetet: egy alka- nak és népének haszna lesz lesztették volna a köziekelommal megjelent az AKIG Több haszna, mint amennyi őést, a könnyűipart, a dolgo egyik tisztviselője a vallalat- kárt a vállalatnak eddig az zö nép tényleges cletszir.vonál és sorba járta az irodá- AKIG okozott. nalát? -kat. Közölte, hogy ha Józsi Az adminisztratív dolgo- A dolgozóknak ma már 3' Kfjön, Sr mTndenW ** az ^ * követelésük az AKIG- gal hagyja majd abba a munkát, ellen- h°gY az amu8>' 18 s0,l: kapcsolatban, hogy a sok szó s fogadja felállással és meg- munkát nehezítette a határ- helyett végre lássuk a tette hajlással, — ha megérkezik, idők lerövidítésével is. Most, ket is valósuljon mer *i Csalc az, és akkor válaszol- hogy közvetlenül jelentenek, ' ' , " jon vagy szóljon tisztelettu- a dolgozók nyugodtan és munkás-paraszt korműny dóan, akihez és amikor kér- pontosan tudják a feltétle- nyilatkozatnak az a része, dést intéz Józsi igazgató, nül szükséges munkákat el- amely kimondja, hogy i.« L„így óhajtja ezt Józsi igaz- végezni. Ez is sok hibát szünteti az ilyen és ehhcz gató .elvtárs"! — fejezte be szüntet meg es valosagosabo . , ... a kioktatást az illető AKIG- képet nyújt a vállalat gaz- hasonlo felesleges középártisztviselő. daságj helyzetéről; eredmé- veket! Ezl akarjuk ldtri Helyesen írta a lap, — nyeiről és nehézségeiről. egész népünk, népgaztííriáerősítik meg ezt is a dolgo- Balogh Mihály, a vállalat gunk, a közlekedés fejle„rtezók — hogy Juhász J. Béla. főkönyvelője elmondta, hogy se, meggyorsítása érdekebe; a műszaki főosztály vezetője az AKIG-ok hatalmas meny- is. gyakran használt olyan sér- nyiségű anyagi erőt emész- (Gy —1) Jogerős vagy nem ? I dórassiélii szülök és podagógusok Is kelaszélnak Aueusztusban feljelentés érkezvtv a isaiuóihatósáKoikhoz Lovas József domaszéki oedaeóeus ellen. A vizsgálaton kihalleat.ott tanúk vallomásai súlvosan terihelőek voltak. Ezek alanlán a szegedi járásbíróság hét esetben általános iskolai tanulólán vakon elkövetett szemérem elleni bűntettben bűnösnek mondotta ki a megtévedt Dedaeóaust. és eev év hat hónaDi börtönbüntetésre, valamint két évi jogvesztésre ítélte. Az, ítélet H vádlott fellebbezése miatt nem jogerős. A járási tanács oktatási osztálva a szülőkkel és a DGdagóeusokkal eevetértésben úgv látta, hoev a történték után az iskola fegvelmi rendiének az oktató-nevelő munkának ártalmára van ha a súlvosan komoromilüill uetíaeóBus a ioeerős ítéletig is Domaszékcn marad sőt feleségének helvzete is fonák és tarthatatlan. Ezért úgv határozott. hogv a uedaeóeus-húzasoárt — sniát érdekükben is — áthelvez.ik nuís iskolába. A házasoár nem nvuaodott bele az áthelyezésbe ésl az intézkedést megfellebbez-í te. A megvel területi eavez-< tető bizottság hitelt adott fellebbezésnek, s az áthelve-Z zést hatálvtalanította. Ügy véljük, a kerületig egyeztető bizottság határozata: hibás. A domaszéki szülők & érthetően nem fogadták megnyugvássá, ezt a döntést, és ae pedagógusok sem szívesen dolgoz-nak egvütt LovasékkalS A súlvosan vétkezett féri jeli sem. s az asszonnyal sem.í aki ugvan nem bűnhődhető férie eltévelyedéséért, de« lielvzetét a férie körül ka-J vargó botrájiv kétségkívül f tűrhetetlenné teszi A járási tanács olrtatásl1 osztálva az. áthelvezésnélj messzemenő körültekintéssel^ iárt el A családot anvagij károsodás nem ér', a közle-Ő kedési lehetőségek iobbakri mint Domaszékcn. R a csaló-^ dot nem nvomln a botránv! terhe. A területi bizottság? döntése nemcsak a szülök és'/ a Dedaeógusok érdekét sérti.? hanem téves az. érdekelt íházasixír szemnont iából is. a w*zet KészliS a földművesszövetkezetek program tervezete A Szövetkezetek Országos Szövcteéce igazgatósáén a íöldmi"vesszövetkez°iék feiIesztéséneic Drogt-amtervezetén dolgozik. Az átfocó Drogi'am-iavaslut elkészítése befeiezés előtt áll és azt az igazgatóság a közeljövőben az Országos Földműyesszövetkezeti Tanács elé terieszti. — A javaslat elsősorban -bhúi.•• dul ki hoev a szövetkezeti demokrácia fejlesztés• útián növelni kell a szövetkezetek önálhisáaát és n földmüvesszövet-i kezeték szerepét. mind az értékesítésben mindí pedig a falu iDarohkkekkcl' való ellátásában, hogv széles-i körűen bontakozhassék ki aj földművesszövet.kezetekbe tö-í mörült parasztság Öntevé-8 kenvsége. kezrlorrénvezése. — A SZÖVOSZ igazgató-^ sátrának az a törekvése hoev* a maeruar földmüvesszövetkezeti mozaalom teMac ere.'<j lével járuljon a nénaazda-i sáauvlk tcVendftéséhez. ni szocialista. évit és naav. p.unká idi.'V Akik pár n'p'a az újszegedl tanf——————— tokénzőtől kifelé induln:ik a Bérkert utcán, a Holt-Maros áttöltésezett. medrénél, szokatlan jelenségeket figyelhetnek meg. Az. utca árkában a télen szokásos faevoít hó. vagv sár helvett. iramló szürkészöld vizet látnak, fölötte pedig fehéren Rárázó gotnolvokat. S ha beleduglak a kezüket az áramlptba. meglepetve tapasztalhatják, hogv meleg víz az. Utcahosszat szállong a forró pára, egészen n Bérkert utca torkolatában felállított hatalmas fúrótoronyig. De már a forró csatornavíz végződésénél, a Holt-Marosnál is meglephet mindenkit. hogv a víz teliesen szabad mindenféle iégtől a töltés északi oldalán, a délin pedig egvre nagyobb darabon válik iégmenlessé a héwíz hatására — a korcsolyázó gé-ermekek nem kis féidalmára •. • A Bérkert utca a Haladás Termelőszövetkezet széltházánál és épületeinél végződik. Itt elfogy a városi kövezet és úrrá lesz a ragadós, csúszós öntésföld. amelven bizonytalanná válik a iárás és súlvossé a cioő. Máskor télen csönd van a termelőszövetkezeti székház köríil most azonban a legerősebb munka folvik itt. A hatalmas fúrótorony favázának csúcsából, néeves csigasorra rögzített acél sodronykötelekkel 6ti11ves7t;lk-emelik n többszáz mázsás vascsöveket. . rakat"-okat. ahogy szaknvelven mondiék. Eev 75 lóerős nversolaimotor tartia í'zemrhen a fúrót s a osíeét: szerszám bódék, különös kékesszürke, méivból származó isznn és agl'agfo'nq^ok mindentoTá ás ömlil: zuhog a 165 mm átmérőjű kifoIvócsövön a forró víztömeg. A forrákkörnveki izgatott arcoldfcó!. szokatlanul forgalmas mezőszéli kénből. a csoportosuló, tervezgető Isz-tagokfból valami naav eseményre követkevtethetttok. Vplőban nagv ereménv TÖRFÁNT 1PS7. IANCÁR jfl-én: az auoiisz. t"s ó+a tartó mé'vf''í--á«>vM föltört a víz. Árad. omlik, gőzfelhők hirdetik a hideg-szürke januári é? alatt gunvnvaszfó rnarosmclleki tóiban. Azt mondliatiuk. Iiogi- úi bánváf. nyitottak meg Szegeden. Nézzük, mit jelent ez az eseménv * város gazdasáei élete számára, mik a lehetőségek és miit a tennivalók! * • * A forrást megnyitó Méívfúró váilalat. harminckétéves. markánsarcú fúrómesterc. Kónya Ferenc, lelkes munkás és kitűnő szakember. Ahogvan a mélyrétegek felől érdeklődő Miháltz profeszszornak. a Szegedi Egyetem Földtani Intézete vezetőiének mutogatja a sok száz méterből 1956. augusztusa óta felhozott agyae- és iszapmintákat. anogvan irányít la a dermesztő szélben a munkálatokat, amilven lelkesedéssel mondja, hogy mennvi értéket, ad a rárosnak és főleg Újszegednek ez a kincset jelentő forrás: érezni lehet szaván, hogy a fizetésnél több haitia őt! Annak a nagv hivatásnak a tudata, amelv eltölti mindazokat, akik a hazai tálból, földből kihozzák, ami rejtőzik benne, hoav több lehetőséget, nagvobb jólétet fakasszanak, értékben megnövel lék ezt az országot. Különben már Ismerős a szegedi mélyfúrások problémáival: tizenötéves korúban ott dolgozott már a Tóth Antal-féle fúróváhalatná! amelyik 1928-ban az Anna-forrás mélyfúrását végezte. Az Anna-forrás rize és a most megnyitott úiszeeedi hévforrás édestestvérek. Mindkettő ugvanabbót az alsólevantei rétegsorból táplálkozik íaz Anna-forrás legmélyebb oontia 972 m. az újszeaedié 991 m). nagyjában azonos a hóméreékle is íaz Anna-forrásé 48°, az újszeged! víz 52—53D-os), és minden valószínűség szerint a víz ásványos sótartalma is megegyezik. Az Anna-forrás tudvalevőlee gyógyforrássá van nyilvánítva; a kaukázusi Bor?scmi és a franciaországi Vichv-gvógyfürdők igen láav. kitűnő, allcálikm. gyógyhatású vizéhez hasonló. A vízhozam előre'áthatólatí kétszerese az Anna-forrásénak: ott 600 liter ömlik ki oercenktot itt eev köbméteren felül van a feltörő v<z mennyisége. Ha teliét most ettek in tünk az út«ze<"«ü víz javára m"to*kn'"á hémércéViotkÜlŐnbségtől (4—5°), akkor is, pusztán a gőzfüi-dőben megtakarított szénmennviséget számítva évi 200 vaaon szénre bec-sülhetiüik pesszimista módra is az úiszegedi hév-forrást De az Anna-forrás vizét a gőzfürdőn kívül katonai mosodának használják, hőié a MÁV Üzletigazgatóság palotájának fűtésére felhasznált szénmennviséget jelentősen csökkenti, ezrek használ iák gvóevk ómra. főzésre, mosásra, fürdésre, szén4 savval telítve kitűnő borvíz — ideic js lenne végre a város forgalmi központjában semmiképpen nem illő elhanyagolt környezetét rendbehozni! (S ez igazán csekélv munkába és költségbe kerülne!) Még közelítőleg sem lehet ebben a percben megmondani, hogv forintértékben micsoda biztos, el nem fogvó. karbantartást alig igénvlö jövedelem hez jutott Szeged város nz úiszegedi hévforrás révén. Mindenesetre ez is a teendők egvike: fel kell mérni — éppen az Anna-forrás tapaszta'atai alapján — a hasznosítható értékei, hoev a befektetésekre nézve számítási alap állion rendelkezésre. * •* r Sze«ed ronoant érlé^ii természet — földrajzi energiáinak, a helyzetén és fekvésén: a tiszai átkelőhely fontosságán, táiérintkezőhelv jellegéből folvó vásárhely voltán, szárazföldi és víziutak találkozásának metszéspontjában v-iló elhelyezkedésén túl jelentkező helyi eneraiáinak egvike jelentkezett most ismét a föld mélvéből feltörő forróvízzel. Ilven helvi energia a bőséges artézi vízkészlet is a sok ió termőtalaj a város környezetében, a téelaéoetéere alkalmas aevag bősége és més sok más. Alig emberöltőnvi ideie anna. hogy tudiuk Szegednek óriási helyi energiája a avors hömérsékletemelk-'dés a mélység felé haladva. Amí« földi átlagban kb. 33 méterrel kell lefelé haladni. hoev a hőmérséklet 1—1 fokkal növekediéie. addi<* városunkban ez n szám mindössze 20—21 m. Aránylag könnvű tehát itt forrénízhez t"tm — az természetesen me*<nt Vii'ön táie'őnv he"v a m<M"Vv» önt-'-rs e-44-!)!! h'-é4"- -"<z is tör fel. közvetítve a lenti namr hsft Ez a helyi energia az úiszegedi hévforrás esetében Párosul a városrész kitűnő termőtalajával, s az azekban mesterre iskolázódotí sok evümölcszöldség- és vjráskertész szaktudásává: Kedvezően találkozik vécül a hévfoi.