Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-13 / 10. szám

A pénzügyminiszter rendelete a népgazdaság átszervezéséről szóló rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről I I; Felmondási járandóság V-hivatal (vállalat stb.) részétől történt felmondás esetén n rendelet alapján járó minden kedvezmény azt u dolgozót illeti inog, akinek a felmondásról szóló értesítést nz 1956. évi október bú 23. napja után legkésőbb 1957. évi március hó 31. napján kézbesítették, vagy déli 12 óráig ajánlottan postára adták. 2. Az elbocsátott dolgozót a munkaviszony megszüntetésétől (a 15 napi felmondási idő lejártától) számítva, annyi időre kell munkabérrel ellátottnak tekinteni, amennyi napi keresetet jelent részére a 15 napi felmondási járandóságon felül kifizetett üszszeg. 3. A munkabérrel ellátottság Időtartamát a betegségi biztosítás szolgáltatására, valamint a nyugdíjra való jogosultság elbírálásánál a munkaviszonyban töltött időhöz hozzá kell számítani. 4. A munkabérrel való ellátottság megszűnésének időpontját ügy kell megállapítani, hogy a 15 napi felmondási időt 30 nappal kell növelni, és ehhez az időtartamhoz 45 nap annyiszor másfél napot — legfeljebb azonban' további 45 napot — kell hozzáadni, ahány év után az elbocsátott dolgozó 5 százalékos kiegészítést kapott Ha ezen időtartam ntolsó napjára félnapi munkabér jut. ellátottság szempontjából a félnapot figyelmen kfvöl kell hagyni. 5. Ha a dolgozó már egy fzben felemelt felmondási járandóságban részesüli, majd újabb munkaviszonyt létesilelt, s ezt a munkaviszonyát még 1957. évi március hó 31. napja előtt a liivatal (vállalat) részéről történt felmondással megszüntetik, a felemelt felmondást járandóságot újból kifizetni nem szabad6. A feleinek felmondási járandóság — azt tt dolgozót is megilleti, aki az áthelyezést nem fogadta el, s a munkaviszonyt felmondássid megszüntette. 7. A rendelet alapján járó fcltenvudási járandóságot ki kell fizetni annak n dolgozónak is, aki táppénzes-állományban van. 8. Ha az elbocsátott dolgozó a rendelet hatálybalépését követően újabb munkaviszonyt létesít, a munkabérrel való ellátottságot — nem számítva belo a 15 napi felmondási időre járó munkabért t— nz új munkabérének folyósításánál számításba kell venni. A dolgozó részére az új munkahelyen psak azzal a nappal sznbad munkabért folyósítani, amelv nappal a munkabérrel való ellátottsága megszűnt. 9. Ha ítz elbocsátott dolgozói új munkahelyén járó havi keresetének egy napra eső hányada kevesebb, mint a korábbi havi keresetének egy napra eső hányada volt, a többlettel a munkabérrel való ellátottság időtartama nem bosszabbitbnté meg. Ha a dolgozó az új munkahelyen magasabb' munkabérre jogosult, a korábbi alacsonyabb, és az új magasabb munkabér közötti különbözetet részére ki kell fizetni. 10. Ez alól kivételt képez, ha U dolgozói bánya-munkát, olkalíni, vagy idényjellegű munkát vállal, szövetkezeinél, vagy magánmunkáltatónál helyezkedik el. Esetekben a munkabért korlátozás nélkül ki' kell fizetni. - ' 2. § 1. A felmondási járandóság alapját képező ha\ i átlagkereset kis/ámífásénál az 1956. évi október, november és december hónapokra kifizetett munkabéreket figyelmen kivtil kell hagyni. A havidíjas dolgozók átlagkeresetének kiszámításánál, ha a munkaviszony 1956. évi december hé 31. napja előtt szűnt meg. az 1956. évi szeptemberi havi átlagkeresetet, ha 1957. évi január hó 1. napját követően szüntették meg, a kiszámítás idrjén érvényes havi alapbért, cs a Munka Tőrvénvkönwe végrehajtási rendelete (MT. "V./140. par. (1) — (3) bekezdése szerint figyelembe vehető egyéb kifizetett _ járandóságokat kell számításba venni, 2. A közszolgálati dolgozók felmondási járandóságának kiszámításánál a pótszabadság alapjául szolgáló folvamalos munkaviszonyt kell figyelembe venni abban a/ esetben, ha ez. kedvezőbb rtbú alatt biztosit, mint » korpót lék szempontjából beszámított teljes szolgálati idő. 3. §. 1. A dolgozót terhelő háromszázalékos nyugdíjjárulékot, továbbá u társadalombiztosítási járulókot az összes felmondási járandóság után le kell vonni, illetőleg le kell rőni. 2. A rendelet szerint, a Munka Törvénykönyve (MT./80. paragrafusa) alapján folyósított fizetési előleg liavi törlesztő-háuyadának 50 százalékát a felmondási járandóságnak a munkaviszony megszűnéséig (15 napra) eső részéből még le kell vonni/A. az összes felmondási járandóságból (a 15 napi felmondási illetmény, az egy havi átlagkereset és nz 5 százalékos rendkívüli felmondási járandóság együttes összegéből) a gyermektartási díjat, a TÜKEK és egyéb tartozásokat olyan százalékos mértékben szabad levonni, amint azt a dolgozó liavi munkabéréből a felmondást megelőzően levonták. 3. Az 1956. évi október lió 23. napja után a rendeletekkel ellentétben felvett munkabér és egyéb járandóság nem tekinthető az MT. 80. paragrafus alapján adható előlegnek, ennek megfelelően egyéb tartozásként az öszszes felmondási járandóság 50 százalékáig (54/1953. XI. 28.) MT. 2. paragrafus 2. bek.) kell levonni. II. A dolgozó nőkre vonatkozó egyes rendelkezések <• I 1. A rendelet érinti az MT. 96. paragrafusában foglaltakat, amely szerint a dolgozó nő munkaviszonyát a terhesség megállapításától a szülést követő 6. hónap végéig a hivatal (vállalat) csak fegyelmi eljárás alapján szűntetheti meg. Az MT. 96. paragrafusának hatálya alá tartozó dolgozó nő munkaviszonyát a hivatal (vállalat) részéről történő felmondással csak nz említett felmondási tilalmi idő lejárta után lebet megszüntetni. 2. Ha a hivatal (vállalat) mégszűnik, az (1.) bekezdés szerint munkaviszonyban megtartott dolgozó nő a jogutód hivatal (vállalat) vezetőjénél, lia jogutód nincs, a lakóhelye szerint illetékes városi, városi kerületi, (illetőleg községi tanács végrehajtó bizottságánál) köteles szolgalatra jelentkezni. Az ilyen dolgozó nőt állományilag, mint létszámfelettit kell nyilvántartani. Foglalkoztatásáról és it ténylegesen ellátott munkakörének megfelelő munkabér folyósításáról a jogutód hivatal (vállalat), illetőleg a tanács végrehajtó bizottsága költségvetésének terhére köteles gondoskodni. Az így kifizetett összeggel a hérnlap növelhető.3. A (2.) bekezdésben említett esetben az érdekelt dolgozó nőt át kell helyezni, s vonatkoznak rá a 7. rendeletben foglalt rendelkezések.4. A (3.) bekezdés szerint áthelyezett dolgozó nű munkaviszonyát a tilalmi idő lejárta után meg kell szüntetni; in. Munkanélküli segély 5. §. 1. A munkanélküli segély iránti igény elbírálására községekben a községi tanács v. b. titkára, városokban (kerületekben) a pénzügyi osztály jogosult; Vita esetén a feletles tanács b. pénzügyi osztálya dönt; 2. Munkanélküli segélyt csak a rendeletben előirt fettételek fennforgása, valamint a munkakönyv és a munkavállalói igazolást lap bemutatása esetében lehet kifizetni. A munkanélküli segélyre jogosult dolgozó büntetőjogi felelősség mellett köteles nyilatkozni, hogy sem táppénzben, sem nyugdíjban nem részesül. 3. A munkanélküli segély attól az időponttól jár, amely időpontban az elbocsátott dolgozó munkabérrel való ellátottsága megszűnik. 4. A munkanélküli segélyből a gyermektartási dijat a 8. rendelet (3.) bekezdésében szabályozott negyven forint számításbavétele nélkül a segély összegének 33 százaléka erejéig lehet levonni. A munkáltató köteles az elbocsátolt dolgozó munkavállalói igazolási lapjára rávezetni 5. Azt a gyermeket, aki után j az elbocsátott dolgozó gyermek- j tartási díj fizetésére kötelezett, az j R, 8. paragrafus (3.) bekezdése 1 szerint eltartott családtagnak kell tekinteni. 6. A gyermektartási díjat és az eltartott gyermek után járó 40 > forintot a gyermek gondozójának [ együttesen kell kifizetni. 7. A rendelet alapján megál- j lapítható munkanélküli segélyek ! kifizetésének biztosítására a Pénzügyminisztérium a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok v. b. pénzügyi osztályainak letéti számláira eltátmúnyt bocsát rendelkezésre. 6. §. Munkanélküli segély táppénzes állományban lévő dolgozónak nem jár. IV. Rendkívüli szabadság 7. §. 1. A rendelet 6. paragrafusa szerint a vállalatok legfeljebb 3 hónapi időtartamra engedélyezhetnek rendkívüli szabadságot. A három hónapi időtartamot úgy kell értelmezni, hogy egy-egy vállalat legfeljebb a rendkívüli szabadságolás megkezdésének napjától számított, három hónapra fizethet ilyen címen bért. A háromhavi időtartam akkor sem növelhető, ha időközben a vállalat üzemelt, és ennek következtében a tulajdonképpeni rendkívüli szabadságolás nem ért el a három hónapot. 2. Azokat a dolgozókat, akik a rendkívüli szabadság ideje alatt veszik ki a rendes szabadságukat, a szabadságidő alatt — az 50 százalék munkabér helyett — a munkabér 100 százaléka illeti meg. 3. Táppénzben részesülő, vagy szülési szabadságon lévő dolgozó részéré csak a táppénzsegélyezés megszűnése, illetőleg a szülési szabadság lejárta után engedélyezhető rendkívüli szabadság. 4. Annak a rendkívüli szabadságra küldött dolgozónak, aki a rendkívüli szabadságidőtartama alatt táppénzre, vagy terhességi — gyermekágyi — segélyre válik jogosulttá, a térítést a jogosultság tartama alatt is folyósítani kell. A térítést a 10. par. (2) bekezdése szerint a táppénz-, illetőleg terhességigyermekágyi segély folyósításánál figyelembe kell venni. Betegségi biztosítási szolgáltatások és családi pótlék 8. 8. Táppénzt nem lehet folyósítani arra az [időre, amelyre az elbocsátott dolgozó munkabérrel ellátott (1. §. (4) bekezdés.) 9. §. Az elbocsátott és a munkaviszony megszűnésekor táp• pénzes állományban lévő dol' gozóra vonatkozóan az üzemi 1 kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a dolgozó munkaviszonyának megszűnése napját a rendelet 2. paragrafusa (1) bekezdése alapján kifizetett egyhavi átlagkeresetét, továbbá a (2) bekezdés alapján kifizetett rendkívüli felmondási járandóságának összegét, azt a naptári napot, amelyen az elbocsátott dolgozó munkabérrel való ellátottsága megszűnik (1. paragrafus (4) bekezdés) az SZTK táppénzt folyósító helyi szervének azonnal bejelenteni köteles. Amennyiben a dolgozó munkaviszonyának megszűnését követően válik keresőképtelenné, az említett adatokat a munkáltató a ^Munkáltatói igazolvány-x-ban köteles feltüntetni. 10. §. 1. A rendkívüli szabadságra küldött, és a szabadság időtartama alatt keresőképtelenné vált dolgozó részére járó táppénz, illetőleg terhességi-gyermekágyi segély öszszegénak megállapításánál az R. 6. paragrafusa (1) bekezdésében említett térítés két11ogv y ennektartá«i díj fizetésé- szeres összegét Ikeil munkaié Úotrtwtt i bérként alapul vermi, 2. A rendkívüli szabadságra küldött és a szabadság időtartama alatt keresőképtelenné vált dolgozó részére a rendkívüli szabadság időtartama alatt járó táppénz, illetőleg terhességi-gyermekágyi segély összegét a rendelet 6. paragrafusa (1) bekezdése alapján folyósított térítés összegével csökkenteni kell. 11. §. A rendelet 3. paragrafusa (2) bekezdése alapján a betegségi biztosítás szolgáltatásainak nyújtása, valamint a családi pótlék folyósítása ugyanahhoz a szervhez tartozik, amely a dolgozó m urát a viszonyának fennállása alatt arra illetékes volt. Ha az átszervezés során a táppénzt, illetőleg a családi pótlékot folyósító üzemi kifizetőhely megszűnik, a betegségi biztosítás szolgáltatásainak nyújtása, valamint a családi pótlék folyósítása az SZTK-nak a megszűnt üzemi kifizetőhely szerint illetékes helyi szervéhez tartozik. . VI. Nyugdíj és nyugdíjpótlék 12. §. Az a munkáltató, aki dolgozójának munkaviszonyát az 1956. évi október hó 23. napja és az 1957. évi március hó 31. napja közötti időben mondja fel a rendelet 2. paragrafusában megállapított felmondási járandóságok kifizetésével, illetőleg a munkaviszony megszüntetésével egyidejűleg köteles az öregségi nyugdíjat, vagy nyugdíjpótlékot igénylő munkavállalója kérelmére olyan hivatalos igazolást kiadni, amely a nyugdíjjogosultság elbírálásához, illetőleg nyugdíjpótlék megállapításához szükséges. A munkáltató által igazolandó adatokat a Pénzügyminisztérium nyugdíjügyi főigazgatósága tájékoztatója szerint kell megadni. 13. Az 1/1957. (I. 8.) korm. sz. rendelet 1. paragrafusa alapján öregségi nyugdíjra, illetőleg 4. paragrafusa alapján 30 százalékos nyugdípőtlékra iaz is jogosult, aki munkaviszonyát a rendelet 7. paragrafusának (3) bekezdése alapján felmondással szüntette meg. 14. §. 1. A nyugdíj összegének megállapítása szempontjából irányadó 12 havi munkabér átlagának számításánál az 1956. évi október, november és december hónapokra kifizetett munkabéreket figyelmen kívül kell -hagyni. Abban az esetben, ha az 1956. évi október, november és december hónapokra kifizetett munkabérek figyelmen kívül hagyásával az igénylő az igénybejelentést megelőző 2 éven belül 12 havi munkabérrel nem rendelkezik, a rövidebb idő alatt elért munkabér havi átlagának alapulvételével kell a nyugdíj összegét megállapítani. 2. A nyugdíj összegének megállapítása szempontjából irányadó 12 havi munkabér havi átlagának kiszámításánál az 1956. évi december hó 31. napja utáni bérfizetési időszakokra vonatkozóan az igénylőre érvényes munkabérszabályok szerint a munkakörének megfelelő teljes bért kell figyelembe venni abban az esetben is, ha a bér fizetésének az 1957. évi január hó 1. napja utáni rendszeréről rendelkező jogszabályok értelmében egyes bérfizetési időszakokra nem a teljes bért fizetik kl, 3. Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 1/1957. (I. 8,) korm. számú rendelet negyedik paragrafusa alapján járó 30 százalékos nyugdíjpótlék összegének kiszámításánál is megfelelően alkalmazni kell 15. §. 1. Az elbocsátott dolgozó | részére megállapított öregségi nyugdijat a munkabérrel való 1 ellátottság megszűnését (1. §• (4) bek.) követő naptól lehet folyósítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a korábban megállapított öregségi nyugdíj folyósítása az elbocsátás miatt megszűnt munkaviszony alatt szünetelt. 2. A munkabérrel való ellátottság megszűnését követő naptól kezdődően a nyugdíj korlátozás nélküli összegét kell folyósítani annak a közszolgálati és vállalati nyugdíjasnak, akinek a nyugdíja munkaviszonya miatt részben, vagy egészben szünetelt. 3. A harminc százalékos nyugdíjpótlékra jogosult személy részére a nyugdíjpótlékot a munkabérrel való ellátottság megszűnését követő naptól kezdődően lehet folyósítani. 16. §. A megállapító szerv az általa megállapított nyugdíj egyhavi összegét a jogosult részére elő'egiként kifizetheti. VII. Hatálybalépés 17. §. 1. A jelen rendelet rendelkezéseit a rendelet, illetőleg az 1/1957. (I. 8.) korm. számú rendelet hatálybalépésétől kell alkalmazni. 2. A rendelet hatálya nem érinti a fegyveres testületek tagjait. Budapest, 1957. január 10. Kossá István s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány pénzügyek vezetésével megbízott tagja Az ENSZ-közgyűlés határozati Javaslatot fogadott el Koreáról Eisenhover üzenete Macmillanho* I helyeim ENSZ-fAtltkár nyilatkozata Golfban Nemzetközi politikai körökben változatlanul nagy érdeklődéssel kommentálják Eden volt angol miniszterelnök lemondását és Macmillan miniszterelnökké történt kinevezését. Foglalkozik Eden lemondásával a szovjet sajtó is. terjedelmes cikkben. -A jelenlegi kormánvválsáa — ina az Izvesztyija, londoni tudósítójának tollából — nem egv államférfi politikájának válsága, hanem az angol vezetököröké egészében véve. A konzervatívok azonban — hangsúlyozza a tudósító — nem szándékoznák levonni ebből a -magák számára a szükséges következtetéseket: politikáink nem változik. Erzsébet aneol királynő grófi címet és a Lordok Házának ezzel iáró tagságát ajánlotta fel Anthonv Eden volt angol miniszterelnöknek, aki azonban ezt elhárította magától. Eisenhower elnök szeméÍven üzenetet küldött az új angol miniszterelnöknek Macmillannak. Bár az üzenet szövegét még nem tették közzé. a Fehér Ház szóvivőié kijelentette: az üzenet nem tartalmaz felhívást az angol miniszterelnök részére, hoav a közeljövőben látogasson el Washingtonba. • Az ENSZ-közgyűlés pénteki ülésén 57 szavazattal 8 ellenében (a keleteurópai országok szavazatai ellenére) megszavazta a koreai kérdésben beterjesztett amerikai határozati javaslatot. Kilenc küldöttség, — közöttük India, Indonézia és Jugoszlávia — tartózkodott a szavazástól. Az amerikai határozati javaslat ..úlból megállapítja, hogv az ENSZ célia Koreát békés eszközökkel egységes, független és demokratikus országgá tenni, amelynek reprezentatív kormányformája van. célin továbbá tettesen hUvreállítanl a nemzetközi j békét és biztonságot ezen a : vidéken"; i Az amerikai határozati javaslatot nyomatékosan követeli. hogv szüntelenül tegyenek erőfeszítéseket e célok elérésére azoknak az elveknek megfelelően, amelyeket -az ENSZ koreai akcióiában résztvett orszá«ok képviselőinek 1954. évj genfi értekezletén kimondottak : Edward Greenbaum amerikai küldött, aki a határozott javaslatot is beteriesztet! te. kiieientette: a küldöttek [többsége támogatta a Korea > egyesítésére kidoleozott és a genfi értekezleten formába öntött elveket; Szoboliev szovjet delegátus élesen bírálta a határozati javaslatot. Meggyőződésem — mondotta —. hoav a lcoreai név meg tudja oldani a maan problémáit, ha kívülről nem akadályozzák meg abban. • NEW YORKBAN közzétettélt azt a hivatalos jelentést, amelyben Hammarskiöld főtitkár beszámol az ENSZ-közgyűlésnek a Szuezi-csatorna hajózhatóságának helyreállítása ügyében folytatott, tárgyalásairól. A jelentés tartalmazza a főtitkár és Favzi egyiptomi külügyminiszter között lefolyt. levélváltást, amelyben a főtitkár nyomatékosan rámutat arra. hogv a roncskiemelési munkálatok megszervezésének gyakorlati végrehajtása egyedül az ENSZ illetőségébe tartozik, és hoav sem Egyiptom. sem vedig NagyBritannia. Franciaország, vagy Izrael nem gyakorolhat semminő befolyást a munkálatok menetébe. A főtitkár hangoztatja. hogv ez idő szerint elegendő pénzügyi alavval rendelkezik a roncókiemclö munkák kezdeti szakaszának végrehai'ására, A tnv4^'"" ban pedig úiból megerősíti, hogv a roncskiemelési munkálatok tervszerű előrehaladásával a csatorna ez év március kezdetével hajózhatóvá válik a tízezer tonnánál kisebb vízkiszorítású hajók számára. ez év májusában pedia a csatorna egész hosszában megindulhat a normális átkelés a nagyobb térfogatú hajók számára is. Egy angol szóvivő pénteken kiieientette. ha előre nem látott bonyodalmaik nem •jönnek közbe, akkor rövidesen úiabb tárgyalások kezdődnek a Szuezi-kérdésről. • PHILIPPE DE SYNES. a Magyarországon tárgyalt ENSZ-küldöttség vezetője Genfe érkezett. Itt a nemzetközi Vöröskereszt vezetőivel folytatott tárgyalásokat; De Seynes ú jságírók előtt kiieientette hogv útia során a magyarországi hejvzet csak az emberbaráti teendők szempontjából érdekelte. Ha el U> kisérték útiára európai gazdasági bizottságának, közellátási és mezőgazdasági, szervezetének szakértői, ez csak a helyzet jobb megismerését célozta. Feladatának jellege pillanatnyilag kizárja, hoav Magyarország gazdasági éx [pénzügyi talpraállítását meaj fontolás tárgyává tegyék, vaau ehhez hozzákezdjen'*!*,