Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-13 / 10. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUN KASPART SZEGEDI LAPJA II. évfolyam. 10. szám Ara: 50 fillér Vasárnap. 1957. január 13. Két „szegedi gondolat", amit tettek is követtek Mi volt és mi van Mórahalmon? A pénzügyminiszter rendelete Dr. Batizfalvy professzor cikke Rendelet egyes állami üzemek nélkülözhetetlen közérdekű üzemekké nyilvánításáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról kiadott törvényerejű rendelet alkalmazása szempontjából — további intézkedésig — minden olyan állami, mezőgazdasági ipari, bányászati, vagy kereskedelmi üzemet, amelyben a rend szeresen foglalkoztatott dolgozók száma meghaladja a 100 főt, nélkülözhetetlen közérdekű üzemnek kell tekinteni. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Mezőgazdasági dolgozók önálló társadalom biztosításán dolgozik a MEDOSZ A Mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók szakszervezete elhatározta, hogy a bérből élő mezőgazdasági dolgozók társadalmi biztosítását egységesen rendezik, s ennek érdekében önálló társadalombiztosítási rendszert alakít ki. Az új társadatombiztosítási rendszer lehetőséget kíván nyújtani a termelőszövetkezeti tagoknak és az egyéni parasztoknak is a biztosításra. Géphasználati munkaközösség alakult fügyő-Csergőlelepen Az Algyő—Csergőtelepi dolgozó parasztoknak évek óta sok bajuk volt a különböző gépállomásokkal. Volt idő. amikor területileg a Sándorfalvi Gépállomás körzetébe tartoztak. Egy időben a batidai. később pedig a dorozsmai gépállomásnak kellet volna felszántani földjeiket. A szerződésekben vállalt kötelezettségeket azonban a legtöbbször nem végezték el a gépállomások; egyrészt, a távolság miatt, másrészt pedig azért, mert egv időben a vés olvan szerződés volt csergő telepiek földjeire kemegkötve. melynek teljesítéséért érdemes lett volna géneket odaküldeni. A csergőtelepi gazdák most úgy segítettek régi bajukon, hogy mintegy 25 taggal géphasználati munkaközösséget alapítottak. Ezeknek az embereknek nagyobb részt egy helyen vannak földjeik, s az évszaki munkákra egyidőre és egyszerre köthetik meg a talajművelési sezrződéseket. A területen dolgozó gépállomásnak is hosszabb ideig tartó munkát tudnak biztosítani. A géphasználati munkaközösség így a talajművelési szerződések közös idején komoly segítséget nyújt a gépállomásnak; A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a gyorsított büntető eljárás szabályozásáról A kőzrená és közbiztonság megszilárdítása, valamint az ellenforradalmi cselekmények elleni küzdelem eredményesebbé tétele érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli: 1- § 1; Ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állanak, és az ügyész indítványozza, a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott gyorsított büntető eljárás szabályai szerint a megyei (budapesti fővárosi) bíróság, a katonai bíróság, illetőleg a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága jár el az alábbi bűncselekmények és azok kísérlete miatt: a) a gyilkosság és szándékos emberölés (BHÖ. 349., 351. és 352.),- . b) a gyújtogatás (BHÖ 162— 164. p.). e.) rablás (BHÖ 433-437. p.), d) fosztogatás (betörés és lopás: BHÖ 427. pontjának c) alpontja); e) a lőfegyver és robbanóanyag engedély nélküli tartásával (BHÖ 33. pontjának (1.) bekezdése, és 34. pontjának (1.) bekezdése), továbbá a lőfegyver és robbanóanyag jogtalan használatával (BHÖ 33. pontjának (3.) bekezdése, és 34. pontjának (3.) bekezdése), elkövetett bűntett. f) a vizet, gázt, vagy villamosságot szolgáltató közérdekű üzemnek, vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló olyan közérdekű tizemnek, amelyet a kormány rendeletében nélkülözhetetlennek nyilvánít, továbbá nyilvános közlekedési üzemek, vagy a honvédelem céljára szolgáló üzemnek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett, továbbá annak a cselekménye, aki ilyen üzem területére való jogtalan behatolással, vagy ott-tartózkodással, vagy más módon az iizem működését szándékosan megzavarja (BHOSZ 73. pontja (1.) bekezdésének a törvényerejű rendeletben kiemelt tényállásai); vagy alti ilyen cselekményre izgat, vagy mást ilyen cselekmény elkövetésére felhív (BHOSZ 73. pont (2.) bekezdése; jelen pontban említett bűntettek csak abban az esetben tartoznak e törvényerejű rendelet hatálya alá, ha a cselekmény tömeges munkabeszüntetésre irányult, vagy egyébként nagy veszéllyel fenyeget; g) a közlekedés szándékos veszélyeztetésével elkövetett bűntett (BHÖ 172. pont), h) a Népköztársaság, vagy a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés (BHOSZ 1. pont), és az erre irányuló szövetkezés (BHOSZ 8. pont), n. A LÁZADÁS (BHOSZ 17-24. pont) j) a hűtlenség (BHOSZ 35., 37-40 pont.) 2. Az (1.) bekezdés b), c) és d) pontjában felsorolt bűntettek tekintetében az ügyész (legfőbb ügyész) arra tekintet nélkül indítványozhatja a gyorsított eljárás lefolytatását, hogy a cselekményt személyi, vagy társadalmi tulajdonban levő vagyontárgyon követték-e el. 3. A gyorsított eljárásban az 1954. évi V. törvénnyel módosított 1951. évi II. törvény (Bp) rendelkezéseit a jelen törvényerejű rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § 1. A budapesti fővárosi bíróságnál, a megyei bíróságnál, a katonai bíróságnál, valamint a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságánál az 1. paragrafus alá eső ügyek gyorsított eljárásban történő elbírálására különtanácsot (tanácsokat) kell alakítani. 2. A tanács elnökét a bíróság elnöke jelöli ki. A tanács népi ülnökeit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa egy évre választja: A népi ülnökök tisztségük egész tartama alatt folyamatosan működnek; 3. § í. Az eljárásra az a megyei (budapesti, fővárosi) bíróság is illetékes, amelynél az ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását indítványozza. 2. A legfőbb ügyész a gyorsított eljárás lefolytatását a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságánál is indítványozhatja. 4. § 1. A gyorsított eljárásban az ügyész (legfőbb ügyész) a terheltet vádirat mellőzésével a bíróság elé állíthatja. Ebben az esetben a tanúk és a szakértők előállításáról, valamint a szükséges egyéb bizonyítékoknak a bíróság elé tárásáról az ügyész (a legfőbb ügyész) gondoskodik. Az ügyész a vádat a tárgyaláson szóval terjeszti elő. 2. Ha az ügyész (a legfőbb ügyész) vádiratot nyújt be, a bp-nek az előkészítő ülésre, és a tárgyalás kitűzésének határidejére vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, hanem a tárgyalást a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani. 5. § 1. A gyorsított eljárásban elbírált bűntettek büntetése halál. A bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani, vagy öt évtől 15 évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat. Ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halálbüntetést rendel, ba annak elbírálása nem a jelen törvényerejű rendeletben megállapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtönbüntetést ki szállni nem lehet 2. A BT A 53. paragrafusa gyorsított eljárásban nem alkalmazató. 3. Ha a terhelt fiatalkorú, a büntetést az 1951, évi 34, TVR (FTVR) 8. paragrafusának rendelkezései szerint kell kiszabni. Ez a szabály azonban a BHOSZ 12. pontjában foglalt rendelkezéseket nem érinti, 6. § 1. A megyei (budapesti fővárosi) bíróság különtanácsának határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket a Magyar Népköztársaság legfelsőbb bíróságának két hivatalos bíróból és három népi ülnökből alakított különtanácsa bírálja el. A tanács megalakítására a 2. paragrafus (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. 2. A fellebbezési eljárásban a Bp. 195. paragrafus (2) és (3) bekezdésének határidőket megállapító rendelkezései nem nyernek alkalmazást, ahhoz képest a fellebbezési tárgyalásra a legrövidebb időn belül meg kell tartani. 7. § Ha a vád tárgyává tett bűncselekmény nem esik a jelen törvényerejű rendelet 1. paragrafusa alá, az eljárást a különtanács a Bp. rendes szabályai szerint folytatja le, vagy az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz teszi át. 8. § 1. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit — az 55. paragrafusban foglaltak kivételével — a hatálybalépés előtt elkövetett bűntettekre is alkalmazni kell. 2. Az 1956. évi 22. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti. Segítsük a munkástanácsok tagjait a vezetéshez szükséges ismeretek elsajátításában „Ha most valamelyik munkástanács azt mondja, hogy ő tudja, mikor, mit kell tenni, az enyhén szólva nem mond igazat". Ezt a kijelentést a Kéziszerszámgyár munkástanácsának elnöke tette az elmúlt napokban. Megfontolandó igazságok rejlenek e gondolatokban. Ez ötlik első pillanatban az ember agyába, de a másik pillanatban már újabb gondolatok: hogyan tudnák, mit kell tenni, hisz gyengék még a munkásönkormányzat e friss hajtásai. Igen, zsenge, de életerős hajtásokról van szó, amit ugyan még visszahúz az öreg, odvas fa árnyéka. Bekerültek a munkástanácsokba nemkívánatos elemek is. Ezek nemcsak, hogy árnyékot vetnek tevékenységükre, hanem fékezik is az egészséges kibontakozást. "Tőlük ugyan hamar megszabadulhatnak és nagyrészben már meg is szabadultak a munkástanácsok. Példa erre a Fémipari Vállalat, a Jutaárugyár is és sok más vállalat is. Ez tehát gyermekbetegségük a munkástanácsoknak, amiből rövid idő alatt kigyógyulhatnak. De van más betegségük is. Nagyon sok, munkájában, társadalmi életében becsülettel helytállt és helytálló dolgozó került a munkás önkormányzat e jelentős vezető helyére. De a vezetéshez szükséges szakképzettség hiánya nem ritkán fellelhető közöttük. Ez pedig fékezője a jó munkának. Segíteni kell ezen is, méghozzá nem is olyan sokára. Máris meg kell kezdeni a munkát, hogy ezek a munkástanács-tagok elsajátíthassák a vezetéshez szükséges ismereteket. Mit tesznek a Kéziszerszámgyárban? Osztályonkint tanulmányozzák a vállalatvezetés munkáját, beszámoltatják az osztályvezetőt, véleményét és tanácsait kérik. Ezzel azonban többnyire most csak egyszerűen képet, vagy betekintést nyernek, egyes osztályok munkájába, sok esetben bürokráciájába. Az alapos megismeréstől azonban még távol vannak. Kezdetnek hasznos tevékenység ez, s egyben bizonyítja, hogy a munkástanács valóban a vállalat gazdasági ügyeivel akar foglalkozni. Segíteni kell minden üzemben helyes mederbe terelni a munkástanácsok tevékenységét. Ki segítse és hogyan? Felvetődhet egy városi tanfolyam, vagy előadássorozat megtartásának gondolata. Az MTESZ pé" • dául rendezhetne egy ilyen tanfolyamot, vagy előadássorozatot. A / legképzettebb szegedi szakemberek előadásainak meghallgatásával is közelebb jutnának a vezetéshez szükséges ismeretek elsajátításához a munkástanács-tagok. A Kéziszerszámgyárban megkezdett tanulási forma helyes és jó kezdetnek, különösen, ha kifejlesztik ezt vállalaton belüli tanfolyammá, amit szintén gyakorlattal rendelkező szakemberek vezetnének. Természetesen a gazdasági vezetés új módszerével még a régi szakembereknek is ismerkedniük kell. Sőt, igen gyengének mondható a felsőbb gazdasági szervek, —• igazgatóságok, minisztériumok — irányító tevékenysége is. E szervek tétovázása, bizonytalansága szaporítja a nehézségeket az üzemekben, s nehezíti a munkástanácsok tevékenységének kibontakozását. Tehát párosul a felső bizonytalanság, tétovázás a lenti tapasztalatlansággal. Ezért lassan tud csak kibontakozni, helyes mederbe terelődni munkástanácsaink tevékenysége. Ezért fogjunk össze Szegeden, a magunk portáján, segítsünk a munkástanácsok tagjainak a vezetéshez szükséges ismeretek megszerzésében, az ismeretek gyarapításában. Hol maradt el a tápéi parasztoknak járó 100 mázsa cukor és a szárított répaszelet ? Még az elmúlt év október 10 és 15-e között szállították el Tápéról a szerződésre ter3. Ez a törvényerejű rendelet az 1956. évi 28. számú törvényerejű rendelet hatályát nem érinti. Ha azonban a terhelt ellen a jelen törvényerejű rendelet alapján a gyorsított eljárást már megindították, rögtönbíráskiodásnak ugyanazon bűncselekmény miatt nincs helye. Ha viszont a rögtönítélő bíróság az ügyet a rendes bírósághoz teszi át. az ügyész indítványozhatja gyorsított eljárás lefolytatását. (MTI1 melt cukorrépát a Szolnoki Cukorgyárba. Azóta is várja harminc tápéi dolgozó paraszt, hogy valami hírt kapjon a nekik járó 100 mázsa cukorról és a szárított répaszeletről. A répaszelet ügyében már hír érkezett, közölte a gyár, hogy szárított répaszeletet nem küldenek, helyette fizetnek a nekik járó répaszelet mázsájáért 1 forint 50 fillért. Azt hisszük, nem köszönik meg ezt a nemes gesztust a tápéi dolgozó parasztok; És az újabb cukorrépa termelési szerződéskötésnek sera használ az ilyen intézkedés^