Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-11 / 8. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUN KASPART S ZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 8. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1957 január 11. fl munkástanács sem törheti az ellenforradalmi propagandát Notórius fatolvajok ellen indított eljárást a rendőrség Sorra újjáalakulnak a szegedi vállalati „kisbankok" Ahol nem hisznek az inflációban és élóre állítják a forintot Az elmúlt években sok szegedi üzemben, hivatalban működött a dolgozók állal alakított Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. Ebbe a kis, vállalaton belüli „pénzintézetbe" munkások, műszakiak, adminisztratív dolgozók rendszeresen, havonta anyagi helyzetükhöz képest kisebb-nagyobb öszszegeket helyeztek el. Ugyanakkor a KST sürgős és méltányos esetekben pénzkölcsönt is adott tagjainak: Szegeden összesen 67 ilyen üzemi takarékpénztár működött, több mint 11 ezer taggal. Viszonylag komoly összegek halmozódtak fel, így üzemi takarékbetét formájában. Az elmúlt év októberében a legtöbb szegedi üzemben a KST-lagok kérelmére a lehető legrövidebb időn belül visszafizették a tagok pénzét. Néhány üzemben, elsősorban a Szegedi Ruhagyárban, a Ládagyárban, de az SZTK rendelőintézetben, az l-es Postahivatalnál, a pedagógusoknál a legnehezebb időkben is fennállott, és zavartalanul működött a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak most számos helyen újból megkezdték működésüket. Elsőnek az Államvasutak Igazgatósága mozdult meg, majd a Konzervgyár, Szalámigyár, Bútorgyár. A Szegcdi Kenderfonóban maga a munkástanács kezdeményezte az újjáalakulást; és ismerteti az Intézmény alapelveit. A Csongrádmegyei Építőipari Vállalatnál az elmúlt évinél sokkal nagyobb az érdeklődés. Érthető is. A KST vezetősége a betétgyűjtésen kívül igen nagy figyelmet fordított a kölcsönökre is. 118 esetben 55 ezer forintot adtak ki a legjutányosabb kamatra. — Kétszer ad, ki gyorsan ad i— volt az elvük — és néha, egy délután sem telt el a kérelem közlésétől, máris kiadták a csekket. A legkülönbözőbb célra: ruha-, tüzelővásárlásra, bútorbeszerzésre, üdülésre vették igénybe a KST pénzét. 250 forinttól egész 4800 forintig terjedő kölcsönöket adtak. Az elmúlt évben 50, most pedig már 160 tagjuk van. Figyelemre méltó, hogy mlg az elmúlt évben a havi betétek átlaga 20 forint volt, most a havidíjak 50—200 forint között mozognak. Egyelőre a műszakiak, adminisztrátorok jobban érdeklődnek a KST után, de sok fizikai munkás jelentkező is van. Ez az arány előreláthatólag még változik, mert az „agitációt" csal: most kezdik. Még termelési értekezleten is ismertetik a bankjukat: Mi egy pillanatra sem hittünk az inflációban — mondják a lelkes Építőipari KST vezérkarban. Rendszeres betéteikkel alá is támasztják, erősítik a forintot, amelyből sajnos, mindig oly kevés van; Űj ezüstkalászos tanfolyam indult Szegeden Mihálvteleken Is képezik magukat a gazdák A szegedi parasztok közül sokan komolyan érdeklődnek a mezőgazdaság kérdései, a belterjes gazdálkodás lehetőségei iránt. Ezért igyekeznek szakképzettségüket emelni. Most a téli hónapokat kihasználva többek között szakelőadásokat hallgatnak. Szegeden. Alsóvároson kökörülbelül 30 fővel jelenleg az esütkalászos gazdatanfolyam második évfolyama működik. A hét elején Mihálvteleken úiabb ezüstkalászos tanfolyam indul meg húszon felüli létszámmal. Az új tanfolyam munkáját és eredményeit élénk figyelemmel kísérik a mihálvteleki gazdák; Vigyázat, ez nem totói 50 000 forintos 1 db 25 000 fornlos 2 db 10 000 forintos 1 db 5000 forintos 5 db Fizetik a kölcsönsorsolds nyereményeit Hétfőtől kezdve rendszeresen folyik a III. és a IV. Békekölcsön legutóbbi nyereményeinek kifizetése Szegeden. Az Országos Takarékpénztár szegedi fiókjánál mintegy 80—100 személv nézi a régebbi és legutóbbi húzások kimutatásait, és öt—hatszáz kötvényre vonatkozólag adrak felvilágosítást; Csütörtök estig bezárólag az OTP szegedi fiókja és a postahivatalok 16127 darab nyereményt fizettek ki 669 ezer forint összegben. A nyeremények megoszlása a következő: 6 darab 5 ezer forintos. 1 darab 10 ezer forintos. 2 darab 25 ezer forintos és egv darab 50 ezer forintos nyeremény került eddi? kifizetésre a kisebb nyereményeken kívül; Zenés vacsorák, táncáélutánok a szegedi éttermekben Az élet ismét visszatér a rendes kerékvágásba. A szegedi vendéglőkben — a Tisza, az Aiföldi Étteremben, a Halászcsárdában — délután 4—5 óra körül felhangzik a zene és a szegedi emberek egyre többen térnek be egy kis bort inni és vacsorázni a szegedi éttermo'.vibe. Jól esik zenét hallgatni, s elbeszélgetni az asztalok körül, jó puszitamérgesi bor mellett. Az étlapokon piár ismét szerepelnek a régi. megszokott ételféleségek. A Tisza Étteremben lehet rendelni a népszerű "Tisza egyveleget«, az Alföldiben rántott borjúlábat, a Halászcsárdában a jellegzetes szegedi ételt — sülthalat, halászlét. A szegedi fiatalok minden bizonnyal ismét felkeresik szombat és vasárnap délután a Liget-vendéglőt, ahol 3 forintos belépőjegy ellenében 4 órától este 8-ig táncolhatnak a nyolctagú tánczenekar kíséretében, Az adózás már normalizálódik a III. kerületi tanács területén A szegedi III. kerületi tanács területén az október 23-a utáni események hatására — mint a város többi kerületében ugyancsak — csökkent az adóbefizetésele száma. A kerülethez tartozó gazdák, kisiparosok jó része azonban hamar belátta, hogy az adóbefizetések elhanyagolása később zavarokat okozna gazdálkodásában, vagy az üzleti életében, és fokozatosan visszatért az adórészletek rendszeres befizetésére. A kerületi tanács illetékes osztályán egyre többen jelennek meg, és kérdezősködnek az állammal szembeni tartozásaikról. Több, a termelőszövetkezetből kilépett gazda is jött, hogy kérje adója megállapítását, és arra részletet is fizetett be. A kerülethez tartozó kisiparosak, kiskereskedők december végéig mind értesítést kaptak, hogy a kormány 1956 második félévi adójuk felét elengedte. Ez bizonyos mértékig kihatott az adózási kedv javulásához. A III. kerületi tanácsnak az a tapasztalata, hogy az adózás Szeged ezen területén már normalizálódik, és yiszszatér a rendes kerékvágásba, Reodelet jelenik meg az ingatlanforgalomról és a haszonbérletről - a kormány továbbra is tárnokija a parasztok szövetkezés! mozgalmát A Földmüvelésügyi Minisztérium a múlt évi tagosítási rendelet megszüntetése mellett Márczis Antal nyilatkozata a falusi és tsz-problémák megoldásáról Az elmúlt évek hibás mezőgazdasági politikája, és a közelmúltban lezajlott események kiélezték az ellenléleliet és felzavarták a falvak életét. A helyenkint erőszakos termelőszövetkezeti szervezések, és a nem mindig megalapozott földtagosítások hosszít ideig feszültséget, most pedig a hibák konkrét megjelenését okozták a falvakban és a községekben. Az október 23-i események a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetében is mélyreható változásokat idéztek elő. Számos termelőszövetkezet feloszlott, és nagyobb méreteket öltött a kilépések száma a megmaradt termelőszövetkezetekből. Ugyanakkor sok esetben egyes kivált tagok új szövetkezeteket alakítottak, helyenkint pedig az eddig egyénileg gazdálkodó parasztok határozták el új szövetkezet alakítását. A falvakban a legutóbbi hetekben az ellenséges elemek tevékenysége folytán elburjánzottak az önkényes intézkedések, amelyek legtöbb helyen újabb törvénysértésekhez vezettek. A bajok és elintézetlen ügyek sokaságát mutatja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium különböző osztályait, de különösen a termelőszövetkezeti főosztályt, egyre másra küldöttségek keresik fel. A minisztérium a legsürgősebb bájolt orvoslására már kiadott egy-két rendelkezést, de az átfogó, az önkényeskedéseltet megszüntető, mindenre kiterjedő megoldásához újabb intézkedésekre van szükség. A Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Márczis Antalt, a Földművelésügyi Minisztérium termelőszövetkezeti főosztályának vezetőjét, s több kérdést tett fel a falusi és termelőszövetkezeti problémák megoldásával kapcsolatban. KÉRDÉS: Mit tesz a Földművelésügyi Minisztérium a termelőszövetkezetek védelmére, vagyonának megőrzésére? VÁLASZ: — A munkás-paraszt forradalmi kormány programjához híven azon az elven vagyunk, hogy a tagság minden esetben közgyűlésen keresztül érvényesítse akaratát. Az ellenforradalmi elemek és más szövetkezetellenes egyének számos helyen erőszakos eszközökkel oszlattak fel igen jól működő szövetkezeteket. Ilyen esetekben az állami szervek semmisnek tekintik a szövetkezet feloszlását, és a termelőszövetkezet tagságát visszahelyezik eredeti jogaikba, hogy minden befolyástól mentesen döntsenek a szövetkezet sorsában. A mai állapotok, s a falu elég zavarossá vált helyzete megkívánja azt is, hogy iránymutatást adjunk a nagyjából azonos problémák megoldásához. Tudomásunkra jutott, hogy egyes esetekben a kilépett tagok egy része, és különböző elemek jogtalanul minden ellenszolgáltatás nélkül, vagy egészen minimális ellenszolgáltatás ellenében hurcolta szét a szövetkezet vagyonát. Ezzel súlyosan megkárosították saját társaikat. A közeljövőben a minisztérium utasítást ad az alsóbb szerveknek, amelyben mindenekelőtt a termelőszövetkezetek széthurcolt és jogtalanul elsajátított ingóságairól és ingatlanainak visszaszerzéséről intézkedik. Azok a vagyontárgyak, amelyek 1956. október első napján bármilyen címen a termelőszövetkezetek tulajdonában, birtokában, vagy használatában voltak, azok felett a rendelkezési jog kizárólag a termelőszövetkezet tagságát illeti. A kilépett tagok által a javak önkényes szélhurcolását sem lehet törvényesnek tekinteni, hanem velük szemben a kilépőkre vonatkozó, már korábban is érvényben levő rendelkezéseket kell alkalmazni. A kilépő tagokkal való elszámolás módjáról, a velük történt megegyezés alapján mindenkor a közös gazdálkodást tovább folytató tagok közgyűlésének kell dönteni. Természetesen szükséges, hogy az általános irányelveket a közgyűlések is megtartsák, nehogy az ilyen tagok kártalanítása újabb bonyodalmakat okozzon. A kilépett tagok részére a belépéskor bevitt földdel azonos értékű földet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületéből, ha ilyen nincs, akkor a tábla szélén kell kimérni.. Tehát a termelőszövetkezet öszszefüggő tábláit megbontani nem szabad. A tagosított táblák megbontása nem sok előnyt jelentene a kilépő gazdáknak, de ugyanakkor hatalmas kárt okozna, a nagyüzemű termelőszövetkezeti gazdaságoknak. Azokat a földeket, amelyek akár tartalékföldként, akár felajánlás címén, vagy egyéb módon kerültek a feloszlott termelőszövetkezetek tulajdonába, nem lehet felosztani, hanem a közös épületek körül táblában kell meghagyni, és tsz, valamint állami gazdaságok útján kell hasznosítani. KÉRDÉS: Mi legyen a sorsa a feloszlott termelőszövetkezetek által elhagyott ingatlanoknak és ingóságoknak? VÁLASZ: >— Véleményünk szerint legjobb, ha az ilyen ingatlanokat és ingóságokat más életképes termelőszövetkezetek veszik át. Ha üyen termelőszövetkezet a környéken nincs, úgy mezőgazdasági állami üzemeknek vagy alacsonyabb típusú szövetkezeteknek, földművesszövetkezeteknek kell átadni. Az elhagyott vagyontárgyakkal ezeknek a szerveknek úgy kell gazdálkodniok, hogy azok ne forgácsolódjanak szét, s lehetőleg minél előbb egy újabb termelőszövetkezet megalakulását segítsék elő. — Hasonló elvből kell kiindulni a feloszlott termelőszövetkezetek által elhagyott állatállomány elhelyezésénél is. Arra kell törekedni, hogv ezek az állatok elsősorban a meglevő, vagy újonnan alakult termelőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok kezébe kerüljenek. Ha ilyenre nincs lehetőség, úgy állatlcnyész'ő szakcsoportoknak, termelőszövetkezeti I tagoknak, vagy élethivatásszerűen mezőgazdálkodást folytató egyéni parasztoknak kell eladni. Mindenféleképpen gondoskodni kell azonban az ilyen állatok áttelel tetéséről. Lehetőség szerint el kell helyezni őket állami tan* és kísérleti gazdaságoknál. KÉRDÉS: Hogyan kívánják rendezni a földingatlanok tulajdonjogi viszonyait ott, ahol ilyen kérdések felmerülnek? — A földingatlan és tulajdonjogi kérdéseket törvényerejű rendelettel fogja szabályozni az Elnöki Tanács. Máris fáradozunk egy ilyen rendelet elkészítésén, amely a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogi és használati viszonyainak rendezéséről szól. A forradalmi munkás-paraszt kormány programjának a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló célkitűzése szerint elsősorban a földtulajdon és a földhasználat megszilárdításával kell biztosítani a termelőszövetkezet és az egyéni gazdák nyugodt termelési feltételeit. Ennek érdekében a földrendezésről és tagosításról szóló múlt évi törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezését fogjuk javasolni, így az erőszakos tagosítások és földrendezések törvényesen is megszűnnének és ez nagymértékben hozzájárulna a termelési biztonság megszilárdulásához mind a termelőszövetkezeteknél, mind az egyéni gazdáknál. A nagyüzemi gazdaságok — közöttük a termelőszövetkezeti gazdaságok is — területük megfelelő kialakítását az egyéni gazdákkal megállapodva majd csere útján rendezhetik. Az előkészítés alatt levő rendelet rendezni kívánja a vitás tulajdonjogi és földhasználati kérdéseket :s. A javaslat szerint a termelőszövetkezeteknél és állami gazdaságoknál az 1956. rktóber 1-i tulajdonjogi állapotot kell szilára(Folytatis a 2. oldalon)