Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-11 / 8. szám

t Márczis Antal nyilatkozata (Folytatás az t. oldalróli nak tekinteni, s azt megváltoztatni, illetve a területeket a legfelsőbb felügy eleti szerv, illetve a termelőszövetkezeteknél a közgyűlés hozzájárulása nélkül csökkenteni nem lehet. Á határozat rendezni fogja azt a kérdést, hogy milyen eljárást kell követni azokkal szemben, akiket az elmúlt években a tagosításokkal sérelem ért. Ezeket a tulajdonosokat tagosítatlan tartalékföldekből kell majd kielégíteni. Hasonlóképpen rendezni kívánja a határozat azokat az 1949. szeptember 1. után kártalanítás nélkül igénybe vett bel- és külterületen levő, mezőgazdasági termeléshez szükséges ház- vagy egyéo ingatlanok sorsát is, ha azt élethivatásszerűen mezőgazdálkodást folytató igényjogosult kéri, s ha ezek az ingatlanok még nincsenek nagyüzemi gazdaságok tulajdonában. — Ez a rendelet intézkedni fog az ingatlanforgalomról és a haszonbérletekről is. A tervek szerint meg fogja szüntetni az eddigi ingatlanforgalmat korlátozó rendelkezéseket. Ha ezek a rendeletek megszűnnek, várható, hogy falun fellendül az ingatlanforgalom, nagyobb becsülete lesz a földnek, és nő a termelési biztonság. Természetesen, az egyéni gazdákon kívül a termelőszövettezetek és az állami gazdaságok is vásárolhatnak majd földeket., — A rendelettervezet kitér a magántulajdonok földbérleteire is. Magántulajdonban levő földjét bárki haszonbérbe adhatja, vagy részesekkel is műveltetheti. Ugyancsak haszonbérbe vehetnek földeket a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is. Ez a rendelkezés fogja megszüntetni a földreform és telepítés során juttatott ingatlanokat terhelő forgalmi korlátozásokat is. A tennelési biztonság megszilárdítása érdekében ennek a rendelkezésnek kell kimondania azt is, hogy a tulajdonosokat és a termelőszövetkezeteket csak rendkívüli veszély esetén | (árvíz, földrengés), és csakis bírósági úton lehet kimozdítani birtokaikból. KÉRDÉS: Milyen segítséget nyújtanak a bonyolult pénzügyi kérdések megoldásához? VÁLASZ: Nagyon soCc problémát okoznak ma a falvakban a felbomlott és a meglevő termelőszövetkezeteknél is a felbecslésre és értékesítésre vonatkozó pénzügyi kérdések. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közösen rendeletet ad ki ezeknek a kérdéseknek megoldáséra. A közös rendelet Intézkedni fog a felbomlott termelőszövetkezetek pénzügyleteiről, irányt mutat majd az Ingó és ingatlan vagyon felértékeléséhez, a feloszlott termelőszövetkezetdk állami hiteleinek viszszafizötöséhez, és rendelkezik a termelőszövetkezetek elhagyott javainak állammegőrzéséhez szükséges pénzügyi kiadásokról. <— Mi úgy gondoljuk, ha az említett rendelkezések, illetve tájékoztatások megjelennek, nagyon sok olyan kérdés tisztázást nyer a községekben, ami ma még mind a termelőszövetkezeti tagokat, mind az egyénileg dolgozó parasztokat nyugtalanítja. KÉRDÉS: Milyen támogatást kapnak ezentúl a i ermelöszövet kezetek? VÁLASZ: A forradalmi munkás-paraszt kormány kinyilatkoztatta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mezőgazdaság fellenI dítésére, és gazdasági támoj gaíást nyújt a termelőszövet' kezeteknek és az egyéni pa| rasztoknak egyaránt. A gazj dálkodás módjának megváj lasztását teljesen a paraszt| ság szabad elhatározására j bízza. Továbbra is vallja j azonban, hogy a nagyüzemi, társas gazdálkodás fölényben van az egyéni kisüzemi termeléssel szemben, és a parasztok szövetkezeti mozgalmát segíteni és támogatni kívánja. A kormánynak ez a célkitűzése az állami szervek kötelességévé teszi, hogy a rendkívüli helyzetben nyújtsanak fokozottabb segítséget a termelőszövetkezeteknek elért eredményeik megvédéséhez. — A mezőgazdasági szakigazgatási szerveknek egyik legfontosabb feladata most, hogy a szövetkezetek belső ügyeibe való minden beavatkozástól mentesen javaslataikkal, tanácsaikkal, szükség szerint konkrét gyakorlati intézkedéseikkel hassanak oda, hogy a termelőszövetkezetek az októberi események folytán kialakult bizonytalanságból mielőbb kikerüljenek, és törekedjenek arra, hogy az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek a tagok önkéntes elhatároeásából újjáalakuljanak, vagy a termelőszövetkezetek felszabadult földjein új szövetkezetek jöjjenek létre — fejezte be nyilatkozatát Márczis Antal, Mit kell tudni a nyugdíjsai kapcsolatos átmeneti rendelkezések végrehaitásáról ? Az Országos NvuaMintázol Mtlemánve A népgazdaság átszervezéséről szóló különböző rendelkezésekkel I kapcsolatban az elbocsátásra kerülő dolgozók részéről számos nvugdí jvon alkotású kérdés merül fel. Macmillan lett az új angol miniszterelnök Eden angol miniszterelnök lemondása a nemzetközi politikai élet nagy szenzációja. Az 59 éves brit államférfi, aki 1955 áprilisában, Churchill távozása után került a miniszterelnöki székbe, néhány héttel ezelőtt Jamaicába utazott, hogy orvosai tanácsára pihenjen. Egészségi állapota azonban visszatérése után sem javult, és az 1953ban végrehajtott hasműtót után sem javuló egészségi állapota arra kényszeritette a miniszterelnököt, hogy benyújtsa. lemondását a királynőnek. Erzsébet királynő Eden lemondása után tanácskozott a konzervatív párt vezető személyiségeivel, többek között Churchill volt miniszterelnökkel, Butler föpecsétőrrel, a miniszterelnök helyettesével, valamint Macmillan pénzügyminiszterrel. Végülis úgy határozott, hogy Macmillánt kéri fel kormányalakításra. Macmillan a megbízatást elfogadta. Francia politikai körökben nem kommentálták Eden lemondását, de hangsúlyozzák: az angol—francia közös, Egyiptommal szemben folytatott fellépés során a francia— brit szolidaritás teljesebb volt, mint bármikor. Görög kormánykörök véleménye szerint Eden távozása elő fogja segíteni a görög—angol viszony megjavulását. | Megszűnt a szesztilalom A közellátási kormánybiztos 1/1957. KK. számú rendelete szerint a kimert, vagy palackozott bor. sör és égetett szeszes italok helyben történő fogyasztására vonatkozó árusítási korlátozás megszűnt. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg az 5/1956. (XII. 13.) KK. sz. és a 7/1956. KK.. sz. rendeletek hatályukat vesztik. A rendeletet Nyers Rezső közellátási kormánybiztos írta alá. Iskolai hírek Nem lesz pótfelvétel az egyetemeken és főiskolákon A fővárosi sajtóban hír jelent meg arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán még ebben a tört tanévben pótfelvételre jelentkezhetnek. Illetékes helyen kijelentetlók, hogy a pótfelvételről szóló hir nem felel meg a valóságnak. A folyó tanévbein az egyetemeken és főiskolákon pótfelvétel nem lesz. Az állami ápolónőképző iskolában (Budapest, IV., Erkel utca 26) február elején új évfolyam kezdődik. A képzés két évig tart. Ellátást, lakást, tankönyvet és szolgálati ruhát térítés 1 nélkül biztosítanak! a hailga1 tóknak. Felvételre 18—32 év közötti nők jelentkezhetnek, akik az általános iskola nyolc osztályát elvégezték. Az érettségivel rendelkezők a felvételnél előnyben részesülnék. A jelentkezéshez iskolai, orvosi bizonyítvány, születési anyakönyvi kivonat szükséges. Jelentkezni az iskola igazgatójánál kell. A Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi osztálya felhívja a budapesti szerb-horvát és szlovák általános- és középIskolák vidéki tanulóit, hogy az iskolában a tanítás január 7-én megkezdődött, s a diáikotthonokban az ellátást biztosították. A tanulók haladéktalanul jelentkezzenek • Úi gyártmányok készülnek a közszükségleti cikkekből ŰJ minőségű bútorszövetet (készítenek az Űjszegedi Kender-Lenszövő dolgozói, mely igen tetszetős kivitelű. Egyelőre bordó színben készül, de úgv tervezik, hogv zöld színben is előállítják. Az áru Szegeden marad, az Állami Áruházban vásárolható. Fasztel színű, úi minőségű ruhuf&övetet is gyártanak. melvnek kivitelezése is minden bizonnyal megnyeri a vásárlók tetszését. A iólismert és kedvelt ! kressvászon is különböző | szélességben készül ruha! anyásnak. festve munkaru; hának. 142 centiméter szélesI régben Pedig lepedőnek. Ezek a gyártmányok szintén ; kaphatók lesznek a szegedi üzleteiében is. A külpolitika hírei — röviden Belgrád (MTI). Mint a Tanjug jelenti, Joszip Broz-Tito köztársasági elnök szerdán fogadta Jovo Kapicsics újonnan kinevezett budapesti jugoszláv rendkívüli cs meghatalmazott nagykövetet, aki rövidesen elutazik állomáshelyére. * Athén (MTI). Mint a Tnnjug jelenti, a Balkáni Szövetség állandó titkársága Athénben ülést lurtott. Az ülésen elhatározták, hogy az állandó titkárság székhelyét Athénből Belgrádba helyezik át, s ez január 15-e és 25-e között meg is történik. Az. állandó titkárság székhelye évenkinj változik a tagállamok fővárosa között. A Balkáni Szövetség állandó titkárságának új vezetőjévé Dzsemil Mioglu török külügyminiszteri tanácsost nevezték ki. Koesa Popovics jugoszláv külügyi államtitkár Belgrádban, újságírók előtt kijelentette: A jugoszláv—magyar kapcsolatok fejlődésének távlatai szerintem jók. Magyarországgal szomszédok vagyunk. Jugoszlávia alapvető érdeke, hogy minden országgal, de különösen szomszédaival, jó viszonyt tartson fenn. Az a tény, hogy Magyarország a közelmúltban komoly válságot élt át. nem zavarhatja jó viszonyunk fejlődését.. Ügy vélem, a két ország kapcsolatai a jövőben jó irányba fejlődnek és erősödnek ntajd. I. A kormányzat átmenetileg férfiaknál 58 évre, nőknél 53 évre szállítottu le a nyugdíjazási korhatárt, (58 éves férfinek, illetőleg 53 éves nőnek kell tekinteni azt is, aki az említett életkort legkésőbb ez év december 31-ig ! betölti.) Ez a rendelkezés azoki ra vonatkozik, akiknek 1956. október 23-án fennállott munkaviszonyát a munkáltató legkésőbb 1957. március 31-ig felmondja, | és akik öregségi nyugdíjra igé: nyüket bejelentik. Nem vonatkozik ez az átmeneti kedvezmény azokra a dolgozókra, akiknéli munkaviszonya 1956. október 23. és 1957. március 31. között szűnik ugyan meg, de nem a munkáltató mond fel, hanem maga a dolgozó szünteti meg munkaviszonyát, vagy például fegyelmi úton bocsátják el. Az ilyen személyek csak 60 éves (nők 55 éves) korukban kaphatnak nyugdíjat, ugyanúgy, mint azok, akiknek munkaviszonyát 1957. március 31-ét követően mondják fel. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhalár átmeneti leszállítása természetesen nem azt jelenti, hogy a nyugdíjtörvényben előírt 10 cvi munkaviszony nélkül is lehet nyugdijat megállapítani. A betöltött 10 évi munkaviszony tehát ilyen esetben is szükséges. A munkaidő számítására vonatkozó szabályok változatlanok maradtak. Így többek között életben van az a szabály is, hogy ha a munkaviszonyban 5 évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző j munkaviszony nyugdíj szempontjából elveszelt. Az átszervezés során, elbocsátott nyugdíjjogosult dolgozók — minthogy ezek a kedvezményes felmondási járandóságokat megkapják — nyugdíjban csak attól a naptól kezdve részesíthetők, amikor lejár az az idő, amelyre a részükre kifizetett felmondási járandóság, mint munkabér fedezetet nyújt. (Ez az idő egyébként a nyugdíjra jogosító 10 évi munkaviszonyba is beleszámít.) Legkorábban ilyen esclbell is csak 1957. január 1-től lehet a nyugdijat folyósítani. Annak érdekében, hogy az elbocsátolt nyugdíjjogosult dolgn-é>k nyugdíjukat minél rövidebb idő alat' megkaphassák, a munkáltató az elbocsátott dolgozó részére olyan igazolást köteles kiadni, amely a következő adatokat tartalmazza: a) A munkaviszony megszűnését megelőző 2 éven belüli utolsó 12 havi munkabér összegét ! naptári liónaponkint részletezve az egyes bérfizetési időszakok i alatt munkában töltött napok j feltüntetésével, j b) Abban az esetben, ha az a) pontban megjelölt időszakban a : dolgozó táppénzben részesült, a táppénzes idő tartamát naptári i napok szerint feltüntetve, és a táppénz kiszámításának alapjául szolgáló napi átlagbért, r) Az. al pontban megjelölt időszakra járó természetbeni juttatásokat. ruhajárandóság esetében a \ iselési idő megszabott tartamát, és a beszerzési árat, valamint a dolgozó által fizetett térítés összegét,d) A munkaviszony megszűnésekor kifizetett felmondási járandóságok részletezett összegét, és nzt az időpontot, amikor az elbocsátott dolgozó munkabértpótló felmondási járandósággal való ellátottsága megszűnik, e) A munkavállalói igazolólapba bejegyzett adatok alapján a dolgozóknak a munkáltató által nyilvántartott tartozásait, és annak a befizetési számlának számát és tulajdonosa nevét, amelyre a befizetéseket teljesíteni kell, f) A munkabérből bírói ítélet alapján letiltott követelés összegét a letiltási rendelvény, vagy annak másolatit csatolásával, g) Közszolgálati alkalmazott esetében nz 1951. december hó 31. napjáig a korpótlék, cs szabadságidő szempontjából beszámított szolgálati időt a beszámítási okirat számának és keltének közlésével. Az utolsó 12 havi munkabért az 1956. október, november, december hónapokra kifizetett munkabérek figyelmen kívül hagyásával kell megadni, az 1956. december hó 31. napjától a felmondás időpontjáig járó munkabérként pedig az érvényes niunkabérszabályok szerint a munkakörnek megfelelő teljes bért kell kimutatni abban az, esetben is, hn ebben az időszakban a fennálló jogszabályok értelmében nem a teljes bért fizették ki. (Például: abban az esetben, ha a munkaviszony az 1957. évi január hó 31. napjával szűnik tneg, az 1955. évi november hó 1. napjától az 1956. évi szeptember hó 30. napjáig, és az 1957. évi január hó 1. napjától január hó 31. napjáig terjedő 12 havi bérfizetési időszakra kifizetett, illetőleg járó munkabéreket kell közölni.) A nyugdíjra Jogosult elbocsátott dolgozó nyugdíjigényét a lakóhelye szerint illetékes SZTK alközpontjánál (kirendeltségnél) jelentheti be. Az igénybejelenléskor a munkáltató által kiállított fenti igazolást, valamint a munkakönyvet és születési anyakönyvi kivonatot is be kell nyújtani. A nyugdíj megállapítását végző SZTK-szerv indokolt esetben a nyugdíj egy havi összege erejéig kivételesen előleget is folyósíthat. II. Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár átmeneti leszállítása nem jelenti azt, hogy azok a nyugdíjasok, akik az 1956. évi október hó 23-án munkaviszonyban állottak, és munkaviszonyukat a munkáltató az 1957. évi március 31. napjáig megszüntette, a régebbi jogszabályok szerint megállapított nyugdijuk, öregségi, rokkantsági járadékuk stb. helyett a jelenleg érvényben levő nyugdíjtörvény szerinti öregségi nyugdíjat kaphatnak. Erre csak akkor van lehetőség, ha a régi nyugdíjszabályok szerint nyugdíjazott dolgozó ellátásának megállapítása óta újabb 10 évig munkaviszonyban állott. AJ éijabb 10 évi munkaviszonynyal nem rendelkező elbocsátott nyugdíjas dolgozók részére az újabb rendelkezések kétirányú kedvezmény biztosításával nyugdíjpótlék megállapítását teszik lehetővé. Az egyik kedvezmény az, hogy nyugdíjpótlékban a 60 évnél fiatalabb férfi és 55 évnél fiatalabb nő is részesülhet abban az esetben, ha a férfidolgozó 58., illetőleg a nődoigozó 53. életévét legkésőbb 1957. december 31-ig betölti. A másik kedvezmény az — az egyébként érvényes szabályoktól eltérően — 30 százalékos nyugdíjpótlékra olyan dolgozók is jogosultak, akiknek 1956. október 23-án fennállott munkaviszonyát a muukállató legkésőbb 1957. március 31-ig felmondja. Erre a kedvezményre az így elbocsátott dolgozók abban az esetben is jogosultak, ha korábban csak 25 százalékos nyugdíjpótlékot kaplak. A 30 százalékos nyugdíjpótlék azt jelenti, hogy a nyugdíjas nyugdíjának 30 százulékával felérő.pótlékot kap. Ha a nyugdíj a 30 százalékos pótlékkal együtt sem éri el az 500 foriulot, azt 500 forintra kell kiegészíteniNem lehet 500 forintra kiegészíteni ezen a címen annak a nyugdíját és nyugdíjpótlékát, akinek utolsó munkabérátlaga a havi 666 forintot nem érte el. Az ilyen nyugdíjasok nyugdíját, és a nyugdíjpótlékát legiteljebb a 666 forintnál kisebb összegű jnunkabérátlag 75 százalékára lehet kiegészíteni. Áz átszervezés során elbocsátott dolgozó nyugdíjasok a harminc százalékos nyugdíjpótlókban csnk attól a naplói kezdve részesíthetők, amikor lejár az idő, amelyre a részükre kifizetett felmondási járandóság, mint munkabér fedezetet nyújt. A harminc százalékos nyugdíjpótlékot azonban e kedvezmény alapján legkorábban 1957. január b lől lehet folyósítani. Annak érdekében; hogy n munkaviszonyból elbocsátott dolgozó nyugdíjas harminc százalékos nyugdíjpótlékát minél hamarább megkaphassa, a munkáltató az elbocsátáskor köteles a nyugdíjas dolgozó részére az 1. alatti a)—f) pontokban felsorolt adatokat tartalmazó igazolást kiadni. AJ utolsó tizenkét, havi munkabért a munkáltatónak nz elbocsátott nyugdíjasok esetében is az l. alattinak megfelelően kelt igazolnia. AJ elbocsátott nyugdíjas dolgozóknak a harminc százalékos nyugdíjpótlék az Országos Nyugdíjintézettől (MÁV nyugdíjasodnak a MÁV nyugdíjhivataltól kell kérniük, és kérelmükhöz csatolni kell a munkáltatótól kapott igazolást. Az 1954. évi október bő 1,napja után (az 1954. évi 28. sz. tvr. alapján) nyugdíjazott dolgozó nyugdíjasok közül azok, akiknek az 1956. október 23-án fennállolt munkaviszonyát munkáltatójuk legkésőbb 1957. március 31-ig megszünteti — az egyébként érvényes általános szabályoktól eltérően — a munkaviszonyuk miatt eddig nem folyósított öregségi nyugdíjukat attól a naptól kapják meg, amikor lejárt az az idő, amelyre a részükre kifizetett felmondási járandóság, mint munkabér fedezetet nyújt, A fent ismertetett rendelkezések csak a saját munkai'iszonyuk alapján nyugdíjban részesülöket, vagy ellátásra jogosultakat érinti, de semmilyen tekintetben nem vonatkoznak az özvegyi nyugdíjban (járadékban stb.) részesülőkre. AJ özvegyi nyugdíjakra változatlanul az eddigi rendelkezések érvényesek. (MTI). Á köfelező beadás megszüntetésével kapcsolatos egyes kérc'ése: ről A közellátási kormánybiztos a kötelező beadás megszüntetésével kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről a következő rendeletet adta ki: A kötelező beadás megszüntetése folytán az olyan termelök részére, akik 1957. évre történő előteljesítési szándékkal az 1956. évi beadási kötelezettségük mértékét meghaladó mennyiségű mezőgazdasági terméket adtak be, a teljesített többletbeadás után a kifizetett beadási ár és az átvétel időpontjában érvényben volt állami szabadfelvásárlási ár közötti különbözetet meg kell téríteni. A termelőknek az árkülönbözet kifizetése iránti igényüket a beadási könyv és az előteljesítést igazoló vételi jegy egyidejű bemutatása mellett az illetékes átvevő vállalathoz (állatforgalmi, terményforgalmi, tejipari vállalat, földművesszövetkezet) kell benyújtani. Amennyiben sem a beadási könyv, sem a vételi jegy nincs a termelő birtokában, úgy az előteljesítés tényleges adatait a volt községi begyűjtési előadó nyilvántartásai alapján meg lehet állapítani. A kérelmek benyújtásának végső határideje 1957. február 28. Az igazolt előteljesítés után járó árkülönbözetet az illetékes átvevő vállalat fizeti ki. Erre a célra a vállalat a Magyar Nemzeti Bankitól a 103/1957. PM. számú utasítás 4. paragrafus 3. bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak értelemszerű alkalmazásával rendkívüLi állami tamogatást igényelhet. A t&karmánybeadési kedvezménnyel járó sertéshizlalási szerződésekkel lekötött sertéseket — a kötelező beadás megszüntetése folytán — a takarmánybeadási kedvezmény nélküli szerződésekre megállapított magasabb áron keli átvenni. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A második paragrafus rendelkezéseit az 1956. október 25. napjától jelen rendelet hatályba lépéséig eszközölt átvételéltnél alkalmazni kell,