Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

(Fotgiotás a i. oldalról.) muuiástanácí törvénye* hatá­rozatait végrehajtani, ugyanúgy kötele* a munkás tanács törvény­be vagy jogszabályba ütköző ha­tározatainak végrehajtását t— ha ilyenek születnének — meggátol­ni és visszautasítani. 2. Az Elnöki Tanács * kor­mány javaslatára törvényerejű rendeletben szabályozta az ipar­vállalatoknál megválasztott mun­kástanácsok működését. A munkástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a termelők jogot kaptak arra, hogy választott képviselőik útján részt­vegyenek az üzemek gazdasági irányításában. Az ipar vezetésé­ben — ahogy ezt az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták — je­lentős bürokratikus vonások alakultak ki és ez hátráltatta vállalatok termelőmunkáját. A törvény előírásai alapján műkö­dő munkástanácsok hivatottak az üzemvezetést bürokráeiamentessé tenni, ugyanakkor az ipar szocia­lista állami vezetésének segítsé get nyújtani. 3. Á munkástanácsok saját üzemeikben tegyék érdekeltté a munkásokat a termelésben és a kormányszervekkel, valamint a szakszervezetekkel együtt olyan bér- és prémiumrendszert dolgoz­zanak ki, amely a dolgozók anyagi érdekeltségén keresztül elősegíti a legfontosabb gazdasági feladatok megoldását. A munkástanácsok akadályoz­zák meg az özem vagyonának bűnös elherdálását, szigorúan tartsák és tartassák be a munka­viszonyra, bérezésre, értékesítés­re stb. vonatkozó kormányhatá­rozatokat­V.4. Az üzemek nagyobb önálló­sága a gazdasági vezetés terén, az igazgatók és munkástanácsok megnövekedett jogköre lehetővé teszi, hogy a különféle felsőbb irányító szervek száma és appa­rátusa jelentősen csökkenjen. Ugyanakkor a kormány tantil­mánvozza az olyan szakmai szer­vek létrehozását, amelyek alkal­masak arra, hogy az üzemek szakmai irányítását a dolgozók közvetlenebb és hatékonyabb bevonásával javilsa.­5. A jelenlegi gazdasági nehéz­ségek miatt elkerülhetetlen és szükséges — különösen az anyag és energia legcélszerűbb felhasz­nálása érdekében — a központi irányítást olyan kérdésekben is biztosítani, amelyek később de­centralizSlt-irányitássál is meg­oldhatók. lesznek.­A fentiek figyelembevételével azonban az üzemek munkástaná­csainak maguknak kell előmoz­ditaniok üzemükön belül a ter­melőmunka minél jobb meg­szervezését; A kormány bízik abban, hogy a munkástanácsok képesek lesz­nek felelősségteljes feladatuk el­látására és minden segítséget megad ahhoz, hogy a munkás­tanácsok beváltsák azt a re­ményt, amelyet a dolgozók ösz­szessége és a dolgozók állama mfiködésülchöz főz; V8I. A művelődés ügyéről A szocialista társadalom felépítésének hatékony elő­mozdítása érdekében, s annak igen fontos részeként a kor­mány kötelességének tartia a tudomány és kultúra fejlődé­sének. s a magvar nép kultu­rális felemelkedésének hat­hatós elősegítését. Ez sokol­dalú munkát ró mindazokra az állami és társadalmi szer­vekre és intézményekre, ame­lyek a tudomány és a kultúra területén feitik ki tevékeny­ségüket. Azokkal a kérdések­kel kapcsolatban, amelyek ezen a területen megoldásra várnak, a kormátü' szüksé­gesnek tartia kijelenteni: 1. A kormány biztosítja a haladást, szolgáló tudományos és művészi alkotó munka sza­badságát. a tudományos és művészeti meggyőződés tisz­teletbentartását. A tudomá­nyos és művészeti életben he­lyet kell kapnia minden hala­dó irányzatnak és felfogásnak, amelyek segítik nemzeti kul­túránk fejlődését; Szabadsá­got és támogatást biztosít politikai pártállásra való te­kintet nélkül min.den tudós­nak. írónak és művésznek, kivéve a szabadság és a szo­cializmus ellenségeit. A tudó­rok. műszaki értelmiségiek, írók. művészek és általában az értelmiségi szakemberek munkáidra': megítélésében elsősortran » képestéi a arain* tudás és az legyen a dSntő szempont, hogy milyen mér­tékben járulnak hozzá alko­tó munkájukkal az esész. dol­gozó magyar nép anyagi és kulturális értékeinek növelé­séhez. a haza. a dolgozó nép felemelkedéséhez. 2. A kormány tovább kí­vánja fejleszteni szocialista kultúránkat Ennek érdeké­ben építeni akar mindazokra a kulturális eredményekre és vívmányokra. amelyeket, a magvar nép felszabadulása óta elért. Ápolni és tovább kívánja fejleszteni haladó nemzeti hagyományainkat. A nemzetközi kulturális kapcso­latok széles hálózatának meg­teremtésével. tudósaink. író­ink. művészeink külföldi uta­zásaival. vendégszerepléseivel biztosítja, hogy nemzeti kul­túránk a szocialista és kapi­talista országok haladó kul­turális eredményeivel szün­telenül gazdagodjék és ezek nemzett kultúránk szerves részeivé váljanak. 3. A szocializmus megvaló­sításának egész társadalmi, életünkben — az államigaz­gatásban. Ipari, mezőgazda­sági és kultusális téren egy­aránt — tudományos alapo­kon. tudományos módszerek­kel kell történnie. Ezért a kormány tudományos életünk feilődését. az elméleti és kí­sérleti tudományos kutatást —' főleg a gyakorlati feladatok megoldását előkészítő alapku­tatásokat — anyagi eszkö­zeinkhez mérten, támogatás­ban kívánia részesíteni. A kutatások támogatására szánt eszközök felhasználásáról ma­ga a Tudományos Akadémia, illetve a legkiválóbb tudó­sok és szakemberek döntse­nek. A Magyar Tudományos Akadémia tagiai. az ország legkiválóbb tudományos szak­emberei. a iövőtoen az eddi­ginél ióval nagyobb mérték­ben vegyenek részt az állami feladatdk rrtegoiaásSSan, csökkentve az őket terhelő adminisztratív tevékenységet. 4. Iskoláinkban az ifjúságot a demokrácia és a szocializ­mus szellemében, a haza, a munka, az igazság szereteté­re. emberiességre és becsüle­tességre kell nevelni. A tan­tervekben és a tankönyvek­ben érvényesíteni kell a napi politikai események hatásától, a hibás aktualizálástól men­tes tudományosságot és az oktatás nemzeti iellegét. Az általános- és középiskolákban az idegen nyelvek tanítása a tanulók választása alapián történjék. Az if júság számára a középiskolai és egyetemi továbbtanulást a tanulók ké­pességei és tanulmányi ered­ménvei alanián kell biztosí­tani. Az eddiginél nagyobb mértékben kell növelni az iskolai tantermek számát építkezéssel és az oktatás cél­iára alkalmas épületek át­adásával. Törekedni kell a népi kollégiumi rendszer visszaállítására és fejleszté­sére; Törvényjavaslatot kell ké­szíteni az egyetemek és a felső­oktatási Intézmények reform­járól. a munkás és dolgozó parasztgyerökeiknek az egye­temekre és főiskolákra való felvétele jelentős kiszélesíté­séről azzal, hegy a felsőokta­tási intézmények a népgazda­ság és a kultúra minden te­rülete számára képzett, a né­pi demokratikus rendszerhez és a szocializmushoz hű szak­embereket képezzenek. Az egyetemi oktatás reformjá­nak keretein belül számos karon öt évre kell felemelni a tanulmányi időt. Továbbra is biztosítani kell. hogy a fel­nőtt lakosság általános-, kö­zép- és felsőfokon a legtelje­sebb önkéntesség alapján to­vábbképzésben részesülhes­sen. 5. A magyar művelődés előttünk álló feladatalt a kor­KÖZLEMÉNY a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Bőmén Népköztársaság és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjai, valamint kormányai képviselőinek budapesti találkozójáról A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségének meghívása alapján 1957. január 1-én Budapestre érkezett a Bolgár Kommunista Párt és a Bolgár Népköztársaság kormánya képviseletében ZSIVKOV és DAMJANOV elvtárs; a Cseh­szlovák Kommunista Párt és a Csehszlovák Köztársaság kormánya képviseletében NOVOTNY és SIECKY elvtárs; a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya képviseletében GHEORGHIU-DEJ, MOGYORÓS és BO­RILA élvtárs; a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szov­jetunió kormánya képviseletében HRUSCSOV és MALEN­KOV elvtárs. Folyó évi január hó 1—I. között az említett országok pártjainak és kormányainak képviselői megbeszéléseket folytattak, amelyeken részt vettek ZSIVKOV és DAMJA­NOV elvtársak (Bulgária); NOVOTNY és SIROKY elvtár­sak (Csehszlovákia); KÁDÁR és MÜNNICH elvtársak (Ma­gyarország); GHEORGHIU-DEJ, MOGYORÓS és BORILA elvtársak (Románia); HRUSCSOV és MALENKOV elvtár­sak (Szovjetunió). i • • 1 A találkozó során elvtársi és baráti véleménycsere folyt egy sor kölcsönös érdeklődés­re számottartó politikai, gaz­dasági jellegű és a pártéletet érintő kérdésben, valamint a nemzetközi helyzet egy sor aktuális kérdésében. A találkozó részvevői köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik és pártjaik helyzetéről. A részvevők megelégedé­süket fejezték kl afelett, hogy Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió ugyanúgy, mint az összes szo­cialista országok, új, hatalmas sikereket értek el a szocializ­mus és a kommunizmus épí A találkozón részt vevő kommunista és munkáspár­tok, valamint kormányok képviselői megelégedésüket fejezték kl a magyar politi­kai helyzet és gazdasági élet normalizálódásával kapcso­latban. Az ország összes egészséges, demokratikus erői, élükön a munkásosz­tállyal, mind jobban tömö­rülnek a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Magyar Szocialista Mun­káspárt köré, támogatják a kormány és a párt politikai és gazdasági tevékenységét, aktívan fellépnek az impe­rialista propaganda útmuta­tása szerint a lakosság köré­halmozás útján tudják bizto­sítani a nép életszínvonalá­nak emelését és a népi de­mokratikus Magyarország megerősödését. A találkozó részvevői a vé* leménycsere során megálla­pították. hogy a magyr.r kom­munisták mind jobban ren­dezik soraikat és készek min­den erejüket latbavetni a népi demekratikns rendszer és a szocializmus magyaror­szági vívmányai megerősíté­sére, a szocialista tábor min­den országával fennálló szi­lárd, baráti kapcsolatok to­vábbi fejlesztése érdekében. Bulgária, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió képviselői biztosították a ma­gyar elvtársakat, hogy orszá­gaik népei minden támoga­tást és minden segítséget megadnak a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mánynak és a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak a népi demokratikus állam megerősítése, az ország füg­getlenségének és biztonságá­nak az agresszív imperialista erők cselszövéseitől való biz­tosítása érdekében. A találkozó részvevői ki­cserélték véleményüket a Szovjetunió kormányának 1956. évi október 30-i nyilat­kozatával kapcsolatban cs azon egységes meggyőződé­süket fejezték ki, hogy a Államok ilyen irányú gyar­matosító törekvésének kife­jezése az úgynevezett "Eisen­hovver—Duiles doktrína:*. Ezen "doktrína* alkotó részét képezi az Egyesült Államok elnöke részére biztosított kü­lönleges felhatalmazás ame­rikai fegyveres erőknek a Közel- és Közép-Keleten az elnök belátása szerint való felhasználásáról. Az amerikai monopoltőke és milita^sta körcinek Közel- és Középke­let államainak ügyeibe tör­ténő durva beavatkozása a helyzet új, komoly kiéleződé­sét eredményezné ezen tér­ségben, amely az Egyiptom ellen elkövetett agresszió eredményeként a közelmúlt­ban katonai küzdőtér volt. Ebben az esetben a közel­és közép-keleti helyzet kiéle­zéséért járó felelősség az összes ebből folyó következ­ményekkel az Egyesült Álla­mokra hárul. A Közel- és Kö- védi- A "éDÍ demokratikus al­mánv a derrtókratizmtts ffa ..szélesítésérvel a legkiválóbb szakemberekkel woros együttműködésben kívánja megoldani; A kulturális élet irányításában, a kultúra mű­velőinek és alkotó továbbfej­lesztőinek elgondolásait mesz­szemenően figyelembe kell venni. Ennek érdekében a kormány vezető állami szer­veink mellett tudományos és művészeti tanácsokat létesít, amelvek munkájukban tudo­mányos szakintézetekre tá­maszkodnak. A doleozó nén kulturális színvonala szaka­datlan emelése érdekében az iskolánkívüli művelődés ügyét széleskörű társadalmi feladat­nak tekinti amelyhez az ál­lam hathatós erkölcsi és anya­gi támogatást biztosít. 6. Az irodalmi és művészeti szakterületek legkiválóbb képviselőinek bevonásával sürgősen ki kell dolgozni azo­kat a szervezeti és gazdasági formákat, amelvek az irodal­mi és művészeti élet gazdag, sokoldalú kibontakozását mi­nél nagvobb mértékben elő­segítik: 7. A kormány a művelődés­ügy intézésének több minisz­tériumra és főhivatalra való szétdaraboltsását. a párhuza­mos tevékenységeket kifejtő középszerveket és intézmé­nyeket megszünteti és ehe­lyett kislétszámú. úitípusú. egységes Művelődésügyi Mi­nisztériumot hoz létre, amely az adminisztratív utasítgatás helvett döntően fontos fel­adatának tekinti a kulturális tevékenységek elvi irányítá­sát. serkentését, támogatását és koordinálását; VIII. Hz ál'am és az egyház viszonyáról A forradalmi munkás-pa­raszt kormány alkotmányunk szellemében tiszteletben tart­ia minden egyes állampolgár lelkiismereti szabadságát és a vallás kérdésében való állás­foglalást az állampolgár ma­gánügyének tekinti. 1. A kormány az egyházak és vallásfelekezetek szabadsá­gát biztosítja, támogatja és zép-Keiet népeinek érdekei, valamint a béke és nyugalom ezen térségben történő bizto­sításának érdekei megköve­telik, hogy minden állam te­gyen erőfeszítéseket az Egyip­tom elleni agresszió követ­kezményeinek felszámolásá­ra, a közei- és közép-keleti államok ügyeibe kívülről tör­ténő bármiféle beavatkozás megakadályozására, ezen ál­lamok önállóságának és füg­C3 a nu....l.ulltl,.l.us CÍJI- — — » ... . „„,1 . . , , . .... lésében A magyar népgazda- ben bomlasztó, provokatív te- szovjet kormány e nyilaiéi- getlensegenek biztositasara. — vékenységet kifejtő népelle- 2ata teljes egészében megie- A szocialista tábor orszá­ság sikeresen haladt előre a szocialista úton. Ezt a fejlő­dést zavarta meg az ellenfor­radalmi erők támadása. Je­lenleg az ellenforradalom le­verése után a Magyar Nép­köztársaság szocialista gazda­sága határozottan erősödik és a fejlődés útjára lépett. A szocialista tábor országai az elmúlt évben sikeresen telje­sítették a népgazdasági ter­nes elemekkel szemben. Bé késen folytatja termelőmun­káját a magyar parasztság, amelyet nem sikerült félre­vezetni az imperialista és el­lenforradalmi propaganda provokációinak, és amely a magyar faluban méltó vá­laszt adott a földbirtokosi rendszer visszaállítását célzó kísérletekre. A magyar dol­lel a szocialista országok kö­zötti baráti kapcsolatok erő­sítése erdekeinek, az egyen­jogúság és az összes népek ér­dekeinek tiszteletbentartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a proletár­internacionalizmus lenini el­vei alapján. Az országok képviselői szocialista tábor orszá­gai, amelyek változatlanul védelmezik a népek közötti béke ügyét, minden erőfeszí­tést megtesznek a hideghábo­rúhoz való visszatérés meg­akadályozása érdekében. Fzen országok szilárdan el­határozták, hogy felhasznál­ják a szocialista rendszer ere­jét és saját befolyásukat an­mcgelégedéssel állapították nak érdekében, hogy megaka­• a IlU pz, UdPtlU 1 Let -——tlv "J"! "3 eket új eredményeket értek ^ozók azon része, amelyet az meK- ho6Y a nyilatkozat téte- elalyozzak az agresszív körök­ellenforradalom demagóg és lei sikercsen megvalósulnak nek a nemzetközi feszültség provokációs nacionalista lel- a szocialista országok kölcsö- további kiéleződésére, a fegy­szavai félrevezettek, mind- nös kapcsolatainak gyakorla- verkezési verseny növelésére, jobban meggyőzőtlik, hegy tában, ami hozzájárul a szo- a háborús pszichózis felszításá­K félrevezették, most már látja, pialista tábor további egybe- ráirányuló kísérleteit. Ezen or­mus hatalmas zászlaja alatt h°SY e2pr' a félrevezetésért forrásához, a szocializmus or- szagok szilárd meggyőződése, tovább erősítették cybefor- 6s ?z ellenforradalom teve- szagai gazdasági és kulturá- "ogy meg távolról sincsenek kommunista és kenységéért a magvar nén lis építésének további sikerei- kihasznalva az államok kő­éi a nép jóléte növelésének útján, fejlődés tapasztalható a kultúra, tudomány és tech­nika területén. Ezen országok népei a marxizmus—leniniz­rottságukat munkáspártjaikkal, valamint kormányaikkal. legjobb fiainak, az eílenforra- hez> az 02071 országok népei 2ötti viszony megjavításának dalmi bandák terrorjának ál- közötti barátság erősödéséhez és a népek igazi biztonsága „„„,* v.--1. és a tpsfvÁpí L-51pc5nno c,.„; biztosításának ÍÍ6C7PD ini,,.(,;_ dozatul esett hősök vérével kellett fizetni. Magyarország dolgozói mind jobban felis­merik azon út végzetességét, amelyre a népi demokratikus rendszerrel és a szocializmus es a testvéri kölcsönös segí­tés kiszélesedéséhez. A nemzetközi helyzet ak­tuális kérdéseivel kapcsolat­ban folytatott véleménycsc­biztosításának összes lehető­ségei. A jelenlegi feltételek között hatalmas jelentősége lenne az olyan gyakorlati lé­péseknek, amelyek a fegy­A találkozó részvevői egy­öntetűen arra a következte­tésre jutottak, hogy a ma­gyar dolgozók erőfeszítései eredményeként, a magyar rendszerrel és a szocializmus rok eredményeként a találko- verkezés és az államok fegy­forradalmi munkás-paraszt ügyével szembenálló eliensé- Zíi részvevői megállapították, veres erőinek csökkentésére, kormány vezetésével, a szov- ges erők akarták őket ve- h°gy az utóbbi időben a nem- valamint az olyan veszélyes jet hadsereg segítségével si- zetni. zetközi helyzet észrevehetően Pusztító fegyverek, mint az éleződött. Ezen kiéleződést a alom- és hidrogénfegyverek A magyar munkásosztály, nyugati államok agresszív megtiltására irányulnának, parasztság cs az értelmiség köreinek tevékenysége vál­helyesen értékeli hazája hely- tolta ki. amelyek a világot zetét, valamint a magyar nép újra a hidegháború állapotá­és a Magyar Forradalmi ba szeretnék visszafordítani, felelne az európai kollektív Munkás-Paraszt Kormány Erről tanúskodik mind az birtonsági rendszer létrcho­kcrült elhárítani a népi de mekratikus rendszer és a ma­gyar nép szocialistá vívmá­nyainak megsemmisítésére irányuló kísérleteket. Sike­rült felszámolni a fasiszta diktatúra magyarországi lét' Az összes európai és ugyan­akkor a világ összes népei biztonsága erdekeinek meg­lam és az egyházak közölt megkötött egyezményeket el­ismeri és tiszteletben tartia; Az iskolákban telies mérték­ben biztosítja a fakultatív hitoktatást, vagyis a vallás­oktatásban való részvét vagv rész nem vétel szabadságát. 2. A kormány ugyanakkor elvária. hocv a különböző vallásfelekezetek egyházainak vezetői, lelkészei, egyházi és világi funkcionáriusai a jelen helyzetben a feszültség eny­hítése. a társadalmi konszoli­dáció érdekében. általában nedie az ál'am alkotmányá­nak és törvényeinek teljes tiszteletben tartása mellett töltik be hivatalukat. 3. A kormány törvényes fe­lelőssége tudatában nem tűr­heti. hogv bármely vallásfele­kezet egyházának bármelv szervét vagy funkcióját bárki is a Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen irá­nyuló politikai reakció céliai szolgálatába állítsa. Megen­gedhetetlennek tartia a kor­mány azt is. hogy az egyhá­zak tagiai közül valakit is az egyházi funkciók vagv szol­gáltatások tekintetében hala­dó nolitikai nézetei miatt az ország törvényét sértő módon hátrányos megkülönböztetés­ben részesítsenek. 4. Az állam és az egythéz viszonyában felmerülő esetle­ges vitás kérdéseket a kor­mány tárgyalások és meg­egyezések útián kívánia ren­dezni.­IX. rejöttének veszélyé., meghiú- előtt álló feladatokat. A ma- Egyiptom elleni angol—fran- zasa ovi 14 tv Knloíl a! I Á o(1 /\vn rrvm. nlnmrv A1- ,,« „t „ • - - — * sult a belső ellenforradalom és az agresszív imperialista körök azon törekvése, hogy Magyarországot az új háború veszélyes tűzfészkévé változ­tassák Európában. Határo­zottan visszaverték az impe­rialista köröknek a szocialis­ta tábor egységének megbon­tására irányuló törekvését. gyar dolgozók mind jobban megértik, hogy csak a terme­lés és a normális gazdasági helyzet helyreállítása, afc or­szág népgazdaságának fej­lesztése, a munka-termelé­kenység növelése az iparban és a mezőgazdaságban, a ter­mékek önköltségének csök­kentése ép a íRPciaösto M­cia— izraeli agresszió, mind az imperialista körök ma­gyarországi tevékenysége. A nemzetközi feszültség ki­éleződésének másik oka az Egyesült Államok tevékeny­A találkozó összes részve­vői szilárd elhatározásukat fejezték ki, hogy a szocia­lista államok még jobban egybeforrnak, védelmezni fogják megbonthatatlan egy­sége, amely újabb nagymé- ségüket, s méltó választ ad­rctű akciókat indított a Kö- nak a szocialista tábor szét­J»l- és Közép-Kelet államai- zúzására és gyengítésére rrá­4* Mgázásfea. Az Egywrtj* taw 1* ftM*y kérdésekről A Magyar Népköztársaság fon radalmi munkás-paraszt kormá­nyát külpolitikai tevékenységé­ben a nemzeti függetlenségnek; az ország szuverenitásánalt biz­tosítása és a dolgozó magyar nép érdekeinek védelme vezérli. Korunkban minden haladó ügynek, így a nemzet független­ségének és az ország szyverenM tásának legkövetkezetesebb kép,

Next

/
Oldalképek
Tartalom