Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

n' (Folytatás a 3. oldalról.) viselője ós védelmezője a nemzet leghaladóbb osztálya: a munkásosztály ós annak eszmei ós politikai vezetője: a munkásosztály forradalmi pártja. A magyar kommunisták bátran sikraszálltak a nemzeti függetlenségért 1918-ban n Habsburg-monarchia ellen, hősiesen harcoltak 1919-ben a mdgyar 1 kommün megdöntéséért rohamra indított imperialista seregek ellen, t Tanácsköztársaság bíikása után 25 éven át kitartóan küzdöttek az ellenforradalmi Horthy-rendszer ellen. A második világháború éveiben n hitler-fnsiszta hódítók elleni harcban magasra emelték n nemzeti függetlenség és szabadság zászlaját, s riz ntóbbi 12 év alatt is visszavertek minden, nemzeti függetlenségünket fenyegető imperialista beavatkozási kísérletet. Á forradalmi munkás-paraszt kormány november 4-én, amikor felvette n harcot az ellenforradalom ellen, nemcsak a szociális és társadalmi haladásért, a munkáshatalomért szállt síkra, hanem síkraszállt a magyar nemzeti függetlenség szent ügyéért is, amelyet n magyar ellenforradalmi erőket támogató és tápláló imperializmus n munkásparaszt állammal együtt megsemmisítésiéi fenyegetett. A nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás, népünk békéjé1 nek védelme, s a szocialista Ma;4 gyarorszúg felépítésének biztosítása vezeti a kormányt akkor, amikor külpolitikájában a dolgozók nemzetközi szolidaritására, a Szovjetunióval és a szocialista tábor valamennyi országával való tartós szövetségre támaszkodik. Ugyanakkor külpolitikánk alapelve változatlanul az, hogy minden országgal, függetlenül annak társadalmi berendezésétől az egyenjogúság, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönős előnyök alapján békés és gyümölcsöző kapcsolatot teremtünk. A. Szovjetunióval való kapcsolatunkat a népünkkel, s a Magyar Népköztársasággal szemben rosszindulatú és ellenséges körök igyekeznek kedvezőtlen színben feltüntetni és támadni, holott cz a kapcsolat a múltban is £> most is mély elvi alapokon nyugszik. A Szovjetunió volt nz a szocialista állam, amelynek segítségével népünknek sikerült a II. világháború végén visszanyerni nemzeti függetlenségét, lerázva magáról a hiller-fasiszták és a Horthy-re akció jármát. Most ismét a Szovjetunió volt az a hatalom, amelynek támogatásával népköztársaságunk az ellenforradalmi imperialista támadást viszsznverte, s megvédelmezte a súlyos veszélybe került nemzeti függetlenségünket. A szovjet hadsereg a jelenlegi kiélezett helyzetben Magyarország területén védi a magyar népet a külső imperialista erők cselleges katonai támadásával szemben és ezzel biztosítja azt, hogy népünk békében éljen, s a szocialista építés és az ország felvirágoztatása nagy ügyének szentelhesse erőit. Sztálin életének utolsó szakaszában a magyar—szovjet kapcsolatoknak valóban mutatkoztak olyan rendezést kívánó kérdései, amelyek zavarták a két testvéri ország egészséges viszonyának alakulását, ezeknek n zavaró körülményeknek jórészét az utóbbi időben teljesen • atértésben már felszámoltuk. A magyar—szovjet viszony minden mai és jövőbeni kérdését — így a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatokkal kapcsolatos kérdéseket is — a két ország baráti, testvéri és szövetséges viszonyának megfelelően a magyar és szovjet kormány baráti tárgyalások útján kívánja rendezni. E rendezés elvi alapja a Szovjetuniónak a népi demokratikus országokkal való kapcsolatára vonatkozó október 30-i nyilatkozatában is deklarált proletárinternacionalizmus, az egyenlőség, a szuverenitás és nemzeti függetlenség tiszteletbentartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a köl csönös előnyök elve. Ámif teázás közben el tud mondán egy ember a másiknak Ahogy szürcsölgetem ott a pult mellett, az italboltban a teámat, megszólít bizalmasan egy mosolygós arcú. közlékeny ember. — Rumot nem kapott bele ? — Nem. — INO látja, itt az üveg, tartsa! S azzal öntött vagy féldecit a csészémbe. — Okos ember ésszel él! — Igaz, — s nevetek. S mivel így lekötelezett hirtelen barátságával, az asztal melletti székekre mutattam. Leültünk, s beszélgetni kezdtünk. A?t mondja, hogy villanyszerelő és szabadságon van, de nem nagyon nyughat otthon, mindennap bemegy az üzembe. Szeret az emberek között forgolódni — most meg különösen, mert észnél kell lenni! "Hüíén&en elcdavaiják at, em.0M.eii fejét X. A nemzet haladé erőinek összefogásáról A magyar forradalmi munkásparaszt kormány ebben a nyilatkozatban leszögezte elvi állásfoglalását a legfontosabb kérdésekben. E nyilatkozat nem lép fel átfogó, minden kérdésre részletesen kiterjedő kormányprogram igényével. Olyan elvi célkitűzéseket igyekszik leszögezni, amelyek meggyőződésünk szerint egyeznek a magyar dolgozó tömegek kívánságával, akaratával, megfelelnek az ország és a dolgozó nép érdekeinek. Ezek n célkitűzések további alapját képezhetik egy olyan kormányprogram kidolgozásának, amely már az egyes szakterületek részletes tennivalóit is tnrlnlmnzzn. E nyilatkozatban kifejtett elvek és vázolt feladatok valóraváltását mindenekelőtt akkor látjuk biztosítottnak, ha a szocialista eszmékhez, a marxizmusleninizmus elméletéhez, az igaz hazafiságot, n más népek megbecsülésével összeforrasztó proletárnemzctköziséghez bű magyar kommunisták, a munkásosztály becsületes fiai magukévá teszik azokat, s n maguk helyén is dolgoznak, harcolnak értük. Másodszor abban látjuk a megvalósítás biztosítását, ha világnézetre, foglalkozásra, korra és nemre való tekintet nélkül minden munkás, paraszt 'és értelmiségi, minden igaz hazafi nemzeti ügynek tekinti az. ország előtt álló feladatok mielőbbi sikeres megoldását, s ezért közös erővel, a nemzeti összefogás alapján küzd megvalósításukért. A kormánynak az a szándéka, hogy e nyilatkozatban kifejtett politikai platform alapján tárgyalásokat kezd a különböző pártállású és pártonkívüli közéleti tényezőkkel és szakemberekkel, s közülük mindazokat, akik készek az ellenforradalommal szemben a nép ügyéért, a szocialista vívmányok raegvédelmezéséért, a szocializmus további építéséért, az ország felvirágoztatásáért, a nép boldogulásáért dolgozni, bevonja az. átfogó, részletes tervek kidolgozásába. A kormányt ugyanakkor az a szándék is vezeti, hogy tárgyalásokat folytasson a különböző közéleti tényezőkkel és pártonkívüli szakemberekkel azért, hogy a kormányban is vegyék ki részüket, a közügyek irányításából, a feladatok megoldásának gyakran nem könnyű, de megtisztelő, a nép, az ország, a nemzet érdekében folytatott munkájából. A szocialista forradalom igaz harcosai tömörítsék szilárd és megbonthatatlan egységbe dolgozó népünket, s vezessék tántoríthatatlanul a harcot szerte az egész országban. A szocialista eszme és a nép ereje legyőzhetetlen, ha ilyen egységbe forr össze. Mi bizonyosak vagyunk abban, hogy hazánk bű fiai és leányai népünk javára egyesült erővel győzelemre viszik a szocialista Magyarország szent ügyét 1957. január 5-én. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG FORRADAI.MI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNYA Népköztársaságunk kormánya az idén tavaszra hívta meg 1 lammarskjöldöt Magyarországra HORVÁTH IMRE, a Ma- [ továbbra is azon gyár Népköztársaság külügy- j nyen van. hogy minisztere ianuár 5-én talál- ~ kozott egv csoport külföldi úlságíróval és válaszolt kérdéseikre. A magyar küldöttségnek nz ENSZ 11. ülésszakának muna véleméIlammarikjöld Magyarországra utaI zása kívánatos. A 'kormány l az idén tavaszra hívta mer; Hammarskjöldöt Magyarországra. Horváth Imre részletesen kakiban való részvételéről szólott a magyar menekülteit szólva Horváth Imre azt mondotta, hogv az úgynevezett magvar kérdés tárgyalása során több küldött az Egyesült Államok reakciós köreinek sugalmazásdra vad hajszát szervezett a magyar küldöttség ellen. méltatlan kirohanásokat engedett meg magának, sértegette a magyar küldöttség tagjait. A Magyar Népköztársaság kormánya ezzel kapcsolatban elhatározta. hogv visszahívja az ülésszakról a rtiagvar küldöttséget. Most. hogy az ENSZ közgyűlése az ünnejjek utálj újból összeült, a magyar kormány elhatározta, hogy küldöttsége újból részt vesz az ülésszak munjoáiában. Egyes nvugatj köröknek azzal a követelésével kapcsolatban hogy bocsássák be az ENSZ megbízottait Magyarországra. Horváth Imre kijelentette. how a merríinveiök magyarországi tartózkodása nz ndott idöoontban beavatkozást jelentene a magyar rév belügyeibe, elősegítené az illenólis reakciós erők aktivizálódását. , . Arra a kérdésre válaszolva, mikor érkezik Magyarországra HcmmarskjiM. az ENSZ főtitkára. Horváth Imre kijelentette. hogy a kormány hazatérésével kapcsolatos nagy munkáról. Az októberi események következtében — mondotta — a Szabad Európa-rádió provokációs agitációja nyomón mintegy 150 000 maevar hagyta el az országot. A nyugati hatalmak távoli országokba irányítják őket. hogv megakadályozzák hazatérésüket. Az összes menekülteknek mintegy fele Ausztriában tartózkodik és egyre több magyar jelenti ki, hogy hrzu akart térni. Mintegy 10 000-en már hazatértek. Jelentős számú menekült útban van hazái elé. EISENHOWER elnök szombaton üzenetet intézett az amerikai kongresszushoz. Üzenetében elsősorban azt javasolja, hogv ..az Egyesült Államokat hatalmazzák fei a közéö-keleti országokkal való együttműködésre és azok támogatására gazdasági erejük fejlesztésében, hogv megőrizhessék nemzeti függetlenségüket." Eisenhower második 1avaslata az. hoav ..a végrehajtó hatalom nyerjen felhatalmazást katonai segélyprogramok és együttműködést programok megindítására a KözépKeleten minden, olvan országgal vagv országok csoportjával. amely ezt a támogatást kívánja." Harmadsorban Eisenhower azt javasolja, hogv a KözépKeletnek nyújtandó katonai támogatás programja fcglaba magában az amerikai fegyveres erők esetleges felhasználását azon országok „területi épségének és politikai függetlenségének védelmére', amelyek — mint a javaslat mondja — ezt a segítséget kérik ..a nemzetközi kommunizmus ellenőrzése alatt álló bármely ország részéről megnyilvánuló nyílt fegyveres agresszióval szemben." Eisenhower — aki személyesen is megjelent a kongresszus előtt — kijelentette, hogy e programnak fő célja, hogy megakadályozzon egy esetleges .közvetett vagv közvetlen kommunista agreszsziót" a Közép-Keleten és nem az. hogv rendezze a palesztinai problémát vagv a Szuezi-esatorna jövőbeni státuszának problémáját. Az elnök utalt arra. hogy az ENSZ aktívan foglalkozik az említett két problémával ds az Egyesült Államok támogatja a nemzetközi szervezetet. Eisenhower hangsúlyozta a kongresszus előtt ..a KözépKelet rendkívüli fontosságát" és azt állította, hogv ha a viIáénak ezen a részén a Nyugattal szemben „ellenséges erők" uralkodnának, akkor ennek végzetes hatása lehetne az Egyesült Államok gazdasági életére és politikai sorsára ia. — Igen, csavargatják — mondom, mert nem is tudom mit ért ő ezen a fejcsavargatáson és kikre érti. Látszik rajta, hogy ő sincs velem tisztában, mert nagyon általános válasz az, hogy „csavargatják" — de csöppet sem zavartatja magát, mondja a magáét. — Mert ott van például az a Kovács, a műszaki osztályon. Az állandóan lejár a műhelybe és hordja a híreket. De hogy honnan veszi? Kérdem tőle egyszer: ezt meg kitől tudja? Hát hallottam. — így tromfol vissza. Ember meg mindig akad, akinek a fülébe tudja dugni a bogarat. Hót ott van a kis Dénes. Az mindjárt készpénznek vesz mindent, aztán begyullad. Alig győzöm benne tákolni a melós lelkiismeretet. Régóta ismerem ezt az oldalát — népnevelője voltam. Hű, közben meg elhűl ez a lötty! •Felhajtunk néhány kortyot, egyet s mást én is elmondok az életemből, hogy jobban kinyíljanak a lélekbe nyíló kis kapuk és beszédes emberemet kérdés elé állítom. Eddigi elbeszéléséből már észrevehettem, hogy egy húron pendülünk és népnevelő tevékenysége iránt kezdek érdeklődni, mivel hogy régi formájában ez az akció is zátonyra futott. — Azt mondja, népnevelő volt? — Az, az. Minek tagadnám? Megmondom én azt is. hogy csődöt mondott minden ilyen tudományom, mikor az életszínvonalra meg effélékre került a sor. Sztálinváros, Inota, Kazincbarcika — etek vállak Drága a ruha, kicsi a bér? Mit mondhattam? Az enyém is annyi volt, de hát új várost építünk, meg nehézipart. — adtam a választ. Mikor aztán minden fájást ezzel akartam injekciózni, elneveztek Kazinc Marcikónak. Még most is hordom ezt a titulust, mert a szakik sokszor a fejemre olvassak. Dehát akkor ők is csak rábólintottak. Kell az. jó az — már mint Sztálinváros meg a többi — mondogatták, meg mordultak egyet-egyet, oszt kész. A fene se hitte, hogy abból végül ilyen nagy mordulás lesz. Á, faramuci dolog volt ez a népnevelés. Nyögtem, mikor 1600-at jegyeztem, — de hát az öntudat! A kis Dénes csak 400-at akart, s akkor én is úgy tettem: csak enynyit ér a melós-becsület? Akkor hozzáírt még 200-at. Máskor meg újság-előfizetéssel, brosúra árulással nyösztettek. Az ördög se igen akarta azokat a brosúrákat. Volt, amelyik a mélyszántásról szólt. Mire való az a munkásnak? De szégyelltem visszavinni — sokszor magam fizettem ki. Azt mondták: kell az, mert máskülönben nem tudjuk megmagyarázni a dolgot a parasztnak. Meg hát hitt is az ember abban, amit magvarázott. Én is úgy voltam, hogy ha ma nem. holnap tán jobb lesz, tűrjünk egy kicsit. Itt agtán megáll az én beszédes emberem, felhajtja a maradék langyos teát és indulni készül. Nem akarok még tőle megválni, hiszen olyan jóízűen magyarázott és még egv kérdéssel megostromolom. — No és most? — Hó, most... most más helyzet van. Most a maga eszére bízza az ember a dolgokat. Azt ne gondolja rólam, hogy magamba bújtam, megmondom én a véleményemet. Hogy nem vagyok népnevelő? Nem is tudom, van-e most ilyen. Az elnevezés nem fontos. Munkásember vagyok, az elvem is a régi, hát ne hívjanak népnevelőnek, hívjanak csak Tóth szakinak — de nekem most se és így se mindegy, hoev merre mennek a munkatársaim. Én, Tóth szaki, most is itt vagyok, 23-a után is ott voltam a munkások között, de most brosúrák. ilyen, olyan kiagyalt szempontok nélkül. Mert népnevelő koromban sem az volt a fontos, hogy a géptől viszi a paraszt a búzát, vagy a padlásról, se nem az, hogy a gépírókisasszony mikor milyen frizurát csináltat, —• nagyobb dolgok voltak itt! Ezt pedig megtanulhattuk az eseményekből. Oho.dl a tények MtUanak, vtái/ítnak. Azt mondom a szakinak: nézd, ez fehér — és abból sose lesz fekete. Ez így jó. az amúgy. A munka azért kell. a sztrájk ezért nem jó. Hogy milyen más ez, el se hiszi Az ember összeveti a tényeket, meg a meggyőződését, összedugja a fejét néhány hasonló gondolkodású emberrel, — és ez többet ér tíz kiló sillabusznál. És nem is „népnevclek", csak beszélgetek, cigarettaszünetben vagy munka közben elvitatkozok a komával. És tudja, mennyire más ez? Hisz ez maga az élet. Üresen koppan a két kihűlt csésze az asztalon, Tóth szaki megy az üzembe, én meg a redakcióba ... (mn) Pén'eken tárgyalja a megyei bíróság Szegeden a cscrvai véres drámát A gyilkosság előzményei még 1949-re nyúlnak vissza. Elhagyatott helven élt a hétgyermekes Dunai-család. A szülök 1949 őszén nyolcadik gyermeküket várták. Egyik este az anva nagyon rosszul lett és mire orvosi segítség érkezett, addigra az asszony teliesen elvérzett. Saerelml és ellensége* viszony Dunai Antal, az özvegyember 16 holdon gazdálkodott, lova. kocsiia azonban nem volt és ígv összefogott a szomszédos Papdi Mihállyal s együtt munkálták földjüket. A nvolegvermekes apa és Papdiné között évek múlva szerelmi viszony fejlődött ki, azonban ellenséges viszony alakult a két ember: Dunai és Papdi között. Az asszonv 1956 februárjában átköltözött Dunaiékhoz. Ezért Papdi több esetben megfenyegette Dunait s az egvik ilven vitatkozás után zsebkésével feibe és mellbe szúrta vetélytársát. Dunai feljelentette őt. de a tárgyaláson kibékültek. A véres éjstsaka Múlt év oOrtóber 14-én (hajnalban Papdi részegen újra átment Dunaiékhoz. aki vadházastérsával együtt az istállóba ment előle. Papdi káromkodva követelte a Dunai-lánvoktól. hogv mondják meg. hol találja a házigazdát. A megrémült leányok azt mondották, hogy nincs a tanyában. Papdi erre ismét fenyegetőzni kezdett: — Inkább hat rendőr kísérjen el engem, mint egy pap. Ha pap kísér el. nem lőhetek vissza. há rendőr, akkor ha tíz évet Kapok is. visszajövök és számolok vele — kiabálta. Dunai az istállóban hallotta a fenyegetéseket, ezért ki. rohant az udvarra és franciakulccsal a leányok szobájában Papdit fejbevágta. Ezután az elszédült ember torkát megmarkolva, kihúzta az udvarra és ott ütlegelte. Papdit reggel holtan találtak meg. A megvei bírósás pénteken délelőtt tárgyalja Szegeden a csorvai véres drámát. Jelentősei! nö^ekssik az életszínvonal Romániában A vasárnapi román sajtóban megjelent a Román Munkáspárt Központi Bizottsága 1956. december 27—29-én tartott ülésének határozata. A határozat megállapítja a Román Népköztársaság népgazdaságának 1956-ban elért sikereit. amelyek lehetővé tették a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelését. A Rcmán Munkáspárt Központi Bizottsága úgy határozott, hogy a most 'következő időszakban tovább folytatja az ország szocialista iparosításának, a nehézipar fejlesztésének politikáját, de a mezőgazdaság és a fogyasztási cikkeket termelő ipar fejlesztésére összpontosítja figyelmét. Az ülés elhatározta, hogy megjavítja a mostani bérrendszert. Ennek következtében az átlagkereset 15 százalékkal növekszik. 1957-ben 2.5 milliárd lejt fordítanak a munkások és alkalmazottak bérrendszerének, a gyermekek után nyújtandó állami használása esetén történhet. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága a mezőgazdasági termelésnek az eddiginél fokozottabb ösztönzése végeit szükség esnék tartja a kötelező begyűjtés megszüntetését és felcseréli ezt a szerződéses termelés és a felvásárlás rendszerével. Az RMP Központi Bizottságának ülése úgv véli. hogy az 1957. évi állami terv tervezete mr^J.'lel a román gazdasági és kulturális fejlődés szükségleteinek. A külpolitika hírei A népi Kína kormányküldöttsége Csou En-lai miniszterelnök vezetésével hétfőn reggel repülőgépen baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott. Belgrád (MTI) Mint a Jugoptess jelenti rövidesen Belgsegélyek rendszerének meg- i ródba érkezik az amerikai külföldi gazdasági kapcsolatok tanácsadó bizottságénak négy tagja és 5 szakértője. Ezt a bizottságot Ffsenhowcr nevezte ki azzal a feladattal, hogy vizsgálja meg az Egyesült Állam ók külföldi gazdasági kapcsolatait és március l-ig terjesszen be javaslatot a gazdasági kapcsolalók továbbfejlesztésére. javítására, az alacsony nyugdíjak emelésére. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága újból felhívta a figyelmet arra. hogy az életszínvonal emelése csakis a termelés és a munkatermelékenység növekedése, az önköltség csökkentése, szigorú takarékosság és az összes belső üzemi tartalékok fel-