Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

A Haladás Tsz-ből még csak ezután lesz igazán jó termelői munkaközösség Künn a határban fagyos, havas, dermedt most minden. Pihen a föld, erőt gyűjt, hogy mire elérkezik a tavasz, életet adhasson. Itt, a hosszú, iapos tetejű üvegházakban azonban most is tavasz, sőt inkább nyár vem. Az ereszek aljáról ugyan a hosszú gyűrűs jégcsapok, mint valami éhes vad fogai -vicsorognakbe az üvegfalak mögé. A kis hamvaslevelű ciklámeneket, szegfűket azonban nem zavarja ez. Százan, meg ezren bontogatják egyszerre égővörös, fehér virágaikat. Haragoszöld színben pompáznak az aszparáguszok levelei is. . Mint a tél a virágokat, egyeseik úgy szeretnék rideg közömbösséggé, tétlenséggé fagyasztani az emberek kedvét, a jövő iránti bizalmát Újszegeden is. Sok mindent lehet, azonban ezt az egyet nem. Bizonyítja ezt a Haladás Tsz tagjainak példája is. ... Azért nem panaszkodnak Tavasszal a vadvizek pusztították el a szövetkezet termésének jó részét. Nem egy táblát háromszor is újra meg újra felszántották, bevetették. Később pedig az aszály aratott földjeik jó részén. Scfc munkával, fáradsággal nevelt gyümölcsfacsemetéjük eladatlanul vermelve van. Egy része pedig a faiskolában várja az elszállítást. Ez nem kevesebb, mint félmillió forint jövedelemkiesés az elmúlt esztendőről. Háromszázezer forint értékű szőlőoltvány szintén eladásra vár. Ennek a pénznek is, és még sok más tételnek rég be kellett volna folynia a közös kasszába. Hogy nem így történt, erről nem tehetnek a közösség tagjai. Nem búsulnak amiatt sem, hogy az eddigi bevételekből most a zárszámadáskor a háztáji gazdaságok hasznán felül csak lő forint 80 fillért oszthatnak. Bíznak a itvBken Hallgattam az emberek beszélgetéseit. őszintén mondom, nem gondoltam, hogy ennyi hit, bizakodás, erő van ezekben a derék emberek| ben. Hogy az a sok baj, szcí rencsétlenség, nehézség, mely i őket is érte az elmúlt eszten! dőben, egyáltalán nem renj dítette meg a jövőbe vetett bizalmukat. Míg többen a beszélek közül csípős, de amellett kacagtató tréfákat mondtak, mások komoly dolgokról, a jövőről beszélgettek. Elmondották: most már igazán lesz mód arra is, hogy mindinkább rátérjenek az igazi belterjes gazdálkodásra. Mivel is kezdik? Az új esztendőben mintegy 20 holdon a locsolás os rendszer helyett magasnyomású esőztető berendezéseket használnak majd. Érvényesülhet a szó teljes értelmében most már az önkéntesség eive is. Ezután csak olyan emberek lesznek a szövetkezet tagjai, akik valódi hívei a nagyüzemi termelésnek. Ifjú Vér István, Németh Ferenc is elmondotta, hogy nagy gondot okoznak még nekik az úgynevezett -szódavíz—tagok, akik egyrészt élhetetlenségük, másrészt pedig a Rákosi-rezsim bűnei miatt hegyesed,tek ki az egyéni munkából, és csak kényszerhelyzetükben léptek be a szövetkezetbe. Ezektől most megszabadul a szövetkezet. A jó tagok is érezhette majd ezután: valóban övéké a közös vagyon. Nem a felsőbb szervek sokszor helytelen utasításai alapján gazdálkodnak majd, hanem a saját belátásuk szerint úgy, ahogy azt hozzáértő, józan eszük, szívük diktálja. Befelezik az épiikezéseket A szövetkezetnek most több nagy gazdasági létesítménye építés alatt, illetve befejezés előtt áll. A gazdaságban dolgozó mélyfúró mesterek január 20-ra ígérik a melegvizet az új kútból. A fúrással most ezer méter körül járnak. Ez a kút olcsó, csaknem ingyenes hőenergiát jelent az üvegházak számára, melyekben jelenleg is mintegy százezer forint értékű virág nyílik. A legújabb nagy hajtatóház is jórészt már tető alatt van. A Haladás Tsz tagjai az őszön még egy 30 férőhelyes fíaztató építését is elkezdték. Az új esztendőben ezt is be akarják fejezni az üvegházzal együtt. Ezek a nagy beruházások ezután kezdik majd csak igazán éreztetni áldásos hatásukat. Eddig leginkább csak kiadást jelen tetteit a közösségnek. Korai elftlesasitás A vezetőség úgy számolja, hogy a tagságnak még a tél idén és a tavasz kezdetén, habár késve is, de rövidesen eladásra kerülő facsemeték, szőlőoltványok és a virágtermés árából — nagyobb öszszegű előleget oszthatnak majd. Ez már — bár a múlt esztendő hozta még — az új évben mutatkozik haszonként. így meg lesz a lehetősége annak — különösen, ha az időjárás is kedvez —, hogy jövő őszre egy -komoly osztású* rendezhetnek majd. ... Szövetkezetben dolgozni méglnkibb megéri Csak úgy tapintatosan kérdeztem a körülöttem ülő emi berek felé: nem gondoltak-e arra a mostani idők hatása alatt, hogy fel kellene osztani a Haladást? Kehák Pista bácsi úgy mondja, mint aki valamenynyi dolgozó társa nevében beszél: Ha ezután kifizetöbb lesz egyéni gazdának lenni, j mint eddig, akkor a szöveí' kezetben dolgozni méginkább ; megéri. Csak nem rontjuk el, ! amit sok éven keresztül anynyi munkával hoztunk össze. E szavakban is benne van: a Haladás Tsz-ből még csal: ezután lesz igazán jó termelői munkaközösség. Nincs az a -dermesztő hideg-*, mely meg tudná fagyasztani ezeknek az embereknek az új esztendőbe, a jövőbe vetett bizalmát, reménvségeiit. -i jQ városi tanács szenei ad ifibb szegedi üzemnek A városi tanács közvetlen kapcsolatai révén a közelmúltban négyszáz tonna szenet biztosított a szegedi Gázmű részére. A különben jóminőségú, központi fűtésre is alkalmas, nagykalóriájú szénről a vegyelemzésnél kiderült, hogy gáznyerés céljára nem teljesen kielégítő. A városi tanács ennek pótlására a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium útján az előbbi szén mellett újabb háromszáz tonna elsőrendű lengyel sziléziai, gáznyerésre kiválóan jó szenet szerzett. Ez a sziléziai szén az év utolsó napjaiban meg is érkezett Szegedre és a gázellátást január végéig fedezi. A gáznyerésre nem alkalmas, s pillanatnyilag nélkülözhető régebben beszerzett négyszáz tonna szenet a városi tanács most a nehéz helyzetben levő más szegedi üzemek és vállalatok között osztotta szét. így az Ecsetgyár százötven, a Szegedi Nyomdavállalat ötven, a Fonalmentő száz. a Fémipari Vállalat negyven, a Patyolat kétszáz, a Kertészet kétszáz, a Szabóság húsz métermázsát kapott. Ugyanebből a szénből biztosítják a fürdő folyamatos üzemeltetését is. ahová háromszáz mázsát juttattak. A vállalati igazgatók és munkástanácsi elnökök legutóbbi városházi értekezletén a Malomipari Egyesülés sürgős szénsegítséget kért az őrlés folyamatosságának biztosítására. Száz mázsát utaltak ki most részére ebből a szénből. - JANUÁR ELSEJÉVEL a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot Nehézipari, a Könnyűipari cs Élelmiszeripari Minisztériumot Könnyűipari és í'.lclmiszerügyi, az Oktatásügyi és a Népművelési Minisztériumot Művelődésügyi Minisztériummá vonták össze. Megszűnt a Begyűjtési, a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és az Állami Ellenőrzési MiI nisztérium. Szögedí csípős Amit1 szeretne és el is várnak sokan Szegeden R

ég volt, talán igaz se volt, de mi úgy hiszszük és tudjuk, hogy igaz volt. Szegeden régebben több napilap is megjelent. Ezek közül kettővel történt az alábbi eset. Egyik is, másik is a lap példányszám növekedésére törekedett, de a háttérben más szándékúik is veit, többek között az, hogy nagyobb népszerűségre tegyenek szert. Az egyik mindezt a közéleti férfiak, üzemi vezetők dicséretével akarta elérni. Tekintettel arra, hogy a másik lap konkurrens volt, az épp az ellenkezőjét tette, állandóan kritizált. Nem sok idő telt el, és a dicsérő lap szerkesztősége, aki különösen a vezetők előtt népszerűségre akart szert tenni, azt tapasztalta, hogy mindenféle társadalmi körben népszerűtlen lett. Míg a másikat, a konkurreinciát, aki kritizált, mindenütt 6zeretito és becsülik. Hosszú fejtörés után fejtették meg a rejtély titkát. Hetenkint általában 10—15 vezetőre került sor a dicséret nyomán. Ezek mégsem becsülték a lapot és szerkesztőségét, inkább ellenségeivé lettek, mert már akkor is úgy volt, mint most, hogy minden közéleti ember kedveli a dicséretet. Ugyanígy ellenségeivé váltak azok is, akiket elfelejtett megdicsérni a lap. A könkurrencia, aki bírált, szintén csak néhány emberrel foglalkozott. Ezek ugyan megsértődtek, de akiket nem bántottak, azok viszont barátaikká lettek. Végül pedig a leghűségesebb barátok éppen azok lettek, akiket korábban bíráltak, mert mint rendszeres olvasói az újságnak, ők is látták, hogy másokat is kritizálnak. Azt pedig nagy örömmel olvastál:, ha egyik, vagy másik ismerősükről írt az újság. Ezt is meg lehet érteni, mert jól tudjuk, hogy nincs nagyobb és igazabb öröm a kárörömnél. Ha valaki ebből a történetből azt gondolná, hogy így vélekednek a bírálatról a Szegedi Kenderfonógyárban, vagy az Üjszegedi KenderLenszövőben, és ezért rájuk is illik a történet, annak megsúgjuk, hogy mi nem adjuk rájuk ezt az inget. Jobban tudják azt az üzemek dolgozói, kire illik ez az ing, és ha nyíltan nem is mond ják ezt meg, de az olvasóra bízzuk, hogy saját gondolatai szerint adja rá azokra, akiket illet. A történet már régi. De tekintettel arra. hogy Szeged már nem a régi, természetesen senki sem gondolja, hogy most ennek az egy újságnak, a Szegedi Néplapnak népszerűsége növeiksziik a közéleti férfiak körében, vagy nagy barátságuknak örvend, mert "bírálta őket. Nem! A mai szegedi közéleti vezető!: szakítottak a régmúlt idők. -hagyományaival--. Ők nem bírják az igazságot sem szóban, sem írásban, de annál inkább szeretik és elvárják a dicséretet. Az jöhet szóban, vagy írásban, ők szívesen veszik. (beki) Sokunk nevében kérem, tegyék lehetővé, hogy folytassa mesterségé?laurifz János h'már kisiparos BESZÉLGETÉS fHaurti kmúít^al a Szabad Európáról, a disszidáltakról, a ,dicsóségrór Tudtam, hogv már több mint féléve hazajött, de csak a napokban találkoztunk öszsze a Virág Cukrászdában. Miközben mindketten a oresszóeéo előtt eev-eev duplára vártunk, kínosan latolgattuk: melyikünk szóljon először.: 3 Néztem eévkori osztálytársam arcát, aki a Szabad Európa Bádió munkatársa volt. Tizenkét éve nem láttam, s ez idő rajta is nvomot hagyott — Üljünk le. beszélgessünk. —• javasoltam, miután a fekete elkészült. Miközben az eavik kerekasztal mellett elhelyezkedtünk, megjegyeztem: — Hallottam, karakánul viselkedtél a forrongó napokban. Először meglepte kiieleniésem és láthatóan töprengett azon. hogy mire gondoltam. (Ugyanis a szegedi színház — amclvnek ő egyik művésze — társulati ülésén október utolsó naoiaiban Marosi Károlv kijelentette; „Ne higgvenek a Szabad Európa rádiónak. én ludom, kik vannak ott, azok csak uszítanak". Aztán rájött és íev válaszolt. — Én az igazat mondtam. És látod, november 14-én mégis őrizetbe vettek. Gyanúsnak találtak, mert a Szabad Európánál voltam. Persze tisztázódott a dolog, s bocsánatot is kértek tőlem. Próbáltam másra terelni a beszélgetést. te Mondj már valamit arról. kik vannak annál a rádiónál? — Magyar grófok és amerikaiak. Mondok én neked néhány nevet. A magyar osztály vezetőie: gróf Dessewflv Gyula, de még őt is „gyanúsnak" találták. Dessewffy nyilas volt. de negyvennégy után a Kisgazdapártban tevékenykedett és miután diszszidiált. ott kint „vörös grófnak"' titulálták. A produkció vezetőie: báró Bornemissza János. Két gépírónőt is említek. A szerkesztőségben dolgozik báró Hunyadi Hanriett és báró Jeszenszky Hanna, aki Mifcszáthnak a nevét ikszel íria le. — Én már eljöttem onnan 5i aza iövetelem előtt cgv évvel. Mert nézd. ezek nem mondták, lrpgv a kapitalizmust akarják vissza Magyarországon. csak azt. hogv le a kommunizmussal. Rádiót az amerikaiak pénzelik. ott olvan emberek vannak, akik az arisztokráciát támogatják. — vagyis a kapitalizmust kívánták vissza Magyarországon. Ehhez ott kint sok embernek az érdeke fűződik. Es kcozeld eL még olyan körök is vannak, amelvek nincsenek megelégedve a Szabad Európa munka'ársaival. Megje'enik például NyugatNémetországban egy lap. .Hídverők" címmel. Alföldi Géza nvilas költő szerkeszti. Ez az újság ma is azt vallja és íria. hogv a Szálasi „nemzetmentő" eszméje kell hogy győzedelmeskedjen, mert az az ieazi,i» — Még sok hasonlóról tudnék beszélni. Ezért L« jöttem haza. S ígv vannak azok a megtévedt emberek. akik negyvenötben emigráltak. Sokan közülük romeltakarításból doktoráltak, mert Németországban még most is akad ilyen tennivaló. — Most megint tízezerszámra mentek ki Magyarországról az emberek — szóltam közbe. — Igen. mert sokan azt hiszik. hogv kint. a dicsőség vár ráiuk. Az első időkben úgv is néz ki. Elszállítlák az embereket, ide-oda. ígérnek is nekik különböző dolgokat, de aztán:.: Aztán mi lesz velük? Az első csalódás után. — bármilyen szűkösen is voltak itthon — „elkapja" őket a honvágy. Ez e'ől senki non ménekülhet. Egyébként a disszidáltaknak egv alapvető dolgot tudomásul keh venniök: többé nincsenek otthon. — külföldiek lesznek, idegenek! És sehol nem engedik előtérbe helyezni az idegeneket. A színészekről beszélek. Tudom, nagyon-nagyon sok hiba volt itt az országban a múltban, de ennek a néni -ipf^ov-ütikus rendsze-"^': naevon sok előnye* varnak. Sehol a világon művészek ilven megbecsülésben nem részesülnek, mint például itthon. A kapitalista országokban a színészeknek ma is maguknak kell gondoskodniok ruháikról. jelmezeikről. Nagy. neves színházakhoz nem tudnál: kerülni, vidéki színházaknál oed5- nagvon siralmas a helyzet. Meg tudnám számlálni a kezemen, hogy kik futottak karriert a magvar színészek közül külföldön az elmúlt évtizedekben. Kis szünet támadt beszélgetésünkben. Aztán megkérdeztem Marosi Károlytól, mi a véleménye a Szabad Európa ieleniegí hangiáról. — Változott — felelte. Az október 23-i előtti és utáni időszakban féktelenül vjszított n Szabad Európa, de az utóbbi hetekben már nem hallani Gallikusz íröccskölő kommentáriát. „Bálint-gazda" is elhallgatott aki a parasztokat olv buzgón „buzdította". Ügy gondolom: miután as egész viláa előtt nyilvánvalóvá vált a Szabad Európa mesterkedése. az amerikaiak leállították az említett ténykedéseket. hogy ne legven Példa, bizonyítók az ENSZ előtt bujtogató mesterkedésükre. Persze ez már késői dolog. — És hogyan látod a jövőt? — tetteim fel még egy kérdést? — Az a meggyőződésem, hogv az emberei: túlnyomó többsége Szegeden is szocializmust akar. Szerintem az a fontos, hogv soha többet ne legyen olyan hs.yrot Ma<*V3>-<-«-":7ác!on. hogv a iózanfeiű emberek különböző külföldi uszításoknak hitelt adjanak. Ha a kormány okosan cselekszik, a néo érdekeinek megfelelően politizál és hoz határozatokat, akkor egv iobb élet virrad ránk. í=- tsj A MAI rendkívül nehéz helyzetben minden hazáját szerető becsületes ember arra gondol, hogyan tudja kormányzatunk kivezetni országunk népét abból a kátyúból, amelybe a rossz politikai és gazdasági vezetés juttatta, i Szükség van a legteljesebb , összefogásra jobban, mintvai laha. A munkanélküliség vei szélye fenyegeti a fizikai és 1 szellemi dolgozókat egyaránt. Külön tehertételnek számit az a sok-sok kisiparos is, akik a -maszek —ü Idözé s idején áldozatul estek a Rákosiféle -iparosításnak** és mint alkalmazottak, vagy segédmunkások dolgoznak idegen területen, ahol csak gondot okoznak. Karácsony napján, az emberbaráti szeretet ünnepén kerestem fel Lauritz János volt tímár kisiparost, aki jelenleg a Szegedi Kéziszerszámárugyár kovácsműhelyének segédmunkása. Kérdésemre elmondta, hogy bár dolgozik, jó munkatársai varrnak, megbecsülik, látja az üzem súlyos helyzetét. Nem mondják, de ő tudja, hogy szívesen elengednék, ha megélhetését máshol biztosítottnak látná. Feltettem a kérdést: kedves Lauritz bácsi, tudná-e még egyszer elölről kezdeni a szakmát? Azt mondta, boldogan, de csak legálisan, mert nem akarok semmi törvényellenes do"got elkövetni. Harminc évig voltam önálló kisiparos, soha semmi baj nem volt. ezután is becsülettel kívánok dolgozni, csak adjanak lehetőséget. A BÖRIPAROSOK jód ismerik a Lauritz-féle bőröké:. Szépek, jók, s tartósak voltak, öröm vodt belőlük dolgozni. Megmutatta a régen leállított kis műhelyét, szerszámait, az ő -birodalmát-. BüsZke rájuk, és sajnálja, hogy ilyein sors jutott nekik osztádyrészül. 1952-ben vonták meg a működési engedélyét és azóta nem dolgozhatott. Pedig, ha bérmunkát végezhetett volna, akkor :s hasznára lett volna a gazdasági életnek, hiszen sok-sek feketevágás volt, és a bőrt elásták, amely csak nemzeti kárt jelentett. Bátorítottam és idéztem neki a munkás-paraszt kormány programját, mely azt mondja: támogatja a kisipart. Bizalmat! Kölcsönös bizalmat az új élet kibontakozása érdekében. A munkajog, a termelés, a munkanélküliség leküzdése érdekében sürgősen rehabilitáljuk és hagyjuk dolgozni Lauritz bácsit, aki 58 éves kora ellenére fiatalosan, optimista lélekkel kezdene hozzá szeretett mesterségéhez, melyet nem nélkülözhet tovább sem ő, sem a bőni párosok, sem a reális gazdasági élet. ARRA KÉREM sokunk nevében a városi tanács ipa-ügyi osztályát, hogy tegye 1 ehetővé Lauritz János tímár '-•s'nqros működését, hesy a Felsővárosi feketefö'deC: 92. szám alatt ismét meginduljon oz életet jelentő, békés, alkotó termelőmunka. Tamási Imre cipész kisiparos Mintegy 700 millió forint érték pusztult el Budippsten A fővárosi tanácsnál — mielőtt áj, a reális helyzetet figyelembevevő terveket készítenének — számbavették, hogy milyen öszszegű kárt szenvedtek Budapest kerületei. A felmérés eredménye: összesen nem egészen 700 millió forint érték pusztult el. Ebben u i számban benne vannak a rom; 1 nálőtt lakások, sérti]; épül t k, elpusztult tantermek s'b. A kereskedelem például 260 millió forint kárt szenvedett. A veszteség nagyobi) részét a helyiségek pusztulása, a berendezési tár* gyak megsemmisülése okozta, a kisebb hányadot tesz ki az cl* vesztett, széthordott áru* _