Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

•r (Folytatás az 1. oldalról) bekövetkezett teiiTveiéakiesés mintegy 9 milliárd, forinttal csökkenti Magyarország 1996os nemzeti jövedelmét. De bármilyen nagyok is az ország jelenlegi gazdasági nehézségei, ezek leküzdhető nehézségek és le is fogjuk küzdeni őket. Az imperialisták által támogatott elleníorradalmárok a fegyveres felkelés kudarca után a sztrájkkal nyomorba és gazdasági anarchiába akarták dönteni országunkat és népünket, hogy ebből ismét politikai fegyvert kovácsoljanak a népi hatalom ellen. Az ellenforradalmi erők azonban itt is elszámítják magukat. Ha dolgozó népünk félresöpri az útból a gáncsvetőket, s közös akarattal halad a szocializmus építésének útján, minden gazdasági nehézséget le fogunk küzdeni, B az átmeneti nehézségek leküzdése után a gazdasági építés és a dolgozóik életszínvonalának emelése terén is a fellendülés és az előrehaladás útjára fogunk lépni. A nyugati kapitafista országokban most ismét az 1945 —46-os években egyszer már hallott módon érvelnek. Azt mondják, hogy nyugati kölcsön nélkül Magyarország nem boldogulhat. Természetesen mi minden, kölcsönt igénybe veszünk — még kapitalista államoktól is —, amely nincs politikád feltételhez kötve, de semmiféle politikai felitételhez kötött kölcsönt nem kérünk és nem is fogadunk ed. Mi jól emlékszünk arra, hogy a kölcsönök k örül csapott nagy lárma mögött a valóság az volt a felszabadulás után is, hogy a magyar nép egyetlen dollár kölcsönt sem kapott nyugatról, mégis a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek a saját erejükből és a lestvért szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével helyrehozták a háborús kiárakat és az ország népgazdaságát az 1938-as színvonalnál sokkal magasabbra emelték. Ma is erről van sző azzal a különbséggel, hogy most sokkal jobbak gazdasági lehetőségeink, mint 1945-ben voltak. A magyar népnek ma saját komoly gazdasági erői vannak: van fejlett iparunk, van mezőgazdaságunk és vannak önzetlen barátaink is. A nyugati dollár-imperialisták szívesen pénzelték a magyar ellenforradalmat, de nem nagyon törik magukat akkor, ha munká s-paraszt állam gazdasági támogatásáról van szó. Ezzel szemben igen 1 A kormány közvetlen intézkedései elsősorban arra irányulnak, hogy az ország előtt tornyosuló nehézségeket legyőzze, hathatós rendszabályokat foganatosítson az infláció és a munkanélküliség fenyegető veszélye ellen. Arra is törekszik; hogy a normális helyzetre való átmenet idejét minél rövidebbé tegye, a távolabbi cél jában pedig a szocialista Magyarország teljes felépítésének megfelelő iparfejlesztési politikát folytasson. A forradalmi munkás-paraszt kormány újból leszögezi. hegy egész gazdaságpolitikájában a szocialista társadalom felépítésére törekszik. Ennek megfelelően minden rendelkezésre áliló eszközzel és teljes erejével őrködik az állami tulajdont képező vállalatok, bányák, üzemek, gazdaságok, természeti kincsek stb., továbbá az önkéntes társuláson alapuló különböző szövetkezetek birtokában levő termelési eszközök épségén és gyarapításán. 1. A kormány felfogása szerint a termelőerők legésszerűbb, az egész társadalmat leginkább szolgáló felhasználására átfogó -népgazdasági tervet kell (készíteni. A gazdasági szakembereknek, a tudósoknak és a termelőknek a tervezésbe való széleskörű bevonásával kell biztosítani, hogy ez a terv. a korábban készített tervektől eltérően, valóban az ország adottságainak legjobb kihasználását biztosítsa. A kormány saükeéfiesmek jelentős gazdaság? segftSéjget' kaptunk már eddig is a Szovjetuniótól, Kínától ós a szocialista tábor valamennyi testvéri országának kormányaitól és népedtől. Ha mi magunk is megteszünk mindent, ami rajtunk múlik gazdasági nehézségeink leküzdésére, a jövőben is számíthatunk a testvéri országok kormányai és népei támogatására. Most az a feladat áü előttünk, hogy kidolgozzuk azokat a gazdasági tennivalókat, amelyekkel leküzdhetjük az átmeneti nehézségeket, és ráléphetünk a fejlődés egyenes útjára. Hogy az átmeneti nehézségek leküzdése mennyi ideig tart, az elsősorban saját magunkon múlik Milyen feladatok állanak előttünk ezen a téren? 1. Gazdaságunk kulcskérdése ma a széntermelés növelése. A kormány segítsége mellett e feladat elvégzése, s az ezzel kapcsolatos felelősség is elsősorban a bányászokra hárul. Addig is, amíg a széntermelés Jelentős mértékben nem emelkedik, kénytelenek teszünk az energiahiány következtében egyes üzemek termelését korlátozni, másokét átmenetileg leállítani. Ezenkívül szigorú takarékossági intézkedéseket kell életbeléptetnünk a szénás energiafogyasztás terén. 2. A kormány mindent megtesz az infláció veszély elhárítására. Maximális takarékosságot kíván érvénveslteni az államháztartásban. Komoly mértékben csökkenteni fogja az államapparátust Ezzel nz intézkedéssel, mely nem sorolható az átmeneti sziikségrendszabályok közé, egyrészt eleget tesz a legszélesebb dolgozó rétegek régi követelésének. másrészt levonja a következtetéseket a gazdasági szervezetben és vezetésben bekövetkezett változásokból; Egyedül a kormány erőfeszítései azonban nem el ezen dók az infláció elhárítására. Két hónapon keresztül — jóllehet alig volt termelés —, az állami üzemek az átlagosnál jóval magasabb öszszegü munkabért fizettek ki. A termeléskiesés igen nagymértékben csökkentette az állami bevételeket. Ha az állami kiadásokat és bevételeket nem tudnánk egymással összhangba hozni, az infláció elkerülhetetlenné válna. Az infláció elhárításához szükség van valamennyiünk erőfeszítésére és fegyelmezett magatartására, s emellett sokféle egyéb intézkedésre is. így. bár a kormány politikáiénak alapvető célja a dolgozók életszínvonalának emelése és számos ilyen irányú intézkedést már el is határozott vagy kidolgozott; további béremelésekre, vagy juttatások kiterjesztésére nem kerülhet sor mindaddig, amíg « tartja, hagy a korábban elkészült második ötéves terv helyett most mindenekelőtt a legközelebbi hónapokra és az 1957-es évre készüljön terv az átmeneti nehézségek leküzdésére. Az azután következő idősziakra, esetleg három évre, új tervet kell készíteni. Ennek fő feladata a dolgozók életszínvonalának emelése legyen. Egyelőre a beruházás alacsony színvonalából kell kiindulni, de ezt népgazdaságunk fokozatos erősödésének megfelelően emelnünk kell. Az eddiginél többet kell fordítani a zavartalan termelést és ellátást biztosító anyagi tartalékok képzésére. Népgazdaságunk fejlesztésénél minden tekintetben hazai adottságainkra kell építeni. Ennek az alapelvnek gyakorlati megvalósulását az szolgálja, ha a termelőerők elosztásánál, az üzemek termelésének megállapításánál, valamint beruházásainfíinál, továbbá külkereskedelmünkben maximálisan érvényesítjük a gazdaságosság szempontjait. 2. Hazai adottságainknak ilyen módon való figyelembe vétele egyúttal hozzá fog járulni ahhoz, hogy egész iparunk szerkezete megjavuljon. Nagyobbarányú változás csak hosszabb idő alatt jöhet létre, de máris meg kell indulnia annak a folyamatnak, melynek eredményeképpen Magyarországon az iparban, mint minden téren, elsősorban azt fogjuk termelni, amit nálunk olcsóbban, jobbén, előnyösebben lehet termelni más országokhoz képest. Az elmúlt évek gyakorlatával tenneflb Knyeges eme!6síhrr1 ehhez megfelelő feltételeket nem teremtünk. Csak így érvényesülhet M eddig megtett intézkedések kedvező hatása ii, Lehetetlen eltűrni, hogy egyei vállalatok az egész nép vagyonát felelőtlenül kezeljék. Mindent meg kell tennünk a termelés gazdaságosságának és az állami kiadások és bevételek egyensúlyának biztosítására. A legszigorúbb takarékosságot kell érvényesíteni minden nem létfontosságú kiadásnál. Átmenetileg csak igen csekély összegeket fordíthatunk beruházásra. Biztosítanunk kell, hogy mind a vállalatok, mind az egyének eleget tegyenek adófizetési kötelezettségeiknek. Meg kell akadályozni, hogy bárhol további béreket fizessenek ki anélkül, hogy ezért megfelelő munkát teljesítenének és mielőbb cl kell érni, hogy az üzemek valóban önállóan gazdálkodjanak, tehát kiadásaikat bevételeikből fedezzék. Az átmeneti gazdasági nehézségek leküzdésének döntő kérdése, hogy a dolgozók világosan lássák és tudják: az élet alapja az az érték, melyet megtermelünk. Jobb minőségű árut gyorsabban és olcsóbban kell termelnünk, mint eddig. Fejleszteni kell a termelési színvonalat és a technikát. Ennek fontos feltétele, hogy minden dolgozó személyileg is érdekelt legyen a termelés fejlesztésében. Olyan, a dolgozók által könnyen érthető és áttekinthető bérezést kell a termelésben meghonosítani — példánl a darab- és minőségi bért —, mely biztosltja, hogy aki többet és jobbat termel, az többet is keressen és jobban is éljen. Ezért meg kell szüntetni, hogy teljesítmény nélkül időbért fizessenek ki. 3. Az államapparátusban bekövetkező létszámcsökkenés és a termelés átmeneti csökkenése következtében egy ideig bizonyos munkanélküliséggel kell számolni. A kormány tőle telhetően igyekszik új munkaalkalmakat teremteni és számít " magánkezdeményezés segítségére is, emellett azonban legutóbbi intézkedéseivel: a munkanélküli segély bevezetésével, a felmondási illetmény felemelésével stb. az átmenetileg munkanélkülivé vált dolgozók helyzetét könnyíti. Az öntudatos magyar dolgozók tudják, hogy a munkanélküliséget — szemben a kapitalizmussal. ahol az a rendszer állandó kísérője — nálunk már a 49—50cs években felszámoltuk. Az átmeneti és részleges munkanélküliség is, amely az ellenforradalmi támadás, valamint az azt kísérő sztrájk következtében előállott szén, energia, részben nyersanyag- és félkészgyártmány hiánya miatt áll elő, s amellyel a kormánynak most szembe kell nézni, a termelés rendbehozatalától függően munkánk és erőfeszítéseink arányában csökkenni fog, majd pedig meg fog szűnni. szemben sók felesleges beruházást elkerülhetünk, s ipari termelésünk fejlődését nagyban elősegíthetjük, ha saját adottságaink alapján fejlesztett iparral és népgazdasággal veszünk részt a szocialista állarncf.e kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésében. A tartalékok növelésével és a sokszor helytelen irányban ösztönző prémiumrendszer megváltoztatásával meg kell szüntetnünk iparunk lázgörbéjét, biztosítanunk kell a termelés egyenletes, normális menetét, melyet nem zavar lépten-nyomon anyaghiány. A szakemberek, tudósak és a műszaki értelmiség tudásának és képességények igénybevételével, aminek együtt kell járnia fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülésükkel, jelentős mértékben emelni kell termelésünk műszaki színvonalát, illetve el kell érnünk, hogy ne csalk néhány kivételes területen, hanem lehetőleg mindenütt elérjük vagy megközelítsük a nemzetközileg legjobb műszaki teljesítményt. Elér- és árrendszerünk megfelelő átalakításával el kell érnünk, hogy a termelési eszközök és fogyasztási cikkek minőségét egyaránt megjavítsuk, hogy azt gyártsuk, amire a belföldön, vagy a kivitel céljaira valóban szükség van, s hogy a fogyasztóknak megfelelő választék álljon rendelkezésére. A gazdaságosság elvének és az anyagi ösztönzésnek megfelelő alkalmazásával eJ kell érni a munka termelékenységének következetes [ság következetes csökkentéisét. 2. A lakosság szükségleteinek az eddiginél jobb és sek(otdalúbb kielégítésére a kormány indokoltnak tartja a A mezőgazdasági termelés színvonalának emelése a munkásosztály politikai támogatása és az ipar segítsége nélkül nem volna lehetséges. Ugyanakkor a munkássúg és az egész dolgozó nép életszínvonalának emelése döntő részben a két osztály közötti viszonytól, s a mezőgazdaság fejlődésétől függ. Sok jel azt mutatja, hogy maga a dolgozó parasztság nagyra becsüli a munkás-paraszt szövetséget és helyesen értékeli a szövetségen belül a munkásosztály vezető szerepét. Az ellenforradalom támadásának napjaiban az egész dolgozó parasztság, mind a termelőszövetkezeti, mind pedig az egyénileg dolgozó láthatta, hogy Mindszenty, Eszterházy, TakácsTolvaj és a többi gróf és kapitalista ismét ki akarta ragadni a földet azoknak a kezéből, akik azt megművelik. A munkás-paraszt szövetség azonban újból kiállta a történelmi próbát. Amint 1945-ben a falu dolgozó népe a munkásosztály és a kommunisták vezetésével harcolta ki magának a földet, úgy most is a munkásosztály és a kommunisták szálltak szembe elsősorban az ellenforradalommal és segítették ismét megvédeni a földet. Kiküszöböltük azokat a hibákat, amelyek az elmúlt években zavarták a két alapvető dolgozó osztály barátságét és az ellenforradalom ellen folytatott harcban a közös érdekek védelmében ismét megszilárdítottuk a munkás-paraszt szövetséget. Ez a biztosítéka annak, hogy a munkások és a dolgozó parasztok eredményes, közös munkát végezhetnek a mezőgazdaság szocialista építése ás a mezőgazdasági termelés emelése terén. 1. A kormány a mezőgazdasági termelés minél teljesebb összhangjának megteremtésére törekszik, A tudomány messzemenő felhasználásával mezőgazdaságunkat a belterjesség irányában kívánja fejleszteni. Ennek megfelelően — a mezőgazdasági gépgyártás fokozásával és gépimport növelésével — az eddiginél sokkal több gépet kell biztosítani a mezőgazdaságnak. Elő akarja mozdítani az állattenyésztés fejlesztését, különösen az állatállomány és az állati termékek minőségének javítását, s az ehhez szükséges megfelelő takar1. A szocialista kereskedelem az elmúlt nehéz hetekben is általában jól helytállt és működésével enyhítette a más okok következtében beállt zavart, segített a viszonyokat normalizálni. Semmivel sem csökken a szocialista kereskedelem jelentősége a jövőben sem. A belkereskedelemben a kötelező beadás megszűnésével jelentősen kibővül az állami felvásárlás feladatköre. Nagyrészt felvásárlás útján kell a legközelebbi jövőben biztosítani, hogy az állam megf elelő készletekkel rendelkezzék az őstermeléssel nem foglalkozó lakosság ellátására. A szövetkezeti kereskedelemiben növelni kell a szövetkezeti tagság érdekeltségét, fokozni kell a szövetkezet népi mozgalmi jellegét. 2. A kormány szükségesnek tartja a magánkereskedelem tevékenységének bizonyos fokú kiterjesztését, elsősorban olyan területeken, ahol ez nöA helyes gazdasági célok megvalósításához szükséges a gazdasági vezetés módszereinek megjavítása és fejlesztése is. A kormánynak az a nézete, hogy a történelmi tapasztalatok által igazolt lenini demokratikus centralizáció a szocialista építőmunkában a gazdasági vezetésnek is legjobb ismert módszere. A szocialista állam központi irányító szerepe a szocialista gazdasági építésnek nagy jelentőségű és nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági vezetés és tervezés szükséges központosítása nélkül anarchia, s végső fokon a kapitalizmus újraéledése következne be. A központi irányítást azonban ki kell hogy egészítse a tömegek aktív részvétele a szocialista gazdasági építés tudatos és tervszerű irányításában. Az. utóbbi években nálunk túlzott közmaSftnftiflflSpttrt €b a fcSsiporí szövetkezetek tevékenységének kiszélesítését. A kisipari áraiknak a tényleges költségeik figyelembevétele alapján történő megállapításával a (kisiparost anyagilag érddkeltmánytermesztést. Támogatja a hazánkban nagy hagyományokkal rendelkező minőségi vetőmag, zöldség, gyümölcs, csemegeszőlő, minőségi borok, a leginkább bevált ipari növények termesztését. 2. A kormány a szocialista társadalmi rend megteremtése érdekében egyik fő feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átalakítását Minden támogatást megad a dolgozó parasztoknak ahhoz, hogy saját elhatározásuk, a teljes önkéntesség alapján jól gazdálkodó, virágzó szövetkezeteket hozzanak létre. Biztosítja a szövetkezetek önállóságát és megakadályozza a szövetkezetek ügyeibe történő erőszakos, külső beavatkozásL Helyesli a hazánkban már korábban elterjedt társulási és szövetkezeti formát — pl. rizstermelő, géphasználati, vízhasználati, vízhasznosítási társulások, hegyközségek, állattenyésztők szövetsége, tejszövetkezetek stb. — felelevenedését. 3. A kormány a jövőben is fontos szerepet szán az állami gazdaságoknak, a paraszti gazdaságok jóminőségő vetőmagvakkal és tenyészállatokkal való ellátásában, valamint a városi lakosság élelmiszerellátásában. 4. A kormány továbbra is fenntartja a gépállomások rendszerét, mert a gépállomások jelentős technikai ereje nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak. Lehetővé leszi, hogy az elegendő gépi és fogaterővel nem rendelkező szövetkezetek és egyéni termelők igénybeveliessék — akár kikölcsönzés, akár bérlet útján is — a gépállomások technikai felszerelését 5. A kormány a proletárdiktatúra teljes szigorával lép fel a dolgozó parasztok földjének a termelőszövetkezetek, az. állami gazdaságok és a gépállomások vagyonának megsértése ellen. Az állami gazdaságok és meglevő termelőszövetkezetek tagosított földterületéhez senki büntetlenül hozzá nem nyúlhat. 6. A bürokratikus vezetés megszüntetésével egyszerűsíteni kell a gazdálkodás irányítását. Az állami gazdaság vezetőinek nagy önállóságot kell biztosítani a gazdálkodás minden kérdésében. A mezőgazdaság tervszerű véli a lakosság rendelkezésére álló áru mennyiségét, például egyes különleges mezőgazdasági termékeik felvásárlásánál, melyekben az állami és szövetkezeti kereskedelem az elmúlt években sem tudta megfelelően pótolni a korábbi magámkereskedelimd tevékenységet. 3. Népgazdaságunkban semmiképpen sem csöklloen a külkereskedelem fontossága, mert nehéz- és könnyűiparunk egyaránt külföldi nyersanyagokra szorul. Az ország gazdasági kapcsolatainak a külföldi országokkal a teljes egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján kell nyugodniok. Külkereskedelmi kapcsolatunkat a kormány fenntartani és fejleszteni kívánja minden országgal. Különösen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országokkal való kapcsolatainkat országunk pontosítás érvényesült a gazdasági vezetésben, ami károsan éreztette hatását egész népgazdaságunkban. A gazdasági vezetés túlzott központosításának csökkentése nem a központi irányítás megsemmisítését, hanem valójában annak hatékonyabbá tételét kell hogv eredményezze. Ennek megfelelően fontos feladataink vannak a gazdasági vezetés módszereinek megváltoztatása és megjavítása terén. 1. A minisztériumok, a középfokú állami, gazdasági irányítószervek (Igazgatóságok, Trösztök) apparátusát csökkenteni, tevékenységüket pedig mentessé kell tenni a bürokráciától, mindezt azonban olymódon, hogy a gazdasági vezetésben a központi állami irányítás az eddigiekhez képest hatékonyabb legyen. A központi irányításnak a iegfonté fceíl termi a WlAjtiawaneMa* ben. Lehetővé kell tenni, hogy a közületek szükség esetén a kisiparosokat az eddigte nél nagyobb mértékbein vehessék igénybe, irányítását (a mezőgazdaság számára szükséges mezőgazdasági termékek megtermelését) a kormány a jövőben elsősorban^ a termelők anyagi érdekeltségen alapuló gazdaságpolitikai intézkedésekkel, a helyes árpolitikái val, a szükséges anyagok és esz* közök biztosításával, szaktanácsadással és oktatással kívánja elérni. 7. A kormány azok számára; akik a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkoznak, lehetővé kívánja tenni a korlátozot t ingatlan forgalmat. A földbirtokszerzés felső határát akként kívánja megállapítani, hogy az a családi munkaerő felhasználása mellett kizárja a rendszeres kizsákmányolás lehetőségét. A mládi birtok a vásárolt földdel együtt tehát nem lehet nagyobb 20—25 holdnál. A kormány ezenkívül mindenki számára biztosítja, hogy földjét akár haszonbérbe, akár részesmvtvclés útján kölcsönösen megállapított feltételek mellett szabadon hasznosíthassa. 8. A kormány a begyűjtési rendszer megszüntetésén túlmenően lehetővé kívánja lenni, hogy a termelők az általuk termelt mezőgazdasági termékeket — az állami monopóliumot képező termékek kivételével — akár egyénileg, akár szövetkezeteik útján szabadon értékesíthessék. Az értékesítés biztonsága szempontjából szükségesnek tartja a termelési és szállítási szerződések rendszerének kiterjesztését olyan feltételek alapján, amelyek ésszerű, gazdaságos termelés esetén biztosítják a jövedelmezőséget. 9. A kormány az egyes fcisés középparasztokat ért legkirívóbb törvénysértések orvoslása céljából — ahol erre lehetőség van — állami földalapot képez, elsősorban a községi tartalékföldekből, valamint az egyénileg gazdálkodó parasztok által bérelt tartalékterületekből, ha az azokra vonatkozó haszonbérleti szerződés batárideje lejárt. 10. A kormány lehetőséget kíván biztosítani a magyar föld minden művelőjének, hogy szakmai tudását növelje és így gazdaságának szakszerű vezetésével többet, jobban és olcsóbban termeljen, nemzeti sajátosságainak megfelelően továbbfejlesszük]. Az egészséges nemzetiközi munkamegosztás alapján be akarunk kapcsolódni a nemzetközi gazdasági forgalomba és ennek keretében szívesen létesítünk kapcsolatokat bármely külföldi országgal. A közvetlen kereskedelmi forgalmon túlmenően ezek a kapcsolatok egyéb hasznos gazdasági formákat is magukban foglalhatnának, például produktív beruházásoknál igénybevehető együttműködést, bérmunkát és más gazdasági kapcsolatokat. A kormány a szocialista gazdálkodás egyik alapjának tekinti a külkereskedelmi monopóliumot, ezen belül azoníban kívánatosnak tartja, hogy a külkereskedelmi forgalomba az eddiginél több ipari vállalat kapcsolódják be, s hogy a külkereskedelmi tevékenységben több kezdeményezés és nagyobb rugalmasság érvényesüljön. tosabb kérdésekben kell érvényesülnie. Ugyanakkor azonban nagyobb önállóságot kell biztosítani az üzemeknek egyrészről* másrészről a helyi államigazga' tási (Tanács) szerveknek, a helyi jellegű ipar irányításában. A vállalati igazgató (üzemigazgató) a törvényben biztosítót t jogkörben érvényesíti az állami vezetés irányelveit és az össznépi érdekeket az egyes üzemeken belül. Köteles a központi rendelkezéseket végrehajtani, ugyanakkor a munkástanácsok határozatát érvényesíteni az üzem vezetésében, amennyiben azok a fennálló jogszabályoka; nem sértik. Az igazgatót az állam nevezi ki és személyében felelős az üzem gazdasági irányításáért; Amennyire köteles az üzemi (Folytatás a 3. oldalon) ! III. Feladatok az ipar terén IV. Feladatok a mezőgazdaságban V. Kereskedelem VI. A gazdasági vezetés módszereiről