Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-08 / 5. szám
H. évfolyam. 5. szám Ara: 50 fillér Kedd. 1957. .január 8. Föllépnek az árdrágítók ellen Hozzászólás dr. Batizfaivy professzor 1 ii legfontosa zata ffovember 4-én döntő fordulat következett be az ellenforradalmi erők ellen folytatott harcban; megalakult a forradal>ui munkás-paraszt kormány. A kormány tevékenységét súlyos körülmények között kezdte meg. A Nagy Imre-kormány árulása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyilkolta a szocialista forradalom hű fiait és leányait, a békés állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegette, a fejetlenség és •zűrzavar állapotába taszította az országot; megbénította az életet hazánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Magyar Népköztársaság államát; a nemzetközi imperialista nagytőkétől függő és az által támogatott fasiszta, földesúri-kapitalista államot akartak teremteni és — az imperialista erőkro támaszkodva — háborús tűzfészekké akarták tenni hazánk területét.Ilyen körülmények között a forradalmi munkás-paraszt kormány legfőbb feladata a Mapvar Népköztársaság állami rendjének, s szocialista forradalmunk vívmányainak megvédése volt. ívét kellett zúzni az ellenforradalom fegyveres erejét, vissza kellett verni politikai táraadásait és provokációit, helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alkotó munka feltételeit. A kormány sikerrel oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Az ellenforradalom fő fegyveres erőit néhány nap alatt megsemmisítettük, maradványait pedig szétvertük. A kormány kéréséro a szerződéses kötelezettségek és a proletárnemzetköziség elve nlnpján nagy segítségünkre volt ehben a szovjet hadsereg, majd prdiff az új magyar honvéd és rendőr knrhatalmi erők forradalmi fellépése, s a magyar dolgozók támogatása. A nemzetközi imperializmus, mely durván beleavatkozott Magyarország belligyébe, s az általa támogntolt magyar ellenforradalom ennek következtében döntő vereséget szenvedett. A gazdasági élet, a termelőmunka helyreállítására irányuló kormányintézkedéseket napról napra, hétről hétre fokozódó mértékben támogatták a leleplezett ellenforradalommal szembenálló munkás- és paraszttömegek, valamint az értelmiségiek legönludatosabb rétege, mely nemcsak szavaiban, hanem tetteiben is bű maradt a néphez. Politikai és gazdasági téren felbecsülhetetlen az a segítség, melyet a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ haladó és forradalmi erői nyújtottuk népünknek. A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépését és tevékenységét természetesen féktelen haraggal és gyűlölettel fogadta a magyar ellenforradalom és gazdája, a nemzetközi imperializmus. Haragjuk és gyűlöletük forrása abban rejlik, hogy kormányunk nem a nagybirtokosok, a nagytőkések, a dollár-impcrialisták, hanem a szocialista forradalom, a munkások és parasztok: a proletárdiktatúra kormánya. Az ellenforradalmárok, miután a fegyveres harcban vereséget szenvedtek, álnok és csaló módon a ..szabadságol" és a „demokráciát" kezdték számon kérni ós követelni kormányunktól. Mi ebben a kérdésben is világosan és félreérthetetlenül beszéltünk, amikor kijelentottiik: Magyarországon proletárdiktatúra van. Kormányunk és népünk az eddigi eredményeket is az. ellenforradalom és imperializmus erői ellen folytatott nyílt és következetes harcban tudla csak elérni. A magyar proletárdiktatúra munkás-paraszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó parasztokat, n néphez bű értelmiséget, minden törvénytisztelő magyar állampolgárt. Az ellenforradalmároknak, az irúperialista ügynököknek, a Magyar Népköztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen támadó és uszító elemeknek azonban nines és nem is lehet része szabadságban még akkor sem, ha demokratikus jelszavakkal álcázzék is ellenforradalmi törekvéseiket. Ezek osztályrésze mindenkor n törvény legszigorúbb büntetése lesz. Mindebből következik, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységében elsősorban a munkásosztályra, s általában a dolgozó tömegekre támaszkodik. Hazánk alapvető kérdéseinek megoldásút — mint azt n november 4-i nyilatkozatunk 15. pontjában is leszögeztük — a Magyar Népköztársaság demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése útján kívánjuk megoldani. Soha többé nem engedjük meg, liogv a közügyek vezetésébe visszatérjenek n Rákosi—Gerő-kiikk antileninista vezetési módszerei, a személyi kultusz, s a tömegek érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Kormányunk intézkedéseinek egyetlen célja a dolgozó nép és a szocializmus teljesen azonos érdekeinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítottuk ezt eddigi munkánkkal és harcunkkal is. A kormány tevékenységének kezdeti szakaszában — a szocialista forradalom érdekcinek megfelelően — jelentős részét képezte a katonai és karhatalmi feladatok megoldása, nz imperialisták hazánk belügyeibe való beavatkozási kísérleteinek visszaverése. a termelő munka, a közlekedés megindítása, s a törvényes rend helyreállítása a fővároshan és az ország egész területén. De az. állomvezetés munkájának már ebben az igen nehéz szakaszában is megoldottunk egy sor igen fontos politikai és gazdasági kérdést. Ezekből az. intézkedésekből már eddig is mindenki világosan láthatta: a forradalmi munkás-paraszt kormány el van szánva nemrsak arra, hogy minden erejével megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, hanem arra is, hogy határozottan szakít minden olyun hibával, amely az elmúlt években a szocializmus építését kiférte és hátráltatta hazánkban. Ilyen intézkedések voltak pl.: az ipari munkások, bányászok és más dolgozó rétegek bérének emelése, a munkaszüneti napok rendezése, az üzemi munkástanácsokról szóló rendelet, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, n gépállomások vagyonának védelméről szóló rendelet, a begyűjtés, a kötelező biztosítós, a mezőgazdasági fejlesztési járulék, n kisiparosok és kiskereskedők alkalmazottai után fizetett külön jövedelomndó, a gyermektelenség! adó eltörlése, a korábban jogtalanul megvont nyugdijak rendezése slb. Tudatúban vagyunk annak, hogy sok súlyos, megoldásra váró feladat áll még előttünk, különösen gazdasági téren. Miolőlt nzonhan lovábbmennénk, híven ahhoz nz elvünkhöz, hogy a szociniiznnis építése népköztársaságunkban a tömegek legsajátosabb ügye, n forradalmi munkás-paraszt kormány szükségesnek tartja, hogy a munka újabb szakaszának kezdetén nyilatkozatban ismertesse az egész nép előtt, miiven elgondolásai vannak a legfontosabb időszerű kérdések megoldására. 9. Hz államhatalom erősítése és to¥álbí demokratizálása !. Az imperialisták és az ellenforradalmárok fegyveres felkeléssel, majd ennek meghiúsulása után demagóg jelszavakkai folytatott politika; támadásokkal és provokációkkal minden erejüket arra összpontosították, hogy megsemmisítsék, vagy legalábbis bom'asszuk és gyengítsék a magyar munkás-paraszt államot, annak központi és helyi 6zerveit. Ezzel egy időben anarchikus, kispolgári nézeteket képviselő emberek is, atktik nem átallották magukat marxistáknak nevezni, valójában ál'ami és társadalmi rendűn!: bomlasztását és felforgatását tűzték célul maguk elé "demokratizálás*, "szt.álintalanítás* és más ehhez hasonló jelszavakkal. Ezekkej a törekvésekkel szemben első és legfontosabb feladatunk volt, és lesz a jövőben is, hogy minden erővel védelmezzük és erősítsük szocialista típusú, népi demokratikus munkás-paraszt államunk Intézményeit és szerveit, mert csak ez az állam testesíti meg a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát, a proleterdiktatúrát, s biztosítja hazánkban a szocializmus építését és végleges győzelmét. Az ellenforradalmi, valamint a zavaros anarchista, kispolgári nézetekkel és törekvésekkel szemben most es a jövőben következetesen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra lenini elveit: a dolgozók túlnyomó többségét képviselő tömegeinek diktatúráját a megdöntött kizsákmányoló, népelnyomó kisebbség, a volt gyárosok, bankárok, földbirtokosok és fasiszták felett. Érvényesíteni kell mindazokkal szemben, akik bánni módon, bármiiyen eszközökkel a kapitalista-földesúri rendszer visszaállítására törekedve a munkás-paraszt államot támadjájc és gyengítik. 2. Fontos kötelességünknek tartjuk azt is, hogy a proletárdiktatúra feladatalt betöltő népi demokratikus- államunk minden erejével, a dolgozó tömegek támogatásával védjük a dolgozó népnek az alkotmányban biztosított jogait, b g felszabadulás óta elért szocialista vívmányait. Biztosítsuk az össznépi tulajdonban levő üzemek, bányák, bankói:, szövetkezete':, állami gazdaságok, gépállomások védelmét és erősítését, a parasztság földjének, a kisemberek munkával szerzett tu-, lajdonának védelmét minden ellenforradalmi restaurációs kísérlettel szemben, éppen úgy, mint az anarchikus felforgatókikal és uszítókkal szemben. 3. Népi államunk demokratizmusának egyik legfontosabb biztosítékát abban látjuk, hogy a nép által választott államhatalmi szervek: az országgyűlés, a megyei, városi, járási, kerületi és falusi tanácsok rendszeresen ülésezzenek és döntsenek az alkotmány által reájuk ruházott jogkörben, az ország és a nép érdekében határozatokat hozzanak. A kormány tevékenységének fő Irányvonalát a megfelelő törvények, törvényerejű rendeletek, és döntések útján az országgyűlés, a helyi végrehajtó szervekét pedig a tanácsok határozzák meg. 4. A kormány fontos feladatának tekinti államrendszerünk, kormányzati szerveink munkája demokratizmusának továbbfejlesztését. Az állami szervezetet úgy kell fejleszteni, hogy legjobban megfeleljen a szocialista építés feladatainak, a mi viszonyaink között, lehetővé tegye a dolgozók tevékeny részümeraeft Az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatban elpusztult másfélmilliárd forint értékű árukészlet. A magán- és középületekben esett kár további több mint 1 milliárd forint. Még ennél is nagyobb anyagi kárt okozott az ország vételét az állami ügyek intézésében, saját gazdasági, kulturális, szociális körülményeik alakításában. Ott, ahoi eddig a közügyek intézését nagyszámú hivatalnokkal oldották meg, most ezt kevesebb fizetett alkalmazottal, a lakosság széles rétegeinek bevonásával, a munka jobb megszervezésével valósítjuk meg. Népi demokratikus államszervezetünk fejlesztésévei nagy körültekintéssel, gondossággal, tudományos megalapozottsággal kell foglalkoznunk. Szakítanunk kell az ötletszerű, meggondolatlan s/ervezgetésetkkel, vagy a külföldi példák gépies maso. lásával. Az államszervezet továbbfejlesztésében is elsősorban a magyar sajátosságokból, jó és rossz tapasztalataink helyes elemzéséből kell iktiindulni, figyelembe véve a baráti országok gyakorlatban bevált tapasztalatait, vezetési módszereit. 5. A kormány egyik legfontosabb feladata az államapparátus egyszerűsítése, az évek során felduzzadt bürokratikus apparátus létszámának nagymérvű csökkentése. Államszervezetünk demokratikus, népi jellegének érvényrejuttatása parancsolóan írja elő. hogy az eddigi túlméretezett, a munkásoknak nagy terhet jelentő államapparátust leépítsük. A kormány ennek érdekében több minisztérium és országos hivatal összevonását, illetve megszüntetését határozta cl. 6 A központi szervek öszszovcnásával, szervezetük egyszerűsítésével párhuzamosan fckozatoean növekednie kell az államhatalom helyi 6zervei, a megyei, járási, városi és községi tanácsok — mint a lakosság legszélesebb képviseleti szervei — hatáskörének gazdasági önállóságának. Éppen ezért szükséges, hogy az évek óta tartó halogatás után a hatáskörük leadása, a decentralizálás ténylegesen megtörténjék. En. nek során módot kell adni arra, hogy a tanácsok a területükön működő helyi jellegű vállalatok, intézmények felett tényleges hatáskört gyakorolhassanak. 7. Az állami szervek munkájának gyökeres megjavítása érdekébon a lrorínány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgozók ügyeinek intézésével a népi demokratikus rendszer rünkhöz hű, a szocializmus építésének ügyét híven szolgáló szakképzett munkások, parasztok ás értelmiségiek foglalkozzanak. Ezért a kormány arra törekszik, hogy <iz államapparátust politikailag és szakszerűség tekintetében egyaránt megerősítse. 8. A kormány határozott szándéka az államvezetés demokratizmusának kibontakoztatása, valamint a népi de. mokrácia állami fegyelmének egyidejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a későbbiek folyamán sem választható el egymástól. Szilárd állami fegyelem az apparátusban, a kormány határozatainak maradéktalan megvalósítása minden területen, a dolgozók hatékony részvétele a gazdasági és kulturális élet irányításéban biztosítja, hogy népi államunk demokratikus tartalma minél teljesebben érvényre jusson. 9 A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány fontos kötelességének tartja a szocialista törvényesség megszilárdítását, az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek védelmét. A kormány biztosítja, hogy minden becsületes, a nép, a haza érdekeit vedeLmező, s a haza javára dolgozó magyar állampolgár törvényeink védelme alatt, félelem nélkül élhessen. 10. A kormány a törvényes rend, n békés alkotó munka feltételeinek megteremtésében, a gazdasági és po'itikai feladataink megoldásában éppúgy, mint a szocialista társadalom felépítése történelmi feladaténak megvalósításába a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a néphoz hű értelmiségre, a szakszervezetekre, a munkástanácsokra, az ifjúság demokratikus szervezeteire és mindazokra a becsületes hazafiakra támaszkodik, akik hajlandók a magyar nép boldogulásáért, a munkás-paraszt hatalom felvirágoztatásáért, a szocialista Magyarország felépítéséért szívvel-lélekkel harcolni. Vezfető erőnek a munkásosztály pártiát: a M- gyar Szocialista Munkáspártot, mint a kommunisták szervezett erejét, az összes demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosztály politikai. forradalmi pártja által irányított Hazafias Népfrontot tekinti. népgazdaságának, s maguknak a dolgozóknak az a hosz. szú heteken át tartó sztrájk, amelyet az ellenforradalom kezdetben sokakat megtévesz. tő szociális és politikai demagógiával szított, azután padig fegyveres provokációkkal, a dolgozni akaró munkásokkal, bányászokkal és alkalmazottakkal szemben alkalmazott terrorral hosszabbított msg. A sztrájk miatt a bányászatban és az iparban (Folytaiás a 2, oldalon) *