Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-08 / 5. szám

H. évfolyam. 5. szám Ara: 50 fillér Kedd. 1957. .január 8. Föllépnek az árdrágítók ellen Hozzászólás dr. Batizfaivy professzor 1 ii legfontosa zata ffovember 4-én döntő fordu­lat következett be az ellenfor­radalmi erők ellen folytatott harcban; megalakult a forradal­>ui munkás-paraszt kormány. A kormány tevékenységét súlyos körülmények között kezdte meg. A Nagy Imre-kormány árulá­sa megnyitotta az utat az ellen­forradalom előtt, mely ezekben a napokban embertelenül gyil­kolta a szocialista forradalom hű fiait és leányait, a békés állam­polgárok élet- és vagyonbizton­ságát fenyegette, a fejetlenség és •zűrzavar állapotába taszította az országot; megbénította az életet hazánkban. Az ellenforradalmi erők meg akarták dönteni a Ma­gyar Népköztársaság államát; a nemzetközi imperialista nagytő­kétől függő és az által támoga­tott fasiszta, földesúri-kapita­lista államot akartak teremteni és — az imperialista erőkro tá­maszkodva — háborús tűzfészek­ké akarták tenni hazánk terüle­tét.­Ilyen körülmények között a forradalmi munkás-paraszt kor­mány legfőbb feladata a Ma­pvar Népköztársaság állami rend­jének, s szocialista forradalmunk vívmányainak megvédése volt. ívét kellett zúzni az ellenforra­dalom fegyveres erejét, vissza kellett verni politikai táraadásait és provokációit, helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a normális élet, a békés alkotó munka fel­tételeit. A kormány sikerrel oldotta meg rendkívül nehéz feladatát. Az ellenforradalom fő fegyveres erőit néhány nap alatt megsem­misítettük, maradványait pedig szétvertük. A kormány kéréséro a szerződéses kötelezettségek és a proletárnemzetköziség elve nlnpján nagy segítségünkre volt ehben a szovjet hadsereg, majd prdiff az új magyar honvéd és rendőr knrhatalmi erők forra­dalmi fellépése, s a magyar dol­gozók támogatása. A nemzetközi imperializmus, mely durván be­leavatkozott Magyarország bel­ligyébe, s az általa támogntolt magyar ellenforradalom ennek következtében döntő vereséget szenvedett. A gazdasági élet, a termelő­munka helyreállítására irányuló kormányintézkedéseket napról napra, hétről hétre fokozódó mér­tékben támogatták a leleplezett ellenforradalommal szembenál­ló munkás- és paraszttömegek, valamint az értelmiségiek leg­önludatosabb rétege, mely nem­csak szavaiban, hanem tetteiben is bű maradt a néphez. Politikai és gazdasági téren felbecsülhe­tetlen az a segítség, melyet a szocialista tábor kormányai és népei, valamint az egész világ haladó és forradalmi erői nyúj­tottuk népünknek. A forradalmi munkás-paraszt kormány fellépését és tevékeny­ségét természetesen féktelen ha­raggal és gyűlölettel fogadta a magyar ellenforradalom és gaz­dája, a nemzetközi imperializ­mus. Haragjuk és gyűlöletük for­rása abban rejlik, hogy kormá­nyunk nem a nagybirtokosok, a nagytőkések, a dollár-impcrialis­ták, hanem a szocialista forrada­lom, a munkások és parasztok: a proletárdiktatúra kormánya. Az ellenforradalmárok, miután a fegyveres harcban vereséget szen­vedtek, álnok és csaló módon a ..szabadságol" és a „demokrá­ciát" kezdték számon kérni ós követelni kormányunktól. Mi ebben a kérdésben is világosan és félreérthetetlenül beszéltünk, amikor kijelentottiik: Magyaror­szágon proletárdiktatúra van. Kormányunk és népünk az ed­digi eredményeket is az. ellenfor­radalom és imperializmus erői ellen folytatott nyílt és követ­kezetes harcban tudla csak el­érni. A magyar proletárdiktatú­ra munkás-paraszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó parasztokat, n néphez bű értel­miséget, minden törvénytisztelő magyar állampolgárt. Az ellen­forradalmároknak, az irúperialis­ta ügynököknek, a Magyar Nép­köztársaság törvényes rendje és alapvető intézményei ellen tá­madó és uszító elemeknek azon­ban nines és nem is lehet része szabadságban még akkor sem, ha demokratikus jelszavakkal ál­cázzék is ellenforradalmi törek­véseiket. Ezek osztályrésze min­denkor n törvény legszigorúbb büntetése lesz. Mindebből következik, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenységében első­sorban a munkásosztályra, s álta­lában a dolgozó tömegekre tá­maszkodik. Hazánk alapvető kérdéseinek megoldásút — mint azt n november 4-i nyilatkoza­tunk 15. pontjában is leszögez­tük — a Magyar Népköztársaság demokratizmusának elmélyítése és kiszélesítése útján kívánjuk megoldani. Soha többé nem en­gedjük meg, liogv a közügyek vezetésébe visszatérjenek n Rá­kosi—Gerő-kiikk antileninista ve­zetési módszerei, a személyi kul­tusz, s a tömegek érdekeinek fi­gyelmen kívül hagyása. Kor­mányunk intézkedéseinek egyet­len célja a dolgozó nép és a szo­cializmus teljesen azonos érde­keinek védelme és szolgálata. Meggyőzően bizonyítottuk ezt eddigi munkánkkal és harcunk­kal is. A kormány tevékenységének kezdeti szakaszában — a szocia­lista forradalom érdekcinek meg­felelően — jelentős részét képez­te a katonai és karhatalmi fel­adatok megoldása, nz imperia­listák hazánk belügyeibe való be­avatkozási kísérleteinek visszave­rése. a termelő munka, a közle­kedés megindítása, s a törvényes rend helyreállítása a fővároshan és az ország egész területén. De az. állomvezetés munkájának már ebben az igen nehéz szaka­szában is megoldottunk egy sor igen fontos politikai és gazda­sági kérdést. Ezekből az. intéz­kedésekből már eddig is min­denki világosan láthatta: a for­radalmi munkás-paraszt kormány el van szánva nemrsak arra, hogy minden erejével megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, ha­nem arra is, hogy határozottan szakít minden olyun hibával, amely az elmúlt években a szo­cializmus építését kiférte és hát­ráltatta hazánkban. Ilyen intéz­kedések voltak pl.: az ipari mun­kások, bányászok és más dolgo­zó rétegek bérének emelése, a munkaszüneti napok rendezése, az üzemi munkástanácsokról szó­ló rendelet, a termelőszövetkeze­tek, az állami gazdaságok, n gép­állomások vagyonának védelmé­ről szóló rendelet, a begyűjtés, a kötelező biztosítós, a mezőgaz­dasági fejlesztési járulék, n kis­iparosok és kiskereskedők alkal­mazottai után fizetett külön jö­vedelomndó, a gyermektelenség! adó eltörlése, a korábban jogta­lanul megvont nyugdijak rende­zése slb. Tudatúban vagyunk annak, hogy sok súlyos, megoldásra vá­ró feladat áll még előttünk, kü­lönösen gazdasági téren. Miolőlt nzonhan lovábbmennénk, híven ahhoz nz elvünkhöz, hogy a szo­ciniiznnis építése népköztársasá­gunkban a tömegek legsajátosabb ügye, n forradalmi munkás-pa­raszt kormány szükségesnek tart­ja, hogy a munka újabb szaka­szának kezdetén nyilatkozatban ismertesse az egész nép előtt, miiven elgondolásai vannak a legfontosabb időszerű kérdések megoldására. 9. Hz államhatalom erősítése és to¥álbí demokratizálása !. Az imperialisták és az ellenforradalmárok fegyveres felkeléssel, majd ennek meg­hiúsulása után demagóg jel­szavakkai folytatott politika; támadásokkal és provokáci­ókkal minden erejüket arra összpontosították, hogy meg­semmisítsék, vagy legalábbis bom'asszuk és gyengítsék a magyar munkás-paraszt álla­mot, annak központi és helyi 6zerveit. Ezzel egy időben anarchi­kus, kispolgári nézeteket kép­viselő emberek is, atktik nem átallották magukat marxis­táknak nevezni, valójában ál­'ami és társadalmi rendűn!: bomlasztását és felforgatását tűzték célul maguk elé "de­mokratizálás*, "szt.álintalaní­tás* és más ehhez hasonló jelszavakkal. Ezekkej a törekvésekkel szemben első és legfontosabb feladatunk volt, és lesz a jö­vőben is, hogy minden erővel védelmezzük és erősítsük szo­cialista típusú, népi demokra­tikus munkás-paraszt álla­munk Intézményeit és szer­veit, mert csak ez az állam testesíti meg a dolgozó pa­rasztsággal szövetséges mun­kásosztály hatalmát, a prole­terdiktatúrát, s biztosítja ha­zánkban a szocializmus épí­tését és végleges győzelmét. Az ellenforradalmi, vala­mint a zavaros anarchista, kispolgári nézetekkel és tö­rekvésekkel szemben most es a jövőben következetesen ér­vényesíteni kell a proletár­diktatúra lenini elveit: a dol­gozók túlnyomó többségét képviselő tömegeinek dikta­túráját a megdöntött kizsák­mányoló, népelnyomó kisebb­ség, a volt gyárosok, banká­rok, földbirtokosok és fasisz­ták felett. Érvényesíteni kell mindazokkal szemben, akik bánni módon, bármiiyen esz­közökkel a kapitalista-földes­úri rendszer visszaállítására törekedve a munkás-paraszt államot támadjájc és gyengí­tik. 2. Fontos kötelességünknek tartjuk azt is, hogy a prole­tárdiktatúra feladatalt betöl­tő népi demokratikus- álla­munk minden erejével, a dol­gozó tömegek támogatásával védjük a dolgozó népnek az alkotmányban biztosított jo­gait, b g felszabadulás óta el­ért szocialista vívmányait. Biztosítsuk az össznépi tulaj­donban levő üzemek, bányák, bankói:, szövetkezete':, álla­mi gazdaságok, gépállomások védelmét és erősítését, a pa­rasztság földjének, a kisem­berek munkával szerzett tu-, lajdonának védelmét minden ellenforradalmi restaurációs kísérlettel szemben, éppen úgy, mint az anarchikus fel­forgatókikal és uszítókkal szemben. 3. Népi államunk demokra­tizmusának egyik legfonto­sabb biztosítékát abban lát­juk, hogy a nép által válasz­tott államhatalmi szervek: az országgyűlés, a megyei, vá­rosi, járási, kerületi és falusi tanácsok rendszeresen ülésez­zenek és döntsenek az alkot­mány által reájuk ruházott jogkörben, az ország és a nép érdekében határozatokat hoz­zanak. A kormány tevékenységé­nek fő Irányvonalát a megfe­lelő törvények, törvényerejű rendeletek, és döntések útján az országgyűlés, a helyi vég­rehajtó szervekét pedig a ta­nácsok határozzák meg. 4. A kormány fontos fel­adatának tekinti államrend­szerünk, kormányzati szer­veink munkája demokratiz­musának továbbfejlesztését. Az állami szervezetet úgy kell fejleszteni, hogy legjob­ban megfeleljen a szocialista építés feladatainak, a mi vi­szonyaink között, lehetővé te­gye a dolgozók tevékeny rész­ümeraeft Az ellenforradalmi esemé­nyekkel kapcsolatban elpusz­tult másfélmilliárd forint ér­tékű árukészlet. A magán- és középületekben esett kár to­vábbi több mint 1 milliárd forint. Még ennél is nagyobb anyagi kárt okozott az ország vételét az állami ügyek inté­zésében, saját gazdasági, kul­turális, szociális körülmé­nyeik alakításában. Ott, ahoi eddig a közügyek intézését nagyszámú hivatalnokkal ol­dották meg, most ezt keve­sebb fizetett alkalmazottal, a lakosság széles rétegeinek be­vonásával, a munka jobb megszervezésével valósítjuk meg. Népi demokratikus állam­szervezetünk fejlesztésévei nagy körültekintéssel, gon­dossággal, tudományos meg­alapozottsággal kell foglal­koznunk. Szakítanunk kell az ötletszerű, meggondolatlan s/ervezgetésetkkel, vagy a külföldi példák gépies maso. lásával. Az államszervezet továbbfejlesztésében is első­sorban a magyar sajátossá­gokból, jó és rossz tapasz­talataink helyes elemzéséből kell iktiindulni, figyelembe vé­ve a baráti országok gyakor­latban bevált tapasztalatait, vezetési módszereit. 5. A kormány egyik legfon­tosabb feladata az államappa­rátus egyszerűsítése, az évek során felduzzadt bürokrati­kus apparátus létszámának nagymérvű csökkentése. Ál­lamszervezetünk demokra­tikus, népi jellegének érvény­rejuttatása parancsolóan írja elő. hogy az eddigi túlmére­tezett, a munkásoknak nagy terhet jelentő államappará­tust leépítsük. A kormány en­nek érdekében több minisz­térium és országos hivatal összevonását, illetve meg­szüntetését határozta cl. 6 A központi szervek ösz­szovcnásával, szervezetük egyszerűsítésével párhuza­mosan fckozatoean növeked­nie kell az államhatalom he­lyi 6zervei, a megyei, járási, városi és községi tanácsok — mint a lakosság legszélesebb képviseleti szervei — hatás­körének gazdasági önállósá­gának. Éppen ezért szüksé­ges, hogy az évek óta tartó halogatás után a hatáskörük leadása, a decentralizálás ténylegesen megtörténjék. En. nek során módot kell adni arra, hogy a tanácsok a terü­letükön működő helyi jellegű vállalatok, intézmények felett tényleges hatáskört gyakorol­hassanak. 7. Az állami szervek mun­kájának gyökeres megjaví­tása érdekébon a lrorínány következetesen biztosítja, hogy állami szerveinkben a dolgozók ügyeinek intézésével a népi demokratikus rendszer rünkhöz hű, a szocializmus építésének ügyét híven szol­gáló szakképzett munkások, parasztok ás értelmiségiek foglalkozzanak. Ezért a kor­mány arra törekszik, hogy <iz államapparátust politikailag és szakszerűség tekintetében egyaránt megerősítse. 8. A kormány határozott szándéka az államvezetés de­mokratizmusának kibonta­koztatása, valamint a népi de. mokrácia állami fegyelmének egyidejű biztosítása. Ez a két feladat különösen most, de a későbbiek folyamán sem vá­lasztható el egymástól. Szi­lárd állami fegyelem az ap­parátusban, a kormány hatá­rozatainak maradéktalan megvalósítása minden terü­leten, a dolgozók hatékony részvétele a gazdasági és kul­turális élet irányításéban biz­tosítja, hogy népi államunk demokratikus tartalma minél teljesebben érvényre jusson. 9 A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány fontos kötelességének tartja a szocialista törvényesség meg­szilárdítását, az állampolgá­rok jogainak és törvényes ér­dekeinek védelmét. A kor­mány biztosítja, hogy minden becsületes, a nép, a haza ér­dekeit vedeLmező, s a haza ja­vára dolgozó magyar állam­polgár törvényeink védelme alatt, félelem nélkül élhes­sen. 10. A kormány a törvényes rend, n békés alkotó munka feltételeinek megteremtésé­ben, a gazdasági és po'itikai feladataink megoldásában éppúgy, mint a szocialista társadalom felépítése törté­nelmi feladaténak megvalósí­tásába a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a nép­hoz hű értelmiségre, a szak­szervezetekre, a munkástaná­csokra, az ifjúság demokra­tikus szervezeteire és mind­azokra a becsületes hazafiak­ra támaszkodik, akik hajlan­dók a magyar nép boldogulá­sáért, a munkás-paraszt ha­talom felvirágoztatásáért, a szocialista Magyarország fel­építéséért szívvel-lélekkel harcolni. Vezfető erőnek a munkásosztály pártiát: a M- ­gyar Szocialista Munkáspár­tot, mint a kommunisták szervezett erejét, az összes demokratikus erőt egyesítő szervnek pedig a munkásosz­tály politikai. forradalmi pártja által irányított Haza­fias Népfrontot tekinti. népgazdaságának, s maguk­nak a dolgozóknak az a hosz. szú heteken át tartó sztrájk, amelyet az ellenforradalom kezdetben sokakat megtévesz. tő szociális és politikai de­magógiával szított, azután pa­dig fegyveres provokációkkal, a dolgozni akaró munkások­kal, bányászokkal és alkal­mazottakkal szemben alkal­mazott terrorral hosszabbí­tott msg. A sztrájk miatt a bányászatban és az iparban (Folytaiás a 2, oldalon) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom