Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-01 / 11. szám

A nemzetközi élei eseményei P ÁLTALÁNOS VITA AZ ENSZ-BEN A ENSZ csütörtökön foly­tatta az általános vitát, amelvnek során itten sok kül­dött szólalt fel. Pénteken to­vább folvt az általános vica és a délelőtti ülés utolsó szó­noka Horváth Imre magyar külügyminiszter volt. A SZlRIAI KÜLÜGY­MINISZTER KIJELENTET­TE, HOGY KÜLFÖLDI SEG1TSEGET KER TÁMADÁS ESETEN hogv miután a múlt héten ki­vonta Egvintormból ott-tartóz­kodó csapatainak egv továb­bi zászlóalját, felkészült arra. hogy más egvségeket is kive­zényeljen Egyiptomból. Ezt. a bejelentést az ENSZ­közgyűlésének ülésén Vincent Broustra francia küldött tette meg. Broustra utrmnakkor erélyesen cáfolta azokat a je­lentéseket. amelyek szerint Franciaország újabb páncélos egységet küldött Port Said térségébe. CSOU EN-LAJ ŰJ-DELHIBEN Damaszkusz. (DPA) A kai­rói rádió lelentése szerint El Bitar szíriai külügymi­niszter sajtóértekezletén ..pro­paganda rémhírként" vissza­utasított minden olvan ielen- miniszterelnökkel. A kínai test. hogv fcznia szovtrt ta- naBvkavetségről származó ór­Csou En-lai. a Kínai Nép­köztársaság miniszterelnöke szerdán este kétórás megbe­szélést folytatott Nehru indiai maszDonttá vált. Arra a kér­désre. hogv miként fogadná Szíria önkéntesek felajánlá­sát El Bitar azt válaszolta: „Szfrin elleni támadás eseten a jogos önvédelem állapotá­ban volnáúk Elsősorban salát arab fegyveres erőinkre tá­maszkodnánk. dc mindenféle politikai- és katonai segítsé­get kérnénk minden állam­tól." A FRANCIA KORMÁNY TOVÁBBI EGYSÉGEKET VON KI EGYIPTOMBÓL New York. (AP) Francia­ország szerdán belelentette. tesütés szerint Csou En-laí el­mondotta dél-keletázsial uta­zásán szerzett benyomásait. Nehru pedig erintette Egyip­tom cs Magyarország ügyét. Csütörtökön Nehru vacso­rát adott Csou En-lai tisztele­tére. A kínai miniszterelnök ez alkalommal mondott beszé­dében többek között, hangsú­lyozta: Ha a világ összes né­v'ncfk alkalma nyílik egyesí­tenie erőfeszítéseit az építő munkára és kölcsönösen tá­jékozódhat szabad kavála­tok alapján, akkor még ra­gyogóbb nemzetközi civllizá­c'ó jön létre és a világ bé'kcie biztosítva lesz. Helytállnak BuTgantfn a szegedi termelőszövetkezetek Nehru vágassa üzenetére Moszkva. (TASZSZ) K. S. Me.non. India moszkvai nagy­követe november 29-én Moszkvában átadta Bulga­avinnak Nehru indiai minisz­terelnök válaszát arra a le­vélre. amelyet Bulganyin 1956. november 17-én intézett hozzá a nemzetközi feszült­ség enyhítéséről és a lesze­relésről. Nehru válasza a kö­vetkezőképpen hangzik: „Tisztelt Elnök Űr! Köszönetet mondok szemé­lyes üzenetéért, amelvet né­hány nappal ezelőtt vettem át nagykövetétől. Maradékta­lanul egyetértők önnel ao­ban. hogv minden erőfeszí­tést meg keli tenni egv olvan megegyezés elérésére, amely elhárítaná a háborút és biz­tosítaná a világ békéjét, öró­münkre szolgál, hogv ön úi­A SZEGEDI szövetke­zetek tag­jai többségükben megtanul­ták már korábban szeretni, becsülni a közös vagyont, s nem is hagyják azt egyköny­nyen cserben. Amikor az et­múit hetek eseményeinek forgatagéban úgy látszott, hogy felülkerekedik az ellen­forradalom, a szegedi szövet­kezetek — egyet kivéve — úgy határoztak: bármi tör­ténjék is, együtt maradunk. Sokan azonban nem tudták még eldönteni, hogy azok cse­lekedtek-e helyesen, akik ki­léptek a közösből, vagy akik maradtak. A kilépés a szövetkezetből ma mindenkinek saját egyéni ügye. Alá tehát úgy érzi most, hogy egyénileg jobban tud majd boldogulni, az is saját belátása szerint csele­kedhet. Azonban — mint ahogy ma már ezt a legtöbb muiline özuiaai. uujuy vzu ur . „„ , . ... .... szerűen közelítette meg a le-! t^l'U?,1 at:a.~a ^í mi mezőgazdaságúo is a nagyüzemi szövetkezeti sodva hagyták cserben a kö­zöst. BALGA Fogadás a moszkvai jugoszláv nagykövetségen 1 Moszkva (AFP). Micsunovics moszkvai jugoszláv nagykövet csütörtökön fogadást rendezett a jugoszláv nemzeti ünnep al­kalmából. A fogadáson a szovjet veze­tői: hüzül jelen volt Hruscsov, Rulganyin, Molotnv, Mikojan, Kaganovics, Zsukov is Szoko­lovszki marsall, számos minisz­ter is más szovjet vezető sze­mélyiség, valamint a diplomá­ciai képviseleteit vezetői. Azoknak a szovjet vezetőknek a jelenléte, akiket a nyugati diplomaták aktív magnak" ne­veznek, baráti magatartásuk a jugoszláv vendégek iránt, végül pedig a/ a tény, hogy a szovjet halóságok felkérték a jugoszláv nagykövetet, hogy csülörlökön esto n nemzeti ünnep alkalmá­ból mondjon rádióbeszédet és jelenjék meg n szovjet televízió előtt, kétségtclrtiiil megerősíti azt a kijelentést, amelyet Hrus­csov szerdán este nz albán fo­gadáson a jugoszláv nagykövet előtt tett. nevezetesen: „az bi zonyos, hogy véleményünk nem mindig azonos, de azért barátok vagyunk". Szembetűnő volt csütörtökön este a szovjet veze­tőknek az az igyekezete, hogy egyetértés jöjjön létre Belgrád­dal. Ugyanez a tendencia érvé­nyesül a nyugati diplomatákkal szembeni magatartásukban is. Mauriee Dejean francia nagy­követ, aki szerda esto már hosz­"sznbb beszélgetést folytatott Bulganyinnal, csütörtökön este is jóidéig beszélgetett a szovjet kormányfővel. A szovjet—jugoszláv-estély Micsunovics televíziós beszédé­vel fejeződött be. A nagykővet örömmel állapította meg, hogy milyen kedvező hatással van az általános helyzetre a szovjet kapcsolatok normalizálása és hangsúlyozta, hogy a kölcsönös kapcsolatokat az őszinteség el­vinek kell jellemeznie. szerelés nehéz problémáiét, és úgv érezzük, hogv ez figyel­me* tanulmányozást érdemel. Olyan gondos figyelemmel fogjuk a leszerelési iavasli­tokat tanulmányozni, ami­lyent azok megérdemelnek. A leszerelés kérdése főképp a nagyhatalmakat érinti, amelvek nagv fegyveres erők­kel és az összesfa.ita fegyve­rekkel rendelkeznék; Haté­kony intézkedéseket csakis e nagyhatalmak tehetnek. Ami bennünket illet, mi örömmel fogunk segítséget nyúltam bármilyen, szántunk­ra lehetséges módon. A je­lenlegi nemzetközi feszültség fontossábhá teszi, mint vala­ha azt. hogv a legközelebbi iövőben tárgyalások kezdőd­jenek a hatalmak között le­szerelési megállapodás létre­hozása céljából. Ha India résztvétele kívánatos e tár­gyalásokon a többi tárgyaló fél szempontjából, mi öröm­mel veszünk részt. őszinte tisztelettel: Dzsavaliarlal Nehru Á Legfőbb Ügyészség tájékoztatója Az ügyészi szervek ma leg­fontosabb feladatuknak te­kintik, hegy a karhatalmi alakulatokkal együttműködve segítsenek a termelőmunká­hoz nélkülözhetetlen rend és fegyelem megteremtésében és [ tógazdasági termelésben van. Több egyé­ni gazdálkodótól megkérdez­tük, mi a véleménye a jövőt illetően, és szinte egybehang­zóan mondták: szövetkezni mi is akarunk és fogunk is, de nem úgy, ahogy ezelőtt lehetett. Tiszta, minden erő­szakosságtól mentes szövet­kezeti mozgalomra gondol­nak a szegedi földművelő em­berek. Nem kérnék a Rákosi­féle súlyosan hibás agrárpo­litikából, mely csúfosan meg­sértette a földet szerető, érte élő parasztság önérzetét, be­csületét. CSAK EGY | Erdőgazdaságaink ingyen adják a facsemetéket és suhángokat biztosításában. Ennek során mindenekelőtt az őrizetbe­vett személyek ügyének ki­vizsgálásával foglalkoznak. A szovjet alakulatok az általuk őrizetbevet leket folyamato­san átadják a magyar ható­ságoknak. Intézkedés történt, hogy minden ilyen ügyet — az példát erre a sok kö­zül: Szegeden a felsőbb párt­szervek és a tanács minden tsz számára szinte kötelezően írta elő, hogy a kulákokat ki­véve mindenkit fai kell venni a közösbe, aki jelentkezik. Nagy szervezési akcióikat is hajtottak végre ennek érde­kében. Tömegesen kerültek be olyanok a szövetkezeteik­be, akik sohasem voltak pa­rasztok, nem értettek a me­zőgazdasági termelés forté­lyaihoz. Ezek — jóllehet többségükben becsületes, tiszta szándékú emberek vol­tait — nem tudták becsülni a földet, a szövetkfezetet. Mégis egyenrangú tulajdo­nosai lettek annak a föld­nek, melyet aranyi fáradságos munkával műveltek addig igazi tulajdonosaik, a tsz ala­pítói. Tévedés ne essék, itt nem azokról a volt szegény­parasztokról, földnélküli ma­bérmunkások­ról van szó. akik helyesen a szövetkezeteken keresztül ér­vényesítették a földhöz való ősi jogaikat, hanem azokról, akik a földművelést csak át­meneti kereseti forr ásnak, afféle szükséges rossznak te­kintették. A Magyar Szocialista Munkáspárt a múlt bűneiből ember lenne az, aki a modern agrotechnika, a gépek világában kisebb jövedelemért továbbra is a testet, lelket gyötrő egyéni munkával akarná elvesztegetni életét. Ezért van az, bogy a szegcdi tsz-ek is szinte vala­mennyien úgy határoztak, hogy a nagyüzem mellett maradnak. Van azonban példája annak is, hogy fel akarnak oszlatni szö­vetkezetet elfogadható okok nélkül. Az Űj Élet Termelőszö­vetkezetről van szó. A város egvik legjobb közös gazdasága volj ez eddig, mindenki megta­lálta benne a számítását. Miért van akkor, bogy most mégis szét akarják zilálni ezt az any­nyi fáradságos munkával, sok­sok áldozattal létrehozott mil­liós gazdaságot? Mert felébredt a kapzsiság: egyesek csak azt tekintik, bogy pillonalnyilag mit nyernek azzal, ba feloszlat­ják a gazduságot. Ennek n tsz­nek vannak a * legjobb földjei a szegedi liatáman. Most számítják: n földnek óriási érté­ke lesz hamarosan, miért ne sze­rezzük meg egyénileg a legjob­bat? Nagyon hibás ez a számí­tás. Az Uj Élet Tsz tagjai sok­kal helyesebben tennék, ba in­kább mindazokkal a hibákkal leszámolnának, melyek gátoltak eddig a közös gazdaság fejlődc­sét, s újult erővel, egy szívvel, lélekkel fognának hozzá sajátos viszonyaiknak legjobban meg­felelő modern, technikailag jól felszerelt gazdaság létrehozásá­hoz. Szerencsétlen dolog azokrg hallgatni, akik ma nyíltan roon* dogalják: pénzért mindent elér* belünk, lehet földet művelteim részesekkel, napszámosokkal) Nem becsületes számítás ez, és Magyarországon a jövőben is azé lesz a föld, oki megműveli) Biztosíték erre a most bontako* zó igazi munkás-paraszt ha* talom. Az MSZMP-nek ezért az az álláspontja, bogy a rentábi­lis, jó szövetkezeti gazdaságo* kai meg kell védenünk. AZ ELMÜLT | ^tekben Szegeden a Iegkővetendőbb példát a Tán­csics Tsz tagjai mutatták, le­hetővé tették a kilépést a kö­zösből, ső^ egyeseket, — akik csak éléskamrának tekintették a szövetkezetet — maguk zár­nak majd ki bizonyára. Dc a becsületes dolgozó parasztok, akik korábban a kilépés mellett döntöttek, részben maris vissza­tértek a közösbe. A visszalépők közölt van Szabó D. Ferenc 9 holdas és Kovács Lajos 12 hol­das középparaszt is. A 1 ánesics Tsz kommunistái már létrehozták új pártszervezet* lüket. A korábbi MDl'-szerve­z.etnek .10 tagja volt itt. Ezek közül 22-cn jelentkeztek újra az MSZMP-bn. A Táncsics Tsz tag* jai, — mint a legtöbb szegedi szövetkezeti tag — nem sóvárog* iák vissza a régi egyéni életet) Egyre többet beszélgetnek prob* lámáikról, a fejlett mezőgazda* sággal rendelkező államok ered­ményeiről, arról, s arról, bogy miként lehetne hasonlóvá ten* ni az ő gazdaságukat is. A rádió mai műsora 1956. december 1. Kossuth-rádió 4.30 Hírek. 4.35-lúl 6.00-ig reg­gelt zenésműsor. 6.00 Falurádió, 6 óra 30 Egészségügyi tanácsadó. 7 Hírek, közlemények, időjárásjelen­tés, színházak és mozik műsora, 7 óra 43 Naptár, 8 Műsorismertetés, 8.08 Vidéki népi zenekarok Játsza­nak. 9 A csodálatos gyümölcs. Me­sejáték. 10 Hírek, lapszemle, sport, Időjárásjelentés. 10.30 Operettrész­letck. 11 Aranv János: Toldi esté­le. III. rész. 11.43 Kórusok, 13 Dé­li harangszó. 12.03 Hírek, sport, időjárásjelentés, 13.15 Népszerű operarészletek. 13 Falurádió. 13.10 Magyar nótái:. 13.30 Az Ifjú Goethe. A gyermekrádió műsora, 14 Idöjá­rásjelentés. közlemények, műsoris­mertetés. 14.15 Kamaramüvek. 15 Hírek, sport, időjárásjelentéa. 15.15 Könnyű zene. 16 Vörösmarty-ver­sek. Elmondja: Somlay Artúr. Hangfelvétel, 16.33 Klasszikus ope­rettrészletek. 16.57 Műsorismertetés, 17 Hfrek, tdöjárásjelentés. 17.15 Cimbalomszólók. 17.25 Menyétke. Részletek Romáin Rolland „Colas Breugitoo" című regényéből. 17.55 Olimpiai bírok, 18 Riportmüsor, 18 óra 15 Zenekari hangverseny, 19 Ml újság a nagyvilágban? 19.15 Liszt: XIII. rapszódia. 19.24 jó­éjszakát gyerekek! 19.30 Riportok, tudósítások, 20 Hírek, sport, tdS­lárásjelentés. 20.10 A mennyetjárt Ifjú zenés. verses játék. Hans Sachs ötletéből írta Kopányi Ovörgv, 21.30 Sporthíradó, 21.45 Tánczene, közben 22 Hírek. ídőjá­rásjelenlés 24 Hírek. 0.10 Himnusz. Műsorzárás. A Petőfi-rádió műsora azonos a Kossuth-rádlőévaf azzal az eltéréssel, hogy 8.10-tö! 9-ig, 12.15-től 13-lg, 15.15-től 16-ig, 17.15-tői 17.53.ig és 22.15-151 23-ig a Petőfi-rádió üzeneteket közvetít. Az egyetemi oktatást a helyi felfelelek szerint kell megkezdeni Egy elemi vezetők országos értekezlete Az állami erdőgazdaságok az őszi erdősítések, fásításog céliaira nagvmennviségű er­dei facsemetét és suhángot neveltek. Az erdőgazdaságok a salát szükségletükön felüli mennviséget ingyenesen bo­csátlak mind nz egyéni, mind a közületi íásítók rendelke­zésére. Az időjárás mindaddig kedvező a faültetésre, amig a talal meo nem fasv. Az ér­deklődők forduljanak közvet­lenül a legközelebbi állami erdőgazdasághoz, erdészethez vagv erdőgazdasági csemete­kerthez, Megszüntették a kisiparosok aikalniazotti különadóját A Kisiparosok Országos Sza-' nví építőipari tevékenységre ro­had Szakszervezetinek intéző- natkozik, tchát a 4/1956. és az bizottsága tájékoztatásul az aláb- j 5/lü5°- pénzügyminiszteri biakat közli: í. Félreértésekre adott okot k 13/1056. számú pénzügymi­niszteri rendelet, amely uz épí­tőipari kisiparosok forgalmiadú fizetési kötelezettségének meg­szüntetéséről intézkedett. Egye­sek úgy gondolták, bogy c ren­delkezés hatálya csnk nz októ­ber 23-a után keletkezett épü­letkárok helyreállítására vonat­ren­október deletek hatálya 1056. 30-ávaI megszűnt. 2. A Pénzügyminisztérium 1956. október 30-i hatállyal megszüntette a kisiparosok al­kídmazotti-különndó fizetési kö­telezettségét November bóra tehát alkalmazotti különadót mar nem kell fizetni. 3. Az 1957. január 1-i halály­lyal érvénybe lépő rendelkezés, kőzik. A KIOSZ a Pénzügy mi-! » gyermektelenig! adó nisztóriummal tisztázta, bogy a ; megszüntetéséről intézkedik, a forgalmiadé cltörlóso vnlameny- i kismarosokra is vonalkoz.k, A jövő esztendőben tchát kisipa­~ resaink ettől az adótebertől is A Szombat, 1958. december V l mentesülnek,­Az egyetem rektorai, a főisko- ] tását úgy kell megoldani, hogy Iák igazgatói és a felsőoktatási; a hallgatókai félév-, vagy év­szervek ideiglenes forradalmi , veszteség ne cr/c. — - i , . - - - „ bizottságainak elnökei pénteken | c , ,„„_,: - „ ..„-„Imi kér* ártatlanok mielőbbi szaba- | levonja a tanulságot. Ha' azt országos értekezletet tartottak az. , , , , 7 , Mnnmu K« J • Oktatásügyi Minisztériumban, j desekkel kapcsolatban is. A jo* amelyen Kónya Albert oktatás- gi knron már dolgoznak az új • don bocsátása érdekében — haladéktalanul kivizsgálja­nak. A Legfőbb Ügyészséget eb­Iien a munkájában a szovjet katonai parancsnokság tá­mogatja. Egyes megyei ügyészségek — különösen az ország nyugati részein — kis létszámuk miatt csak liosz­szabb idő alatt tudnának vé­gezni a kivizsgálással, ezért a Legfőbb Ügyészség ügyészel szállnak ki ezekre a helyek­re, hogy meggyorsítsák a munkát. A vizsgálat során — a kor­mány rendelkezésének meg­felelően — mindazok szabadlábra ke­rülnek, akiknél nem álla­pitható meg közönséges bűncselekmény, vagy ter­rorcselekmény. Nem helyezik szabadlábra azokat, akik a forradalmi ese­mények során "szabadultak*, de büntetésük nagyobb ré­szét még nem töltötték ki és bűnösségükhöz nem fér két­ség. Ma különösen fontos, hogy minden szerv és minden ál­lampolgár segítse a belső rend és fegyelem, a törvé­nyesség helyreállítását, továb­bi megszilárdítását és működ­jön szorosan együtt az ezérti elsősortjan felelős karhatalmi! \és ügyészi szervekkel. akarjuk, liogy rohamosan fejlődjék mezőgazdaságunk, tikkor a szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó paraszt­ságnak lehetővé kell tenni, hogy hazai sajátosságok sze­rint. ahogy ők legjcibbnak látják, megalapozzák hol­napjukat. Hazugság az, amit olyan sokan hangoztattak eddig Szegeden is, hogy a paraszt­ság maradi, olyannyira, hogy sohasem mozdulna el pér­holdas parcellájáról, ha ez csali egyedül rá lenne bízva. A szegedi parasztemberek már számtalanszor kinyilat­koztatták: ragaszkodunk az egyénihez, de csak addig, míg azt jobbnak, biztosabb­nak látjuk. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy milyen vagyonbiztonságot nyújtott a Rákosi-féle mezőgazdasági politika gyakorlata a tsz-ek­ben dolgozó emberek szá­mára? Úgyszólván semmi­lyet. Nem egy középparaszt­tal megtörtént, hogy tekinté­lyes gazdasággal, jó földdel ment a közösbe, mégis "ko­paszon* került ki onnan. Vi­szont az is megesett, hogy egyes haszonlesők üres má­lékkal léptek be-és roeatoöa­ügyi kormánybiztos tartott refe­rátumot. Bevezetőhen elmondot­ta, hogy az október 23-a óla bekövetkezett események sorún T. Tóth Zoltán, az Eötvös Txiránd Tudományegyetem történettudo­mányi karának dékánja és az egyetemi hallgatók küziil többen életüket áldozták. Javaslatára az értekezlet néma felállással ál­dozott a hősök emlékének. Referátuma elején az egyete­mi autonómia kérdésében hang- j niélyzeli osztályokra nincs lo­tanterv bevezetésén. Az idegen nyelv oktatását október 23-a előtt helyesen módosítottuk: egy élő idegen nyelv tanulását írtuk elő. Az ideológiai tár­gyaknál ugyancsalt átalakítások történnek: a párltörténet tanítá­sát ugyuncsuk október 23-a előtt megszűntettük. Megvizs­gáljuk a többi ideológiai tár­gyat is. Az egyetemeken a szc­súlyozta a tanszabadság fontos­ságát. A továbbiakban az egye­temi felvételek kérdésevei fog­lalkozott. El kell kerülnünk — folytaita — a nagymennyiségű diploma­szerzést, ami az állástalan diplo­mások tömegéhez vezetne. El­kerülhetetlen valamiféle felvé­teli vizsga cs ennek, véleményem szerint, az egyetem hatásköré­ben kell megtörténnie, nyilvá­nos versenyvizsga jelleggel. Kifejtette, hogy a jövőben na­gyobb szerepet kell kapniok egyetemeinknek a tudományos címek odaítélésében is. jAz egyetemi tanév megindu­lásáról, illetve folytatásáról szólva — hangsúlyozta —:'feg­helyesebb, ha az egyetemek a helyi feltételek szerint kezdik meg az oiJtatást. A tanév folyta-. vúbb szükség. Az itt végzett munkót megfelelően kell fel­osztani a fennmaradó szervek között. Az ideiglenes forradalmi bi* zottságok szerepéről elmondotta: helyesli, mint a kormányrende­letben meghatározott javaslat" levő szerveket. Végezetül szólt az oktatásügyi és népművelési az Oktatásügyi és Népművelési Minisztérium egyesítéséről, to­vábbá a minisztérium belső szervezési kérdéseiről. Személyi kérdésekkel knpesolatbnn beje­lentette, hogy Sötér István és Kassai Géza oktatásügyi minisz­terhelyettesek felmentése folya­matban van.­Kónya Albert referátumát vi­ta követte. SZEGEDI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom