Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-23 / 4. szám

Péntek, 1956. november 23. Ara: 50 fillér L évfolyam, 4. szám j d Cr" í f o j !-' A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ELNÖKI TANÁCSÁNAK TÖRVÉNYEREJŰ RENDELETE A MUNKÁSTANÁCSOKRÓL A szocialista demokrácia gyakorlati megvalósulása csak úgy biztosítható, ha az egész nép tulajdonát képező gyárak, bányák, üzemek (a továbbiakban ipari vállalatok) vezetését az ipari vállalat dolgozói által választott muníkástanács végzi. A munkástanácsok megválasztásával, hatásköréved és ügyrendjével kapcsolatban a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet alkotja. 1. § (1) Munkástanácsot kell választani minden ipari üzemben, Ipari vállalatnál, bányában, állami mezőgazdasági üzemiben, beleértve az egyes állami intézmények (MÁV, Posta stb.) ipari termelő üzenteit is. (2) A termelő tevékenységet nem végző hivatalok, intézmények, szervezetek, továbbá a vasúti és postaforgalom, a közhasználatú autóközlekedés, villamos- és légiközlekedés dolgozói munkástanácsot nem választanak; (3) A jelen § rendelkezései nem vonatkoznak a kisipari, háziipari, földműves- és egyéb szövetkezetekre, amelyeknek ügyeit választott szervek (közgyűlés, vezetőség stb.) intézik, I. 3 II munkáslaittcsok megválasztása fi) A végleges munkástanácsot altkor lehet megválasztani, ha az összes dolgozóknak legalább kétharmada megjelenik munkahelyén. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az 1. § értelmében munkástanácsot kell választani, a végleges munkástanács megválasztásáig az ideiglenes munkástanács a 6/1956. (XI. 12.) számú kormányhatározat alapján folytatja működését. (2) A munkástanács létszáma a vállalat dolgozóinak létszámától függően 11— 71 tagból és 3—15 póttagból' áll. E kereten belül a muníkástanács tagjainak és póttagjainak számát a dolgozók választói gyűlése határozza meg. S. 5 :1 t (1) Á munkástanács tagjait a vállalat dolgozói üzemi gyűlésen közvetlenül és titkosan választják meg. A választást az üzemi szakszervezeti bizottság, a dolgozók széleskörű bevonásával készíti elő. (2) A választó üzemi gyűlésen a vállalat minden dolgozója szavazati joggal rendelkezik, és minden dolgozó megválasztható, alti a vállalatnál legalább egy éve alkalmazásban ál. Nem választható be a munkástanácsba a vállalat igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője; a vállalat igazgatója azonban a munkástanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. 4 § (1) Á választás lehetőleg az üzem összes dolgczóinaik egy közös gyűlésén történjék. Azokban az üzemekben, ahol a dolgozók nagy száma, vagy a munkahelyek (telephelyek) elszórtsága miatt ez nem lehetséges, a munkástanács tagjait üzemrészenként, műhelyenként, telephelyenként tartott gyűlésen kell megválasztani. Ilyen esetben egy-egy üzemrész, műhely, telep «z ott dfcrgozók számarányának megfelelően választ munkástanács-tagokat. (2) A munkástanácsban az üzem dolgozói minden rétegének képviseletet kell biztosítani. A munkástanács kétharmadát a termelésben közvetlenül részvevő dolgozóik közül (fizikai dolgozók, művezetők, technikusok, mérnökök) kell választani. (3) A választás során a dolgotok nem listára, hanem egyes személyekre szavaznak. A dolgozóknak joguk uan az előterjesztett listát megváltoztatni, illetve az általuk javasolt személyekkel a listát kiegészíteni. A titkos szavazás alkalmával a választóknak joguk van a listáról bármely nevet kihúzni, és helyette más nevet beírni. (4) A megválasztott munkástanács névsorát lehetőleg még a választás napján, legkésőbb azonban a választást követő 24 órán belül ismertetni kell a dolgotokkal. 5. § (1) A megválasztott munkástanács a választást követően legkésőbb 24 órán belül összeül és tagjai sorából megválasztja 5—15 tagú elnökségét, elnökét és elnökhelyettesét, valamint titkárát. (2) A muníkástanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet a vállalat igazgatóján kívül az üzemi szakszervezeti bizottság képviselője, az illetékes állami felügyeleti szervek képviselője, valamint a felettes szakszervezet képviselője, «• 8 (1) A munkástanács tagjait első alkalommal egy évi időtartamra választják. A munkástanács elnökét egymásután legfeljebb két esetben lehet megválasztani. (2) A munkástanács tagja az egy év időtartam lejárta előtt is visszahívható. A visszahíváshoz az őt megválasztó dolgozók kétharmad szavazat többsége szükséges. Tárgyalások a Magyar népköztársaság és az Hl képviselői közölt Budapesten T. 3 fl munkástanács elnSksége (1) Az elnökség a munkástanácsnak alárendelt végrehajtó szerve. Az elnökség tagjaira a munkástanács elnöke a dolgozók véleményének meghallgatásával tesz javaslatot. (2) Az elnökség ülésein az üzemi szakszervezeti bizottság képviselője és a vállalat igazgatója részt vesz, de arra a munkástanács elnöke a vállalat főmérnökét és főkönyvelőjét is meghívhatja tanácskozási joggal, 8. 5 fl munkástanács Miire November 20-án Budapesten a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya valamint a Német Demokratikus Köztársaság képviselői megbeszéléseket folytattak. A megbeszéléseken részt vettek a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János miniszterelnök, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt intézőbizottságának tagja, Apró Antal miniszter, Marosán György miniszter, Rónai Sándor miniszter, Sebes István külügyminiszterhelyettes. A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Kari Schirdewan, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a népi kamara képviselője, Friedrich Ebért, a NSZEP Politikai Bizottságának tagja, Berlin főpolgármestere; Kürt Gregor, az állami tervhivatal elnökének első helyettese, Sepp Schwab külügyminiszterhelyettes, nagykövet és többen mások. A két küldöttség szívélyes és baráti légkörben megbeszéléseket folytatott Magyarország jelenlegi helyzetéről, amelynek folyamán megállapította, hogy a fegyveres ellenforradalom sikeres leverése és a fasiszta reakció uralomrajutásának megakadályozása a magyar nép érdekeit és a világbéke biztosítását szolgálta; A német fél a megbeszélések folyamán kifejezésre juttatta a Kádár-kormány iránti bizalmát, amely a Magyar Népköztársaság jelenlegi helyzetét reálisan értékelve biztosítja az ország függetlenségét és szuverenitását. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány megvédelmezi a magyar dolgozók politikai és szociális érdekeit; biztosítja a népi demokratikus rendet. A megbeszéléseken részvevők egyetértenek abban, hogy a két ország közötti testvéri együttműködést a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területén tovább kell erősíteni. Ez megfelel a két nép érdekeinek, mind a proletár internacionalizmus elveinek. A magyar fél kifejezésre juttatta a magyar dolgozók köszönetét a keletkezett károk megszüntetése érdekében nyújtott segítségért és támogatásért, Hz oktatásügyi Ecmáityijiztos utasítása az IsEioSákisak és a tanisgygpzyaiási szerveknek A munkástanács a vállalat legfontosabb kérdéseiben dönt, irányítja a vállalat egész tevékenységét Ennek keretében: (1) Biztosítja a termelómunka folyamatosságát, a vállalat leggazdaságosabb működését; (2) gondoskodik a dolgotoknak járó munkabérek és egyéb juttatások kifizetéséről; (3) biztosítja az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését; (4) gondoskodik a szakszervezetek bevonásával készült és a dolgozók.által elfogadott: kollektív szerződésben előírt és a vállalatot terhelő kötelezettségek teljesítéséről, támogatja az igazgatót a munkafegyelem biztosításában; (5) megállapítja a vállalat terveit és a dolgozók létszámát; (6) meghatározza a vállalat szervezeti felépítését és az egyes vállalati, üzemi igazgatási szervek működését; (7) a törvényes rendelkezéseik keretén belül meghatározza a munkások és alkalmazottak minimális és maximális bérét, jóváhagyja a dolgozók (a munkások és alkalmazottak) besorolását és meghatározza az üzemen beazok lüli bérezési formákat, alkalmazási területeit; (8) az elért nyereségből a jogszabályok által később megállapítandó hányad szerint az államnak befizetendő részen felül — a vállalatnál maradó nyereség felhasználásáról dönt. Ennek megfele. lően meghatározza a vállalati nyereségnek termelési, szociális és kulturális beruházásra és felújításra, valamint az üzem dolgozói részére nyere'ségvisszatérités címén és egyéb célokra fordítandó összegek arányát és mértékét. A rendelkezésre álló összegből tartalékot képez; (9) javaslatot tesz a kormánynak az export-, import-ügyletek vállalat által történő közvetlen lebonyolításának engedélyezésére; (10) irányítja a vállalat pénzgazdálkodását; a) a fennálló törvényes rendelkezések keretén belül rendelkezik a vállalat álló- és forgóeszközeivel ; b) engedélyezi hitel felvételét; c) jóváhagyja a vállalat mérlegbeszámolóit; (11) A munkástanács jogosult a számára biztosított jogok bármelyikét beszámolási kötelezettség mellett az Elnökségre, vagy az igazgatóra átruházni. 9. 5 E munkástanács Elnökségének jogköre (1) Az Elnökség a munkástanács határozatainak megfelelően működik és megszabja az üzem igazgatójának feladatait. _ fíJl A munkás tanáca két fiié* sének időpontja között dönt a vállalat olyan ügyeiben, amelyek a munkástanács kizárólagos hatáskörébe utalva nincsenek. ifólvtatfe o 2t oldalon) s KoemSnytmSháR az idegen nyelvek szabad választás alapján való tanulásra vonatkozó ismert nyilatkozata óta az ország sok részéből hozzánk érkezett érdeklődésre a következőkben tájékoztatom az iskolákat és tanügyigazgalási tanácsi szerveinket: Az általános iskolákban egy idegen nyelv oktatása kötelező. Mindazokban az általános iskolákban, ahol a tanulók által választott idegen nyelv oktatását megfelelő tanerő hiányában biztosítani nem tudják, átmenetileg az idegen nyelv oktatása szüneteljen. Az így felszabaduló órákat a helyi igények és lehetőségek szerint más tantárgyak, illetőleg gyakorlati foglalkozások erősítésére használják fel. Megfontolásra javasoljuk; hogy oz általános iskolák nyolcadik osztályos tanulói, akik már negyedik éve tanulnak oroszt, hasonlóképpen a középiskolák negyedik osztályos tanulói, akik nyolcadik éve tanulnak, orosz nye'vet, tanulmányai• hat fejezzék be, A középiskoláit egy részében eddig egy kötelező idegen nyelv volt, más részében két kötelező idegen nyelvet oktattunk. Mindkét esetben a tanulók szabadon választják meg az egy, illetőleg két idegen nyelvet; amelyet tanulni kívánnak. Azokban a középiskolákban, ahol eddig idegen nyelvből kötelező érettségi vizsga volt, ezen vizsgák kötelező jellegét megszüntetem. Azok a tanulók, akik valamely idegen nyelvet rendes, vagy rendkívüli tárgyként legalább három éven át tanultak, ebből a tárgyból szabad választások alapján érettségi vizsgára jelentkezhetnek: Az orpsz tagozatú általános- és középiskolai osztályokat megszüntetem. Ezen osztályokban az iskola többi, megfelelő osztályaiban érvényes óratervek szerint kell tovább tanítani, A vizsgákra vonatkozólag általánosságban a következőket rendelem: a gimnáziumi érettségi vizsga kötelező tárgyai: magyar, történelem, matematika, fizika. Választható tárgy az idegen nyelv. Az általános- és középiskolai osztályvizsgákat eltörlöm.- A gimnáziumok III. osztályában továbbra is fenntartom az osztályvizsgát kémiából és földrajzból. A javító érettségi vizsgák időpontját december helyett februárban jelölöm meg. A középiskolák IVj osztályos történelem tankönyveit a használatból kivonom. Megfelelő tankönyv; illetve jegyzet kibocsátásától függően mind a magyar, mind az egyetemes történelmet egyelőre az 1914—18-ns világháború befejezéséig tanítsák a tanárok. Az általános iskola VIII. osztályában az alkot* mánytan tanítását megszűnte* tem; I I Dr. Kónya Albert kormánybiztos Az Országos Nemzeti Segély felhívása Az elmúlt hetek tragikus eseményei következtében hazánkban — különösen fővárosunkban — sok ember pusztult el és anyagiakbari súlyos károk estek. A károk helyreállítása, a sebek mielőbbi begyógyítása érdekében az ország minden felhasználható erejét mozgósítani kell. Az erők összefogá sa, a mozgósítás egységes Irányítása céljából megalakult az Országos Nemzeti Segély szervezete. A szervezet legközelebbi feladatai: 1. A harcok következtében súlyos helyzetbe került Ás sürgős segítségre szoruló személyek, családok, valamint intézmények (gyermekotthonok, kórházak, múzeumok stb.) felkutatása és megsegítése. 2. Az országon belüli pénz és egyéb adományok összegyűjtése és eljuttatása az illetékesekhez. 3 Az otthon nélkül maradottak elhelyezésének elősegítése, elsősorban a rászoruló gyermekek elhelyezése gyermekotthonokba, továbbá vidéki, esetleg külföldi csaladoknál. 4. A legsürgősebb romeltakarító, helyreállítási és értékmentési munkák társadalmi úton való megszervezése. 5. A Vöröskereszt munkájának támogatása. Az Országos Nemzeti Segély munkájában támaszkodni kíván minden segítésre kész emberre, szervezetre és intézményre. Az Országos Nemzeti Segély független társadalmi szervezet. Olyan szervek hívták életre, mint az írószövetség, valamint a Hazafias Népfrontba tömörült más szervezetek, továbbá a Petőfi-kör, a TTIT, az Országos Nemzeti Bizottság, a SZÖVOSZ stb. Munkatársai feladatukat társadalmi munkaként végzik. Felhívunk minden hazafit, támogassa a Nemzeti Segély munkáját. Az Országos Nemzeti Segély központja: Budapest, V. Belgrádi rakpart 24. Telefon: 182—850, 185—484. Budapest, 1956. november 22. Országos Nemzeti Segély Lengyel írók távirata a Magyar írók Szövetségének Drága Barátaink! A Lengyel írószövetség varsói osztálygyűlése alkalmából a lengyel írók mely örömüknek adnak kifejezést, hogy a magyar írók az egész magyar néppel teljes támogatást nyújtottak nekünk e történelmi napokban, amelyeket a lengyel nép a teljes demokrácia és áilami szuverenitás útjára lépve átélt. F.z a testvemé* pele őszinte szolidaritásának ói barátságának bizonyítéka. Biz* tosítunk benneteket, hogy a szo* ciaiista erők és a demokrácia győzelméért folytatott harcban; amelyet most vívtok, veletek va* gvunk. A varsói osztálygyűlésen rész* vevá írók, _ .