Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-13 / 9. szám

Káűár Jáff?©s beszéde r (Folytatás az 2. oldalról) demokratikus rendszerünket, szocialista vívmányainkat cs jövőnket a megsemmisítéstől helyreállítani törvényes és alkotmányos rendünket, a bé­kés, normális életet, a jog­rendet és hozzálátni égető és fontos kérdések megoldásá­hoz, a sebek begyógyításához, új és szébb életünk kiépíté­séhez. A megoldandó kérdéséül között szerepel, hogv a rend helyreállta után leülünk tár­gyalni a varsói szerződést aláíró országok kormányai­val a szoviet csapatok Ma­avarország területéről való kivonásáról. A szocialista né­pi demokratikus Magvaror­szág, a népi hatalom megvé­dése. a nemzeti függetlenség és szuverenitás teljes bizto­sítása csak ilymódon lehetsé­ges. A súlvois helyzetből csak ezt az egyetlen kivezető utat írta elő kötelezően számunk­ra az ország és a nép érdeke Mi ezt az utat választottuk. Nyiltan meg liell mondanom azt is. hogv aki ma azt a né­zetet vallja, hogy előbb von­ják ki az országból a szoviet csapatokat, az akár akarja ezt, akár nem. az ellenforra­dalom. az imperialista járom s a nemzeti függetlenség el­vesztése mellett adia le sza­vazatát. Ma igazán csak az áll a népi hatalom és a nem­zeti függetlenség ügve mel­lett. aki meggyőződéssel vall­ja. hogv minden erővel és le­hetséges segítséggel — szov­iet csapatok segítségét is igénvbevéve — zúzzuk szét az ellenforradalmat, erősít­sük meg népi köztársaságun­kat és azután üljünk le. tár­gyaljuk meg a szoviet csapa­tok Magyarország területéről való kivonásának kérdését. Ezeken az alapvető kérdéseken kívül van még néhány fontos politikai kérdés. amelv né­pünket ma különösen foglal­koztatia. Hagyományaink ápolása Elsősorban a megbántott nemzeti érzésekkel kapcsola­tos kérdésekre gondolok A magvar forradalmi munkás­Daraszt kormány azon a né­zeten van. hogv címerünk a Kossuth-címer. honvédeink egyenrulháza feleljen meg a magvar hagyományoknak és március 15 ismét a magyar szabadságharc Pirosbetűs ün­nepe legyen. A kormány két nappal ez előtt rendeletet adott ki. hogy a kötelező ide­gen nyelvet az iskolában a tanuló szabadon maga vá­laszthatja meg. Szintén ha­gyományainkhoz híven visz­sza kell maid állítani iskolá­inkban az osztályzás nálunk régen megszokott mód iát. hogy a legjobb az egyes osz­tályzat és ne az ötös legyen. Meg kell mondani azt js. hogy azokra a szolgai és talp­nyaló intézkedésekre, ame­lyekkel Rákosiéfc népünk nemzeti érzéseit 6Úlvosan megbántották és amelyeket most nekünk, késlekedés nél­kül helyre kell hoznunk, nem a Szovjetuniónak, vagy a szoviet népnek volt szüksége, hanem azoknak a hízelgők­nek. akik saiát népüktől el­szakadva szolgai másolással akarták magukat igazolni, és hazánkban a szoviet barátsá­got a maguk számára mono­polizálni. tünk, ellenkező esetben az 1945—46-os évhez hasonlóan pénzromlás, infláció kezdőd­ne hazánkban. Ez pedig nem a dolgozók javát szolgálná, hanem csak szenvedéseit fo­kozná. A kormány határoza­tot hozott arról is, hogy a harcok következtében haj­léktalanná vált károsultak la­káskérdés ének mielőbbi meg­oldása érdekében az összevo­nás révén felszabaduló egyes minisztériumi épületeket la­kás céljaira kell átadni. Ugyancsak örömmel fogadta a kormány a Magyar Szo­cialista Munkáspárt intézőbi­zottságának azt a bejelenté­sét, hogy a korábban irodák­nak használt épületeket a kormányszervek rendelkezé­sére bocsátják azzal, hogy velük a dolgozók lakásigé­nyeit segítsük kielégíteni. Mindenki segítsen a kormánynak! ­Hétfőfi kesdődött meg as ENSZ"kösgyűlé» XI. ülésszaka A nemzetközi étet eseményeiből Béremelés, beszolgáltatás eltörlése, megszűnik a gyermekielenségí adó Sokat foglalkoztatja ma a közvélemény egv részét a kü­lönböző pártok kérdése is. Ezzel kapcsolatban a követ­kezőket mondhatom: Nem tudjuk másként iövő felada­taink megoldását elképzelni, mint úgy. hogy a legkülön­bözőbb pártállásoonton és világnézeten lévő emberek részt és felelősséget kapnak és vállalnak az ország ügyei­nek vitelében minden fokon. A legszélesebb demokratikus nemzeti összefogás, az igazi népfront-politika alapián ál­lunk s ennek megfelelően a mag var forradalmi munkás­paraszt. kormánv a szó leg­tisztább értelmében vett nemzeti egységfront kormá­nya és az is marad. Népköz­társaságunkban a közügyek _ intézésében helvet és szere­"oet kapnak mindazok, akik e rendszer alapián állnak, de ki kell rekeszteni azokból mindazokat, akik néni de­mokratikus rendszerünkkel szemben ellenséges érzések­kel viseltetnek. A társadalmi munka széles területén Pedig együtt kívánunk dolgozni mindazokkal a hazafiakkal, akik készek népünk legalap­vetőbb közös ügvét. a béke ügyét velünk együtt védeni. "Vannak embereik, akiket a magyar forradalmi munkás­paraszt kormánv megalaku­lása után kétség fogott el. hogv nem akarják-e egyesek ismét visszahozni a régi bii rokratikus párt- és államve­zetési módszereket. Szemé­lves tapasztalatom alap­ián állíthatom, hogv Ma­avarországon ma nincs egyet­len ember sem vezető párt, vagv állami poszton, aki a régi hibás politikái vasv ve­zetési módszerpketwissza kí­vánná állítani. De még ha akadna is olvan ember, aki a réai módszereket vissza akarná állítani olyan ember már nincsen, aki képes is volna rá. mert a tömegek nem akarják a régi hibákat viszontlátni, kérlelhetetlenül elsöpörnék helyéről azt. a ve­zetőt. aki ilyesmire vállal­koznék. A múlt hibáinak felszámolása A vezetés eltökéltségének a régi hibák leküzdésére két példát akarok megemlíteni. A Magyar Szocialista Mun­káspárt intézőbizottsága szombati ülésén határozatot hozott több tucat olyan em­ber ügyében, aki a Rákosi­klikk politikáját képviselte a párt-, a társadalmi és állami élet vezető posztjain. Ezeket ket ama köteleztük, hogy tér­jenek vissza eredeti foglal­kozásukhoz és dolgozzanak úgy, mint az állam bármely más polgára a termelésben, az építő munkában. Az álla­mi vezetés bürokratikus és a ^néptől elszakadt módszerek ' felszámolása érdekében a kormány elvi határozatot ho­zott a minisztériumok és más állami főhatóságdlii összevo­nására, számuk csökkentésé­re, ideértve a volt államvé­delmi hatóság felszámolását elrendelő belügyminiszteri végrehajtási utasításit is, amely már meg is jelent. Az új intézkedések El vagyunk tökélve a múlt hibáinak gyökeres felszámo­lására, nem vezet közülünk senkit bosszúállás szelleme, és azt nem tűrjük meg sem­miféle helyi szerv beosztott­jánál sem. Ellenkezőleg: tu­datában vagyunk annak, hogy a dolgozó nép, elsősor­ban a munkásosztály ós a vele szövetséges parasztság bizal­mát bírva lehet csak vezetni és kormányozni hazánkban. Ez kötelességünké teszi, hogy a dolgozók minden jo­gos kívánságát megvizsgál­juk és közülük mindazt, ami a közérdekben károsodás nélkül megoldható, megold­juk. Tudjuk, hogy az ország­ban rengeteg megoldásra váró kérdés van s ezeket nem lehet egyik napról a másikra rendezni. Ezért elhatároztuk, hogy ha egy kérdés megol­dásához még nincs meg a szükséges erő és lehetőség, azt nyíltan és kertelés nélkül megmondjuk. Felfogásom sze­rint ugyanis nem azért va­gyunk felelős poszton ilyen nehéz időkben, hogy szépe­ket mondjunk, hanem azért, hogy igazat mondjunk és a nép érdekében cselekedjünk. A kormány november 10-i ülésén elhatározta, hogy leg­később január 1-i végrehaj­tási határidővel a munkabér­alapot fel kell emelni 10 szá­zalékkal. mégpedig úgy: az 1200 forintnál (kevesebbet ke­reső munkások bérét 15 szá­zalékkal, az 1200—1500 forint keresetű munkások bérét 8— 10 százalékkal fel kell emel­ni. Ezen az ülésen elhatároz­tuk, hogy a gyermeiktelenségi adót eltöröljük s megerősí­tette a kormány a dolgozó parasztságot sújtó beszolgál­tatás! rendszer eHörléséről hozott korábbi határozatot is. rodahelyíségek átadása Ezeken a rendszabályokon A kormány látja a rendkí­vül felgyülemlett és égető kérdéseket, de a tennivalókat nem lehet felülről varázssza­vakkal megoldani, csak az egész nép összefogott erejé­vel és munkájával. Segítsen a feladatok megoldásában a munkás, a bányász, a vas­utas, a parasztember épp­úgy, mint a szellemi életűm­nek azok a képviselői — írók, újságírók, művészek, tudó­sok és diákok —, akik a múlt hibáinak feltárásában oly je­lentős szerepet játszottak. Honfitársaim, Dolgozó Test­véreim! Igen súlyos napok, vannak mögöttünk és sok ne­héz feladat megoldása vár még mindnyájunkra. De ezek pem leküzdhetetlen nehézsé­gek és nem megoldhatatlan feladatok. Ha a pép legüntu­datosabb féríiai és női példa­mutatóan talpraállmak, ke­zükbe veszik néphatalmunk védelmének ós megerősítésé­nek az ügyét, mindnyájan egy akarattal munkához lá­tunk, eddigi szocialista vív­mányainkra' támaszkodva ki­lábalunk a bajokból és a múlt káros árnyai után tiszta, bol­dogabb és barátságosabb élet napja virrad népünkre, ör­vendetes és biztató jelenség az is, hogy harcunkban nem vagyunk magunkra hagyat­va, mert a szocialista orszá­gokban éppúgy, mint a kapi­talista országokban milliók és milliók figyelik aggódva, hogy leküzdjük-e az ellenfor­radalom hidráját. Hiszem és tudom, hogy már a nehezén túl vagyunk. A szocializmus hívei, valamint azok a nem szocialista, de az igazság és a haladás ügyét őszintén szol­gáló igaz emberek, barátok, akik népünk javát akarjáfc és nem a reakció íelülkerékedé­sét, nemcsak rokonszenvvel néznek felónk az egész vilá­gon, hanem kinyújtották se­gítő kezüket is. Az ENSZ tizenegyéves fenn­állása óta legfontosabb üléssza­ka kezdődött meg hétfőn, no­vember 12-én az ENSZ legfelső fórumának, az ENSZ-közgyű­lésnek. Ez az ülésszak, amely valószínűleg csali az elkövetkező év tavaszán fejezi be munkáját, hetvennél is több napireruli pontot tárgyal majd meg, kö­zöttük olyan íonlos kérdéseket, fniltt a közép-keleti helyzet, a magyar kérdés, a Kínai Népköz­társaság ENSZ-tagsúgának ügye és néhány állam felvétele az ENSZ-be. Az ENSZ tagállamainak szá­ma jelenleg 70. A most kezdődő ülésszak három állam: Szudán. Mítrokkó és Tunisz felvételéről is fog határozni. Valószínű, hogy az említett három ország elnyeri az ENSZ-lagságot cs ezzel o „Világ népeinek parlamentje" — ahogyan az ENSZ-et máskép­pen nevezik — újabb jelentős lépést tehet együk legfontosabb célja, az egyetemesség felé, A? ENSZ most kezdődő ülés­szakának jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy olyan idő­szakban ült össze, amikor a nemzetközi helyzet feszült és amikor olyan nemzetközi l;érdé­sek megoldásában kell segítsé­get nyújtania, amelyek jelenlegi fejleményeikkel veszélyt jelen­lenek a világbékére. Az ENSZ-közgyűlés új ülés­szakának jelentőségét az js alá­húzza, hogy a négy nagyhala­lom: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág küldöttsége külügyminisz­tereik vezetésével jelenik meg a közgyűlés ülésszakának megnyí­ló ülésén. * Ügy volt, hogy az ENSZ most szervezett közép-keleti rendfenn­tartó csapatának első egységei inár_ vasárnap megérkeznek Egyiptomba és a gazai semleges esátó államokból a meghatároa zott számú katonaságot repíilfc gépeken Nápolyba szállítják; ahonnan azután svájci repülős gépek viszik őket tovább, kijei lölt állomáshelyeikre. Eisenhowcr, az Egyesült Ali övezetbe, hogy megkezd jék te-1 lamok elnöke válaszolt vékenységüket. Rurns kanadai I kormány minapi azon tábornok, az ENSZtesápatolc pa-. sára, hogy- a Szovjetunió, a rancsnoka vasárnap Jeruzsálem-: rom nyugati nagyhatalom é< ben adott pyilalkozalában azop­ban kijelentette: csapatai addig nem mennek Egyiptomba, amíg "i egyiptomi kormány nem ad az ENSZ-csapatolmak partra­szállási engedélyt, jóllehet, az egyiptomi kormány elvben már hozzájárult ahhoz, hogy az ENSZ-csapatok Egyiptomban szolgálatot teljesítsenek. Az egyiptomi kormány egyébként vasárnap is tárgyalt líammar­skjőMdel, az ENSZ főtitkárával az ENSZ-csapatok egyiptomi el­helyezésével kapcsolatban. Az eddig ismertté vált adatok szerint az ENSZ közép-keleti rendfenntartó csapatainak lét­száma 2500 fő, 14 ország sorka­tonaságának egységeiből tevődik össze és feladata az, hogy a gazai övezetben megakadályoz­za az izraeli és egyiptomi csa­patok újabb összecsapását, to­vábbá, hogy Egyiptomban Port Szaid városában, valamint a Szuezi-csatornának Port Szóid­tól Izmailiáig tartó északi sza­kaszán a jelonlog állomásozó angol-francia csapatokat fel­váltsa, és hogy az ENSZ további döntéséig olt állomásozzék. Az egységeiket rendelkezésre bo­a svájci minapi azon felhívás há­PHHHHpHI^mH dia képviselői Genfben halas déklalanul kezdjenek tárgyalásos kat a legfontosabb nemzetközi kérdések megoldásáról — a le­belő legmagasabb szinten. Eiseru hoiver válaszában kijelentette; hogy véleménye szerint a jelen' ' örülmények közölt oz leffi kör meg* ENSZ az a fórum, amely siker­rel egyengetheti a megoldáshoz vezető utakat és az Egyesüli Államok egyelőre az ENSZ­hez kiván fordulni mindeu fon­losabb nemzetközi kérdé oldásával kapcsolatban. * Nehru indiai miniszterelnök szombaton Kalkuttában beszé­det mondott. Kijelentette, hogy India békés politikát folytat, bármiképp is alakuljanak az események. Elítélte a katonai tömbök politikáját és követelte, hogy az angol és a francia csa­patok haladék nélkül vonuljas nak ki Egyiptomból. * Irak után Sziria kormánya is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal. A párizsi szíriai követség tagjai vasárnap hagyták el a francia fővárost. A Szocialísfa Szövge* tCözíársaságok Szövetségének NYILATKOZATA a Szovjetunió és a többi szocialista állani közötti barátsátra és «frwiifimiík(íHÁ« (A:.;i<ió<»AeAif ~~ * •»_. ­a volt párt- és állami vezetőd túl azonban ma nem mehe­Kfiifőíd fámogalása népünknek Értékes támogatást jelente­nek számunkra a nyugati or­szágokból a Vöröskereszt út­ján hazánkba eljuttatott ado­mányok is. Felhívásunkra a testvéri országok egész sora máris válaszolt. Az albán, a bolgár, a csehszlovák, a kí­nai, a lengyel, a mongol, a német, a román és a szovjet szocialista országok kormá­nyai jelentékeny segítség nyújtását határozták el és indítottak útnak hazánk felé. Munkások, Parasztok; Ér­telmiségiek, Honfitársaim! Országunk és népünk nem­egyszer volt már a maihoz ha­sonló súlyos helyzetben. Eze­ken egész népünk összefogott erejével, lelkesedésével, forró hazaszeretetével még mindig úrrá lettünk. A magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány rendületlenül bízik né­pünk alkotó erejében s bizton hiszi, sikeresen leküzd j ük' mai nehézségeinket is és győ­zelemre visszük a dolgozó nép ügyét! A Szocialista Szovjet Köztársa­ságok Szövetsége, külső kapcsola­tainak mindig megingathatatlan alapja volt és marad a békés együttélés, barátság és együttmű­ködés politikája minden országgal. A legmélyebben és a legkövetke­zetesebben ez a politika a szocia­lista országokkal való kölcsönös kapcsolatokban mutatkozik meg. A szocialista nemzetek nagy közössé­géhez tartozó országolt, amelyeket a szocialista társadalom felépíté­sének közös eszményei és a prole­tár internacionalizmus elvei egye­sítenek, kölcsönös kapcsolataikat csak a teljes egyenjogúság, az ál­lami függetlenség és szuverenitás, területük sérthetetlenségének tisz-' teletben tartása és az egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozás elveire építhetik fel. Ez nemcsak nem zárja ki, hanem ellenkezőleg: feltételezi a szoros baráti együtt­működést és kölcsönös segítséget gazdasági, politikai és kulturális téren a baráti szocialista országok között. Ezen az alapon jött létre, erő­södött meg és mutatta meg hatal­mas életképességét a népi demok­ratikus rendszer egy sor európai és ázsiai országban a ipásodik vi lágháború és a fasizmus szétzúzá­sa után. Az új rend kialakulásának és társadalmi viszonyok gyökeres for­radalmi átalakításának során nem kis számban fordultak elö' nehéz ségek, megoldatlan feladatok és tényleges hibák, többek kőzött szocialista országok közötti kap­csolatok terén is, olyan elvsérté­sek és hibák, amelyek csorbították az egyenjogúság elyét a szocia­lista országok közötti kapcsolatok­ban. A Szovjetunió Kommunista Párt­iának XX. kongresszusa teljes ha­tározottsággal elítél te ezeket az elvsértéseket és hibákat, és felada­tul tűzte ki a Szovjetunió és többi szocialista országok kőzött kölcsönös kapcsolatokban a népek egyenjogúsága lenini elveinek kö­vetkezetes megvalósítását. A kong­resszus kinyilvánítja annak szük­ségességét, hogy telfes mértékben figyelembe kell venni az új élet építésének útjára lénö minden or­szág történeim! múltját és jel­legzetességeit. A szovjet kormány következete­sen megvalósftja e XX. kongresz­srtisnnk ezeket a történelmi jelen­tőségű határozatait, amelyek meg­teremtik a szocialista országok ba­rátsága és együttműködése továb­bi megerősítésének feltételeit, min­den szocialista állam telies szuve­rénitása tiszteletben tartásának meg­ingathatatlan alanlát. A közelmúlt Idők eseményei meg­mutatták. hogv szükségessé vált megfelelő nvttafkozatot tenni a Szovjetunió állásnontlárál a Szov­jetuniónak a többi szocialista or­szágokkal való kölcsönös kapcso­latait illetően, elsősorban gazdasá­gi és katonai téren. A szovjet kormány kész más szocialista országok kormányaival megtárgyalni azokat a rendszabá­lyokat, amelyek biztosítják a szo­cialista országok között a gazda­sági kapcsolatok további fejlődését és megszilárdítását azzal, hogy kiküszöböljenek minden lehetőséget és együtt működés fejlődésé reS: és további megszilárdításának alapjairól a nemzet! szuverénitás. a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elvei­nek megsértésérc a gazdasági kapcsolatok területén. Ezt az elvet ki kell terjeszteni a tanácsadókra is. Ismeretes, hogy az új társadalmi rend kialakulásá­nak első időszakában a Szovjet­unió a népi demokratikus országok kormányainál: kérésére bizonyos számú szovjet szakembert, — mér­nököket, agronómusokat, tudomá­nyos munkatársakat, katonai ta­nácsadókat — küldött ezekbe az országokba. Az tijöbbi időben a szovjet kormány ismételten felve­tette a szocialista államoknál ta­nácsadói visszahívásának kérdését. Minthogy jelenleg a népi demok­ratikus országokban kinevelődtek kvalifikált nemzett káderek a gaz­dasági és katonai építő munka minden területén, a szovjet kor­mány halaszthatatlannak tartja p többi szocialista állammal együtt felülvizsgálni, hogy célszerű-e ezekben az országokban a Szov­jetunió tanácsadóinak további ott­tartózkodása. Katonai téren a Szovjetunió és a népi demokratikus országok köl­csönös kapcsolatainak ennek részt­vevői megfelelő katonai és politi­kai fontos alapja a varsói szerző­dés. amely szerint kötelezettséget vállaltak, többek között azt .a kö­telezettséget, hogy ,,olyan egyezte­tett rendszabályokat foganatosíta­nak, amelyek szükségesek védké­pességük megerősítésére, hogy megvédjék népeik békés munkáját, garantálják határaik és területük sérthetelenségét és biztosítják a vé­dekezést a lehetséges agresszióval szemben." Ismeretes, hogy a varsói szerző­dés és a kormányok között létre­iött megállapodás értelmében szov­iet csapatok vannak a Magyar- és a Román Népköztársaságokban. A Lengyel Köztársaságban a szovjet katonai egységek viszont a potsda­mi négyhatalmi megállapodás és varsói szerződés alapján tartózkod­nak. A többi népi demokratikus országokban nincsenek szovjet csa­patok. •jHMBBHlpRBtaHl^B A szocialista országok kölcsönös biztonságának biztosítása érdeké­ben a szovjet kormánv kész meg­vizsgálni a többi szocialista or­szággal epvfitt, — amelyek a vár­ói szerződésben résztvettek — azoknak a szovjet csapatoknak kérdését, amelyek a fent-mlftett országok területén vannk. Ebben a ké-désben a szovjet kormány ab­ból a közös elvből indul ki. hogv varsói szerződésben résztvevő egyik, vagy másik állam csapatai­nak elhelyezése a varsói szerző­déshez tartozó másik állam terüle­tén valamennyi -r- a szerződésben résztvevő ország közös megállapo­dása alapján és csakis annak az államnak a hozzálátulásával törté­nik, amelynek területén saját kéré­sére ilven csapatokat elhelyeznek, vagy elhelyezni szándékoznak. A Szovjetunió szükségesnek tart­ja nyilatkozatot tenni a Magyaror­szágon történtekkel kapcsolatban. Az események menete megnyugtat­ta. hogy Magyarország dolgozói, akik nagy eredményeket értek el a népi demokratikus rendszer énitése szöbölését, a lakosság anyagi jó­létének további emelését, az állam, apparátusban a bürokratikus el­torzulás elleni harcot. De a dol­gqzók ezen igazságos és haladó szellemű mozgalmához rövid időn belül hozzákapcsolódtak a sötét reakció és ellenforradalom erői. melyek igyekeztek kihasználni a dolgozók elégedetlenségét arra, hogy a népi demokratikus rendszer alapjait aláássák, és feltámasszák Magyarországon a régi nagybirto­kos. kapitalista rendszert. A szovjet kormány éppúgy, mint az egész szovjet nép, mélységesen sajnálja, hogy Magyarországon az események alakulása véroptáshoz ' vezetett. A magyar népi kormány kérésé­re p szovjet kormány beleegyezett szovjet csapatoknak Budapestre való küldésébe abból a célból, hogy segítsenek a magyar néphad­seregnek és a magyar állami szer­veknek a rendet a városban hely­reállítani Tekintetbe véve, hogy a szovjet katonai egységeknek Alagyarorszá­gon való további iartózkodása a helyzet még fokozottabb kiéleződé­séhez szolgálhat alapul, a szovjet kprmány utasítást adott katonai parancsnokságának, |iogy a szovjet katonai egységeket vonia ki Buda­pestről, aniint ezt a magyar kor­mány szükségesnek fogja fartani. A szovjet kormány egyszersmind kész megfelelő tárgyalásokat kezde­ni a Magyar Népköztársaság kor­mányával és a varsói szerződés többi résztvevőivel a Magyaror­szágon tartózkodó szovjet csapatok kérdésében. A népi demokratikus Aíagyaror­szág szocialista vívmányainak vé­dejme jelen pillanatban a legfőbb, szent feladata nTinden munkásnak, parasztnak, értelmiséginek. oz egész dolgozó magyar népnek. A szoyjet kormány kifejezi azt a meggyőzó'dését, hogy a szocialista országok népei nem fogják megen­gedni sem a külső, sein a belső realjpiós erőknek, hogy megingas­sák a népi demokratikus rendszer alapjait, amelyet a munkások, pa­rasztok és az értelmiségiek min­den országban önfeláldozó küzde­lemben és munkában vívtak ki és erősítettek meg. Minden erejüket meg fogják fe­szíteni azért, hogy elhárítsanak minden akadályt, mely a demokra­tikus alanok megerősítésének, a függetlenségnek. országuk szuverénltásának úllában áll, hogy tovább fejlesszék or­szágukban a szocializmus alap­jait, az ország gazdaságát kultú­ráját, az összes dolgozók anyagi ióléte és kulturális színvonala sza­kadatlan növelésének jegyében. A nének meg fogják erősíteni a szo­cialista országok testvéri egységét és egymást kölcsönösen segíteni fogják a béke és a szocializmus nagv ügyének megszilárdításéban. 1956. október 30-án. A Szovjeíunió itt közölt nyilat­kozata rendkívül nagy jelentőségű a magyar-szovjet viszon- alakula'­sa szempontjából. E nyilatkozatot ismernie kell mindeu magyar ha­zafinak. — A nyilatkozat 1956. ok­során, jogosan vetik fel a gazda- ] tóber 30-án kelt. a magyarországi sági épttö munka területén mutat­kozó komoly hiányosságok ldkű­eseménveket fehit csak eddig az Időpontig veszi figyelembe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom