Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-13 / 9. szám

Kedd, 1956. noveMfcer 13. A kosérdek parancsolja A megtisztító vihar után sok minden jobbra vált é j­iben az országban, de egy sú­lyos örökségünk —• a lakás­gond — még súlyosbodott. A rádió és a szemtanúk tájé­koztatása szerint ma mar nagyjából el tudjuk képzelni Budapest egyes kerületeinek és utcáinak tönkrement há­zait, a leszakadt emeleteket és porrálőtt, vagy felrobban­tott lakóházakat, középülete­det — s a hajléktalanná vált családokat, pincékben ku­porgó aprócska gyerekeket. Ez az elképzelés határozott és gyors tettekre kötelez! Budapest lerombolt és lak­hatatlanná tett épületeit újjá kell varázsolni — meleg ott­hont kell biztosítani gyerme­keinknek! De számolnunk kell azokkal is, akik nem a harcok alatt váltak hajlék­talanná, hanem azt megelő­zőleg is lakás nélkül voltak — a szoba-konyhás lakások­ban megszoruló 8—10 tagú családokkal, a kamrákban, penészes odúkban meghúzó­dó fiatal házasokkal, s min­denkivel, aki nem a civilizált kornak megfelelő körülmé­nyek között él! A helyzet Budapesten, ? tél előtt különösen súlyos. De súlyos Debrecenben. Kecskeméten, Miskolcon .., cs Szegeden is, — s ma két­szeresen kötelező a gyors és célravezető megoldások ke­resése, mert ha mi itt Sze­geden enyhítünk a lakásgon­dokon, annak hatását a Pes­ten, Győrben vagy Szombat helyen lakás nélkül élő em berek is megérzik. Ha mi itt Szegeden végre igazán ko­molyan vesszük az irodai ke nyelmeskedés félredobását es társadalmi vizsgálódás tár­gyává tesszük a lakás cél jaira visszaaliítható irodák, tömegszervezeti székházak és felesleges klubszobák, kul­túrtermek felkutatását és eredeti rendeltetésüknek megfelelő visszaállítását -­hozzájárulunk ahhoz, hogy több tégla, cserép, mész es egyéb építőanyag jusson a hajléktalan pestieknek. A józan ész azt diktálja, hogy a kárt nem szenvedett vidéki városokban, ma elso­sorfcan az ilyen megoldások­hoz kell folyamodni. Miután a szépen pingált luftballcr. szétpukkant, mindenkinek _ a realitások emberévé kell vál­nia, s ha hónapokon és éve­ken keresztül nem vcltak ké­pesek lemondani egyes intéz­mények és szervek a tágas­szellős hivatalszobákról es székházakról, ma a paran­csoló közérdek kívánja ezt tőlük. . ,, , . A Horváth Mihály utcai MSZT-székházban például 2 —3 szervezet néhány képvi­selője dolgozik, s a fényes klubszobák fenntartása is Mi újság a községekben? megbocsáthatatlan luxus lenne a jelenlegi helyzetben, mert ez a kétemeletes épület legalábh 10 család kényel­mes otthona lehetne Összébb kell húzódni min denütt — s egyes szerveze­teknek meg kell férniök egy­más mellett — a lehető leg­kisebb apparátussal! A kor­mány és a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt budapesti In­téző Bizottsága mór megtette az első lépéseket. Kádár Já­nos beszédéből világosan ki­tűnt. hogy az összevonás so­rán felszabaduló minisztériu • mi épületeket lakás céljaira a lakosság rendelkezésére bo­csátják és az MDP által ko­rábban irodáknak használt épületeknek is ilyen sorsot szánnak. Egész lakóházat berel a Petőfi Sándor sugárúton s MÖHOSZ, a Felszabadulás útján az egyetemi és főisko­lai pártbizottság, amit egye­temi épületekben is el lehet­ne helyezni. Meg kellene fon­tolni, hogy van-e létjogosult­ságuk a különböző vállalaton által a város egyes pontjain fenntartott, úgynevezett kul­túrhelyiségeknek? Nem len­ne-e elegendő egy-egy ilyen létesítmény esetleg 4—5 vál­lalatnak is? A Kelemen ut­cában még ma is létezik egy építőipari dolgozók számára létesített klub, több helyiség­gel, jóllehet a Rókusi Műve­lődési Otthont is megkapták az építők. Vajon mindegyik igazán szükséges? Réges-régen döntött a koz: vélemény a vízi-sporttele;, ügvében is. A DISZ jelentós összeget gyűjtött felépítésére — jóllehet, a dolgozók egy percig sem szimpatizáltak ez­zel a „reprezentációs" léte­sítménnyel. Ugy gondoljuk, hogy a közvélemény nagy egyetértése közben mondjuk ki: lakást a vízisporttelep he­lyett, az arra szánt összegek bői, anyagokból és társadal­mi njunkából! Mindez csak csöpp a gon dos társadalmi ellenőrzés so­rán található lehetőségekb-l — de ez a néhány exponáű lehetőség is arra bíztat — hi­vatali dolgozókat, egyszerű munkásokat, intézmények es szervezetek vezetőit —, hogy hajtsunk fel minden olyan helyet, ahol a lakásszükseg­let enyhítésére módot lehet találni. A kormány programjában jelentős helyet foglal el a la­kásgondok megoldása — de hagyjunk mindent a kor­mányra? A program az egész nemzet társadalmi aktivitá­sára épült, s minket is köte­le? — részleteiben is, egesz e­ben is. Lássunk hozzá, és ne nyu­godjunk, amíg hajléktalan ember él az országban és vá­rosunkban! Köszke: A Lenin Terme­lőszövetkezetben befejezés előtt áll a vetés. Eddig 70 hold búzát vetettek el. s a mélyszántást is hamarosan elvégzik. A község élelmi­szerrel jól el van látva. Az elmúlt napo&foan sóban volt hiány, de már ezt is pótolták örvendetes dolog, hogy az Állatforgalmi Vállalat a szer­ződött sertéseket kilónként 20—22 forintért veszi át, a dolgozó parasztok pedig a szabadpiacon 15—18 forintéit adják kilóját a hízottsertés­nek. Többen vágtak már a községben sertést, s a feles­leges húst 20—21 forintért adták ei kilónként. A tanacs­appará tusban rendszeresen dolgoznak. A község lakói egy-két tanácsi dolgozó mű­ködését kifogásolják, ezek­nek leváltására fokozatosan sor kerül. Kiskundorozsma: A József Attila Termelőszövetkezet dolgozói és az egyéni, parasz­tok serényein dolgoznak: vet­nek, szántanaik. Az őszi mun­ka sietős, ezért még vasár­nap is a földeken dolgoztak. A község valamennyi kis­ipari termelőszövetkezetében megkezdődött a munka. Az annak idején megalakult for­radalmi tanács tagjai szétszé­ledtek, s vezetői semmiéi t sem vállalnak felelősséget. Ismét a tanács irányít. Az elmúlt héten egy pótkocsis teherautó élelmiszert küldtek Budapest dolgozóinak. Most tovább folyik a gyűjtés. A község lakói a földművesszo­vetkezet helyiségébe hordják az élelmiszert. Vasárnap is­mét megindult Szeged és Do­rozsma között a villamosjá­rati Kistelek: A Tejüzem egy pillanatra sem állt le. Sze­ged, s most Budapest dolgo­zói 'részére termelnek. No­vember 11-én, vasárnap 70 hektó, ma, november 13-án 105 hektó tejet szállítanak Budapestre. Ezenkívül bur­gonyát, baromfit, zöldségfé­lét szállítottak és szállítanak a csepeli kórház betegei ré­szére. Az élelmiszerellátás­ban hiány nincs, sóban ugyan mutatkozott, de már ezt is pótolták. A gépállomás _ dol­gozói a mélyszántást végzik. Sándorfalva: Hétfőn dél­előtt 9 órakor a község veze­tői összeültek, s a község áru­ellátásáról beszéltek; az áru­ellátás jó, petróleumra és élesztőre van szükség. San­dorfalváról is indult élelmi­szerrel megrakott gépkocsi Budapestre. S tnost ismét megindult az élelmiszergyuj­tés, Kübekháza: A községben i ugyanúgy, mint a járás többi községéiben szorgalmas mun­ka folyik a földeken. A köz­ség a tervezett 900 hold búza­vetésből már 700 holdat tel­jesített. A tanítás a múlt hét végén megkezdődött, de a ta­nulók tegnap, hétfőn jelen­tek meg csak hiánytalanul. Szőreg: A község három termelőszövetkezetéiben be­fejezték a vetést. Minden ga­bonát begyűjtöttek, a mely­szántással is végeztek. A Mi­csurin Termelőszövetkezet­ben nagyobb építkezés folyik. Szőregen is megindult a gyűjtés Budapest megsegíté­sére Eddig 10 mázsa burgo­nya, zöldségféle gyűlt össze. Deszk: A Kossuth Terme­lőszövetkezetben a betakarí­tási munkálatok folynak. Ed­dig 220 holdon vetettek ke­nyérgabonát. A gépállomás gépei anyaghiány miatt áll­nak. Baks: Hétfőn reggel meg­kezdődött a tanítás. Az isko­lákban a tanulok 90 százalé­ka az orosz nyelv helyett a német nyelvet választotta. A dolgozó parasztok vetni sze­retnének, de nincs vetőmag­juk. Igényeltek vetőmagot a Terményforgalmi Vállalattól, de eddig még nem kaptak se­gítséget. Sürgős intézkedésre van szükség! Százötvenezer gyömölcsfacsemete vár elszállítási a Az új szegedi és a szőregi fa­csemete termelő kiskertészek, valamint a facsemete termelés­sel foglalkozz tsz-ek már nagy mennyiségű, jól fejlődött gyu­mölcsfacsemetét készítettek elo szállításra. A csemeték jelentós részét már felszedték és clver­melték. A városi tanács mező­gazdasági osztályához érkezett jelentések szerint a szegedi Hí­res csemetekertészek az idén mintegy 150 ezer darab alma-, körte-, szilva-, cseresznye- és más cscmeteféleségeket „expor­tálnak" majd a gyümölcskertek felfrissítésére az ország legkü­lönbözőbb részeibe. Amint meg­indiú a teljes vasúti forgalom, azonnal meg is kezdik a szállí­tásokat. /hern, a tükÓA gfale Befejezés előtt a vetés a szegedi határban A szegedi egyénileg dolgozo parasztok és a város termelő­szövetkezetei összesen 1460 má­zsa jóminőségű cserevetőmagot kaptak ezen az őszön. Mint a tapasztalat mutatja, a város termelői éltek is ezzel a jelentős j állami segítséggel. A vetőmag-' csere még az utóbbi nehéz na­pok idején sem szűnt meg tel­jesen. Október 22-én fogyott el az első csere-vetőmagkészlet, de 23-án már újabb 15Ó mázsa ve- [ lőmagot bocsátottak a szegedi ; termelők részére, s ennek a kész-1 lelnek is a nagyobb részét már kivitték a gazdák a terményrak­tárakból, el is vetették. Jelenleg Feltámadott... JE „„ aki mindig igyekezett „jó káder" lenni, s AS^löSúf ZtelfeA HWnJ, = SSASFSSi T= léséről szónokolt, pedig csuk az övé emelkedett. És «vj « 3 ah abba­nahát és próbálgatja is: Maid felelnek azefk - pózolt és villámlott a szeme MkwemXbíráltak és rombolták a tekintélyemet. Hogy merészelték?! Es jár ékel, hangjából fenyegetés is villan, Neki.« az is ellenforradalmi tevékenyseg, hogy öt — a néptől elideaenedett és rossz embert, akinek komoly beosztása „nit ~ bírálni merészelték. Pénteken délelőtt meg arról Tsz^oSl ho£ Znforrgdftlrni sallang a tanácsnaza ^tm^haSa^aZír lenni, „elemzi ^tékeli l^­(rualia átbeszéli" a helyzetet. Szép, emberseges szo helyett Zraholni próbál, meg akarja nyergelni a arradalm Z"paraszt ármány megalakulását, tevekenyseget. Újból és újból feltűnik, az élre akar törni stb., stb. Ugye ráismernek?... . ,. „ „, ­A becsületes, népi demokráciát, szocializmust akaró emberek üzenik a feltámadott ö-nek és társainak: Ne tessék legénykedni, mert lejárt a MsSkiralyok, túl­teljesítek kora. Nem lehet ott kezdeni, ahol abbahagytak. Elég volt belőle. S mivel szocializmust akarunk és ennek [demokráciáját, azért nem akarjuk a Ikistkirályokat, szak­ításokat, túlteljesítőket. Tessék hát ehhez tartama magat! Huligánok üzennek Az egvik nyugati rádió ma­kacsul „szabadságharcosak­nak" nevezi azt a csőcseléket. amelv bandába verődve, ve­res kézzel és rablott holmi­val rakottan „immár szabad földre lépett." S pártfogasba vette őket azonnal: az éter hullámain visza üzenhettek a „rab Magyarországon" re­kedt cimboráiknak. Csak eev pár tizenetet le­eveztünk fel. „Csuncsi és Zuncsi üzeni Bécsből Harangvirágnak, hogy 161 érzi magát." „Szenyor üzeni, hogv Bécs» ben van. felvette a kapcsola­tot Bogárkával." „Zsuzsii ós Csucsu üzeni, hogv szerencsésen megérkez­tek. Csucsu szakmájában fog tovább dolgozni Bécsben." Qk értik, kiről és miről van szó. mi csak gyanítjuk. Gya­nítjuk hogv Mamcsi és Farv esi. továbbá Jaek. Széni. Utó la. Olivér. Kánya, Petrák. Csuhás. Angyal és a több! .szabadságharcos" egytől­egyig börtönből szabasktt betörő, zsivány, vagv gyilkos. Egv cseppet sem aggódik miattuk a magvar nép. Sőti Mert ha történetesen Csucsu — aki „szakmájában fos to­vább dolgozni Bécsben" zsebvágó. akkor hadd bc'ído. gítsa csak a „szabad vflAfl polgárait." A zálogház előtt Rengetegen vannak, lányoki asszonyok, férfiak., s rendőr vi­gyáz arra, hogy oldalról senki ne furakodjon be a bosszú sor­ba. A várakozás mindig türel­metlenséggel jár, s itt, a zálog­ház előtt is mindenki szeretné minél hamarább megkapni be­adott téli ruhaneműjét. A kapu állandóan nyílik és láthatóan örömteli arccal lépnek ki az em­berek nagy batyukkal, — ba­bátokkal, ruhákkal a kezükben; A kölcsön visszafizetése nél­kül adták ki az 500 forinton aluli zálogcédulákra a téli ruha­neműket. A zsongó sorokban be­szélnél: is erről az igen jelenlős szociális intézkedésről a jöra­kozók. Ilyen szavak szűrődnek ki: „Hát cz igazán szén dolog"; — „Ez nem is volt a követelé­seink közölt". A munkás-paraszt kormány első intézkedései megelégedést váltottak ki. Puplinanyag 5600 forintért jól halad, szinte már teljesen be is fejeződölt a vetés munkája a nagyfeketei és a mihályteleki részeken. Némi késedelem mu­tatkozik még a rossz talajviszo­nvok miatt az újsz.egedi körzet­ben. A városi tanács mezőgaz­dasági osztályának értékelése szerint a város korábban meg­állapított -vetésterve már több mint 80 százalékig teljesítve van. A szegedi földművelők ezzel a munkájukkal is bebizonyították: minden tőlük telhetőt meglesz­nek azért, hogy városunk, or­szágunk dolgozó népének az uj esztendőben is bőségesen legyen kenyere. Kisegítik egymást a szegedi ü emek Szeged valamennyi nagy- es kis­üzemében, kisipari termelőszövet­kezetében megkezdődött a termelj ; munka. A dolgozók megjelentek , munkahelyükön. A város legna- ; gvobb üzeme, a Szegedi Kender­fonógyár mintegy két hónapra ele­gendő szénkészlettel es m"ste! 'l6!' re elegendő alapanyaggal rendel­keAz' Újszeged! Kender-Lenszövő Vállalatnak két hónapra ejegendo széntartaléka van. A Jutaarugyár­nak egy hónapi nyersanyaga e, üzemanyagkészlete van. A szeged, texttlgvárak mind általában teljes műszakban működnek A nagyüzemek kőzni íokent .1 Szegedi Ruhagyár küzd '"vage"*­tási nehézségekkel. átmenet, leg azonban itt is találtak megoldást a dolgozók íoglalkoztatasara. A he­lyi anyagból és helyi igenyelt ki­elégítésére dolgoznak, igaz. egye­lőre napi négyórás műszakban _ A Konzervgyár eddigi félkész gyártmányainak tovább feldolgozá­sával félévig tudna termelni. Azon­ban ehhez mintegy kétszáz vagon cukorra lenne szüksége. \ legtöbb üzemben segedanyag­hiány gátojia a munkát. Ezeket az anyagokat íőként Budapestről szfir­z k be. Erre azonban a jelenlegi vasüti közlekedés nem nyújt tehe­tőséget Ezen most ugy próbálnak segíteni, hogy számba veszik az összes Rudanestre induló élelmi­szerszállító és egyéb gépkocsikat. Ezek visszafelé nem üresen jon­pek hanem szállítják s«ge.drp%K üzemek számára a Usraubagesabb anyagokat. Ezen túlmenően az egyes üzemek felmérik az elfekvő. illetve a pUlanatnyllag nélktóözhe­tő anyagokat és kisegítik egymást. A fűszer- és csemege­üzletek, a ruházati boltok, állami áruházak az utobhi hetekben nem panaszkod­hattak, hogy kicsi a forga­lom. Régen volt, hogy rő­fös áruért, vagy cérnáért sorbaálljanak. Néhány napja már annyi a vevő, hogy egy-egy alkalmazott már a rendőr szerepét tohi be az ajtóban áll, szabá­lyozza a ki- és bemenetelt. Benn az üzletben nem sox „rábeszélés* kell, hogy megvegyenek valami elfek­vő árut. Nem is oly^SJ re­gen a bűvös exportra ké­szült ajánló szóval sütöttek el a még egyébként jó árut is Ma nem kell dicsérni, szinte válogatás nélkül vá­sárolnak. Van, aki zsebken­dőből százat vesz, vort Olyan a Lenin utcai divat­áru üzletben, aki órákig állt a PúR mellett, azt néz­te mit vett más, s mind­járt hozzá csatlakozott, en is kérek belőle. A pénztá­rosnő egymásután hat blokkra is elvette tőle a pénzt. Olyan is akadt,, asa cse­csemőkelengyéből ötöt vá­sárolt, pedig nem úgy né­zett ki. mint aki anyai örö­mök várományosa. Az a,­lami áruházakban néhány hete még drága áron kel­lett ízléses kirakatokat ren­dezni, hogy csalogassak a vevőket. Emlékszünk, hogy egy alkalommal cigányze­nével, később megatonna! csalogatták a ve véltet. Az egyik állami áruháznál na­pok óta a kirakatban csalt tábla van kifüggesztve, „Rendezés alatt*. Nem kell kínálni, nem válogatnak. Viszik, ami legfelül van, le­gyen az fakult, amelyet a kirakatban a nap szívott ki akad most gazdája. Hétfőn délelőtt a Szivár­vány Áruházban 78 forin­tos puplíinaeyagból, amely hónapok óta fekszik ott a raktárban, senki sem vette meg, mert szemre nem mu­tatós, egyik vevő 5600 fo­rint értékűt vásárolt belőle. Volt, aki négy esernyőt, száz méter gumipertli*, vagy éppen húsz orsó cér­nát. Olyan is akadt, aki röptében húsz darab 220 fo­rintos inget vásárolt. Nem számított neki, hogy 37-es. vagy 40-es. Láttam, hogyan vetta'.i meg egy bordó irha­bundát. Csak úgy hevenyé­szetten magára karAa a fia­talasszony és a nőknél any­nyira elmaradhatatlan tük­röt sem kérte, hogy meg­nézze, hogyan áll rajta. Csak úgy odavetette: Cso­magolják be. Miért vásárolnak eny­nyire, mitől tartanak? Ta­lán'oly nagy szükségük van az árura? Úgy hisszük, hogy nincs. Menekülnek a pénztői egyeseik, attól fél­nek hogy Mértéktelenedix. Mások azt fújják, új címe­rünk van, új pénzt nyom­nak, s akkor mát csinálunk régivel. Aggodalmuk alaptalan. Semmi ok a nagy vásárlásra. Nem hasznos cz nekik, mert később a nya­kukon marad. Igaz, sokan spekulálnak. Mert nem hi­szi azt senki sem, hogy aki 5600 forintért puplinanya­got vásárolt, azt csak szük­ségleti cikként vásárolja. Mit akarnák az ilyenek? j Úgy gondolják talán, hogy magánüzletet nyitnak, vagy zugkereskedelemben elad­hatják? Nagyot csalódnak majd. Jön az áru szüntelen Szegedre és készül Szege­den is. A Szegedi Ruha­gyár, a Szegedi Női Ruha­készítő Szabó KTSZ, a Békéscsabai Ruhagyár, a Makói Béke KTSZ, a Hód­mezővásárhelyi Kötszövő­árugyár szinte naponta szállítanak. Igaz, még nem vasúti szállítmányok érkez­nek, csak teherautókon, ao jön az áru szüntelen. Mi lesz még, ha teljesem helyre áll a rend, folyamatos lesz a vasúti szállítás is, teljes kapacitással dolgoznak a gyárak. Magukra csavar­hatják a puplimanyagot, beöltözhetnék húsz két­százforintos ingbe is egy­szerre, mert maguknak kell elhasznál ni ok, senki sem vásárolja meg tőlük, ha­csak olcsóbban nem adják, mert újabb árumennyiség lesz a raktárakban és bol­. tokban Gondolkozzunk emberek és ne halmoz­zunk! (h) Védenünk a téli liissfrsis?alö k£rmit ellen Szeged és a környékén gyüs mölcsterm élésében a korábbi esztendőkben mindig jelentós kárt telt. a téli kisaraszoló her­nyója. A kisaraszoló lepkéje no­vember utolsó heteiben és de­cember elején bújik ki lárvája* hói. A szárny nélküli nőstények felmásznál: a fa törzsén a lom­bozatra. s ott rakják le petéjü­ket, melyek a tavaszi napfény hatására lékelnek majd, s meg* kezdik kártevő munkájukat. Leghatásosabban úgy lehet el­lenük védekezni, hogy a tok törzsére úgynevezett hernyó­enyves öveket rakunk, melyek összefogdossák a felfelé igyekvő lepkéket. Ilernvóepyv a szegedi és a környékbeli termelők szá­mára nagymeiinyjségben áll rendelkezésre. Beszerzésére él használatéra a városi tanács mezőgazdasági osztálya ad tesz* letes felvilágosítást. A többség fzilárdan kitart a közös gazdálkodás melleit A Szeged ságváritelepi Táncsics Termelőszövetkezet­ben a legutóbbi közgyűlésen 118-an döntöttek úgv. hogy továbbra tó közösen gazdál­kodnak. A 144-es létszámú tagságból 22-en bejelentették kilépési szándékukat. Ezeket, a dolgozó parasztokat — akik most úgv látiák. hogy egyénileg iobban érvényesül­hetnek maid mint. a közös­ben —. senki sem akadályoz­za meg szándékukban. Sót. — mint a szövetkezet elnöke elmondotta —• a közösség se­gítségükre lesz. hogv egvéni gazdaságukat úira megala­pozzák. Nemcsak azokat a ta­vakat térítik nekik vissza hi­ánytalanul. amelyeket annak­idején behoztak s. szövetke­zetbe. hanem — akinek szük­sége van erre — a szövetke­zet rendelkezésükre bocsát ta iHaereiét, az őszi vetési és egyéb munkákhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom