Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-09 / 238. szám

WtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 1 SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 238. szám Ara: 50 fiUér , Kedd, 1956. október 9. Mai számunkból: Miről ír a külföldi sajtó? (2. oldal) Az értelmiségi pártszervezetek feladatai (2. oldal) Ma lengyel egyetemi küldöttség érkezik Szegedre i. j_i_ i_1.11. i l {3, oldal) Takarékoskodjunk a gázolajjal (Z. B.) A traktorosokra „takarmány"-szűk ősz köszöntött az idén: kevés az üzemanyag. Szeptember utolsó harmadában a gépállomások csak naponként, esetleg másnaponként kaphattak gázolajat a megyei készletből. Kormányunk mindent megtesz azért, hogy a jármüveket és a mezőgazdasági gépeket a lehető­séghez mérten üzemanyaghoz juttathassa. A lapok vasárnap közölték, hogy Jugoszláviából megérkezett az első gázolajszállítmány két hajón, s a harmadik tartályhajó is útban van Magyarország felé. Szovjet­unióból is jelentős mennyiségű gázolajat kapunk. Az üzemanyagszükségletünket azonban még ez sem elé­gíti ki minden területen. Készleteinkből nem futja, hogy az egyéni parcellákon is oly nagymértékben dol­gozzanak a traktorok, mint például tavaly, holott az egyéni termelők érdeklődése évről évre fokozódik a gépállomások iránt Takarékoskodni kell tehát, — de hogyan? A dolog kétoldalú. Hogy minél többet dolgozza­nak; hogy a meglévő üzemanyagkészlettel minél na­gyobb területet szánthassanak a traktorok, — ez a termelőszövetkezeteknek és a gépállomásoknak egya­ránt érdeke. A fokozott gépi munka fokozott jövedel­met jelent a tsz-tagnak és a traktorosnak egyaránt. Ezért hát a mezőgazdasági erőgépek munkalehetősé­gének megnöveléséért a traktorosnak együtt kell küz­denie a tsz-taggal! Mindenekelőtt csökkenteni kell az üresjáratot. Ezen a területen sokat tehetnek a tsz-tagok. A gépek most elsősorban termelőszövetkezeti földeken dolgoz­nak. Mivel az őszi betakarításnak úgyis elérkezett az ideje, ló- és ókörfogattal, emberi erővel azokat a ter­ményeket takarítsák be először, amelyek szomszédsá­gában jelenleg már dolgoznak a gépek, hogy megfe­lelő terület hiányában ne kelljen nekik odébbhúzat­niok, s később mégiscsak vissza. A gépállomási veze­tők, főképpen a traktoros brigádvezetők pedig elsősor­ban olyan területekre vezényeljék a traktorokat, ahol odébbhúzatás nélkül a legnagyobb területen szánthat­nak egyfolytában. Persze, legtöbbet mégis a traktorosok tehetnek, ök, akik ismerik a saját gondjaikra bízott gépet, is­merik erőállapotát, az üzemanyagtakarékosság érde­kében a gén számára legkedvezőbb sebességgel halad­janak a munkában. Ezzel is üzemanyagot takarítana* meg. A traktorosok tudják jól, hogy a gondatlan „tankolás"-sal mennyi üzemanyagot lehet elpocsékol­ni. Most, amikor oly nagy hiány van országszerte az üzemanyagban, ezt a szükséges, .gyakori müveietet iga­zán felelősségérzettel végezzék el. A Urigádvezetők figyeljenek arra, hogy menetközben ne legyen szük­ség tankolásra; — a traktorosok indulás előtt töltsék fel gépeiket Az üzemanyagtakarékosság országos ügy, mind­annyiónk ügye. Jövő évi kenyerünk függhet tőle. Harc ez, kemény küzdelem, amelynek sikeréért nem­csak az egyszerű harcosok, a traktorosok igyekezetére van szükség, hanem fegyvertársaikéra is; a mezőgaz­daság minden dolgozójáéra. Az utóbbi héten valamelyest javult a helyzet az üzemanyagellátás területén. A külföldről kapott gáz­olajmennyiség elegendő lesz ahhoz, hogy a termelő­szövetkezetekben a gépállomások mindenütt el tudják végezni az őszi munkában vállalt kötelezettségüket. Tekintettel azonban arra, hogy a termelőszövetkezete­ken kívül az egyéni termelők egész seregei, is igény­lik a gépi munkát, s minthogy az egyéni parcellákon termő búza, árpa és egyéb növényféleség is gyarapít­ja a népgazdaság kamrájának készletét, az volna a leghelyesebb, ha a tsz-területeken kívül az egyéni földeken is gép hasítana minden barázdát. Hiszen a gépi munka nemcsak olcsóbb, de tökéletesebb is és éppen ezért a géppel művelt területen gazdagabb ter­més várható. Meglévő készleteinkkel tehát úgy kell gazdálkodni, úgy kell takarékoskodni, hogy abból a lehetőséghez mérten még minél nagyobb egyéni terü­let megművelésére is jusson! KRÍMBEN Á III. kerület jövője Távlati tervek a nyugati ipari övezet kialakítására — Merre halad a Vásárhelyi Pál külső körút? — Az egykori Rothermere telepből Szent István város — Negyedszázados városfejlesztési tervek vább fejlődni. Ugyanakkor erre a területre telepítenek ki több, egyelőre még a Bel­városba zsúfolt ipari vállala­tot és üzemet, amelyeknek mai területükön nincs ele­gendő fejlődési lehetőségük. Ezen a területen nyerne el­helyezést a 42. sz. Autóköz­lekedési Vállalat és az Autó­közlekedési Igazgatóság. Ide költözne a Szegedi Építő- cs Tatarozó Vállalat. Már ké szülnek is a vállalatok ter­vei. Itt helyeznék el a Bor­forgalmi Vállalatot, itt ta­lálna kellő fejlődési lehető­séget és területet a Szeged: Seprűgyár, az Építőipari Szövetkezet, a Nívó Játék KSZ, a DÁV és még több más vállalat. A ma még várostmk csúf­ságára éktelenkedő tégla­gyári gödröket ezen a te­rületeken fokozatosan be­töltetik. Ha valaki ma nem sajnál­ja a fáradságot, és bejárja a harmadik kerületnek a Tol­buchin sugárút, a Teréz ut­cai városperem, a Kossuth Lajos sugárút és a körtöltés által határolt részét, nehezen tudja elképzelni mindazt, ami itt előttünk a városfej­lesztési terveket feltüntető térképen kibontakozik. Mert zeg-zugos, eléggé rendezet­len, téglagyári agyagbányak­kal lyuggatott területet lát most, míg a III. kerületi Tanács tér­képén egy rendezett vá­rosrész körvonalai rajzo­lódnak elénk. Próbáljunk eligazodni a térképen, amelyet a Buda­pesti Várostervező Vállalat főmérnökei — Füle Lajos és Valentiny Károly — készí­tettek. Kalauzunk — Fél­egyházi elvtárs, a kerületi tanács város- és községgaz­dálkodási csoportjának veze­tője — mutatja a rajzokon kibontakozó útvonalakot, üzemi telephelyeket, és lakó­negyedet. A területet osszuk két részre. Ezt az osztást egy út­vonal végzi el, a leendő dél­nyugati külső körút, ame­lyet majd Vásárhelyi Pálról, a híres Tisza-szabályozó mérnökről szeretnének elne­vezni. E.mek u körúttal, -a* város felőli oldalán egy 25 méter széles park-erdő­sáv húzódna végi?. hogy az egészségügyi követelményeknek megfele­lően válassza el a külső ipa­ri övezetet a lakó-övezett'l. Ezen a körúton belül a haj­dani Rothermere, később Szent István-telepből egy új városrész fejlődne ki, kertes lakóházakkal. Ezen a területen 103 ház­helyet tudnak majd kiala­kítani, egyenkint 160 négy­szögöles telkekkel. Ez a terület ma még túlnyo­mórészt magánosok kezében van, a telkeket földművelési célra és kerteknek használ­ják. A területet 1958-ban sa­játítanák ki, olyan módon, hogy a telektulajdonosokat egyrészt csereingatlanokkal kártalanítanák, másrészt házhelyet kapnának ezen a területen. A felsővárosi Gc.­dó felosztása után tehát 1958-ban a III. kerületben létesülne újabb kertes tele­pülés. Az új körúton kívül pedig a város nyugati ipari öve­zete alakulna ki. Ez a terület szegedi vi­szonylatban ma is erősen ipari jellegű, itt terül el a Szegedi Vasöntöde, a Textil­művek, a Szegedi Közleke­dési Vállalat, a Terményfoi­galmi Vállalat raktára, itt épül a kenyérgyár. Mind­cr.-'-ioV pr • üzemeknek már jó előre megfele lő területet biztosítanak, hogy tudjanak majd to­Vóllozás a Fűtőházban Több szenst takarítanak meg Joszip Broz-Tiio, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnö­ke néhány napos üdülésen a Krímben tartózkodott, üdülése alkalmával többször találkozott és tanácskozott a szovjet köz­élet több kiemelkedő nl .kjával N, Sz, Ilruscsovval, N, A. Bul­ganyinnal és A. I. Kiricsenko­val. Tito elvtárs üdülése során tanácskozott Gcrő Ernő elvtárs­sal is. A képen N. A. Bulga­nvin, N. Sz. Hruscsov és J. B. Tito elvtársak sétára indulnak Jalta közelében, Kádár János főmozdony­vezető egy szeptemberi napon egy karikatúra elkészítésére bíztatta társait. Szerinte a karikatúrán ábrázolni kellene a 375-ös mozdonyt (ez a Sze­gedi Fűtőház legkisebb gépe), amint 60—70 tengellyel be­pöfögött a rendezőre. Itt négy darab első osztályú masina várta (424-es és 41 l-es), hogy tovább szállítsa a beérkezett vagonokat. Egy-egy gépre alig jutott így 207 tonna, vagyis 10 teherkocsi. A vo­natok, különösen a másodin­dítás gépei, néhány kocsival közlekedtek Szeged és Cegléd között. Balogh István például három teherkocsival „furiká­zott" Szeged és Cegléd között és így a saját zsebéből fizette ki a két és fél tonna szén árát. Takács István 800 ton­nával utazott Ferencvárosig, s elvesztette az egész havi szénmegtaíkarítási költséget, a 300—600 forintot, sőt másfél onna szén még a terhén is maradt. Nagy volt a felháborodás a Szegedi Fűtőháznál. Egymás után követelték, hogy sz ült­essék be a másodindításokat, ne vegyék ki az emberek zse­béből egy nap alatt az egy­hónapi becsületes munkával megtal<arított szénmennyisig után járó pénzt. Mivel a bu­okrácia még mindig nagy úr, csak e hónap elsején tőr­ént változás. Egy hét óta már nem közlekedik a m-í­zodindítás, s így több tonna —.én megtakarítása lehetsé­ges. Nekünk csupán az a kér­'•'sünk, miért kellett eddig is n levegőbe ereszteni azt a ok-sok tonna szenet? Már a nyár elején kifogásolták a fűtőháziak a szénpocsékolást! A mozdonyvezetőknek vi­szont az a kérése, ne legyen fehér holló szerű ez az el­határozás. ök már tapasztal­ták, hogy a vasút könnyön intézkedett eddig a dolgozók zsebére, s attól tartanak, hogy ez ismételten bekövet­kezik. Reméljük, a vasút ve­zetői nem adnak okot a jö­vőben a fűtőháziak kétkedé­sére, elsősorban azért, mert a széntakarékosság nekik is érdékük, másodsorban pedig azért, mert a szakszervezet az ilyen rendelkezést megvétóz­za, s nem hagyja, hogy a be­csületesen megkeresett pénzt kivegyék a dolgozók zsebéből. Megszűnnek a semmiresem használható — legfeljebb csak a kocahorgászok által kedvelt — kis tavak, és csak egy tó marad a környéken: a jelenlegi Kátay-tó. E kö-ül pedig egy ligetet alakítanak ki. A térképen már világosan láthatók az új városrész kör­vonalai, de kint a valóság­ban még nehéz ezt elképzel­ni. Hosszú és fáradhatatlan munkát 4« "ok beruházást igényel a tervek megvalósí­tása. így gondolja ezt a ke­rületi tanács is. Éppen ezért mindez a tervek szerint 25 év alatt készülne el telje­sen. Kiállítások a múzeum képtárában Nagy érdeklődés mellett nyílt meg vasárnap délelőtt a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai képtárá­ban az „Európai festészet a XVIII. században* című nagyszabású kiállítás. Dr. Bálint Alajos, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója bevezető szavai után Katonáné Czo­bor Ágnes, az Országos Szép­művészeti Múzeum tudomá­nyos munkatársa mondott megnyitó beszédet. A kiállí­tást vasárnap és hétfőn máris több száz főnyi érdeklődő te­kintette meg. Ugyancsak vasárnap nyflit meg a Horváth Mihály utcai képtárban Hódi Géza és Pa* robek Alajos szegedi festők emlékkiállítása is. Román vendégművészek bemutatkozása a Trubadur-ban A Trubadur szerda esti előadásában mutatkoznak be a Kolozsvári Állami Román Operaház művészei, akik a Szegedi Nemzeti Színház vendégeként tartózkodnak Szegeden. Luna gróf ezerepét Constantán Ursulescu, Leo­nóra szerepét Stella Simo­netti Állami-díjas kiváló mű­vész, Manrico szerepét pedig Theofil Carafoiberi alakítja. Pénteken a Tosca előadásá­ban lépnek fel a román mű­vészek. Tosca: Stella Simo­netti Állami-díjas kiváló mű­vész, Cavaradossi: Theofil Carabiberi, Scarpia: Constan­tán Ursulescu; Hazaérkezett Gerő Ernő és a Magyar Dolgozók Pattja Központi Vezetőségének küldöttsége Gerő Ernő elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, aki rendes évi szabadságát töltötte a Szovjet­unióban, valamint Kádár János, Hidas István és Szántó Zoltán elvtársak, akik az MDP Központi Vezetősége kül­döttségeként részt vettek a Kínai Kommunista Párt VIII. kongresszusán, visszaértek Budapestre. OKTÓBER Ezer és százezer füzér szegedi csípőmentes paprika vár feldolgozásra a Paprikafeldol­gozó Vállalatnál, Csűri néni még tűre fűzi a paprikát, de már ez évben sokan géppel is dolgoznak. Ugy mondja, ő már megszokta a kézi fűzés t,

Next

/
Oldalképek
Tartalom