Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-24 / 251. szám

Jf yfy 71 o VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MAGYAR 0 RS A Magyar Dolgozók Pártja SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA Központi Vezetőségének PoliXII. évfolyam, 251, szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. október 24. Kedden este összehívták a Központi Vezetőséget A Magyar Rádió jelentette tikai Bizottsága a politikai z esti órákban: helyzet tárgyalására a KözPártunk vezetősége szükségesnek tartja országunk számos politikai és gazdaságpolitikai kérdésének megvizsgálását Gerő elvtárs rádióbeszéde Közlemény a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága képviselői és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége képviselői közötti megbeszélésekről — Kedves Elvtársak! Drága Barátaink! Magyarország dolgozó népe! — A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége ez év júliusában fontos határozatokat hozott. E határozatokat pártunk tagsága, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, népünk helyesléssel, megelégedéssel fogadta. A júliusi határozatok lényege az volt. hogy szilárd elvi alapokra helyezett pártegységgel továbbfejlesszük pártunkban, az állami életben, a termelésben, egész társadalmunkban a szocialista demokráciát. s kijavítva a műit számos hibáját, eredményeinkre támaszkodva építjük országunkban a szocializmust, erőnkhöz, lehetőségeinkhez képest, fokozatosan emeljük munkásosztályunk, népünk életszínvonalát. — A júliusi határozatok nyomán szélesen kezdett kibontakozni a dolgozó tömegek kezdeményezése az egész országban. A határozat meghozatala óta eltelt rövid idő alatt számos intézkedés történt ezek megvalósítására. Természetesen azonban néhány hónap alatt nem lehetett a határozatokat teljes mértékben megvalósítani. Emellett előfordultak a megvalósítás során hibák is. A júliusi határozatok emellett csak az Irányt szabhatták meg, a főfeladatokat állíthatták előtérbe, de nem adhattak megoldást minden olyan kérdésre, mely országunk, népünk előtt áll. Számos ilyen kérdés további alapos vizsgálatot követel meg, hogy megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek országunk tényleges helyzetének, nemzeti sajátosságainknak, munkásosztályunk, népünk érdekeinek leginkább megfelelnek. — Pártunk vezetése a leghatározottabban el van szánva arra, hogy a júliusi határozatok szel(Folytatás a 2. oldalon) A budapesti egyetemi ifjúság hatalmas tüntetése — SCétszásezer fiatal az utcán Budapest, 1956 október 23. Különtudósitónk telcfonjelentése. .Miénk az utca" —hirdeti címében a Szabad Ifjúság néhány perccel ezelőtt megjelent: H«lönkj,adásn Valóban miénk az utca,' hiszen dél óta több mint 200.000-en hömpölyögnek a pesti utcákon. Amikor ezeket a sorokat diktálom, már égnek a lámpák a főváros utcáin, de még mindig több mint százezren állnak egységes sorokban, rendben és fegyelmezetten a parlament előtti téren. Tüntet a pesti ifjúság. Megpróbálom röviden, gyorsan rendszerezni a mai nap viharos eseményeit. A kora reggeli órákban a budapesti egyetemek ifjúsága rendkívüli nagygyűléseken elhatározta, hogy a lengyel események kapcsán rokonszenvük kifejezéseként ma délután népes tüntetést rendez. Az elhatározás még a délelőtti órákban nyilvánosságra került, a pesti egyetemisták a Petőfi-szobornál, míg a budaiak Bem József szobránál beszélték meg a találkozót. Közben a délelőtti órákban az egyetemi ifjúság küldöttségei felkeresték a budapesti nagyüzemek munkásfiataljait és közös gyűléseken fogadták meg, hegy mindenben követik a hős lengyel ifjúság példáját, az új politika legteljesebb magyar győzelméért. Mint derűit égből a villámcsapás, úgy jött valamennyivel dél után a váratlan hir, hogy a belügyminiszter a mai napra gyülekezési tilalmat rendelt ei és betiltották a pesti ifjúság tüntetését. A belügyminiszteri betiltás után az ifjúság legkülönbözőbb rétegeiben — egyetemeken és üzemekben egyformán — óriási felháborodás tört ki. Különböző küldöttségek keresték fel néhány percen belül az éppen ülésező Politikai Bizottságot. Követelték a belügyiminiszteri tilalom azonnali feloldását. Közben a ragyogó napsütéses időben a márciusi fiatalok mai örökösei példás rendben, vidáman, nótaszóval gyülekeztek. Fél 3 után néhány perccel két gépkocsi érkezett a Petőfi-szobor előtti térre a jó hírrel, hogy 6zabad a tüntetés. Kuczka Péter, a fiatal magyar költő e szavait, hogy szabad a tüntetés, óriási tapsvihar és éljenzés fogadta. Néhány perccel később a Petőfi-szobor talapzatáról Sinkovits Imre, a Nemzeti Színház fiatal művésze már a Nemzeti Dalt szavalta, s az eskü szavait véle együtt zengte a budapesti ifjúság. Megindult ar ifjúság hatalmas erős, népi egységet, bátorságot és a jövőbe vetett biztos hitet kifejező ragyogó menete. Végig a városon, amerre csak elvonult ez a több százezres tömeg, mindenütt éljenzés, tapsorkán fogadta az ifjúságot. Eközben a sorokban hatalmas hangorkánban szólalt meg egyre több, közös akaratunkat kifejező jelszó. »Élien a magyar szabadság, éljen a haza! — Lengyel—magyar barátságot, jólétet és szabadságot! — Szovjet—magyar barátságot — az egyenlőség alapján! — Munkás, diák egyet akar: jöjjön velünk, aki magyar! — Ne csináljunk mindent késve, Nagy Imrét a vezetésibe! — Ifjúságunk így kiált, mutasson utat a párt!-* — hangzottak e harcos jelszavak végig a fővárosi utcákon. S közben, ahogyan Buda felé halad a tömeg, a házak ablakaiban már megjelennek a nemzetiszínű lobogók és mindenütt a budapesti nép legteljesebb rokonszenve kísérte az ifjúság harcos tüntetését. Amikor Bem tábornok szobrához értek, már ott lengett a szobor két oldalán a magyar és a lengyel lobogó. A szobor homlokzatán a megjelenő Kossuth-címert a tömeg mámoros üdvrivalgással fogadta. Innen ez a 200.000-es, nagy evőt és egységet kifajeaő tömeg a parlament elé vonult. Útközben röpcédulákon terjesztették az egyetemi ifjúság követeléseit. Ezek között a legfontosabbak a következők: "Új alapokra helyezett szabad. demokratikus választási rendszert, önálló és kezdeményező külpolitikát. Teljes egyenjogúságon alapuló magyar—szovjet barátságot. Farkas Mihály és társai bűnperének nyilvános tárgyalását. Március 15, október 6 nemzeti ünneppé nyilvánítását követeli az egyetemi ifjúság*. Mindezek a követelések forró lelkesedéssel találkoztak az ifjúság százezres tömegében. Amikor a parlament elé értünk, már velünk haladt az üzemekből és hivatalokból munka végeztével az utcán járó egész pesti nép. A parlament előtt felhangzott a himnusz százezrek ajkán, s amikor beköszöntött az ünnepélyes, szinte fenséges csend, akkor érzetük csak igazán, hogy mennyire egységes a mi ifjúságunk, a mi népünk. A himnusz utolsó hangjai után ez a hatalmas tömeg egy erővel. egy hangon kiáltotta: "Éljen a magyar szabadság, éljen a hazai* Sömjén Péter A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának meghívására október 15-től október 22-ig Jugoszláviában tartózkodott. A küldöttség tagjai: Gerő Ernő, az MDP KV első titkára, valamint Apró Antal, Hegedűs András, Kádár János és Kovács István, az MDP KV Politikai Bizottságának tagjai megbeszélést folytattak Joszip BrozTitoval, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárával és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége végrehajtó bizottságának tagjaival. Ismételten találkoztak és megbeszéléseket folytattak a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének képviselőivel — Alekszandar Rankovics-csal, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége végrehajtó bizottságának titkárával, Szvctozar Vukmanovlcs-csal; Vladimír Bakarics-csal, Lazar Kolisevszkivcl, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége végrehajtó bizottságának tagjaival, Dobrivoje Radoszavljcvics-csel és Dusán Petrovicscsal, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagjaival, valamint a politikai és a társadalmi élet számos vezetőjével Belgrádban, Szarajevóban, Zágrábban és Llubljanúban. A barátság, őszinteség és kölcsönös megértés szellemébén folytatott megbeszéléseken a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége képviselői és a Magyar Dolgozók Pártja képviselői a következőkben állapodtak meg: A két párt képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben a r -jv*.'' f.-s'FY"'* <:'—'*".:», • nerfrHközi kapcsolatok kiszélesedtek és az országok közötti aktív együttélés tovább fejlődött. Szükségesnek látják, hegy további erőfeszítések történjenek a rendezetlen nemzetközi kérdéseknek tárgyaiások útján való megoldására, így a leszerelésre, a tömegpusztító fegyverek eltiltására, a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére, a német nép egységének demokratikus úton való lérehozására, a szuezi kérdés békés rendezésére. Ebben az új légkörben fokozódott az ENSZ nemzetközi tekintélye és szerepe. Az új tagállamok — köztük a Magyar Népköztársaság — felvételével az ENSZ lépést tett előre azon az úton, hogy egyetemessé váljék, ami növeli szerepét a világbéke megőrzésében. Mindez hozzájárul az országok közötti bizalom és kölcsönös együttműködés elmélyítéséhez. A két párt képviselői egyetértettek abban, hogy feltétlenül szükséges az együttműködés fejlesztése a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége cs.a Magyar Dolgozók Pártja között mint olyan vezető pártok között, amelyek szomszédos országokban harcolnak a marxizmus—leninizmus elvei szerint épülő szocialista társadalomért. Ez az együttműködés elősegíti a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Nép* köztársaság közötti kapcsolatok fejlődését, a népeink közötti barátság erősítését, a világbéke megszilárdítását, az emberi haladás iigyét. A két párt közötti együttműködésnek a teljes bizalom, őszinteség, egyenjogúság, önkéntesség, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, az elvi szempontokból kiinduló cs a szocialista fejlődés érdekeit szem előtt tartó, építő s az clvtársia3 bírálat szabadságát magában foglaló eszmecsere alapján kell fejlődnie. Ezen elvek következetes alkalmazása lehetetlenné teszi, hogy megismétlődjenek a múlt hibái, amelyek a munkásmozgalomnak súlyos kárt okoztak. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége cs a Magyar Dolgozók Pártja képviselői megállapodtak abban, hogy a gyakorlatban az együttműködés személyes érintkezés, eszmecsere. kiadványok cseréje, kölc Cnös küldöttségek, pártmunkások találkozása és minden más, az együttműködés folyamán jelentkező és hasznosnak mutatkozó formában valósuljon meg. Hangsúlyozták a szélesebb véleménycsere szükségességét, az állami és társadalmi tevékenység terén szerzett tapasztalatok tanulmányozásának fontosságát. A szocialista fejlődés során szerzett gazdag tapaszlalatok kicserélése, valamint szabad, önkéntes, minden kényszertől mentes felhasználása értékes segítséget nyújt a szocializmus ügyének az egyes országokban. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Magyar Dolgozók Pártja képviselői különös figyelmet szenteltek a két ország közötti viszony fejlesztését érintő kérdéseknek. Egyetértettek abban, hogy elő kell mozdítani a megfelelő siesvek egy üti;* iWhét, különösen gazdasági és kulturális téren, mivel e tekintetben széles lehetőségeink vannak, melyek feltárása és hasznosítása csak az utóbbi időben kezdődött meg. Az a tény, hogy szomszédos; országainkat hagyományos gazdasági érdekek fűzik össze es hegy mindkél országban teljes erővel folyik a szocialista építés, kedvező körülményeket teremt gazdasági kapcsolataink további kiszélesítéséhez, különösen az ipar, a mezőgazdaság, az áruforgalom és á közlekedés terén. E célból elő kell mozdítani a megfelelő szervek és testületek együttműködését, az összes lehetőségek tanulmányozását, olyan egyezmények megkötését, amelyek megfelelnek mindkét fél érdekeinek. A két párt képviselői a kulturális együttműködés elő-, mozdításának érdekében hangsúlyozták kulturális egyezmény megkötésének szükségességét is. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége meghívást intézett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságához, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének delegációja tegyen látogatást Magyarországon. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága ezt a meghívást elfogadta. Hazaérkezett Jugoszláviából a Magyar Do'gozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége A Magyar Dolgozók Pártia Hegedűs András. Kádár JáKözponti Vezetőségének kül- nos. Kovács István, az MDí' döttsége Gerő Ernő. az Politikai Bizottságának taaLapzártakor jelentik : Az Országház előtt, a Kossuth téren összegyülekezett hatalmas tömeg hosszú ideig együtt maradt. A tüntetők tömege állandóan növekedett. A tüntetők követelték, hogy Nagy Imre elvtárs beszéljen. Nagy Imre elvtárs este 9 óra körül rövid beszédet mondott a Kossuth Lajos téren. Az esti órákban a város több pontján rendzavarásra került sor. Különösen súlyosan alakult a helyzet a Magyar Rádió székházának környékén, ahol a megtámadott karhatalmi alakulatok szorongatott helyzetükben jegyvert is használtak. Az öszszcülközésnek halálos áldozatai és sebesültjei vannak. MDP Központi Vezetőségé- jai — kedden reggel visszanek első titkára. Apró Antal, érkeztek Jugoszláviából, ahol . megbeszéléseket folvtattak a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának képviselőivel. A küldöttség fogadásara a Nyugati-pálvaudvaron megjelent a párt és a kormány vezetői közül Ács Lajos. Hidas István. Kiss Károly. Mikes József. Marosór. György, Révay József. SzaUti Béla. Bata István. Gáspár Sándor. Piros László. Rónai Sándor. Egri Gyula. Vég Béla, valamint Horváth Imre külügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártia Központ" Vezetőségének, a Magvar Népköztársaság Minisztertanácsának és Elnöki Tanácsának számos tagia. a politikai élet több vezető személyisége. Jelen volt az érkezésnél Dalibor Soldatic, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti rendkívüli követe ROHANUNK Rohanunk. Lépésben menni nincs időnk. Nem várjuk meg, hogy roppant szélvihar rontson fejünkre, amely kidönt. A vihar mi vagyunk. A nép, a nemzet. Milliós sereg vagyunk, nem kell nekünk se próféta, se jós. A vihar mi vagyunk. Pirosló szívünk és agyunk vezet ma minket, s rohanunk! Lépésben menni nincs időnk, mert mi vagyunk a nagy vihar, mely minden piszkot, minden bálványt végleg elsöpör és kidönt. GURSZKY ISTVÁN és meghatalmazott minisztere és a követség tagiai. Gerő E-nő. a Magvar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, a küldöttség vezetőie a pályaudvaron a következő nyilatkozatot adta a sajtó képviselőinek: — Elvtársak! A Magvar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének küldöttsége 8 napot töltött a szomszédos baráti Jugoszláviában. Ez idő alatt megbeszéléseket folytattunk a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőivel a két párt kapcsolatairól és a két országot érintő legfontosabb kérdésekről. A megbeszéléseket az első perctől 'kezdve őszinte elvtársi léa'körben folytak. A megbeszéléseket igen eredményesnek tartjuk, mert minden kérdésben, amelyet megtárgyaltunk. teljes megegyezésre jutottunk. A záróközlemény. amelyet elsőnek a rádió hozta nyilvánosságra szerda délután, tartalmazza (Folytatás a 2. oldalon)