Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-24 / 251. szám

HMPGYPRORSZHG Szerda, 1956. október 24. Gerő elvtárs rádióbeszéde (Folytatás az í. oldalról) Pártunk vezetését azonban ez a tüntetés sem ingatja meg ab­lemében irányítsa a szocia- bgn nz cih„ározásában, hogv lizmus további építését s tovjSbb bala()jon „ szoc;alista mind szélesebben támasz- dpmokratizn111s fejics7.lóse útján, kodjon munkásosztályunk- Mj hazafias pro. ra, szövetkezeti es egész leU5r imernaeionnlisták vagyunk, dolgozo Parasztságunkra, g Sz0vjetunióll0Z és a gzociai;z. értelmiségünkre, nepunk mim fpft5 vaiamPnnyi ország. milliós tömegeire. hoz vaJÓ v;szonyunk ajapja a7, 1 itat írozott és inegmásítha- liogv pártjainkat, amelyek orszá­tailnn törekvésünk, hogy fej- *a;nkban vezető pártok, a 1 uk, szélesítsük és mé- marxizmus—leninizmus tanítása lyüsu' a demokráciát orszá- vezérli, liogv szeretjük népün­<n, hogy fokozzuk az ket és mepbeesülünk minden Üzemi dolgozók részvételét a más népet, bogy a teljes egyen­gyárak, az állami gazdaságok lőség, az egymás ügyeibe való és különféle gazdasági intéz- be nem avatkozás, de ugyanak­mények vezetésében. kor a kölcsönös baráti, elvtársi Ml azonban, természetesen, együttműködés alapján állunk, szocialista demokráciát és segítünk egymásnak, hogv meg­nem polgári demokráciát könnyítsük országainkban a akarunk. Pártunk, s meg- szocializmus ügyének előrehala­győződésünk szerint, mun- dását és a szocializmus magasz­kásosztályunk és népünk tos eszméinek győzelmét az féltve őrzi a népi demokrá- egész világon. Ez volt az az ciánk vívmányait és nem en- P]ví alap, amelyen a szomszé­gcdl meg, hogy ezekhez bár ki is hozzányúljon. E vívmányokat minden kö­rülmények között megvéd­jük, bármely oldalról fe­nyegessék is. Népünk ellenségeinek leg­főbb törekvése ma az, hogy megkíséreljék megingatni a munkásosztály hatalmát, la­zítani a munkás-paraszt szö­vetséget, aláásni a munkás­osztály vezető szerepét or­szágunkban, megrendíteni népünk hitét a pártban, a dos, baráti Jugoszláviában pártunk Központi Vezetőségének küldöttsége megbeszéléseket folytatott. Ezen az alapon egyeztünk meg a jugoszláv elvtársak­kal. teljes mértékben, mindazokban a kérdések­ben, amelyek a két párt központi vezetősége közötti megbeszélések tárgyát ké­pezték. Más országok belügyeibe te­IICLmillV '' t" • Ul Magyar Dolgozók Pártjában; bát beavatkozni nem akarunk, megkíséreljék lazítani a szo- pz számunkra elvi kérdés. Nem ros baráti kapcsolatokat or- akarunk beavatkozni Lengyel­szágunk, a Magyar Népköz- orszlig belügyeibe sem. De az. társaság és a többi szociális- scmmiképpcn sem jelentheti; must építő ország között, ku- bogy m; ne a masnii útját jár? lönösen pedig országunk és juk NckQllk raPírvannak a mi a szocialista Szovjetunió ko- saj-álos proMómáink. saját ha­zött. Igyekeznek lazítani a ^yományamk, sajátos gazdasági, kapcsolatokat, amelyek par- oIitika; bpjV7Ptrink, „ nPkünk tunkat a Szovjetunió dicső b gaját módszprp;nket Gs e»zkö­Kommunista Pártjához Le- ze.(Jcet g gzocjal;zmns építésé? nin pártjához, a XX. kong- b pzpknpk mPgrPiPiöen kcu resszus pártjához füzik Rá- ba(írozn; galmakat szórnak a Szovjet- B unióra. Azt állítják, hogy a Szovjetunióval nem egyen- JJjból meg kell vizsgálni rnntrn kereskedelmet foly- , ... 'rm., . _ 1 második oiéves tervünk irányelveinek néhány problémáját rangú kereskedelmet foly tatunk, hogy a Szov­jctuniohoz való viszo­nyunk állítólag nem az egyenlőség viszonya és hogy függetlenségünket, állítólag nem az imperialisták ellen. Pártunk vezetősége szükse­liancin a Szovjetunióval gesnek tartja a Központi Vé­szemben kell megvédeni, zetőség júliusi határozatai­Mindez szemenszedett valót- nak további konkretizálását ianság, ellenséges hírverés, és továbbfejlesztését. Szük­amclyben nincs egy szemer- gégesnek tartja ennek megfe­nyi igazság sem. A valóság jeléén országunk számos fon­sz. liogy a Szovjetunió nem- tos politikai és gazdaságpoli­i, „rcímmirat Bznhadftot- tikai kérdésének megvizsgá­a csak országunkat szabadítót­ta fel a Horthy-fasizmus cs hogy a szocializmu.s a német imperializmus igája építése országunkban minél alól. hanem még akkor, biztonságosabbá váljék. In­amikor a háború végen or- kább lassan haladjunk eiöre, szagunk aléltan a földön he- előrehaladásunk lehetőleg vert, mellénk állott a teljes zükkenömentCs ]egyen Ezért egyenjogúság alapjan kotott velünk szerződéseket, s azóta is ezt a politikát követte és követi. A szocializmus építése — sajátosságaink figyelembevételével Vannak. akik akarják állítani a proletár internacionalizmust és a ma­gyar hazafiságot. Mi. kom újbój meg kell vizsgálnunk második ötéves tervünk irányelveinek néhány fon­tos problémáját, hogy a terv végleges kidol­gozásakor kiküszöböljük azo­kat a bizonytalanságokat és szembe feszültségeket, amelyek az irányelvekben még megvan­nak. Másrészt alapos vizsgálat­p,.- . . - másrész.i aiapos vi/.sstuat­munisták, magyar hazafiak nak kel) aiávctni mezőgazda­vnrtviinlíl Ufi7:iflfllr vnlt.link íl • I , . 1 vagyunk! Hazafiak voltunka Horthy-fasizmus börtöneiben a földalatti munka, az illega­litás nehéz évtizedeiben. Ha sági politikánkat is. Szilárd meggyőződésünk szerint a mezőgazdaságban az egye­l.tús nehéz evt.zecietpen na- düH helyeB út a SZOcialista zafiak voltak hőseink itthon .. _ ' « és a spanyol szabadságharc­ban. Mi azt valljuk, s min­dent elkövetünk annak érdc út. Csakis ez teszi lehetővé, hogy munkásosztályunkat, városi lakosságunkat kellő aent ciKOveiunK annaw. eiue- ----- . --- , . , kében, hogy országunkban a modon ellássuk elelmiszenel, szocializmust, a legfontosabb, hogy több nyersanyagot biz­a legalapvetőbb, a leglénve- tositsunk elelmiszenparunk­gesebb kérdésekben a többi nak és könnyűiiparunknak, s országokkal közös, egységes hogy a mezőgazdasági -több­marxi—lenini alapon, dc i termelés révén az árakat ke­magyarországi sajátosságok, ső'ob csökkenthessük, országunk gazdasági és tár- Szocialista vívmányainkat ^áSrfelcm^- 8 mezőgazdaságban is meg i ii ; J .. « i, i1 i xrA telével építsük. Ugyanakkor, amikor fennen hirdetjük, hogy hazafiak va­gyunk, egyben hnlározottnn le­szögezzük azt is, hogy nem va­gyunk nacionalisták, sőt, kö­volkezetes harcot, folytatunk a kell védenünk. Meg kell vé­denünk mindenekelőtt terme­lőszövetkezeteinket. Ugyan­akkor azonban biztosítanunk kelj a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél a sovinizmus, nz antiszemitizmus teljes önkéntességet és nem és minden egyéb reakciós, nép- szabad előre meghatározott gyűlölő, embertelen irányzat és százalékokban vagy számok­nézet ellen. , , . , . , ban megszabni, hogy a ter­BSŐfStSSÍ:SS -következetek fejleszté­nizmus mételyét igyekez- sében mikor, milyen ered­nek terjeszteni, s a demok- ményt érjünk el. Mindenek­ratlkus szabadságot, amc- ejdtt megievő termc'őszövet­lyet államunk a dolgozó kezeteink munkáját szüksé­népnek biztosit, naciona- . J lista jellegű tüntetésre ges megjavítani. Tovább kell használták fel. fejleszteni a termelőszövet­kezetekben is a belső demok­ráciát, hogy a szövetkezeti ta­gok teljes mértékben a szö­vetkezet gazdái legyenek, hogy növekedjék az egész tagság és minden egyes tag anyagi érdekeltsége a terme­lés fejlesztésében, a hozam emelésében. Természetesen, mindezek és országunk egyéb fontos kérdései, igen komoly vizs­gálatot követelnek meg, s megkövetelik azt, hogy az or­szág előtt álló politikai, gaz­dasági és egyéb kérdésekben, valamint pártunk belső kér­déseiben is, pártunknak, a két kongresszus közötti leg­főbb szerve, a Központi Ve­zetőség foglaljon állást. Te­kintettel a kérdések fontos­ságára, amelyekben dönteni kell, valamint a megoldandó feladatok sürgősségére, a Politikai Bizottság elhatá­rozta, hogy a közeli napodé­ban összehívja a Központi Vezetőség teljes ülését, s ja­vasolja a Központi Vezető­ségnek: vitassa meg a politi­kai helyzetet és a párt fel­adatait valamint szervezeti kérdéseket. — Addig is, amíg a Köz­ponti Vezetőség teljes ülése megvitatja és eldönti az em­lített kérdéseket, meghatá­rozza pártunk további fel­adatait, a legnagyobb ébersé­get kell tanúsítani, nehogy ellenséges elemek megzavar­hassák pártunk, munkásosz­tályunk, dolgozó népünk erő­feszítését a kibontakozás ér­dekében. Pártunk egységére mindig nagy szükség volt. Egység nélkül pártunk nem lett volna képes dacolni egy negyedszázadon keresztül a Horthy-fasizmus gyilkos ter­rorjával. Pártunk és mun­kásosztályunk egysége nélkül nem győzhetett volna orszá­gunkban a népi demokrácia, nem kerülhetett volna hata­lomra a dolgozó parasztság­gal szövetséges munkásosz­tály. Ezt az egységet, pár­tunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk egységét őriznünk kell, mint szemünk fényét, , Pártszervezeteink fegyel­mezetten, teljes egységben lépjenek fel minden rendbon­tó kísérlettel, nacionalista kútmérgezéssel, provokáció­val szemben. Munkás elvtársak! Dolgo­zók! Nyíltan meg kell mon­dani: Most arról van szó. szocia­lista demokráciát aka­runk-e, vagy burzsoá de­mokráciát? Arról van szó, a szocializ­must akarjuk-e építeni or­szágunkban, vagy lést ütni a szocializmus épületén, s majd ajtót, kaput nyitni a kapitalizmusnak. Arról van szó: megengeditek-e a mun­kásosztály hatalmának, a munkás-paraszt szövetségnek aláásását, vagypedig öntuda­tosan, fegyelmezetten, teljes egységben, együtt egész dol­gozó népünkkel, síkraszálltok a munkáshatalom, a szocia­lizmus vívmányainak védel­mééri? Pártunk vezetésének mun­kájában, a nagy eredmények mellett voltak súlyos hibák is. 1953 júniusában Központi Vezetőségünk, majd később, 1954-ben pártunk III. kong­resszusa, ezt követően pedig Központi Vezetőségünk több határozata, így a júliusi ha­tározatok is feltárták ezeket a hibákat és megjelölték ki­javításuk útját. A további feladatokat pártunk Központi Vezetősége fogja alapos meg­vitatás után meghatározni. S ezután párttagságunk, mun­kásosztályunk, dolgozó né­pünk elé tárni. Pártcgységgel a szocialista demokráciáért! Ez volt Köz­ponli Vezetőségünk júliusi ha­tározatainak tömör foglalata. Pártunk vezetésének szilárd el­határozása, hogy mcgingathalat­lanul megy előre a szocialista demokrácia útján, annak teljes kibontakoztatása felé, szocia­lista fegyelemmel őrködve pár­tunk egységén, népi demokra­tikus vívmányaink felelt, né pünk szebb, boldogabb jövő jenek szolgálatában. Fontos javaslatok a begyűjtési rendszer megváltoztatására Akíivaülés a Begyűjtési Minisztériumban A Begyűjtési Minisztérium pártbizottsága kedden dél­után a minisztériumban ak­tívaülést hívott össze a be­gyűjtés időszerű kérdéseinek megtárgyalására. Az ülésen Szobek András begyűjtési miniszter tájékoztatót adott arról, milyen tervek készül­nek a minisztériumban a be­gyűjtés egyszerűsítésére, a hibák kijavítására. Az utób­bi időben — mondotta — minden oldalról felvetik a begyűjtési rendszer sürgős felülvizsgálásának szüksé­gességét. Ez helyes is, do helytelen és túlzás, ha min­den begyűjtés megszüntetését követelik. A mai helyzet ezt még nem teszi lehetővé. A begyűjtési terv teljesí­tésében máris érezhető a túlzott követelésekkel tá­masztott hangulat rossz hatása. A Minisztertanács megem­lítette, hogy a begyűjtési szerveket magukra hagyták és nemcsak bírálták a be­gyűjtési dolgozókat, hanem például egy hajdúböszörmé­nyi nagygyűlésen a hivatal­vezető fejét követelték. Feltétlenül törvény elé kell állítani mindenkit, aki hibát követett el, de az említett kö­vetelés hangoztatása mégis helytelen. A miniszter ezután isimer­tette azokat a javaslatokat, amelyeket a minisztérium a begyűjtés egyszerűsítésg ér­dekében kidolgozott: Annak érdekében, hogy a termelők érdekeltségét a ter­melésben fokozzuk, enyhíteni kell a begyűjtési rendszer túlzott adójellegét, különösen a kenyérgabona begyűjtésé­ben. A kenyérgabona begyűjtése terén a javaslat az, hogy a földadó természetbeni fi­zetését 1957. január elsejé­től meg kell szüntetni, a kenyérgabona beadási árát 60 fjrintról 120 forintra kell emelni és a vetőmag mellett meg kell hagyni a termelők számára a háztáji szükségletet is. Kenyérgabona értékesítési szerződéses rendszer helyett fokozatosain be kell vezetni a szabadfelvásárlási rendszert. A kukoricaértékesítési szer­ződéses rendszert 1957-től kez­dőden meg kell szüntetni és egyidejűleg növelni kell az állati termékek szabad felvá­sárlását, vagyis ne a takar­mányt gyűjtsük be, hanem a kész terméket, a hízott álla­tot. A sertés magánvágások utáni zsírbeadási kötelezett­séget 1957. április elsejétől kezdve meg kell szüntetni, a vágási engedélyek további fenntartásával. A kötelező baromfi- ós bor­beadást 1957-től kezdve meg kell szüntetni. A kieső mennyiséget szer­ződések és állami szabad­felvásárlás útján kell biz­tosítani. El kelj törölni a kulákolc kü­lönbeadási kötelezettségét is. Rendezni kell a szociális kedvezmények, kérdését. Ren­dezni kell az elemi károk ese­tén adandó kedvezmények ügyét is, hogy ne csak tűz- és jégkár után csökkentsék a be­adást. A kedvezmények meg­adását mindenfajta kárra ki kell terjeszteni. A zöldtrá­gyázást végző termelőszövet­AT Orsrógos Tervhivatal pertbizotfsága Berei An-'or felmenését kéri Az Országos Tervhivatal párt-végrehai főbizottsága megtárgyalta az Országos Tervhivatal vezetésében fennálló súlyos hiányosságo­kat és olvan határozatokat hozott, hogv javasolja a Köz­ponti Vezetőségnek Berei Andor elvtárs felmentését az Országos Tervhivatal elnö­ki tiszte alól. A végrehajtó bizottság az elnökhelyettesek jelenlétében közölte határozatét Berei elv­társsal. A határozattal az el­nökhelyettesek többsége egyetértettek, kezeteknek adott egyéves be­adási mentességet ki kell ter­jeszteni az egyéni termelőkre is. A termelőszövetkezeti cso­portok eddig akkor kaptak 5 százalékos beadási kedvez­ményt. ha közösen teljesítet­ték a beadást. Meg kell kap­niok a kedvezményt akkor is, ha külön-külön adnak be. A szarvasmarhabeadás csök­kentése érdekében 1957-től meg kell engedni, hogy a szarvasmarhabeadást serté­sen kívül baromfival, tojás­sal, tejjel 's teljesíthessék. Nagy hiba volt eddig az éveikre visszamenő hátralékok behajtása. Javasoljuk, hogy minden év lezárása után az első negyedévben rendezni kell az előző évi hátraléko­kat, rendezni kell azok hátra­lékát, akik önhibájukon kí­vül nem teljesítették a be­adást. Meg kell szüntetni a hátralékok 10 százalékkal történő felemelését is. Fokozatosan rendezni kflö a kialakult mezőgazdasági árrendszer jelenlegi arányta­lanságait. Végül hivatkozott a mi­niszter Gomulka elvtárs leg­utóbbi beszédére, amelyben hangsúlyozta, hogy bár a begyűjtés nem állan­dó velejárója a szocializ­mus építésének, de jelen pillanatban fenn kell tar­tani a begyűjtés rendsze­rét. A beszámoló után az aktí­vaülés részvevői közül sokan javaslatokat fűztek az el­mondottakhoz és feltártán azokat az okokat, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek". Tizenegyéves az Egyesült Nemzetek Szervezete Ma 11 esztendeje, hogv San Franciscóban a JJ. világháború befejezése, a fasizmus felett ara­tott győzelem után 51. ország képviselői megalakították nz Egyesült Nemzetek Szervezetét, amelynek fő feladatait az alap­okmányban rögzítették. Ezt a napot minden évben az egész világon megünneplik megemlé­kezve a szervezet munkásságá­ról; A Magyar Népköztársaság ma már tagja az Egyesült Nemze­tek Szervezetének, s célkitűzé­scinek megvalósításában aktívan részt kíván venni. A tő célkitű­zés a béke megőrzése. Ennek pedig egyetlen járható útja a nemzetek közötti baráti kapcso­latok megteremtése és fejleszté­se, a nemzetközi együttműködés megvalósítása az élet legkülön­bözőbb területein. Visszapillant? va az ENSZ több mint 10 esz­tendős működésére, felmerül a kérdés: hetöltötte-e az Egyesült Nemzetek Szervezete fenkölt hi­vatását, megtett-e mindent a tagállamok által önként sálialt feladatok teljesítésében? E kérdésre nem válaszolhatunk egyszerűen igennel, vagy nem­mel. Tudjuk, hogy az ENSZ meg­alakulása óta sajnos elég sok esetben az alapokmányban le­fektetett elvekkel ellentétben járt el. sőt egy időben félő volt, hogy bizonyos imperialista kö­rök e nagyszerű szervezetből a háború fegyverét kovácsolják. Példa erre az a mód, ahogyan a gyarmati kérdést kezelték az ENSZ közgyűléscin. amikor több ízben szankcionálták, il­letve megtűrték a gyarmatosí­tók önkényes cselekedeteit, sőt véres terrorját. Szégyenteljes fejezete nz ENSZ történetének az, bogy ne­vét adta a Korea elleni agresz­szióhoz és ezt csak tetézte, bogy a Kínai Népköztársaságot ag­resszornak bélyegezte. Nem tar­tozik a dicső lapok közé az a huzavona sem, abogv az új ta­gok felvételének kérdését kezel­ték, annak ellenére, bogy az alapokmány leszögezi, bogy a szervezet az egyetemességre tö­rekszik. Komoly negatívum; bogy a Biztonsági Tanácsban a Kínai Népköztársaság jogos helvét még mindig a csangkaj­sckista-klikk bitorolja. Nem lennénk igazságosak azonban, ba csak e negatívumok alapján ítélnénk meg az ENSZ eddigi munkásságát. Kétségte­len ugyanis, bogy ez a szervezet kezdettől fogva jelentős fóruma volt. a békéért harcoló erőknek.­\ közgyűléseken lefolyt viták? ban elsősorban a Szovjetunió; de más békeszerető országok is hozzájárultak a béke megőrzé­séért és tarlós biztosításáért nemzetközi méretekben folyó küzdelemhez. Az ENSZ meg? alapítása óta igen fontos küz­dőterévé vált annak a korszas kunkban végső kifejlődéséhez közeledő harcnak, amelv a gyar? mnti rendszer teljes felszámolás sáért folyik. S a sok más pozi? tív jelenség mellett végül ki kell emelnünk: az a lény, bogy kü? lönböző társadalmi rendszerű országok vezető politikusai évs ről évre rendszeresen, összeülnek és tárgyalnak egymással, már egymagában véve is jelentős a nemzetközi feszültség enyhítése szempontjából. Végül megállás píthntjuk, hogy a jelenlegi nem­zetközi helyzetben, amelyet a nemzetközi feszültség enyhülése és a békés egymás mellett élés elvének térhódítása jellemez, nz ENSZ jelentősége még inkább fokozódott. A béke és a nemzetközi együttműködés ellenségei ter? mészetesen továbbra is arra tö? rekszenek, bogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét eltérítsék eredeti rendeltetésétől. Örömmel és büszkeséggel tölt el bennün? ket az a tudat, bogy barátaink mellett ma már hazánk képvise? lői is aktívan kivehetik részű? ket e törekvések elleni harcból; Az ENSZ-be történt felvételünk következetes békcpolilikánk nemzetközi elismerését jelenti; de egyben nehéz diplomáciai és politikai feladatok elé állít ben? ni'inket. A béke sok százmillió? nvi híve rlnli helyt kell áll­nunk nz ENSZ-ben. Az ez. évi közgyűlésre kiutazó magyar bűt? döltségnek hozzáértő munkája? val növelni kell hazánk tekin? télvét és ugyanakkor erejéhez mérten növelnie kell az Egye? sült Nemzetek Szervezetének er­kölcsi súlyát és nemzetközi je? lentőségét is, Ezen gondolatok jegyében ün? nepeljük nz ENSZ-napot és kí? vánjuk, hogy az Egyesült Nem? zetek Szervezete az elkövetkező esztendőben még hatékonyab? ban járuljon hozzá az alapok? mányban lefektetett célkitűzések megvalósításához. Hazaérkezett Jugoszláviából a Magvar Dolgozók Pártja Kozponti Vezetőségének küldöttsége (Folytatás az 1. oldalról.) a megbeszélések legfontosabb eredményeit. — A belgrádi megbeszélé­sek mellett küldöttségünk (hosszabb utazást tett a Ju­goszláv Szövetségi Néoköz­társaságban. Ennék kapcsán találkozott néhány köztársa­ság. valamint iárási. városi r>árt és ál'ami szervek veze­tőivel, gyárak, mezőgazda­sági üzemele dolgozóival. Ez úton is megismerkedtünk azokkal a nagv eredmények­kel. amelveket a baráti Ju­goszlávia a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége vezeté­sével a szocialista építésben elértek. — A Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége vezetőivel folytatott megbeszélések ha­tárkövet jelentenek a két párt viszonyának rendezésé­ben és elvtársi együttműkö­désének fejlesztésében. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindez szilárd alapul szolgál népeink baráti kap­solatainaík további elmélyí­téséhez és jelentősen elősegíti országainkban a szocialista építés ügyét. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom