Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-12 / 215. szám

Szerda, 1958. szeptember 18. OELm$Y?Rg*SZlG HIREK Az ol«ó idei ismeikedési est az Egyetemi és Főiskolai Diákklubban Kéthónapi szünet után is­mét visszatértek Szeged vá­ros mindig kedves vendé­gei: az egyetemisták. Az öregebb diákok már ottho­nosan mozognak, az első­évesek, a „gólyák" azonban még bizonytalankodnak, még idegen nekik a város, e'z egyetem, a sok ismeret­len arc. Hétfőn este tok elsőéves tekintetéről eltűnt ez a bi­zonytalanság. A jogász hall­gatók megrendezték az idei első ismerkedési estet az Egyetemi is Főiskolai Di­ákklubban, ahol táncköz­ben, vagy a sakk- és kártya­asztalok mellett sok diák­történet került elő aa idő­sebbek tarsolyából. Az első­évesek hamarosan otthon érezték magukat és meg­születtek az első barátságok, S talán szerelmek is.-.% A jólsikerült ismerkedési est a későesti órákban ért véget. t-r) — Tánc-estét rendez a sző­regi Tömörkény István Mű­velődési Otthon vasárnap este Bt órakor. Az estére a műve­lődési otthonnak a legjobb szegedi tánczenészekbői álló zenekart sikerült biztosítania. A két Zádori testvér, a ki­váló harmorükás Jevremov Cvetfco és a jó humorú dobos, Táncos István szolgáltatja a zenét. A művelődési otthona nagyterem melletti szobák­ban a tánc szünete alatt játé kokkal (sakk, dominó stíb.), a földművesszövetkezet pedig büfével biztosítja a hangula­tos szórakozást; i — Az Útfenntartó Vállalat a röszkei tanács megrendelé­sére hozzákezdett Rösakén egy makadámút építéséhez. A földmunkák már megkez­dődtek, s az ősz folyamán be­fejezik a hengerezést is. A röszkei tanács mintegy 3 30 ezer forintot költ az út építé­sére. J _ | , : i i — Harmincezer játékpuska készítését kezdték el a Tűz­hely- és Vastömegciikk KSZ dolgozói. A Játékáru Nagy­kereskedelmi Vállalat egy év feltelte után ismételten ren­delt az itt gyártott játékpus­kákból. A ksz tagjai még na­gyobb megrendelést is vár­nak a budapesti vállalattól. — A Csongrád megyei KISZÖV szeptember 13-án tartja küldött közgyűlését Szegeden, a Móra Ferenc Mű­velődési Otthonban, Ma, szerdán délután 6 óra­kor lesz a szőregi Tömör­kény Művelődési Otthonban a balettiskola évnyitó meg­beszélése. A múlt heti beirat­kozások sikerrel zárultak. A balettiskolát Tóthné, Szikszai Viktória balettoktató vezeti. Értesülésünk szerint a mai megnyitón még lehet beirat­kozni. . I — Önálló Irodalmi esten való szereplésre hívták meg az aradi és a temesvári írók a szegedi írókat, akik köz­vetlen hozzátartozójukkal há­rom napot töltenek majd Ro­mániában. Á szegedi írók ok­tóber hatodikán már Aradon szerepelnek irodalmi esten. Az aradi és a temesvári írók előreláthatólag decemberben adják vissza a szegedi írók látogatását és szereplését. — A dolgozók gimnáziu­mában szeptember 17-én délután 5 órakor ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik meg az idei tanóv. Beíratások még szeptember 13—14-án délután is lesznek. A felvéte­lekről készített statisztika azt mutatja, hogy az idei tanév­ben igen nagy az érdeklődés a dolgozók gimnáziuma iránt. Eddig 110 dolgozó kérte fel­vételét a tagozatra. Tekintet­tel a nagy létszámra, az is­kola két első osztályt nyit ebben a tanévben. Tegnap fejezték be a Ruhagyár új szinkronter­mének (V-ös terem) a szere­lési munkálatait. A műszeré­szek és villanyszerelők az utolsó simításokat végzik az új szlnkrontermen, s előre­láthatólag szombaton ebben a teremben is megkezdik a férfiöltönyök gyártását. «- Vitaülést rendez a Ma­gyar Történelmi Társulat I dél-alföldi csoportja és a Vá­rosi Tanács oktatási osztálya pénteken délelőtt fél 10 órai kezdettel az Egyetemi és Fő­iskolai Diákklubban (Dugo­nics tér 12). A vitaülés tár­gya: „A magyar történettu­domány és oktatás időszerű kérdései". Bevezető elő­adást tart Karácsonyi Béla egyetemi docens és Vass Ká­roly főiskolai tanár (Pécs). Vitavezetők: Bónis György, Eperjessy Kálmán és Mérey Gyula. — A szegcdi Állami Zene­iskola vasárnap délelőtt 10 órakor tartja tanévnyitó ün­nepségét a Zeneművészeti Szakiskola nagy hangver­senytermében. A FELADAT: ebben a hónapban — 250 ezer gyiimölcsszállító láda terven felül Héifőlől kél műszakban dolgoznak az Újszegedi Ládagyárban Jó munkaszervezéssel, lelkes emberekkel nagy dolgokat lehet művelni. Példa rá az alábbi eset: Az elmúlt bét csütörtökjén hi­vatalos, pecsétes írással meg­crősítelto az eddigi liírt az Űj­szegedi Láda gyár budapesti köz­ponti vállalata is: még ebben a hónapban 250 ezer úgynevezett „hollandi" gyümölcsszáiUtó lá­dát keU készíteniük a gyárban terven felül. Még aznap este összeült a gyár kibővített pártvezetőségi ülése, a másik tertmben pedig műszaki értekezletet tartottak. A kommunisták, a szakemberek szívesen vállalták ezt a nagy feladatot és a megoldásra mind­járt javaslatokat is tettek. Pén­teken délután rendkívüli terme­lési értekezletre hívták össze a gyár vezetői a dolgozókat. El­mondták nekik, hogy orszáoos érdekről van szó gyümölcs-exporttervünk teljesíté­se függ attól, hogy a szállításhoz szükséges ládákat időben el tud­ják-e készíteni. Gyöngyösnek már is 60 vagon ládára van szüksége, de mihamarabb el kell juttatni Jánoshalmára, Izsákra, Kecskemétre is a megrendelt lá­dákat; Az értekezleten Juhász Sán­dor és Papp Ferenc, a vagonkira­kó-brigád vezetői bejelentették: az érkező nagyobb mennyiségű faanyagokat rohammunkában ki­rakják, — ne legyen fennakadás az anyagellátásban. Török György tűzoltó, — aki valamikor kiváló basitószalagfűrészes volt a gyárban — vállalta, hogy is­mét a gép mellé áll. Az eddigi egy műszak helyett két műszak­ban kell most már dolgozniok, bogy szeptember 30-ig a ne­gyedmillió láda készen legyen. Több segédmunkást — megelőző­leg már dolgoztak gépnél — kü­lönböző gépekhez osztottak be és 21 dolgozót — köztük néhány 14—16 éves fiatalt is, 4—4 órai kisegítő munkára — felvettek a gyárba; Szombaton már 8 vqaon deszka érkezett: a vagonkirakó-brigád tagjai <-* hónapok óta elsőízben! — este 7 óráig egy szálig behordták a deszkát a gyár területére, ho­lott fél 1-kor már befejeződött a munkaidejük. De megérte. Kö­zel 70 forintot kereslek fejen­ként túlórábau. Nem kellett fi­zetni külön munkadíjat a MÁV­nak sem és hétfőn már válogat­hatták szélesség szerint az anyag­téren a deszkákat. Ez a munka rendkívül fontos a termelés fo­lyamatosságához, — mondják. — Az üzem vezetői azt mondják — régebben is előfordult, hogy rendkívüli többletmunka hárult reájuk. Akkor azonban nem en­gedélyeztek létszámemelést, a meglévő erővel kellett mcgoída­niok a feladatot. Elhagytak te­hát különböző munkaművelete­ket, például a deszkáit szélesség szerinti osztályozását. Ennek nyomán azután nem haladt elég gyorsan a munka, romlott a mi­nőség, bizonyos mértékig anyag­pazaríás állt be, és a dolgozók sem tudtak jól keresni: tehát a népgazdaság is, munkás is rosz­szul járt Most zavartalanul halad a ter­melés. A kisegítő fiatalok sokat tudtak segíteni a ládakötözőknek: számolták a lécdarabokat, bélye­gezték a kész ládákat. Megelő­zőleg a kötözésen kívül mintegy 300 ezer deszkadarabot kellett megfogni egy-egy kötözőnek két műszakban. — Most gyorsabban tudtak haladni, jóval több volt a termelési ér­ték is, mint amennyi munkadí­jat kifizettek a kisegítőknek, a 14—16 éveseknek. Sípos elvtárs, a párttitkár, és Herczfcld Mihály műszaki vezető így jellemezte a „műszak" első napját: „Öröm volt nézni dolgo­zóinkat. Látszik, megértették mi­ről van szó. Ilyen lelkes munka melett biztos, hogy teljesíteni tudjuk feladatunkat". M. T. Javaslatok, vélemények a bánya és a prés között Nyelvfanfolyamok Szegeden A Pedagógus Szakszerve­zet Szeged városi bizottsága német, orosz, angol és francia kezdő és haladó nyelvtanfo­lyamokat indít. Beiratkozni szeptember 15-ig lehet este 6—8 óráig a szakszervezet irodájában, Szeged, Április 4 útja 1, I. emelet balra. Vizsgálják felül a piaci árusok engedélyeit! Hozzászólás a DólmagYarország cikkéhez A „Délmagyarország" szeptem­ber 4-i számában megjelent „Ki­nek az érdeke" című vezércikk­hez én is hozzá kívánok szólni. .Előre bocsátom, hogy magam is üzemi, fizikai dolgozó vagyok. Teljesen egyetértek a levélírók­kal és jogos panaszaikkal. Sári István levelező álláspontja a leg­jobb: nincs szükség vámszedők­re. A Városi Tanács kereskedelmi osztályának véleménye szerint több olyan koros kofa van, aki más módon nem tudja megkeres­ni a kenyerét. Azt hiszem, ez­zel mindenki egyetért, hogy ezek árusítsanak. De vannak olyan kofák is, sajnos, akik meg tud­nák keresni a kenyerüket mun­kával is, erőteljes, munkabíró fi­atalasszonyok és nálamnál jóval fiatalabb és erősebb férfiak. A felszabadulásunk utáni években nagyon helyesen; a dolgozók legnagyobb örömére felszámolták őket. Ma sajnos ismét ellepték a piacokat. Szerintem felül kell vizsgálni az iparengedélyeket: az, aki mun­kaképes, menjen dolgozni, mert munkát talál, ha akar és szeret dolgozni. Szerintem, ha ezt meg lehet csinálni, akkor ez az ügy ( végleg lekerül a napirendről és az a pár öreg néni, vagy bácsi, akinek meg lesz az iparengedé­lye, nem sok vizet fog zavarni, észre sem lehet őket venni. Mi, fogyasztók pedig, ha vásárolunk is a megmaradt, öreg kofáktól, nem sajnáljuk tőlük a pár fillér többletet, amit az áruért kérnek, mert nekik ebből van a megél­hetésük, mert koruknál fogva dol­gozni nem mehetnek el. Sonkovits József Néhány napja terjedt el a hír: a szőregi téglagyár l-es telepén teljesítették az 1956-os nyersgyár-, tási tervet. E rövid hír nem fe­jezheti ki azt a küzdelmet, me­lyet a telep dolgozói tettek a si­ker érdekében. A kezdetkor a napi 15 ezres gyártási terv he­lyett csak 4—5 ezer téglát ké­szítettek. Az elmúlt hónapokban már napi 20 ezer nyerstégla ke­rült kezük alóL Hogyan lehetett ennyire fel­fokozni a napi termelést, Az adolt szó kötelez Lovászi János szerint a ma­gasabb keresettel nem magyaráz­ható csupán a jó eredmény, A környékbeli emberek szava is közre játszott ebben. ' Pópity János, Hódi János, Grigor István, meg a, többiek ál­landóan azzal jöttek: te ott dol­gozói a téglagyárban, intézd már el, hogy kapjunk egy pár száz téglát* Nekem is kellene vagy száz — kapcsolódik a beszédbe Kele­men János. — Kemencét kellene építeni, de hát téglát kapni na­gyon nehéz. A két Balla-testvér is szólt már nekem, hogy járjak közbe, mert különben vissza­vonják a házépítésre adott hitelt. — Nekem, meg az Árpád utcai öreg Hudák magyarázta a maga módján, hogy mire kellene neki a tégla. — beszél most már Ba­kai András is. Lassan-lassan minden nyers­téglagyártó elmondja tapaszta­latait, amelyekből az derül ki, hogy a szomszédok, az ismerősök közre játszottak a tervteljesítés­ben, hisz mindannyian ígéretet tettek: úgy intézzük majd a dol­got, annyi téglát készítünk, hogy nektek is jusson egy kevés. Hogfoniolardó javaslat Ahogy így beszélgetünk a gö­dör és a vándorprés közötti csil­le-vágány mellett, kiderül, mit szeretnének a téglagyár munká­sai. Kerülgetik, mint macska a forró kását a lényeget, végül az egyik kiböki: ha újságíró, azt is írja meg, ami a mi véleményünk. — Mi becsülettel megadtuk az államnak, amit kért, szóval tel­jesítettük a tervet. Mi most azt kérjük az államtól, hogy amit terven felül készítünk, annak egy részét a környékbeli közsé­geknek juttassa, azoknak, akik­nek éppen bedőlt a kéményük, akik kemencét akarnak építeni. Számolgatnak. A kusza számok airól tanúskodnak; ha az időjá* rás engedi, jónéhány ezer tégla kerül ki még kezük alól* A bolgár légla Szőreg környékén az a hír jár­ja, hogy a TÜZÉP bolgár-téglát kap, abból majd jut mindenki­nek. Vannak, akik megmondják a számot is: egymillió érkezik a 12/2-es TüZÉP-tclepre. Voltak olyanok, akik naponta felkeres­ték a rókusi állomást, — itt van a 12/2-es TüZÉP-telep — s köve­telték a tégla kiadását. Itt azon­ban úgy beszéltek az emberek­kel, mintha nem tudnának sem* mit. Viszont tény, hogy Csong­rád megyében kisebb mennyisé­gű téglát hozunk be Bulgáriából. Ez a pár százezer azonban sem­miképp sem elégítheti ki a nagy igényeket* Van még egy dolog, ami nem tetszik sem a szőregi téglagyári munkásoknak, sem a környékbeli lakóknak: a II-es Téglagyár te­lepén annyi a tégla, hogy egy forduló után már nem tudják hova rakni. Az üzem szerint ez a TUZÉP vállalat hibája, mert kevés téglára adlak megrende­lést. És akik felkeresik téglavá­sárlás céljából a szőregi tégla­gyárat, káromkodva mennek eí, szidják a gyár vezetőségét. S mindez azért történik, mert va* laki a bürokrácia útvesztőjében megfeledkezett arról, hogy a szőregi téglagyári munkások nem maradnak adósak, még terven felül is készítenek téglát, csak­hogy hozzájárulhassanak a fal­vak téglaigényeinek kielégítésé­hez* Versenyértékelés Búcsúzókor mellékesként ve­tették fel a szőregíck, hogy a Téglagyári Egyesülés is mostoha­gyermekként kezeli őket. Az l-es telep a versenyben hátul kul­log, noha már éves tervét telje­sítette. A szőregieket megilleti ezt a számadatok bizonyítják — a második hely. Megérdemlik, hogy ezt a versenyértékelés is tudomá­sul vegye. Javaslataik figyelemre méltó­ak, s ha mód van rá, mi is kér­jük a sürgős intézkedést, hisz az igazi megbecsülést, az elismerést azoktól kapják majd, akik a ter­ven felül készített téglából meg­építik a kemencét, a rogyadozó házvégeket, vagy a bedőlt ké­ményt. És még egyet: ha a töb­bi téglagyárak munkásai is a szö­regiekhez hasonlóan gondolkod­nak majd, akkor ha szűkösen is, de még is csak ki tudják elégí­teni a mutatkozó igényeket. (förgeteg) Huszonöt százalékkal több kötött színházi bérlet, mint tavaly ... Olcsó diákbérletek — A bérleteséit rendszert megszervezik a járás községeiben is A Szegedi Nemzeti Színház előadásaira a város dolgozói kö* ziil már több ezren váltottak bér­letet. Az erre irányuló szervező munka még javában folyik, de a kötött bérietekből máris 25 százalékkal többet vásároltak, mint tavaly. Különösen nagy az érdeklődés a MÁV Forgalmi Technikum­ban, aliol az intézet mintegy 800 hallgatója közül eddig 530-an váltottak bérlelet esti előadásra. A kultúra; a színházlátogatás iránti ilyen arányú érdeklődés felkeltésében nagy része van Olasz István igazgatónak és Gyurkovics Árpádnak, az intézet tanárának is. Az üzemek közül az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalatnál 200*an, a Ruhagyárban 150:en. a Apróságok Köszönet Az elmúlt héten élelmiszeri vásároltam a Lenin utcai Cse­megében. Feledékeny ember vagyok, s így nem vettem ész* re, hogy a pénztárosnak 20 fo­rintost adtam oda, s így csak tíz forintból visszajáró pénzt vettem fel. Csak később, pár nap elteltével bosszankodtam feledékenységem miatt, — nem tudtam ugyanis hova tűnt el 10 forintom. Gondoltam arra, hogy a Csemegében maradt, de mivel olt, a rendelkezések ér­telmében utólagos reklamáció­nak helye nincs, fel sem ke­restem a pénztárt. Tegnap azonban véletlenül arra jártam, s a pénztáros, Nóvák Antainé azonnal odahívott, mondva: rég várjuk már, a múltkor itt felejtett 10 forintot. Ugye, szinte hihetetlenül hangzik? Pedig rajtamkívül mások is kaptak már vissza ugyan így pénzt. Köszönet! (i) Nyílt levél Kedves Nojcsek Elvtársi NcmrSégen érkeztem vissza sza­badságomról Szegedre ötöd­magammal, kél aprósággal és 11 podgyásszal. A sötétben nem vettük észre, hogy egyik cso­magunk kint maradt a MALÉV előtt, a járda szélén, ön meg­találta elveszettnek hitt csoma­gom, bevitte munkahelyére és még azt is megtette, hogy a táskában lévő süllet jégre tet­te. Másnap reggel pedig való­ságos nyomozást folytatott, míg a podgyászt tulajdonosának be­csülettel átadhatta. Azért írok, hogy őszinte és elismerő köszönetemet fejezzem ki. Azért írok nyílt-levelet, hogy sokan lássák a termelés, a tu­domány hősei, a bírósági ese­tek szereplőin kívül a magán­élet talpig embereiről is mcg kell emlékeznünk, olyanokról, mint ön, Nojcsek elvtárs. Széli Tamás egyetemi adjunktus Textilművekben százan váltottak eddig bérletet. A színház gondoskodik a tanu­lóifjúság jó szórakozási lehetősé­géről is, s ezért az idén másod­ízben bocsát ki olcsó diákbérlcte-1 ket. Minden színdarabból, ope-| rából, vagy operettből egy esti i ós két délutáni előadást tartanak; egyetemisták, illetve általános- és i középiskolások számára. A tervszerű színházlátogatást — a bérletezési rendszert — az I idén először megszervezik a i környező községekben, falvakban ; is. A színház ezért megállapodott a Szegedi Autóközlekedési Vál-1 lalattal és a gazdasági vasúttal, amelynek alapján ezek egy-egy j előadás alkalmával különvonat, illetve autóbuszjáratot indítanak a színházlátogató közönség szá­mára* Előzzük meg az utcai baleseteket Szeptember 1-én megkez* dődött iskoláinkban a tani* tás. Gyermekkacagástól és az iskolai izgalmak utcán való tárgyalásától hangosak az ut­cák. A gyermekek iskolába menet és jövet tárgyalják is­kolai élményeiket. Sok közöt­tük az I. osztályos tanuló, akik most kezdték meg ta­nulmányaikat és nagy részük első alkalommal vesz részt egyedül az utcai forgalomban, szülői kíséret nélkül. De nemcsak a kicsiny, ha­nem a nagyobb gyermekek is gyakran elfeledkeznek ar­ról, hogy az utcakeresztező­déseknél szétnézzenek és meggyőződjenek arról, hogy balesetmentesen áthaladhat­nak-e az úttesten, autó, villa­most, motorkerékpár, vagy egyéb járműtől mentes-e az út. Gyakran fordul elő gyer­mekbaleset a gépjárműveze­tők és a gyermekek figyel­metlensége, gondatlansága miatt, bár az utóbbi években e téren örvendetes javulás mutatkozik, gyermekbalese­tek ritkábban fordulnak elő. Hogy egyáltalán ne fordul­jon elő baleset, felhívjuk a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy vezetés közben fo­kozottabban ügyeljenek a gyalogjáró gyermekek és fel­nőttek testi épségére. Veze­tés közben tartsák szem előtt a KRESZ 46. paragrafus 5. bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezést, mely a gyerme­kekre vonatkozóan kimondja, hogy meg kell állni, ha az út­testen gyermekek egyenként, vagy csoportosan haladnak át. Ezúton kérjük a szülőket is, hogy gyermekeiket oktassák ki az úttesteken való áthala­dás szabályaira, hegy a leg­nagyobb elővigyázatossággal és figyelemmel közlekedje­nek. A baleseteket megelőzni csak a gépjárművezetők és a szülök közös, együttes mun­kájával lehet. A Közlekedési és Szállí­tási Dolgozók Szakszerve­zetének Területi Bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom