Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-12 / 215. szám

dhmbgyírorszbg A Szerda, 1956. szeptember 12. /WVVYVVVvVVVVVVVVVVVVVWVVW VITAFÓRUM V^AAAiUAAAAA/XAAMAAAAAAAMA/JWÍ" SOK PEDAGÖGIAI KÉRDÉST érintett Bóday Pál cikke, s egészségesnek látszó vitát indított el. Nekem a mozilátogatással kapcsolatban van néhány megjegyzésem, mint szülőnek a család védelmében, s mint nevelőnek azért, hogy az ifjúságot is hallgassuk meg. Helyes az az elv, hogy a nevelésben az iskoláé legyen a vezető szerep. De viszont az ls igaz, hogy iskoláink java • része ezt a vezető szerepet tárgyi hiányosságok miatt sem tudja betölteni. Nincs elegendő tanterme az iskoláknak, sok helyen hiányzik a testneveléshez a tornaterem, vagy a sportfelszerelés, a politechnika: munkához ismét a felszerelés, a kultúrmunkóhoz a felszerelés és a helyiség. Van még tisztázni való a szocialista pedagógia terén is. Az eredmény mindenesetre az, hogy Ifjúságunknak csak kisebb csoportjánál érvényesül az iskola hatása, nagyobb részén^ az iskola nevelő hatása gyenge. Ez az Iskolai "mag* szívcsen végzi a tanulást, részt vesz az ifjúsági életben. De pedagógus kartársaim a megmondhatói, hogy a "magon* kívül sokan vannak. Az ifjúság egy tekintélyes csoportjánál, különösen az általános iskolás korban, a család vezető szerepe érvényesül. Ez a hatás sokszor az iskola szempontjából is pozitív: a szülők a gyermeket kézügyességre, munkára nevelik, a szülök könyvei, a szülők szórakozása műveltségre, fogékonyságra neveli a gyermeket. Sokszor azonban a családi hatás egészen negatív: a rossz családi élet rombolólag hat a gyermek iskolai magatartására is. Persze ennek is van sokszor tárgyi alapja: rossz, zsúfolt lakás, játszóudvar hiánya. Végül elég nagy számú az a csoport, mely nevelőinek sem nagyon hisz, szüleinek sem engedelmeskedik mindig, barátai és az utca rikító hatása alatt neveletlenné válik (bár nem nevelhetetlenné). ök azok, akik máatt a mozilátogatást is szabályozni kellett. A családot és az ifjúságot is hallgassuk meg EZ A SZABÁLYOZÁS azonban ne csak tiltó rendelkezésekből álljon. A mozi nem lehet jutalom tárgya. Nem "mindennapi* kenyér ugyan a mozi, de a tömegek, s így az ifjúság nevelésének és szórakozásának egyik fontos eszköze, örömmel állapíthatjuk meg statisztikáink alapján, hogy egy főre havonta már egy mozilátogatás jut. A városi lakosság nagy része pedig már hetente egyszer moziba megy. Filmjeink nagy részét a középiskolás Ifjúság megnézheti, egy kis válogatással az általános Iskolák felső tagozatának tanulói is. Sőt egyes filmeket az alsósok is. Lehetne gondolkodni itt Szegeden is egy Ifjúsági Mozi szervezéséről, vagy ifjúsági előadások szervezéséről. De még ebben az esetben is — nemcsak a Bódaycsaládban, hanem sok családban szokás a családi mozilátogatás — gondojunk az Iskolai mozi-engedélyezés szabályozásánál arra, hogy a családi élet derűs órái közé tartozik a közös kirándulás, sétálás, mozilátogatás. S ez a szórakozás bürokratikus Intézkedésektől függjön nyári szünetben is, s kérjen bocsánatot Bóday elvtárs az iskola igazgatójától, mert a vakáció napjaiban elvitte leányát engedély nélkül moziba? S ha Budapesten nyaralt volna, táviratban kellett volna engedélyt kérnie? Ismerem, hogy az iskolák milyen mértékben szoktak csoportos látogatást szervezni, s így lehetővé tenni azt, hogy a tanulók nevelői felügyelet mellett mehessenek moziba. Nem nagy mértékben. Csak egyes iskolák törődnek vele, s egyes pedagógusok szokták a gyermekeket moziba kísérni. Márpedig a felügyelet és engedély nélküli mozilátogatásnak megelőzési formája az, hogy a nevelők gondoskodnak a tanulók szórakozásáról. A másik pedig az, hogy rendeleteink alkalmazkodjanak az ifjúság korához és az ellenőrzés viszonyaihoz. A 18 éves fiataloknak is kisiskolások módjára írásban kell engedélyt kérnd az osztályfőnöktől. Helyes ez? A gyakorlat mutatja, hogy nem, mert mindig "elfeledkeznek* ilysn módon kérni engedélyt. Hallgassuk meg a családok véleményét is, sőt az ifjúság véleményét is. A Szabad Nép is közölte a DISZ-ről egy gimnazista véleményét; sokkal helyesebb meghallgatni, mint tekintély-alapon elhallgattatni őket. A nevelés kérdésében, s ilyen részletkérdésben ls, mint a mozllátogntás, csak akkor tudunk közvéleményt kialakítani, ha minden véleményt meghallgatunk, a hibás nézetekkel vitába szállunk, s ilyen viták után hozunk megfontolt határozatot. ADAM—ÉVA történetével kellett volna persze kezdenem, de ezzel fejezem be. Erről — úgy gondolom — a tudósok szabadon vitázhatnak, hogy egyiptomi mlthosz-e, vagy Mezopotámiából származik, szabadon hiheti róla mindenki azt, amit akar, s szabadon mondhatja a történetet Bóday elvtárs is "sztori*-nak, én ebben ízléstelenséget nem érzek. Nálunk a vallásellenes és a vallásos nézetekenek szabadsága van, tehát Ádám—Éva történetét elhiszi, mlthoszként kezeli, "Sztori*-ként kezeli, vagy az emberiség keletkezésének tudománytalan magyarázatának tekinti ki-ki meggyőződése és világnézete szerint. Giday Kálmán SZAKSZERVEZETI KÖZLEMÉNY A Közalkalmazottak Szakszervezetének Csongrád megyei Területi Bizottsága felkéri azokat a szakszervezeti tagokat, akik 1945 előtt léptek a szakszervezetbe és tagságukat igazolni tudják, nyilvántartásba vétel végett jelentkezzenek a területi bizottságnál. Területi bizottság •truccfwar rózsaszínű lelkét! Tiltakozzunk szaktársak, tiltakozzunk!II Miután tiltakoztak az iroda tisztviselői, íróasztalukhoz ültek és serényen készítették a közel ezeroldalas negyedévi jelentést a Madarak és Fák jelenlegi állásáról és jövőbeni ragyogó perspektívájáról. T? zenkivül semmi rendkívüli dolog nem történt. Folyt, folydogált az iroda egyenletes munkája, a madarak pedig mit sem sejtve élték oktalan, állathoz illő életüket az ősziesen bólogató fákon. Ámde este S. Bürger Jánosné szül.: Ny. Polgár Stefánia így szólott hites urához: — Te, János — mondja — hát harminc évi viszonylag háborítatlan házasságunk után kell nekem észrevennem, hogy titkolsz előttem valamit...? S. Biirgcrnek a lélegzete is elakadt. Hogy ö ..., alti még gondolatban is csak ritkán szegte meg a hitvesi hűséget..., neki lenne rejtegetnivalója ...? — Ne is hebegj — szólott ismét neje. (Pedig nem is hebegett, mivel cgy szót sem tudott összeszorult torkán kipréselni). — Figyeltelek reggel, te utolsó, te vén kéjenc, láttam, hogy az újságot kétszer is kezedbe vetted. Ilyen csak huszonöt évvel ezelőtt történt az én házamban, mikor arról a színésznőről firkált cikkeket habzsoltad... De te azt hiszed, hogy én hülye vagyok, hogy én analfabéta vagyok ...! Mosogatás után én is elolvastam azt a szennyes verset és isten — meg Zadlacsekné — a tanúm, hogy az izgalomtól majd összeestem.. > - Gyalázat, tisztelt kartársa- M'kor a vihar már csendesedim, gyalázat! Pornográfia, az át- ni kezdett, így szólott S. Bürger kos babonák sajtó útján való nejéhez: terjesztése. Ne engedjük megfér- — Nézd, Stefániám! Nem tatösni eljövendő dédunokáink' gadom, valóban kétszer olvastam C picsz-Bürger János miután elolvasta a reggeli lapot, megcsóválta tisztességben megőszült fejét. Arcát — melyre at egyértelmű évek félelmének unalma telepedett — gúnyos félmosoly árnyékolta be. Nahát, nohát.. > — hajtogatta, miközben kikanalazta kávéja maradékát a csésze fenekén megülepedett cukorral jegyütt. Nahát — jelentette ki körülbelül azzal a mély értelemmel, mint fentebb — cs másodjára is elolvasta ezt a verset: Egyszer egy kis struccmadár — Mb.it alig húzta már, sajdult, jajdult minden tagja — eltévedt a sivatagba'. Szomjan eped, éhen szenved s tátja, hogy egy bucka mellett Idegesen poroszkál a rfltszSrü oroszlán. t'ccul fejit a fövenybe struccszerden behelyezte, s leje helyett másik része merengett a messzeségbe. Szellem — llvbltl a nagy vad s nekivág a sivatagnak, — mivelhogy az oroszlánok hisznek niég a babonának. — Tz a mese, s tanulsága legalábbis ennyi: hogyha nem bízol fejedbe' homokba keli tenni. •. S Bürger Jánost az események egyébként nehezen zökkentik ki kerékvágásából — ez a struccliistórin sem kavarta volna fel lelke nyugalmát, ha másnap .. > Ugyanis másnap reggel az igazgató röpgyülésre hívta egybe a Madarakat és Fákat Gondozó Iroda tisztviselőit, — kiknek sorában volt S. Bürger is — és körülbelül a kővetkező szavak hagyták cl fogai sövényét: Névadó ünnepség a szőregi művelődési otthonban Szombaton tartotta a szőregi Tömörkény István Művelődési Otthon névadó ünnepségét. Az ünnepségen a TTIT rendezésében Tömörkény István munkásságát bemutató irodalmi-est volt. A népes közönség előtt dr. Madácsy László főiskolai tanár tartott Tömörkény életét és művészetét ismertető előadást, melyet Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Tömörkény és Móra elbeszéléseikkel, Moldován Stefánia, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője pedig énekszámokkal illusztrált. Az előadás végén Madácsy László leplezte le az egybegyűltek tapsa közben a múzeum által adományozott és a művelődési otthon nagytermének falában elhelyezett Tömörkény István arcmását ábrázoló domborművet. Ma este mégis elmegyek Nézd, a nap a domb szélére ül. Kék, vizekbe szórta aranyát, —* lehorzsólta bőrét a torony, s felhő-gyolcsot tart idétlenül. Mit is mondjak? jól tudom, szeretsz, de megkopott már minden szavam, mint útszélen búsuló kereszt — s elköszönni csak némán tudok, Ugy hozzád köt minden idegem, mint a horgony... de csak bámulom, halmaidon mint rezdül a pötty: így búcsúzom tőled — idebenn. így... már szinte észrevétlenül: látom, szemed virág-szomorú, hajadból majd az est szétterül •= vérbő ajkad lázadó pipacs, -j Gyengédségre-erős a karod, jószívű vagy, szerény, mint a fű, — ha éheztem, te enni adtál, s nem kérdezted tőlem: ki vagyok. — és ma este mégis elmegyeSk.n nézd, a nap is rászánta magát: megsimogat néhány levelet s elballag az erdő fái közt. MAGYAR V. LÁSZLÓ Pedagógus — gondok a szegedi járásban azt az utálatos firkálmányt. Dc csak azért, hogy a jó erkölcsök védelmében ízzé-porrá zúzhassam. Vacsora utón pedig így kezdte zúzni izzé-porrá: — Tudod, először is hemzseg a fércmű a tárgyi tévedésektől. Mert, ha ez az utolsó firkász (kerüljön csak a kezeim közé), már mindenáron a mi irodánkat akarja támadni — hát legalább a minisztérium által jóváhagyott Hatásköri Jegyzéket nézhette volna meg. Abból világosan kiderül, hogy mi kizárólag madarakkal és fákkal foglalkozunk. Jóllehet, a strucc egyes túlzó intézkedések szerint madárnak minősült, de hála bölcs Cikklislánknak, idén törölték. Az oroszlánról pedig az Egyeztető Bizottság már régebben kimondta, hogy nem tartozik a szárnyasok rendjébe. — Tudod szivecském, amikor még a kiskirályok dirigáltak, altkor csatolták hozzánk ..-. de ez már a múlté, ilyen soha nem fog előfordulni. Mikor felesége — csüngx'e bár férje bölcs szavain — szerényen megjegyezte, hogy az oroszlánt tulajdonképpen nagykirálynak is lehelne nevezni — a szomszéd szobából hatalmas durranás zaja verte fel a meghitt társalgás csendjét. P isiiké, a kis unoka lépett a szobába, kezében parányira zsugorodott színes gumifoszlánnyal — ést szepegve így szólott: — Jaj, nagyanyuskám, jaj nagyapuskám, tetszik látni mondtam én reggel, hogy ne tessék annyira felfújni. Most itt van ni, szétpukkadt a luftballonom. A nagyszülők jelentős pillantást váltottak, megmosták a gye-1 rek lábát — és maguk is nyugovóra tértek. Bóday Pál Az osztatlan és részben osztott iskolák osztatlan Jellegének felszámolása már régóta foglalkoztatja a Szegedi Járási Tanácsot. Most már nem a tanerőihiány, hanem egyéb tárgyi feltételek akadályozzák a munkát — mondja Szél Tamás, a járási tanács oktatási osztályának vezetője és Pálréti Ágoston tanulmányi felügyelő. Az ő tájékoztatásuk alapján próbálunk most képet festeni néhány sürgető problémáról. Kezdjük talán Sövényháza-Pitricsommal, azzal a két sor házzal, amelynek egyik felel Dóchoz, a másik fele Sövényházához tartozik. A két sor házból ötven gyerek jár általános iskolába, ha az iskola épületét iskolának lehet nevezni, mert az egyetlen tantermű iskola valamikor kocsmai helyiség volt, ahol most négy alsó tagozatos osztály zsúfolódik össze évről évre. De, mert a két sor ház nem kijelölt tanyaközpont, az "iskolába* nem lehet beruházást eszközölni. Ehhez az öt-hat évvel ezelőtt hirtelen csinált iskolához nincs tanítói lakás sem, a tanítónő olyan helyen lakik, ahol nem lehet fűteni, mert nincs kémény. A Csorva-Ruki Il-es iskola részben osztott. Itt egyetlen tanteremben 130 gyerek tanul fölváltva A részben osztottság azt jelenti, hogy három tanító három váltott rendszerben tanít, vagyis egy váltás tanítást ideje 2—2 és félóra A gyermekekért, a tanítási idó jobb kihasználásáért, a tanerők jobb megbecsüléséért a szülők már vállalták, hogy társadalmi munkában épitenek az iskolához még egy tantermet. Építkezési anyag is volt, csak építési engedélyt nem adott a járási vkg osztály, mert ez a terület sem tanyaközpont, a lakóterület ugyanis szétszórt jellegű. Altalános probléma a szegedi járás 143 iskolájában, melyből több mint száz a tanyavilágra esik, hogy nincs elegendő és megfelelő tanítói lakás. A Horthy-rendszer hatosztályos népiskolái oktatáshoz "elég volt* iskolánként egy tanitó egy kicsi lakással, mert nem becsülték többre sem a tanítót, sem a parasztok gyerekeit. Most viszont nagyon kellenének a tant tói lakások, különösen oda, ahol soktanerős az iskola, hogyne Szegedről és máshonnét utazgassanak, vagy karikázgassanak napi 3—4 órát a tanítók és a tanárok. A második ötéves tervben az a cél, hegy a tanyavilágban úgynevezett iskolai körzeteket építsünk ki, ahol megfelelő alsó és felső tagozatú iskolák fogadják majd a tanulókat. A 8—10—15 kilométerről érkező gyerekeknek viszont kollégiumok is kellenének, függetlenül attól, hogy az eső, a sár és a háborította, szinte járhatatlan dűlőutak helyét második ötéves tervünkben járható utak váltják majd fel. Ennek kapcsán fontos felfigyelni arra, hogy a kollégiumok említésére máris borsókázik sok parasztszülő háta, mert így elesnek az "Olcsó* gyermeki munkaerőtől, amit — mintha itt nem történt volna semmi 1945 után — mind a mai napig befognak kora délutántól este-vakulásig, az egyéni gazdák épp úgy a néhány holdacskájukra, mint a termelőszövetkezetiek a háztáji gazdaság megművelésére, vagy az állatok őrzésére. Jernei-hegyről a Forráskűtra, Királyhalomról a Dobó erdőre és Mórahalomra járnak be a gyerekek tanulni a már osztott rendszerű, szakos tanárokkal ellátott iskolákba. A szülők mégis azt kérték nemrégen, hogy állítsák vissza területükre a korábbi I—VIII. osztályos osztatlanságot, hogy a gyerek idejében hazaérjen, illetve ki a földbe, mert másképpen nem tudják termelési kötelezettségeiket teljesíteni. Eléggé általános, hogy a szülők egyszerűen visszatartják gyereküket az iskolábajárástól egy-két napig, néhány napig, ha kukoricatörésre, krumpliszedésre, vagy más sürgős mezőgazdasági munka elvégzésére van szükség. Az ember azt hinné, hogy az ilyen szülőkkel a gyerek és a jövendő népgazdaság érdekében eljár a mi törvénykezésünk. Hogy is áll ez a törvénykezés? Első esetben való szándékos mulasztásért igazgatói intés jár, a másodikért a helyben szokásos napszámbér fele—20—30 forint —, a harmadikért a teljes napszámbér, a következőért kétszeres napszámbér és végül a gyerekét notórikusam visszatartó szülővel a járási szabálysértést vizsgáló bizottság járna cl — erre rendelet is van —, ha elj'árna, ötezer forintig terjedő bírsággal. Ez ideig csak a tápéi ördögh Józsefet büntették: meg 500 forintra, mert lányát nem járatta az általános iskolába. Ezt a szomorú 500 forintot azonban a mai napig sem hajtották be. De miért is hajtották volna be, amikor Csengele, Deszk és Gyálarét tanácsai sem büntetik meg azokat a termelőszövetkezeti szülőket, akik sokszor a háztáji gazdaságba parancsolják gyereküket az iskolába küldés helyett. Terhes Ede, a gyálaréti tanácstitkár is "jó* példával "járt elől*, ö sem bírságolt, mert az ő lánya sem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. Az apa bánja már, mert a lányát emiatt nem vették fel a szülésznőképzőbe. . Ügylátszik, kevés a falusi tanítók és tanárok tüdeje ahhoz, hogy a folytonos szülői látogatásuk során meggyőzzék azokat a szülőket, akik erőnek erejével akadályozzák a gyerekükei abban, hogy emberebb emberekké váljanak, hogy az iskolában szerzett tudás alapján folytassák a szülők munkáját. Mert miért is épülne Csengelén a decemberre elkészülő négytantermes iskola és jövőre Kisteleken az a nyolctantermes új iskola, meg Dócon, Forráskúton és Zsombón miért épültek a 2— 4 tantermes iskolák* s miért épül Tápén és Algyőn 1958-ig négy-négytantermes új iskola, ha nem a parasztság gyermekeiért, ha nem a magyar mezőgazdaság jövendőjéért? Röszkén megértik a szülők, hogy miért kell járni a gyerekeknek rendszeresen iskolába, megértik, hogy miért olyan jelentős az a lépés, hogy nincs már szakos tanárokban sem hiány Szeged járás 143 iskolájában. Ám, ahol sürgős a cselekvés, ott cselekedjen a járási tanács is, még a körzetek kicsit távoli kialakításáig ott, ahol tanteremhiány van és szoronganak, zsúfolódnak — s emiatt keveset tudnak gyarapítani maguknak és a jövőnek — a tanyai és a falusi gyerekek. Lődi Ferenc Közgyűlést fart a Magyar Irók Szövetsége A Magyar írók Szövetsége szeptember 17-én rgésznnpos közgyűlést tart a I3u<lape9li Városi Tanács V., Váci utca 62. szám nlatli üléstermében. Elnöki megnyitót Veres Péter mond, majd utána következik a közgyűlés szerveinek megválasztás sa. Az elnökség és a titkárság rövid beszámolóját az írószövetség munkájáról Képes Góza tarljn. Ezen a közgyűlésen történik meg a Magyar írók Szövetsége Alapszabályainak módosítása is, majd megválasztják az új elnökséget*