Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-12 / 215. szám

WTÜAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS ES A SZEGEDI .lARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 215. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. szeptember 12. Maf számunkból: ' ura Válasz Takács Ferencnek (5. oldal) Pedagógus gondok a szegedi járásban (4. oldal) Válaszolnak az illetékesek a kenyér ügyében (5, oldal) ^ Szegedi adósságok ^ i Nem olyan perelhető adósságokat teszek szóvá, ahol jogerős bírói határozatok alapján pénzbeli tartozást kell törleszteni. Ennél több, nagyobb, „becsületbeli" tartozások azok, amelyeknek a rendezése a bírói Ítéletnél is jobban kötelez és lerovása boldog megelégedést vált ki az adósból. A hála kifejezése ez azokkal szemben, kik életfiunkájukkal követendő irányt mutattak népünk boldogulásának érdekében a haladás, a szabad, a szebb és jobb élet felé. Szeged sohasem volt annak a „szegedi gondolat"nak a vivője, melyet rá akartak erőszakolni, mint jármot, nyakába akasztani. Dózsának és Kossuthnak a népe volt, s az ma is. Különben nem tudott volna felmutatni oly hazafiakat, akiket a szegedi táj, a Szeged környéki búzamezők, a szegedi levegő, a Tisza tett azzá, akik voltak. A szegődi föld megismerése, szeretete adta a Móra Ferenceket, Juhász Gyulákat, Tömörkényt, Vedrest, Reiznert, Kiss Ferencet, Radnótit és még sokakat városunknak, országunknak. A kapitalista világ nemcsak szűkkeblű, önző, de ellenséges érzülettel viselkedett velük szemben és szándékosan maradt adósa emléküknek. A háború pusztítása után a romok eltakarítása, az új élet elindítása minden eröt igénybe vett és csak később kerülhetett sor fejlődő demokratikus életünkben az adósságtörlesztésre. Mórának a Sztálin-park lombozatába rejtett kicsiny mellszobra, a múzeum és egy művelődési otthon hirdeti nevét. Munkásságának elismerése monumentálisabb emléket kíván Szegedtől. Juhász Gyulának készülő és rövidesen felállítandó szobra méltóan fogja hirdetni a város háláját prófétalelkű költő-fiával szemben. A Tömörkénynek állított szobor-emlék törékeny mészkőszobor. Tápai Antal jól sikerült alkotása azonban* az idők viszontagsága ellen védelmet, jobb elhelyezést követel. A háború gördített akadályt az elé, hogy a vadvizek és a Tisza alföldi problémájával foglalkozó Vedres Istvánnak és a város történetét elkallódott morzsákból hangyaszorgalommal összegyűjtő Reizner Jánosnak emlékét a múzeum falában márvány relif és emléktábla hirdesse. Méltó emlékkel még ma is adósok vagyunk. Radnóti neve gimnáziumot ékesít, a szegedi Pantheonban táblát kapott. A szegedi erdők atyjának, és megteremtőjének, az alsótanyai futóhomok megkötőjének és hasznosítójának, Kiss Ferencnek is adósai vagyunk. Az Erdészeti Technikum Kiss Ferencről való elnevezése szerény kezdet munkásságának elismeréséhez. Vannak még ennek a városnak gyermekei, kiknek emlékét megőrizni kötelessége Szeged népének. Ezek közé tartozik Vasvári Miklós is. Nevét talán Szegeden kevésbé, de az országban és a határokon túl jobban ismerik. Szeged szülötte, itt járta iskoláit, egyetemi tanulmányit. Zoológus, az állattani tudományoknak a kutatója volt. A szegedi és pesti egyetemen végzett munkássága után a Madártani Intézetben végzett nagy jelentőségű úttörő tudományos munkásságot. Az alkalmazott madártannak lett a kutatója. Lelkes ország-világjáró volt, kit 6 gyermekes családja sem tartott vissza a fáradságos utaktól. Az Akadémia szűkös támogatásával koplalva járta be Törökországot, Kis-Ázsiát, honnan jelentős gyűjtött anyaggal tért vissza. Az a nagyszerű tudós volt, aki a madárélet megnyilvánulásokat (ökológiát) éppúgy figyelte a szabad természetben, mint ahogyan a munkaasztalnál a mikroszkópikus szervi felépítésüket, táplálkozásukat. Munkája eredményének tulajdonítható több madárfajta gazdasági szerepének tisztázása. Az 6 kezdeményezésére indultak el hazánkban a szinkron (egyjellegű tájakon egyidejű) madármegfigyelések. Ennek a vizsgálódásnak tudományos megoldása az ő nevéhez fűződik. Megszervezte az ország madármegfigyelő gárdáját és számos kutatót nyert meg a madártani tudománynak. A testileg gyengébb alkatú kutatóban óriási alkotó erő volt. Nappalt éjbe olvasztva kutatott, írt. Kutatásai, munkája tetőfokán lett áldozata a hitleri zsarnokságnak. SS-pribékek végezték ki 1945. februárjában. Több mint 100 tudományos közlése látott napvilágot. Nagy jelentőségű kutatási anyaga a háború pusztításai következtében a Madártani Intézet pótolhatatlan kincseivel együtt a tűz martaléka lett. A Madártani Intézet 1955. novemberében beadvánnyal fordult a Városi Tanácshoz, melyben javasolta, hogy Szeged szülöttjéről, érdemes fiáról méltóképpen emlékezzék meg. A beadványt a Egyetemi Állatrendszertani Intézet professzora és szerény személyem láttuk el javaslatunkkal. Javasoltuk, hogy Vasvári Miklós nevéről utca neveztessék el valahol az újszegedi madárdalos liget környékén, hol Erdély idecsatolása idején az utcák erdélyi községek nevét kapták. Jól tudjuk, hogy a legtöbb szegedi utcanév már „védett" név, amelyhez országos vagy helyi érdek, emlék fűződik, de úgy gondolom, hogy a Korondi, Tusnádi, vagy Parajdi utcák egyikét ha Vasvári Miklós utcának neveznénk, nem esnék sérelem, viszont Szeged neves szülöttével szemben adósságunkat törlesztenénk. A beadvány sorsa a mai napig ismeretlen. Példát kell mutatnunk szegedieknek adósságaink törlesztésében, mert úgy járhatunk, hogy majd mások adnak példát nekünk helyi tartozásunk gyorsabb rendezésére. Dr. Bcrctzk Péter Sajtótájékoztató a Csongrád megyei Tanácsnál A belvízvédelmi tervekről — A parasztok közös terményvásárlásáról — A sertések értékesítéséről — A házépítési kölcsönökröt Kedden reggel 9 órakor Csongrád megye Tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, Papp Sándor elvtárs sajtófogadást tartott Hódmezővásárhelyen. A sajtófogadáson az MTI, a Délmagyarország és a Viharsarok munkatársai jelentek meg. Papp Sándor elvtárs, az újságírók előzetesen írásban benyújtott kérdéseire válaszolt. A megyei tanács v. b.-elnöke elsőként az MTI szegcdi munkatársának kérdésérc válaszolt, aki aziránt érdeklődött, hogy a megyei tanácsnak milyen terve van a szegedi járás területén a jövőre nézve a belviz-károk megelőzésére? — Általában — mondotta Papp Sándor elvtárs — az egész megye területére vannak kész terveink az árvízkárok megelőzésére, a belvizek levezetésére. Tény az, hogy sem a felszabadulás előtt, sem azután rendes, belvízlevezető csatornahálózat nem épült ki. Okulva a károkon, felterjesztéssel fordultunk a Minisztertanácshoz. Ennek alapján szinte bizonyos, hogy 1957-ben a már kész tervek szerint megkezdik a munkálatokat. Remélhető azonban — bár még nem bizonyos —, hogy a különösen veszélyeztetett mezőgazdasági részeken, így a kübekházi SarlóKalapács Tsz, valamint Űjszentiván területén még az idén megkezdhetjük a csatornázást. A Délmagy arország munkatársai kérdést intéztek a tanácselnökhöz arra vonatkozóan, hogy Tápé régi óhaja mikor teljesül, mikor kap a község művelődési otthont? Papp Sándor elvtárs bejelentette, hogy a tápéi művelődési otthont a jövő évbén felépítik, s már most folynak az előkészítő munkálatok. Az idei belvizek több termelőszövetkezetet és egyéni gazdát meggátoltak abban, hogy a télre kellő mennyiségű takarmányt termelhessen. Ezért kérdést intéztek az újságírók a megyei tanács elnökéhez, vajon nyújtanak-e segítséget a termelőknek valamilyen szervezeti formában a szálas- és szemestakarmány beszerzésére? — Jelenleg a termelőknek intézményesen nem szervez kukoricavásárlást a tanács. A termelőszövetkezetek számára van ugyan egy kerete, így azok — ahol nagyon szükséges — szervezetten beszerezhetik más vidékről a takarmányt. Az egyénileg dolgozó parasztoknak a szabadpiacon van lehetőségük szükségleteik beszerzésére, de szervezetten is beszerezhetik a szükséges takarmány-féleséget, nem a tanácstól ugyan, hanem akár a termelési bizottságok, akár a földművesszövetkezetek útján. A termelők köthetnek ilyen megállapodásokat a földművesszövetkezetekkel. — Egyébként van olyan elgondolás is, hogy mivel a mi területünkön sok a süldő, más területeken viszont kisebb hiány mutatkozik, a termelők a földművesszövetkezetekkel megegyezve közösen eljuttatják az ország olyan területeire a sertésfelesleget, ahol nagyobb a kereslet. Erre mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyénileg gazdálkodóknak lehetőségük van. A dunai árvizek következtében az építőanyag jelentős részét a károsodott területekre irányították. Ennek következtében Csongrád megyében is hiány mutatkozott építőanyagokban. Azok se tudták mindnyájan beszerezni az építőanyagot, akik házépítési kölcsönt kaptak. A Délmagyarország kérdést intézett a megyei tanácshoz: mi történik ezekkel az építőanyaghiány miatt egyelőre még fel nem használt kölcsönökkel, másrészt, hogyan biztosít a tanács építőanyagot a dolgozóknak? — Azoknak, akiknek már folyósítottak kölcsönt, de még nem tudták építőanyagot beszerezni, félesztendei türelmi időt biztosítanak a kölcsön felhasználósára. Ami a kérdés másik részét Illeti, az építőanyagokkal valóban szűken vagyunk. Az állami készletből történő kiutalás nem fedezi a szükségletet. Ezért a téglagyárak kapacitásának fokozottabb kihasználására törekszünk. A kihasználatlan téglagyárakban módot adunk a termelőszövetkezeteknek téglaégetésre. Körülbelül 5— 600 ezer forintos beruházással növeljük a téglagyárak szárító színeit. Ugyanakkor azonban a faanyagot nem tudjuk növelni. Ezért a csővázas és vasvázas fedémszerkezetek használatát kívánjuk fokozni, mert egyedül ezen az úton lehet megoldani a helyzetet. Van egy másik terv is, amely szerint a község- és városi földművesszövetkczetek brigádokat szervezhetnek és ezek a brigádok őt szel és télen Tokaj vidékén követ bányásznának és a kitermelt követ vízi úton — esetleg vasúton — juttatnák el a megyébe. A Délmagyarország szerkesztője megjegyezte, hogy ! a megyében is található ho- j mokkő, Balástya—öszeszék— j Kistelek—Forráskút—Üllés í környékén. Javasolta, hogy , egy szakértőkből álló brigád vizsgálja meg ennek a homokkőnek a hasznosítási lehetőségeit. Továbbá tolmácsolta a szőregi téglagyár dolgozóinak hasznot < ígérő javaslatát; azt tudniillik, hogy a téglagyárak terven felüli teljesítményének bizonyos százalékát a környező községek kapják meg. Ezáltal fokozódik a téglagyári dolgozók érdekeltsége, növekszik a termelés, és javul a megye építőanyag ellátása. Naponta tizenkét vagon paprika érkezik a Paprikafeldolgozóhoz A késő nyárutó különösen kedvez a paprikabeérésnek* Szeged környékén hétfőn mindenütt megkezdődött a paprika átvétele, s már kedden mintegy 12 vagonnyi érkezett a Paprikafeldolgozó Vállalathoz. A nagymennyiségű paprika — a tervek szerint naponta ennyi érkezik ezután is — nem érte váratlanul a feldolgozó vállalatot* Nyomban megkezdték a fűzést, hogv igy is biztosítsák a gvors utóérlelést. A papnkaszállítás megkezdését el egyidőben öt malom is megindult. melyek már az új termésből őrölnek. A jó időjárá9 nagyon kedvező a parika őrlemény minőségére, s így minden valószínűség szerint es évben sokkal több csemege paprikát készítenek maid. A melléktermékek feldolgozásáról is gondoskodtak már a Pdprikafeldolgozó Vállalatnál. Az Oleo Rezin gyártásának laboratóriumi kísérletei befejeződtek, s ez igen kedvezőnek mondható. Nagyarányú javítási munkák a Vágóhídon A Szegedi Vágóhídon javában folynak a karbantartási munkálatok. Bővítik, modernizálják, az eddigi hűtőt s tető alá kerül a nyitott karóm is. Különösen a karám javítása nagy jelentőségű, hiszen eddig ősszel és télen az óllatok a szabad ég alatt várakoztak hosszabb ideig, s így nagy volt az apadás, a súlyveszteség. A munkálatok még az esős idő beállta előtt befejeződnek* A karbantartási munkák végzésével egyidőben úi gép is érkezett a vágóhídra. A pacalpucoló-gép megkönnyíti az eddig fáradságos munkát, egy-két perc alatt elvégzi a tisztítást. Az új kisgépesítést nagy örömmel fogadták a vágóhíd dolgozói. Újabb 600 fogyasztói Iái el a Szegedi Gázmű Évek óta feltűnően növekszik a lakosság gáztűzhely iránti érdeklődése. A Szegedi Gázmű, sajnos, nem tudta és jelenleg sem tudja teljesen kielégíteni az igényeket. Ebben az esztendőben azonban 600 új fogyasztót sikerült bekapcsolni a városi hálózatba. Elsősorban a régi igénylők kérését elégítették most ki. Sok kérelemnek még most sem tudnak eleget tenni, mert az 1956-os esztendőre tervezett és kapott 600 gázóra kevésnek bizonyult. A jelenlegi helyzet szerint az idén újabb fogyasztók bekapcsolósára nem lesz mód, mert amellett, hogy mérőóra nem áll a Gázmű rendelkezésére, a gáztermelés növelése itt helyben elháríthatatlan műszaki akadályokba ütközik. A következő esztendő azonban meghozza a lehetőséget az igények szélesebb körű kielégítésére is, mert a helyi Gázmű termelését föld-i gózszállítmányokkal pótolják. Körülbelül 250 ezer forintos költségen megépítik a földgázfejtő telepet, onnan az üzemhez vezető csőhálózatot és a fajsúlykiegyenlítést szolgáló keverő berendezést. Ez az eljárás garantálja majd a szegedi gázellátás szükségletek szerinti növelését. Szeptember 15-ig meghosszabbították a kisipari tanulók szerződtetésének határidejét A magánkisiparosok 44 szak* mában vesznek fel tanulókat. A szerződtetés iránt nagy az érdeklődés, már eddig is több ezren jelentkeztek. Sokan választják az asztalos-, szabó-, fodrász, lakatos-, műszerész-mesterséget. A szerződtetések megkötésének batáridejét szeptember 15-ig meghosszabbították. A legalacsonyabb nyugdíjak felemelését javasolják a szakszervezetek A Szakszervezetek Országos Tanácsa most tartja IX. teljes ülését. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke -A szakszervezetek feladatai a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításában* címmel tartott beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy növelni kell a szakszervezetek jogait a lakások elosztásában. Gyakori, hogy kevés fizikai dolgozó jut lakáshoz és gyakran érvényesül a protekció, vagy személyi összeköttetés. A szakszervezetek vegyenek részt az üzemek részére épített lakások elosztásában. A dolgozók nyugdíjellátásóról szólva hangsúlyozta, hogy nagy eredmény az 500 forintos nyugdíjminimum. Ma már több mint 550 ezer ember kap nyugdíjat, özvegy-, vagy árvaellátást. Azonban a nyugdíjtörvénynek vannak fogyatékosságai. Ezért a szakszervezetek javasolják a kormánynak, hogy mind a nyugdíjasoknál, mind I özvegyeiknél emelje fe] a legalacsonyabb nyugdíjakat. Azt is javasolják, hogy a még munkaviszonyban lévő nyugdíjasok szómára — feltéve, hogy ez nekik kedvező — tegyék lehetővé, hogy lemondva jelenlegi nyugdíjukról, munkaviszonyuk megszüntetésekor az új munkaviszonyban töltött évekre való tekintet nélkül az új törvény szerint legyenek nyugdíjazva. Szükséges továbbá a mezőgazdasági nyugdíjasok, az úgynevezett OMBI-sok igen alacsony ellátásának felemelése. Helyes a MEDOSZ-nak az a javaslata, hogy a mezőgazdasági munkásoknál nyolc. ledolgozott hónap számítson nyugdíj szempontjából egy évnek. Tekintettel arra. hogy a felszabadulás óta 11 év telt el, szükséges újra rendezni a nyugdíjhoz szükséges várományi idót, mégpedig úgy, hogy az évek nagyobb száma megmutatkozzék a nyugdíj összegében. Foglalkozott a beszámoló a nagyon elharapózott törvénytelen túlóráztatásokkal. A törvénytelen túlóra elrendelése esetén habozás nélkül törvényes úton vonják felelősségre a gazdasági vezetőket. Az üzemi szakszervezeti szerveknek kötelességük érvényt szerezni a Munka Törvénykönyve előírásainak. A szakszervezeteknek nagyobb hatáskört kell biztosítani. Ennek érdekében a szakszervezetek azt kívánják, hogy bevonják őket a népgazdasági tervek előkésztésébe és összeállításába, mind üzemi, mind felsőbb sztaten. Teljes felelősségű részvételt kívánnak a bérügyi intézkedések kidolgozásában. Növelni kell a szakszervezetek szerepét az állami szerveknek mindazon intézkedése'ben, amelyek közvetlenül, vagy közvetve kihalnak a munkások és alkalmazottak étet- és munkakörü'mínyeire szociális és kulturális helyzetére.