Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-11 / 214. szám

WtLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZEGED VAROS É S A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 214. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1956. szeptember 11. Mai számunkból: Berkes elvtárs újra párttag (2. oldal) Német föld — német emberek (2. oldal) A röszkei Lenin Termelőszövetkezet és ax egyéni gazdák (3. oldal) A paraszti szövetkezés új, nagy lehetőségei (R. L.) Bizton állíthatjuk, hogy a Minisztertanács legutóbbi határozata a mezőgazdasági szövetkezeti moz­galom fejlesztéséről — amit a vasárnapi napilapok kö­zöltek — a paraszti szövetkezés új, nagy lehetőségeit nyitotta meg. E határozat az SZKP XX. kongresszusá­nak és pártunk Központi Vezetősége július 18—21-i ha­tározatának szellemében fogant: messzemenően figye­lembe veszi a mezőgazdaság szocialista átszervezésében a sajátos magyar adottságokat, paraszti kívánalmakat, a magyar paraszt gondolkodás módját, s az anyagi ér­dekeltséget a közösségek erősítésében, vagy új szövet­kezések szervezésében. A szövetkezetele szervezésében lépten-nyomon tapasztaljuk, milyen küzdelemben ltell legyőzni az egyéni paraszt tudatában mélyen gyöke­rező kistulajdonosi beállítottságot. A magyar paraszt gondolkodásába a kistulajdonosi tudat mélyebben be­ivódott, mint például az orosz paraszt gondolkodásába. A múlttal ellentétben, amikor az egyéni paraszt sorsa a létbizonytalanság volt, ma ez a jövő nem fenyegeti az egyéni gazdálkodót sem. Ez viszont csak erősíti a ma­gántulajdonhoz való ragaszkodást, különösen akkor, amikor még számos szövetkezetünk — gyenge vezetés, szervezetlenség, s mondjuk meg: a túlzott állami be­avatkozás és ugyanakkor a nem körültekintő anyagi támogatás folytán — nem nyújt olyan jövedelmet, ami vonzóvá tenné ezt a közösséget a környék egyéni pa­rasztjai számára. A most megjelent minisztertanácsi határozat — nem túlzunk, ha azt mondjuk: történelmi érdeme, hogy nem ismétli meg a tsz-mozgalom fejlesz­tésében elkövetett hibákat, hanem konkrét, gyakorlati intézkedések egész sorozatával nyit utat a paraszti szö­vetkezeti mozgalom gyorsabb ütemű, egészséges fejlő­dése előtt, Az eddigi szövetkezet-szervezés sablonjának fel­törésén és a társulásoknál a magyar sajátosságok figye­lembe vételén kívül milyen fontosabb jellemzői vannak ennek a határozatnak? Kétségtelenül az egyik legfon­tosabb ismérv: a szövetkezetek belső önállóságának to­vábbi növelése; magyarán mondva az a lehetőség, hogy a gazdasági előny érdekében társult dolgozó parasztok — a törvények és rendeletek keretei között — úgy gaz­dálkodjanak, úgy használják fel a nagyarányú állami segítségeket, ahogyan legjobbnak látják. Akár csak az építkezéseknél történt megkönnyítésekre, vagy a hite­lek felhasználásának szélesebb lehetőségére, vagy a. sa­ját termények és termékek értékesítésére is gondolunk, mindezek azt bizonyítják, hogy méginkább saját szö­vetkezetük gazdáivá válnak a társult dolgozó parasztok. S ezeknek az intézkedéseknek a gazdasági jelentőségen kívül fontos politikai kihatásuk is van: a ma még egyé­nileg gazdálkodó középparasztok is láthatják, hogy a szövetkezetbe lépve nemhogy korlátozódik a dolgozó pa­rasztok önállósága, de éppen a nagyobb gazdasági le­hetőségek birtokában egyre növekedik. Egy sor gazda­sági kedvezmény — a szövetkezetek állami hiteleinek átalakítása 25 éves lejáratúakra, vagy az új hitelek évi 1 százalékos kamat mellett 5—35 éves lejáratra való fo­lyósítása, az a tény, hogy a szövetkezetek szerződéses kötelezettségeik teljesítésére átadott terményeik és ter­mékeik ellenértékének 30—40 százalékát árelőlegként előre is megkaphatják, amiből aztán rendszeresen oszt­hatnak havi pénzelőleget, egyes erdők és nádasok szö­vetkezetek kezébe adása, imiverzál traktorok, teher­autók, pótkocsik vásárlásának lehetősége, stb. — segíti elő a szövetkezetek gyorsabb gazdasági megszilárdulá­sát, fejlődését. Mindezeken a gazdasági előnyökön túlmenően 1— s éppen a gazdasági lehetőségek birtokában — nagy je­lentőségű a határozat azért, mert a szövetkezet-építés­ben messzemenően figyelembe veszi a lenini fokozatos­ság elvét mégpedig az anyagi érdekeltség alapján. Ezen­túl a termelőszövetkezeti csoportok sem lehetnek a köz­ségi, járási tanácsok, a gépállomások mostohagyerme­kei, mert ezekkel is úgy kell foglalkozni, mint a legfej­lettebbekkel, a termelőszövetkezetekkel. A földműves­szövetkezeti mozgalom (alkalmi társulások, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek) kiszélesítésével, s az egyszerű termelői társulások fejlesztésével mód és lehetőség nyílik: arra, hogy azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik ma még nem jutottak el a termelőszö­vetkezetekig, az alacsonyabb szövetkezeti társulások útján ismerjék meg az összefogásban, a nagyüzemi gaz­dálkodás egyik-másik feltételének megteremtésében rejlő könnyebbséget a munkában, nagyobb eredményt a jövedelemben. Kormányunknak határozata az előnyöket és kedvezményeket olyan mértékben nyújtja a társu­"lóknak, amilyen mértékben megvalósulnak a közö? ter­melés, feldolgozás és értékesítés elemei a társulásban. Egyik szövetkezeti típust a másiktól nem választják el merev határok, könnyebbé válik az áttérés alacsonyabb­ról — a magasabbra. Például azok az alapszabály sze­rint működő termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a gazdálkodás valamely ágában a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekhez hasonló közös termelési tevékeny­séget alakítanak ki, a közös termelési tevékenységgel kapcsolatban megkapják ugyanazokat az adó-, beadási és egyéb kedvezményeket, mint a tsz-ek; A minisztertanácsi határozattal rendkívül hasznos segítséget kaptunk Csongrád megyében is a paraszti szövetkezetek fejlesztéséhez, szervezéséhez. Most az a következő feladat, hogy részletesen megismertessük, megmagyarázzuk e határozat nyújtotta lehetőségeket a tsz-, tszcs-, szakcsoport-tagoknak és valamennyi egyéni parasztnak. A helyi ismeretek birtokában minden párt­szervezet, tanács és gépállomás, a Hazafias Népfront helyi bizottsága és a DISZ helyi szervezete mérjék fel, hol, milyen fokozatú szövetkezeti társulásra van lehe­tőség, s e konkrét tervekért induljon meg az ismertető, felvilágosító és szervező munka. Színpadot arainak a tápéi-réti gazdakörben A tépéi-réten lakó dolgozó parasztoknak, különösen a fiataloknak régi vágyuk volt már, hogy színjátszó helyis í* get, színpadot kapjanak. Ez a vágyuk most van teljesüló7 ben. A tápéi réti gazdakör épületében ugyanis már ja­vában tart az új színpad megépítése. Mint Gál Sán­dor, az építés vezetője el­mondta, mire megérkeznek az őszi esős idők, az új szín­pad megkezdi működését. Az építkezésben szép számmal vesznek részt társadalnJ munkások is. A legjobb tár­sadalmi munkások közé tar­toznak: Terhes István, Gál Hazautaztak Szegedről az aradi és a temesvári kultűrcsoportok Hangverseny a DAV kultúrtermében — Látogatás Budapesten Szép sikert aratott a DÁV kul- dapestre utaztak a román ven- Mint csodálatos, mesebeli él­túrtermében szombaton este az dégek, ahol megtekintették az ménxjl emlegették a hármasha­Aradi és a Temesvári Elektro- i^i Országos Mezőgazdasági Ki- tár-hegyi híres vendéglőben el­alutast és a fuvaros számos ne- tollolt estet: Budapest milltara­mos Müvek dolgozatnak önteve- vezetességét, Hogy mennyire ké- nyi fényével ott csillogott előt­keny művészeti együttese, amely szültek a DÁV kedves vendégei tük a vendéglői kert teraszánál, a DÁV dolgozóinak meghívására a Magyarországra való utazásra A kedves vándégel: közül töb­érkezett Szegedre. A tánccsoport ~ ho"'J ezzel erősítsék a ma- ben már előre számolták a jövő , , t . , .. ... gyar és a román nép barátságát évre a hónapiakat és mérlegelték, Arad es 1 emesvarkörnyéki ro- _ bi.onyüja {s, hogy szinte hogy évi szabadságukat mikor mán, magyar és német népi tán- mindent egyszerre szerettek vol- és hogyan is osszák be Budapes­cokat mutatott be 7 tagú zene- na látni Budapesten. Ütjük a Hő- ten. kara kíséretében. Szépen, szere- sök terétől az Országházig, a hí- Az aradi és a temesvári vendé­eltek a- Aradi Elektromos Mű Tes koron''z<'s' templomtól a Ha- gek tegnap Szegeddel ismerked­" . lászbástyáig. majd a Margit-szi- lek meg közelebbről, majd a dél­vek üzemi dalosai is. Az egyéni genöl a yidám-parkig vitt, mi- utáni órákban sok-sok élménnyel Sándor, Csikós Pál, Török számok közül osztatlan sikert közben a kisebb látnivalók előtt gazdagodva visszautaztak Romá- István és Török Mihály. arattak Vida Vali, Klemensz Má- is hosszan időztek. niába. • I I CSENDES PALNÉ ria énekszámai, valamint Faze­kas Erzsébet, aki megzenésített Ady-verseket adott elő. Az együttes műsorából és az egyéni énekszámok közül is kü­lönösen kiemelkedett Bolocan Elvira szereplése: sajátos egyé­niségével és tiszta alt hangjával hűen tolmácsolt a román nép dalaibál néhány gyöngyszemet. Janku Jonról, az együttes fiatal énekese kultúrált hanganyagával és megnyerő előadásmódjával egyaránt osztatlan sikert aratott a DÁV dolgozóinak körében. Tapsvihar hívta többször is a függöny elé. A komoly és szép sikert aratott műsoros-est után az aradi és a temesvári vendégek tiszteletére a DÁV vezetősége va­csorát adott, amelyen az üzem számos dolgozója is részt vett, A szegedi vendégszereplés és a szíves vendéglátás ezzel nem ért véget. Vasárnap hajnalban Bu­91 ezer 700 forint újítási díjai fizettek ki két év alatt a Kenderfonógyárban A *Délmagyarország« ko­rábban bírálta a Szegedi Kenderfonógyár dolgozóit és vezetőit az újítómozgalom bi­zonyos visszaesése miatt. A bírálat óta ismét teljesen életre kapott az újítási kedv. Az időszakos visszaesések el­lenére vállalatuniknál az utóbbi két esztendő alatt az utókalkuláció alapján 768 ezer 500 forintot takarítot­tunk meg a népgazdaságnak. Ugyanebben a két esztendő ben újítási díj címén 91 ezer 700 forintot fizettünk ki a dolgozóknak. Ezek az adatok híven tük­rözik azt a hatalmas alkotó erőt, ami műszaki és fizikai dolgozóinkban él. De bizo­nyítására még felhozhatnánk az utolsó 3 hónap újítási ada­tait is. Június hónapban 48, júli­usban 39, augusztusban pe­dig 23 újítást vezettünk be — s ugyanebben a három hónapban 126 javaslat ér­kezett dolgozóinktól. Csak az említett első két hó­napban 66 ezer forintot sike­rült nyerni üzemünkben nép­gazdaságunknak az újítások­kal. Különösen jelentős újítások is születtek az utóbbi hóna­pokban. Lovai Sándor műve­zető házilag készített előme­legítő berendezést a fűtőcsa­tornába s ezzel évente 31 ezer 375 forint értékű fűtőanyag megtakarítását tette lehetővé. Ugyancsak tőle származik a fonalszárítóból korábban sza­badba távozó gőz gazdaságos felhasználásnak megoldása is, ami szintén fűtőanyagban Lecsapolják a halasi mocsarakat I Szegedi VlzUgvl Igazgatóság nagyszabású muniája Kiskunhalas városát év­századok óta mocsarak veszik körül. Már a török időkben a környező nádasokban talált búvóhelyet a nép. A „Halas"' elnevezés arra vall, hogy a várost övező tavakban ha­lászattal foglalkozott a la­kosság. A régi halásztelepek­ből azonban a fejlődés során mezőgazdasági város lett. amelynek ma már létkérdése, hogy eltűnjenek a mocsarak. A kérdés megoldása nem egyszerű, hiszen a vizeket a 85 kilométerre levő Tiszába kell elvezetni. A Szegedi Vízügyi Igazgf­tóságra vár az a feladat, hogy a kiskunhalasi vizek le­csapolását megoldja a Don­gér főcsatorna kiépítésével, amely ma már nemcsak Ha­lason és Szegeden, hanem Budapesten, az Országos Víz­ügyi Igazgatóságon is egyre többet hallani. Az igazgató­ság két év óta erőteljesen dolgozik a Dongér halasi sza­kaszán és 1956 végére sike­rül összekötni a Harangos­tavat a Harka-tóval, ami azt jelenti, hogy a város nyugat­ról és délről körülvevő náda­sok hónapjai meg vannak számlálva, annak ellenére, hogy egyelőre a csatorna nem a teljes, végleges nagy­ságú szelvénnyel épül ki. Ez év végéig öt híd készül el Kiskunhalas területén, ame­lyek közül különösen nagy jelentőségű a budapest—ke­lebiai vasút keresztezésében épülő 4 méter nyílású vas­beton teknőhíd. Ebben az időben kiépül még mintegy két kilométer hosszú csator­na is. A Dongénnek azonban nemcsak mint belvíz- és le­csapoló csatornának van óriási fontossága. Ez oldja meg egyúttal a város szenny­víz-levezetésének problémáit is. Tehát közegészségügyi szempontból is döntő jelentő­ségű. A Vízügyi Igazgatóság hatalmas munkáját teljes mértékben támogatja a város és a tanács, amely a város­fejlesztési alapból jelentős összeget fordít a lecsapolásra; Uj műszerek készülnek az orvosi műszer KSZ-ben Az orvosi műszereket ké­szítő szegedi kisipari szövet­kezet megtette az előkészüle­teket az elektronikus mérő­műszerek sorozatgyártására. A tervük szereint — ameny­nyiben a szükséges anyago­kat kellő időben megkapják — az idén mintegy kétmillió forint értékű ilyen készülék kerül ki üzemükből. Most készítették el a hót elektroncsővel működő stabi­lizált feszülstégű áramforrás első, tizenöt darabhói álló nullsorozatát. Ezt a műszert vegyészeti, orvosi és egyéb laboratóriumi mérésekre használják. Készül már a csővoltmérő első példánya is. Ez a műszer négy elektroncsővel műkö­dik. nem terheli le az áram­forrást. mint a tekercses voltmérő, s így különösen pontos feszültségmérésre al­kalmas. Ezeken kívül mérö­hiöak. és egyéb elektronikus mérőműszerek gyártására is készülnek. Végeiért a lipcsei őszi vásár Berlin: A lipcsei őszi vásár vasárnap este bezárta kapuit. Szakemberek véleménye sze­rint az idei őszi vásár a Kelet és Nyugat közötti kereske­delem kibővítését eredmé­nyezte és a kereskedelmi megállapodások összértéke jelentősen túlszárnyalta az elmúlt évek eredményeit. Jellemző adat, hogy egye­dül az NDK 421 millió márka értékű kereskedelmi szerző­dést és megállapodást kötött, ebből 127 millió értékűt Nyu­gat-Németországgal és 70 millió márka értékűt a kapi­talista országokkal. Minisztertanácsi határozat a vidéki piacok szervezetének szabályozásáról A Magyar Közlöny 78. szá­ma közli a vidéki piacok szer­vezetének szabályozásáról és a piaci helypénzek megálla­pításáról szóló miniszterta­nácsi határozatot. Ennek ér­telmében szeptember 30-ig az alábbi helyeken megszűn­nek a helypénz és díjbeszedő vállalatok: Baja, Kecskemét, Békéscsaba, Gyula, Orosháza. Miskolc. Hódmezővásárhely, Szeged. Szentes. Székesfehér­vár. Berettyóújfalu és Debre­cen. Ugyancsak megszüntetik a Város- és Községgazdálko­dási Minisztérium főfelügye­lete alá tartozó községgazdál­kodási vállalatok piacj heiv­pénzszedési és hatósági mér­legkezelési tevékenységét. A piacok létesítésével, fenntar­tásával és működésével kap­csolatos kérdéseket a taná­csok salát hatáskörükbon szabályozzák, a megállapított helypénzdíjak azonban nem léphetik túl a rendelet mel­lékletében megállapított fel­ső határokat A határozat végül intézke­dik, hogy a helypénz és a mérleg bevételéből elsősor­ban a piacok fenntartását kell fedezni. számolva évente 16 ezer fo­rint megtakarítását eredmé­nyez. Joó György. Molnár G. István és Tóth Nándor újí­tása a munkakörülmények javítását szolgálja a vizesfo­nóban. Varga Mihály és Mol­nár G. István a görög export­áru kiszerelésének reklamá­ciómentességét szolgáló kézi motringolót konstruált. A kártolóban sikerült meg­oldani a visszatérő szalag­hulladék 50 százalékos csök­kentését — ami körülbelül 200 ezer forint megtakarí­tást eredményez évente. Eredményeinkhez nagyban hozzájárultak a műszaki Iro­da dolgozói, akik megfelelő műszaki segítséget nyújta­nak a kidolgozatlan elgondo­lások tökéletesítéséhez. Újí­tóink mindenkor bizalommal fordulnak Bérezi István és Vikor Sebestyén mérnök elv­társakhoz, a technikai ne­hézségek megoldásában Frischmann Sándor, vállala­tunk főmechanikusa, elektro­mos szakkérdésekben pedig Németh József elvtárs segit eredményesen. Ellenben hiba lenne, ha az osztályvezetőket nem aktivizálnánk a nehézsé­gek megoldásában. Az újítómczgalomban nagy feladat hárul a párt- és mű­helytitkárokra ls, akik leg­közelebb állnak az osztá­lyok dolgozóihoz és műszaki problémáikhoz. Nekik elsődleges feladatuk, hogy a termelést gátló körül­ményekre felhívják a figyel­met és így beépíthessük azo­kat a pályázati felhívásokba és az újítási feladattervbe. Egyes újítóink esetenként meghátrálnák a nehézségek­től — ha nem tudják egy­szerre kivitelezni elgondolá­sukat, kedvüket vesztik. Ilyen esetekben a titkár elvtársak­nak kell segítségükre sietniök — rendelkezésükre keli bo­csátaniok tapasztalataikat. Sajnálatos hibák még most is fordulnak elő munkánk­ban. Az osztályvezetők és a művezetők sok esetben elfe­ledkeznek arról, hogy egy-egy jelentős újítást általánosan :s alkalmazzanak. Gyakran megelégszenek azzal, hogy csak egy gépre szerelik fel — s mivel nem kerül sor általá­nos bevezetésükre — gyakran feledésbe merül szélesebb körű hasznosításuk: Eseten­kin bevált újítások leszerelé­séhez is hozzájárulnak bizo­nyos rongálódás után. Itt is a párt- és szakszerve­zeteknek kell sarkukra áll­niok, hogy kommunista mó­don megköveteljék minden hasznos újítás "legrövidebb úton történő bevezetését. Ha ezt megtesszük, tovább javul áruink minősége, csökken a selejt — könnyebb, biztonsá­gosabb lesz a munka. Szép József

Next

/
Oldalképek
Tartalom