Délmagyarország, 1956. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-26 / 227. szám

Szerda, 1956. szeptember 26. 9 OH.MVYMIinW; Beiw'etteli a rizs aratását az algyői lannaztfastnftan Jö/ore 72 ho dat veinek be rizzsel Kilenc napig tartó kemény inunkéval learatták a rizst, a Mezőgazdasági Technikum algyői tangazdaságában. Öt­venöt katasztrális hold rizs­vetésük volt. Elsőosztályú rizsből 16 és félmázsás átlag­termést kaptak, és el is szál­lították Szegedre a Termény­forgalmi Vállalathoz, hogy a rizs hántolás alá kerü jön. Az aratás, cséplés idejére igen jól szervez tök meg a munkát a tangazdaságban. Reggel háromnegyed ötkor már vitték ki vontatóval és teherautóval az algyői mun­kásokat a földekre és este nyolckar ugyanígy hozták őket vissza. Az étkezést üze­mi konyháról biztosi tolták, s a földökre szállították a dolgozóknak. A következő gazdasági év­ben 72 holdra növeli a rizs­földje területét a tangazda­ság, -Ősszel porba, tavasszal sárba vetni- — ez a régi mondás vezérelv az tlgyői tangazdaságban. Ezt szem előtt tartva, az őszi kalászo­sok vetése is folyamatban van már, megkezdték a ku­koricatörést is és ha jó ksz az időjárás, október l-re be­fejezik az összes fontos őszi munkákat. Szegecí kertjeinek védelmében Évekkel ezelőtt, különö­sen így ősz táján, ha ide­genek érkeztek városunkba, szívesen mutogattuk meg nekik a városunkhoz tarto­zó környékbeli gyönyörű kerteket is. Gyümölcsfáink roskadoztak a terméstől, s olyan szépek voltak ezek a kertek, hogy náluknál szeb ­bet festeni is nehéz lett volna. Ma a Szegedhez tartozó gyümölcsöskertek legtöbb­jét már nem mutogathat­juk büszkén és dicsekedve. Sőt: ha mégis meglátják idegenek ezeket a kerteket, szégyelhetjük magunkat. Gyümölcsöskertjeink fái­nak fejlődésében, a termés­hozamok emelésében ugyan­is évről évre egyre katasz­trófálisabbbá váló károkat okoz az amerikai szövőlep­ke hernyója. Ha kisétálunk a város belsejéből Újszeged, Felsőváros, vagy éppen Hattyas-telep különböző ré­szeire, megdöbbentő kép tárul most elénk. Egyes kertekben a fák mintha ré­gen túl lennének a lomb­hulláson, egyetlen levél sincs rajtuk, az utolsó szá­lig lerágták a hernyók, csal* a férgek által összemász­kált, összepiszkított gyü­mölcsök éktelenkednek itt­ott a kopasz ágakon. Az ilyen alma-, körte- és szil­vafák pusztulásra, halálra vannak ítélve, mert a levél­zet hiánya lehetetlenné te­szi a ne'dvkeringést, s rövid időn belül okvetlenül kiszá­' rad a fa. A szegedi Városi Tanács és a kerületi Tanácsok me­zőgazdasági csoportjai már korábban is tettek kísérle­teket arra, hogy az ameri­kai szövőlepke hernyóinak kártevését megakadályoz­zák. Ezek a kísérletek azon­ban nem jártak sok siker­rel, mert csak kísérletek voltak. Most már nem kí­sérletek, hanem szigorú rendszabályok szükségesek ide, hogy megmenthessük a város gyümölcsökertjeit a teljes pusztulástól, s ered­ményesen küzdhessünk a közegészségügyre is rendkí­vül ártalmas férgek időről időre való nagytömegű megjelenése ellen. Ismert dolog, hogy minden életben maradt hernyó a következő esztendőben több százat szaporít. Ha megtűrjük a jelenlegi kártételeket, s to­vábbra is ölbetett kézzel né­zünk a jövő esztendő elé, akkor elkészülhetünk arra, hogy jövő esztendei kárunk nagyobb, még katasztrófáli­sabb lesz. Jelenleg különö­sen sok a hernyó a közutak mentén lévő eperfákon Ezeknek tisztítása, védel­me elsősorban a tanácsok feladata lenne, de igen sok féreg van a házak udvará­ban lévő juharfákon, szilva­fákon, s almafákon is. Szinte majdnem feleslegessé érték­telenné válik azoknak a szor­galmas gazdáknak a mun­kája, akik igyekeznek tisz­tán tartani saját kertjeiket, mert ugyanakkor a szom­szédjaik elmulasztják a vé­dekezést, s elmulasztják a tanács kezelésében lévő fák védelmét is, mert a tiszta kerteket mindinkább na­gyobb tömegekben lepik el a férgek, ott még találnak rágnivalót. A további kártételek megakadályozásához széles­körű társadalmi akcióra, munkára van szükség. Ugyanakkor szükség van arra is, hogy akik indoko­latlanul elmulasztották ed­dig a védekezést, szigorú büntetésben részesüljenek, mert hanyagságukkal nem­csak saját maguknak, ha­nem nemzetgazdaságunk­nak is komoly kárt okoztak. Minden bizonnyal, ha olyan egységes erővel lfc'ünk fel kertjeink védelmében, mint a nyár idején az amerikai burgonyabogár pusztításai­nak megakadályozása ide­jén tettük, munkánk teljes sikerrel jár. Ahhoz azon­ban, hogy ezt elérhessük, a tanácsok s a kerttulajdono­sok részérői egyaránt félre kell tenni minden restséget, tunyaságot, mert enélkü! nem lehet komoly ered­ményt elérni. Ülést fart a C-onorád m« gyei katolikus P |»ok Bekebizotlsága A Csongrád megyei Kato­likus Papok Békebizjttsága szeptember 28-án, pénteken délelőtt 10 órakor Szegeden a Hazafias Népfront he yisé­gében (Vörösmarty u. 7. sz.) választmányi ü'ést tart. AZ elnöki- megny;tót -ártja Bor­sos József kanonck-főespe­res. a Csongrád megyei Ka­tolikus Papok Békebizottsá­gánaik elnöke, majd Farkas Lajos plébános, a Csongrád megyei Katolikus Papo-k Bé­kebizottságának titkára tart előadást "Mindnyájan egyek legyenek" címmel. A venrlpf iArns ri'Vasárra: szíriaiak Szegeden — Hans Gerats német pro­fesszor, a berlini Humboldt Egyetem büntetőjog tanára tegnap meglátogatta a Sze­gedi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karát. A német professzor behatóan érdeklődött a Szegedi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog­tudományi Kar élete iránt, majd megbeszélést folytatott a Büntetőjogi Tanszék tudo­mányos dolgozóival. Hans Gerats professzor ugyancsák tegnap megtekintette az Igaz­ságügyi Orvostani Intéze­tet is. — Ma este 8 órakor tartja bemutató díszelőadását a Marx-téren a "Cyrk Gdansk" Lengyel Állami Nagycirkusz. A cirkusz gazdag műsorszá­mában számos olyan szám is szerepel, amely méltán tar­tozik bele a legnagyobb vi­lágattrakciók sorába. A »Cyrk Gdansk* előrelátható­lag 6 napig vendégszerepel Szegeden. — A Szegedi Bartók Béla Filharmónikus Zenekar bér­leti hangversenye keretében vasárnap délelőtt 11 órakor a Nemzeti Színházban lép föl a Liszt-hangversenyen első díjat nyert Lev Nyikoia­jevics Vlaszenkó Liszt: Á-dur hangversenyével. Vezényel: Rubányi Vilmos, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazga­tója, — A Szegedi Nemzeti Szín­ház a meglévő érvényes szel­vény- és kötött-rendszerű bérletek mellett külön bér­letet hoz létre három opera­előadásra az operakedvelők­nek. Hasonlóképpen a prózai művek kedvelőinek is, akik részére öt prózai mű meg­tekintését teszi lehetővé, 15 százalékos jegykedvezmény­nyel. Az így váltott mindkét bérletiben az ülőhelyek előre biztosítottak, s mindezt azért hozza létre a színház, hogy kiküszöbölhesse a pénztár­nál való tolongást, sorbanál­lást. Mióta az utóbbi hónapok alatt az idegenforgalom megsokszorozódott (milyen jó ez a „sokszorozódott" szó, ha nem tudjuk, hogy tízsze­reződött-e, vagy szazszorozó­dott!) már annyiféle külföldi vendég járt Szegeden, hogy ta'án elég sem lenne a tíz ujjunk felsorolni őket. De a vendégjárásnak is vannak ritkaságai: és ilyen is volt a tegnapi fogadás az Egye­temi és Főiskolai Diákklub­ban, amelyet dr. Baróti De­zső rektor szíriai egyetemi tanárok és hallgatók tiszte­letére rendezett. A fogadáson megjelent Székely Lajos, a Szegedi Tu­dományegyetem Pártbizott­ságának titkára, dr. Pólai Elemér rektorhtalyettes. dr. Nyíri Antal, a Szegedi Tu­| dományegyetem Bölcsésztu­; dományi Kar dékánja, dr, ! Koch Sándor, a Szegedi Tu­i dományegyetem Természet­| tudományi Kar dékánja, dr. ! Schultheisz Emil, a Szegedi Tudományegyetem Állam­és Jogtudományi Kar dé­kánja, valamint számos egye­temi professzor. A fogadáson dr. Baróti Dezső, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott üdvözlő beszédet, amelyre Hakiky Khair el-Di­ne, a damaszfcuszi egyetem dékánja, a szíriai egyetemi küldöttség vezetője válaszolt. Tehát most már sziriaiak is jártak Szegeden, egy nem­zettel több az idegeriforgalom listáján. Az autóbuszt, amely­lyel érkeztek, nem hiálba cso­dálták meg a Lenin utca já­rókelői, hiszen a latin betűk­kel és arab számokkal írott rendszámtábla mellett bön­gészhettek — mert betűzni nemigen tudták — valami Szegeden eddig ismeretlen írást is. Egyesek mindjárt kisütötték, hogy bizonyára ez az a híres ék-írás, amelyen a tudósok annyit vitáztak. A szíriai látogatók — az alepi műegyetem tanárai es végző diákjai — egy hosszabb körutazás során érkeztek Ma­gyarországra, s innen távozó­ban Szegedre Ausztriából jöttek és Jugoszlávián, Bul­lárián át, Törökország felé térnek haza. Amint megtud­'uk, ná'uk az a szokás hogy a végző egyetemisták csak akkor kapják meg a diplo­mát, ha részt vettek valami­lyen külföldi utazáson és an­nan tapasztalatairól disszer­tációt készítette.! Bizony ez nem is rossz dolog bár két­ségtelenül nem olcsó mulat­ság. Mel'ékesen megjegyezzük, hogy a szíriai egyetemi kül­döttség tagjai kifejezésre iutlattták, hogy szívesen lát­nák vendégül hazájukban a Szegedi Tudományegyetem egy-egy professzorát hosz­szabb-rövidebb tanulmányút formájában. Közös akaratfal — az önálló terv kidolgozásáért Raffael Márta a „Lili bárónő" címszerepében Tegnap, kedden délelőttre Iván Margit, a Szegedi Nem­zeti Színház népszerű mű­vésznője berekedt, s veszély­. ben volt az esti "Lili bárónő* • előadása. A színház vezető­sége telefonon megkeresne Raffael Máriát, a Rádió köz­ismert énekesnőjét, alkd vál­lalta a beugrást, délután autón érkezett Szegedre, este pedig zsúfolt ház előtt nagy sikerrel énekel'te a "Lili bá­rónő* címszerepéit. I. A. GONCSAROV (A nagy orosz író halálának 65. évfordulójára) f1 oncsarov azok közé a " múltszázadbeli nagy orosz írók közé tartozik, akik az orosz élet nagy változásait tük­rözik műveikben. A kritikai realizmus meggyő­ződéses híve volt. Alkotó fi­gyelmének központjában mindig a feudális fobbágyrendszer és a vele szembenálló új élet közötti harc állt. A „Hétköznapi törté­net", az „Oblomov" és a „Sza­kadék" szerzője bemutatja, hogy a régi igazság már nem elégíti ki a kor követelményei iránt fogékony embereket, meg­mutatja, milyen állhatatosan ke­resik az „új igazságot". Gon­csarov megértette a régi feudá­lis rendszer történelmi %'égzetsze­rüségét cs üdvözölte az új élet hajtásait, Három nagy alkotását egy nagy egész alkotórészeinek te­kintette. „Én egy regényt lá­tok, nem hármat — írja egyik kritikai cikkében. — mindhár­mat egyetlen közös szál. egyet­len következetes eszme fűz egy­be, s ez: átmenet az orosz élet egyik korszakából — amelyet átéltem — a másikba . • ." Va­lóban, Gnncsarov regényeiben mély belső kapcsolat cs folya­matosság érezhető. A regényíró már a „Hétköz­napi történet" című müvében élesen bírálja a nemesi romon, tika jellemző vonásait. Goncsa- Goncsarov az „Oblomov"-ban rov kiemeli e romantika feu- általánosította és szintetikusan dális alapját és szembeállítja ábrázolta az egész feudális job­vele a burzsoá üzleti szellemet, bágyi Oroszországot, elmaradt mint összehasonlíthatatlanul ha- gazdasági életét, a földbirtokos ladóbb történelmi alapot. De ugyanakkor Goncsarov nem idealizálja a burzsoáziát, mély­rehatóan feltárja üzleti szelle­mében az önzés, a kispolgári lelkület, a kalmárszellem visz­szataszító vonásait. Ez a szembeállítás az alapja legjobb regényének, az „Oblo­mov"-nak. Goncsarov itt a feu­dális nevelés által tönkretett előkelő ember történetét mond­ja el. A földesúri birtok üveg­házi levegőjében Oblomov már mint gyermek „egzotikus virág­gá" válik. Goncsarov megmu­tatta hőse pusztulásának tör­vényszerűségét. Oblomovval szembeállította barátját Stolcot, de, mini igazi nagy művész, bur­zsoá hősét megfosztotta a belső vonzóerőtől, bemutatta, hogy hiányzanak belőle az igazi, ha­ladó társadalmi ideálok. A re­gényíró rokonszenve, a fáradha­osztály élősködő felfogását. Három nagy regényén hívül ,.Pregat Pallada" című útijegy­zeteiben művészi képet festett az 1852—1855. években egy orosz hadihajón töltött eszten­dőkről. Goncsarov élesen bírálja a burzsoá képmutatást (a Lon­donról szóló fejezetben), a ka­pitalista terjeszkedést és agresz­sziót (a Kínáról szóló fejezetek­bc»\ ibroljubov Goncsarosmt olyan művésznek jelle­mezte, aki képes az élet jelen­ségei teljességének tükrözésére. Goncsarovot hosszú ideig olyan Írónak tartották, aki csupán a sajátos orosz jelenséget, az ,.ob­lomovizmus"-t ábrázolja. Ezt az állítást nemcsak a ,.Fregat Pallada" cáfolja meg, de Gon­csarov többi regénye is. Helye­sen jegyezte meg P. Kropotkin, hogy „az oblovizmust nem le Az önállóan tervező Újsze­gedi Kender-Lenszövő Vál­lalatnál lezajlottak a tervis­mertető értekezletek. Ezeken a megbeszéléseken, melyeken a fizikai dolgozók is akt van vettak részt, a tervezési munkához sok hasznos segít­séget kapott az üzem mű­szaki és tervező gárdája. So­kan felhívták a figyelmet a meglévő gépi berendezések jobb kihasználására és új ter­melőgépek beá'lításának szükségességére. Az előké­szítő üzemrészben Borkáné elvtársnő megemlítette, hogy az alkatrészhiány nagy gon­dot clkoz. Az erőmű-telepen a salakhordók szóvátették, hogy a nehéz fizikai munkát, a salakszállítást mechani­zálni kellene. Tréger Józsefné elvtársnő azt indítványozta, hogy ve­zessék be az üzemben a mi­nőségi bérezést, Komlódi Sándor, a készáru-raktár ve­zetője pedig azt tette szóvá, hogy a jövőben nagyobb gon­dot kell fordítani az áruk csomago'ására, főleg az ex­port-tételeiknél. A gépkocsivezetőik egyön­tetűen azon a véleményen voltak, hogy a jelenlegi szál­lítási rendszer nem gazdasá­gos, mert a vállalat felsőbb rendelkezés értelmében nem használhatja tehergépkocsi­jait helyközi fuvarozás cél­jára. Ilyenformán évente kö­rülbelül 200 vagonnal többet kell igénye'nie a MÁV-tól, mintha a tehergépkocsikat használná erre a célra és a szállítási költség 4—5-szö­röse a tehergépkocsival tör­ténő szállításénak. Sok javaslat hangzott el a munkaikörülmények korsze­rűsítésére és a jutalmazások új rendszerének kido'gozá­sára. Lovászi Imréné, Csorba Irén és még többen azt indít­ványozták, hogy inkább éven'íe, a végzett munka ará­nyában, az Özem egész kol­lektíváját jutalmazzák az igazgatói alapból, minthogy ez az összeg elforgácsolódjék. A tervísmertető értekezlet nemcsak azt igazolta, hogy a dolgozók nagy érdeklődéssel vesznek részt az üzem fe'ada­tainak meghatározásában, hanem azt is, hogy őszintén kifejtik véleményüket az üzem minden prob'émájárói és egyéni sérelmeikről is. Ez a tervismertető értekezlet már az üzemi demokrácia ki­szé'esítésének szellemében zajlott le. A dolgozók na­gyobb felelősséggel tárgyal­ták saját üzemük jövőjét és körülték intőbb őszinte bírá­lattal segítették a vezetők és dolgozó társaik munkáját. Szep'ember 30-án megszunm a nyári időszámítás A Minisztertanács határo­zata értelmében a nyári idő­számítás szeptember 30-án megszűnik. Szeptember 30­án, szombatról vasárnapra virradó hajnali 3 órakor az órákat 2 órára kell vissza­igazítani. — 12 fiatal, 14—16 éves fiút és leányt foglalkoztat a Szegedi Kenderfcnógyár a Minisztertanács határozata értelmében. Most az üzem vezetősége azzal fordult a DISZ-bizottsághoz, hogy újabb 12 fiatal munkáját kí­vánja biztosítani. Meg kell jegyezni, hogy nem egysze­rűen termelő munkát végez­tetnek itt a fiatalokkal, ha­nem megfelelően gondosíkod­i nak arról is, hogy a fiatalok j megismerjék az alapvető . munkafogásokat és a gyár­I tási technológiát, ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS tatlanul kutató, energikus, a ma- hot, mint faji betegséget tekin­radiság elleni harcra kcsz Olga teni. Mindkét kontinensen cs felé fordul. Ez a nöi alak, aki- minden szélességi fokon léte­ben a szív, az értelem és az zik". Oblomov alakja ezért ma­akarat ilyen harmóniában egye- rad fenn, mint valóiban egyete­sül, a klasszikus orosz irodalom mes jelentőségű alak, mint örök legkiválóbb nőalakjai közé tar- alak, mint Hamlet, vagy mint totik, Don Quijote, SZTÁLINGRÁD—MOSZKVA ÁRAMVEZETÉK Megkezdték a Sztálingrád—Moszkva nagyfeszültségű elektromosáram-vezeték építését. A sztálingrádi vízierőműtől két pálhuzamos vonalon jut a fővárosba a 400.000 volt feszültségű elektromos ener­gia. A vezeték hossza maghaladja a 2.000 kilométert. Az útvonalon több mint 5.500 fémoszio­pot állítanak fel. Egy-egy oszlop magassága 30 méter. A szokástól eltérően horgannyal vonjak be az oszlopokat, ami a fémet megvédi a rozsdásodástól. Az oszlopokra 32.000 tonna súlyú, különleges alumínium­acél vezetéket szerelnek feL ÉPÜL A SZOVJETUNIÓ EGYIK LEGNAGYOBB HŰTŐHÁZA Kolomna városban (Moszkva terület) üzembe helyezték az ország egvik legna­gyobb hűtőházának első részlegét. A hatal­mas, négyemeletes épületben sok ezer ton­na húsárut, halat és tejterméket tárolnak. A hűtőházat korszerű berendezéssel lát­ták el. Gépesítették a ki- és berakodást munkákat. Megkezdték a hűtőház második részle­gének építését, amelyet jövő őszre helyez­nek üzembe. Azután még egv újabb épüle­tet emelnek, amelyben egyidejűleg 10.000 tonna élelmiszert tárolnak majd. MIRNIJ TELEPEN A szovjet délisarki „Mirnij" telepről ér­kezett hírek szerint szeptember igen sze­szélyes időjárással kezdődött, mindennaoos hóviharokkal. A szél sebessége elérte a másodpercenkénti 25 métert. Szeptember 6-án éjszaka orikán tört ki. amely több mint 200 órán keresztül dühöngött, A saél sebessége óránként 145 kilométer volt. A „Pravda" partról északra elvonuló ciklon alkalmával a Mirnij-telepen a lég­nyomás 702 milliméterre csőikként. A szov­jet expedíció először észlelt ilyen alacsony színvonalat, de az Antarktisz keleti part­ján dolgozó korábbi expedíciók sem je­gyeztek fel ilyen alacsony légnyomást. ŐSZI IDÉNY A SZOVJET ÜDÜLŐKBEN KiszJovodszk — régi orosz gyógyhely Észak-Kaukázusban — híres gyógyforrá­sáról, nagyszerű levegőjéről. Negyvenöt szanatóriuma mindig telve van pihe­nőkkel. Most még meleg, napsugaras az idő. Es­ténként a klubbokban, a színházban és a szabadtéri színpadokon a vendégszeren­3 és re ideérkező színészek szórakoztatják az üdülőket. • Batumi, a legdélibb fekvésű szovjet gyógyhely a Fekete-tenger partján. Itt a legszebb évszak az ősz. A hőség csökken*, csendes, egyenletes az időjárás. A város környékén számos szanatórium és üdülő működik. Nemrégen nyílt meg egy újabb szanatórium a kisgyermekes anyák ré­szére. Az üldütök között a legkülönbö­zőbb foglalkozású emberekkel — ukrajnai bányászokkal, szibériai építőkkel, moszk­vai, leningrádi és kievi munkásokkal és alkalmazottakkal találkozhatunk. • Krím déli partján jelenleg több mint 40.000 dolgozó pihen. Igen sok a külföldi turista is. A part mentén több mint száz szanató­rium és sok szá'loda épült. Az egyre nö­vekvő érdeklődés kielégítésére további húsz szanatórium és üdülő építését kezd­ték me&

Next

/
Oldalképek
Tartalom