Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-26 / 201. szám
W1LAG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! \ . SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 201. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1958. augusztus 26. Mai irániunkból: Egyik holló a másikkal jóbarát... (3. oldal) Alkotó módon végzlk-e a pártmunkát a Szeged városi pártszervezetek? (4. Oldal) Az anyák nevében (5, oldal) Egység, demokrácia, szocializmus E három szó ma ismét gyakorta hagyja el az emberek ajkát és érezihetöen mélyebb zengéssel, mint bármikor eddig. Hosszú, elismerésre késztető eredményekben gazdag, de sajnos nagyobb felelősségre figyelmeztető, hibáktól sem mentes évekkel ezelőtt, kezdetén az útnak, melynek kapuja fölé célul voltak kiírva, még több hittel, mint tapasztalattal ejtettük ki ezen szavakat. Ma viszont már kevesebb a könnyen lobbanó hit, vagy a csattogó lelkesedés, de annál több a komoly megfontoltság, az érett meggyőződés és a célszerűség önálló mérlegelése. Mondhatnánk úgy is: e három szó, mely kezdetben inkább csak elképzelés volt, ma már kézzelfogható tartalmat nyert fogalom lett. S vajon csakugyan mindhárom fogalom tartalmat is nyert életünk valamennyi fórumán? Ma már az ls közismert tény, hogy nem; éppen ezért — s azért, mert végre szóba kerülhetett, tdhát ismét a érvényesülés útján van — különösképpen foglalkoztatja az embereket. Beszélnek róla egymás között a lakásokban, de mind bátrabban, nyíltan is; vallanak és kérdeznek a szerkesztőségekbe küldött levelekben. Keresik e három fogalom mai tartalmát, pontosabban újra keresik e három szó tartalmát, mert az elmúlt évek során bizony az gyakorta szólamok, kampányok és papírok ködébe veszett. Most, a XX. kongresszus óta eltelt hónapokban, amint egyfelől az elkövetett hibák ballasztjától igyekezünk megszabadítani magunkat, másfelől e három, utunkat is meghatározó fogalmat kötelességünk kiszabadítani a rájuk rakodott szólamok porából; Az út kezdetén talán naivabban, mindenesetre egyszerűbben foghattuk fel a kérdést. Az országot ki kellett emelni a háború romhalmazából, a népet olyan útra vezetni, amelyen szabadon kibontakoztathatja alkotó képességeit boldogabb jövője érdekében; Aki egyetértett mindezzel, a párt mellé tömörült, amelynek zászlajára ezek a célos voltak felírva. Azóta mindennek megvetettük az alapját a párt vezetésével. Ma tehát már nem elegendő azokra a hatalmas eredményekre hivatkoznunk, amelyeket egyedül ezen az úton, a kommunisták által mutatott úton élhettünk el. Ma már eredményeinkből félreérthetetlenül nyilvánvaló, hogy ezen az úton szükséges tovább haladnunk, mert ez szinte létkérdésünk. De időközben az emberek felnőttek az új élethez, elérkezett az idő, amikor éppen azért, hogy erről az útról még féllépésnyit se távolodjunk el se jobbra, se balra, szükséges teljes mértékig az ő véleményükre, kezdeményező készségükre és önállóságúikra építeni. Magyarán szólva tehát számba kell vennünk, hogy ez a nép felnőtt; erre kötelez bennünket az a szándék is, hogy a jövőben eleve lehetetlenné tegyük olyan hibák megismétlődését, amelyek eddig utunkat kísérték. Éppen ezért hangzik el ma olyan gyakorta az emberek ajkáról ismét a szocializmus, a demokratizmus és az egység fogalma. De voltaképpen milyen tartalma is van ma 6zámunkra ennek a három fogalomnak? A párt, amikor az ország népe elé tárta a szocializmus célját, egy olyan társadalom körvonalait rajzolta meg, amelyben az emberek nem szenvednek Ínséget, ahol mindenkinek módot adnak, hogy kivegye részét az ország építéséhez és saját fenntartsához szükséges munkából, és ahol mindenki megkapja a munkája után őt megillető jövedelmet. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy ennek a társadalomnak gyökeresen más gazdaságra van szüksége, mint minden eddigi társadalomé volt. Ez a cél most is előttünk. Ha tehát a szocializmus nemes jelszavával együtt ma olyan gyakorta emlegetjük a demokratizmus és az egység fogalmát, akkor ez utóbbinak éppen a szocializmus érdetkét kell szolgálnia. És valóban, mi másról lenne szó, mint arról, hogy a szocializmus sikeresebb építése érdekében megszabadítsuk magunkat mindazoktól a hibáktól, amelyek ebben az építésben zavart okoztak, hogy a szocializmus magasztos elveit érvényesítsük életünkben. Mindenekelőtt tehát az a feladatunk, hogy terjesszük ki és szabadítsuk meg gátjaitói a demokratizmust úgy, amiként szocialista elveink és a szocializmus építésének mindennapi gyakorlata egyaránt megköveteli. Ma már teljesülőben van a népnek az a jogos kívánsága, hogy legyen alapos és teljes a tájékoztatás, így mindenki előtt nyilvánvalóak azok a sérelmek, amelyek a demokratizmust érték, s ezáltal gátolták fejlődésünket. Javarészt olyan sérelmekről van szó, amelyeket az egész nép által szentesített Alkotmányunk is kizár, amikor leszögezi a dolgozók jogát a személyi szabadságra, a véleménynyilvánítás szabadságára, a levéltitok sérthetetlenségére és számos más. a szocialista ember szabad életéhez nélkülözhetetlen dologra. Az eltelt évtizednek azok a hatalmas eredményei, amelyeket senkinek sem lehet alapja lebecsülni, éppen a jelen és jövő számára szolgálnak nagy tanulsággal. Ezeket az eredményeket annak a pártnak a vezetésével lehetett egyedül elérni, amelyet támogatott az egész nép. Ha a demokratizmusról beszélünk, amelyet éppen a szocializmus érdekében kívánunk elveinkhez méltóan kifejleszteni, akkor elsősorban ez a kérdés foglalkoztat bennünket: a nép egységes támogatása. És ezért gondolkoztatnak el bennünket az elkövetett hibák. Az egység, a támogatás akkor lesz szilárdabb, akkor haladunk biztosabban a szocializmus felé, ha ilyen hibák ismét nem okoznak zökkenőket utunkban. De hogyan tudjuk biztosítani magunkat ezekkel a hibákkal szemben? Megint csak a dolgozó tömegekre támaszkodva. Mert ha a túlzott személyi kultusz és a belőle szükségszerűen következő bürokratizmus centraliizmus nem akadályozta volna a demokratizmust, akkor a dolgozók idejekorán felléphettek volna a hibák ellen. Egyszóval: további sikereinket és a hibák megismétlődésének elkerülését éppen az a szocialista demokratizmus biztosítja, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók minden kérdésben, állami életünk és országépítésürDk legfontosabb kérdéseiben is kinyilvánítsák véleményüket, és amely törvényekkel kötelezi a vezető szerveket arra, hogy a dolgozóik véleményét mindenkar számba is vegyék. Abból az egyszerű jelenségből Indultunk ki, hogy manapság három szó: egység, demokrácia és szocializmus ismét gyakorta és mélyebb értelemmel hagyja el az emberek ajkát, mint több éven át eleddig. De a teljes őszinteség kedvéért azt is meg kell mondanunk, hogy ma még gyakorta várakozóan tapogatódzva beszélnek erről az emberek. Hogy mindhárom foga'om életünk teljesértékű ható tényezője legyen, azt Izell elérnünk, hagy népünk a helyreállt demokratizmus tudatában éljen is e szavak szerint, mert nem elég, ha idézzük őket. Az új, friss levegő már behatolt az emberek tüdejébe, de még nem járta át minden porcikájukat a vér áramain. Még gyakori a bírálat elfojtásai, a törvénysértések és bürokratikus intézkedések következtében ittrekedt tartózkodás, óvatosság, az őszinte véleménymondás kikerülése és a félelemérzet. Holott ma már ezeknek nincsen alapjuk. Erre napról napra mind többen ébrednek rá, hogy aztán föllélegezve, a szocialista demokrácia nagyszerű szabadságérzetével lelkükben nagyobb és szilárdabb egységbe tömörüljenek azok ellen, akik e rendszer fejlődését gátolják és azok ellen is. akik elveiben leszögezett lehetőségeinek kibontakozását akadályozzák. NÉMETH FERENC • A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének nyilatkozata a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolatban A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége az egész magyar nép nevében mély felháborodását fejezi ki a Német Kommunista Párt betiltása miatt, s élesen elítéli a német nép demokratikus szabadságjogainak e súlyos megsértését. A Német Kommunista Párt mindig következetesen harcolt az egész német nép nemzet! érdekeiért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a nemzetek közötti őszinte együttműködésért. A párt tagjainak tízezrei áldozták fei életüket a hitleri fasizmus ellen, a német nép és az egész Európa szabadságáért vívott harcban. E párt betiltása meggyalázza Németország nemzeti hőseinek emlékét. A karlsruhel ítélet kétségtelenül újabb akadályokat gördít Németország demokratikus alapon történő újraegyesítésének útjába, s e jog* ellenes lépés veszélyezteti egész Európa békéjének megszilárdítását is. A második világháború kitörését megelőző évek történelmi tapasztalatai arra tanítanak, hogy Németország haladó, demokratikus erőinek elnyomása a békés európai ncpek elleni agresszió előkészítését szolgálja. A magyar nép, amely sok százezer emberéletet és javainak tekintélyes részét vesztette cl a második világháborúban, amely annyit szenvedett a hitlerista megszállás következtében, sohasem felejti el ezt a történelmi igazságot. Népünk létfontosságúnak tekinti a német kérdés békés és igazságos megoldását, s elítél és ellenez minden olyan intézkedést, amely hátráltatja azt. Ez a vélemény jut kifejezésre azoknak a leveleknek, táviratoknak és határozatoknak ezreiben, amelyekben a magyar munkásosztály és kiilOnböaé társadalmi rétegek képviselői mélységesen elítélik a Német Kommunista Párt betiltását. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége egész népünk mély rokonszenvét és együttérzését tolmácsolja a nyugat-németországi kommunistáknak. Továbbra is támogatjuk Németország békeszerető demokratikus erő? a k küzdelmét, mint olyan küzdelmet, amelynek céljai teljesen megegyeznek minden békeszerető nép és így a magyar nép céljaival ls. Ma tartják Szegeden a népfront-nagygyűlést Jó időben a Széchenyi téren* kedvezőtlen idő esetén a színházban és a Szabadság moziban lesz a gyűlés A Hazafias Népfront nagygyűlését, amelyet a szegedi és a játási népfront-bizottság, valamint a járási és városi pártbizottság szervezett, ma reggel 9 órakor tartják Szegeden, a Széchenyi téren. Ha kedvezőtlen időjárás lenne, akkor a nagygyűlés színhelye a színház lesz, de a Szabadság-moziban is közvetítik hangszórókon a beszédeket. A nagygyűlésen Apró Antal elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront elnöke tartja az ünnepi szónoklatot, majd felszólal Parragi György Kossuth-díja: újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztője is. A gyűlés elnöke Szőkcfalvy-Nagy Béla Kossuth-díjas egyetemi tanér lesz. A Széchenyi téren már minden előkészületet megtettek a nagygyűlésre, felállították az emelvényt a korzó és a rendőrségtől a városi tanács épülete felé vezető keresztút találkozásánál. A térre több helyen hangszórókat szereltek fel, akusztikailag is megfelelően kipróbálták, hogy a tér minden pontján jól hallhatóaK legjfnek a beszédek. A Széchenyi tér körül — a Takaréktár utca bejáratánál, a főposta előtt és az Állami Áruháznál ivókútakat helyeztek el, a nagygyűlés alatt pedig mozgóárusok járják a teret frissítő italokkal. A vidékről érkező dolgozóknak kerékpár-megőr2őket biztosítanak a nagygyűlés ideje alatt a Kálvin téren, a fürdő előtt, a Széchenyi téren a járási tanács épülete előtt és a Szent István téren. A lovaskocsik, a gépkocsik és egyéb járművek parkírozó helyének a Szent István tejet jelölték ki. A vasúton 50 százalékos kedvezménnyel érkező vidéki dolgozóknak a nagygyűlés után jegyeiket a járási tanács épületének üzletsorában, az ünnepi vásár volt irodájában kell lebélyegeztetniük, hogy a jegyek a hazautazásra is érvényesek ]egyenek. Hazafelé az utat legkésőbb 27-én délig kell befejezni. A nagygyűlés iránt városszerte nagy érdeklődés mutatkozik, de hasonlóképpen számos vidéki dolgozó is részt kíván venni a gyűlésen A vidéki dolgozók Utazásának megkönnyítésére a MÁV külön kocsikkal erősíti meg a vasárnapi vonatjáratokat. Minisztertanácsi határozat a fiatalok munkalehetőségeinek és továbbtanulásának biztosításáról A Minisztertanács határozatot hozott a 14—16 éves fiatalok munkalehetőségeinek és továbbtanulásának biztosításáról. A határozat megállapítja: a Minisztertanács szükségesnek tartja a fiatalkorúak elhelyezkedését és továbbtanulási lehetőségeinek bővítését. Énnek megva'ósításához központi intézkedéseken kívül a tanácsok és a társadalmi szervek széleskörű helyi kezdeményezése is szükséges, hogy a helyi erőfórrások kihasználáséval megteremtsék a munkábaállítás feltételeit. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtáséra a Minisztertanács az alábbiakat határozza: — A népgazdaság egyes területein — lehetőleg termelőmunkára — napi 4—6 órás munkaidőre, 14—16 éves korú fiatalokat kell kisegítő munkaerőként alkalmazni olyan munkakörökben, amely megfelel fizikai adottságuknak. Elsősorban a fiatalok közül kell kiképezni a betanított munkásokat és a szakiskolai felvételeknél is előnyben kell őket részesíteni. A kereskedelemben a kisegítő munkaerőkből kell kiépíteni a vevőszolgálatot. Kisegítő munkaerőként helybeli lakosú fiatalokat — lehetőleg többségében leányokat — és elsősorban a vállalatok saját dolgozóinak gyermekeit kell felvenni. A Minisztertanács szabályozta a fiatalok illetményeit is. Előírta: A kisegítő munkaerő részére munkakörének, illetőleg munkaidejének megfelelően — a miniszter által kiadott irányelvek szerint — havi 250—300 forint munkabért kell kifizetni. Nagy fontosságú a határo-' zatnak az a része, amely szerint a második ötéves terv végleges kidolgozásánál gondoskodni kell olyan munkalehetőségek és továbbtanulási lehetőségek kialakításáról, amelyek a határozatban foglaltakon túlmenően biztosítják a fiatalok foglalkoztatását. A tanácsok végrehajtó bizottságait arra szólítja fel a határozat, hogy gondoskodjanak a fiatalok foglalkoztatásához szükséges helyiséglgények kielégítéséről. A határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket az illetékes miniszterek szeptember l-ig adják ki. Ma népfront-nagygyűlés Szegeden reggel 9 órakor a Széihenyi-téren 4 nagygyűlés szónoké: APRÓ A N T A L elvtárs, Felszólal: PARRAGI GYÖRGY Kossu'h-díjas újságíró, 2 MDP politikai bizottsága tagja, a Hazafias Népfront elnöke a Magyar Nemzet főszerkesztője