Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-26 / 201. szám

DELMHGYQRORSZAG Q e-i SSH Vasárnap, 1958. augusztus n. Mi történi a külpolitikában ? Átadták Egyiptomnak a Du!les-tervet Az egész világ közvéleményét az a kérdés foglalkoztatja, hogy milyen lépések követkeinek a Szuezi-csatorna ügyében a továbbiakban? Az amerikai javaslatot elfogadó 17 állam delegá­tusaiból alakult öttagú küldöttség pénteken este Egyiptom londoni nagykövetének átnyújtotta a Oulles-tcrvct tartalmazó dokumentumot. A nagykövettel folytatott rövid megbeszélés után Menzies, ausztráliai miniszterelnök, a küldött­ség elnöke csak ennyit mondott: „Szeretném, ha a legközelebbi napokban választ kapnánk. A nagykövet azt mondotta, hogy a lehető leg­rövidebb időn belül eljuttatja Nasszer ezredes­hez az üzenetet". A bizottság — a bfrek szerint — Rómát java­solja tárgyalás színhelyéül. A bizottságnak —i Gunnar Hagglof londoni svéd nagykövet, Aklilu Ilabtcvold abeszin külügyminiszter, Ardalan iráni külügyminiszter és Loy Henderson ame­rikai külüjr,-miniszterhelyettes a tagja és Men­sics ausztráliai miniszterelnök a vezetője. Scl­wyn Uoyd angol külügyminiszter említett rá­diónyilatkozatában ezzel kapcsolatban kijelen­tette: JVem tudom, hogy a bizottságnak milyen esélyei vannak, de remélem, hogy működése sikeres lesz". Egy másik kérdésre, arra, hogy mi történnék abban az esetben, ha Nasszer el­nök nem-ct mond, az angol külüg. rninii-ter burkolt fenyegetéssel így válaszolt: „Remélem, pontosan ez az a kérdés, amelyet ő saját magá­nak is feltesz". Washingtonból érkezett jelentés szerint Eisen. hower elnök előreláthatóan holnap, vagy ked­den tér vissza San-Franclscóból és ekkor ta­nácskozásokat folytat mr;d Dulles külügymi­niszterrel a szuezi válságról. Megbeszéléseik fő célja: terv kidolgozása arra az esetre, ha „Egyiptom egyenesen visszautasítaná azokat a javaslatokat, amelyeket a londoni értekezlet többsége elfogadott". Az elkövetkező napokra tehát ismét az a fe­szült várakozás lesz jellemző, amely a londoni értekezlettel kapcsolatban is npasztalható volt. Nasszer elnök — az eddigiek szerint — nem valószínű, hogy elfogadja az „ötös bizottság" tárgyalási javaslatát, azonban ésszerűbb és Egyiptom szuverénitásat garantáló nyugati el­képzelések lehetővé tehetnék, hogy az egyiptomi kormány képvielsői a tárgyalóasztal mellé ül­hessenek. NEMCSAK CIPRUSBAN, de Angliában és az egész világon is az volt a vélemény, hogy az EOKA fegyverszüneti tárgyalási felhívását az angol kormány reálisan fogia értékelni és vá­laszában olyan tárgyalási pontokat jelöl majd meg, amely alkalmas lesz a ciprusi kérdés vég­leges rendezésére. Harding kormányzó azonban arra a téves következtetésre jutott, hogy az EOKA azért indítványozta a tárgyalások meg­kezdését, mert nincsenek már meg a lehetősé­gei a végső győzelemre. Az EOKA azonban nem gyengeségből, hanem abból a feltevésből kiindulva javasolta a tárgyalások megkezdését, mert meg van győződve arról, hogy Makariosz érsek szabadonbocsátása és az érsek javaslatai alapján való tárgyalás időszerűvé vált. Az angol kormány tehát elszalasztolla a ked­vező alkalmat, amely aligha ismétlődik meg a közeljövőben. Az a felhívás, amelyet az EOKA újabban bocsátott ki röplapon, bejelenti, hogy a harc ismét megkezdődik és „még több angol vér jog folyni, mint eddig". A sziget kormányzója, Harding tábornagy to­vábbi bárom hónapra meghosszabbította a szi­geten állomásozó angol fegyveres erők számára érvényben lévő riadóhészültséget. Ez már a harmadik meghosszabbítás a készenléti parancs múlt év novemberi életbeléptetése óta. Ma éjfélkor jár le az EOKA azon felhívása, hogy Harding kormányzó vonja vissza „felté­teleit", ellenkező esetben az EOKA továbbfoly­tatja felszabadító harcát. A világ érdeklődéssel tekint a további ciprusi fejlemények elé és re­méli, hogy az a tanácskozás, amelyet Eden mi­niszterelnök és Lennox Boyd gyarmat ügyi mi­niszter kezd hamarosan a ciprusi kérdésben, olyan angol álláspont kialakulásához vezet, amely számol a tényekkel és azzal, hogy a cip­rusi kérdés rendezése mindenekelőtt Anglia érdeke, Fontos kérdésekről a Minisztertanács legutóbbi ülésén A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Megtár­gyalta a földművelésügyi miniszter ts a SZÖVOSZ előterjesztését a termelőszö­vetkezetek megerősítéséről és az egyszerű termelői társulá­60ik továbbfejlesztéséről és több fontos határozatot ho­zott. A Minisztertanács n kö­zös gazdaság gyorsabb és biztonságosabb megalapozása érdekében, a többi között javasolja a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, hogy a bevitt tehén, üsző, ko­ca és takarmány ellenértékét a közgyűlés határozata alap­ján a bevitelkor egy összeg­ben azonnal fizessék ki, s ezek ellenértékéből — a be­vitt takarmány ellenértékét kivéve — a fel nem osztható szövetkezeti alapra 10—20 százalékot vonjanak le. A határozat részletesen foglal­kozik az új belépők által be­vitt vagyontárgyak ellenér­tékének kifizetésekor nyújt­ható kedvezményekkel. A Minisztertanács megálla­pította, hogy a termelőszö­vetkezetek rossz épitő­anyagcllátása károkat oko­zott. Kötelezte az építésügyi mi­nisztert, az országos erdésze­ti főigazgatót, valamint az Prszágos Tervhivatal elnökét, hogy a termelőszövetkezetek cpítőanyagellátását a lehető­séghez mérten javítsa meg. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek áruszállításá­nak megjavítása érdekében a Minisztertanács utasította a közlekedés- és postaügyi, valamint a földművelésügyi minisztert, a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek részére 150 teherautó, 50 üzemképes pótkocsis uni­verzál traktor, továbbá 50 Zctor-traktor átadására, készpénzfizetés ellenében. A határozat intézkedik a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek feldolgozó és ér­tékesítési tevékenységének kiterjesztéséről. Foglalkozik a termelőszövetkezetek hitel­tartozásának kérdésével is; néhány rövid lejáratú hitel kivételével a termelőszövei­kezeteknék nyújtott hitéleket, egyszázalékos kedvezményes kamatfeltételék mellett hosz­ezú lejáratú hitellé kell át­alakítani. A határozat értelmében az alacsonyabb típusú termelő­szövetkezeti csoportok, amennyiben alapszabály sze­rint gazdélkodnak, tehergép­kocsit vásárolhatnak, továb­bá a közös tevékenység kere­tében. s annak előmozdításá­ra segéd- és feldolgozó üze­meket létesíthetnek. A Minisztertanács megtár­gyalta az egyszerű termelői társulások helyzetét Megál­lapította: a jelenlegi egyszerű terme­lői társulásokra cpítve, elő kell segíteni ezek még szé­. lesebbkörű elterjedését. így alkalmi társulások, ter­melői szakcsoportok létrejöt­tét, egy-egy termelési, illetve munkafolyamat közös meg­szervezésére, elvégzésére. A határozat értelmében az egyszerű termelői társulások tagjainak a közös termelési tevékenységükre kedvezmé­nyeket kell biztosítani. A Minisztertanács határo­zatot hozott az államigaz­gatási szervek feladatairól az országgyűlési képvise­lők munkájának támogatá­sában. Mint ismeretes, az ország­gyűlés 1956. évi 1. számú ha­tározatában kimondotta, hogy az összes állami és társadal­mi szervezetek kötelesek az országgyűlési képviselőket a dolgozó nép érdekében vég­zett munkájukban a legna­gyobb felelősségérzettel tá­mogatni, feladataik ellátásá­hoz a szükséges felvilágosítá­sokat megadni, és őket vá­lasztóik megbízásának telje­sítésében segíteni. A Minisz­tertanács jelenlegi határozata azokat az intézkedéseket tar­talmazza, amelyek az állam­igazgatási szerveit munkájá­ban az országgyűlési határo­zat végrehajtásához szüksé­gesek. A miniszterek és az állam­igazgatási szervek, az intéz­mények vezetői és vezető beosztású dolgozói kötele­sek a hozzájuk forduló képviselőket soron kívül, személycsen fogadni, s le­hetővé tenni, hogy megsze­rezhessék a munkájukhoz szükséges tájékoztatást. A képviselők által továbbí­tott valamennyi panaszt, bejelentést és javaslatot ér­demben kell elintézni. A Minisztertanács végül utasítja a minisztereket, a fővárosi, a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságait: a ha­tározat figyelembevételével szabályozzák a szakigazgatá­si szervek és a vállalatok ve­zetőinek feladatait a tanács-. tagok munkájának elősegíté­sében. A Minisztertanács a város­és községgazdálkodási mi­niszter előterjesztésére meg­vitatta a lakásbérleti jogvi­szonyról szóló előterjesztést. A meghozott határozatok módot nyújtanak arra, hogy a személyi tulajdonos lakó­házának megüresedett laká­sába ne csak sajátmaga köl­tözhessék be, hanem azt egyenes- és oldalágbeli roko­nainak is átengedhesse. A házában nem lakó személyi tulajdonos saját maga, vagy egyenes-, illetve oldalági ro­kona számára — megfelelő lakás felajánlása esetén — bérlőjének felmondhat. A lakásalap igazságosabb szétosztása érdekében a cím szerinti igénylés rend­szere megszűnik. A jövőben a lakásügyi ható­ság az időközönként ren­delkezésre álló lakásokat a megállapítása szerint legin­kább rászorultaknál; juttat­ja. A súrlódásra gyakran okot adó társbérletek szaporo­dásának meggátlása érdeké­ben a rendelet úgy intézke­dik, hogy a társbérlet céljai­ra történő igénybevételnél a társbérlő személyét a főbérlő maga határozhassa meg, ille­tőleg lakását más olyan sze­méllyel cserélhesse el, aki­nek igényjogossága az egész lakásra kiterjed. Foglalkozott még a Minisz­tertanács a lakás tartozékai­nak és felszereléseinek, va­lamint a falon kívül keletke­zett hibák kijavításának kér­désével, ez utóbbi a jövőben a bérlő kötelessége lesz. A Minisztertanács jóvá­hagyta a honvédelmi minisz­ter tervezetét „A Haza Szol­gálatáért" emlékérem kitün­tetés alapítására. Az arany-, ezüst- és bronz-fokozatú em­lékérmet a Magyar Népköz­társaság honvédelmi minisz­tere adományozza Sajtóértekezlet az Élelmiszeripari, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztériumban Szombaton délelőtt Nyers Rezső élelmiszeripari mi­niszter tájékoztatta a sajtó munkatársait az éle'miszer­ipar elkövetkező feladatairól. Elmondotta, hogy több élel­miszercikk, így például a tej és tejtermék, a dehány és az édesipari termékek, a sör, va­lamint időnkint a kenyér mi­nősége kifogásolható. Az ipar az elkövetkező időszak­ban ezért főfeladatának tart­ja a minőség javítását. Meg­említette, hogy a zsírt, amely nemrégen napraforgóolajjal keverve került forgalomba, ma már tisztán, olaj nélkül árusít­ják. A minőség nagyobb javulása elsősorban a mezőgazdaság fejlesztésétől függ, mivel az ipar innen kapia alapanya­gainak túlnyomó részét. A soronkövetkezö felada­tok között Nyers Rezső mi­niszter a minőség javításá­nak és a választék növelésé­nei; fontosságát hangsúlyozta, | majd az élelmiszeripari cik­kek csomagolásának megja­! vitásáról beszélt. Bejelen tet­j te, hogy az édes- és a dohány­| ipar több új cikket hog, for­j galomba. | A Szerencsi Csokaládégyár például újfajta ízű, sok C-vitamint tartalmazó dra­zsékat és karama!Iákat ké­szít. A dohányipar jelenleg a régi Symphoniához hasonló ízű és zamatú cigaret.ta készítésével kísérletezik. Ugyancsak szambában ke­rült sor a Kohó- és a Gép­ipari Minisztérium sajtótájé­koztatójára is. Itt Csergő Já­nos kohó- és gépipari mi­niszter válaszolt a feltett kér­désekre. Beszélt a második ötéves terv eddigi eredményeiről, a műszaki fejlesztés perspektí­váiról, amelynek keretében egy sor korszerű cikk gyár­tását kezdi meg a kohó- és a gépipar. Tájékoztatót adott ezután az ötéves terv feladatairól, amelynek keretén belül -a gép­ipar termelése 70 százalékkal növekszik. Bejelentette, hogy a Prés­és Kovácsoltáru Gyár 1958­ban már sorozatban készíti majd a törpeautónak neve­zett fedett motorkerékpá­rokat, 350 köbcentis motorral. Eb­ből évente majd 10—15 ezret vásárolhat a lakosság. Elké­szül 1957-ben a motorral és a pedállal egyaránt hajtható kerékpár mintasorozata is. Váza erősebb lesz a szoká­sos kerékpárváznál és 60 köb­centis motorja pedig a nehéz terepen való közlekedésre is, alkalmassá teszi. NEMZETKÖZI SZEMLE Hiábavaló vitatkozás „A szuezi-értekezlet véget­ért, a szuezi probléma meg­maradt" — ebbe a tömör mondatba sűríti össze véle­ményét a Daily Express cí­mű konzervatív angol lap. Nehéz lenne nem egyetérte­ni ezzel a megfogalmazás­sal. Sőt, talán tovább is me­hetünk. Ita híven és tárgyi­lagosan akarjuk jellemezni a helyzetet, a londoni konfe­renciát sikertelennek, csak­nem kudarcnak kell minő­sítenünk. Ez pedig, ha nem is tragikus a nemzetközi helyzet szempontjából, de semmiképp sem mondható örvendetesnek. Nem örven­detes, mert ártalmas, nem önmagában „rosszindulatú". Mindamellett — ismételjük — a helyzet nehéz, de nem súlyos. A londoni konferen­cia végülis nem tette lehe­tetlenné az Egyiptommal va­ló kapcsolatok felvételét és amikor, mint a belgrádi Bor­ba írja, „a szenvedélyek job­ban megnyugszanak, lehető­vé válik a tárgyalások meg­kezdése ésszerű alapon, bé­kés légkörben". Méltányos részesedés Szalai Béla képviselői beszámolója Szalai Béla elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára, augusztus 24-én De­recskén képviselői beszámo­lót tartott. A beszámolót vita követte, majd Szalai Béla elvtárs válaszolt az elhang­zott kérdésekre. Berlin: A würzburgi amerikai katonai törvényszék pénteken hirdetett ítéletet hét amerikai megszálló katona felett, akik a közelmúltban erőszakot követlek el egy 15 éves német iskolás­leányon: A bíróság négy kato­nát életfogytiglani börtönbünte­tésre, három katonát pedig 14 évi fegyházra ítélt. A Iondoni konferencia vég­ső elemzésében egy széles történelmi folyamat megál­líthatatlan áradásának a kö­vetkezménye. Korunk egyik legnagyobb jelentőségű vál­tozására, a gyarmati népek felszabadulására gondo­lunk. Ez a folyamat évek óta szükségszerűen minden­egyes előre tett lépésnél szembe kerül a gyarmatosító imperialista érdekekkel. így elsősorban az angol és fran­cia érdekekkel. A folyamat ereje sorozatos visszavonulá­sokra kényszerítette az el­múlt években ezeket az ér­dekeket. Nem a felszabadu­lásra törekvő népek „agresz­szivitása" és „idegengyűlöle­te" miatt, ahogy a nyugati sajtó egyes lapjai írni szok­ták, hanem azért, mert a gyarmati uralom, a gyarmati előjogok fenntartása össze­egyeztethetetlen ma már az említett népek fejlődési fo­kával, nemzeti önérzetével és azzal az új, hatalmas erő­vel, amit a gyarmatosítás­ellenes mozgalom az egcsz világon jelent. És mikor Nasszer egyiptomi elnök ál­lamosította az országa terü­letén fekvő Szuezi-csatornát, a nyugati felháborodás nem­csak azért tört kl, mert egye­sek féltették a csatornából származó biztosított profito­kat. A düh, a flotta-tüntetés, a háborúval való fenyegető­zés leglényegesebb oka más­fajta félelemben gyökerezik. Abban, hogy az egyiptomi lé­pés sikere és a benne foglalt stratégiai-politikai veszteség megnöveli az afrikai, ázsiai népek teljes függetlenségre törekvő vágyakozását. Ezért a görcsös ragaszkodás a csatorna változatlan kéz* bentartásához — új nemzet* közi cimkc alatt. Világosan látszik ez abból a tervezet­ből, amelyet Dulles terjesztett elő, s amelyet az előre meg* rostált konferencia többsége elfogadott. Ez a tervezet ki* venné Egyiptom kezéből a csatorna működtetésének ve­zetését, valamint a csatorna fenntartását és továbbfejlesz* tését. Az említett fe'adatok a "nemzetközi* Szuezi-csatorna Tanács kezébe mennének át. Egyiptom a jogos tulajdonos a tervezet szerint "méltányos részesedésben részesülne* és "képviseletet kapna* a Szu* ezi-csatorna Tanácsban. Vagyis Egyiptom "részesed­hetne* abból, ami az övé* tk legsúlyosabb őrültség lenne" Lapzártakor jelentik: Egyiptom hajlandó a tengeri hatalmaknak biztosítékot adni a Szuezi-csatorna szakad használatára London: Az AP közli, hogy Londonban elterjed hírek szerint Egyiptom kész szerződésben biztosítani a tengeri hatalmaknak a Szuezi-csatornán való hajózás zavartalan­ságát Az amerikai hírügynökség kairói értesülése szerint Nasszer elnök ellen javaslatként a Dulles-íervre biztosítéko­kat ajánl majd fel a csatornát használó országoknak, akár egyenként, akár együttesen. ~ Mivel azonban ennek a kor­szaknak ma már vége, a ter­vezet összeállítói sem remél­hetik, hogy Nasszer elfogadja követelésüket, de mi törté­nik akkor, ha az egyiptomi kormány további tárgyalási készségét hangoztatva, visz­szaütasítja a nyugatiak ja­vaslatát? A legkonzervatívabb, a leg­reakciósabb angol és francia körök háborúval fenyegetőz­nek erre az esetre. Akkor — mint a londoni Daily Mail írja — "jöhet a végleges le­számolás Egyiptommal". En­nek a gyarmatosító vágy­álomnak persze kevés a va­lószínűsége és hiányzik mö­güle a rea'itás. Az angol és francia polgári sajtó túlnyo­mó többsége is teljesen tisz­tában van ezzel. A Manches­ter Guardian című angol lap vezércikke szerint »a legsú­lyosabb őrültség lenne hanyat homlok rohanni, hogy kato­nai erőszakkal kényszerítsük a tervet Egyiptomra. Ha az angol kormány ezt megkísé­relné, egyetlen nemzet sem állana mellettünk, kivéve a franciákat. Olyan hadműve­letekre vállalkoznánk, ame­lyeknek következménye len­ne: a csatorna elpusztítása, súlyos katonai terhek és költségek Egyiptom megszál­lására. az összes arab orszá­gok ellenségeskedése, olajcl­lálásunk elvesziése.. .* Valószínűbb tehát, hogy az angol és francia kormányok más eszközökkel próbálják Egyiptomra kényszeríteni akaratukat. Részben olymó­don, hogy a csatornán alkal­mazott különböző szakértőik viss7aparanesolásával megbé­nítani próbálják a csatorna forgalmát. A cél annak bebi­zonyítása: imc Egyiptom nem tudja ellátni a csatorna keze­lését és ezzel lehetetlenné te­szi a nemzetközi hajózást. Könnyen elképzelhető a gaz­dasági nyomás is, vagy a gaz­dasági nyomással való fenye­getőzés. Erre céloz a már idé­zett Daily Express, amikor azt fejtegeti, hogy "a nagy­kereskedő nemzetek sú'yos nehézségeket é3 vesztesége­ket fognak szenvedni, ha megtagadják önmaguktól a csatorna .használatát (vagyis bojkottálják a Szuezi-csator­nát — szerk.), de Egyiptom számára nyomort és Nasszer bukását jelentené". Ezt ame* netrendet "más angol lapok is megemlítik, amikor utal* nak arra, hogy az Egyesült Államok máris visszatartja! műszaki emberek és nehéz­ipari felszerelések küldését Egyiptomba és felvetik, hogy "bizonyára további gazdasági megtorlások is fognak követ* kczni«. (News Chronicle). Mindez arra vall, hogy az egyiptomi népnek, az egyip* tömi kormánynak esetleg ke* mény próbát kell kiállnia az elkövetkező hetekben. A nem­zetközi helyzet általános fej­lődése s az a példátlan ará* nyú támogatás, amely a szo* cialista országok, valamint az ázsiai és afrikai népek maga­tartásában megnyilvánul, arra mutat, hogy Egyiptom ellent tud majd állni ennek a nyomásnak, ha megpróbál­koznak vele. És akkor előbb­utóbb eljön annak az ideje, hegy újra meginduljanak a tárgyalások, most már széle­sebb, de egyszersmind józa­nabb alapon Ls. A kibontakozásnak ezt a. lehetőségét, sőt valószínűsé­gét a nyugati sajtó is nyíltan tárgyalja. Jellemző például, hogy a News Chronicle, amíg hangot ad a gazdasági meg­torlások lehetőségének, vég­eredményben azzal zárja elemzését, hogy "tökéletesen helytelen lenne valamely po­litikát olyan megtorlásokkal keresztül erőszakolni, ame­lyeket a világ közvéleményé­nek túlnyomó része a legelke­seredettebben ellenez, kivé­ve, ha ezek a megtorlások az ENSZ fclhata'mszásln ala­pulnaJk*. Ugyanezt a gondola­tot visszhangozza az ameri­kai Newsweek, amely szerint sok nyugati diplomata négy­szemközt bevallja, hogy nincs remény a csatorna hatályos nemzetközi ellenőrzésének visszaállítására az erőszak használata nélkül, ami "mint a világbéke fenyegetése, ki ven záma«. "A legvégső eset­ben — fűzi hozzá az említett amerikai !ap — a Nyugat kénytelen lesz az indiai terv­hez hasonló megoldáshoz fo­lyamodni, bármennyire nincs is az ínyére*, iJtlJ., .tó

Next

/
Oldalképek
Tartalom