Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-24 / 199. szám

lELMflGYQR ORSZÁG Péntek, 1956. augusztus 24. Mi történt q külpolitikában ? A londoni értekezlet tegnap délután befejezte munkáját A londoni szuezi értekezlet legtöbb részvevője «— és mindenekelőtt Dulles amerikai külügy­miniszter — arra számított, hogy az értekezlet szerdán befejezi munkáját. Krisna Menőn, az indiai delegáció vezetője azonban nem értett egyet azzal a nyugati elképzeléssel, hogy az egyiptomi kormány elé csupán annak a 18 kül­döttségnek a véleményét terjesszék elő, amely elfogadta nz amerikai javaslatot. Sepilov szov­jet külügyminiszter támogatta Krisna Menőn ál­láspontját és indítványozta, hogy az amerikai javaslattal egyidejűleg az indiai véleményt is hozzák Egyiptom kormányának tudomására. A nyugati hatalmak végül is elálltak a döntéstől: nem szavazlak az újzélandi javaslat felett —• amely indítványozza, hogy az amerikai állás­ponton lévő 18 delegáció válassza ki maga kö­zül azt, amelyik az értekezlet határozatát majd az egyiptomi kormány tudomására hozza — és az értekezlet részvevői úgy döntöltek, hogy csütörtökön délután ismét ülést tartanak, hogy alkalmat adjanak az indiai küldöttnek új el­gondolások előterjesztésére, amelyek esetleg kompromisszumot teremthetnének a konferen­cián kialakult, egymással ellentétes két álláspont között. Igy került sor az értekezlet tegnapi; nyolcadik ülésére.­Az értekezlet utolsó ülése "" magyar időszá­mítás szerint — 15 óra 57 perckor kezdődött é» 18 óra 05 perckor ért véget Az értekezlet az alábbi indítványt fogadta el egyhangúlag: „A szuezi értekezleten részt vett 22 ország képviselői megbízzák az elnököt, hogy az egyiptomi kormánnyal közölje tanácskozásaik tclj-s jegyzőkönyvét". Az angol jobboldali sajtó csütörtökön haragos kifakadúsokkal illette Krisna Menőn indiai kül­döttet, mert miatta egy nappal clholasztódott a szuezi-értekezlet befejezése. A Daily Trlegraph diplomáciai tudósítója u* zel vádolja Krisna Menont, hogy megbénította az értekezletet, abban a percben; midőn már majdnem befejezte munkáját; A Daily Express politikai tudósítója írja: — A nyugati küldöttek szemében egyetlen em­ber felelős a halasztásért: Krisna Menőn. Külö­nösen jelentősnek tartják, bogy az indiai kül­dölt szerdán Szabri ezredessel, Nasszer meghí­zottjával tanácskozott. Egyiptomnak az a terve, hogy a legjobb taktika: halogatni, halogatni cs ismét halogatni. Ha a halogató taktika sikerrel jár, Nasszer addig tartja majd az erődöt, amíg novemberben össze nem ül az ENSZ közgyű­lése. Akkor az egész ügyet az ENSZ elé lehet vinni és semmit sem lehetne tenni anélkül, hogy ne állítanák a nyugati hatalmakat az ENSZ­szel szembe. Az értekezlet befejeztével felmerül a kérdés: mik a tanácskozások pozitívumai és negatívu­mai? Erre a kérdésre ad feleletet a Tanjug jugo­szláv hírügynökség tudósítója, amikor a követ­kezőket állapítja meg: londoni Aegíigyelők vé­leménye szerint az értekezlet eddigi mérlegében pozitívumnak számít, hogy a nyugati hatalmak követeléseiket nem ultimátum formájában szö­vik, hanem mint kívánságukat és véleményüket közlik az egyiptomi kormánnyal. Ezenkívül az amerikai tervezethez benyújtott pakisztáni mó­dosító javaslat elfogadásával a nyugati hatal­mak határozatukban hallgatólagosan elismerik Egyiptomnak a Szuezi-csatorna Társaság álla­mosítására való jogát. Az értekezlet mérlegének negatfv oldala két­ségtelenül az a tény, hogy az értekezleten nem hallgatták meg tem Egyiptom, sem más érde­kelt országok véleményét, az értekezleten rész­vevő országok között egységes vélemény nem jött létre abban a tekintetben, hogy a tárgya­lások Egyiptommal folytatandók, mégpedig oly­módon, hogy az Egyiptom számára is elfogód­ható legyen, végül pedig az amerikai határozati javaslatnak 17 ország által történő kompro­misszumos támogatása felbátorította Franciaor­szágban és Nagy-Britanniában azokat, akik az 5,erős kéz" politikájának hívei; Pár télét A pártcsoport és bizalmija A pártszervezetek tevékenysé­ge a pártcsoportok munkáján alapszik. Ebből következik, hogy az egész pártszervezet munkáját a pártcsoportok és azok tagjai* és ez a fő —i beszélgetést folytat Az üzem rendkívül fontos en pártcsoportja tagjaival. Tanít és port árukat gyárt A minőségre tanul is. Prágai elvtársnő különös gondot kell fordítani; mert a külföldi megrendelők párlcsoportja füzetébe igen igényegck. Az előfonósokon nak helytállása, példamutatása néhány szóval gondosan is sok múlik A pártbizalmi teszi élettelivé és alkalmassá feladatok végrehajtására. A Szegedi Kenderfonógyár előfonójában is megtartották már korábban a pártcsoport-bi­znlmiak újjáválasztását A párt­tagság felelősséggel éa bizalommal döntött Az egyik 12 tagú párt­csoport is újra pártbizalmivá vá­lasztotta Prágai Józsefné elv­társnőt, aki a nyújtógépnél dol­gozik. Prágai elvtársnőt ismerik és becsülik az üzemben, ahol már 1939 óta munkásnő. Nem kis ideje, három éve már, bogy a kis kollektíva élén áll. S amint mondotta: „Mindig azon voltam és azon vagyok most is, hogy megbízatásomnak képességemhez mérten a legjobban eleget te­gyek"; A pártcsoport tagja! és Pré-> gai Józsefné a munka kezdete előtt és utána, vagy közben is sok mindenről szót vélt, ami az élethez és a munkához tartozik. Ahogyan kell is, a pártbizalmi nem pusztán a tagsági bélyege­ket adja át, hanem ezen túl bejegyzi, hogy elvtársaival mi- Szu" V'ncéné elytársnővel is ről beszélgetett, mik voltak a megbeszélte a minőség jelentőt kérdések. Nem felesleges jegyez- 82 export fontosságát A getés ez, mert segítségével ősz- kereskedelmi kapcsolat hasznos szesűrílve ott áll a pártbizalmi f* 52"ksc?c.3 nekünk is, a mi és rajta keresztül az egész párt- Jvunkat is szolgaija. Szűcs szervezet előtt, hogy mi foglal- >,1n=é"é hangoztatta, hogy még; koztalja nz embereket. ,nkabb a minőségre. Igyck­A kis füzetkében olyan váltó- *2lk ,s. ~ ^PP"^. mint a párti zatosak a feljegyzések, mint ma- bizalmi —; ga az élet és a munka. Szó van n* MDP Központi Vezetősége júliusi üléséről és határozatáról, az életszínvonal kérdéseiről, hogy példát adjanak a munkában; Alig egy hónapja, bogy Gár» exportról, a nyugdíjról, a béke- gyán Terike tagjelölt Prágai elvs kölcsönjegyzés megszüntetéséről, társnő pártcsoportjába került. A elsők között a kommunisták fe- fiatal lány az egyetlen tngjelölt lelősségéröl, stb. A pártbizalmi a pártcsoportban: a többiek párti beszélgetett Bogel Istvánné elv- tagok. Törődnek Gárgyán Teri­társnővel is, a tagdíjfizetés fon- kével, aki igen szorgalmas, lelki; tosságúról. Bogel elvtársnőnek ismeretes munkát végez gépénélj négy családja van, s nagy be- A kis kommunista kollektíva osztással kell lenniök, hogy a a pártcsoport — segít abban; család élelmét és a szükséges ru- hogy a fiatal munkásnő a párt bázati cikkeket biztosítani tud- tagjai sorába kerüljön.­ják. Megtörtént, hogy Bogel A párlcsoport tagja; k8zfl| elvtársnő ezért W; s abból a jónéhányan pártmegbízatásként szemle étből talán, hogy „vsa _ péWául Szűcs Vincéné, Lajtos meg idő" megkésve f.zette az 5 Annn] Ag6csi jmrén6 és másofc fonnt tagdíjat. Ma már azonban népnevelő-munkát végeznek. Aw Bogel Istvánné elvlársnő mindig ra .g ügycln; kell) hogy az pontosan kifizeti dijat; párttagsági A londoni értekezlet záróülése London: A londoni értekez­let csütörtöki záróülésén Uj­Zeeland küldötte bejelentet­te: A Dulles-tervet támogató 17 ország kormánya (nem szá­mítva Spanyolországot, amely csak feltételesen csatlakozott a tervhez) felhatalmazta ót annak kijelentésére, hogy fel­kérték Ausztrália, Etiópia, Irán, Svédország és az Egye­sült Államok képviselőit: Menzies ausztráliai miniszter­elnök vezetésével lépjenek érintkezésbe Egyiptom kor­mányával; Ezen 5 tagú bizottság fel­adata — az Uj-Zeeland-i küldött szerint — az lesz, hogy Egyiptom kormánya elé terjessze az londoni ér­tekezleten elhangzott nyi­latkozatokról felvett 12. számú okiratot (Dulles terve a módosításokkal), magyarázza meg az egyip­tomi kormánynak az ok­irat céljait és állapítsa meg, hajlandó-e az egyiptomi kormány ezen okirat alap­ján egyezményről tárgyalni. Ha Egyiptom kijelenti, hogy hajlandó Ilyen tárgya­lásokat kezdeni, további in­tézkedésekre kerül sor a tárgyalások megkezdése céljából. Krisna Menőn kijelentette, hogy nem emel kifogást aa Uj-Zeeland-1 nyilatkozat el­len, mert az csak az értekez­let részvevői egy részének megnyilvánulása és nem az egész értekezlet elé terjesz­tett javaslat. Krisna Menőn hangoztatta, célszerűnek tartja, hogy az 5 tervét is kö­zöljék Egyiptommal. Pineau francia külügymi­niszter felszólalásában azt mondotta, legjobb lenne, ha az értekezlet tudomásul ven­né a különböző nyilatkozato­kat és felkérné az elnököt, hogy az azokról szóló jegyző­könyvet közölje Egyiptom­mal. Sepilov szovjet külügymi­niszter hangoztatta: Az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország nem szándékozik Egyiptommal, mint szuverén állammal tárgyalni, hanem pusztán egyoldalú álláspontot igyekszik ráerőszakolni, ami nem demokratikus eljárás. Sepilov javasolta, hogy adja­nak ki közleményt, amely mind a többségi, mind a ki­sebbségi tervet tartalmazná. A javaslatot Indonézia és Ceylon küldötte is támogatta, a többség azonban leszavazta azzal az indokolással, hogy nehéz lenne megállapodni a közös közlemény szövegében. Az értekezlet végülis egy­hangúlag Pineau indítványát fogadta el, de Sepilov kérel­mére törölte annak első ré­szét, amely kimondta volna, hogy az értekezlet tudomá­sul vette a különböző nyilat­kozatokat. Az indítvány elfogadása után az elnöklö Selwyn Lloyd rövid beszédet mondott. Meg­köszönte valamennyi részve­vőnek a munkálatok során tanúsított jóakaratot. Krisna Menőn a maga ré­széről a brit kormánynak mondott köszönetet az érte­kezlet részvevőihez intézett meghívásáért és a vendégsze­retetért, amelyet Londoniban élveztek. Egyben gratulált Selwyn Lloydnak az >»udva­rias magatartásért, amellyel a vitákat levezette*. Utolsónak Menzies auszt­ráliai miniszterelnök szólalt fel, kijelentve: mindent meg­tesz, ami módjában áll, hogy Egyiptomban sikeresen hajt­sa végre küldetését. » Az AP értesülése szerint az öthatalmi bizottság Men­zies vezetésével valószínűleg 48 órán belül elutazik Kairóba. Egyelőre még nem válasz­tották ki az Egyesült Álla­mok képviselőjét, annyi azonban bizonyos, hogy nem Dulles külügyminisz­ter lesz. mivel pénteken hazautazik. Szerdán ugyan még szó volt Dulles kairól útjának lehető­ségéről, úgy látszik azonban ezt később elejtették. A 12. számú okirat — ame­lyet az öttagú bizottság Kai­róban átad majd az egyipto­mi kormánynak — főbb ren­delkezései a következők: 1. Egyiptom szuverén Jo­gainak tiszteletben tartása; 2. A csatornának, mint nemzetkőzi víziútnak bizto­sítása és határozott rendszer létesítése, amely minden Időkre és az összes hatalmak számára szavatolná a csator­na szabad használatát; 3. A csatorna üzemének el­választása bármely nemzet politikájának befolyásától; 4. Méltányos részesedés biztosítása Egyiptom számá­ra a csatorna használatáért, amely a csatorna teljesítő­képességének növekedésével együtt emelkedni fog; 5. Szuezi-csatorna Tanács felállítása, — amelyben Egyiptom is képviseletet kap — a csatorna működésének vezetésére, a csatorna fenn­tartására és továbbfejleszté­sére; 6. Ezen tanács jogállását Egyiptommal kőtendő egyez­mény határozza meg: 7. A vitákat döntőbizottság bírálja el, hatályos megtor­lással az egyezmény bármi­nő megszegése esetén; 8. Az egyezmény összes határozmányainak társítása az ENSZ-szel. A ciprusi kormányaié kösoUe feltételeit a görög felkelőkkel Nemzetközi politikai kö­rökben nagy érdeklődéssel tekintenek a ciprusi esemé­nyek új fejleményei elé az­zal kapcsolatban, hogy szer­dán este a sziget angol kor/ mányzója közzétette a cipru­si görög felkelők részére ki­szabott megadási feltétele­ket. Hardfng tábornok, ciprusi kormányzó feltételei sze­rint a felkelők „három hé­ten belül, fegyvereikkel együtt megadhatják magu­kat". A ciprusiak — közölte a kormányzó — két lehetősé­get választhatnak: vagy Gö­rögországba mennek, vagy Cipruson maradnak. Ha úgy határoznak, hogy Görögor­szágba távoznak, akkor elő­ször el kell intézni, hogy a görög kormány befogadja őket. A Görögországba távo­zott ciprusiak ellen semmi­féle vádat nem emelnek. Ha az illető Cipruson marad, „szembe kell néznie azokkal a vádakkal, amelyek bár­milyen bűntett miatt őt ter­helik". A kormányzó hangsúlyoz­za, hogy amikor „szilárdnak találja a helyzetet'' és „is­mét helyreállt a rend", haj­landó lesz amnesztiát elren­delni „bizonyos bűntettekre vonatkozólag, amelyeket a terroristák és a jelenleg bör­tönben vagy őrizet alatt lé­vő híveik követtek el". A kormányzó által közzé­tett feltételeket tartalmazó röpcédulákat csütörtökön Ciprus minden részébe el­szállították. A görög fővárosban Igen kedvezőtlen visszhangot kel­tett Harding ciprusi kor­mányzónak az EOKA-szer­vezethez intézett megadási felhívása. Averoff niszter a mondotta: görög többi külügymi­között azt Harding ajánlata Ismét be­bizonyította, hogy „a brit kormány képtelen megér­teni a ciprusi probléma lényegét és azt, hogy a cip­rusi görögök megingatha­tatlan lelkesedéssel kitar­tanak ügyük mellett". on; kéntesség megtartásával a párt; csoport tagjai részt vegyenek a pártoktatásban és a nekik leg­megfelelőbb módon képezzék magukat Ez is hozzásegít ahhoz; hogy a párttagok még jobban megértsék a hazai és a nemzeti közi eseményeket Ennek nyo; mán aztán teljesebben tudnak felvilágosító munkát végezni a pártonluvülick körében. A taggyűléseken Prágai elv; társnő pártcsoportjának tagjai általában mindig megjelennek; Jó és helyes is lenne, ba a párti csoport tagjai időnként és rend; szeresen egyes kérdésekről meg­beszélést tartanának. Ez még nincs Így. Oka ennek az is, hogy n különböző gyűlések; megbes szélésck gyakran történtek, s a p •írtezoport tagjai, akik valamennyien nők, töbs ben édesanyák közöttük; —1 érti hető módon igyekeztek haza. Ha kevesebb a gyűlés és a megbe; széles — van ilyen törekvés éa eredmény is a gyárban — akkor bizonyára lehet majd módot ta; lúlni, bogy a pártcsoport tnrtalJ mas, rendszeres megbeszélést tartson; Örömmel újságolták; bogy a* elöfenoda az üzemrészek közötti versenyben — amely augusztus 20 tiszteletére kezdődött —, az első lett. S ebben kétségtelenül szerepük van a pártcsoportok; nak, — Prágai elvlársnőnek és pártcsoportjának is. London: Mint a londoni rá­dió jelenti, a belgiumi Mar­cinelleben a mentőosztagnak sikerült nagy nehézségek árán elérnie a bánya legmé­lyebb pontját, ahol — több mint 1000 méter mélységben — megtalálták azt a több mint 150 bányászt, akik a tűz elöl ide menekültek. Vala­mennyi bányász halott volt már, amikor a mentőcsoport rájulk bukkant. * Hegedűs András elvtárs, a Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke fogadta A. K. Gupta indiai újságírót, a Hindustan Standard szerkesz­tőjét II. I: I! í I' A határtól Szabadkáig, a gépkocsi­val mindössze 20 perces út alatt három­négy szembejövő autóval találkoztunk. Határövezet.. * Kicsi errefelé az or­szágúti forgalom, csak Szabadka köz­vetlen közelében élénkül valamicskét járművekkel az út, de magában a vá­rosban sem éri el tetőpontját a forga­lom. A szinte patriarchális életű város dolgos hétköznapjába beletülköltek az Ikaruszok, jelezvén, hogy semmi sincs messze, ha a két nép barátsága legyőzi a távolságot. Az Ikaruszokat körülvevő rokonok, testvérek és ismerősök a csókok és ölel­kezéselk után hamar elvitték a hirtelen jött, de nagyon várt szegedi rokonokat, testvéreket. A nagy ismeretlenségben engem is várt két rokon. Hirtelen elő­bukkantak és elvezettek a feleségem nagyapjához, a legszebb őszhajú öreg­emberhez, aki — mesélik tizenkét esztendő óta napjában többször kibal­lag hadirokkant fél falábán a Mikiéeva útra és végignéz rajta, hátha valami szekér hazahozza Szegedről a feleségét, a nagymamát. Mert a nagyamamát a nagy világforgatagban fölkapták a lá­nyai egy lőporos nyár végén a közeli „bombabiztos" faluból, ahová kiköltöz­tek annakidején. A nagyapa aznap hi­vatalos dolgot intézett Szabadka vámo­sában, s mire visszament a faluba, az anyóka kirepült a fészekből a legfiata­labb lányával, meg a tanító vejével. A hetvenhat éves nagymama azóta is igyekszik vissza szép, őszember párjá­hoz, Mészáros Pálhoz. Csak az a sok hivatalos papír ne kellene, amit évek óta Intéznék néki nálunk is, meg Ju­goszláviában is. Ha a háború elszakí­totta a két öreget, hát adjuk vissza őket egymásnak mi, fiatalok és igazán Két nap Jugoszláviában — Jegyzetek — testvériesülni akarók, hadd éljék le együtt, ami még hátra van: a legszebb őszutót. Ez a gondolat ringott bennem, ami­kor a nagyon megcsodált egyik Ikarusz előállt délután, hogy Belgrádba repít­sen bennünket. A „túristák" fele Sza­badkán maradt, csak a látnivágyó leg­szomjasabbak és legbátrabbak vágtak neki a közel 200 kilométeres útnak. — Viszontlátásra, holnap délután új­ra itt vagyunk — hangzott innen is, onnan is, s apró Ikendők lobogtak egy­re sokasodva utánunk. A szebbik autó­busz nekilendült az útnak, s hamarosan mögöttünlk hagytuk a csöndes várost. A megilletődött nyugalom lassan fel­engedett a Icocsiban, mindenkinek volt mondanivalója a jugoszláviai út első benyomásairól, látottairól. Egy-egy mozaikból, mosolyból, mozdulatból ts kimondott szóból összeillesztődött a lüktető, eleven jugoszláviai élet. Volt, aki a szabadkai jólsült, fehér és ízletes kenyeret dicsérte, mások a városban folyó építkezésékről és tatarozásokról beszélték. A Szegedi Nemzeti Színház képviselői pedig a friss megbeszélésen alapuló szabadkai vendégszereplés le­hetőségeit mérlegeltéík. Érkezésünk után rövid óra múlva már az a hír járt a városban, hogy két hét múlva a pu­li esi szabadtérin mutatkozik be a „Csárdáskirálynő"-vei a Szegedi Nem­zeti Színház, s aztán a szabadkaiak szerepelnek majd Szegeden. Mint a méhek a virágport, úgy gyűj­tötték össze a szegedi túristák a ma­gyar és jugoszláv nép őszinte barátko­zásánalk első megnyilvánulásait, A fényképező gépek pedig már meg is örökítették apró lencse-szemükkel az egyetlen délelőttnek minden mozzana­tát: a kávéház utcai teraszán üldögélő nagybajúszú, fekete ünneplőbe öltözött parasztgazdákat, s a szemben lévő ta­tarozandó ház csővázas állványzatát, a színházat és a tanácsházát, a szerb és —magyar nyelvű feliratú üzletsorokat. Mindmegannyi kifogyhatatlan élmény fokozta bennünk a minden irányban való érdeklődést. S ez nagyon is ért­hető: tizenkét év óta ez az első kül­földi útja valamennyiönknek, s ezt az érzést nem lehet eléggé se leírni, se le­festeni, se szoborba önteni. Az élmények hirtelen megáradáset után lassan elültek a szavák, s ki-ki a váltakozó tájat nézte, vagy a legfris­sebb lapokat olvasta. Az én kezemben a „7 Nap" című magyar nyelvű sok oldalas újság zizegett, amely tizenhat oldalon tükrözi a jugoszláv köznapi valóságot a magyar kisebbségnek. Szo van ebben a lapban a helyi nép bizott­ság munkájáról, a traktorosók lelki­ismeretéről, a dolgozó nők jobb meg­becsüléséről, az amerikai iskolaépítés állami segélyezéséről szóló törvény kritikájáról, a nyugat-németországi kardcsörtetésről, a jugoszláv filmgyár­tásról, a katolikus egyház olaszországi ördögűzéséről, és Shaw emlékezetéről, majd tárcák és versek teszik színeseb­bé az oldalúkat. Ha cgyben-másban különbözik is módszerben, formában a jugoszláv és a magyar országépítés, tartalmában mindenképpen megegye­zik: a szocializmusért való szakadat­lan munkálkodásban. Így összegeztem magamban a tizenhatoldalas „7 Nap" című újság aznapi gazdag anyagát. Lődi Ferenc (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom