Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-24 / 199. szám

Péntek, 1956. augusztus 24. ,3. DELMUGYilRQRSZIlts épfront-nagygyülés lesz Szegeden augusztus 26-án, vasárnap reggel 9 órakor a Széchenyi-téren Á nagygyűlés szónoka: APRÓ ANTAL elvtárs, Felszólal: PARRAGI GYÖRGY Kossuth-díjas újságíró, az MDP politikai bizottsága tagja, a Hazafias Népfront elnöke a Magyar Nemzet főszerkesztője Szegedi szálkák A Fáklya-moziban néztem meg egy tizenhatdven felülieknek hirdetett filmet. Meglepett, hogy az előadás nézőközönségének legalább egyharmada letagndhatatlanul tizenhat éven aluli volt. Javasolom a Városi Tanáéi oktatási osztályának, ha azt akarja, hogy a fiatalok megnézzenek egy tanulságos, nevelőcélú filmet, írassa kl a plakátokra: Tizenhat éven felülieknek. • Különben Is ráérd ember vagyok, de tegnap rengeteg Időm volt. Elhatároztam hát, hogy villamoson utazom. Már a peronon meglepett egy felirat, amely Szeged tisztaságáért hívta harcba a város lakőit. Mondanom se kellene, hogy a kocsi, — de már a peron — padlóját ls a leszakított menetjegy-sarkocskák centis takarója fedte. Ugyanis amíg Budapesten és más vidéki városokban az a szokás, hogy a villamosjegyeket kilyukasztják vagy táskába teszik a leszakított vonaljegy-csOcskőt, Itt Szegeden a vonal- és szakaszjegyeknek letépik a sarkát és ledobják a padlóra. Ha tiszta Szegedet akarunk, változtassuk meg a jegykezelést. Vagy tüntessük el a bosszantó feliratokat a villamosról. Az Aradi vértanúk terén van egy újságárus-pavilon, ahol a nap jelentós részében kisgyerekek árusítanak. Egy forintért lehet Itt kapni Délmagyarországot, három forint helyett őt forintért Tiszafáját, szombaton pénteki Szabad Ifjúságot, a négyoldalas Irodalmi Újságot Is — feláron. Ha feltétlenül szükség van az újságárus-szakmára nevelésre már ilyen fiatal korban, javasolom, hogy létesítsen a Városi Tanács újságárus-bődét a számolni még nem tüdő gyerekek részére ls—, de már messziről látható, rikftő feliratokkal figyelmeztesse a gyanútlan újságolvasókat a várható következményekre. Petrovácz István HÍMEK' 'hawdág. címen világirodalmi folyóirat jelenik meg ez év októberétől a Magyar Írók Szövetségének gondozásában.i A kéthavonként 240 oldal terjedelemben megjelenő folyóirat keresztmetszetben mutatja be az élS világirodalom legfontosabb jelenségeit ét képviselőit. Az elsó számokban olyan íróktól közöl új műveket, mint Faulkner* — Az Oktatásügyi Minisztérium a szeptemberiben tartandó érettségi (javító) vizsgák helyéül Szegeden a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumot jelölte ki. Aa ;sDeszken 4 mázsával, termeti több búza a tsz íöldjem, mint az egyéni parcellákon Hemingway, Dylan Thomas, Ro- szerepelt az ÉDOSZ Csongrád ger Martin du Gard, Raymond megyei Központi Együttese Queneau, Mohammed Dib, Ber- Budapesten, a Gorkij-fasori Már csak itt-ott zavarja cséplőgép bugása a határt. Az őszi és a tavaszi kalászosok termésének legjava tető alatt, magtárban kola igazgatósága közlése ér- van. A termelőszövetkezetek, az állami gaztelmében az írásbeli vizsgák ' daságok és az előrelátó, gondos egyéni gazszeptember 3-tól 6-ig, a szó- dák már tisztítják a vetőmagvakat, sokan béli érettségire, valamint a el is feledték a szelektorozást és most épjavító érettségi vizsgákra szeptember 8-án kerül sor, — Nagy sikerrel vendégtold Brecht, Hermann Ilesse, Moravia, Pavese, Alberti, Eren» burg, F egy in, Solohov, Krleza, Adam Wasyh és mások. A gazdag és változatos tartalmú folyóiratot máris nagy érdeklődés előzi meg. — Beiratkozás a Juhász Gyula Művelődési Otthon balettiskolájába naponta délelőtt 9—l-ig és délután 4—6 óráig. Felvételre jelentkezhetnek fiuk és leányok 5 éves kortól az előképzőre, valamint az I—II—III—IV, évfolyamra. I I- | ' , * ; , i — A szegedi Bartók Béla Filharmóniai Társaság 54 tagú zenekara szeptemberben újból megkezdi működését Rubányi Vilmos zeneigazgató vezetésével. A zenekar ez évi hangversenyrendezéseire államunk százezer forintot biztosított. ö A Szegedre érkezett német és csehszlovák küldöttség tagjai meglátogatták a Fonalmentő Vállalatot. Elbeszélgettek a dolgozókkal, majd az üzemvezetővel folytattak megbeszélést. — Az utóbbi három hónapban 2043 pár férfi, női és gyermek csukott cipőket és szandálokat rendeltek a vevők az Április 4 Cipőipari Szövetkezet mérték utáni részlegén, — A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület szegedi csoportjának húsipari szakosztálya augusztus 24-én, pénteken délután 4 órakor előadást rendez az MTESZ Horváth Mihály utca 3. szám alatti előadótermében. Kárpáti György, a KOHIKI munkatársa tartja az előadást "A húspép készítés és a vörösáru gyártás technológiája" címmel, | ... szabadtéri színpadon. A Szegedi Konzervgyár, a Szalámigyár, a Paprikafeldolgozó Vállalat népi táncosaiból és népi zenekarából, valamint a Borforgalmi Vállalat énekkarából alakított 65 tagú együttes Waldmann József és Mezei Károly Szeged-vidéki népdal- és táncegyütteseiből öszszeállíftrtt újszerű énekes-zenés táncjátékkal lépett dobogóra Wentzel Ágoston karnagy vezetésével. — Színes, gyapjú berliner kendőket készít a Fanalmentő Vállalat, amelyet darabonként 344 forintos áron lehet majd megvásárolni az üzleteitben, •— A belkereskedelem kiváló vállalata címet nyerte el a Szegedi Tüzép Vállalat. Elbből az alkalomból augusztus 28-án este 7 órakor tartanak ünnepséget a KPDSZ kultúrtermében. pen szántanak, boronálnak, vagy a gSrékat készítik elő a közelgő őszi idényre. Egész sor olyan község van már Csongrád megyében, ahol nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egyéni termelők is befejezték a cséplést* Mit mulatnak az idei cséplési eredmények? Az egyéniek szívesen dicsekednek egy-egy mintagazda kiugró eredményeivel, persze elhallgatva, hogy községükben a termelőszövetkezetek, amelyek területeit éppúgy sújtotta fagy- és vízkár, éppúgy hiányuk volt később a nyári csapadékban, mint az egyéni parcellákon, mégis a nagyüzemi gazdaságok nagy tábláin magasabb lett a termésátlag, mint amennyi a községbeli egyéni parcellák holdankéntl átlagos terméseredménye lett* zabból 7.7 mázsa, • míg az egyéni parcellákon őszi búzából csak 6.2 mázsa, őszi árpából 7.5 mázsa (tavaszi árpából 4.8 mázsa), zabból pedig 6.4 mázsa. Egészen érthető ezekután, hogy a deszki Kossuth Tsz közössége őszi árpájával mennyire méltán jelenik meg is azt igazolják az eredrnéősszel az Országos Mezőgaz- nyek, hogy a nagyüzemi gazbúza is, amiből holdaníként' 12.19 mázsát termeltek a ts»tagok (egyéni parcellák átlaga 7 mázsa) és a zab, amiből a tsz 8 mázsát, az egyéniek csak 6 mázsát termeltek noldanként* RÖSZKÉN dasági Kiállításon. DOROZSMÁN DESZKEN a termelőszövetkezetek őszi búzából pontosan 4 mázsával termeltek többet holdanként átlagosan, mint az egyéni termelők. Öszi árpából a termelőszövetkezetek holdan- kundorozsmún ként átlagosan kétszerannyi, mint az egyénieké, A termésátlagok az alábbiak: tsz-ben őszi búzából 10.2, őszi árpából 15.14 és a helyi József Attila Tsz zöldtrágyázott, gondosan előkészített talajba vetette ősszel az árpáját* Terméseredménye holdanként, 55 holdon 12.6 mázsa lett. Az egyéni dolgozó parasztok ugyanakkor Kisőszl árpából átlagosan csak 6 mázsás ter. mést értek el holdanként. A községben a termelőszövetkezeti földeken hasonlóképpen jól fizetett még az őszi dálkodás véglegesen győzedelmeskedett az egyéni felett* A termelőszövetkezeti földeken őszi búzából átlagosan 10.8 mázsa, rozsból 7.6 mázsa és zabból 12.5 mázsa termett* Az egyéni parcellákon őszi búzából átlagosan 8.1 mázsa, rozsból 6.4 mázsa, zabból pedig csak 5 mázsa termett holdanként. Acélos búzájával a röszkei Lenin Tsz sem érdemtelenül jelentkezett az Országos Mezőgazdasági Ki-, állításon való részvételre. Miért nem teljesíti tervét az l-es számú Téglagyár? Babifs Mihály szegedi emlékéért „Babits Mihály, a Vitéz utca Isarkán hiába nézek én egy ablakot." (Juhász Gyula) Augusztus 4-én volt 15 esztendeje, hogy a XX. századi magyar líra egyik legnagyobb képviselője, Babits Mihály meghalt. Most őszszel, október 2-án lesz félévszázados évfordulója, hogy Babits Mihály, a szegedi állami főreáliskola fiatal magyar-latin tanára városunkba érkezett. Két évet töltött itt „Porvárosban" — ahogy egyik írásában nevezte Szegedet. Először a Szent György utca 11. számú házban lakott, de itt nem szeretett; hamarosan, a karácsonyi szünet után átköltözött a Vitéz utca 16. alá, Schmidtékhez, akiket a Babits-csadál Szekszárdról ismert. Itt lakott azután egészen addig, míg Fogarasra nem helyezték. Az ismeretterjesztő társulat irodalmi szakosztálya elhatározta, hogy méltóképpen megünnepli a kettős évfordulót. Október 2-án, kedden este irodalmi estet rendez, melyen a költő tanítványainak és barátainak egyik legkiválóbbika, Szabó Lőrinc emlékezik meg Babits életművéről. A társulat javasolja a városi tanácsnak, hogy az évfordulóra a Vitéz utca, melyet a régi név félreértése következtében a fölszabadulás után Partizán utcának neveztek el, Babits Mihály nevét viselje. A társulat márványtáblával kívánja megjelölni a házat, ahol a költő lakott, s ahol barátai val a magyar kultúra gazdagításán töprengett. A táblára ez a szöveg kerül: Augusztus 21: teljesítés terv Nyersgyártás 28 600 41 000 Égetés 29 250 33 700 Ilyen táblázat látható az l-es számú Téglagyár bejáratánál: Az alkotmány ünnep utáni napon alig 70 százalékos tervteljesítést érteik el. Mi ennek az oka? — Gyerünk le a bányába megmutatom — válaszol a kérdésre Schlesinger Lajos gyárvezető, — de csizmát kell húzni, mert ott nagy a sár, Miiközben haladunk a bánya (elé Schlesinger elvtárs megjegyzi, hogy az utóbbi hetekben csak az ünnep előtti napon tudtak teljesíteni a tervet, — június óta őszesen csak négya sín nincs odaszegezve rendesen a talpfához, ezért billenhetett fel a csille. A vágányok lerakása pedig éppen a bányászok feladata; tehát csak magukat okolhatják a hibáért. Vizsgáljuk a bányában dolgozók munkakörülményeit. Innen indul ki a téglagyártás, ez az alapja a nyerstégla termelésnek. — Egy évvel ezelőtt sokkal közelebbről bányásztuk a partföldet is meg az agyagot is —• mondja Schlesinger elvtárs. — Az anyag viszont ott már elfogyott és ide kényszerültünk a már rég kihasznált bányáiba, amely több mint 300 méterre van a présháztól. Csupa nádas a föld, nagyon „Nem jítfik a világ! Látni, teremteni kell." Ebben a házban lakott szegedi tanárkodása Idején (1906—190S) BABITS MIHALV Az emléktábla költségeit a társulat — évek óta először — társadalmi úton kívánja előteremteni, abból az elvi meggondolásból kiindulva, hogy az Irodalmi örökség gondolása nem csupán állami föladat, de a társadalmi öntevékenység egyik területe is. Az irodaiam, s különösen Babits Mihály költészetének barátai anyagi áldozattal is tegyenek hitet az ügy mellett, s a 160, 130—^23— számú, "TTIT Csongrád megyei szervezete letéti számlája" elnevezésű biankó-csekklapon küldjék el hozzájárulásukat a társulat címére (Szeged, Horváth Mihály utca 3. II. emelet), az utalvány hátulján a következő megjegyzéssel: "Babits Mihály szegedi emlékéért". Intézmények és magánosok egyaránt kivehetik részüketa költségekből. A beérkező öszszegeket a társulat nyilvánosan nyugtázza,, nehéz itt a munka. Két küszer, — egyébként mindig le-~Tön helyről lovakkal húzatmaradtak. juk a felvonó elé a teli csil— Nem megy, nem megy,--/léiket, majd a felvonótól ís— ismételgeti. — Az alkot-i,. mét ló húzza a présházig. Ehmány évfordulója alkalmából ihezt sek idő kell. Meg aztán is csak egy dolgozót tüntet-' itt van a bérkérdés. Július tünk kl. Itt van éppen előt- 11-én, amikor kormányunk az tünk, a téglát rakja Hajnal / építőipari munkások bérét Efrain kihordó. Fél havi fize-»rendezte, nálunk bevezettek meK'nt vagy öt perc, tését és a „Szakma kiváló • a műszaki normát, amely helyre rakiák. dolgozója" jelvényt kapta / nyomán a kihordók, a kazánmeg. De ő is beteg volt 10 fűtőik, a nversevártásnál dolgozók bizony nem nagyon iparkod ósak. — Látja — mutatja Schlesinger elvtárs — nem segítenek egymáson. Ott az egyik csoport már megpakolta a csillét, amazok még nincsenek, kész, mégsem segítenek nekik, hogy haladjanak. Visszafelejövet a felvonónál megállunk. Az üres csillékkel a présháztól a lórés már visszaérkezett és ott áll tétlenül. Lentről a teli csillét még nem tudják felhúzni, mert csak a partföld áll készenlétben. Az agyagföldes részhez leengedték kötéllel az üres csillét — azt kellene felhúzni, de még nem ért oda a teli csille. Várunk vagy 10 percig: állnak a lovak, a lőrés fiatalok, a nyerstéglakihordók, a présgép rrneg hiába jár — nincs föld ... Végre már húzhatják az agyagföldet, s ahogy a váltón áthalad a csille, leugrik a sínekről: amíg Lipcse — a világkereskedelem fontos gócpontja Szeptember 1-én megnyílik az 1956. évi lipcsei őszi vásár, amelyen a Német Demokratikus Köz* társaságon és Nyugat-Németországon kívül még 28 ország mutatja be exportkínálatát több mint 100 000 négyzetméternyi területen. Az NDK több mint 86 000 négyzetméteren állit ki közszükségleti cikkeket: textilárukat, bútorokat* játékárukat; gépkocsikat, stb. A demokratikus világpiachoz tartozó több ország: Magyarország, Lengyelország; Románia és Kína több mint 3500 négyzetméternyi területet foglalt le, a nyugati országokból jelentkezett kiállítók pedig 5000 négyzetmétert. A kiállítási csarnokokban francia, angol, olasz, dán, norvég, svéd és svájci cégek mellett a többi között chilei; jamaikai, columbiai és marokkói cégek is bemutatják exportáruikat* napig, — ezért sem tudtuk az égetési tervet teljesíteni. 33 ezer téglát három ember nem tud kihordani, pótműszakban kell biztosítani még két kihordót. Igen ám, de a behordás se megy. Lassabban halad a körégetés. i Nem folytathatja tovább, mert egy elég kedélyes kép tárul szemünk elé: a présház előtt a nyerstéglát kihordó gyerekek sorban üldögélnek. — Miért nem dolgoztok? — kérdezi tőlük a gyárvezető. — Nincs tégla — hangzik kórusban. A prisgép üresen fár: nincs massza, amit a négyszögletes lyukon kipréseljenek. Haladunk tovább a mél v bányáiba és a földet lapátoló csoportból káromkodást hallunk. Kiderül, hogy az egyik teli csille felborult és most elhordók . valamivel többet keresnek, azonban a bányászok 14 forint 72 fillérrel szemben jelenleg 11 forint 43 fillért kapnak minden ezer nyerstégla után. Igaz itt megelőzőleg elég laza volt a norma. Ebben a rendkívül nehéz bányában soickal rosszabb helyzetben dolgozunk, mint más téglagyárban, — kapcsolódik a beszélgetésbe az öreg bányamunkás, Kálmán György. — Más normát kellene bevezetni ilyen munkakörülmények között. Hát igen, ez a javaslat figyelemreméltó és minden bizonnyal megvalósítható. Reméljük segítenek az illetékesek. Ezt azonban hamarabb kellett volna megoldani, mert a kevesebb kereset nyomán már július első napjaiban a régi, évek óta összeszokott báújból kell rakniok. Odamegy nyászok önkényesen otthagy-, kezesekhez^ a gyárvezető és látja- hogy ták-a gyárat,-és most az újj — Ez így megy mindig. Nem igyekeznek eléggé a bányászok, nincs meg az üsszhang a jobb- és baloldali bányák között, vagyis nem ér ide egyszerre a föld. Ez így sehogy sincs jól, mert bármelyik bányarésznél pár perc késedelem, vagy hibás sínváltás több száz tégla elvesztését jelenti. És ez naponta többször ismétlődik — több ezer tégla előállításával maradnak el..: Nehéz a munka a téglagyárban, rossz a bánya, gyakorlatlanok az új munkások, de azért nagyon sokat lehetne tenni a terv teljesítéséért. A tapasztaltak ezt követelik: szervezettebb, lelkesebb munkát! A szakemberek és a kommunisták meg tudják oldani a nagyon is laza gordiuszi csomót, s akkor több lesz a kereset, és a tégla az építMeli Észak-Korea már több mint 30 fajta hajót gyárt Múlt év óta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hajó* építő ipara jelentősen fellendült. A beruházásokat 1954-hez viszonyítva 12 százalékkal növelték: Jelenleg 30 fajin hajót gyártanak Észak-Koreában; amelyek fel* szerelése a legkorszerűbb. Az észak-koreai hajógyárak 1956ban 60 százalékkal több gőzöst akarnak gyártani, mint az előző esztendőben. — A Szegcdi Nemzeti Színház 1956—57-es színi-évadára már lehet váltani a kedvezményes kötött és szelvényrendszerű színházbérleteket az üzemi kultúrpropagandistáknál és a színház szervező irodájában. 1— 122 tonna szenet taka; rítottak meg az Erőmű dolgozói az alkotmány-műszakban. — A DAV mérőhitelesítő műhelyének egyik legjobb dolgozója Findics Lajos műszerész, aki átlagosan 163 százalékos. erednrénnyel dol-i gozili^ ~ ' —•