Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

9EIMBGYBR0RSZBG t»éntek, 1956. augusztus 1®. A szovjet kormány teliesen törvényesnek ismeri el a Szuezi-csatorna Társaság Egyiptom által történt államosítását Szovjet kormánynyilatkozat a Szuezi-csatorna kérdéséről Moszkva: V* Hayter, Anglia moszkvai nagykövete 1956. augusztus 3-án átnyújtotta D. T. Sepilovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének az angol kormány jegyzékét, valamint ehhez mellékelten Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok kormányának nyilatkozatát a Szuezi-csatorna Társasig egyiptomi részről történt államosítását érintő kérdésekről. Az angol kormány aláíró többi állammal való tanácskozás nélkül történt. Figyelmet érdemel az is, hogy az értekezletre meghía háromhatalmi nyilatkozatra hivat- vül a következő körülménye- ^san °a^lfa számítálsafáli meghívta a szovjet kormányt, vegyen ket: _ számítással ai egyezményben részt nem ve- A szovjet kormány szükséi vő Egyesült Államoknak a gesnck tartja> h részt V0J kezdeményezésére hívták ezen oz értekczleten egy össze Emellett az értekezle ol hatalom • ^ „ összehívása a Szovjetunióval Kinai Népköztórsa8Ó ' es az 1888. évi egyezményt 4 rf_ kormány erre kozva meghívta részt azon az értekezleten, amelynek összehívását 1956. augusztus 16-ra tűzték ki Londonba, „hogy megvizsgálja a csatorna további működésének biztosítására szolgáló intézkedéseket, úgy, amint azt az 1888. október 29-i konvenció szavatolta", A nyugati hatalmak nyilatkozatában megalapozatlan állítások vannak Anglia és Franciaország azt hangoztatja, hogy ennek az értekezletnek a célja olyan intézkedések kidolgozása, amelyek az 1888-as konvenciónak megfelelően biztosítják a csatorna működését. Ez a kitétel nem látszik vilálították össze, hogy a részvevők többsége támogatni fogja A szovjet kormány reméli; hogy az angol kormány nem gördít akadályokat az elé, hogy az említett országok részt ve* gyenek a szóbanforgé értekezz leten, ha azt a maguk számára szükségesnek tartják; A szovjet kormány mint a az Anglia és Franciaország nemzetközi kérdések békés megz által előkészített javaslato- oldásának harcosa, figyelemhez kat. A háromhatalmi nyilat- véve »zt> hogy a küszöbönálló kozat értelmében az értekez- londoni értekezlet alkalmat adz leten való részvételt két is- hat a Szuezi-csatornán való bamérv határozza meg: 1. azoK józás szabadságával összefüggő az országok, amelyek aláír- kérdések rendezéséhez vezető mert3 n' Zt^L^Vl^l ták az 1888.'évi egyezményt, olyan útak-módok megkereséséX Szovjetunió kormánya jet kormány és ugyanig/ ezzel kapcsolatban kijelenti a minden más állam kormánya következőket: előtt, hogy a Szuezi-csatorna A szovjet kormány nem Társaság államosítása semérthet egyet azzal az értéke- miképpen sem hat majd ki léssel, amelyet a három ha- Egyiptom megfelelő nemzet-. tatom nyilatkozata a Szuezi- közi kötelezettségeire és csatorna övezetében uralkodó Egyiptom teljes mértékben helyzetről ad. tartja magát a Szuezi-csator A nyugati hatalmak kor- nán folyó hajózás szabadsámányai, jóllehet elismerik, gához, amelyet az 1888. évi hogy Egyiptomnak, mint tel- egyezmény írt elő. A Szovjetjesen szuverén és független unió kormánya tudomásul államnak, jogában áll a fenn- vette az egyiptomi kormány hatósága alá tartozó vagyont e nyilatkozatát és az a véleállamositani, mégia megpró- ménye, hogy nincs ebben a hálják kétségbevonni az vonatkozásban semmiféle inA Szuezi-csatorna Társaság államosítása valóban egyáltalán nem hatott ki az országok hajóinak a Szuezicsatornán át folyó zavartalan közlekedésére, a Szuezi-csatorna továbbra is ugyanúgy működik, mint államosítás előtt. mert a Szuezi-csatornán való szabad hajózásnak az 1888-as konvencióban leszögezett elve továbbra is sértetlen és ezt az elvet maradéktalanul betartják. Ha azonban az értekezletnek az vol2. azok az országok, amelyek re, amelyek nz új körülménvek „leginkább érdekelve vannak figyelembevételével elfogadha-i a csatorna használatában". tók mind az egyiptomi állam; Mindamellett ez alapelvek mint a többi érdekelt állam réközül egyiket sem tartották szére, a maga részéről elküldi _ be. Az 1888. évi egyezmény képviselőjét az értekezletre. Ma* na a cél ja"" hogy valamilyen részvevői között volt Auszt- gától értetődik, hogy a szovjet formában kísérletet tegyen á ria-Magyarország és Német- kormány részvétele az értekezSzuezi-csatorna Társaság ál- ország is. Ausztria-Magyar- ]eten egyáltalán nem ró a Szov* az lamosítása kérdésének, en- ország jogutóda Ausztria, jetunióra semmiféle olvan körnek az egyiptomi kormány Magyarország, Csehszlovákia, Mtozást, vagy kötelezettségeket,, , . - - - .. ..... 1 r * r 1 Til/fn^nláoln TJrr Alin m nlr lm.. - - V. Ebből látható hogy az által eldöntött kérdésnek a Jugoszlávia. Ez államok kö- ame]yck a három nyugati "hata* egyiptomi kormány mara- felülvizsgálására, ez nyf't zül egyiket sem hívták meg lom augusztus 2-i közös nyilat* déktalanui számol azzal mi- beaVatkozás lenne Egyiptom az értekezletre. Németor- kozatában meghirdetett elvekből lyen nagy jelentőségű a Szu- belügyeibe. Egyiptomnak, szágnak csak egy részét, a - ezi-csatornán folyó hajózás mint szuverén államnak e Német Szövetségi Köztársaszabadsága és alaptalanok társaság államosításához vaazok az aggodalmak, ame- JÓ j0gát semmiféle nemzetságot hívták meg, de nem hívták meg Németország má- , uaijajt KeisegDevonni az voriatuozasuan SCIUIIUICK UI- ,' uarir-n]athaIi a ,,;t.tu„t. részét a Német Demok- Ami 82 értekezlet időpont* egyiptomi kormány lépésé- dok_ a nyugtalanságra annál JJ^gJ"1P<^Stoat TelraUkus KöztáSgot Ezzel »t illeti, a szovjet kormány neik, a Szuezi-csatorna Tar- kevésbé, mert Egyiptomnak, J . Ja már csak azért sem lehet véleménye szerint a jobb elősaság államosításának törvé- amelynek területén a Szuezt- am\k^köte- g őJnTrió értekez' ^vetérteni mert az említett készítés céljából célszerű nyességét. A nyilatkozatban csatorna áthalad, erdeke fű- hogy hogy a szóban forgó értekez- egyetérteni mert aManlMett lenne z[us vé ére ^ nlvnn teltein meaaiertAzetlan ,ódik n Szuezi-csatornán va- lezte magat a Szuezi-csator- letet a Szuezi-csatorna Tár- államok a toDDinei nem ke A„f„,.„.,r„+„+ nán való hajózás szabadsagá- saság fő részvényeseinek, vésbé érdekeltek a Szuezi nak tiszteletben tartására, azt Angliának és Franciaország- csatornán való hajózás sza is elhatározta, hogy kártérí- nak> valamint az 1888. évi badságában. tést fizet a csatorna társaság^™ i folynak vagy amelyek sérthetik Egyiptom szuverén jogait és méltóságát; olyan teljesen megalapozatlan ződik a Szuezi-csatornán vaállítások vannak, hogy ez a ló normális hajózás biztosítótársaság „nemzetközi intéz- sóhoz és legalább olyan mérmény", amelynek státusát tékben képes azt biztosítani, nem változtathatja meg az mint bármely más magánegyiptomi kormány. Ennek részvénytársaság, kapcsán figyelmen kívül részvényeseinek. Sfk -^ta térvrt, hogy a E^»P«Omlépés© teljeseit JOgOS • csatornák aS£l%rZva m7T°aÍ igOZSOgOS kSe aXt az" arab or- tengerszorosok kérdésére vonat- Jogainak tiszteletben tartása Egyiptom szikjából met Ilyen formán Egyiptom tel- Egyesült Nemzetek S^e- szágokat sem, amel^k tere- kozó bármilyen döntésnek fialázó 1866-os eavezménu sz*- lesen 1oeos és igazságos lé- te alapokmányának elveivel, letileg a csatorna közvetlen gyelembe kell vennie azon álla- aes lej lesztése az ídók szellerint lrelZtc^i társaság- S tettTáUalvf fz ^y p- Mert hogyan lehet össze- közelében fekszenek, és ame- mok szuverén jogai tiszteletben menek megfelelően az nak tékinyim tomi területenhúzódó és egyeztetni ezeket a cselekmé- lyéknek életbevágó érdekük tartásának szükségességét, ame- egyenjogúság és az államok * t_A. • . t. i ^i-ó: á/rm rt\7c»lrí^f a? ENSZ tagjainak e kérdés helyes rendezése, lyek területén ezek a tengeri út- belügyeibe való be nem avatEzek az államok: Sziria, Li- vonalak keresztülhaladnak. kozás alapján — az államok Jordá- A fent kifejtettek figyelembe- közötti bizalom megszilárdu. u c • taikban tartózkodnak az ero- nia Szudán, Líbia, Jemen, vételével a Szovjetunió kormá- lasanak, a népek közötti tar* ** szakkal való fenyegetéstől Irak_ Marokkó, Tunisz. Meg nya, mint az 1888-as konvenció ""^ke biztosításának leg* ezt megeiozoieg evuzeaeKi* vagy erőszak alkalmazásatöl kell jegyezni, hogy az arab aláírója, azt tartja, hogy a Szue- ^^ iGltétGle. nem E^jrtom k»ai volt, ég a nemzetközi viszályokat országok többsége szintén 7;.Csntorna hajózási szabadságé- A szovjet kormánynak az békés eszközökkel oldják meg jogutódja az i888-as konven- vaj összefüggő kérdések megvi- a meggyőződése, hogy a fel* A londoni értekezlet összehívása az ENSZ megkerülésével történt és szehívni az értekezletet; A Szovjetunió kormánya kijelenti, hogy határozott hí* ve a nemzetközi feszültség to* vábbi enyhülésének, így a Közel- és Közép-Kelet térségében is. Az a meggyőződése, hogy az államok szuverén J^tUUIIC-iS. CltTLUVVClgL, CIUCIVUI. lUSUllitn. MUftSl-HWM'^l, ainc- • — - — — igazgatósa^'iptom'iak"kezem Jnkájávai nyeket az ENSZ tagjainak e kérdés helyes rendezése, lyek területén ezek a tengeri út- Epeibe való be nem avat* vényeknek és stokásöknak épült csatorna normális mű- azokkal a ^lezetttógeivel, Ezek az áUamok: SzinaJUhogy nemzetközi kapcsoia- bánon, Szaúd-Arábia, Jordá-megfelelően történik. A Szuezi-csatorna Társaság államosításának semmi köze sincs a Szuezi-csatomén lebonyolódó hajózás szabadsága biztosításának kérdéséhez, amelyet az 1888. évi külön konvenció ködésének biztosítását. amelyben főként angol és olymódon hogy ne veszélyezsúlyoz, Jogilag teljeren ^^pSTsaSt tj" ^ " «^a^ására, Egyiptom tol- Jg kormány teljesen m i n Ch aaz egy in tam töreé' ügyeibe valá beavatkozasra megengedhetetlennek tartja • az egylptomi lórve használta fel. azokat az intézkedéseket, nem szolgálhat indokolásul amelyeket az angol és a ahhoz, hogy továbbra is francia kormány mostanában fenntartsák ezt a rendellc- foganatosít és kihívásnak tenes helyzetet. kinti azokat a béke ügyével Nem lehet számításon kí- szem-ben. vül hagyni, hogy a múltban Teljesen világos, hogy ezek hódítások és megszállás útján az intézkedések feltétlenül létrehozott viszonyok ma al- Jogos felháborodást keltenek. nyaknak alárendelt magántársaságot valamiféle nemzetközi szervnek kellene tekinteni, amely biztosítja a hajózás rendjét a Szuezicsatornán. Az egyik, vagy másik állam területén lévő vállalatok tulajdonának államosítása a nai Népköztársaság, Lengyelország, Bulgária, Románia, Burma, Finnország. A tervezett londoni értekezlet tehát a Szuezi-csatorna Társaság részvényeit birtokló országok csoportjának érte„.lujuuua.ia^ üuümusiiasa a reiraiuuun "j"*- ® ,•„„ -„iái kezlete, olyan országok bevonemzetközi jog általánosan kalmatlanok és nem felelnek ^ násával. amelyeket a társaelismert elvei szerint az ille- meg a szuverén és egyenjogú nak Egyiptom, ba f6részvényesei önkényető állam belügye. Minden or- államok együttműködése el- ném a Ezuverendásáért é. ^ válogatta^ ki szágbontosan így fogadta az veinek, az Egyesült Nemze- ^fSi^^XMK toH • utóbbi évtizedek folyamán a tek Szervezete elveinek és CA°10, tobbl nép részéről Uri szuverén államok Számos célkitűzéseinek. Mihelyt Ang- A*?k '8 lia és Franciaország kormá- 82ak°t alkalmazzanak a sanvai akárcsak az Egyesült ^t szuverén jogaival élo AI L^u eliTe- Egyiptommal szemben, elsőAHamok kormánya rtireie- ^ maguknak a nyugati rik az Egyesült Nemzetek hata]makn;fk közel. ég k;jzép. Szervezetének magasrendű érdekeíre mérhetnek elveit és kijelentik, hogy ud- komQ cg vözlik viszonyuk megváltó- -j . ... „^ , Zását azokkal nz országokkal, A Szuezi-csatorna ^lamoaz ENSZ közgyűlése 1952. de- amelyek korábban gyarmati 8Ítósa. nem^ érinti Anglia, cemberében külön határoza- füBB* helyzetben voltak, e Franciaország, az Amerikai • tot hozott arra vonatkozólag, hatalmak toSyltnak nem Egyesült Államok vagy más kodnak, a csatorna mukodéhogy a népeknek jogukban volna^ abto Sályozniok országok népeinek érdekeit, sével osszefuggo kerdeseket áll szabadon rendelkezni ter- az országokat szuve- Csupan a ,volt Szuezi-csator-• mészoti ^cseikkei és ^ erö- ^fo^k Szásában. - Teri A szovjet kormány nem Egekhez jutott, esik el most nézheti szótlanul, hogy a attól a jeihetőségtől, hogv közel- és közép-keleti tér- Egyiptom rovására gazdagodsegben jelenleg mind fe- jók Az olyan kfsérletek, hogy szültebb helyzet alakul kl. erőszakkal állítsák vissza ciót aláíró ottomán biroda- tntásábnn minden körülmények merült vitás kérdéseket bálomnak. között részt kell vennie még ké® úton lehet és kell is ren* Nem hívtak meg az érte- A„sztriánnk, Albániának, Bur- dezni. a néPek jogaival és kezletre olyan, a csatornát mAnnk, Bulgáriának, Magynror- törvényes érdekeivel össz* jelentős mértékben használó pzA„nak, a Német Demokratikus hangban. RemeU, hogy a kortengeri államokat, mint a Kí- Köztársaságnak, Jemennek, Jor- mányok a Szuezi-csatorna dániának, Iraknak, Libanonak, kérdésében is belátásról és Líbiának, Marokkónak, Lengyel- KZéIes látókörről tesznek ta* HK-TV ^ "óságot és tartózkodnak Arábjanak, hzinának, Szudánnak, Tunisznak, Finnországnak, olyan cselekményektől, ameCsehszlovákiának, Jugoszlüviá- lyek nem kívánatos következnak, mények'kel járhatnak. olyan döntését, amely maigántulajdon államosítására vonatkozott, beleértve az olyan magántulajdont li, amelyben külföldi tőke részesedett. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani azt ls, hogy Az értekezletet az Egyesült Nemzetek Szervezetének megkerülésével hívják össze, s ezt a jelenlegi körülmények1 között nem lehet normálisnak tekinteni. Az értekezlet színhelyéül az 1888-as konvencióban résztvevő országok hozzájárulása nélkül Londont jelölték meg, bár, ha az 1888-as konvenció tételeihez ragaszKairóban kell megvitatni. A fentebb kifejtettekkel kapcsolatban a szovjet kormány úgy véli, hogy az említett konferencia sem részvevői összetételénél, sem jellegénél és célkitűzéseinél fogva nem tekinthető olyan nemzetközi értekezletnek, amely forrásaikkal. A közgyűlés felszólította az államokat, tartózkodjanak olyan cselekedetektől, amelyek sértik az államok erre vonatkozó szuverén jogait. Ennélfogva Anglia és Franciaország kor- társaság elvesztett előjogait, , ... szovjet kormány teljesen mányal, amint az ügy a Szu- vagy más cégér alatt kény- teljes jogú döntéseket hozhat ezi-csatorna Társaság jőve- szeri tsék rá Egyiptomra a a Szuezi-csatornára vonatdelmét érintette, durva és in- külföldi tőke uralmát, viládokolatlan nyomáshoz folya- gosan gyarmatosító jellegueK. modtak Egyiptommal szem- A szovjet kormány, híven a ben megtorló gazdasági béke, ;z egyenjogúság és a rendszabályokat foganatos!- más államok belügyeibe való tottak, bejelentték. bogy har- be nem avatkozás politikájáéi készenlétbe helyezik és a hoz, kijelenti, hogy Anglia és Szuezi-csatorna közelében Franciaország vezető köreiösszpontosítják haditengeré- nek említett cselekedetei, a törvényes, Egyiptom szuverén jogaiból fakadó cselekedetnek tartja az egyiptomi kormánynak a Szuezi-csatorna Társaság államosítására vonatkozó határozatát. Anglia és Frar,eiaország kormányai azzal indokolják a Szuezi-csatorna Társaságnak az egyiptomi kormány által kihirdetett államosítása elleszeti erőiket, tartalékosokat amelyeket egyiptomi részről tének keretében mozgósítanak, partraszállást ^„^^^t^égesto. mcg. kozóan. A szovjet kormány azt tartja a legcélszerűbbnek, hogy a nemzetközi jelentőségű tengeri csatornák és tengerszorosok hajózása szabadságának biztosításával összefüggő problémákat az Egyesült Nemzetek Szervezevitassák ~ ' fX w tovább egyáltalán nem mozdíthatják ni fellépésüket, hogy ag- készj'f" k,L InlT él né- eld a nemzetközi feszültség gasztja őket a Szuezi-csator- Francworszag Anglia és né hü]ésé á kö? nán való hajózás szabadságának biztosítása. Ámde az a tény, hogy a volt Szuezi-csatorna Társaság fölötti tulajdonjog az egyiptomi állam kezébe ment át, nem hozott semmiféle változást a Szitfezicsatornán folyó hajózás fennálló rendjében. Az Egyiptomi Köztársaság kormánya augusztus 1-én hihány más nyugati ország sajtójában nagyszabású kamzöti bizalom erősödését. Ami pedig az angol korpány indult, hogy ellenséges rés2éröl q 'Szovjetunió hangulatot szítsanak a fug- . jL . . -• getlen Egyiptom ellen. Amikor az angol és a francia kormány ilyen cseleked"Mint ismeretes. számos nemzetközi jelentőségű fontos tengeri csatorna és tengerszoros van Ha a háromhatalmi nyilatkozat a Szuezicsatorna nemzetközivé tételének problémáját érinti, terMegkezdődött az új tanévet előkészítő országos értekezlet Csütörtökön a Fővárosi mében való nevelése tehát Tanács dísztermében meg- fontos feladatunkká teszi kezdődött az új tanév élőké- olyan közök tatáspolitika k'iszítésével foglalkozó három- alakítását, amely lehetőséget napos országos értekezlet, ad a pedagógusoknak, hogy Az értekezleten megjelent nyugodt légköriben, a bizaKónya Albert oktatásügyi lom és a megértés légköréminiszter, Jóboru Magda, az ben dolgozzanak, képezzék és oktatásügyi miniszter első műveljék magukat. Most érhelyettese, Kiss Gyula okta- kezett el az ideje annak, tásügyi miniszterhelyettes, hogy határozott elvi alapen, Erdei Sándorné, a Pedagógu- következetes, ingadozásmensok Szakszervezetének titká- tes értelmiségi politikát folyra, Gosztonyi János és Va- tassunk, s ennek megfelelően secz Piroska, a DISZ Köz- végezzük kádermunkánkat, a ponti Vezetőségének tagjai. pedagógusok ideológiai és Kónya Albert megnyitó szakmai nevelését és munszavai után Jóboru Magda kakörülményeik további mondott referátumot. Beve- megjavítását. A Központi Vezetőben hangsúlyozta az is- zetőség júliusi határozata kolai oktató-nevelőmunka színvonala, ifjúságunk szellemi, erkölcsi és politikai fejlődése — amelyben természetesen igen fontos szerepet játszanak a tantervek, tankönyvek és az iskolák anyagi ellátottsága is — a pedagógusok kezében van letéve. Ifjúságunk egészséges fejlődése, a szocializmus szellebangsúlyozza az önálló marxista gondolkodásra nevelés jelentőségét, az alkotó viták és e vitában a türelmes, meggyőző érvelésnek és az eszmei harcnak szükségességét. Az oktatásügyi országos értekezlet első napja több hozzászólással ért véget. Az értekez'etet pénteken r-^el folytatják. A révfőhapitányság felhívása kormányának átnyújtott olyan értelmű meghívást illeti, hogy vegyen részt a Szuezi-csatorna kérdéseivel fogtekhez folyamodik, amelyek jaikozó és augusztus 16-án szükségképpen veszélyeztetik Londonban összeülő értekez- egyaránt fontos tengerszoroa béke és a biztonság fenn- leten, a szovjet kormány e sok és csatornák közül, tartását, olyan útra lép, kérdés megvizsgálásánál A szovjet kormány nbból inmészetszerűleg felvetődik az a kérdés, miért éppen a Szuezi-csatornát emelik kl az Az utóbbi hetekben igen gyakoriak a tiltott he'yen | való fürdőzések, a vízi balí esetek és a vízbefúlások. vatalosan kijelentette a szov- amely összeegyeztethetetlen az nem hagyhatja figyelmen kí- dul ki, hogy a nenizciküzi jo- rülése érdekében a révfők?"''ányc,ág f-'h:. a figyelmet hogv foko tan alkalmr.Zi edliarinJ.- «. f,._ - ,,, + +++ , . lyamrendészetl szabályokA lefolytatott vizsgálat hoz minden esetben megállapí- Ezekről a folyamrendés-et tetta, hogy a balesetek a rZuVir„„a ,+ . .a,,"™acs-et fürdőzők gondatlanságából 1 evkirendeltsege:n, az üdülők eredtek. és a vízitelepek gondnokai A további balesetek e'ko- adnak részletes felvilágosítást.