Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

Wntefc, 1956. augusztus 10. Tíz perc beszélgetés egy Algírból jött szegedivel 3 0ELMSGYQR0RSZB6 - HALLLOTTAD? Itthon van a bútorokat. Ott nősült meg, ma3 nálják a nagybirtokosok. ígér­nőgyógyász Berkes Pali öccse gyár lányt vett el jeleségül, aki tek földosztást, de elmaradt. Jo­AlgirbóL ma is kozmetikus. Szóval az- gos az arabok elégedetlensége. - Igazán? - hangzik a cso- ért a kíváncsiság csak elsodorta Ügy fest a dolog, hogy most dálkozó felelet, s o képzelet már az újságírót is hozzájuk érkéz- nagy reformintézkedéseket tesz csapong is: Szegedtől Algír jó ,ük M, Nézzünk a be- a francia kormány. Kell is. messze van, a tengeren túl Aj- fz6,*e£™n£?>lV ¥fí"."1' . AZ AfíÁB0K egyébként nagy rikában. S olt él egy magyar ~ SEMMIFELF. pohtikm nyl- elmaradottságban élnek, azon­latl'.ozatot nexn akarok tenra — ban van köztük orvos, ügyvéd, mondta Berkes Imre magyarul, kitűnő szakmunkás is. .. Persze de enyhén érezhető francia dia- ön ezt az ottani szemmel nézve , Persze; nem olyan csodála* iektussal. - Nézze én visszame- mondom. Lehet, hogy itt más- '< vartdorzászlajának elnyere­hép látják a dolgokat, de hát | Az MDP Csongrád mi­ét ugye kin, élek, látom, hogy ^^^tfP^^™1}*;* vannak iskolák falukban is, de i ******élésen a fiatot ' í tYY £> rrx t'JTro o rnsmolr olontou szegedi ember, 26 éve kint van. Nahát?! tos dolog. Az 1930-as évek kez- „pm „karom, hogy kelte detén a nagy munkanélküliség met,enségem legyen. Á Csongrád megyei Pártbizottság vándorzászlóinak nyertesei A Csongrád megyei Opera­tív Bizottság értékelte a mi­nisztériumi üzemek, helyi­ipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek szocialista munkaversenyben elért fél­évi eredményeit. Az értéke­lés alapján javaslatot terjesz­tett elő, melyik üzemet, vál­lalatot, illetve ksz-t tartja ; méltónak a pártbizottság nem egy szegedit ösztönzött ars ^^ ^ ^ ^ hisőhh megeredt a szava, s ahogy egy messze­magyar nem volt. A termelékenység 6.4 százalékkal haladta meg a tervezettet. A termelékeny­ség alakulását kedvezően be­folyásolta a munkaverseny és a gépkapacitás fokozot­tabb kihasználása. Igen szép eredményeket értek el a mű­szinterv végrehajtása és az újítás bevezetése terén. A kisipari szövetkezetek közül a Sárdorfalvi Vegyes Kisipari Szövetkezet fejlesztés terén ugyancsak szép eredményeket értek eb A megyei párt-végrehajtó bizottság az értékelésnél megállapította, hogy me­gyénkben a felsorolt vállala­tokon kívül számos minisz­tériumi üzem, helyiipari vál­lalat és kisipari szövetkezet ért el kiváló eredményt. Ezek közül a legjobbakat di­csérő oklevéllel jutalmazza. Dicsérő oklevelet kapott keressen boldogulást. Berkes lm­re is igy került először Párizs­de nem jól van.. > Foglalkoztat persze tandíjat i, kell fizetni. j I ^f T?" , , c .' határozatot hozott a vandor­amu csak kevesen bírnak. Szo-. ^^^.^ val én nem tudom, hogy van, A miniS7t,Wumi Ü2Qmck megvitatta s ennek' alapján nyerte el a vándorzászlót. Ez az újszeged! Kendergyár, közül a Szegedi Ruhagyár vagy Hét esztenaeig, ' J 'Szé " é, modern vS. « a gondolat bennünket a fs­amig egy alkalommal Algírba ^ 0(( [erül d az Atlasz bégemmel, hogy hazajövünk került asztalosnak, itt tanulta a tövében a tengerparton. Szegedre. Most már itt is van szakmái Szegetten, de nem bírt <"» o télen hó van lent lehetőség. Szeretnénk nagyon 1 nyerte el a vándorzaszlót. A belőle megélni, s ott kint Algír' J"ben u meiegen süt a hazajönni. De hát van egy jaká- Ruhagyár első félévi terme­ban, ahol akkor nagy kelet, e B " , flm/{ holmijainkat nem tudjuk I lési tervét 103.9 százalékra volt a szakmunkásnak, sikerült nap. Az országban 8 m lhó arab ^^ kM fenk{nek Még teljesítette, ezen belül ­megtelepednie. Évek óta, mint él és csak másfélmillió feher em- vámnk> de fekszünk haza... önálló kisiparos maga> vagy ber. A parasztokat, az arab me- Mi meg várjuk őket. egy segítséggel készíti a hajlított zőgazdasági munkásokat kihasz» M. T, A Vegyipari Technikum ügye A miniszterhelyettes elvtárs válasza lúnlus l'-én a "•Délmfl­gyarország«-ban meg­jelent nyílt levélre a követ­kező tájékoztatást adom. A technikumi oktatási for­ma lényege, hogy meghatá bármilyen iskolatípus kerül teni, amellett, hogy hozzájá­oda — felmerült volna, leg- rul a megye kulturális szín­feljebb nem a VEM, hanem vonalának emeléséhez. Asze­más minisztérium részéről, gedi szülőknek is segítünk, hiszen az épület olyan álla- mert gyermekeik az iskola pótban volt, hogy ott a régi elvégzése után velük marad­rorott létszámban az üzemek viszonyok .között nehéz tett hatnakh^gtt­leendő középvezetőit képez­zék, mégpedig olyan vezető­ket, akik a technológiai fo­lyamatokat jól ismerik és megfelelő elméleti felké­szültséggel rendelkeznek. Feladata továbbá, hogy az üzemek dolgozói közül, akik ezt vállalják, elsősorban esti, vagy levelező tanfolyamokon zuk van volna tanítani. Múlhatatlanul szükséges volt központi fűtés létesítése, tornaterem, szer­tárak és szolgálati lakások építése, valamint a labora­tóriumok korszerűsítése. Ami vitatható, az a laboratóri­umok kb. 300.000 forintja: Ebben az elvtársaknak iga­C nnél fogva olyan kell a Szegedi iskola Vegy­ipari Technikum helyébe, ahol laboratóriumokra szük­ség van és így ez nem vész kárba. Elmondhatom, hogy­ha az Élelmiszeripari, vagy az Egészségügyi Miniszté­rium veszi át, akkor ez a jo­gos kívánság teljesül, nekik ugyanis élelmiszer-vegyészeti technikusok, vagy gyógysze­részek részére a la/boratóri­umok kellenek. Véleményem szerint a beruházási költség egyetlen fillérje sem vész kárba, legfeljebb a költözkö­déssel kapcsolatos többlet­költség merül fel. Meg kell mondanom, ért­hetetlen az elvtársak ragasz­kodása a Vegyipari Techni­kumhoz, véleményem szerint Szeged városnak érdeke, hogy olyan iskolák legyenek vég­helyezése? zett hallgatói nem szélednek A június 6-án megjelent szerte az országban — egy « cikkben Lődi elvtárs részük például Budapestre felveti, hogy nézzük meg, , . „ , Szeged különböző üzemei kerul ~ hanem Szegeden és hány technikust tudnak fog- kornyékén maradnak, eme­lalkoztatni. Egyszerű lett lik a város és környéke kul­képezzenek k.i technikusokat. Az ipari technikumokban fo­lyó oktatás sikere sokban függ attól, hogy az iskola mi­lyen ipari bázisra tud tá­maszkodni, milyen szoros kapcsolatot tud kiépíteni el­sősorban azokkal az üzemek­kel, ahova a végzett hallga­tók kerülni fognak. Az esti és levelező hallgatóknál ls fon­tos követelmény, hogy közel legyen a vállalathoz az is­kola. Ha ezekből az alapvető szempontokból kiindulva vizsgáljuk meg a Szegedi Vegyipari Technikumot, meg kell állapítani, hogy a tech­nikum telepítése helytelen. Szegeden, mint köztudomá­sú, a vegyipar fejlesztése nincs tervbe véve, vegyipari bázisa nincsen. Termelési gyakorlatra a fiatalokat 2— 300 kilométerre kell vinni. Ennélfogva a vegyipari tech­nikus-képzés el van szakítva a gyakorlattól, az üzemtől. Hogy néz ki a tanulók el- Szegeden, amelyeknek jük őket, sok egyéb mellett ahhoz is, hogy a család jö­vedelme ténylegesen emel­kedjen. Tapolcai János, a vegyipari és energia­ügyi miniszter helyettese Lapunk munkatársával a napokban közölte Tombácz Imre elvtárs, a Városi Ta­nács v. b. elnökhelyettese, hogy a Kazincbarcikára he­lyezett Szegedi Irinyi János Vegyipari Technikum isko­laépületében élelmiszer­ipari technikum létesült így a korábban korszerűsí­tett négy laboratóriumban tovább folyik majd a szak­irányú oktatómunka, a négymilliós beruházás sem vész kárba. Az új techni­kumban már a most követ­kező iskolai tanévben meg­kezdődik a tanítás. teljesítette, ezen belül március második dekádjá­nak a kivételével — a fél év folyamán minden dekádter­vet sikeresen teljesített. Tervszerűsége az előirány­zott első negyedévben 96 százalékkal szemben 96.4, a második negyedévben 96 szá­zalékkal szemben 99.5 száza­lék. A termelékenység 1955 első félévéhez viszonyítva 2.8 százalékkal emelkedett. Jelentős mértékben túltel­jesítette a Ruhagyár a terve­zett nyereséget, és nagymér­tékben csökkentette az ön­költséget. A tervezett önkölt­ség nagy része az anyagkölt­ségek és bérköltségek csök­kentéséből származik. Az üzem az első fél év folya­mán műszaki intézkedések­ből több mint 1 millió forint megtakarítást tervezett, ezzel szemben 540 ezer forinttal nagyobb összegű megtakarí­tást ért el a tervezettnél. Eh­hez hozzájárult az, hogy jó újításokat alkalmaztak. Éves vállalását állandóan értékeli az üzem, s a dolgozókat rend­szeresen tájékoztatják a tel­jesítés eredményeiről. A helyiipari vállalatok kö­zül a i : I Hódmezffvásár'ieW Fémipari és Butújavf ó Vállalat nyerte el a vándorzászlót. A Fémipari Vállalat különösen az export tervteljesítésben ért el kiváló eredményeket. Export tervteljesítése az első félévben 1338 százalék. Ugyanakkor export készít­mények után sem minőségi, sem határidős reklamáció P I MMf a szövetkezet első félévi tor­vét 124 százalékra teljesítet­te, ezen belül valamennyi havi tervét 100 százalék fe­lett fejezte be. A lakosság részére 1955 második félévé­vel szemben körülbelül 15 százalékkal emelte a szolgál­tatást, s a falusi vegyesszö­vetkezetek között hosszú Időn keresztül a lakosság igé­nyeinek kielégítése terén a legeredményesebb munkát fejti ki. Nagy gondot fordí­tanak a szövetkezeti tagok nevelésére, a kulturális ne­velőmunkára; Igen jó a kap­csolatuk a községi párt- és tanácsszervekkel. A műszaki Csongrádmegyei Mezőgazda* sági Gépjavító Vállalat, a Szegedi Seprűgyár, a Csöng* rádmegy ei Villanyszerelő Vállalat, a Szegedi Asztalos KSZ és a Szegedi NIVÖ KSZ. A megyei párt-végrehajtó* bizottság vándorzászlói és di* csérő -oklevelei lelkesítsék még jobb munkára a győztes vállalatokat, a többi üzeme* ket pedig serkentsék arra, hogy 1956 második félévében jó munkájukkal elhódíthas* sák a mostani győztesektől a vándorzászlót, vagy pedig ki* érdemeljék a dicsérő okleve­let. Ma az építőipari dolgozók nagygyűlését tartják Szegeden Lapunkban jelentettük már, hogy az MDP Központi Vezetősége nagy jelentőségű júliusi határozatáról nagygytí* léseket rendez a Szeged Városi Párt-végrehajtóbizottság és a Hazafias Népfront szegedi bizottsága. Ma este 6 órakor a Fáklya Mozi kerthelyiségében, rossz idő esetén az Egyetem Ady téri nagytermében az építőipari dolgozók nagygyűlését tartják meg. Előadó: Timár Mátyás elvtárs, a pénzügyiminiszter helyettese. A ksz-ek tagjai és a magánkisiparosok nagygyűlését augusztus 14-én, kedden délután fél 5 órakor rendezik meg a Fáklya Mozi kerthelyiségében. Rossz idő esetén a nagy­gyűlést a Gorkij Kultúrotthonban tartják. Előadó: Aleva elvtárs, az OKISZ elnöke. Az MDP Központi Vezetősége ipari osztályának munkatársa, Cecci elvtárs is részt vesz a nagygyűlésen. 1 * » » • »i — HOLNAP, szombaton — Harangozó Gyula, az este 8 órai kezdettel mutatja Operaház Kossuth-díjas ki­be negyedszer a Móra Ferenc váló táncművésze, megfigye* Szövetkezeti Művelődési Ott- tóként fog részt venni a kö* hon Szigligeti: "Cigány* cí- zel jövőben Genovában meg* mű háromfelvonásos nép- rendezendő balett-fesztiválon, színművét. - A New York-i Filharmó- NYOLCTANTERMES is­nikusok októberben előadják kola épul Kisteleken a volt Kodály Zoltán Psalmus Hun- Piactéren. Az épitkezest jo­garicus című művét, Dimitri vőre fejezik be és több mint Mitropoulos vezényletével. 2 millió forintba kerül. HMMMIMMIIM A TTIT TUDOMÁNYOS ROVATA Öt nap a Cf^lia-TjLizán 2. Tiszabecstől Vásárosnaményig volna ennek pontosan utána­nézni, de elmondhatom így is.- I 1955-ben 79 technikus kö­zül 4 fő, az idén végzett 66 technikus közül 3 fő került Szegedre, vagy környékére. Világos, hogy ez a helyzet tarthatatlan és mindenkép­pen ellentétben van közép­fokú szakmai oktatásunk kö­vetendő irányvonaléval. Eh­hez még talán annyit, hogy a Konzervgyár, n Falemezgyár és a Textil festőgyár stb. ré­szére az Élelmiszeripari és a Könnyűipari Minisztérium a saját technikumain képez ki techn'kusokat. Meg kell ér­terii, hogy az ipari techniku­mok meghatározott ipar­ágakra. néhol meghatározott üzemekre képeznek kusokat. Az elvtársaknak egy kér­désben igazuk van. hogy ezt néhány évvel ezelőtt is látni lehetett, bár néhány évvel ezelőtt bázis Kazincbarcikán nyilván még nem volt. Végül nézzük meg, hogy a technikumra költött 4 millió forinttal mi a helyzet? Az összeg legnagyobb része •— turális színvonalát. Szerin­tem az elvtársaknak olyan is­kolatípusért kellene harcolni, ami Szeged és környéke ipari káderszükségletét elégíti ki. Nem hiszem, hogy a szegedi és Szeged környéki szülők túlságosan örülnének és egyetértenének azzal, hogy 18 éves fiaik, leányaik tőlük 2—300 kilométerre kerülnek. A kazincbarcikai technikum az ország legnagyobb vegy­ipari üzemére épül, tőle kö­rülbelül 50—60 kilométerre épül a még ennél is nagyobb másik vegyipari üzem, ebből kifolyólag világos, hogy az techni- iskolákat is ide kell helyezni. É n azt javaslom Lődi Fe­renc és Sömjén Péter elvtársaknak, ne azon fára­dozzanak, hogy a Szegedi Vegyipari Technikum létjo­gosultságát bizonyítsák, ha­nem velünk együtt azon le­gyenek, hogy Szegedre olyan iskola kerüljön, amely Sze­ged városának jobban meg­felel, Szeged városának és környékének ipari káder­szükségletét ki tudja elégí­Jelentős pillanat! A magyar—szovjet határon állunk. Jó ér­zéssel tölt el bennün­ket, hogy odaát is me­leg érdeklődéssel kí­sérik az expedíció út­ját. Előttünk a sze­retett folyó, a Tisza, kanyargós, sebes medrével, partján a víz fölé nyúló ősi ga­lériaerdővel. A sötét­zöld füzek fölött bolyhos ezüstleveleit rezegteti a rezgő­nyárfa. Ennek a fo­lyónak megzabolázá­sára indult el 110 év­vel ezelőtt (1846. júl. 18.) a magyar Szé­chenyi s az olasz Pa­laeocapa mérnök, az azóta híressé vált szemrevételező útra. Elhangzanak az üd­vözlő beszédek. Dr. Donászy Ernő tudo­mányos kutató, az expedíció vezetője és dr. Kolosvéry Gábor egyetemi tanár, az út tudományos irányító­ja „elfoglalják he­lyeiket", felberreg a két rohamcsónak-mo­tor s az első magyar tiszakutató munkakö­zösség elindul útjára. Kiosztják ' a térkép­vázlatokat, melyekbe mindenki beírhatja följegyzéseit. Lomharöptű, óvatos szürkegémek reb­bennek fel a parton a motor zajára, Vé­dett madarak ezek, mindenütt hozzátar­toznak a táj szépségéhez. A par­tokat összefüggő fűz­rengeteg borítja. Vál­takoznak a meredek, agyagos partok, sima homokzátonyokkal, melyeken zátonyfutó­féle madarak szalad­gálnak. A meredek partókat parti fecs­kék telepei borítják. Mindkét oldalon, szovjet és magyar ol­dalon egyaránt foly­nak a partvédögát építési munkálatok; Szovjet részről a kő­anyagot a nem mesz­sze fekvő beregszászi hegyekből hozzák ide. Feltűnő a partokon a diófák nagy száma. Agaik olykor a folyó­víz fölé nyúlnak. Ne­künk szokatlan ez a látvány. Mondják, hogy Tisza becs—Vá­sárosnamény—Zá­hony közti területen nagyon sok van belő­lük. Ez hazánk egyik legjobb diótermő vi­déke. Nemsokára feltűn­nek a Vihoriát vonalai. A parton a szovjet határőrség fegyverrel tiszteleg nekünk. Jól kivehetők szabad szemmel is a határjelzőkövek. Vö­rös, — illetve fehér­re festett kőoszlopok, rajtuk bádogból a Szovjetunió, emitt a Magyar Népköztársa­ság címere. Milotánál kikötünk s megszemléljük a parterősítési munká­latokat. Az erősítés műkővel történik. Vagy 40 dolgozó lép­csőszerűen ássa ki a földet s hányja lej­jebb s az így fellazí­tott földbe kerülnek az egyes műkődara­bok. A partraszállás­nál alkalom nyílik az ártéri növényzet meg­figyelésére, gyűjté­sére. Az üvegtubusok rovarokkai és egyeb gerinctelen állatokkal telnek meg. Minden begyűjtött növénv, állatfaj fontos most — mondja Kolosváry professzor —, mert ezen a területen nem­igen gyűjtöttek ter­mészetvizsgálóink ez­ideig. Nemsokára elérke­zünk a Túr-csatorna torkolatához. A víz 4 m-es eséssel, zsili­pen keresztül jut a Tiszába. Tarpánái búcsút intünk a szov­jet határőrségnek. A Tarpa vidéki füzes csárdában jól esik a dálutáni sörözés, öt óra tájban virágzani kezd a Tisza, megje­lennek az első hím példányok. A Felső­Tisza mentén későb­ben rajzanak a kéré­szek, nálunk Szegeden már befejeződött ez idei életszakaszuk. A virágzás most meg a szenzáció erejével hat. Többen vannak köztünk, nem. bioló­gusok, akik most lát­ják először ezt a ter­mészeti jelenséget, amely aztán 5 napon keresztül végigkísér bennünket. Az első példányok a gyors, surranó röptű gyur­gyalagok zsákmánya; lesznek, itt az a köz­mondás érvényes: ki korán kel, — a vesz­tébe rohan. Elhaladunk a Túr régi torkolathelye előtt, mely, mér nem látszik a szabályozott mederből. Ott állott egy öreg tölgyfa mel­lett a költő s itt fo­gamzott benne „Ti­sza" című költemé­nye: „... Ott. ahol a kis [Túr siet bélije mint a gyermek anyja [kebelére ..." Az eseményt fatáb­lán némi ákom-bá­kom jelzi. Érdemes volna méltó, bronz relief-fel megörökíte­ni ezt a helyet! Megszámlálhatat­lan kanyarok után ér­kezünk balról a Sza­mos torkolatához. Ezen a szakaszon sok a kanyargós folyok­ra jellemző úgyneve* zett övzátony; Á ho­morú oldalakon a víz sodra aián-ossa a partokat s a dombo­rú oldalakon, a „zug­okban turzásszerű gá­takat épít a folyó. Mielőtt még a gátak rabságba nem törték a Tiszát, sok volt ezen a környéken a motorva, zúgó náda­sokkal, ahol még a régi farkas is otthon­ra lelt. De a szilaj Tiszát egyszerre csak árkolni kezdték s egyre kevesebb lett a vízimadár paradi­csom s a halbő, se­kély, lassú folyású vízrengeteg. Felhatolunk a Sza­mos folyón egy dara­big. Ki is szállunk a iobbparton s gyűjtést rendezünk a fűz-nyár őserdőben. Emtoerma­gass-Sgú csalán és át­hatolhatatlan szeder­inda szövevény s a rengeteg szúnyog azonban csakhamar megfutamít bennün­ket. A Kraszna folyó torkolatán keresztül érkezünk estére Vá­sárosnaményba. Kö­ös vacsora, esti meg­beszélés, tapasztalat­csere után térünk nyugovóra a helyi vízügyigazgatóság ví­zitelepén; CSONGOR GYÖZÖ (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom