Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-10 / 188. szám

Wntefc, 1956. augusztus 10. Tíz perc beszélgetés egy Algírból jött szegedivel 3 0ELMSGYQR0RSZB6 - HALLLOTTAD? Itthon van a bútorokat. Ott nősült meg, ma3 nálják a nagybirtokosok. ígérnőgyógyász Berkes Pali öccse gyár lányt vett el jeleségül, aki tek földosztást, de elmaradt. JoAlgirbóL ma is kozmetikus. Szóval az- gos az arabok elégedetlensége. - Igazán? - hangzik a cso- ért a kíváncsiság csak elsodorta Ügy fest a dolog, hogy most dálkozó felelet, s o képzelet már az újságírót is hozzájuk érkéz- nagy reformintézkedéseket tesz csapong is: Szegedtől Algír jó ,ük M, Nézzünk a be- a francia kormány. Kell is. messze van, a tengeren túl Aj- fz6,*e£™n£?>lV ¥fí"."1' . AZ AfíÁB0K egyébként nagy rikában. S olt él egy magyar ~ SEMMIFELF. pohtikm nyl- elmaradottságban élnek, azonlatl'.ozatot nexn akarok tenra — ban van köztük orvos, ügyvéd, mondta Berkes Imre magyarul, kitűnő szakmunkás is. .. Persze de enyhén érezhető francia dia- ön ezt az ottani szemmel nézve , Persze; nem olyan csodála* iektussal. - Nézze én visszame- mondom. Lehet, hogy itt más- '< vartdorzászlajának elnyerehép látják a dolgokat, de hát | Az MDP Csongrád miét ugye kin, élek, látom, hogy ^^^tfP^^™1}*;* vannak iskolák falukban is, de i ******élésen a fiatot ' í tYY £> rrx t'JTro o rnsmolr olontou szegedi ember, 26 éve kint van. Nahát?! tos dolog. Az 1930-as évek kez- „pm „karom, hogy kelte detén a nagy munkanélküliség met,enségem legyen. Á Csongrád megyei Pártbizottság vándorzászlóinak nyertesei A Csongrád megyei Operatív Bizottság értékelte a minisztériumi üzemek, helyiipari vállalatok és a kisipari szövetkezetek szocialista munkaversenyben elért félévi eredményeit. Az értékelés alapján javaslatot terjesztett elő, melyik üzemet, vállalatot, illetve ksz-t tartja ; méltónak a pártbizottság nem egy szegedit ösztönzött ars ^^ ^ ^ ^ hisőhh megeredt a szava, s ahogy egy messzemagyar nem volt. A termelékenység 6.4 százalékkal haladta meg a tervezettet. A termelékenység alakulását kedvezően befolyásolta a munkaverseny és a gépkapacitás fokozottabb kihasználása. Igen szép eredményeket értek el a műszinterv végrehajtása és az újítás bevezetése terén. A kisipari szövetkezetek közül a Sárdorfalvi Vegyes Kisipari Szövetkezet fejlesztés terén ugyancsak szép eredményeket értek eb A megyei párt-végrehajtó bizottság az értékelésnél megállapította, hogy megyénkben a felsorolt vállalatokon kívül számos minisztériumi üzem, helyiipari vállalat és kisipari szövetkezet ért el kiváló eredményt. Ezek közül a legjobbakat dicsérő oklevéllel jutalmazza. Dicsérő oklevelet kapott keressen boldogulást. Berkes lmre is igy került először Párizsde nem jól van.. > Foglalkoztat persze tandíjat i, kell fizetni. j I ^f T?" , , c .' határozatot hozott a vandoramu csak kevesen bírnak. Szo-. ^^^.^ val én nem tudom, hogy van, A miniS7t,Wumi Ü2Qmck megvitatta s ennek' alapján nyerte el a vándorzászlót. Ez az újszeged! Kendergyár, közül a Szegedi Ruhagyár vagy Hét esztenaeig, ' J 'Szé " é, modern vS. « a gondolat bennünket a fsamig egy alkalommal Algírba ^ 0(( [erül d az Atlasz bégemmel, hogy hazajövünk került asztalosnak, itt tanulta a tövében a tengerparton. Szegedre. Most már itt is van szakmái Szegetten, de nem bírt <"» o télen hó van lent lehetőség. Szeretnénk nagyon 1 nyerte el a vándorzaszlót. A belőle megélni, s ott kint Algír' J"ben u meiegen süt a hazajönni. De hát van egy jaká- Ruhagyár első félévi termeban, ahol akkor nagy kelet, e B " , flm/{ holmijainkat nem tudjuk I lési tervét 103.9 százalékra volt a szakmunkásnak, sikerült nap. Az országban 8 m lhó arab ^^ kM fenk{nek Még teljesítette, ezen belül megtelepednie. Évek óta, mint él és csak másfélmillió feher em- vámnk> de fekszünk haza... önálló kisiparos maga> vagy ber. A parasztokat, az arab me- Mi meg várjuk őket. egy segítséggel készíti a hajlított zőgazdasági munkásokat kihasz» M. T, A Vegyipari Technikum ügye A miniszterhelyettes elvtárs válasza lúnlus l'-én a "•Délmflgyarország«-ban megjelent nyílt levélre a következő tájékoztatást adom. A technikumi oktatási forma lényege, hogy meghatá bármilyen iskolatípus kerül teni, amellett, hogy hozzájáoda — felmerült volna, leg- rul a megye kulturális színfeljebb nem a VEM, hanem vonalának emeléséhez. Aszemás minisztérium részéről, gedi szülőknek is segítünk, hiszen az épület olyan álla- mert gyermekeik az iskola pótban volt, hogy ott a régi elvégzése után velük maradrorott létszámban az üzemek viszonyok .között nehéz tett hatnakh^gttleendő középvezetőit képezzék, mégpedig olyan vezetőket, akik a technológiai folyamatokat jól ismerik és megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkeznek. Feladata továbbá, hogy az üzemek dolgozói közül, akik ezt vállalják, elsősorban esti, vagy levelező tanfolyamokon zuk van volna tanítani. Múlhatatlanul szükséges volt központi fűtés létesítése, tornaterem, szertárak és szolgálati lakások építése, valamint a laboratóriumok korszerűsítése. Ami vitatható, az a laboratóriumok kb. 300.000 forintja: Ebben az elvtársaknak igaC nnél fogva olyan kell a Szegedi iskola Vegyipari Technikum helyébe, ahol laboratóriumokra szükség van és így ez nem vész kárba. Elmondhatom, hogyha az Élelmiszeripari, vagy az Egészségügyi Minisztérium veszi át, akkor ez a jogos kívánság teljesül, nekik ugyanis élelmiszer-vegyészeti technikusok, vagy gyógyszerészek részére a la/boratóriumok kellenek. Véleményem szerint a beruházási költség egyetlen fillérje sem vész kárba, legfeljebb a költözködéssel kapcsolatos többletköltség merül fel. Meg kell mondanom, érthetetlen az elvtársak ragaszkodása a Vegyipari Technikumhoz, véleményem szerint Szeged városnak érdeke, hogy olyan iskolák legyenek véghelyezése? zett hallgatói nem szélednek A június 6-án megjelent szerte az országban — egy « cikkben Lődi elvtárs részük például Budapestre felveti, hogy nézzük meg, , . „ , Szeged különböző üzemei kerul ~ hanem Szegeden és hány technikust tudnak fog- kornyékén maradnak, emelalkoztatni. Egyszerű lett lik a város és környéke kulképezzenek k.i technikusokat. Az ipari technikumokban folyó oktatás sikere sokban függ attól, hogy az iskola milyen ipari bázisra tud támaszkodni, milyen szoros kapcsolatot tud kiépíteni elsősorban azokkal az üzemekkel, ahova a végzett hallgatók kerülni fognak. Az esti és levelező hallgatóknál ls fontos követelmény, hogy közel legyen a vállalathoz az iskola. Ha ezekből az alapvető szempontokból kiindulva vizsgáljuk meg a Szegedi Vegyipari Technikumot, meg kell állapítani, hogy a technikum telepítése helytelen. Szegeden, mint köztudomású, a vegyipar fejlesztése nincs tervbe véve, vegyipari bázisa nincsen. Termelési gyakorlatra a fiatalokat 2— 300 kilométerre kell vinni. Ennélfogva a vegyipari technikus-képzés el van szakítva a gyakorlattól, az üzemtől. Hogy néz ki a tanulók el- Szegeden, amelyeknek jük őket, sok egyéb mellett ahhoz is, hogy a család jövedelme ténylegesen emelkedjen. Tapolcai János, a vegyipari és energiaügyi miniszter helyettese Lapunk munkatársával a napokban közölte Tombácz Imre elvtárs, a Városi Tanács v. b. elnökhelyettese, hogy a Kazincbarcikára helyezett Szegedi Irinyi János Vegyipari Technikum iskolaépületében élelmiszeripari technikum létesült így a korábban korszerűsített négy laboratóriumban tovább folyik majd a szakirányú oktatómunka, a négymilliós beruházás sem vész kárba. Az új technikumban már a most következő iskolai tanévben megkezdődik a tanítás. teljesítette, ezen belül március második dekádjának a kivételével — a fél év folyamán minden dekádtervet sikeresen teljesített. Tervszerűsége az előirányzott első negyedévben 96 százalékkal szemben 96.4, a második negyedévben 96 százalékkal szemben 99.5 százalék. A termelékenység 1955 első félévéhez viszonyítva 2.8 százalékkal emelkedett. Jelentős mértékben túlteljesítette a Ruhagyár a tervezett nyereséget, és nagymértékben csökkentette az önköltséget. A tervezett önköltség nagy része az anyagköltségek és bérköltségek csökkentéséből származik. Az üzem az első fél év folyamán műszaki intézkedésekből több mint 1 millió forint megtakarítást tervezett, ezzel szemben 540 ezer forinttal nagyobb összegű megtakarítást ért el a tervezettnél. Ehhez hozzájárult az, hogy jó újításokat alkalmaztak. Éves vállalását állandóan értékeli az üzem, s a dolgozókat rendszeresen tájékoztatják a teljesítés eredményeiről. A helyiipari vállalatok közül a i : I Hódmezffvásár'ieW Fémipari és Butújavf ó Vállalat nyerte el a vándorzászlót. A Fémipari Vállalat különösen az export tervteljesítésben ért el kiváló eredményeket. Export tervteljesítése az első félévben 1338 százalék. Ugyanakkor export készítmények után sem minőségi, sem határidős reklamáció P I MMf a szövetkezet első félévi torvét 124 százalékra teljesítette, ezen belül valamennyi havi tervét 100 százalék felett fejezte be. A lakosság részére 1955 második félévével szemben körülbelül 15 százalékkal emelte a szolgáltatást, s a falusi vegyesszövetkezetek között hosszú Időn keresztül a lakosság igényeinek kielégítése terén a legeredményesebb munkát fejti ki. Nagy gondot fordítanak a szövetkezeti tagok nevelésére, a kulturális nevelőmunkára; Igen jó a kapcsolatuk a községi párt- és tanácsszervekkel. A műszaki Csongrádmegyei Mezőgazda* sági Gépjavító Vállalat, a Szegedi Seprűgyár, a Csöng* rádmegy ei Villanyszerelő Vállalat, a Szegedi Asztalos KSZ és a Szegedi NIVÖ KSZ. A megyei párt-végrehajtó* bizottság vándorzászlói és di* csérő -oklevelei lelkesítsék még jobb munkára a győztes vállalatokat, a többi üzeme* ket pedig serkentsék arra, hogy 1956 második félévében jó munkájukkal elhódíthas* sák a mostani győztesektől a vándorzászlót, vagy pedig ki* érdemeljék a dicsérő oklevelet. Ma az építőipari dolgozók nagygyűlését tartják Szegeden Lapunkban jelentettük már, hogy az MDP Központi Vezetősége nagy jelentőségű júliusi határozatáról nagygytí* léseket rendez a Szeged Városi Párt-végrehajtóbizottság és a Hazafias Népfront szegedi bizottsága. Ma este 6 órakor a Fáklya Mozi kerthelyiségében, rossz idő esetén az Egyetem Ady téri nagytermében az építőipari dolgozók nagygyűlését tartják meg. Előadó: Timár Mátyás elvtárs, a pénzügyiminiszter helyettese. A ksz-ek tagjai és a magánkisiparosok nagygyűlését augusztus 14-én, kedden délután fél 5 órakor rendezik meg a Fáklya Mozi kerthelyiségében. Rossz idő esetén a nagygyűlést a Gorkij Kultúrotthonban tartják. Előadó: Aleva elvtárs, az OKISZ elnöke. Az MDP Központi Vezetősége ipari osztályának munkatársa, Cecci elvtárs is részt vesz a nagygyűlésen. 1 * » » • »i — HOLNAP, szombaton — Harangozó Gyula, az este 8 órai kezdettel mutatja Operaház Kossuth-díjas kibe negyedszer a Móra Ferenc váló táncművésze, megfigye* Szövetkezeti Művelődési Ott- tóként fog részt venni a kö* hon Szigligeti: "Cigány* cí- zel jövőben Genovában meg* mű háromfelvonásos nép- rendezendő balett-fesztiválon, színművét. - A New York-i Filharmó- NYOLCTANTERMES isnikusok októberben előadják kola épul Kisteleken a volt Kodály Zoltán Psalmus Hun- Piactéren. Az épitkezest jogaricus című művét, Dimitri vőre fejezik be és több mint Mitropoulos vezényletével. 2 millió forintba kerül. HMMMIMMIIM A TTIT TUDOMÁNYOS ROVATA Öt nap a Cf^lia-TjLizán 2. Tiszabecstől Vásárosnaményig volna ennek pontosan utánanézni, de elmondhatom így is.- I 1955-ben 79 technikus közül 4 fő, az idén végzett 66 technikus közül 3 fő került Szegedre, vagy környékére. Világos, hogy ez a helyzet tarthatatlan és mindenképpen ellentétben van középfokú szakmai oktatásunk követendő irányvonaléval. Ehhez még talán annyit, hogy a Konzervgyár, n Falemezgyár és a Textil festőgyár stb. részére az Élelmiszeripari és a Könnyűipari Minisztérium a saját technikumain képez ki techn'kusokat. Meg kell érterii, hogy az ipari technikumok meghatározott iparágakra. néhol meghatározott üzemekre képeznek kusokat. Az elvtársaknak egy kérdésben igazuk van. hogy ezt néhány évvel ezelőtt is látni lehetett, bár néhány évvel ezelőtt bázis Kazincbarcikán nyilván még nem volt. Végül nézzük meg, hogy a technikumra költött 4 millió forinttal mi a helyzet? Az összeg legnagyobb része •— turális színvonalát. Szerintem az elvtársaknak olyan iskolatípusért kellene harcolni, ami Szeged és környéke ipari káderszükségletét elégíti ki. Nem hiszem, hogy a szegedi és Szeged környéki szülők túlságosan örülnének és egyetértenének azzal, hogy 18 éves fiaik, leányaik tőlük 2—300 kilométerre kerülnek. A kazincbarcikai technikum az ország legnagyobb vegyipari üzemére épül, tőle körülbelül 50—60 kilométerre épül a még ennél is nagyobb másik vegyipari üzem, ebből kifolyólag világos, hogy az techni- iskolákat is ide kell helyezni. É

n azt javaslom Lődi Ferenc és Sömjén Péter elvtársaknak, ne azon fáradozzanak, hogy a Szegedi Vegyipari Technikum létjogosultságát bizonyítsák, hanem velünk együtt azon legyenek, hogy Szegedre olyan iskola kerüljön, amely Szeged városának jobban megfelel, Szeged városának és környékének ipari káderszükségletét ki tudja elégíJelentős pillanat! A magyar—szovjet határon állunk. Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy odaát is meleg érdeklődéssel kísérik az expedíció útját. Előttünk a szeretett folyó, a Tisza, kanyargós, sebes medrével, partján a víz fölé nyúló ősi galériaerdővel. A sötétzöld füzek fölött bolyhos ezüstleveleit rezegteti a rezgőnyárfa. Ennek a folyónak megzabolázására indult el 110 évvel ezelőtt (1846. júl. 18.) a magyar Széchenyi s az olasz Palaeocapa mérnök, az azóta híressé vált szemrevételező útra. Elhangzanak az üdvözlő beszédek. Dr. Donászy Ernő tudományos kutató, az expedíció vezetője és dr. Kolosvéry Gábor egyetemi tanár, az út tudományos irányítója „elfoglalják helyeiket", felberreg a két rohamcsónak-motor s az első magyar tiszakutató munkaközösség elindul útjára. Kiosztják ' a térképvázlatokat, melyekbe mindenki beírhatja följegyzéseit. Lomharöptű, óvatos szürkegémek rebbennek fel a parton a motor zajára, Védett madarak ezek, mindenütt hozzátartoznak a táj szépségéhez. A partokat összefüggő fűzrengeteg borítja. Váltakoznak a meredek, agyagos partok, sima homokzátonyokkal, melyeken zátonyfutóféle madarak szaladgálnak. A meredek partókat parti fecskék telepei borítják. Mindkét oldalon, szovjet és magyar oldalon egyaránt folynak a partvédögát építési munkálatok; Szovjet részről a kőanyagot a nem meszsze fekvő beregszászi hegyekből hozzák ide. Feltűnő a partokon a diófák nagy száma. Agaik olykor a folyóvíz fölé nyúlnak. Nekünk szokatlan ez a látvány. Mondják, hogy Tisza becs—Vásárosnamény—Záhony közti területen nagyon sok van belőlük. Ez hazánk egyik legjobb diótermő vidéke. Nemsokára feltűnnek a Vihoriát vonalai. A parton a szovjet határőrség fegyverrel tiszteleg nekünk. Jól kivehetők szabad szemmel is a határjelzőkövek. Vörös, — illetve fehérre festett kőoszlopok, rajtuk bádogból a Szovjetunió, emitt a Magyar Népköztársaság címere. Milotánál kikötünk s megszemléljük a parterősítési munkálatokat. Az erősítés műkővel történik. Vagy 40 dolgozó lépcsőszerűen ássa ki a földet s hányja lejjebb s az így fellazított földbe kerülnek az egyes műkődarabok. A partraszállásnál alkalom nyílik az ártéri növényzet megfigyelésére, gyűjtésére. Az üvegtubusok rovarokkai és egyeb gerinctelen állatokkal telnek meg. Minden begyűjtött növénv, állatfaj fontos most — mondja Kolosváry professzor —, mert ezen a területen nemigen gyűjtöttek természetvizsgálóink ezideig. Nemsokára elérkezünk a Túr-csatorna torkolatához. A víz 4 m-es eséssel, zsilipen keresztül jut a Tiszába. Tarpánái búcsút intünk a szovjet határőrségnek. A Tarpa vidéki füzes csárdában jól esik a dálutáni sörözés, öt óra tájban virágzani kezd a Tisza, megjelennek az első hím példányok. A FelsőTisza mentén későbben rajzanak a kérészek, nálunk Szegeden már befejeződött ez idei életszakaszuk. A virágzás most meg a szenzáció erejével hat. Többen vannak köztünk, nem. biológusok, akik most látják először ezt a természeti jelenséget, amely aztán 5 napon keresztül végigkísér bennünket. Az első példányok a gyors, surranó röptű gyurgyalagok zsákmánya; lesznek, itt az a közmondás érvényes: ki korán kel, — a vesztébe rohan. Elhaladunk a Túr régi torkolathelye előtt, mely, mér nem látszik a szabályozott mederből. Ott állott egy öreg tölgyfa mellett a költő s itt fogamzott benne „Tisza" című költeménye: „... Ott. ahol a kis [Túr siet bélije mint a gyermek anyja [kebelére ..." Az eseményt fatáblán némi ákom-bákom jelzi. Érdemes volna méltó, bronz relief-fel megörökíteni ezt a helyet! Megszámlálhatatlan kanyarok után érkezünk balról a Szamos torkolatához. Ezen a szakaszon sok a kanyargós folyokra jellemző úgyneve* zett övzátony; Á homorú oldalakon a víz sodra aián-ossa a partokat s a domború oldalakon, a „zugokban turzásszerű gátakat épít a folyó. Mielőtt még a gátak rabságba nem törték a Tiszát, sok volt ezen a környéken a motorva, zúgó nádasokkal, ahol még a régi farkas is otthonra lelt. De a szilaj Tiszát egyszerre csak árkolni kezdték s egyre kevesebb lett a vízimadár paradicsom s a halbő, sekély, lassú folyású vízrengeteg. Felhatolunk a Szamos folyón egy darabig. Ki is szállunk a iobbparton s gyűjtést rendezünk a fűz-nyár őserdőben. Emtoermagass-Sgú csalán és áthatolhatatlan szederinda szövevény s a rengeteg szúnyog azonban csakhamar megfutamít bennünket. A Kraszna folyó torkolatán keresztül érkezünk estére Vásárosnaményba. Köös vacsora, esti megbeszélés, tapasztalatcsere után térünk nyugovóra a helyi vízügyigazgatóság vízitelepén; CSONGOR GYÖZÖ (Folytatjuk)