Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-07 / 185. szám
OELMIlSTIKRORSZaO Mi történt a külpolitikában ? A bagdadi szövetséghez tartozó Irak kormánya is helyesli a Szuezi-csatorna Társaság államosítását Kedd, 1956. augusztus 1. Pár télét A SZUEZI-CSATORNA TARSASAG államosítását követő fejleményeik ezekben a napokban is változatlanul a külpolitika legnagyobb érdeklődését kiváltó eseményei. Azóta, hogy Nasszer egyiptomi elnök július 26-án bejelentette a Szuezi-csatorna Társaság államosítását, lezajlott Londonban a három nyugati külügyminiszter ötnapos értekezlete, amelynek befejeztével Selwyn Lloyd, Dulles és Pineau abban állapodott meg, hogy e hó 16-ra 24 ország részvételével Londonba értekezletet hívnaík össze, amely foglalkozni fog a Szuezi-csatorna Társaság államosításával kapcsolatos kérdésekkel. A meghívott országok között szerepelnek az 1888. évi konstantinápolyi konferencián részt vett államok.' (Ezen értekezlet részvevői fektették le a Szuezi-csatorna használatával kapcsolatos rendelkezéseket), vagyis: Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Törökország, Anglia és Oroszország, továbbá Egyiptom, (amely 1888-iban a török birodalom része vollt), valamint az alább felsorolt országok, amelyek a nyugati külügyminiszterek nyilatkozata szerint nagymértékben érdekeltek a Szuezi-csatorna használatában: Ausztrália. Ceylon, Dánia, Etiópia, Nyugat-Németország, Görögország, India, Indonézia, Irak, Japán, XJj-Zéland, Norvégia, Pakisztán, Portugália, Svédország és az Egyesült Államok. Az értekezletre szóló meghívókat az angol kormány küldte szét és több, felsorolt ország kormánya mór közölte, hogy részt vesz az értekezleten. Egyiptom kormánya még nem döntött részvételét illetően.Az angol és francia sajtó legtöbb lapja az elmúlt hét végén továbbra is azon a véleményen volt, hogy a nyugati hatalmaknak „határozott lépéseket." kell tenniük közép-keleti érdekeik megvédésére. Erzsébet angol királynő az elmúlt hét csütörtökén rendeletileg hatalmazta fel kormányát, hogy tartalékosokat hívjon be, a londoni rádió katonai hírmagyarázója pedig a földközi-tengeri angol hajóhad parancsnokának intézkedéseiről számolt be, melynek értelmében egyes hadihajók új állomáshelyre indulnák a Szuezi-csatornától északra délre. és A kollektív vezetés az alapja Kisteleken ís az eredményes pártmunkának A londoni értekezletről kiadott nyilatkozatban a nyugati hatalmak még egységesen foglaltak állást az egyiptomi kormány lépéseivel kapcsolatban, leszögezve, hogy elismerik az egyiptomi kormánynak sajat politikai fennhatósága alatt álló tulajdon államosításához való jogát, amelyhez nem fűződik nemzetközi érdek, elítélik azonban a viziút „önkényes és egyoldalú lefoglalását". Dulles amerikai külügyminiszter pénteki televíziós beszéde során azonban helytelenítette az angol és a francia kormány erőszakos lépésekre vonatkozó elhatározását, mivel a kilátásba helyezett angol és francia lépések ellentétben álltak volna az ENSZ alapokmányával és széleskörű ellenségeskedéseiket válthattak volna ki. Ugyancsak ellentétes az amerikai álláspont az angol és francia felfogással szemben a Szuezi-csatorna használatáért járó díjak kérdésében is: az Egyesült Államok kormánya hozzájárult, hogy a Szuezi-csatornán atmeno amerikai hajók az egyiptomi kormányunk fizessék ki az előírt díjákat, kikötve, hogy „ezt tiltakozva és a későbbi kártérítési jog fenntartása mellett teszik". A Franc-Tireur című francia lap szerint az Egyesült Államok kormányának ezen intézkedése az első szakadás a londoni háromhatalmi frontban. „Az illetékek fizetése tárgyában elfoglalt amerikai álláspont a fenntartások ellenére lényegében Nasszer erőszakos lépésének de facto elismerése" — állapítja meg a lap. Az angol és a francia állásfoglalással szemben az arab országok egységesen Naszszer mellett foglalnak állást. Legutóbb Irak kormányának elnöke, Nuri el Szaid jelentette ki, hogy országa helyesli Nasszer lépését, a Szuezi-csatorna Társaság államosítását. Irák állásfoglalása azért is nagy jelentőségű, mert egyetlen arab állam, amely tagja a bagdadi szövetségnek. Ez a szövetség, mint ismeretes, Anglia vezetésével jött létre és feladata, hogy megvédje a nyugati hatalmaik közép-keleti érdekeit. Alapos munkát végzett a Saegedi Járási Párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülése. Feltárta a Kisteleki Pártbizottság munkájában lévő fogyatékosságokat, rámutatott az eredményekre és megmutatta, milyen úton kell tovább mennie, ha a XX. kongresszus szellemóban és a Központi Vezetőség júiiu. oktatási évben, továbbá agitálni se nagyon mennek a tagok az egyéni gazdálkodók közé. Nyilván hozzájárult ez ahhoz, hogy a tsz gazdaságilag nem a legjobban áll és társ hibáit. Ezeknek a bírá-i latoknak köszönhető, hogy felismerte, mennyire' rossz módszerekkel dolgozott idáig es megígérte, hogy gyökeresen változtat magatartásán. nincs vonzó hatással a dolgozó parasztokra. « , Elismerte, hoev ^^lai»zervezet titkára ré- még most is a lényegében XX. kon g-i rozat alapján akar munkálkodni. Nagyon komolyan változtatniok kell munkamódszerükön a kisteleki elvtársaknak, mert eddig — mint ahogy Tóth Mihály, a községi pártHétfőn folytatták a szovjet—japán tárgyalásokat Moszkva: Á szovjet kül-i ügyminisztériumban augusztus 6-án folytatták a tárgyalásokat a Szovjetunió és Japán kapcsolatainak rendezéséről, Ez volt a harmadik ülés. A hétfői ülésen tovább folytatták az eszmecserét a Szovjetunió és Japán viszonyának rendezésével összefüggő kérdésekről. A japán és a szovjet külügyminiszter kifejtette országa álláspontját a területi kérdésről. A legközelebbi ülést augusztus 8-án tartjáik. • A Pravda "Megfigyelő* aláírással cikket közöl a szovjet—japán tárgyalásokról, amelyek négyhónapos szünet után július 31-én Moszkvában újból megkezdődtek és amelyek célja rendezni a két állam közötti viszonyt. A Pravda cikke hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió és Japán viszonyának rendezése utat nyit a széleskörű gazdasági együttműködés előtt, ami különösen nagy jelentőségű Japán számára. Á cikk rámutat, hogy a két ország közötti kereskedelem széleskörű fejlődésének igen kedvező feltételei vannak és elemzi azokat. A Szovjetunió feltételezi — írja —, hogy a. legközelebbi öt év alatt a két ország közötti évi áruforgalom elérheti a minimális egymilliárd rubelt. A továbbiakban a Pravda cikke arról ír, hogy a japán sajtóban megjelent közlemények tanúsága szerint még mindig vannak akadályai a szovjet—japán viszony teljes rendezésének. Ilyen akadályt jelentenek például az alaptalan japán területi igények. A cikk ezután utal az 1943-as kairói és az 1945-ös potsdami nyilatkozatra, amelyek meghatározták a területi kérdés megoldásának feltételeit. Ezeket az 1945. szeptember 2-i fegyverletételi okmányban Japán fenntartás nélkül elfogadta. A Pravda utal még más okmányokra is, amelyek alapján lezártnak tekinthető a területi kérdés. Ennek ellenére a Szovjetunió békeszerető politikájából kiindulva, hajlandónak mutatkozott átadni bizonyos feltételekkel Japánnak a Habomai-szigeteket és a Szikotan-szigetet, hogy elébemenjen Japánnak. Magától értetődik, hogy a szovjet félnek ez az engedménye csak a kapcsolatok teljes rendezése, azaz a szovjet—japán békeszerződés megkötése e§etén hajtható végre. A japán lapok kommentárjai és a japán félnek a moszkvai tárgyalásokon is kifejezésre juttatott álláspontja mutatja, hogy Japán helytelenül fogja fel és nem értékeli a Szovjetuniónak ezt a nagylelkű lépését, Üjból felvetette a területi kérdést és most azt követeli, hogy adják át Japánnak a Szovjetunióhoz tartozó Kurili-szigetek elszakíthatatlan alkotórészét képező Kunasir és Iturup szigetét, A Pravda hangsúlyozza, a szovjet fél úgy véli, hogy a területi kérdés, amelyet Japán képviselői a jelenlegi tárgyalásokon ismét megpróbálnak felvetni, véglegesen eldőlt és erről a kérdésről a további viták nem lehetnek termékenyek. A cikk foglalkozik még a Szovjetunióban háborús bűneikért elítélt japán alattvalók hazatérése körül a japán sajtóban ártó szándékkal csapott lármával, majd befejezésül a Moszkvában folytatódó szovjet—japán tárgyalásokról megállapítja: "Kétségtelen, hogy ha a felekben megvan a jóakarat és az öszszes rendezetlen kérdések megoldására irányuló őszinte törekvés, a moszkvai tárgyalások a két szomszédos ország közötti viszony rendezésére vezetnek*, Hírek a Szuezi-csatorna Társaság államosításával kapcsolatban Kairó: Az Associated Press hírügynökség tájékozott amerikai forrásra hivatkozva azt írja, hogy az egyiptomiak átengedik a Szuezi-csatornán az Izraelbe irányított nem katonai szállítmányokat. A hírügynökség egy másik értesülése szerint a legutóbadatok arról tanúskodnak, hogy az államosítás óta növekedett a csatornán áthaladt hajók száma, illetve űrtartalma. * London: A Hindustan Times című indiai lap azt írja, hogy India „nem tenné okosan, ha részt venne a londoni értekezleten, amennyiben az értekezletnek az a célja, hogy nemzetközi támogatást biztosítson az Egyiptomra gyakorlandó nyomáshoz". » A kairói rádió közölte, hogy az egyiptomi kormány — tekintettel a nyugati hatalmak magatartására — tartalékosokat hív be. Ezenkívül fiatalokat képeznek ki, hogy előkészítsék őket a fegyveres ellenállásra. A fiatalok kiképzését külön e célra létesített táborokban folytatják. « A szíriai kőolajmunkások szakszervezetének elnöke — a londoni rádió értesülése szerint — kijelentette, b°gy ha az imperialista államoK lépést tesznek Egyiptom éllen, a szíriai szervezett munkások azonnal el fogják zárni a Szírián átfutó olajvezetéket. Washington: A Reuteriroda közli,, hogy McCarthy szenátor vasárnap televíziós interjút adott. Ebben katonai lépéseket sürgetett Egyiptom ellen, hogy „megdöntsék Nasszer hatalmát a Szuezicsatorna felett". A szenátor szerint az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak „feltétlenül hadihajókat kell kivezényelnie a kikötő és a csatorna megtisztitására, valamint annak biztosítására, hogy ugyanolyan szabadon használhassák a csatornát, mint korábban". 18-21-i ülésén hozott ható- Sfgefi' ktobotrányokat okoz, resszus előtti módszerekkel lossegre vo^ák. éven vett™Í2lS ™ Ezek a bajok nem azért biralta. Belátta, hogy helytetortentek meg, mintha a ve- len minden apró-cseprő üeyzető kommunisták képzettle- be beavatkoznia olyan nek lennének, vagy nem ta- ügyeikbe is, ami a' tanácsra bizottság titkára el is is- nulmányozták volna a XX. tartozik. Belátta hogy a pártmerte — kongresszus anyagát. A hi- bizottság tagjainai: az irábák oka — ezt hangsúlyozni nyitás, az ellenőrzés a polikell — hogy a kollektív ve- tikai nevelőmunka a legfőbb zetést nem tudta a mai napig feladata. Ezért mindeneksem megvalósítani a községi előtt a párt-végrehajtóbizottpártibizottság, s emiatt a fel- ságban szükséges jobban adatok végrehajtásában nem ' " képes támaszkodni a tömegszervezetekre, a széles dolgozó tömegekre. Tóth Mihály elvtárs magatartásában, beszédmodorában van bizonyos keveset tettek a kollektív vezetés megerősítéséért, a lakossággal, különösen a tanyán lakó dolgozó parasztokkal való kapcsolat szilárdításáért. Azok a kommunisták, akik kint a helyszínen tanulmányozták a pártpolitikai helyzetet, egyöntetűen megálla- katonás, illetve gúnyos vonás, pítottak: Kisteleken — 'bár amit nemhogy a pártonkívüli Párt-végrehajtóbizottság liek, de a párttagok sem sze kéthetenkent megtartja üléseit, s ezeken az üléseken előre meghatározott napirendi pontok szerepelnek — nem érvényesül eléggé a végrehajtóbizottság tagjainak javaslata a határozatok megretnek. Többen elmondották, hogy azért nem mennek el a taggyűlésre, mert amikor szóvá tették a hibákat, beléjük fojtották a szót. A pártvb. egyes tagjai hasonló okok miatt nem fejtük ki véleméhozataIában. Legtöbb esetben nyüket, mielőtt döntenének Tóth Mihály elvtárs szava a döntő, s ez károsan hat ki a pártmunka egészére, az égetően fontos feladatok végrehajtására is. Károsan hat ki azért, mert az ilyen légkörben nem nevelődik a pártbizottság minden tagja, nem törekednek jcbbnál-joibb javaslatokra és a nagyobb felelősség vállalására. Egyenesen következett ebből a helyzetből, hogy a párt-végrehajtóbizottság tagjai között is hiányzik az egység, nem is beszélve az egyébként hatalmas erőt képviselő tagságról. Üléseiken, értekezleteken nem azon vitatkoznak elsősorban, hogyan lehet a tsz-mozgalmat fellendíteni, a betakarítást, a begyűjtést gyorsítani, hanem olyan személyi ügyeken, hogy például a földművesszövetkezetből, a tanács apparátusból kiket váltsanak le, vagy kiket állítsanak oda be. Mintha a községi pártbizottság nem a termelési, az állami feladatok jó végrehajtását segítő harci szervezet lenne, hanem holmi állásközvetítő hivatal! Ugyanakkor a fő feladattal — a meglévő tsz erősítésével és újak szervezésé-_ vei — csak nagyon kevesen r törődnek, hiszen sok a sértő- 1 döttség, a személyeskedés. A párt-végrehajtóbizotts áginak van ugyan munkaterve a tszmozgalom fejlesztésére, de ezt a tervet nem hajtotta végre: több mint két hónap óta teljesen szünetel az ilyen irányú politikai felvilágosító munka. De korábban is csak a község belterületére gondoltak. ahol fuvarozás, fizetéses állás, kisebb-nagyabb spekuláció stb. miatt, alig volt eredménye a tsz-agitációnak. Ugyanakkor sem a népnevelők, sem a vezetők megosztani a munkát, jobban bízni az elvtársak erejében, tudásában és neki keli legtöbb segítséget nyújtani a bátor bírálat és önbírálat légkörének kialakításához. Ez elengedhetetlen feltétele, hogy egységessé kovácsolódjék a pártbizottság, hogy a legszélesebb demokrácia érvényesüljön mind a pártban, mind az állami életben. Természetesen ez a demokrácia nem vonatkozhat az ellenséges elemekre, akik jelenleg Is rágalmazzák a pártot és izgatnak rendszerűink ellen. Ma még sok mende-monda járja a községben, amely nagy részben a pártbizottság tekintélyének lejáratására irányul. Ennek elejét lehet venni, de csak úgy, ha a pártvezetőség mindenről — az úgynevezett kényes kérdésekről is — tájékoztatja a tagságot, s ha őszintén törekszik a hibák felszámolására. A kommunisták, a népnevelők csak akkor tudják viszszaverni a rágalmalkat, ha birtokában vannak a teljes igazságnak. A község dolgozóinak bizalmát kell növelni — ez a legfontosabb. A következő lépés pedig a politikai tömegmunka megszerve-' zése és állandósítása, súllyal a tanyai lakosság körében, hiszen ott nagyon sokan élnek olyan emberek, akik rokonszenveznek a közös gazdálkodás gondolatával, csak bátorítani kell őket. Nem baj, ha egyelőre nem termelőszöHelyrehozhataitlanok-e ezek vetkezetet, hanem alacsoegy-egy kérdésiben. Csak egyetlen példa: a végrehajtóbizottság ülésén valaki azt indítványozta, hogy a tanács dolgozói is segítsenek a cséplőgépekhez kijuttatni az újságokat, vagyis amikor ellenőrizni mennek, vigyék magukkal. Tóth Mihály elvtárs azt mondotta: Nem, ezért egyedül a gépállomás a felelős. A többség'nem értett ezzel egyet, vagy hallgatott, mégis ügy történt, ahogy a titkár akarta. A cséplőmunkásck persze azóta is zúgnak, hogy megrendelték, de nemigen kapják meg idejében az újságot. Teljesen világos: a kollektív vezetés éivényésüléséhez az is szükséges, hogy a hozott határozatok a vezetőség tagjai többségének javaslatán alapuljanak, azokon a javaslatokon, amelyek kifejezésre juttatják a dolgozó emberek érdekeit. a hibák? Szó sincs róla. Igen nagy eredmény az, hogy a legutóbbi időben a párttagok már meg merték mondani és ezután még bátrabban megmondják Tóth Mihály eivnyabb típusú csoportot akarnak alakítani, mert az a fontos, hogy saját tapasztalatukból ismerjék meg lépésről lépésre a szövetkezés előnyeit. N. I, Még van ilyen] Ha az intézkedés nem ful e! az illetékesekhez... J úlius 6-án a Délmagyar- vezetőivel, országban vezércikk io é.takkoi o?, nem mentek hl a tanyav:lágba, ahol még szinte érintetlen területek vannak. A törnegszervezeteknelk igyekszik segítséget nyújtani a községi pártbizottság. A végrehajtóbizottság tagjai egyenkint felelősek az alapszervezetek, a tanács, a DISZ, az MNDSZ stb. munkájáért. Részt vesznek ezek értekezletein, buzdítják őket, s vezetőiket beszámoltatják. A Felszabadulás Tsz pártszervezetével azonban keveset törődnek, jóllehet itt működik leggyengébben a vezetőség. Rendszertelenek a vezetőségi ülések és a taggyűlesek, nem beszélgettek még a kommunista tsz-tagokkal arról, hogy hol akarnak tanulni a jövő olkík ezért az országban vezércikk je- évekkel ezelőtt kiadott bülent meg a szegedi járás be— rokratikus intézkedéshez targyűjtési problémáiról, a citofc tolták magukat. Vagyis sok többek között szóvá tette, helyen nem engedték meg a hogy számos vidéki terménu- , , . , . raktárban még mindig nagy- dol°ozo Parasztoknak, hogy mértékben akadályozza a zsákolják be gabonágyors gabonaátvételt az, hogy jukat a raktárba, azért, hogy azt az egyéni gazdát, aki sa- ne kelljen a bejelentéssel kapr'SuS^Í ^ ^^éciót elha10 perces munkáról is van veQ'ezniok- A Terményforgalszó, be kell jelenteni az mi Vállalat vezetősége dzonSZTK-nak. ban, ha késve is, most már . ^ ikerről szóló részével jóvá tette ezt a mulasztását, IZ^al^S* * ° ** let írt szerkesztőségünkhöz, KorLevel°en értesítette a raikmelyben Szántai Tibor elv- tárak vezetőit, hogy nyugodtárs ügyvezető-megbízott köz- tan vegyék igénybe a dolgoli, hogy a cikkben említett zó parasztok segítségét a tor* dolgozó parasztok által vég- mény-ávételnél. Most már zett munlka nem folyamatos nem kell bejelenteni őket az munkaviszony, ezért nem esik SZTK-ba. biztosítás alá, vagyis az SZTK nem tart igényt biztosítási járulékra. A Terményforgalmi Vállalat vezetőségét erről már korábban értesítette az SZTK. Az értesítést azonban a vállalat vezetősége nem közölte a terményraktárak — Az Attila utca 3. szám alatti ház lakóbizottsága a múlt szombaton gyermekdélutánt rendezett a ház udvarán. A bájos műsorban szavalatokkal, táncokkal és kis színdarabbal léptek fel a ház gyerekei,