Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-07 / 185. szám

Kedd, 1956. augusztus 7. 3 OELMlOYlRöüSZÍtj 66 „Hz önök sikerei a mi sikereink is... A temesvári tanácselnök látogatása Szegeden A vasárnap rendezett temesvári-szegedi futball-mérkőzésre városunkba ér­kezett Temesvár népi tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke Botezatu Vasi le elv­társ is Háttőn vendégül látta őt és Radu Petrut a jutball-szakosztalyelnoket Denes Leó elvtárs a Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke A megbeszeles végen Botezatu Vasile elvtárs nyilatkozatot adott a »Délmagyarorszag«-nak. A nyilatkozat a következőképpen hangzik: ^Válaszolva Szeged Város Tanácsa és a Haladás Sportkör meghívására, liogy a te­mesvári diákok »Stiinta« csapata és a Ha­ladás között futballmérkőzést rendezzünk azon célból, hogy erősítsük a népeink kö­zötti barátságot, elmondhatom, hogy nagy örömmel jöttünk a maguk csodálatos váro­sába. Abban a fogadtatásban, amelyet ré­szünkre rendeztek, megmutatkozott az a megbonthatatlan barátság, amely népein­ket egy közös cél, a szocializmus építése ér­dekében összefogja. Mi figyelemmel kísértük és jól ismerjük a magyar nép hatalmas sikereit, amelye­ket a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével elértek. Az önök sikerei a mi sikereink es egyben a béke, a demokrácia és a szocia­lizmus egész frontjának a sikerei is. Szeged igen kellemes benyomást keltett bennünk. Festményi az elhelyezkedése a Tisza mellett, épületei, parkjai és virág­kertjei igazán szépek. Az a hatalmas tö­megű árucikk, amelyet az üzletekben látni lehet, azt bizonyítja, hogy a pártnak és a kormánynak egyaránt fő feladata, hogy mindenekelőtt az életszínvonal emelkedé­sét biztosítsa. A tegnapi futballmérkőzés arra a meg­győződésre juttatott minket, hogy az önök közönsége és játékosai egyaránt mély tár­gyilagossággal ítélik meg a helyzetet. Őszintén kívánjuk, hogy hasonló találkozá­sokra minden esztendőben sor kerülhessen közöttünk. Azt kívánjuk Szeged polgárainak, hogy újabb sikereket és sok boldogságot érjenek el az új élet felépítése és a béke megvédése terén«. A Minisztertanács határozata A Minisztertanács határo­zatot hozott a mezőgazdaság­fejlesztési járulélc újabb sza­bályozásáról szóló miniszter­tanácsi határozat végrehajtá­sának felfüggesztéséről. E szerint azokkal a mezőgaz­daságfejlesztési járulék fize­tésére kötelezettekkel szem­ben, akilket a felülvizsgáló bi­zottság középparasztnak mi­nősít, az említett határozat végrehajtását 1956. január 1. napjától kezdődő hatállyal fel kell függeszteni. Altalános jövedelemadójukat a földte­rületük nagyságának megfe­lelő dolgozó paraszti birtok­csoportra érvényes adótételek alkalmazásával kell kivetni. Adóhátralékaikat felül kell vizsgálni, s azokból a mező­gazdaságfejlesztési járulék címén fennálló hátralékot tel­jes egészében, az együttesen kezelt adóból fennálló hátra­lékot pedig a kulákterhelés­ből származó összeg erejéig törölni kell. Szeged dolgozói a Központi Vezetőség határozatáról Még főbb és olcsóbb fonalat akarunk gyártani!" Augusztus 19—20-án lesz a szegedi ünnepi vásár Nagy áruválaszték — Vtamási kedvezmények ' Augusztus 19—20-án ismét megrendezik az immár ha­gyományossá vált szegedi ünnepi vásárt. A vásárban az elárusítók részére mintegy 3 Az ünnepi vásár alikalmá­val gazdag kulturális és sport­műsor szórakoztatja a kö­zönséget. A szegedi színház 18-án este a Csárdáskirály­ezer folyóméter sátorpavilont nő-t, 19-én a Leanyvásár-t és biztosítanak a Széchenyi té- 20-án a Bank bán-t mutatja ren, a Mikszáth Kálmán ut- be Jo idő eseten azujsze­cában és a Marx téren, ahol gedi szabadtéri színpadon, a termelőszövetkezetek zöld- ha pedig kedv^otlen az ^do­ség- és gyümölcs-bemutatója járás, a színház épületében, és árusítása lesz. Két halász- A sportműsorok kereteben csárda is lesz a vásáron és a atlétikai, súlyemelő, ökolyi­földművesszövetkezetek spe- vo tenisz, vízilabda labda­cialitásaikkal állnak a közön- rugó, röplabda, kézilabda es ség elé A tanács épületével kajakverseny lesz. szemben keleti édességek és A tanács előtt felépítendő borkóstoló pavilon lesz. színpadról térzene és ruhabe­A Marx téren a különféle mutató szórakoztatja majd a gyümölcs- és zöldségkiállítá- közönséget, a Bartók Béla sok mellett mezőgazdasági (Valéria) téren pedig mutat­gópbemutató és kiállítás is lesz A vásárban bútorteiállí­tás is látható majd. Ékszer, edény, sportszer, játék, koz­metikai cikkeket, valamint képzőművészeti műtárgyakat menetkedvezmenyt biztosit állítanak ki A vásár árutom- az erdeklodoknetk, autobu­boláián többek között egy szon 25 százalékos kedvez­mXeXárt és egy háló- ménnyel adják a vásárra uta­szobabútort sorsolnak ki. zóknák a jegyet. Válaszoljak az illetékesek ' A Délmagyarország július megjelenése után 10 nappal 17-i számában „Két kérdés a történt ez A szerk) Erről a FÜRFÁ-hoz lemezhulladék diszpozíció kikuldésevel a ügyben" címmel megjelent Falemezgyái: értesítést ka­cikkel kapcsolatban az aláb- patt. Ügy véljük, hogy ennél biakat közöljük: a kérdésnél csttfán félreér­Az elvtársaknak a gazda- tesről van szó. ványosck1 lesznek. 20-án sétahajó indul a Ti­szán, Száz kilométeres körzeten belül a vasút 50 százalékos Nagy sikerrel szerepéli Szegeden a Vasas művészegyüttes Nagy sikerrel szerepelt vá­rosunkban a Budapesti Va­sas Szakszervezet 200 tagú művészegyüttese szombaton este az újszegedi szabadtéri színpadon. Fellépésüket nagy érdeklődés előzte meg, s amint bemutatott műsoruk­ból láthattuk, ezt az érdek­lődést megérdemelték. Műsorukat tizenöt számból sét említhetjük meg. Egyik­másik szólista művészi ké­pességét meghaladó opera­részlet bemutatására vállal­kozott. Különösen kiütközött ez Santuzza áriájának (Mas­cagni: Paraszbecsület) és a Virágáriának (Bizet: Carmen) bemutatásában. Ez azonban csak egy igen halvány árnyék, mert az állították össze: zenekari együttes egész műsora igé­műveket, népi táncokat, ope- nyes, nagyszerű és művészi, rarészleteket és egy táncjáté­kot mutattak be. Külön kell szólni' a száztagú kórusról, amelynek művészi teljesít­ményét a közönség különö­s ugyanakkor kedvesen szó­rakoztató is volt. A közönségnek jól esett az a figyelmesség és az a mű­sorszám. amellyel a Szegedi sen nagyra becsülte. Kitűnő vasöntöde delgozóinak adóz­volt a kórus és a zenekar lak ^ együttes tagjai abból példás összmunkája, ami a gz alkalomból, hogy az or­karmestereket, de főként Va- szág öntödéinek versenyében szy Viktort dicséri. az" első helyen végeztek. Ju­A táncosok elsősorban talom músorszámkónt Liszt: ságtalan szállítással kap­csolatos felvetése igen he­lyes. Mi magunk sem ér­tünk egyet a furnérhulladék­nak Szegedről Budapestre < való fuvarozásával. A hely­zet azonban az, hogy a ne­gyedévenként várható hul­ladékmennyiséget a hulla­dékgazdálkodásról szóló: 2500—21/1954. számú OT. utasítás 56. paragrafusa 2. bekezdése alapján az Álla­mi Helyi Iparnak a MEH igazgatóságával közösen kell szétosztani. Ez az érdekeltek bevonásával ez év július 4­én jegyzőkönyvileg megtör­tént. A harmadik negyedévi mennyiségnek július 24-en történt elosztásánál az OKISZ ragaszkodott a fur­nérhulladék egy részének Budapestre való szállításá­hoz, mivel a Budapesten ke­letkező furnérhulladék közel sem elegendő a budapesti felhasználó ksz-ek ellátásá­ra. Ehhez a MÉH igazgató­sága is hozzájárult. Ennek alapján kellett a furnérhul­ladék 20 százalékát Buda­pestre diszponálni. Ezek köz­lése mellett nem értjük, miért vetődött fel az a kér­dés, hogy elosztásnál a Sze­gedi Falemezgyár javaslatát nem vettük tekintetbe. Az elosztó-értekezleten ugyanis a Szegedi Falemezgyár ja­vaslatát is figyelembe véve a Szegedi Hangszerkészítő Vállalat és a Szegedi Seprű­gyár részére 300—300 mázsa és a budapesti ksz-ek ré­szére 150 mázsa furnérhulla­Öékot utaltunk ki. (A cikk Dormány József Fűrészáru és Faanyag Nagykereskedelmi Vállalat Arany János „A bajusz" cí­mű költeményének témájára felépült azonos című táncjá­tékkal lepték meg a nézőket. A nagyon jól sikerült koreo­gráfia és a táncosok kitűnő előadókészsége a költészet, a zene, a színjátszás és a tánc nyelvén egyszerre szólt a kö­zönséghez. De a tánckar va­lamennyi műsorszáma részle­tesen kidolgozott, egyöntetű és művészi volt. A műsor gyengébb pontja­ként a szólisták szerepelteté­II. Magyar Rapszódiáját adta elő a zenekar, A Szegedi Textilművek fo­nodavezetője és az üzemi pártbizottság tagja Zombori Zoltán elvtárs. Részt vett az üzem építésében és nagy öröm számára, hogy a gyári kollektíva jó munkájaként most kilencedszer kapták meg az élüzem címet. Zombori elvtárs is úgy tartja, hogy szükséges volt az MDP Köz­ponti Vezetőségének júliusi határozata. Ezzel kapcsolat­ban a kővetkezőket mon­dotta: — Tudjuk — amint a hatá­rozat is rámutat —, hogy a termelés és ennek előrehala­dása teremti meg a feltételét annak, hogy jobban éljünk. Az is a célunk, hogy még fi­nomabb és olcsóbb fonalat gyártsunk, Üzemünkben eddig a 34-es finomságú fonál volt a leg­magasabb, amelyet előállí­tottunk. Most tíz gyűrűs fo­nógépen 40-es finomságú fonalat készítünk, rövidített fonási eljárással. Ezt a fonalat most a Gyulai Harisnyagyárba és a Békés­csabai Kötöttárugyárba küld­jük. Második ötéves tervünk­ben fejleszteni kíyánjuk a kötszövő ipart. Ehhez mi úgy kívánunk hozzájárulni, hogy a kötszövödéknek megfelelő finomságú fonalat juttatunk. — A finomabb fonál ter­melése azt is jelenti, hogy bi­zonyos mértékbein csökken a tisztítóban és a kártolóban megmutatkozó úgynevezett szűk keresztmetszet. Mivel üzemünkben a 40-es finom­sági számú fonalat is rövidí­tett fonási eljárással készít­jük, így csökken ennek a fo­nálnak az önköltsége. — Arra is törekedünk, hogy tovább javítsuk a gyár­tási folyamatot. A technoló­giai osztály dolgozói a tisztí­tóban javítani akarják a nyersanyag tisztítását, bontá­sát. Tavaly 0.9 százalék volt az olajos hulladék és az úgy­nevezett söpredék. Augusztus 20-ra azt is célul tűztük ki, hogy 0.75 százalékra csök­kentjük ezt az arányt. Valójában nem kicsiség ez, mert a termelés mennyisé­gétől függően a 0.25 száza­lékkal való csökkentés ha­vonként 4—500 kiló anyag megtakarítását jelenti. Természetesen, akik az ola­jos hulladék és söpredék csökkentésében a legjobb eredményeket érik el, juta­lomban részesülnek. Tavaly az olajos hulladék és a söp-i redék csökkentésben, az or­szágos versenyben az Újpesti Cérnagyár mögött a második helyen voltunk. Most az el­sők szeretnénk lenni. — A keresztorsózóbam en­gedélyezett a félszázalékos veszteség, fonalhulladék. Az a célunk persze, hogy a vesz­teségei a lehető legkevesebb­re szorítsuk le. Ezért mozga­lom is kezdődött. Ha további egytized százalékkal sikerül csökkenteni a keresztorsózó­ban a fonálhulladékot, akkor ez egy negyedévben ezer kiló fonalat jelent. A vezetők és a műszakiak alapvetően fontos feladat­nak tartják a dolgozókról való gondoskodást, a lehe­tőségekhez képest. — Úgy gondolom, a Köz­ponti Vezetőség határozata után a cselekedetek segíte­nek el az előttünk álló tenni­valók megvalósításához, mindannyiónk óhajához: az életszínvonal további növelé­séhez — fejezte be nyilatko­zatát Zombori Zoltán elv­társ. «— Az új tanévet augusztus 22-éin az általános- és a kö­zépiskolai igazgatók értekez­lete vezeti be. Az általános iskolai tanárok szaktárgyi ta­nácsokzásait 24—25-én, a kö­zépiskolai tanárokét 27—31 között tartják meg. Jó bortermés ígérkezik a pusztamérgesi homokon A minap a Délmagyaror- telepítettek nemes kadarkát szág szerkesztősége levelet és kövidinkát. Az új ültetésű kapott a Csongrád—Békési szőlőknek mintegy 95 száza­Borforgalmi Vállalat puszta- léka megeredt, s igen jól féj­mérgesi célgazd aságónalk lödnek a tövek, dolgozóitól A levél írói ar- A gazdasá dolgozói is ro számolnák be hogy az szép munkavállalást tettek idén is jó bortermésük lesz, auffusztus 20-ra, alkobmá­Abban is bízunk — írják a levélben —, hogy az idei ter­més sokkal jobb lesz, mint a tavalyi. Beszámolnák továbbá a le­vélírók arról is, hogy a ta­vasszal 50 katasztrális holdon nyunk napjára. Vállalták, hogy alkotmányunk ünne­pére teljesen befejezik a sző­lők érés alá való mély kapá­lását. Ezután már a gazdag szüret követfkezik. A Julaárngyár is éiiizem A Jutaárugyárból jelenlik: ••Hatodszorra nyerte el üze­münk az élüzem kitüntetést, A második negyedév önkölt­ségcsökkentési tervét 3.09 szá­zalékkal teljesítettük túl. Az előírt km/orsóórát 1.5 száza­lék helyett 2.8 százalékkal szárnyaltuk túl. A vetés/gép­óra előírt tervszámát 1 szá­zalék helyett 1.5 százalékra Teljesítettük-^ Augusztus 9—10—11-én az oktatási osztály vezetői­nek bevonásával az Oktatás­ügyi Minisztérium széleskörű értekezletet tart a következő iskolai tanévi munka előké­szítéséről. Az értekezlet tár­gya az ifjúság erkölcsi, poli­tikai és politechnikai kép­zése. 1— Ásatásokat folytat a mú­zeum a lebői dombon, a Ti­sza—Maros-szögében. Az ása­tások során két kőkorszak­beli házat tártak fel, in Tápén ősi foglalkozás a gyékény­szövés. Talán éppen ezért vált köz­mondássá, hogy „a gyerek hamarabb tanul meg sodrani, mint járni". Ez a szólás-mondás jutott eszünkbe va­sárnap, amikor beértünk a község pi­acterére, ahol az avatóünnepséget tartották. Talpon volt a falu apraja­nagyja. Nem csoda ez, hiszen 3000 tagja van a Tápéi Háziipari Szövet­kezetnek, felölelve a község egész lakosságát. Miután a locsolóautó portalanítot­ta a teret, a fiatalok székeket, pado­kat hordtak ki, a virággal, zászlók­kal, gyékényárukkal díszített emel­vény elé. A kultúresoport népvise­letbe öltözött tagjai, fiúk és leányok fogadták a Budapestről, s a megye különböző részeiből érkező vendége­ket. Nagy esemény ez az avatás, hi­szen közel 300 ezer forintos beruhá­zással épült a „gyékényesház", vagy­is az iroda- és üzemház, amely még nagyobb lehetőséget ad a szövetke­zet fejlődésének. Az irodaház ké­fyékéfitye&Uáz-cwatás zászlócskákkal jelzik, honnan szer­zik be a nyersanyagot. Eredményes munkájukra jellemző, hogy a tér­kép minden részére kis zászlókat tűztek. Még egy érdekessége van az Iro­daháznak: a szövetkezet múzeuma. A kis múzeum, mely az elnöki szo­bában van, ízléses rendezésben is­merteti a tápéi gyékényszövés törté­netét, a termelés egész menetét. A tárgyak fölé elhelyezett leírások ere­az deti tápéi tájszólással vannak szö vegezve. Például: „B e h a j t i a gyé- óta szövetkezetben vagyunk, kény szélit", vagy ,,összepu- élünk bizonytalanságban, amit erre az a beszélgetés, amelyet avató ünnepség előtt a piactéren folytattunk a szövetkezet idős dol­gozóival: — Én már 7—8 éves koromtól fo­nom, szövöm a gyékényt — mondot­ta özv. Nagy Mihályné 73 éves asz­szony. — A múltban nem úgy volt a gyékényszövés, mint most. Öt-hat kofa szedte akkor az általunk ké­szített gyékényt. Nagyon jól keres­tek rajta. Volt olyan kofa, amelyik évenkint 2 hold földet vásárolt. Mi­nem ter­f o 1 j a a sorokat" fi­melünk, azt rögtön átveszik és Féltve őrzött tárgya a múzeumnak ze"no^ is , egy 1905-ből származó alakulási ® ^ofák — kap­jegyzőkönyv fényképmásolata, mely csolodik a beszelgetesbe Koszó Ist­a tápéi gyékényszövés nagy múlt- vann,é ~ akikhez háromszor-négy­nyelmes dolgozó-szobáiban akadály- ját igazolja. Ezt a jegyzőkönyvet a szaf is,el .^f1/" menni a megdolgo­talanul folyhat a tervező munka, az több mint 50 évvel ezelőtt alakult zott Pénzünkért, mire kifizették, üzemház pedig, ahol az árut kéne- tápéi háziipari szövetkezet tagjai ír­zik, a gyártmányok minőségét, csi­nosságát emeli. » Az ünnepség délelőtti szakasza SStükl^gStS^TSí ? % mely tája nagyobb rendelést ad le, azt szinte órák alatt tudomásul ve­szi az egész falu, hiszen a szövetke­zet vezetőinek aktívái, a fiatalok, pillanatok alatt hírül viszik az ese­ményt. Az elmúlt hetekben például London rendelt gyékénykosarakat. A rendelők azonban szigorúan kikö­tötték, hogy csak akkor veszik át az árut, ha a kosarakra csak egy szál virágot hímeznek. Ott ugyanis az a szokás, hogy látogatáskor a házi­asszonynak egy szál virágot nyújta­nak át. A tápéiak ezt is tudomásul vették, s azóta már a londoni utcá­kon virítanak a csinos tápéi kosa­rak hímzett virágai. * Az új épületek most lehetővé te­szik, hogy az export-termelést ki­bővítse a vezetőség, örülne ennek Tápé apraja-nagyja, hiszen az ex­port-áruért többet fizetnek a szövet­kezet tagjainak is. Ügy gondoljuk, nem leszünk ünneprontók, ha meg­említjük, hogy nagyon hiányzik a szövetkezetnek egy terepjáró sze­mélykocsi és egy teherszállító autó. Enélkül ugyanis igen nehéz a gyé­kénykitermelés, az értékesítés szer­vezése. Ugyanakkor segíthetné a elnök és ördögh Antal termelési ve­zető büszkén vezettek végig bennün­ket a gyékényesház szobáin és ter­mein. Valóban nincs szégyenkezni valójuk, hiszen a termelési iroda fa­lát köröskörül oklevelek díszítik, amelyeket a szövetkezet ötévi fenn­állása óta kapott. Az iroda falán el­ták. Az a szövetkezet azonban nem a gyékényeshéz avató ünnepség' volt hosszú életű. A gyékényszedő egész napon át tartott. Nemcsak az _ kasza, bocskor és más tárgyak mel- tette kellemessé ezt az ünnepséget, szövetkezetet az illetékes miniszté' lett igen érdekes a gyékényszövő hogy a „Körösi régi világhíres rium abban, hogy a halgazdaságok szék két példánya. Az egyik régi- halászcsárda" árnyas kerthelyiségé- Vonakodás nélkül engedjék meg ré­szükre a gyékény kitermelését a te­rületükön. A halgazdaságok terüle­teit úgyis gyomtalanítani kellene és a szövetkezet ebben a gyékény ki­termelésével segítene, sőt fizetne ér­te. Megjegyzendő, hogy éppen a halgazdaságok területein találhatók a legértékesebb gyékények az ex­portáruk előállításához. , s ö « - í—ácsi hetett szőni. A másik viszont új rendszerű szövőszék. Ezzel gyorsabb és kényelmesebb a munka, mert szé­ket lehet mellé állítani a szövés­kor. lamlnt sport- és kultúrműsorral ked­veskedtek, hanem az a kedves össze­tartozás is, amely áthatja az egész falu népét. Nyolc-kilencszáz család dolgozik a szövetkezetnek. Nyolc­™ kilencszáz kis műhelyt jelent ez, Említettük, hogy az 1905-ben ala- amelynek munkája elválaszthatatlan kult szövetkezet nem volt hosszú a családok mindennapi életétől. Ha helyezett Magyarország térképén életű. Hogy miért nem?. Választ ad London, Berlin, vagy, a világ bár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom