Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-31 / 205. szám

W1LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 SZEGED VAROS ES A SZEGEDI JARAS DOLGOZÓINAK LAPJA XII. évfolyam, 205. szám Ára: 50 fillér Péntek, 1956. augusztus 31. Ma illést larl az MDP Csongrád megye! Bizottsága A Magyar Dolgozók Pártja Csongrád megyei Bizottsága augusztus 31-én, pénteken délelőtt 9 órakor kibővített ülést tart Hódmezővásárhelyen, a Pártoktatók Házában. Az ülé­sen a Közponi Vezetőségnek az értelmiség helyzetéről szóló határozata alapján megvitatják a Csongrád megyei értel­miség problémáit. Ezt a munkát hosszas előkészítés előzte meg. A pártbizottság tagjai vezető értelmisegiek bevonásá­val tanulmányozták az értelmiség helyzetét a megyében. Az alaposan előkészített vitára a megyei pártbizottság kö­zel száz vezető értelmiségit is meghívott. Néphez hű értelmiség haza (P. Z.) Ma délelőtt ül össze az MDP Csongrád me­gyei Bizottsága, hogy kibővített ülésén megtárgyalja a Központi Vezetőségnek az értelmiségről szóló hatá­rozatát s a megvalósítással kapcsolatos tennivalókat. Ez az első eset, hogy szélesebb tömegek alkotó módon, véleményükkel kapcsolódtak be a pártbizottság elő­készítő munkájába Aki benne él mai életünk változásaiban, ismeri politikánk menetét és fő irányvonalát, jól tudja, mi­lyen sok hibát követtünk el az elmúlt évek során az értelmiséggel szemben. Azokban az időkben szem elől tévesztettük az értelmiségnek a szocializmus építésé­ben betöltött fontos szerepét s megfeledkeztünk Le­ninnek arról a tanításáról, hogy a szocializmusba va­ló átmenet lehétetlen az értelmiség széles köreinek tevékeny, alkotó részvétele nélkül. Bizalmatlanok voltunk: múltbeli hibák felhánytorgatásávai, rokoni kapcsolatok kutatásával egzisztenciális bizonytalansá­got keltettünk sok becsületes ételmiségi dolgozóban. Nem egyet közülük igazságtalanul távolítottunk el munkahelyéről. Nem voltunk elég türelmesek fejlő­désükkel, előrehaladásukkal szemben, — sőt, nem is nagyon bíztunk abban, hogy régi értelmiségünk egy része megváltozhat, elsajátíthatja a marxizmus—le­ninizmust. Nem fordítottunk elég gondot az értelmi­ség anyagi helyzetének javítására, — ugyanakkor szűkmarkúsággal, garasoskodással akadályoztuk nem­egyszer a tudományos intézmények alkotó munkájá­nak kibontakozását is. E pártbizottsági ülés feladata, hogy megyénk ve­zető értelmiségének bevonásával megtárgyalja a ten­nivalókat, — megtárgyalja azt, hogyan változtatha­tunk a meglévő helyzeten és hol, hogyan és milyen módon tehetjük jóvá a múlt hibáit. Bizakodással te­kint a pártbizottsági ülés elé megyénk értelmisége. Mindazok, akik olvasták a Központi Vezetőség isme­retes határozatát, tudják, hogy nem egyszerű szavak­ról, hanem lényeges változásokat, javulást jelentő tettekről van itt szó. Értelmiségi politikánk új utakra lépett s itt az idő, hogy végre tiszta lapot adjunk az értelmiség kezébe is és erre a lapra a jövő gyümöl­csöző terveit és tevékenységét elősegítő cselekedete­ket írjuk fel. Ennek kapcsán beszéljünk egy kicsit a magyar értelmiségről. Azt mondják: kis ország vagyunk. De: nagy nép. S csak nagy nép tehet csuda dolgokat. A magyar tu­domány és művészet különösen a tizenkilencedik és huszadik században feltétlenül túlnőtt országunk ha­tárain és európai jelentőségűvé izmosodott. A világon mindenütt ismerik és tisztelik a magyar orvosokat és mérnököket. Puskás Tivadart Edison mellett emlege­tik. Kandó Kálmán a modern villamosítás atyja. Európaszerte olvassák és tanulmányozzák Verebély Tibor orvosprofesszor műveit. Nemzetünk egy Petőfit, Adyt, Bartók Bélát adott a világnak. Jogos nemzeti büszkeséggel emlegetjük ezeket a neveket, amelyek népünk erejét, alkotó készségét testesítik meg előt­tünk s a világ szemében. És ma sem panaszkodhatunk. A szegedi klinikák orvosgárdája valóban európai színvonalú, hogy csak néhány nevet említsünk: Kukán, Hetényi, Láng, Czoniczer, Batizfalvy professzorok nevét. Fodor Gá­bor professzor szerves kémiai kutatásai az egész vi­lágon ismertek. Kalmár László neve fogalom a mai matematikai világban. De így folytathatnánk tovább a névsort a többiekkel: Nagy Sándorral, az Szegedi Textilművek főmérnökével, Gyáni Imre gimnáziumi igazgatóval, Kiss Lajos néprajztudóssal és a többiek­kel: tanítókkal, tanárokkal, képző- és színművészek­kel, régészekkel, jogászokkal. Van mire büszkélked­nünk nekünk, Csongrád megyeieknek! Thomas Mann életművében találkozunk ezzel a meghatározással: az emberi élet értelme a személyiség önélvezete. No nem, nem valami magábahúzódó indi­viduális örömet jelent ez, hanem emberi rangot, fele­lősséget. A személyiség önélvezete akkor igaz és ak­kor valósul meg a maga teljességében, ha a célratörő szándék egybeesik az emberiségért való küzdelemmel. — ha a személyiség céljai azonosak az emberiség ér­dekeivel, a társadalom célkitűzéseivel. S értelmisé­günknél éppen erről a problémáról kell beszélnünk. A népért küzdeni, alkotni, nagy és szent dolog. De lehe­tőségek kellenek hozzá: megbecsülés, anyagi gondta­lanság, egzisztenciális és világnézeti biztonság. Nem egy kiváló tudósunk még nem tette magáévá a mar­xizmus—leninizmust. Sok tudósunk, bár kutatásának módszerében és tartalmában materialista, világnéze­tében nem vallja még a dialektikus materializmus szemléletét. Módot és időt kell nékik adni arra, hogy személyükben is — éppen alkotásaik közvetítésével — mind közelebb és közelebb kerüljenek a dolgozó néphez, a szocializmus építéséhez. Csak így lehet az értelmiség mind szélesebb tömegeit aktivizálni, be­vonni az átalakítás nagy munkájába. A személyiség önélvezetének az emberiségért, a népért való küzdés ténye mellett vannak más tarto­zékai is. Ilyen a gondtalan, harmonikus életforma. A huszadik század technikája sok kényelmet megad már az embernek. Adjuk meg mi is a lehetőséget értelmi­ségünknek, hogy minél gondtalanabbul, kényelmeseb­ben éljen. Ez elősegíti az alkotás zavartalanságát, az értelmiségnek a szocializmushoz való tartalmi, világ­nézeti közeledését. Mert az anyagi kérdés csak a meg­valósulásban anyagi, kihatásában erkölcsi, nagy poli­tikai jelentőségű. Sok mindenről beszélhetnénk még. De elégedjünk meg annyival, hogy a mai kibővített pártbizottsági ülés biztos feleletet ad majd nemcsak a jelen, de a jövő problémáira is. Megalakult az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja Csütörtökön délelőtt nagy jelentőségű esemény színhe­lye volt a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságá­nak helyisége: megalakult az országgyű­lési képviselői; Csongrád megyei csoportja. A képviselőcsoport megala­kulása a szocialista demok­rácia új hajtása; segítségével szorosabbá válik az ország­gyűlési képviselők és a vá­lasztók kapcsolata, az ország­gyűlés pedig az eddiginél job­ban betöltheti feladatát. Az alakuló ülés három fel­adatot tűzött maga elé: a cso­port megalakítását, a képvi­selőcsoport vezetőségének megválasztását, a képviselő elvtársak területi elosztását. Az alakuló ülés napirendjé­hez tartozott még; a rövid tá­jékoztató meghallgatása. A Csongrád megyei képvi­selők az ülés elején elnökké választották Nágyistók Jó­zsef elvtársat. A képviselő­csoport elnökhelyettese Lövő Ferenc elvtárs lett, titkára pedig Karácsonyi. Béla elv­társ. A képviselőcsoport ezzel kimondotta megalakulását. A megbeszélés során a kép­viselő elvtársak több problé­mát vetettek fel a csoport munkájával kapcsolatban. Megállapodtak abban, hogy a Hazafias Népfront szer­vezze a képviselői beszá­molókat és a képviselők fogadónapjait. A képviselő elvtársak sürget­ték a tájékoztatás megjavítá­sát. Megyénk képviselőcsoport­ja leszögezte, hogy munkájá­ban elengedhetetlen a tanács és pártszervek messzemenő támogatása. Valamennyi kép­viselő elvtárshoz havonta több száz kéréssel fordulnak, amit ha csupán ezt a munkát végezné is, képtelen volna el­látni. A képviselők feladata tehát nem az, hogy minden ügyet személyesen elintézzenek, hanem az, hogy az ügyeket megoldáshoz segítsék. A tanács- és pártszerveknek ebben kell megfelelő segítsé­get nyújtani. Alkalomadtán szükséges, hogy az országgyű­lési képviselők megfelelő jár­művet is kapjanak munkájuk végzésére. Az alakuló ülésen Nagy Dá­nlel rámutatott arra a hatal­mas érdeklődésre, ami a kép­viselők munkája iránt meg­nyilvánul. Ez a megnöveke­dett érdeklődés fokozott erő­feszítésre kötelezi a képviselő elvtársakat és alkalmat ad arra is, hogy az országgyűlés, valamint a képviselők tekin­télyét nagyban növeljük és tettekkel agitáljunk a szocia­lista demokratizmus mellett. Lövő Ferenc elvtárs is ezt a kérdést fejtegette felszóla­lása során, majd a képvise­lői csoport munkarendjéről beszélt. A képviselői csoport a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága mellett működik, szoros kapcsolat­ban a népfronttal. A képviselői csoport az or­szággyűlés ülésszakai előtt tanácskozik. A képviselők területi beosztása A Csongrád megyei képvi­selők csoportja ezután felosz­totta a megye városait, köz* ségeit aszerint, ki melyik te­rületen tevékenykedjék, tart­son beszámolókat, fogadóna­pokat és képviselje választói ügyét; Révai József és Rusznyák István elvtársak szűkebb te* rület meghatározása nélkül Szeged város területén fej* tik ki képviselői tevékenysé­güket. Nagyistók József elvtárs* hoz Hódmezővásárhely Rárós kirendeltsége, Szikáncs, Ba­tida, Mátyáshalom, Felsőko­páncs, a város II. és III. ke­rülete tartozik. Lövő Ferenc elvtárshoz tar* tozik Hódmezővásárhely I— IV, valamint V. és VIII. ke­rülete, továbbá a vásárhelyi Vasútállomás, Mérleggyár. A vásárhelyi külterület részei­ből Külsőerzsébet, Sámson­oldal, Szentkirályi iskola és a Barattyosi Állami Gazda­ság tartozik még Lövő Ferenc elvtárshoz. Borbás Lajos elvtárshoz Csongrád, Mindszent, Már­tély, Derekegyháza, Nagymá­gocs, Székkütas, Bokros vá­lasztói tartoznak. Nagy Dániel elvtárs terü­lete Szentes, Magyartés, Cse­rebökény, Eperjes, Fábiánse­bestyén, Nagytőke, Szegvár. Katona Sándor elvtárs a Makói Gépgyár, a makói Út­törő Tsz, a makói IV. kerület, továbbá Kiszombör, Klárafal­va, Ferencszállás, Óföldeák, Magyarcsanád, Apátfalva, Rákos, Királyhegyes válasz­tóinak problémáival foglalko­zik, B. Papp Mihály elvtárshoz a makói Viharsarok Tsz, a makój József Attila Tsz, a makói V. kerület, valamint Nagylak, Maroslele, Nagyér, Ambrózfalva, Pitvaros, Csa­nádalberti, Csanádpalota és Kövegy tartozik. Dombi Jánosné elvtársnő területe Felgyő, Csanytelek, Tömörkény, Baks, Sövényhá­za, Dóc. Szeged és Szeged környéke a szegedi járás jó részével együtt Nagy Sándor, Vign Istvánné, Várkonyi László és Karácsonyi Béla képviselő elvtársakhoz tartozik. Nagy Sándor elvtárs a Sze­ged III. kerületi választók, továbbá Kiskundorozsma, Domaszék. Csórva, Puszta­mérges, Zákányszék, Zsombó, Forráskút, Öttömös, Bordány és Szentmihálytelek válasz­tóinak problémáival foglalko­zik. Karácsonyi Béla elvtárs területe Szeged I. és II. kerü­lete, valamint Kistelek. Várkonyi László elvtárs te­rülete Deszk, Kübekháza, Asotthalom, Mórahalom, Röszke, Űjszentiván, Tisza­sziget, Szőreg, Gyálarét. Vigh Istvánné elvtársnőhöz Sándorfalva, Szatymaz, Tápé, Algyő, Balástya, Csengele, Pusztaszer községek választói tartoznak. A területi elosztás után a képviselő elvtársak Lövő Fe­renc elvtárs tájékoztatóját hallgaitták meg. Lövő Ferenc elvtárs ismertette képviselő­társai előtt a legidőszerűbb megyei problémákat. A a ala­kuló ülés ezzel véget ért. Nagyobb az érdeklődés az Újszegem Kender-Lenszövő gyártmányai iránt az eurúpai piacon Az Újszegedi Kender-Len­szövő Vállalat több európai országba szállít gyártmányai közül. Az utóbbi időben az európai piacon ázsiai és afri­kai országok is élénk érdek­lődést tanúsítottak az üzem gyártmányai iránt. Törökor­szág máris nagyobb tétel ponyvát rendelt meg. Az első vagorvtételt már útnak indí­tották, ugyanakkor értesítet­ték a megrendelőt az újsze­gedi vállalat dolgozói, hogy határidő előtt, már szeptem­berben leszállítják a kért mennyiséget. Az üzem Dániába, Finnor­szágba. sőt Egyiptomba is szállít rrtár árukat, nagyobb részt ponyvákat. Az egymás­után érkező megrendelések arról tanúskodnak, hogy az európai piacon egyre többen érdeklődnek a jó minőségű ponyvák iránt. Kisgépesítik az anyag­hordást a Textilművek ben Csütörtökön reggel megkez­dődtek a kísérletek a Szegedi Textilművekíben az új áru* mozgatás kidolgozására. A beérkezett javasaltok szerint ugyanis egy villamos targonca beállításával mentesíteni le­hetne az anyaghordókat a ne* héz testi munkától, ha a gyű­rűsfonóból a keresztorsózóig villainostargonca hordaná az anyagot. E megoldás nem új, mégis komoly gondot okoz a Textilművekben az üzem sa* játos építkezése miatt. A tar­goncának és pótkocsijának egy nyomban kellene halad* nia, hogy lebonyolítsa a fúva* rozásit. A tervek szerint ez megoldható. Csütörtökön már meg is kezdődtek a kísérle* tek, melyek arra mutatnak, hogy rövid időn belül kisgé* pesítik az anyaghordást és megszüntetik a nehéz testi munkát. Elektromos vízmelegítő Igen érdekes újítás kivitelezé­sén fáradoznak a Vas- és Fém­ipari Finommechanikai Vállalat­nál. A Kémiai Intézetben dolgo­zó Sípos György és a Gyógyszer­tani Intézet két tagja: Lahos An­tal és Szabadi László együttesen olyan elektromos vízmelegítőt konstruáltak, amely csapra sze­relhető. A prototípust már kipró­bálták: kitűnően bevált. Most az újítás szériagyártását akarják be­vezetni a fémipari vállalatnál. A vízmelegítő külső borítóját erős műanyagból préselik — há­zilag ott, az üzemben. A belső anód-lapokat és a vezetékeket tartó tok rendkívül erős, — még ha kőre ejtik, akkor sem tö­rik el. Minden bizonnyal igen hasznos lesz majd a háztartás­ban, hisz' az elektromos vízme­legítő egyik vége felcsavarható a konyhai vízcsapra, a másik fe­lén pedig, ahogy megnyitják a csapot, már jön is ki a forró víz. Kisebb mosáshoz, mosogatáshoz, főzéshez, cumisüvegekben a lej melegítéséhez, mosdáshoz, borot­válkozáshoz és még sok egyéb­hez lehet használni a vízmelegí­tőt. Fogyasztása alig lépi túl a 100-as égő áramfelhasználását. Hírnevet szereztek a szegedi kőművesek — Baján Az ország minden dolgozójá­nak erkölcsi kötelessége, hogy se* gítsen az otthontalanná vált du­namenti családokon: a Csongrád megyei Építőipari Vállalat azt a feladatot kapta a minisztériumá­tól, hogy Baján egy nagyobb la­kóházat építsen az árvízsújtotta családok részére. Április 23-án meg is kezdték a bajai SZTK mellett lévő üres telekre a fel* vonulást. Még négy hónapja sincs, hogy az épület alapjaihoz az el­ső téglát leraktak, — de már áll a háromrészes épület, amelyre jelenleg a tetőszerkezetet húz­zák. Az átadás határideje de­cember 31., — azonban novem­ber 15-re már minden munkát bc akarnak fejezni a szegedi j építőmunkások, akik közül töb­j ben az építkezés ideje alatt ha­S vonta két- és fél ezer forintot is j megkerestek kiváló teljesítmé­nyeikkel. ! Ezzel a nagyszerű építkezési ' eredményeikkel hírnevet szerez­tek Baján Zsemberi Gáspár kő­műves-brigádjának tagjai, a Körmöczi „mindenes"-brigád (állványoznak, vasbeton-födéme* ket helyeznek el stb.) és Németh Mihály kubikos-brigádja. Ami­kor megkérdeztük Horváth Ist­vánt, az építkezés technikusát, hogy melyik brigád dolgozott a legjobban, elkezdte sorolni őket, de egyiknél sem tudott megállni. Azonban az eredmények felsoro­lásával még nem tudjuk eléggé érzékelni müyen gyorsan lelő alá került ez a kctutcára néző kétemeletes épület. Egy utcával arrébb a Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat bajai munkásai dolgoz­nak ugyanilyen nagyságú épít­kezésen, — az elmúlt év novem­berétől! Ott is van betonkeverő­gép, daru, mégis a három szek­ció közül csak egy épületre húz­ták rá a tetőt, a másik két épü­lettömb falazásával még csak pincemagasságban tartanak. Nagyon nagy a különbség! Még a Bács-Kiskun megyei új­ság is a szegcdi kőműveseket em­lítette példaként a bajaiak elölt. A városban is sok szó esik arról, hogy milyen gyorsan haladtak az építkezéssel, sót több helybeli szakmunkás eljött megnézni, ho­gyan falaztak a szomszédos ház új épület felöli fala alá, mint; egy másfél métert Hell Mihály és Kocsis József, a Zsemberi; brigád tagjai. Az új épület alap; ja ugyanis másfél méterrel mé; lycbb és így a szintkülönbséget pótolni kellett. Rendkívül kíváncsiak voltak arra is. hogy milyen az úgvne; vézett H-panel (Horváth Ferenc budapesti mérnök találmánya az előregyártott betonfödem elem); mert ők ezt nem ismerik és még nem alkalmazták a tetőfödémek készitcséncl. Az építkezés Novodonszky György vezetésével zavartalanul halad. A vállalat minden előfel* tételt biztosit a munka folyama; tosságához, hogy minél hama* rabb befejezzék a bajai építke; zcst, mert nagy szükség van Sze* geden is nz építőmunk ásókra; Bizony itthon hiányoznak a ki; váló kőművesek. Valamennyien örülünk annak, bogy a Csongrád megyei Építőipari Vállalat dol­gozói öregbítették Baján a sze­gcdi építőmunkások hírnevét, de azt szeretnénk, ha ugyanilyen di­csőséget aratnának — minél többször — Szegeden is! M. T,

Next

/
Oldalképek
Tartalom