Délmagyarország, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-26 / 201. szám

DH^GYÜRORSZUG Vasárnap, 1956. augusztus 26. Pártélet Gyakori beszédtéma a pártfunkcionáriusok, a pórtélét különböző fokain dolgozó pártmunkások között, hogy a pártmunka nem kézzelfogható, nehéz lemérni az eredményeit Vannuk, akik a pártmunka megfoghatatlanságára való hivatkozással próbálják magyarázni „kifáradúsukal'', „elkodvetlcnodósüket". Van-e lehetősége a pártmunkásnak alkotó munkára? Élvezheii-e az alkotás örömét, mint akár az alkotó művész, vagy a szakmunkás, aki egy bizonyos Hő után kézzelfogható eredményét látja munkájának? A pártmunka célja lehetővé; sőt kötelezővé teszi ezt minden pártmunkás számára. Az SZKP XX. kongresszusa útmutatást, segítséget adott ennek a fontos kérdésnek megértéséhez. A kongresszus egyik legfontosabb tanulipga az kell, liogy legyen minden pártmunkás számára, bogy előrehaladásunknak, fejlődésünknek megfelelően fejleszszük munkastílusunkat, konkrét szervoző-, alkotómunkát végezzünk. Ez nem egyszerűen formai, vagy szervezeti kérdés, bár szigorúan olárcndelt szerepe van a párt politikája mellett, de nagyon szorosan összefüggésben áll azzal, hiszon világos, hogy helyes politikát -csak helyes eszközükkel, n célnak legmegfelelőbb módszerekkel lehet megvalósítani. I. Funkcionáriusaink, pártbizottságaink munkájában ma még sok n gátló tényező, ami akadályozza nz alkotó pártmunka kialakulását. Egyik ilyen tényező n sok és alacsony színvonalú; bosszú értokezlot. Szinte berögződött pártéletünkben, hogy minden feladatot értekezletek tartásával akarunk megoldani. Előfordul olvnn óset ls, hogy egy fontos kérdést már több mint egy hét éla tárgyalnak különböző fokú érlokezlcteken, de még mindig nem jutott el n dolgozókhoz. Érmek oka az értekezletek előkészítésének hiányosságában keresendő egyrészt. Gyakran ógv tárnak cgv-egy vezotőszerv olé napirendeket, hogy abból nem tűnik ki mi a feladat a helyzet megváltoztatására. Nem hnt mozgésftélag nz előterjesztés. Ilyen értekezleten, vagy ülésen azután a hozzászólók kiegész,(lik a napirendet, abba belevágó, vagy esetleg attól eltérő példákkal. Ás ,.aktivitás" helytelen értelmezéséből fakadóan az értekezleten részvevők többsége, néha az egésze kötelességének tartja, hogy hozzászóljon akkor is. ha nincs javaslata a helyzet megváltoztatására. fgy aztán gyakran alacsony színvonalú, általános lintároznlok szüleinek végrehnjtébizotlsági, do előfordul, liogy pártbizottsági üléseken is. A nagv baj az, bogy nz esetek többségében az értekezlet, vagy nz ülés megtartásával nz anyag megtárgyalásával be is fejeződik nz arra a problémára fordítóit munka. Kezdődik n következő értekezlet előkészítési és nz előbbi határozatok nem lesznek nz életben kipróbálvn, végrehajtásuk megszervezésére nem mnrnd idő. Gyakran megfoghatatlanná teszi n munkát nz is. hogy nngyon nagy kérdést, például „Szakszorvezetek munkája'. vngy ehhez hasonló témát tűznek napirendre, ami már magában lehetetlenné teszi, hogy konkrét határozatok szülessenek. A Szeged Városi Pártbizottság a Szovjetunióban járt delegációk tapasztalatára és az SZKP XX. kongresszusának tanítására támaszkodva komoly erőfeszítéseket tett, bogy e téren munkájában változtasson. Sikerült az értekezletek számát jelentős mértékben csökkenteni. Ezzel összefüggésben nz írásos anyagok száma is kevesebb lett. Azonban nz értekezletek színvonalán nem sikerült még kellő mértékben változtatni. Gyakori még n hoszszó értekezlet, s igy sok még a termékellen beszéd az értekezleteken. Egy-égy végrehajtóbizottsági illés jcgyz.őkönyvo elég vaskos anyagot képes és özeken még mindig sok, do nem elég konkrét határozatot hoznak. Meg kell azt mondani, hogy az Alkotó módon végzik-e a pártmunkát a Szeged városi pártszervezetek? előbbi időkkel szemben sokat csökkeni a határozatok száma, de még mindig sok. Nincsenek belenyugodva ebbe a helyzetbe n szegedi élvtársak, sem a pártbizottság, sem az alapszervezetek. Az alapszervezeti titkárok kifogásolják, hogy a városi pártbizottság késő estébe nyúló értekezleteket tart, melyeknek éppen a hosszóságuk miatt csorbul a jelentőségük. Az üzemi aktivisták pedig orról tesznek említést majdnem minden üzemben, hogy rengeteg sok értekezlet van az üzemen belül. Van olyan időszak, amikor heteken keresztül minden este van valami megbeszélés, s ez komolytalanná teszi ezeket az értekezleteket, mindenki fél, húzódik elmenni ezekre. Ez a helyzet gátolja a szegedi pártszerveket abban, hogy operatív szervező munkát végezzenek, hogy alkotóan alkalmazzák a helyi viszonyokra pártunk politikáját n. Az alkotó munka a jól előkészített, konkrét határozatokat hozó értekezlettel kezdődik. Az értekezletekre szükség van. Azonban csak a termékeny értekezletekre. Az a kérdés tehát, hogy hogyan tehetjük termékennyé az értekezleteket? Ehhez először is sz szükséges, bogy a megtárgyalandó kérdés jól legyen megválasztva. Ez azonban egymagában nem elegendő. A termékony munkához az is szükséges, hogy a helyzetet tények alapján elemezze os előterjesztés és világosan határozza meg a feladatokat. Ez magától értetődőnek látszik. Azonban gyakori még az, bogy a feladatokat általánosságban határozzák meg: „Csökkenteni kell az. önköltséget", vagv „harcolni kell a munkafegyelem megszilárdításáért", ;,a dolgozókkal törődni kell", stb. Nem mondja meg azonban, hogy mit kell tenni az önköltség csökkentés érdekében; mely mutatón milyen változtatást kell végezni, milyen irányban kell erőfeszítésieket tenni. Az segíti elő a választott szerv munkáját, ha az. apparátus alapos előkészítés, elemzés alapján javaslatokat tesz a helyzet megváltoztatására. így cl lehet kerülni, bogy általános hozzászólások legyenek: könnyebb a választott szerv helyzete, könnyebb jó határozatot hozni, mert vagy kiegészítik még helyes javaslatokkal, vagy pedig elfogadják az előlerjosztést, s nem tart akkor órákbosszáig egy-egy napirend felett n vita. Világos ez esetben a tennivaló a határozat megszervezésére. Ez természetesen megköveteli nzt, liogy a napirendek előkészítésébe szakemberekot vonjunk be, másrészt a pártappnrátus dolgozóinak szakmailag kell képezni magukat. Ezen a téren is van jelentős előrehaladás a szegedi pártszervezetekbeni A városi párt-végrehajtóbizottság kezdeményezése nyomán ez évben nz üzemekben több száz előadást tartottak szakmai kérdésekről n pártfunkeionáriusoknak, aktivistáknak. Az Újszegedi Kendergyárban pl. a népnevelőértekezletek megtartásába o szakemberek, művezetők, mérnökök és maga az igazgat,', is bekapcsolódik. A Szegedi Kcnderfonóbnn ugyancsak van előrehaladás e téren. Az üzemi pártszervezetek már nemcsak általánosságban, hanem behatóan fogInlkoznak n termelési problémákkal ogy-ogy osctben. Látva azt n helyzetet, bogy igen mngas az anyagfelhasználás n pártbizottság azt a feladatot adta az. aktivistáknak. párttagoknak, bogy nagyon figyelmesen kísérjék végig az anyag ólját. Ez meg is történt, s ponlosan meg tudták jelölni azokat a helyeket, mind n műszakiaknak, mind a párttagoknak. ahol fokozott figyelemmel kell lenni az anyagra. A munka alapján az üzem vezelői megtelték az intézkedéseket, a párttagok, aktivisták pedig megmagyarázták a dolgozóknak, hogy hol milyen feladat van az nnyngtakarékossúg érdekében. Ilyen módon gyorsan változtatni tudtak az előbbi helyzeten, csökkentették az anyagfelhasználást! Sajnos a munka ilyen módon való végzése még nem általános és a városi bizottság vezetői, munkatársai sem adnak az alsóbb pártszerveknek elegendő segítséget ahhoz, hogy hasonló módon dolgozzanak. Gyukran előfordul még, liogy éppen ezek az elvtársak, akiknek feladata volna megtanítani az alsóbb szerveket a iielyes munkára, be n szükség megkívánja több héten keresztül ugyanazon üzembe járva — nem ezt teszik. Ehelyett több pártszervezethez is ellátogatnak egynéhány óra leforgása alatt. Feljegyzik a problémákat „instrukciókat" adnuk, s így kevés eredménye van a sok, s gyakran igen fáradságos munkának. Éppen ezért a feladatok áradata elsodorja az elvtársakat, nem jut idejük az események Irányítására. Ez pedig abból ered, hogy mindenült, mindenkor egyforma erővel, egyenlő nagy eredményeket akarnak elérni. Minden helyre cl akarnak jutni. Ezért gyakori munkájukban még mindig a szaladgálás, a futó instruálás. Ez az. a másik tényező, amely miatt nem folyik elég operatív alkotó munka pártmunkásaink részéről. Mindez elősegíti a sok futó munkát, hogy egy-egy pártmunkásra kiosztottak" 16—18 pártszervezetet Ezeket a pártszervezeteket állandóan segíteni akarják a politikai munkatársak. Igy rengeteget kerékpároznak, villamosoznak egyik nlapszcrvezettől, egyik üzemtől a másikig. Kevés idejük marad arra, hogy alapos segítséget adjanak és ezentúl, hogy tanuljanak, családi élotet éljenek. Kifárasztja ez a munka a munkatársakat, ugyanakkor a munka színvonala igen alacsony marad. Nem tudnak alaposan, behatóan foglalkozni a párttagok, a dolgozók problémáival, nom tudnak hathatós segítséget adni a pártszervezeteknek ezen problémák megoldására. A rövid tanácsok adásánál maradnak, mert hiszen előfordul, hogy mindössze egyegy órát tartózkodnak egy pártbizottságnál, vagy pártszervezetnél. A Textilművek pártbizottságánál járt pl. május 25-én az agit.-prop. osztály két munkatársa. összesen kb. 1 érát tárgyaltak a pártbizottság titkárával s máris továbbmentek egy másik üzembe, ahol szintén nem tartózkodtak ennél hosszabb ideig. Ez esetben arra sem jutott idő, bogy a titkár elvtársat meghallgassák, csak a saját véleményük elmondására szorítkoztak. III. A termelés kérdéseível és a pártszervezetek életével ilyen módon nem lehet alaposan megismerkedni. A trrmeléssel pedig foglalkozni kell, erre törekszik a pártbizottság. Nem marad más hátra, mint jelentésekből, röpke beszámoltatásokból megismerkedni az üzemek termelési problémáival. Erre szükség van — s ennek eleget is tesz a pártbizottság és az üzemi pártbizottságok. Tanulmányozzák, figyelemmel kisérik a tcrmolési mutatók alakulását. Ennek alapján értekezleteken, aliova rendszeresen meghívják az igazgatókat is, megbírálják, vagy dicsérik a vezetőket, aszerint, bogy jók, vagy gyengék az eredmények. Előfordul, hogy a pártbizottság igazoló jelcnlés küldésére szólítja az üzem igazgatóját, amiért túllépték az anyagfelhasználást. Ennél iovúbb a városi pártbizottság és annak munkatársai nem mennek. Nem szervezik meg a termelés párteszközökkel való elősegítését, a párttagok, s rajtuk keresztül a dolgozók mozgósítását konkrét célkitűzések megvalósításáért. Olyan konkrét célkitűzéseket kellene célul kii űzni, amit a termelési adatok alapos elemzése alapján állítanak fel, a minőség megjavítása, az önköltség csökkentése, vagy egyéb tennivaló terén. Nem történik kellő erőfeszítés arra sem ma még, hogy az e téren meglévő kezdeti eredményeket szélesítsék. Hogy az egyes üzemekben alkalmazott helyes módszert elterjesszék. Jó kezdeményezés pl. a Szegedi Kenderfonóban, hogy a dolgozók kapcsolatát megszervezzék azokkal az üzemekkel, amelyoknek kész, vagy félkész árut szállítanak. A minőségben észleltekről így a dolgozók a többi üzem dolgozóitól a párt- és társadalmi szerveken, illetve közvetlenül értesülnek. Ezzel máris elérték, hogy minden dolgozó saját ügyének, az össz dolgozó ügyének tartja a minőség javítását. Igy a termelési agitáció is konkrétabb, célramutatóbb tud lenni. Egyébként, lia csak a termelésről általában beszélünk, mint sok szegedi üzemben és sok más üzemekben teszik, unalmassá, szárazzá válik a „termelési agitáció", hiszen csak azoknak az ismert szólamoknak a hangoztatására szorítkozunk, hogy „termelj többet", „használd jól ki a gépet". De, hogy hogyan történjék mindez, erre gyakran nem ad választ az agiláció, — ezért a dolgozók közé nem is tud valójában behatolni, nem teszi magáévá az üzem valamennyi dolgozója. Maguk az agitátorok is — érezvén annak talajlalanságát — félszegen, vonakodva, lelkesedés nélkül beszélnek ezekről. Ellenben, ha konkrét célkitűzést kell megmagyaráznunk az üzemben lévő eleven problémákkal kapcsolatban, megtelik az agitáció lelkesedéssel, lendülettel végzi azt nz üzem dolgozóinak többsége, ógv is, hogy beszél róla, vagy szavakban ugyan nem teszi ezt, de tettei mozgósítanak. A fennálló hiányosságok leküzdésében, az eredmények tovább vitelében akkor tudna az eddiginél hathatósabb segítséget nyújtani a Szeged Városi Pártbizottság, ha az eddigi gyakorlat ton a futó látogatásokon változtatnak. Az eddigiekkel szemben azt kellene tenni — s ezt el is határozták az elvtársak —, hogy kevesebb helyen, alaposabb segítséget adjanak. Túl kell jutni a tanácson. Részt kell venni a határozatok megszervezésében. Ehhez pedig tőbb napig, esetleg több hétig is egy helyen kellene dolgozni. Ez természetesen azzal jár, hogy más helyeken — ahol n munkn egyébként is halad — hosszú ideig nem jelennek meg a pártbizottság munkatársai. „Ebből nem származik nagy baj, nem dől osszo a világ". Ellenkezőleg, az alapszervezetek vezetői mindinkább megszokják, liogv önállóan döntsenek a területüket érintő ügyekben: Szükséges a munka jó végzéséhez az is, hogy az eddiginél többet tartózkodjanak a pórtbi-" zottság vezetői az alapszervezetekben a dolgozók között. Növelték az utóbbi időben a pártbizottság erejét azzal, liogy a pártbizottság tagjai jobban bekapcsolódtak a határozatok végrehajtásának ellenőrzésébe, jobban megismerik így a problémákat, jobb határozatokat tud hozni a PB. Még jobhan növekednék az ereje a PB-nek, ha vezetői a feladatok megszervezésében több részt vállalnának. Ennek hiánya és a munkatársak fuló látogatásainak negatív hatása a munka minden ágára kihat, mint fen tebb emlíléB történt róla. lyen a „típus vélemények". Előfordul, hogy egy emberről, funkcionáriusról az kerül he a vezetők, a köztudatba, hogy „jó káder, okos embor". Ennek a véleménynek árnyékában azután gyakran megtörlénik, hibát hibára halmozhat ez az ember, mindezt eltakarja a ,jó káder" vélemény. Megesik, bogy csak akkor változik meg ez a vélemény, amikor már késő, amikor már az ilyen légkörben nevelkedett, elbizakodott ember addig jutott n hibák halmozásában, vagy olyan nagy hibát követett el, hogy le kell váltani. Van erre példa Szegeden is. Elég, lia csak a vendéglátóiparnál lejátszódott eseményekre utalunk. Megtörténik ennek a fordítottja is, amikor egy-egy káderről éppen a fent vázolt helytelen munkamódszerből eredően nz kerül a köztudalba, hogy fejlődésképtelen, „nem nagy kaliberű" ember, s ez kiséri végig hosszú éveken ál, s végezhet bármilyen jó munkát, dolgozhat bármilyen szívósan, nem változik meg a vélemény róla. Gyakran megtörlénik, liogy egy-egy értekezleten elhangzott jó, vagy esetleg rosszul sikerült fölszólalás alapján ítélnek meg hasonlóképpen embereket. Mindkét cselben azt jelenti, hogy nem a végzett munka, nem a lellek, hanem a szavak alapján, vagy egyéb tényezőit hatására alkotnak véleményt. Rombolólag hat ez a kádermunkára. Elbizakodottá tesz egyes „jó kádereket" elkedvetleníti, bizonytalanná tesz másokat. Gyakran akkor ér igy egyes embereket dicséret •— a lálszatercdinépyck alapján — amikor éppen el kellene marasztalni, vagy fordítva, akkor bírálják őket, amikor az eredményeket meg kellene látni, segíteni, erősíteni kellene abban a küzdelemben, amit valamely nehézség leküzdéséért folytatnak. Cinikussá teszi ez a gyakorlat az egyikot, kedvetlenné, fásulttá a másikat V. Azoknak n neveléséről, fejlődéséről is szólni kell, akik végzik ezt a munkát, a pártbizottság munkatársairól. Ila csnk meglátogatnak pártszervezeteket, tanácsot adnak és máris továbbmennek, soha nem tudják munkájuk eredményét mérni. Nem érzik eléggé azt, liogy alkotó-, hasznos munkát végeznek. Erre pedig minden dolgozó embernek szüksége van, hogy ój erőt merítsen, kedvet kapjon újra és újra a munkához. Éneikül fásultság, kifáradás vesz erőt az ilyen munkái végző elvtársakon. A pártmun; kát pedig fásultan, gépies hiva; talnok módon nem lehet ered; ménnyel végezni. Az alsóbb szervek pártmunkásalt, a dolgos zókat csak akkor lehet a mindennapi élet nagy tetteire moz; gósitani, ha ezt a munkát érző lelkesedéssel, szívvel teli emberck, pártmunkások végzik. Nemcsak a lelkesedést, de sí felelősségérzetet is növeli a meg3 határozott cél érdekében végzett operatív tevékenység. Márpe* dig. ha növekszik a pártfunkció* náriusolt felelőssége, erősödik a dolgozók bizalma, szorosabbra fűződik a párt és a tömegek kapcsolata. A szegedi üzemek; ben is emlegetik a funkcionárius sok olyan fajtáját, nki feljegyez mindent, amit elmondanak nekij ezután távozik, de marad mins den a régiben. Ez zavarja az ols sóbb szervek önállóságát, csítfca kenti felolŐ6ségükct a saját terSlétük iránt, hiszen a feljegyzett problémák felülről való megols dását várják. Végül pedig a dols gozókat kedvetlenül, mert gyaks ran a helyszínen megoldható egyszerű problémák is hosszú ideig nem találnak megoldásra. Ezek a hiányosságok még mind megtalálhatók a szegcdi pártszervezetekben. Hiszen ezek nem egyik napról, vagy hétről a másikra megszüntethető problés mák. Nem mondható teliát, hogy alkotó módon operatív munkát végeznek minden részletében a szegedi elvtársak. De e téren ia érződik már a XX. kongresszus szelleme. Van elhatározás, do sok hasznos kezdeményezés is; liogy fejlesszék, előre vigyék a termelés emelése érdekében vég* zett púrtmunkát. Az előbbihez képest ma már pl. többet tartóz; kodnak a munkatársak az alap; szervezeteknél, ez azonban csak akkor fog kielégítő változást je; lenteni, ha a munka tartalmán is változtatónk. Van erő ehhez mind a pártliizottságban, mind az alsóbb szervekben. A lelket párttagok ezrei és a munkások tízezrei a párt, a dolgozók ügyé* ért, őszintén harcoló funkcioná* riusolt munkája biztosíték erre, Persze csak akkor végezhetnek alkotómunkát a funkcionáriusok} ógv Szegeden, mint nz ország más pár!szerveiben, ha nem ön; célúan, a púrtmunkát a párt; munkáért végzik, hanem a párt; tagok tíz- és százezreinek, S munkások és parasztok milliói; nak alkotómunkáját szervezik} összefogják a termelés, a szocin; lizmus építésének szolgalatára mozgósítják. Csepesz István j IV. Beszélni kell azonban külön egy területről, ahol különösen érezhető negatív hatása: ez pedig a kádermunka, a káderek nevolése, fejlődése. Ma ez nem egy osztály, hanem a pártbizottság minden osztályának, mondhatjuk minden funkcionáriusának, sőt szélesebb körben értelmezve minden párttagnak feladata. Alihoz, bogy a kádereket nevelni tudjuk, fejlődésüket elősegítsük, arra van szükség, liogy munknküzben ismerjük meg őket, a gyakorlatban nyújtsunk számukra segítséget. Csak így lehet helyes véleményt nlkotni egy-egy emberről, így lehet kijelölni fejlődésének irányát, segíteni előrehaladásában. Pártunkban, s állami, gazdasági életünkben még gyakran nem ilyen módon foglalkoznak az emberekkel. Fuló benyomások, hallomásból szerzett informálódások alapján papírról alkotnak gyakran véleményt. Kialakulnak így sok heCsepesz elvtárs rendkívül tanulságos cikkének számos megállapítása vonatkozik az üzemek pártbizottságainak munkájára. Éppen ezért kérjük a pártbizottságokat és pártmunkásokat, hogy szóljanak hozzá Csepesz elvtárs cikkének egyes megállapításaihoz saját területüket Illetően. , A RADIO MÚSORA Auguszta* 27, hétíS Kossuth-rádló 4.30 Hfrek. 4.35 Zenés műsor, 5 Falurádió, 6 Hírek. 6.05 Falusi híradó. 7 Szabad Nép vezércikke, hírek, 8.1Ü Sporthírek. 8.15 Hangverseny. 9 Gyermekrádió, 9.20 Énekkar. 9.40 Dalok. 10 Hfrek, lapszemle. 10.10 Óvodások műsora. 10.40 Szívesen hallgattuk... 12 Hírek, 12.10 Operettrészletek, 13 Falusi híradó. 13.15 Zenekar. 14.15 Úttörő-híradó. 14.35 Gyermekrádió. 15 Hírek. 15.10 Zenés Kalendárium. 16 Krónika. 16.30 Válasz hallgatóinknak. 16.45 Harmonika. 17 Hírek. 17.15 Ramor Ervin hegedül. 17.35 Romantikus kórusművek, 18 Az Ifjúság kérdez ... Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára válaszol, 18.20 Operarészletek, 18 óra 55 Kommentár. 19 Az első napok a szénfalnál. Riport, 19.10 Tánczene, 20 Esti Híradó. 20.20 Jóestét, gyerekek! 20.30 A befejezetlen elbeszélés. Rádiójáték. 22 Hírek. 22.15 Tfz perc külpolitika, 22 25 Bilitis dalai. 22.46 Könnyű zene, 23 Ének. 24 Hírek. 0.10 Népdalok. Petöli-rádló 7-től l!.57-ig azonos a Kossuthrádló műsorával, 11.57 Műsorzárás, 14 Fúvószene. 14.15 Operarészletek. 15.10 Hanglemezek, 16 Országszerte — megyeszerté. 16 óra 10 Filmzene. 16.50 Beszélgetés a népművészet új mesteréivel. 17 Magyar nólák. verbunkosok, 17 óra 30 Innen — onnan. 17.60 Muzsikáló zenei szótár. 18.20 Gibraltár ostroma. Illés Béla Írása. 18 óra 40 Vendégművészeink műsorából. 19.10 Moszkvai Rádói óazszeállltása, 19.40 Művészlemezek, 20.40 Sporthíradó. 21 Gyári belépő. 21.10 Fúvószene. 21.25 Délszláv népdalok. 22 Operarészlelek. Augusztus 28, kedd Kossuth-rádló 4.30 Hírek. 4 35 Zenés műsor, 5 Falurádió. 5.30 Külpolitikai kislexikon. fi Hírek. 6.05 Falusi hlra adó. 7 Szabad Nép vezérotkke, hírek, 8.10 Lengvel és román népdalok, 8.40 Ifjúsági kórusok. 9 Egy óra gyermekeknek. 10 Hírek; lapszemle, 10.10 Szimfónikus könnyű zene 10.40 Leányok, aszszonyok . . . 10.55 Jutalomműsor, 11.26 Don Quijote. VII. részlet. 12 Hírek, 12.10 Népdalok. 13 Falusi híradó. 13.15 Opera részletek; 14.15 Budapesttől — U1 Guineáig; Rádiójáték. 15 Hírek, 15,10 Dénes Vera gordonkázik, 15.40 Táncsics Mihály mellénye. Móra Ferenc elbeszélése. 10 Daltanulás. 16.20 Ifjúsági feltörő. 16.40 Forradalmi dalok, 17 Hírek, 17.10 Operettrészletek. 18 A lakásfrontan. Riportműsor. 18.15 Szív küldi, 18.55 Kommentár. 19 A Jánosik-csapat Elbeszélés. 19.30 Olasz dalok, 19 óra 49 Jegyezzétek meg ezt a dalt... 20 Esti Híradó, 20.20 Jóestét. gyerekek! 20.25 Dalok. 20 óra 50 Tudományos híradó. 21.10 Rádióegyetem zenetörténeti sorozat I. évfolyamának záróhangversenye. 22 Hírek. 22.15 Verssk. 22 Óra 40 Tánczene. 23 Beethovenmüvek. 24 Hírek, 0,10 Burka Sándor tárogatózlk. Petőfi-rádió 7-től 11.57-ig azonos a Kossuthrádló műsorával. 11.57 Műsorzárás, 14 Operettrészletek. 14.43 Nemzetközi kérdések. 15 Népek zenéje. 15.40 Mozart: B-dur trió. 16 Tudományos lapok szemléje. 18 óra 10 Fúvószene. 16.30 Válasz hallgatóinknak.' 16.45 Vonósnégyes, 17.10 Moszkvai Rádió összeállítása, 17.40 Hazaj adottságaink és » második ötéves terv. Előadás. !» Melódiák. 18.30 Rádió nyári szabadegyeteme, 19.10 Ének. 19.49 Közvetftés Helsinkiből a Sibellus; fesztiválról, 21.03 Tallózás a mezőgazdaságl lapokban. 21.15 Tánczene. 21.40 Filmzene. 22 Zenekari hangverseny.