Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

I OELMBGYHRORSZBG Mi történt q külpolitikában ? Elénk vita mellett folytatja tanácskozásait az ENSZ leszerelési bizottsága Vasárnap. 1956. júHus 15. NASSZER egyiptomi elnök, aki w mint is* meretes — a jugoszláv fővárosban tartózkodik; pénteken Tito elnök ebéd-vendége volt. Tito elnök pohárköszöntőjében hangsúlyozta, hogy az egyiptomi nép kiemelkedő helyet foglal el Afrika népei között és mindinkább jelentős té-' nyezövé válik a nemzetközi politikában — „Biztosítani szeretném önt arról — fordult Tito Nasszer fcló —, hogy a jugoszláv kormány a maga részéről minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy országaink együttműködését politikai, gazdasági, kulturális és kölcsönös kapcsolataink egyéb területein tovább/e/* lessze" • Pénteken délután Nasszer látogatást tett a vicsai „Borisz Kidrics" nukleáris kutatóintézetben. Este kíséretével együtt végigsétált a Belgrád központjában lévő Terazijén, majd betért egy kávéházba, ahol a lakosság szívélyesen üdvözölte őt* SZOMBATI SZAMUNKBAN hírt adtunk arról, hogy az angol kormány Ciprus-szigetére küldte lord Radcliffe jogtudóst, hogy a helyszínen dolgozza ki a ciprusi alkotmánytervezetet Az Associated Press amerikai hírügynökség szerint a ciprusi görög vezetők sorra kijelentették: nem hajlandók tárgyalni Radcliffe lorddal. — „Menjen a Seychelles-szigetekre és tárgyaljon ott, mert ott van Makariosz érsek" — mondotta Dervisz, Nicosia polgármestere. A ciprusi görögök egy másik vezetője a Radcliffe-féle új alkotmánytervezetet „egyszerű fogásnak" ne-, vezte. AZ ENSZ leszerelési bizottsága pénteken folytatta tanácskozásait, melynek során Brilej jugoszláv küldött szólalt fel elsőnek, üdvözölte a Szovjetunió határozatát, amellyel elfogadta az öt nagyhatalom fegyveres erőinek létszámára vonatkozó nyugati indítványt, majd megindokolta korábban beterjesztett határozati javaslatát, melynek alapján lehetőséget lát megegyezés létrehozására. James Wadsworth, az Egyesült Államok heLettes küldötte szólalt fel ezután és elutasította Krisna ilenon indiai küldött csütörtökön előterjesztett javaslatát Krisna Menőn javaslatában az atomfegyverkísérletek beszüntetését kérte. Az amerikai küldött szerint erről addig nem lehet szó, amíg megállapodás nem született az atomfegyver gyártásának ellenőrzött leállításáról. Wadsworth egyetértett Jules Moch francia küldött korábbi érvelésével, aki azt mondotta, hogy „a kellő elővigyázatosság mellett végrehajtott atomkísérletek nem jelentenek veszélyt az emberiségre". Nutting angol küldött ehhez hozzátette, hogy az atomkísérletek teljes leállítása önmagában nem lenne elegendő az atomfegyverkezési verseny megszüntetéséhez. Kijelentette azonban; hogy hajlandó részletintézlsedésekben is megállapodást létesíteni és dtész elfogadni a jugoszláv határozati javaslatot, amelyben az atomkísérletek korlátozása is szerepel. Gromiko felszólalásában támogatta az indiai javaslatot, majd kijelentette, hogy a Szovjetunió az atomfegyver-kísérletek beszüntetését mindenfajta feltételektől függetlenül kívánja. NEHRU indiai miniszterelnök — mint már közöltük — Bonnban folytat tárgyalásokat a nyugatnémet kormány tagjaival négynapos otttartózkodása alatt. Az indiai miniszterelnök pénteken már tárgyalt Adenauerrel. Bár nem nyilatkoztak tárgyalásaikról, a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentése tudni véli, hogy több nemzetközi kérdés szerepelt megbeszéléseik napirendjén. A két államférfi szombaton folytatta tanácskozásait Nehru a továbbiakban megbeszéléseket kíván folytatni Ollenhauerrel és több más nyugatnémet vezetőpolitikussal is. Adenauer egyébként pénteken — 400 vendég jelenlétében — vacsorát adot Nehru tiszteletére. A nyugatnémet kancellár pohárköszöntöjében megköszönte Nehrunak, hogy megértést tanúsít a német kérdés iránt, majd azt mondotta, hogy ;,a Német Szövetségi Köztársaság külpolitikája — Indiához hasonlóan — a világbéke fenntartására irányul. Németország áldatlan kettészakításának megszüntetésére nem fogunk erőszakhoz folyamodni" -i fejezte be pohárköszöntőjét Adenauer. Nehru válaszában többek között hangsúlyozta, hogy a békés megoldások útja a helyes út. Ennek azonban szerinte az az előfeltétele, hogy csökkenjen a népek egymástól való félelme. Fogadás a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Jean Paul Boncour, a Francia Köztársaság budapesti rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere a Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából szombaton este fogadást adott. A fogadáson megjelent a párt és a kormány vezetői közül Hegedűs András, Rákosi Mátyás, Bata István, valamint Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Boldoczíki János külügyminiszter, a Minisztertanács több tagja, a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. a Külügyminisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium. a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Jelen voltak a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. „•Tfie^il a, ialeit' A Nemzetiségi Tanács jóváhagyta a nyugdíjtörvényt Moszkva: A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 5. ülésszaka folytatta munkáját. Július 14-én délelőtt ülést tartott a Nemzetiségi Tanács. A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták az állami nyugdíjtörvényt. Jóváhagyták a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének a negyedik és az ötödik ülésszak között hozott törvényerejű rendeleteit is. t Ezután az elnöklő V. T. Lacisz, a Nemzetiségi Tanács elnöke előterjesztette D. T. Sepilov küldöttnek azt a kérését, hogy mentsék fel őt a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának elnöki tisztsége alól, minthogy kinevezték a Szovjetunió külügyminiszterévé. A Nemzetiségi Tanács eleget tett D. T. Sepilov küldött kérésének. A Nemzetiségi Tanács külügyi bizottságának elnökévé egyhangúlag P. A. Muhitdlnov küldöttet választották meg. Ezzel a Nemzetiségi Tanács ülése véget ért. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka hétfőn, július 16án folytatja munkáját. Délelőtt 9 órakor együttes ülést tart a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács. A szovjet kormány javaslata "A Szovjetunió külügyminisztériuma július 12-én 23 európai országnak — köztük hazánknak is — és az Egyesült Államoknak — moszkvai diplomáciai képviseletük útján — megküldte a szovjet kormánv nyilatkozatát „Az atomenergia békés felhasználásában való általános európai együtbmiFködésről". A szovjet kormány indítványozza: az európai államaik — és valamennyi más állam, amelynek ez szándéka — működjön közre az atomenergia békés felhasználásában, illetve az e célra alakított regionális szervezet felállításában. címmel rendezi meg új, nagyon sikeresnek Ígérkező előadását az Országos Filharmónia Szegedi 'Kirendeltsége július 19-én, csütörtökön este fél 9 órakor az újszegedi szabadtéri színpadon — kedvezőtlen idő esetén szombaton este. A nagyszabású előadás műsorában fellép Lakatos Gabriella, Pásztor Vera, Szarvas Janina, Vashegyi Ernő, ösi János és Havas Ferenc. Ezenkívül szerepel még Góra Klára; Eck Imre, Végvári Zsuzsa, Keresztes Imre, Szántó Bálint és Balogh Ágoston, közreműködik a MÁV Filharmónikus Zenekar, vezényel: Hollai Béla. Konferál: Ember György, Előadásra kerül Weiner: Csongor és Tünde (koreográfus költemény 1 felvonásban, 5 képben). Kabalevszkij: Komédiások (balett 1 felvonásban), Gershwin: Porgy and Bess (Táncjáték 1 képben). Ezenkívül szerepel még: Debussy: Egy faun délutánja, Csónakban, De Fallá: Tűztánc, Bartók: Magyar képek, Weiner: Két csikós és Saint-Saens: Haláltánc című műve; Amerikai kémeket lepleztek le a Belügyminisztérium államvédelmi szervei A Belügyminisztérium államvédelmi szervei amerikai kémeket tettek ártalmatlanná, akik több hónapon keresztül kémtevékenységet folytattak a Magyar Népköztársaság ellen. Kémtevékenységük során katonai objektumokról, ipari üzemekről szereztek be és küldtek ki adatokat megbízóiknak. A kémbandát Tarló Gyula volt horthysta katonatiszt szervezte. Tarló az amerikaiak részére végzett kémkedés miatt 1949-ben már el volt ítélve, de 1953-ban amnesztiával kiszabadult. Ezután munkahelyéről nagyobb pénzösszeget elsikkasztott és a felelősségrevonás elől 1954ben Nyugatra szökött. Kint újból kapcsolatba lépett az amerikai hírszerő szervekkel és azok megbízásából Budapesten kémközpontot szervezett. Az államvédelmi szervek a kémbanda tagjait őrizetbe vették. Így Halmai Sándor többszörösen büntetett budapesti lakost, akit a Nyugaton tartózkodó hazaáruló testvére — Halmai József — javaslatára 1956 elején vontak be a kémtevékenységbe. Halmai Sándor, Tarló Gyula megbízásából, a kémtevékenységbe bevonta Huszár Attila budapesti lakost. Tarló Gyula a kémbanda tagjaival Magyarországon élő feleségén és turistáknak álcázott futárokon keresztül tartotta a kapcsolatot. Részükre írásos kémutasításokat küldött, kémtevékenységüket különböző csempészárukkal fizette meg. Tarló megbízta Johann Feldbacher 26 éves osztrák állampolgárságú, salzburgi lakost, hogy turistának álcázva utazzon Magyarországra és kémkapcsolatainak duplafenekű bőröndben elrejtve, kémutasításokat tartalmazó leveleket és csempészárut juttasson el. Nevezettet a kémutasítások átadásakor az államvédelmi szervek őrizetbe vették. Az őrizetbe vett kémbanda tagjainál írásos kémutasításokat, katonai objektumokról, fontos ipari üzemekről szóló adatokat és vázlatokat foglaltak le. A kémbanda ügyében a vizsgálat folyamatban van. — Készletrendezési napot és ankétot tart július 16-án és június 25-én az MTESZ helyiségében az MTESZ, a Műszaki Bizományi Vállalat és a Magyar Nemzeti Bank VI. Területi Irodája. Július 16-án 14 órakor az elfekvő készletek keletkezésének megakadályozása címmel Gergely Sándor tart előadást. Július 25-én készletrendezési napot tartanak. Szombaton délelőtt felavatták a Keleti Főcsatornát A teljes hosszában elkészült Keleti Főcsatornát szombaton délben ünnepélyesen adták át rendeltetésének Bakonszeg község határában, ott, ahol a Tisza vize a KékKálióba ömlik. Már a kora délelőtti órákban itt gyülekeztek a Keleti Főcsatorna építői. A berettyóújfalui és a püspökladányi járás községeiből teherautókkal, szekerekkel jöttek a környék lakosai, hogy tanúi legyenek a nagy eseménynek. Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese ünnepi beszédében többek között a következőket mondotta: — A Keleti Főcsatorna megnyitása kiemelkedő fontosságú az egész tiszalöki rendszer megvalósítása útján. A tiszalöki vízrendszeí több mint 200.000 hold öntözését teszi lehetővé, s egyidejűleg a Tiszalöki Erőmű három turbinaegységgel 55 millió kilowattóra energiát fog termelni. Az öntözött terület bővítése azt jelenti; hogy Magyarország termőterületét 2—3 százalékkal növeljük. Mindehhez hozzávehetjük a hajózás adta szállítási könnyebbségeket, valamint a terület általános vízellátásának megjavulását Ezt áz országrészt aszályos, vízben szűkölködő, s emiatt sok sok tekintetben elmaradt területből virágzó tájjá változtatjuk. Ezután Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter mondott beszédet i Áz IBUSZ igazgatósága közli A rendkívül nagymértékben megnövekedett külföldi forgalom miatt a külföldre szóló menetjegyeket az utazás megkezdése előtt legalább 4—5 nappal előbb ajánlatos megrendelni, hogy ezáltal a jegykiadásra ne kelljen várakozni. Az IBUSZ egyben arra is felhívja az utazóközönség figyelmét, hogy a belföldi forgalomban kiadott, egy hónapig érvényes jegyfüzetéket és menettérti szelvényeket. valamint a csoportos utazásokra kiadott szállítólajstromokat az utazás megkezdése előtt a pályaudvaron is le kell bélyegeztetni. Aa utazás megszakítása esetén a jegyet az utazás folytatásakor ugyanígy, az oda-vissza útra kiadott jegyeket a viszszautazás megkezdése előtt is le kell bélyegeztetni a pályaudvaron. NEMZETKÖZI SZEMLE A brioni találkozó Brioni — festői szépségű sziget az Adriai-tengerben. Ez a kis jugoszláv sziget most ismét a nemzetközi érdeklődés gyújtópontjába került. Itt találkozik a jövő héten három kontinens, három országának államfője — Tito, Nehru és Nasszer elnök. A július 18-án kezdődő tanácskozásaiknak már hetek óta nagy figyelmet szentel a világsajtó. Ezt a megkülönböztetett érdeklődést Jugoszláviának, Indiának és Egyiptomnak a nemzetközi életben betöltött különleges szerepe magyarázza. S noha egyáltalán nem megvetendő az a tény, hogy Tito nyári rezidenciájának kerékasztalánál összeülő államelnökök több mint 400 millió embert képviselnek, mégsem lehet tárgyalásaik jelentősegét pusztán országaik lélekszámával, vagy akár gazdasági és katonai erejével mérni. A találkozó Igazi jelentősége abban áll. hogy Brionin olyan országok államfői tanácskoznak, amelyek az elmúlt években történelmi érdemeket szereztek a béke, a nemzeti függetlenség és a nemzetközi biztonság politikájának diadalra juttatásában. Külpolitikájukat az a törekvés vezette és vezeti, hogy a Szovjetunióval, a népi Kínával és más békeszerető országokkal karöltve a világnak mind szélesebb térségeire terjesszék ki a béke övezetét. Békés egymás mellett élés és aktív együttműködés minden országgal — ez Jugoszlávia következetes külpolitikája. A Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való baráti kapcsolatok kialakítása tovább erősítette Jugoszlávia nemzetközi helyzetét és tekintélyét. Ennélfogva ma még eredményesebben közreműködhet a különböző rendszerű államok közötti megértés kialakításában. A találkozó másik két részvevője hasonlóképpen nagy szerepet játszik a nemzetközi porondon a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megvalósításában. Ezért van az, hogy Nehru szavára messze India határain túl is felfigyelnek, Nasszer pedig az arab világban örvend rendkívüli tekintélynek. A találkozónak további súlyt ad az, hogy a tárgyalófelek között számos külpolitikai kérdés megítélésében igen szoros az összhang. Ilyen például a népi Kína elismerésének és ENSZ-tagságának kérdése, vagy a tajvani probléma. Mindhárman elítélik a bagdadi paktumot és általában a katonai tömbpolitikát. Erőteljesen szorgalmazzák az általános nemzetközi leszerelést és az atomfegyverek betiltását. Síkraszállnak azért, hogy a Kelet és a Nyugat kapcsolatait a hidegháború helyett a békés gazdasági versengés szilárd alapjára helyezzék. Teljes a nézet-azonosság közöttük a kolonializmus egyöntetű elítélésében is. Megfigyelők szerint a három államférfi e kérdéseket azoknak az új lehetőségeknek a szempontjából fogja megvizsgálni, amelyeket a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság legutóbbi kezdeményezései teremtettek. Jól értesült körök lehetségesnek tartják, hogy Brionin új kezdeményezés történik a német kérdés megoldásának előmozdítására is. Mindezek alapján teljesen indokolt a „Tribüné des "Nations" című francia lapnak az a várakozása, hogy „azok a kezdeményezések, amelyekben a Brioni-i tanácskozásokon megállapodnak majd, kétségen kívül nemzetközi légkör további enyhítését segítik elő". Lépés előre A helyes irányba tett lépés haladást jelent akkor is, ha vonakodva és bizonytalanul is tették meg. Ebben az értelemben komoly jelentősége van a Német Szociáldemokrata Párt pénteken befejeződött müncheni kongresszusának. E kongresszus fontosságát a jelenlegi nyugatnémet politikai életben nem csupán az határozza meg, hogy a Német Szociáldemokrata Párt a bonni parlament legnagyobb ellenzéki partja. Valódi jelentősege abban jutott kifejezésre, hogy a határozott politikai irányváltozást követelő mozgalom, amely a párt alsóbb szervezeteiből indult ki, most első ízben éreztette észrevehető hatását a párt politikai vonalának kialakításában. A kongresszusi küldöttek négynapos tanácskozásának éles hátteret adott Adenauer hidegháborús politikájának nyilvánvaló csődje, az az általánossá váló felismerés, hogy a szövetségi kancellár politikája csupán a két német állam közötti szakadás elmélyítésérc alkalmas, es nem pedig az ország újraegyesítésére. Érthető tehát, hogy a kongresszus helyenként rendkívül éles vitája akörül csúcsosodott ki, hogy — a „ Wochcnpost" című nyugatnémet lap szavaival élve — a párt „Konrád őfelsége hűséges cll. '.izéké legyen-e továbbra is, vagypedig az Adenaucr-rendszer ellen irányuló valódi ellenzék kikristályosodás! köznontja". A különböző alapszervezetekből érkezett 94 határozati javaslat többségéből kitűnt: a szociáldemokrata párttagok zöme követeli, hogy most, amikor a párt felkészül a közelgő választási harcra, legyen vége a félmegoldások politikájának és hirdessék meg az Adenaucr-koalíció elleni következetes harcot. Ez a követelés hangot kapott még Ollenhaucr pártelnök beszámolójának jellemző címében is: „A német politika fordulópontján". A kongresszus vitáját öszszegezve megállapítható, hogy a párttömegek gyökeres változásokat követelő irányzatának és a pártvezetőseg „mérséklő" hatásának kompromisszuma jut kifejezésre a kongresszus végső mérlegében. Komoly előrelépést jelent a kongresszusnak az az állásfoglalása, miszerint „a szociáldemokrata pártnak az a célja, hogy megváltoztassa az elhibázott kül- és katonai politikát, rcvizió alá vegye a fennálló szerződéses kötelezettségeket és megszüntesse a hadkötelezettséget". Ez a program, ha választási megfontolásokból is született, ha nem is teljesen következetes, mégis tükrözi a tömegek akaratát és ennyiben új lehetőségeket nyit az adenauer! „atlanti vonal" megváltoztatására. Ugyancsak reális szemléletre mutat a kongresszusnak az az állásfoglalása, hogy „a jelen idők legfontosabb követelménye az általános, nemzetközileg ellenőrzött leszerelés" és hogv „a német kérdés megoldása csakis a nemzetközi enyhülés viszonyai között képzelhető el". Ennek a helyes állásfoglalásnak logikus folytatása a kongresszusnak az a követelése, hogy a bonni kormány szorgalmazza a teljesen normális kapcsolatok megteremtését a Szovjetunióval és vegye fel a kapcsolatokat a népi demokratikus országokkal. Másfelől viszont rendkívül sajnálatos, hogy bár számos küldött követelte a két német állam közötti kapcsolatok felvételét, a pártvezetőségnek sikerült „jégretenni'' azokat a számára kellemetlen javaslatokat, amelyek a Német Demokratikus Köztársaság kormányával való közvetlen tárgyalásokat sürgették. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy a két német állam közötti közeledés, a német egység megteremtésének egyetlen járható útja. A müncheni kongresszus vitája mindamellett megmutatta. hogy a pártvezetőség a jövőben nehezen állhat ellen ennek a realitásnak, mert — mint a „Die Welt" című tekintélyes hamburgi lap megírja —, az egyszerű párttagok mind erőteljesebben követelik, hogy „a szociáldemokrácia ismét térjen vissza Kari Marx és Friedrich Engels tanításaihoz. A baloldal javaslatai arra irányulnak, hogy térjenek vissza a régi követelésekhez. amelyek szerint a nagyüzemeket a társadalom tulajdonába kell adni. Ezek a kívánságok pedig összefüggnek azzal a követeléssel. amely a Grotewohlkormánnyal való tárgyalásos kért száll síkra", i