Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

Vasárnap, 1956. július 15. 0ELMBGYHR0RSZII6 Előre ifjúság Ha segítik a fiatalokat — jobbkedvűen, szívesen dolgoznak ógg. új. magyar (őlgá A múlt években kézlegyin­tés volt a felelet a Köztiszta­sági Vállalatnál, ha a dísze­sekről érdeklődtünk: jobb ar­ról nem beszélni. Ma Tóth János elvtárs, a párttitkár, Sándor elvtárs, az ü. b.-el­nök, ördögh elvtárs, az igaz­gató, a portás, a személyze­tis, a csoportvezető, az utca­seprő — mind azt mondja: Mozgolódnak a fiatalok, van mór DISZ-élet nálunk". Jelentős dolog ez, érdemes írni róhL Kezdjük a szórakozásnál. Mert mit szeretnek legjob­ban a fiatalok? Táncolni, da­lolni, sportolni, szórakozni. Még a munkában is ezen jár az eszük. Az év elejétől Nyá­ri Zoltán — januárban vá­lasztották meg — DISZ-tit­kár és az egész vezetőség irá­nyításával elérték, hogy a fiatalok rendszeresen bejár­tak a kultúrterembe ping­pongozni, sakkozni, rádiót hallgatni. Amikor kitavaszodott az idő, röplabda-pályát épí­tettek az üzem udvarán. Az üzemben a DISZ-szervezet kezdeményezte és indította meg a gyűjtést az árvízkáro­sultak javára. A Petőfi-kör előadásairól egyetlen ifi sem hiányzott. A májusban meg­tartott vizsgán számosan kaptak könyvet jó tanulás jutalmául. Kollektíven részt vettek a szegedi ifjúsági üdü­lő- és vizi-sporttelep előké­szítésében. Segítettek a dí­szesek a móravárosi párt­szervezetnek a sajtóterjesz­tésben, továbbá a kerületi DISZ-szervezet létrehozásá­ban. Szóval pezsdült az élet. A szórakozási lehetőség megte­remtése jórészt magával hoz­ta azt is, hogy a Köztisztasá­gi Vállalat fiataljai szívesen részt vesznek népnevelő­munkában. Hogyan születtek meg ezek az eredmények? A diszesek kérték a szakszervezetet: mi­vel szervezetüknek nincs pénze, adjon segítséget, hogy vásárolhassanak ping-pong­ütőket, labdákat, hálót. Ké­résük teljesült. A fiatalok az igazgató elvtárshoz fordul­tak: szeretnének elmenni Pécsre, részt venni az ottani ifjúsági napon, megnézni a várost, a Mecseket. Mintegy harmincan — volt köztük idősebb munkás is — el is mentek Pécsre. Elment Ország Laci. a kis Terhes, Kószó András, a „csöngős" gyerekek, akik életükben sem jártak még ilyen messzi az országban. Az üzem adta a fiataloknak a teherautót. Reggel indul­tak és este — igaz, nagyon fáradtan — élménydúsan tértek vissza Szegedre. Jogos, vagy nem jogos Ss eset a következő: a Konzervgyár vezetői elhatá­rozták, hogy a minőség javí­tásában érdekeltté teszik a dolgozókat. Elkészítettek két rendelkezést a borsóidény megkezdése után, amely sze­rint a borsófőzők és a steri­lizálók is felelősek a minő­ségért. Amennyiben romlás következne be, a borsófőzők­tBl 20. a sterilizálóktól pedig 25 százalékot vonnak le a ha­vi béralapból. A sterilizálók­nál bevezették a darabbére­zést, a borsófőzőknél viszont maradt minden a régiben. Mindezeket a dolgozókkal július 12-én, illetve 15-én kö­zölték. i A júniusi termelésnél zök­kenők mutatkoztak a kon­zervborsónál, minőségi rom­lás keletkezett. A vállalat ve­zető szakemberei, a főmér­nök, a gyártásvezető, a labo­ratórium egyik dolgozója ja­vasolta, hogy a főzők fizeté­séből 20, a sterilizálóktól pe­dig 12.5 százalékot vonjanak le. Ezt a fizetés előtti napok­ban írásban közölték a dol­gozókkal és aaan nyomban levonták M összeget kttöl mennyit, 90-tól 220 fo­rintig. Ez ellen a dolgozók nyomban tiltakoztak. Elmon­dották, hogy ők a technoló­giai utasítást betartották, ar­ra hivatkoztak, hogy 21 nap alatt elkövettek egyszer, vagy kétszer kisebb hibát és ez semmiesetre sem indokol­ja az ilyen nagyarányú le­vonást. Torma Károly sze­rint a műszaki vezetők kér­ték, hogy például a főzési időt csökkentsék, mert az V­ös borsó nagyságnál megre­pedezik a készítmény és így nem lesz elsőosztályú. A jó­indulat vezette őt is, amikor e kívánságnak eleget tett, de amikor négy és félóra után megtudta, hogy emiatt opá­losodás keletkezik, újból a korábbi technológiai utasítá­sokat tartotta be. Ma nehéz lenne eldönteni, hogy a műszaki vezetők fi­gyelmeztették-e a főzőket, vagy sem, az azonban bizo­nyos, hogy olesó népszerűségre törekedtek *— még ma is ezt teszik —, nem mondták meg, amikor a hibát észrevették, hogy ezért büntetést kell fizetni. Ami­kor pedig felelősségre vonás­ra került a sor, tiltakozás nélkül helyeselték, hogy a fő­zők és a sterilizálók alapbé­réből is „kártérítés" címén levonjanak. Az üzem vezetői jelenleg is jogosnak tartják a levonást, bár szerintünk a munkabér­ből csak a fizetési előleget, a tévesen kifizetett összeget és a megállapított kártérítést vonhatják le. Az üzem veze­tői tiltakoznak az ellen, hogy ők kártérítésre kötelezték a fizetésére. Az egyeztető bi dolgozókat, egyszerűen minő- zottság, későbbiekben pedig ség-megtérítést emlegetnek. az illetékesek majd fényt de­A konzervgyáriak esetében rftenek erre, ha kérik a dol­azonban világos, hogy itt kár- gozók. Az azonban bizonyos, megtérítésről van sző. E kár- hogy a vállalat vezetői meg­megtérítés összege pedig, ha gondolatlanul, jogtalanul meghaladja a kárt okozo vonták le az értesítést köve­százalékát, akkor egyetemle­gesen nem lehet elmarasztal­ni az összes főzőt és sterili­zálót. Kötelezni lehet azon­ban havi alapbérük 15 szá­zalékáig a kár megfizetésére, de többre nem. A konzerv­gyári vezetők nem vették fi­gyelembe azt sem, hogy a kár megállapításának és be­hajtásának összegét megálla­pítsák és azt a dolgozóval írásban közöljék. A fizetési napon ugyan közölték a le­vonás összegét, de ez sza­bálytalan, hisz a kártérítési összeget csak a határozat kézbesítését követő két hónap eltelte után vonhatják le, még akkor Is, ha a dolgozó nem fordul az egyeztető bizottsághoz, tehát tudomásul veszi a határoza­tot. Annak azonban semmi alapja nincs, hogy 20 száza­lék levonásra kötelezzék pél­dául a főzőket. A rendelke­zések szerint selejt-, vagy kármegtérítés címén a dolgo­zó alapbérének 15 százalékát lehet levonni, s a többit még ha a kár nagyobb is, meg­fizetettnek kell tekinteni. Ma még nem lehet eldön­teni, terheli-e a főzőket és a sterilizálókat felelősség, kö­telezhetők-e kártérítés meg­egyik dolgozó alapbérének 15 Szerdán hirdetnek ítéletet a kisteleki földműves szövetkezeti visszaélésben Közöltük már, hogy a sze- Értesülésünk szerint július gedí járásbíróság megkezdte 18-án, szerdán hirdetnek íté­Kiss Lajos és 12 társa föld­művesszövetkezeti sikkasz­tási bűnügyének helyszíni tárgyalását Kisteleken. Az ítélethirdetésre pénteken nem került sor, mert újabb tanúk kihallgatását rendelte el a bíróság. Tápéi hírek A tápéi Hazafias Népfront­bizottság ma délelőtt 10 óra­kor gyűlést tart a tanácsháza nagytermében. A gyűlésen a Szovjetunió és a szovjet me­zőgazdaság életéből, eredmé­nyeiről hallhatnak majd igen éniekesnek ígérkező előadást a gyűlés részvevői, Nagy báli mulatság lesz ma 8 órai kezdettel Tápén a Révész-féle helyiségben. A bálát a Tápéi önkéntes Tűz­oltó Testület tagjai rendezik. A hangulatosnak ígérkező ze­nét a mulatsághoz a MAHART zenekara szolgáltatja majd. jjJ Csendes Pálné letet az említett bűnügyben. tő napon a dolgozóktól a meghatározott összeget, nem tartották be a törvényességet, figyelmen kívül hagyták a Munka Törvénykönyve ren­delkezéseit. A dolgozók jog­gal kérik, hogy a törvényes­séget mindkét részről tartsák be. A kirándulás közelebb hozta egymáshoz az idősebb dolgozókat és a díszeseket. A párttitkár elmondta, hogy a kirándulás óta a termelési értekezleten is bátrabban felszólalnak az ifik, jobban megértik egymást az idősebb dolgozókkal, lelkesebben végzik valamennyien mun­kájukat. „Megtért" például Molnár Mihály és Pásztor János. Molnár még az év elején arról mesélt, hogy DISZ-tagkönyvének egyik lapjába sodorta a cigarettát. Most már mindketten lelkes sportolók, kitűnő kerékpáro­sok, eredményesen vettek részt a Bástya-szpartakiádon. Az utóbbi időben a zömben DISZ-tagokból álló labdarú­gó-csapat is két döntetlent és két győzelmet ért már el. Az üzem dolgozói örülnek annak, hogy a csapat tagjai pontosan megjelennek az ed­zéseken, és a kollektíva egy­re jobban összekovácsolódik. Kovács Lászlót, Kecskeméti Ilonát, Eizerle Istvánt, Gyo­vai Józsefet úgy ismerik, mint a leglelkesebb DISZ­tagokat az üzemben, Nagy­iván Mihályt pedig mint a szervezet egyik legodaadóbb mozgatóját. És hangsúlyoz­zák, hogy az élüzem cím el­nyaréséhez nagyon sok kö­zük van a díszeseknek. Világos: ha azt látják a fiatalok, hogv törődnek ve­lük, ha azt látják, hogy az igazgató, az ü. b.-elnök, a pártszervezet segíti őket, nagyobb kedvvel­szívesen dolgoznak. Megkérdeztük a párttitkár elvtársat, hogy a DISZ-szer­vezet mennyiben segíti a párt­szervezet munkáját. Ezt vá­laszolta: „Azelőtt sok ener­giát fordítottunk arra, hogy életet verjünk a DISZ-be. Most a taglétszám is emelke­dett, a tagsági díjat is ponto­sabban fizetik az ifik. Két­hetenként vezetőségi ülést tartanak, a DISZ-titkár részt vesz a pártvezetőség ülésein és ha valamilyen probléma adódik a munkahelyen, már tud intézkedni. Például a háziszemét gyorsabb elhordá­sát a fiatalok megváltozása segítette elő. Egyszóval keve­sebb gondunk van velük és azt tapasztaljuk, hogy szá­míthatunk üzemünk dísze­seire". A DISZ-szervezet legutób­bi vezetőségi ülésén a jövőről tárgyaltak. Arról, hogy a szervezeti életbe, a megmoz­dulásokba még jobban be­vonják a különböző munka­területen dolgozó fiatalokat is. Mert bizony eddig főleg az adminisztrációs munká­ban dolgozó ifik tevékeny­kedtek. Nagyon alaposan elő akarják készíteni a jövő évi Petőfi-kört, színjátszó cso­portot szerveznek. Bátran mondhatjuk: a Köz­tisztasági Vállalat díszesei jó úton haladnak, a párt cél­kitűzéseit, a jobb munkát se­gítik elő. mmmusmam M. T. Nem tévedés: egy új magyar folyóról írunk. Igaz, nem a vad termé­szet, nem a geológiai erők hozták létre, hanem az emberi tudás, az em­beri szorgalom. Tegnap adták át a teljes hosszá­ban elkészült Keleti Fő­csatornát rendeltetésé­nek. A 98 kilométer hosz­szú, 40 méter szélességű új -folyó" a Tiszát köti össze a Berettyóval, Ti­szalök, Tiszavasvári, Hajdúnánás, Hajdúbö­szörmény, Balmazújvá­ros, Hajdúszoboszló, Hajdűszovát, Kaba, Te­tőtlen és Földes községek mellett elhaladva Ba­konszegnél torkollik a Kék-Kálióba, azon ke­resztül a Berettyóba. Hu­szonkét városnak és fa­lunak, 90 tsz-nek és 10 állami gazdaságnak adja eletető vizét. Ott csillog a csatorna vize végig az istenverte hortobágyi szi­ken, majd lejebb, délre is eljutott a terméke­nyebb határokba. Oíí csillog a víz, ahol azelőtt csak haszontalan giz-gaz éktelenkedett a termé­ketlen kőkemény tala­jon. A csatorna vize nem­csak Hajdúban változtat­ja meg »a természet rendjét", — eljut a víz Szolnok, Békés és Csong­rád megyébe is. Ha a Keleti Főcsatorna és a belelő elágazó 85 kilo­méter hosszú Nyugati Főcsatorna építése befe­jeződik, hazánknak ezen a legszárazabb vidékén összesen 200 ezer holdon válik biztonságossá a mezőgazdasági termelés. A fő- és mellékcsatorná­kon összesen mintegy 430 kilométer hosszúság­ban hajók, dereglyék és pontonok is közlekedhet­nek majd. A tiszalöki ön­tözőrendszer felett 110 olyan híd épül, amely alatt a kisebbfajta hajók is elférnek. S ráadásul a Tiszalöki Duzzasztómű­vel együtt épülő erőmű évente 55 miliő kilowatt­óra elektromos energiá­val gazdagítja maj az or­szágot, s magasfeszült­ségű távvezetékkel küldi innen a fényt a gépállo­másokra, az üzemekbe, a kis falusi házakba. A Keleti Főcsatorna teljes mértékben mező­gazdaságunk fellendíté­sét szolgálja, megépítése a munkás-paraszt össze­fogás gyönyörű bizonyí­téka. Munkások, műsza­kiak százai, ezrei dolgoz­nak itt a testvéri orszá­gokból, a Szovjetunióból és a Német Demokra­tikus Köztársaságból ér­kezett kiváló gépek se­gítették és segítik az építkezést tovább. Mert a munka nem áll meg. A csatorna teljes széles­ségében még nem készült el, ezt a munkát 1957 vegére fejezik be. A ti­szalöki első vízlépcső után megkezdjük majd Tiszaburánál a második, Csongrádnál pedig a har­madik tiszai vízilépcső, duzzasztómű, erőmű és öntözőrendszer építését is. A Tisza e hatalmas méretű csatornázása útján kereken egymil­lió holdról — hazánk egész szántóterületének több mint 10 százaléká­ról — véglegcsen elűz­zük az aszály fenyegető rémét, dúsabb termésre szorítjuk a földeket, évenként 200 millió kilo­wattóra villanyencrgiá­val gazdagítjuk népgaz­daságunkat, elsőrendű ha.jóúttá tesszük a Tisza egész magyarországi sza­kaszát. Csupán az öntö­zés révén évi egymilli­árd forinttal gyarapszik majd népünk jövedel­me, jóléte. Nagyszerű tervek ezek, de éppen a szombati avatóünnepség is bizo­nyíték reá, hogy pontról pontra meg is valósul­nak a párt útmutatása nyomán a munkások, mérnökök és dolgozó pa­rasztok erejével és ösz­szefogásával. Banditatámadás a Budapest—Szombathelyi utasszállító repülőgépen 1956. július 13-án, pénte- I dik, hogy a gép utasai és szé­ken délután 14.53 perckor a j mélyzete mielőbb visszatér­menetrend szerint közlekedő j hesseneik hazájukba. Lépése­ket tesz annak érdekében, hogy a repülőgép visszatér­jen állomáshelyére és a tá­madókat, a gaztett elkövetőit felelősségre vonják. budapest—szombathelyi utas- ' szállító repülőgépen bűnös személyek aljas támadást in­téztek a repülőgép személy­zete és utasai ellen. Kényszer alkalmazásával átvették a repülőgép vezeté­sét és eltérve a menetirány- Bn . • ­tói, azt Nyugat-Németország- 80 agyas tbc' Ry6Ryintó' ba vitték zet létesül Mórahalmon. Az A magyar közvéleményt I intézet főorvosának Rózsa mélységes felháborodással ' Józsefet, a deszki csont tbc. tölti el az aljas támadás híre. 1 szanatórium orvosát nevez­A magyar kormány intézke- ték ki A MAGYAR ALLAMI NÉPI EGYÜTTES 42 elő­adást tartott sikerrel Lon­donban. Egyhetes olaszor­szági tartózkodásra utazik most Londonból, közben részt vesz a genovai nemzetközi táncfesztivákaij ^ (5) 'Á legnagyobb gondom: mi lesz az önállóságommal, meg a parancsszóra való munká.val. még megmarad'. De már ebben sem néztem olyan vakon a világba, mint azelőtt. Elgondoltam: mi is az én önállóságom most? Ki is parancsol nekem tulajdon­képpen? Hát itt van egyiknek az apám. Vele lakom, s ő csaknem úgv parancsol, mint tíz esztendővel ezelőtt, le­génykoromban. Sokszor mondta már nekem, ha vala­miben nem értettem vele egyet: te gyerek vagy. ehhez nem értesz, tedd úgy. aho­gyan én mondom, úgy lesz az jól. Az igaz. a legtöbbször jól beszélt és sokat segített eligazodni a gazdálkodás csinjában-binjában. De nem vált be mindig a szava, s ne­kem olyankor is engedelmes­kednem kellett. Miért nem is vettem észre korábban, hogy tulai donkép­peri parancsszóra dolgozom én most is. az apai háznál? Hát egész biztos azért nem, mert ^z apám munkába iga­zító szavát megszoktam már, s idő kellett ahhoz, hogv rá­jöjjek: akármennyire is mon­dom én. hogy önálló vagyok, csak nem vagyok mindenben A LMÁSI ISTVÁN: SDESXK.I TÖRTÉNET független ember. S ez tulaj­donképpen nem is rossz. Így is van rendjén. Aztán meg ha nem számí­tom apám útbaigazító sza­vait. parancsait, akkor is akad nekem parancsnokom elég. A legfőbb parancsnok nem is öregedő szüléim, ha­nem a munka. Ez még apám­nak is parancsol. Tavasszal fél hatkor, nyáron fél ötkor, négykor talpon kell állni mindig. 14 hold föld nagy úr, ezer tennivalót ád tavasztól őszig, nap mint nap. Egyszer szántani, máskor vetni kell. alighogy befejezi az ember a kukoricavetést, az őszi gabo­nák fogasolását. hengerezését. már itt van a kapálás. Kezibe veszi a paraszt a kapát má­jus derekán, aztán nem fogy ki a kapáinivalóból aratásig. De közben a szénát is le kell kaszáDni. a szénagyűjités is várja az embert, a kukorica fattyazásával re lehet késle­kedni. S az aratás... ? Hete­kig nincs nyugta az ember­nek; Látástól vakulásig húz­za a kaszát.-szántja a tarlót, hordja a gabo-aikereszteke:. Nagy megkönnyebbülés az, amikor elcsépel. Akikor lenne egy kis nyugalma, de a ház körül mindig talál elfoglalt­ságot. ösz közeledtével aztán, ha száz keze lenne az ember­nek. akkor sem győzne min­dent idejében. A krumplisze­dés. a sar.iúszéna-kaszálás, gyűjtés, a napraforgó betaka­rítása. a kuikoricatörés, a szár­vágás, a cuikorrépaásás. hor­dás. az őszi szántás, aztán a vetés annyi, de annyi munkát ad. hogy ember legyen a tal­pán. aki decemberig nem fogy le 6—8 kilót az ember­telen hajszában. Csak a nagy­ja munkát emlitettem. Akkor még ott van a házkörüli jó­szág. a malacok, disznók, te­henek. lovak. Ezeket rendben tartani, etetni, itatni, gondoz­ni hogyan is lehetne máskép­pen. mint a latástól-vakulásig tartó munkával! Bizony, ret­tenetes úr minden kisparaszti gazdaságban a munka. Miért is lenne különben annyi sér. ves ember a falun a parasz­tok között? Miért öregedné­nek meg legtöbb háznál olyan korán az asszonyok? Miért Is ne olvasna több könyvet, miért ne szórakozna gyak­rabban P paraszt? És hát a szövetkezetiben. -. ? Ott is a munka parancsol. Ha szántani, vetni, kapálni kell, ott sem várhat a föld. De amint én hallottam, láttam, egy embernek sem parancsol a munka sem naphosszat annyifélét, mint a kisgazda­ságban. Aki az állatokkal foglalatoskodik, az reggeltől estélig csak azokat gondozza. Aki meg a mezőn dolgozik, kapál, kaszál vagy szánt egész nap. az este, a földről hazatérve letehetj a munka gondját. Nem fogadják éhség­től sivalkodó malacok, etetés­re váró tehenek, nyugodtan beszélgethet társaival, olvas­hat könyvet, vagy akár a mo­ziba is elmehet. Aztán meg ott vannak a gépek. A Kossuthban is trak­tor szántott • gabona alá. traktor húzta a vetőgépeket, kombájn és aratógép aratott. A búzához alig nyúltak hozzá kézzel. Csak kevesebb jut így a munka nehezéből az em­bernek. Hogy időnként még­is megmondják, ki mit csinál­jon. az múlhatatlan. Hiszen, ha egy ilyen 500 holdnál na­gyobb gazdaságban mindenki a maga feje után menne, ugyan nézhetné, hogy mire is megy az esztendő végén. Ogy összegabalyodnának a dolgok, hogy az isten se tudna eliga­zodni rajtuk. Rend a lelke mindennek. A rend kedvéért meg ésszerűen be kell osztani az emberek munkáját. Ilyesfajta gondolatok jár­tak már ekkor a fejemben, s amikor tavaly ősszel az asz­szonv azt mondta: szóltak a szülei, hogy költözzünk át hozzájuk, nagyobb férőhely van. Én nem ellenkeztem. Az idén januárban aztán fogtuk magunkat és Némethékhez mentünk lakni. Közben a szövetkezetből üzentek, meg az elnökkel. Török Imrével is beszélgettem, s megkérdezte, nincs-e kedvem beállni tag­nak a Kossuthba. Hívott is. ho®c menjek közéjük. (Vége következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom