Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-15 / 166. szám
Vasárnap, 1956. július 15. 0ELMBGYHR0RSZII6 Előre ifjúság Ha segítik a fiatalokat — jobbkedvűen, szívesen dolgoznak ógg. új. magyar (őlgá A múlt években kézlegyintés volt a felelet a Köztisztasági Vállalatnál, ha a díszesekről érdeklődtünk: jobb arról nem beszélni. Ma Tóth János elvtárs, a párttitkár, Sándor elvtárs, az ü. b.-elnök, ördögh elvtárs, az igazgató, a portás, a személyzetis, a csoportvezető, az utcaseprő — mind azt mondja: Mozgolódnak a fiatalok, van mór DISZ-élet nálunk". Jelentős dolog ez, érdemes írni róhL Kezdjük a szórakozásnál. Mert mit szeretnek legjobban a fiatalok? Táncolni, dalolni, sportolni, szórakozni. Még a munkában is ezen jár az eszük. Az év elejétől Nyári Zoltán — januárban választották meg — DISZ-titkár és az egész vezetőség irányításával elérték, hogy a fiatalok rendszeresen bejártak a kultúrterembe pingpongozni, sakkozni, rádiót hallgatni. Amikor kitavaszodott az idő, röplabda-pályát építettek az üzem udvarán. Az üzemben a DISZ-szervezet kezdeményezte és indította meg a gyűjtést az árvízkárosultak javára. A Petőfi-kör előadásairól egyetlen ifi sem hiányzott. A májusban megtartott vizsgán számosan kaptak könyvet jó tanulás jutalmául. Kollektíven részt vettek a szegedi ifjúsági üdülő- és vizi-sporttelep előkészítésében. Segítettek a díszesek a móravárosi pártszervezetnek a sajtóterjesztésben, továbbá a kerületi DISZ-szervezet létrehozásában. Szóval pezsdült az élet. A szórakozási lehetőség megteremtése jórészt magával hozta azt is, hogy a Köztisztasági Vállalat fiataljai szívesen részt vesznek népnevelőmunkában. Hogyan születtek meg ezek az eredmények? A diszesek kérték a szakszervezetet: mivel szervezetüknek nincs pénze, adjon segítséget, hogy vásárolhassanak ping-pongütőket, labdákat, hálót. Kérésük teljesült. A fiatalok az igazgató elvtárshoz fordultak: szeretnének elmenni Pécsre, részt venni az ottani ifjúsági napon, megnézni a várost, a Mecseket. Mintegy harmincan — volt köztük idősebb munkás is — el is mentek Pécsre. Elment Ország Laci. a kis Terhes, Kószó András, a „csöngős" gyerekek, akik életükben sem jártak még ilyen messzi az országban. Az üzem adta a fiataloknak a teherautót. Reggel indultak és este — igaz, nagyon fáradtan — élménydúsan tértek vissza Szegedre. Jogos, vagy nem jogos Ss eset a következő: a Konzervgyár vezetői elhatározták, hogy a minőség javításában érdekeltté teszik a dolgozókat. Elkészítettek két rendelkezést a borsóidény megkezdése után, amely szerint a borsófőzők és a sterilizálók is felelősek a minőségért. Amennyiben romlás következne be, a borsófőzőktBl 20. a sterilizálóktól pedig 25 százalékot vonnak le a havi béralapból. A sterilizálóknál bevezették a darabbérezést, a borsófőzőknél viszont maradt minden a régiben. Mindezeket a dolgozókkal július 12-én, illetve 15-én közölték. i A júniusi termelésnél zökkenők mutatkoztak a konzervborsónál, minőségi romlás keletkezett. A vállalat vezető szakemberei, a főmérnök, a gyártásvezető, a laboratórium egyik dolgozója javasolta, hogy a főzők fizetéséből 20, a sterilizálóktól pedig 12.5 százalékot vonjanak le. Ezt a fizetés előtti napokban írásban közölték a dolgozókkal és aaan nyomban levonták M összeget kttöl mennyit, 90-tól 220 forintig. Ez ellen a dolgozók nyomban tiltakoztak. Elmondották, hogy ők a technológiai utasítást betartották, arra hivatkoztak, hogy 21 nap alatt elkövettek egyszer, vagy kétszer kisebb hibát és ez semmiesetre sem indokolja az ilyen nagyarányú levonást. Torma Károly szerint a műszaki vezetők kérték, hogy például a főzési időt csökkentsék, mert az Vös borsó nagyságnál megrepedezik a készítmény és így nem lesz elsőosztályú. A jóindulat vezette őt is, amikor e kívánságnak eleget tett, de amikor négy és félóra után megtudta, hogy emiatt opálosodás keletkezik, újból a korábbi technológiai utasításokat tartotta be. Ma nehéz lenne eldönteni, hogy a műszaki vezetők figyelmeztették-e a főzőket, vagy sem, az azonban bizonyos, hogy olesó népszerűségre törekedtek *— még ma is ezt teszik —, nem mondták meg, amikor a hibát észrevették, hogy ezért büntetést kell fizetni. Amikor pedig felelősségre vonásra került a sor, tiltakozás nélkül helyeselték, hogy a főzők és a sterilizálók alapbéréből is „kártérítés" címén levonjanak. Az üzem vezetői jelenleg is jogosnak tartják a levonást, bár szerintünk a munkabérből csak a fizetési előleget, a tévesen kifizetett összeget és a megállapított kártérítést vonhatják le. Az üzem vezetői tiltakoznak az ellen, hogy ők kártérítésre kötelezték a fizetésére. Az egyeztető bi dolgozókat, egyszerűen minő- zottság, későbbiekben pedig ség-megtérítést emlegetnek. az illetékesek majd fényt deA konzervgyáriak esetében rftenek erre, ha kérik a dolazonban világos, hogy itt kár- gozók. Az azonban bizonyos, megtérítésről van sző. E kár- hogy a vállalat vezetői megmegtérítés összege pedig, ha gondolatlanul, jogtalanul meghaladja a kárt okozo vonták le az értesítést köveszázalékát, akkor egyetemlegesen nem lehet elmarasztalni az összes főzőt és sterilizálót. Kötelezni lehet azonban havi alapbérük 15 százalékáig a kár megfizetésére, de többre nem. A konzervgyári vezetők nem vették figyelembe azt sem, hogy a kár megállapításának és behajtásának összegét megállapítsák és azt a dolgozóval írásban közöljék. A fizetési napon ugyan közölték a levonás összegét, de ez szabálytalan, hisz a kártérítési összeget csak a határozat kézbesítését követő két hónap eltelte után vonhatják le, még akkor Is, ha a dolgozó nem fordul az egyeztető bizottsághoz, tehát tudomásul veszi a határozatot. Annak azonban semmi alapja nincs, hogy 20 százalék levonásra kötelezzék például a főzőket. A rendelkezések szerint selejt-, vagy kármegtérítés címén a dolgozó alapbérének 15 százalékát lehet levonni, s a többit még ha a kár nagyobb is, megfizetettnek kell tekinteni. Ma még nem lehet eldönteni, terheli-e a főzőket és a sterilizálókat felelősség, kötelezhetők-e kártérítés megegyik dolgozó alapbérének 15 Szerdán hirdetnek ítéletet a kisteleki földműves szövetkezeti visszaélésben Közöltük már, hogy a sze- Értesülésünk szerint július gedí járásbíróság megkezdte 18-án, szerdán hirdetnek ítéKiss Lajos és 12 társa földművesszövetkezeti sikkasztási bűnügyének helyszíni tárgyalását Kisteleken. Az ítélethirdetésre pénteken nem került sor, mert újabb tanúk kihallgatását rendelte el a bíróság. Tápéi hírek A tápéi Hazafias Népfrontbizottság ma délelőtt 10 órakor gyűlést tart a tanácsháza nagytermében. A gyűlésen a Szovjetunió és a szovjet mezőgazdaság életéből, eredményeiről hallhatnak majd igen éniekesnek ígérkező előadást a gyűlés részvevői, Nagy báli mulatság lesz ma 8 órai kezdettel Tápén a Révész-féle helyiségben. A bálát a Tápéi önkéntes Tűzoltó Testület tagjai rendezik. A hangulatosnak ígérkező zenét a mulatsághoz a MAHART zenekara szolgáltatja majd. jjJ Csendes Pálné letet az említett bűnügyben. tő napon a dolgozóktól a meghatározott összeget, nem tartották be a törvényességet, figyelmen kívül hagyták a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit. A dolgozók joggal kérik, hogy a törvényességet mindkét részről tartsák be. A kirándulás közelebb hozta egymáshoz az idősebb dolgozókat és a díszeseket. A párttitkár elmondta, hogy a kirándulás óta a termelési értekezleten is bátrabban felszólalnak az ifik, jobban megértik egymást az idősebb dolgozókkal, lelkesebben végzik valamennyien munkájukat. „Megtért" például Molnár Mihály és Pásztor János. Molnár még az év elején arról mesélt, hogy DISZ-tagkönyvének egyik lapjába sodorta a cigarettát. Most már mindketten lelkes sportolók, kitűnő kerékpárosok, eredményesen vettek részt a Bástya-szpartakiádon. Az utóbbi időben a zömben DISZ-tagokból álló labdarúgó-csapat is két döntetlent és két győzelmet ért már el. Az üzem dolgozói örülnek annak, hogy a csapat tagjai pontosan megjelennek az edzéseken, és a kollektíva egyre jobban összekovácsolódik. Kovács Lászlót, Kecskeméti Ilonát, Eizerle Istvánt, Gyovai Józsefet úgy ismerik, mint a leglelkesebb DISZtagokat az üzemben, Nagyiván Mihályt pedig mint a szervezet egyik legodaadóbb mozgatóját. És hangsúlyozzák, hogy az élüzem cím elnyaréséhez nagyon sok közük van a díszeseknek. Világos: ha azt látják a fiatalok, hogv törődnek velük, ha azt látják, hogy az igazgató, az ü. b.-elnök, a pártszervezet segíti őket, nagyobb kedvvelszívesen dolgoznak. Megkérdeztük a párttitkár elvtársat, hogy a DISZ-szervezet mennyiben segíti a pártszervezet munkáját. Ezt válaszolta: „Azelőtt sok energiát fordítottunk arra, hogy életet verjünk a DISZ-be. Most a taglétszám is emelkedett, a tagsági díjat is pontosabban fizetik az ifik. Kéthetenként vezetőségi ülést tartanak, a DISZ-titkár részt vesz a pártvezetőség ülésein és ha valamilyen probléma adódik a munkahelyen, már tud intézkedni. Például a háziszemét gyorsabb elhordását a fiatalok megváltozása segítette elő. Egyszóval kevesebb gondunk van velük és azt tapasztaljuk, hogy számíthatunk üzemünk díszeseire". A DISZ-szervezet legutóbbi vezetőségi ülésén a jövőről tárgyaltak. Arról, hogy a szervezeti életbe, a megmozdulásokba még jobban bevonják a különböző munkaterületen dolgozó fiatalokat is. Mert bizony eddig főleg az adminisztrációs munkában dolgozó ifik tevékenykedtek. Nagyon alaposan elő akarják készíteni a jövő évi Petőfi-kört, színjátszó csoportot szerveznek. Bátran mondhatjuk: a Köztisztasági Vállalat díszesei jó úton haladnak, a párt célkitűzéseit, a jobb munkát segítik elő. mmmusmam M. T. Nem tévedés: egy új magyar folyóról írunk. Igaz, nem a vad természet, nem a geológiai erők hozták létre, hanem az emberi tudás, az emberi szorgalom. Tegnap adták át a teljes hosszában elkészült Keleti Főcsatornát rendeltetésének. A 98 kilométer hoszszú, 40 méter szélességű új -folyó" a Tiszát köti össze a Berettyóval, Tiszalök, Tiszavasvári, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Hajdűszovát, Kaba, Tetőtlen és Földes községek mellett elhaladva Bakonszegnél torkollik a Kék-Kálióba, azon keresztül a Berettyóba. Huszonkét városnak és falunak, 90 tsz-nek és 10 állami gazdaságnak adja eletető vizét. Ott csillog a csatorna vize végig az istenverte hortobágyi sziken, majd lejebb, délre is eljutott a termékenyebb határokba. Oíí csillog a víz, ahol azelőtt csak haszontalan giz-gaz éktelenkedett a terméketlen kőkemény talajon. A csatorna vize nemcsak Hajdúban változtatja meg »a természet rendjét", — eljut a víz Szolnok, Békés és Csongrád megyébe is. Ha a Keleti Főcsatorna és a belelő elágazó 85 kilométer hosszú Nyugati Főcsatorna építése befejeződik, hazánknak ezen a legszárazabb vidékén összesen 200 ezer holdon válik biztonságossá a mezőgazdasági termelés. A fő- és mellékcsatornákon összesen mintegy 430 kilométer hosszúságban hajók, dereglyék és pontonok is közlekedhetnek majd. A tiszalöki öntözőrendszer felett 110 olyan híd épül, amely alatt a kisebbfajta hajók is elférnek. S ráadásul a Tiszalöki Duzzasztóművel együtt épülő erőmű évente 55 miliő kilowattóra elektromos energiával gazdagítja maj az országot, s magasfeszültségű távvezetékkel küldi innen a fényt a gépállomásokra, az üzemekbe, a kis falusi házakba. A Keleti Főcsatorna teljes mértékben mezőgazdaságunk fellendítését szolgálja, megépítése a munkás-paraszt összefogás gyönyörű bizonyítéka. Munkások, műszakiak százai, ezrei dolgoznak itt a testvéri országokból, a Szovjetunióból és a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett kiváló gépek segítették és segítik az építkezést tovább. Mert a munka nem áll meg. A csatorna teljes szélességében még nem készült el, ezt a munkát 1957 vegére fejezik be. A tiszalöki első vízlépcső után megkezdjük majd Tiszaburánál a második, Csongrádnál pedig a harmadik tiszai vízilépcső, duzzasztómű, erőmű és öntözőrendszer építését is. A Tisza e hatalmas méretű csatornázása útján kereken egymillió holdról — hazánk egész szántóterületének több mint 10 százalékáról — véglegcsen elűzzük az aszály fenyegető rémét, dúsabb termésre szorítjuk a földeket, évenként 200 millió kilowattóra villanyencrgiával gazdagítjuk népgazdaságunkat, elsőrendű ha.jóúttá tesszük a Tisza egész magyarországi szakaszát. Csupán az öntözés révén évi egymilliárd forinttal gyarapszik majd népünk jövedelme, jóléte. Nagyszerű tervek ezek, de éppen a szombati avatóünnepség is bizonyíték reá, hogy pontról pontra meg is valósulnak a párt útmutatása nyomán a munkások, mérnökök és dolgozó parasztok erejével és öszszefogásával. Banditatámadás a Budapest—Szombathelyi utasszállító repülőgépen 1956. július 13-án, pénte- I dik, hogy a gép utasai és széken délután 14.53 perckor a j mélyzete mielőbb visszatérmenetrend szerint közlekedő j hesseneik hazájukba. Lépéseket tesz annak érdekében, hogy a repülőgép visszatérjen állomáshelyére és a támadókat, a gaztett elkövetőit felelősségre vonják. budapest—szombathelyi utas- ' szállító repülőgépen bűnös személyek aljas támadást intéztek a repülőgép személyzete és utasai ellen. Kényszer alkalmazásával átvették a repülőgép vezetését és eltérve a menetirány- Bn . • tói, azt Nyugat-Németország- 80 agyas tbc' Ry6Ryintó' ba vitték zet létesül Mórahalmon. Az A magyar közvéleményt I intézet főorvosának Rózsa mélységes felháborodással ' Józsefet, a deszki csont tbc. tölti el az aljas támadás híre. 1 szanatórium orvosát nevezA magyar kormány intézke- ték ki A MAGYAR ALLAMI NÉPI EGYÜTTES 42 előadást tartott sikerrel Londonban. Egyhetes olaszországi tartózkodásra utazik most Londonból, közben részt vesz a genovai nemzetközi táncfesztivákaij ^ (5) 'Á legnagyobb gondom: mi lesz az önállóságommal, meg a parancsszóra való munká.val. még megmarad'. De már ebben sem néztem olyan vakon a világba, mint azelőtt. Elgondoltam: mi is az én önállóságom most? Ki is parancsol nekem tulajdonképpen? Hát itt van egyiknek az apám. Vele lakom, s ő csaknem úgv parancsol, mint tíz esztendővel ezelőtt, legénykoromban. Sokszor mondta már nekem, ha valamiben nem értettem vele egyet: te gyerek vagy. ehhez nem értesz, tedd úgy. ahogyan én mondom, úgy lesz az jól. Az igaz. a legtöbbször jól beszélt és sokat segített eligazodni a gazdálkodás csinjában-binjában. De nem vált be mindig a szava, s nekem olyankor is engedelmeskednem kellett. Miért nem is vettem észre korábban, hogy tulai donképperi parancsszóra dolgozom én most is. az apai háznál? Hát egész biztos azért nem, mert ^z apám munkába igazító szavát megszoktam már, s idő kellett ahhoz, hogv rájöjjek: akármennyire is mondom én. hogy önálló vagyok, csak nem vagyok mindenben A LMÁSI ISTVÁN: SDESXK.I TÖRTÉNET független ember. S ez tulajdonképpen nem is rossz. Így is van rendjén. Aztán meg ha nem számítom apám útbaigazító szavait. parancsait, akkor is akad nekem parancsnokom elég. A legfőbb parancsnok nem is öregedő szüléim, hanem a munka. Ez még apámnak is parancsol. Tavasszal fél hatkor, nyáron fél ötkor, négykor talpon kell állni mindig. 14 hold föld nagy úr, ezer tennivalót ád tavasztól őszig, nap mint nap. Egyszer szántani, máskor vetni kell. alighogy befejezi az ember a kukoricavetést, az őszi gabonák fogasolását. hengerezését. már itt van a kapálás. Kezibe veszi a paraszt a kapát május derekán, aztán nem fogy ki a kapáinivalóból aratásig. De közben a szénát is le kell kaszáDni. a szénagyűjités is várja az embert, a kukorica fattyazásával re lehet késlekedni. S az aratás... ? Hetekig nincs nyugta az embernek; Látástól vakulásig húzza a kaszát.-szántja a tarlót, hordja a gabo-aikereszteke:. Nagy megkönnyebbülés az, amikor elcsépel. Akikor lenne egy kis nyugalma, de a ház körül mindig talál elfoglaltságot. ösz közeledtével aztán, ha száz keze lenne az embernek. akkor sem győzne mindent idejében. A krumpliszedés. a sar.iúszéna-kaszálás, gyűjtés, a napraforgó betakarítása. a kuikoricatörés, a szárvágás, a cuikorrépaásás. hordás. az őszi szántás, aztán a vetés annyi, de annyi munkát ad. hogy ember legyen a talpán. aki decemberig nem fogy le 6—8 kilót az embertelen hajszában. Csak a nagyja munkát emlitettem. Akkor még ott van a házkörüli jószág. a malacok, disznók, tehenek. lovak. Ezeket rendben tartani, etetni, itatni, gondozni hogyan is lehetne másképpen. mint a latástól-vakulásig tartó munkával! Bizony, rettenetes úr minden kisparaszti gazdaságban a munka. Miért is lenne különben annyi sér. ves ember a falun a parasztok között? Miért öregednének meg legtöbb háznál olyan korán az asszonyok? Miért Is ne olvasna több könyvet, miért ne szórakozna gyakrabban P paraszt? És hát a szövetkezetiben. -. ? Ott is a munka parancsol. Ha szántani, vetni, kapálni kell, ott sem várhat a föld. De amint én hallottam, láttam, egy embernek sem parancsol a munka sem naphosszat annyifélét, mint a kisgazdaságban. Aki az állatokkal foglalatoskodik, az reggeltől estélig csak azokat gondozza. Aki meg a mezőn dolgozik, kapál, kaszál vagy szánt egész nap. az este, a földről hazatérve letehetj a munka gondját. Nem fogadják éhségtől sivalkodó malacok, etetésre váró tehenek, nyugodtan beszélgethet társaival, olvashat könyvet, vagy akár a moziba is elmehet. Aztán meg ott vannak a gépek. A Kossuthban is traktor szántott • gabona alá. traktor húzta a vetőgépeket, kombájn és aratógép aratott. A búzához alig nyúltak hozzá kézzel. Csak kevesebb jut így a munka nehezéből az embernek. Hogy időnként mégis megmondják, ki mit csináljon. az múlhatatlan. Hiszen, ha egy ilyen 500 holdnál nagyobb gazdaságban mindenki a maga feje után menne, ugyan nézhetné, hogy mire is megy az esztendő végén. Ogy összegabalyodnának a dolgok, hogy az isten se tudna eligazodni rajtuk. Rend a lelke mindennek. A rend kedvéért meg ésszerűen be kell osztani az emberek munkáját. Ilyesfajta gondolatok jártak már ekkor a fejemben, s amikor tavaly ősszel az aszszonv azt mondta: szóltak a szülei, hogy költözzünk át hozzájuk, nagyobb férőhely van. Én nem ellenkeztem. Az idén januárban aztán fogtuk magunkat és Némethékhez mentünk lakni. Közben a szövetkezetből üzentek, meg az elnökkel. Török Imrével is beszélgettem, s megkérdezte, nincs-e kedvem beállni tagnak a Kossuthba. Hívott is. ho®c menjek közéjük. (Vége következik)