Délmagyarország, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-10 / 161. szám

hmusybrorszíg 2 Kedd, 1956. július 10. történt ó külpolitikában ? A Német Szociáldemokrata Párt új nyugatnémet politika folytatása mellett foglalt állást A JELENLEGI nemzetközi helyzetben cgvre több állam kormánya látja be, hogy országának biztonsága szükségképpen nem a fegyverben álló hadsereg létszámának növelésével, hanem n feszült nemzetközi légkör további enyhítésé­vel, népük gazdasági igényeinek fokozottabb kielégítésévé!, a fejlődésben elmaradt országok megsegítésével valósítható meg. E tényeket tar­totta szem elölt á Szovjetunió kormáhyá, ami­kor elrendelte, hogy az elkövetkező év máju­sáig rgymillióhétszázezet fővel csökkentsék a szovjet hadsereg létszámát, ezért követeli a francia, az angol é9 nZ amerikai küzvélemériy, hogy kormányuk szintén kövesse a szovjet példát. Ilyen körülmények között nz egész világön íitleklfldfsscl tekintettek n flyugatnémet kép­viselőház, hz úgynevezett Bundestag elmúlt heti, szombatim Végétért háromnápbs vitája elé, nmelVen a kötelező katonai szolgálat beve­zetésével kapcsolatos törvényjavaslatot tárgyal­ták meg. A Német Szociáldemokrata Párt és nz Áttelepültek Pártjának képviselői ez alkalom­mal is kifejtették a német közvélemény állás­pontját, melyszerint a mai helyzetben semmi sem indokolja egy félmilliós, kötelező katonai szolgálaton alapuló hadsereg felállítását és vá­zolták annak a lehetetlen helyzetnek főbb Vo­násait, amelybe Nyngat-NémetorsZág és a német egység ügye kerülne, ha a törvényjavaslatot a Bundestag megszavazná. A Rómából vissza­tért Adenauer azonban a vita utolsó napján mondott beszédével elérte, hogy pártjának kép­viselői a törvényjavaslat mellett szavazzanak, pedig a javaslat elfogadtatását a németországi evangélikus egyház szidúnusa is ellenezte. Erlch OtlenhaueK a Néhiet Szociáldemokrata Pátt elnöke egy vasárnap mondott beszédébrfi hangsúlyozta, hogy új lépésekre van sZilkség, amely megmutatja a kivezető utat abből a Zsák­utcából, amelybe Adenáuer értelmetlen politi­kája Nyugat-Németországot és a német egy­ség ügyét juttatta. AZ ANGOL KÖZVÉLEMÉNYT ÉLÉNKEN FOG. lalkoztatja az a terv, amelyet most dolgoz ki az Nlxon t Az Egyesült Államok álláspontja változattan a Kínai Népköztársasággal szemben angol korrhány a ciprusi kérdés megoldására. Sel­wyn Lloyö angol külügyminiszter az elmúlt na­pokban a Westen Mayl c. angol lap munkatár­sának adott nyilatkozatában többek között ar­ról beszélt, htfgy á görög kormánynak a ciprusi kérdéssel kapcsolatos álláspontja egyáltalán nem fogadhaló cl, márcsak a mostani görög kor­* in árny stabilnak egyáltalán nem mondható helyzete miatt sem, az önkormányzat megadása Ciprusnak pedig a török kormány ellenállásába ütközik. Az AFP francia hírügynökség értesülésé sze­rint Edeti angol miniszterelnök vasárnap este sürgősen magahoz kérette vidéki rezidenciájába Lcnhox-Boyd gyarmatügyi minisztert, s való­színá, hogy megbeszélésükön a ciprusi kérdés­ről bolt szó. A NEMZETKÖZI SÁJTÓ jelentős teret szen­tel a szovjet—kambodzsai közös nyilatkozat kommentálásának és hangsúlyozza annak a tár­gyalásnak a jelentőségét, amelyet Norodom Szihttniik herceg, a kambodzsai küldöttség ve­zetője folytatott nz elmúlt napokban Moszkvá­ban Bulganyin, Hruscsov é» Vorosilov elvtár­sakkal. Kambodzsa ugyanis a három indokinai állam közül igen fontos helyet foglal el és a délázsiái politikai kérdésekben tanúsított ma­gatartása igen számottevő. Szihanuk herceg július 7-én, a szovjet—kam­bodzsai nyilatkozat aláírása után tartott sajtó­értekezletén kijelentette: a kambodzsai nép nagy figyelemmel követi a szovjet kormánynak a népek közötti kölcsönös megértés és együtt­működés elérése céljából a béke biztosítása ér­dekében telt erőfeszítéseit. Kambodzsa — mon­dotta a továbbiakban Szihanuk — végrehajtotta nz 1954. éVi genfi egyezmény fellételeit: az ország térületén nincsenek külföldi támaszpon­tok és paéahcsnokságok. — Genfben önként vállaltuk — mondotta nyilatkozata befejeztével Szihanuk herceg —, hogy semlegesek leszünk, és nem veszünk részt semmilyen szövetségben. Ma semlegesebbek va­gyunk, mint bármikor". Rövid külpolitikai hirek Tajpej: Richárd Nirnn ame­rikai alelnök távol-keleti körútja során vasárnap Tajvan főváro­sában, Ta/pe/lien tartózkodott és több mint háromórás megbe­szélést folytatott Csang Kaj-sek­kel. A megbeszélés során — nz AP jelentése szerint — átndta Csang Kaj-8oknek Eisenhower üzenetét, amelyben az elnök i,csodálattal adózik Csahg Kni­selcnek a kommunizmussal szemben tanúsított hajthatatlan Magatartásáért" és ..biztosítja őt az Egyesült Áliámoh támogatá­sáról a kommunizmus elleti folytatott harcban". Ni.ron elutazása előtt sajtóér­tekezletet tartott, amelyen kije­lentette: „Sohasem hallottam ar­rúl, hogy Kisenbower elnök mó­dosításról tett volna említést az Kgyesült Államok álláspontjá­ban a kommunista Kína ENSZ­felVételéVel kapcsolatban". Az alelnök hangoztatta, hogy tudo­mása szerint az Egyesült Álla­moknak nihes más álláspontja a Kínai Népköztársasággal Szetti­heti, mint az, amelyet Eisen­hower Csang Kal-sekhez inté­zett üzenetében kifejtett. Az al­elnök végttl kijelentette: tö­% óbbra sem lát semmi lehetősé­get Csoli En-laj és Dulles talál­kozására. Az ENSZ tanulmánya a világgazdaság háborúutáni helyzetéről New York Az AFP ismer­teti az ENSZ most kiadott vi­lággazdasági tanulmányát, amely a nemzetközi gazda­sági helyzet háború uíáni alakulásával foglalkozik, s amelyet az ENSZ gazdasági ft szociális tanácsának hét­főt Genfben megnyílt ülés­szaka megvitatja majd. A tanulmány megállapítja, hogy a háborút követő tik évben a gazdasági tevékeny­ség jelentős felélénkülése ta­pasztalható az egész világon. Ennek ellenére a lakosság szegénységének problémája a világ nagy részén tovább­ra is ugyanolyan sürgető, és feltehető a kérdés, vajon a kidolgozott programok mértéke megfelel-e a gaz­dasági fejlődés szükségessé­geinek. A tanulmány három feje­zete foglalkozik a második világháborút követő tfzéves időszakkal, három további fejezete pedig az 1985 évi gazdasági fejlődéssel. A há­ború utáni tíz évet a Tanul­mány négy szakaszra osztja: 1. Közvetlenül a háborút követő válság időszaka,ahiety 1949-ig terjed, az a korszak, amely álátt az összes orszá­gok felismerték, hogy a há­bérű utáni gazdasági problé­mák hoftszúlejáratúák; 2. Az 1950—1932 közötti kot-stak a nyersanyagkemjuhktúra ki­bontakozásának és összeom­lásának időszaka, amelyet á koreai háború idézett elő; 3. A4 1953—34-es viszonylagos visszaesés szakasza; 4. A je­lenlegi felélénkülés. A politikai feszültség arra vezetett, hogy a világgazda­ság két, gyakorlatilag elszige­telt szektöFI-a oszlott. A nemzetközi gazdasági egyensúly problémája még távolról sínes megoldva. A tanulmány szerint a há­ború vége óta a gazdasági fel­élénkülés fötéhyezője a gyár­ipar fejlődése volt. A fogyasz­tási cikkeket gyártó főbb iparágak termelése elég las­san fejlődött, részben dzért, mett a magánemberek jöve­delme kevésbé emelkedett, mint a nemzeti termelés, részben azért, mert a keres ­let e cikkek iránt nem haladt párhuzamosan a magánembe­rek jövedelmének még e vi­szonylagos növekedésével sem. Áz őstermelő országokkal foglalkozó fejezetben a ta­nulmány fontos tényezőként emeli ki, hogy 1955-ben növekedett a Szovjetunió és egyes kelct­euröpai orséágok érdeklő­dése. amelyek fontos vásftr­lákká váltak tőbb elmaradt országban. A tervgazdálkodást foly­tató országokról szóló feje­zetben azt olvashatjuk, hogy inig 1053-ban a nemzetközi ekport háromötöde a három fő kefeskedelfüi övezetén bé­lül bonyolódott le (tervgaz­dálkodást folytató országok, dollárövezet és európai fize­tési ünló). Bécs> Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára vasárnap Prágából Bécsbe érkezett. Tárgyalásokat folytatott az osztrák kormánnyal, majd részt vett azon a fogadáson, amelyet az osztrák 'külügy­miniszter adott tiszteletére. * Bata István elvtárs, vezér­ezredes. honvédelmi miniszter táviratot intézett Beqir Bül­luku altábornagy elvtárshoz, az Albán Népköztársaság honvédelmi miniszteréhez. az albán néphadsereg nap i a al­kalmából. • Szófia: A Bolgár Népköz­társaság nemzetgyűlésének elnöksége Hriszto Sztoicsévet nevezte ki a Bolgár Népköz­társaság új budapesti rendkí­vüli és meghatalmazott nagy­követévé. * Varsó: Miután a lengyei gépipari minisztériumot és a gépjárműipari minisztériu­mot gépipari minisztérium­má egyesítették, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa a minisztertanács elnökének javaslatára felmentette A. Fiöélsfcit gépipari miniszteri és J. Tokarskit gépjárműipari miniszteri tisztsége alól és B. Jászczukot gépipari mi­niszterré nevezte ki. Jasz­czulkot ugyanakkor felmen­tette energiaügyi miniszteri tisztségéből. A minisztertanács elnöke E. Zadazyskit, aki eddig az energiaügyi minisztérium ál­lamtitkára volt. energiaügyi miniszterré nevezte ki. * Washington: A Fehér Ház közzétette Eisenhower elnök­nek Andersonhoz, a kongresz­S2us egyesített atomeriérgla­ügyi bizottságénak elnökéhez júhius 13-án ihtézett levelét, amelyben az Egyesült Álla­mok elnöke ellenzi Anderson­nak és a kongresszus más tág­jainak azt a javaslatát, hogy az Egyesült Államokban ala­kítsák meg a hasadó anyagok egyesitett . atombankiát", mind a fegyvergyártás, mind a békés célú felhasználás szá­mára. Eisenhower azért el­lenzi ezt a javaslatot mert véleménye szerűit a meglévő hasadó anyagkészletek fel­használásában az atomfegy­vereiké kell. hogy legyep. a prioritás. Levelében kijelenti, hogy ma „továbbra is elsősorbán a fégyúergyártást szolgáló kész. tétekre 'kell figyelni," \x idtfftzerű kérdések tanfolyamáról - ii I • -,I un . • HM' I . . I rn.il* ff Lf - < Uj pártoktatási forma az 1956—57. évben A PARTÉLET júnitisi szá­mában jelent meg a Központi Vezetőség határozata az 1936 —57-es pártoktatási év fel­adatairól. É határozat — az elmúlt évi pártoktatás ered­ményeiből és hibáibői kiin­dulva messzemenően felhasz­nálva a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. kon­gresszusának tanulságait ál­talában és az elméletre kü­lönösen — megjelöli az 1956 —57. évi pártoktatás szerve­zeti forrháit, legfőbb tartal­mi kérdéseit. E határozaton belül — amelynek tanulmányozása és végrehajtásának megkezdése mostani feladat — figyelmet kelt egy új oktatási forma, amely ősszel indui. „Időszerű kérdések tanfolyama" a neve és a határozat szeHnt fő fel­adata „a legfontosabb párt­és Imrmányhatározatok és az ezékhez kapcsolódó elvi­politikai kérdések, valamint e határozatikból adódó orszá­gos és helyi feladatok ismer­tetése és megvitatása." A tan­folyam időtartama egy év. Az idézett tartalmi célki­tűzés már eleve rávilágít) milyen hagy jelentőséget tu­lajdonít pártunk e tanfolya­moknak. Az utolsó félév ese­ményei, az iráiituk megnö­vekedétt nagy érdeklődés, a számos gyűlés és konzultáció rávilágítottak, hogy a párt­tagság, valamint a politika iránt mindjobban érdeklődő pártonkívüli tömegek elsősor­ban az időszerű politikai kér­désekre várnak választ a párttól. Az is bizohyos, hogy a XX, pártkongresszus tanul­ságainak hazai alkalmazása — köztük például a túlzott központosítás fokozatos meg­szüntetése — az országos kér­dések mellett sókkal lükte­tőbb helyi politikai aktivitást, bontakoztat ki. Ilyenformán előfe meg lehet mondani, hogv az „Időszerű kérdések tanfolyama" már megszerve­zése során is is nagy érdek­lődéssel fog találkozni. A határozat e tanfolyamot a szervezett pártoktatás első fOkozatának tekinti, de — ép­pen a megnövekedett érdek­lődést figyelembe véve — a pártbizottságoknak lehetősé­get nyújt, högy „a kíván súg­nak megfelelően szervezhet­nek mdgaiabb képzettségű elvtársak számára is ilyen tánfölyáinot1'. Az ilyén maga­sabb színvonalon tanulóx klasszikus irodalmat is fel­dolgoznak az egyes témák­hoz. CSAK ÚGY TUDJUK tel­jes egészében éretékelni azt a lehetőséget, amelyet az „Időszerű, kérdések tanfolya­ma" jeleht. ha összefüggésé­ben szemléljük M -gyéb párt­oktatási formákkal, az egész marxista—leninista elmélet­tel. Az időszerű kérdések — köztük a helyi vonatkozások — alkotó feldolgozása feltét­lenül ösztönöz aZöfkrt&k a sa­játos vonásoknak megragadá­sára, amely a szocializmus építésének konkrét magyar­országi és helyi társadalmi, gazdasági körülményeiből adódnak. Sok éves tapaszta­lat bizonyítja, hogy eddig is azok a pártoktatási formák, propagandisták voltak sike­resek, amelyek és akik nem az egyes elvi tételek betűin rágódtak, hanem az elmélet lényegét megragadva — ter­mészetesén vulgarizálás nél­kül — az időszerű helvi fel­adatok tükrében tanítottak. Mint elsőfokú pártoktatási forma azért is jelentős az „Időszerű kérdések tanfolya­ma". mert olyan tömegek részbeni bevonását is lehe­tővé teszi, amelyek egyelőre még nem annyira az elméleti kérdések tüzetes megismerése iráht vohaőöhak. hahem a napi politikához. Ebből kö­vetkezik, hogy az „Időszerű kérdésük tanfolyama" kivált­képp a tömegek felvilágosítá­sát végző aktivisták, népne­velők felvértezésében tölt majd be nagy szerepet. AZ IS BIZONYOS, hogy a tömegek mindennapos életét alakító párt- és kormányha­tározatok megbeszélése során bontakozhat ki a szabad vé­leménynyilvánításnak.. a bá­tor vitáknak szelleme. E vi­taszellem érvényre juttatása az egyik legfontosabb célki­tűzés az említett Kv-határo­zatbah. „A marxizmus—le­ninizmus elsajátítása minde­nekelőtt azt jelentse — szól a határozat —. hogy a kom­munista funkcionáriusok megtanulnák lenini szellem­ben politizálni, vagyis: szo­cialista építésünk minden föladatának végrehajtásához megnyerni népünk legszéle­sebb rétegeinek aktív támo­gatását". Az elméleti kérdé­sekben még kevésbé járatos, illetve járatlan embereket ép­pen az időszerű határozatok elemzésével lehet megnyerni erre, ha jól megértetjük a szocializmus fölényét a kapi­talizmus fölött, a dolgozók anyagi érdekeltségének szem­pontjait, a szocialista demo­kratizmus alapvonásait. A fentiekből adódik az a követelmény, hogv az ..Idő­szerű kérdéseik tanfolyama" tematikáját központi javaslat alapján a pártbizottságok ön­állóan állítják össze. KülündL sen ebben az oktatási for­mában lesz nagy szükség ki­egészítő, helyi anyagok ké­szítésére az üzem, más gaz­dasági egység vagy lakóterü­let adatai, tényei alapján. Ugyancsak fontos, hogy — megértve e tanfolyam nagy jelentőségét, felszámolva minden lebecsülést az alsó­fokú Oktatással szemben — a pártbizottságok megfelelően kép2ett propagandistákat bíz­zanak meg e tanfolyam veze­tésével. Bizonyos, hogy az időszerű határozatokkal kap­csolatban merül fel sok-sok kérdés, s az is biztos, hogy ezeket — vagy ezek közül a legtöbbet önállóan meg kell válaszolni. Erre pedig csak emléletileg képzett, a gyakorlati politikában jártas, a tömegek meggyőzéséhez ér­tő elvtársak, propagandisták képesek. PÁRTBIZOTTSÁGAINK tehát úgv fogjanak hozzá az „Időszerű kérdések tanfolya­ma" megszervezéséhez, hogy pártunk igen sokat Vár e tan­folyamoktól. Azért Vár sokat.f mert Igen nagv Hivatásuk van pártunk politikájának tömegméretékben való nép­szerűsítésében. a párt tömeg­kapcsolatának kiszélesíiésé-t ben, a dolgozók szocialista öntudatának kialakításában. Kevés a deszki kovács munkája — Több bizalommal a falu népe iránt — Már jócskán délelőttre járt az idő, amikor a kis faiusi műhely­ben kezetfogtunk Bajlits István deszki kováccsal. KényclMéseh állt az üllő Melleit; kaíjilt mel­lén keresztbefonva beszélgetett két fiatalemberrel. A nagykala­pács ott hevert az üllőn, a ko­hóban nem parázslott a szén. — Hogy miért rteth dolgozom? — felel kérdésre kérdéssel. — Nincs munkáin, egyszerűen nem tudok mit csinálni. Hej pedig lyentájban tavaly majd bele­fulladtam a sok rossz kocsiba, kerékbe. Mikor legyen a kovács­nak javítani Valója, ha még most, a betakarítás elötl lem? Bajlits István tekintete ön­kéntelenül is végigszalad a kis műhelyen. Talált már tizedszer reggel Öta, keresve, hogy mit esiháljon, mert a beszélgetésből nem lehel megélni A kovácskohöhöz támaszkodó két fiatalabb parasztember ad­dig csak hallgatta beszélgetésün­ket, amfg Meg nem kérdeztem; Miért niiies dolga a kovácsnak mindig? Bajlits rájtik mutatott, hogy majd ők megmondják. — Megmondom éti magának mindjárt miért nein dolgozik Pista bácsi — kezdte beszédét a fiatalabb Barta, aki a Tanya 76. szám alól jött be éppen a faluba. — Mi nem adunk neki munkát, javítani valót, mert nem tud­juk, hogy erdemes-e a kocsit, a gazdasági szerszámot renovál­tatni! Egy pillanatra elhallgatott, várta mit szólök. IIól a kovácsra, hol rám rézett. A kovács helyes­lőleg bólogatott és én éppen szól­ni akartam; mégis miért hagyják tönkremenni a gazdasági felsze­reléseiket, amikor mar folytatta is: — Bizonytalanságban élünk és nem tudjuk, hogy jövőre mi lesz velünk. Megmarad-e a föl­dünk, mert a tanács egymás Után hívatja be a gazdákat és megkérdi tőlük hány hold föld­jük van és az merre fekszik. De, hogy miért, ezt nem tudjuk. Nem tnohdfák Meg a tanácsnál ennek áz okátiii — Maga tanácstag — mondom az időközben bejött Novkov Lyu­bomir délszláv pafasztember­hek; — talán Csák tudja, hogy tniért hívogatják be a falubelie­ket most n legnagyobb dologidő­ben? NeM tudta Megmondani ő Sem Miért ez az összeírás; csak ázt jegyezte Meg, hogy ezzel Megrémítik a községbeliekel, Mert siéjraltelt, hogy elveszik a földet az. állami birtok, meg a tsz ré­széré. Itt lagosilanak, btt tago­Sitahak, héM érdeihes javítthlni ScmMit, nem érdéMeS trágyázni á földet. — De nemcsak ez a három Cmber vélekedik így — mutat liajlitS ístráh a jeleillfevőkre, — hanem ni egész falu parasztsága bizonytalanságban van, mert hem tudják mi lesz a földdel. En beszélek Velük mindennap, én tudom, hogy ez így van. — Lucernát Sebt Vetiíhlt — (oldja meg a szót egy másik PM­ber, — mert ki öl bele 600-800 forintot a lucernamagbá, hogy áztán elvegyék á herct. Nincs is mdst hiccritd, rsaíe 70—80 tánc, pedig régén 300^400 hold ts volt. A hirtelenjében összejött em­berek, és akik már nem nagyon fértek bé a kövársműhelybé, ésak az ajtó küszöbénél álltak fneg, egyöntetűen a helyi ta­nács vezetőit okolták a mostani bizonytalan állapotokért. Ügy Véléhedtek: Mondja meg nekik a tanács, Miért hívja bc őket; S akkor vége szakad a találga­tásoknak és megcsillapodnak a kételyek. Jogosan emelték fel szavukat a kovácsműhely vendégei, amis kor a tanácsnak erről a helyié* len intézkedésiről beszéllek. De bem jntöttak tovább ennél és arra Már heM gondollak, hogy a kocsit javíttatni, a velőgépet; a kisgépeket rendbehozatni ak­kor is érdemes, ha nz egyéni pa4 faszt fáléfr a szövetkezés útjára; Belépéskor rozzant kocsiért, lii* básátt dolgozó felszerelésért ugyanis jóval kevesebbet fizet a szövetkezet; mint a jóért. Saját maguknak okoznak kárt, ha most tteM adnak munkát a deszki ko­vácsnak. Ifa viszont Mn még jbhhhak látják az egyéni gaz­dálkodást a szövetkezetinél, ak­kor úgv dolgoznak, a jó felszere­lésre akkdr is szükség lesz. A deszki dolgOZú parasztok na bizonytalankodjanak tovább: azért hívták be őket, hogy az 19ö2-es tagosítás utáni földterü­let nyilvántartását rendezzék. — Eppcn üt követett el a laflács nagy lilbál, hogy erről nem fáiékoita'ta a falut kellőképpen; nem mondták meg a dolgozó parasztoknak, hogy aZ esetleges földrendezés csak egye­sekét érint és azt Is a dolgozó parasztokkal megbeszélve hajt­ják végre. Természetesen föld­rendezés is csak akkor lesz, ha a isz földterület nagysága aZ előírt százalékét eléri. Mégcgyszcr: nz esetléges föld­rendezés igazságos leSz, mert fi­gyelembe veszik n dolgozó pa­rasztok kéréseit, tehát nyugod­tan gazdálkodhatna!: tovább és nCiii érdemes rnunha nélkül hagyni a falu kovácsát és a szö­vetbe zeti kovácsokat sem. Cseng­jen a kovácsüllő. izzók a tűzlicrt a Vas éS legyen annyi münka, hogy a legközelebb arra járó új­ságíró is segíthessen egy kicsit Bajlits Istvánnak ... - Tóth J.­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom